Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Oo, Kwɛ Bɔ Ni Nyɔŋmɔ Nilee Mli Kwɔ Ha!’

‘Oo, Kwɛ Bɔ Ni Nyɔŋmɔ Nilee Mli Kwɔ Ha!’

‘Oo, Kwɛ Bɔ Ni Nyɔŋmɔ Nilee Mli Kwɔ Ha!’

“Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ! Ekojomɔi lɛ anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛi lɛ hu anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!” —ROM. 11:33.

1. Yɛ Kristofoi ni abaptisi amɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, mɛni ji hegbɛ ni fe fɛɛ ni amɛná?

TE HEGBƐ ni onine eshɛ nɔ pɛŋ lɛ ateŋ nɔ ni fe fɛɛ? Ekolɛ sɔɔmɔ hegbɛ ko ni oná loo jweremɔ ko ni onine shɛ nɔ yɛ skul loo nitsumɔhe lɛ ji nɔ ni baaba ojwɛŋmɔ mli klɛŋklɛŋ. Shi yɛ Kristofoi ni abaptisi amɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, wekukpãa kpaakpa ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ teŋ lɛ ji hegbɛ ni fe fɛɛ ni amɛná. Enɛ eha wɔbatsɔmɔ mɛi ni “Nyɔŋmɔ le.”—1 Kor. 8:3; Gal. 4:9.

2. Mɛni hewɔ lee ni wɔɔle Yehowa ni lɛ hu eeele wɔ lɛ ji hegbɛ kpele lɛ?

2 Mɛni hewɔ lee ni wɔɔle Yehowa ni lɛ hu eeele wɔ lɛ ji hegbɛ kpele lɛ? Ejaakɛ lɛ ji Mɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ yɛ je lɛŋ fɛɛ, ni agbɛnɛ hu e-Buɔ mɛi ni esumɔɔ lɛ ahe. Akɛ mumɔ tsirɛ gbalɔ Nahum ni eŋma akɛ: “Yehowa hi, mɔɔ ni wa ji lɛ yɛ fimɔ gbi nɔ; ni ele mɛi ni baa lɛ abo lɛ.” (Nah. 1:7; Lala 1:6) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ wɔbaaná naanɔ wala lɛ, edamɔ lee ni wɔɔle anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ e-Bi Yesu Kristo lɛ nɔ.—Yoh. 17:3.

3. Mɛni lee ni wɔɔle Nyɔŋmɔ lɛ biɔ?

3 Nyɔŋmɔ ni wɔɔle lɛ biɔ babaoo fe egbɛ́i ni ji Yehowa lɛ ni wɔɔle kɛkɛ. Esa akɛ wɔle lɛ akɛ wɔ-Naanyo, ni tsɔɔ akɛ wɔle nɔ ni esumɔɔ kɛ nɔ ni esumɔɔɔ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔhi shi yɛ nɔ ni wɔle akɛ esumɔɔ kɛ nɔ ni esumɔɔɔ lɛ naa lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔbale Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ. (1 Yoh. 2:4) Shi kɛ́ wɔmiitao wɔle Yehowa lɛɛlɛŋ lɛ, no lɛ, nɔ kroko hu he miihia. Jeee nɔ ni efee lɛ kɛkɛ esa akɛ wɔle, shi moŋ esa akɛ wɔle gbɛ nɔ ni etsɔ efee nakai kɛ nɔ hewɔ ni efee nakai lɛ hu. Babaoo ni wɔnuɔ Yehowa yiŋtoi lɛ ashishi lɛ, babaoo ni wɔnaa baakpɛ wɔhe yɛ bɔ ni ‘Nyɔŋmɔ nilee lɛ mli kwɔ ha’ lɛ he.—Rom. 11:33.

Nyɔŋmɔ ni Toɔ Eyiŋ

4, 5. (a) Kɛ́ Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni ji ‘yiŋtoo’ lɛ tsu nii lɛ, mɛni he ekɔɔ? (b) Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ bɔ ni abaanyɛ atsɔ gbɛi srɔtoi anɔ atsu yiŋtoo ko he nii lɛ aha.

4 Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni toɔ eyiŋ, ni Biblia lɛ wieɔ ‘enaanɔ yiŋ ni eto’ lɛ he. (Efe. 3:10, 11) Mɛni wiemɔ ni ji ‘yiŋtoo’ lɛ tsɔɔ? Kɛ́ Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni ji ‘yiŋtoo’ lɛ tsu nii lɛ, ekɔɔ oti pɔtɛɛ ko ni abaanyɛ atsɔ gbɛi srɔtoi anɔ ashɛ he lɛ he.

5 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Ekolɛ mɔ ko baasumɔ ni efã gbɛ kɛya he ko pɔtɛɛ ko. Ya ni eeya nakai he lɛ bafeɔ oti ni ma ehiɛ loo eyiŋtoo. Ebaanyɛ ekɛ lɔle, loo oketeke, loo lɛlɛ, loo kɔɔyɔŋ lɛlɛ afã gbɛ lɛ, ni ebaanyɛ etsɔ gbɛi srɔtoi ni abaanyɛ atsɔ nɔ kɛya he ni eyaa lɛ ekome nɔ kɛfã gbɛ lɛ. Beni efãa gbɛ yɛ gbɛ ni ehala akɛ ebaatsɔ nɔ kɛya lɛ nɔ lɛ, kɔɔyɔɔ lɛ mli baanyɛ atsake trukaa, trafiki baanyɛ amɔ lɛ, ni abaanyɛ atsi gbɛ lɛ nɔ, ni ebaabi ni etsɔ he kroko kɛya. Kɛlɛ, ekɔɔɔ he eko tsakemɔi ni ebaabi ni efee beni efãa gbɛ lɛ, kɛ́ eyashɛ he ni eyaa lɛ, no tsɔɔ akɛ eshɛ oti ni ekɛma ehiɛ lɛ he.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa efee tsakemɔi babaoo koni enyɛ etsu eyiŋtoo lɛ he nii?

6 Nakai nɔŋŋ Yehowa efee tsakemɔi babaoo koni enyɛ etsu enaanɔ yiŋtoo lɛ he nii. Akɛni ele akɛ ebɔɔnii ni ji adesai kɛ ŋwɛi bɔfoi lɛ yɛ hegbɛ ni amɛhalaa nɔ ni amɛsumɔɔ hewɔ lɛ, efeɔ tsakemɔi yɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoi ahe nii lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua bɔ ni shiwoo Seshi lɛ feɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoi ahe nii lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he wɔkwɛa. Shishijee mli lɛ, Yehowa kɛɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ akɛ: “Nyɛfɔa ni nyɛyi afáa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni nyɛnaanaa nɔ.” (1 Mose 1:28) Ani atua ni atse yɛ Eden trom lɛ mli lɛ ha nakai yiŋtoo lɛ fee yaka? Kɔkɔɔkɔ! Yehowa tsu nakai shihilɛ hee lɛ he nii oya nɔŋŋ kɛtsɔ gbɛ kroko nɔ ni etsɔ koni etsu eyiŋtoo lɛ he nii lɛ nɔ. Egba akɛ ‘seshi’ ko ní baasaa nibii ni atuatselɔi lɛ efite lɛ lɛ baapue.—1 Mose 3:15; Heb. 2:14-17; 1 Yoh. 3:8.

7. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ wiemɔ ni Yehowa wie kɛkɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe ni aŋma yɛ 2 Mose 3:14 lɛ mli?

7 Bɔ ni Yehowa tsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi hei amli bɔni afee ni enyɛ etsu eyiŋtoo he nii lɛ kɛ wiemɔ ko ni ewie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ kpãa gbee. Beni Mose wie nibii ni baanyɛ atsĩ enaa koni ekanyɛ etsu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo edɛŋ lɛ he etsɔɔ Yehowa lɛ, Yehowa ha Mose nɔmimaa akɛ: “Mi ji mɔ ni mi ji. Ni ekɛɛ: Bɔ ni okɛɛ Israelbii lɛ nɛ: Mi ji tsu mi nyɛŋɔɔ nɛɛ.” (2 Mose 3:14) Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “Mi ji mɔ ni mi ji” lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa baanyɛ atsɔ ehe nɔ fɛɛ nɔ ni ehe miihia ni etsɔ koni enyɛ etsu eyiŋtoo he nii jogbaŋŋ. Bɔfo Paulo kɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ ha yɛ Romabii awolo lɛ yitso 11 lɛ mli. Ewie mfonirifeemɔŋ mu tso ko he yɛ jɛmɛ. Kɛ́ wɔhiɛnɔkamɔ ji wɔbaaya ŋwɛi jio, wɔbaaná naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ jio lɛ, nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ ni wɔɔpɛi mli lɛ baaha wɔhiɛ asɔ bɔ ni Yehowa nilee mli kwɔ ha lɛ babaoo.

Yiŋ ni Yehowa Eto yɛ Seshi ni Agba Ehe Sane Afɔ̃ Shi lɛ He

8, 9. (a) Mɛɛ anɔkwa saji ejwɛ baaye abua wɔ ni wɔnu nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ mu tso lɛ he lɛ shishi? (b) Mɛɛ sanebimɔ he hetoo baatsɔɔ bɔ ni Yehowa tsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi amli koni ekɛtsu eyiŋtoo he nii lɛ?

8 Dani wɔbaanyɛ wɔnu nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ mu tso lɛ he lɛ shishi lɛ, esa akɛ wɔle anɔkwa saji ejwɛ ni kɔɔ yiŋ ni Yehowa eto yɛ seshi ni agba ehe sane afɔ̃ shi lɛ he lɛ he. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa wo Abraham shi akɛ eseshi, loo eshwiei lɛ anɔ abaatsɔ “ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ jeŋmaji fɛɛ.” (1 Mose 22:17, 18) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, aha Israel maŋ ni jɛ Abraham mli lɛ hegbɛ koni aná “osɔfoi amaŋtsɛyeli” ko kɛjɛ emli. (2 Mose 19:5, 6) Nɔ ni ji etɛ lɛ, beni heloonaa Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ekpɛlɛɛɛ Mesia lɛ nɔ lɛ, Yehowa tsɔ gbɛi krokomɛi anɔ koni aná “osɔfoi amaŋtsɛyeli” ko. (Mat. 21:43; Rom. 9:27-29) Naagbee lɛ, eyɛ mli akɛ Yesu ji mɔ tuuntu ni feɔ Abraham seshi lɛ moŋ, shi aha mɛi krokomɛi hegbɛ koni amɛbatsɔmɔ nakai seshi lɛ fã.—Gal. 3:16, 29.

9 Kɛfata anɔkwa saji ejwɛ ni he hiaa nɛɛ ahe lɛ, wɔkaseɔ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli akɛ aŋkroaŋkroi ni naa shɛɔ 144,000 kɛ Yesu baaye nɔ yɛ ŋwɛi akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi. (Kpoj. 14:1-4) Atsɛɔ mɛi nɛɛ hu akɛ “Israelbii.” (Kpoj. 7:4-8) No hewɔ lɛ, ani mɛi 144,000 lɛ fɛɛ ji heloonaa Israelbii, loo Yudafoi? Sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ haa wɔnaa bɔ ni Yehowa tsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi amli koni ekɛtsu eyiŋtoo he nii lɛ. Amrɔ nɛɛ nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni wolo ni bɔfo Paulo kɛmaje Romabii lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔna hetoo lɛ.

“Osɔfoi Amaŋtsɛyeli” Ko

10. No mli lɛ, mɛɛ hegbɛ Israel maŋ lɛ pɛ ná?

10 Taakɛ atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, no mli lɛ, Israel maŋ lɛ pɛ ná hegbɛ akɛ aaahala emlibii lɛ ekomɛi kɛfee “osɔfoi amaŋtsɛyeli kɛ maŋ krɔŋkrɔŋ.” (Nyɛkanea Romabii 9:4, 5.) Shi mɛni baaba kɛ́ shiwoo Seshi lɛ bashɛ shi? Ani abaaná mɛi 144,000 ni ji mumɔŋ Israelbii ni feɔ Abraham seshi lɛ fã kroko lɛ ayibɔ lɛ fɛɛ kɛjɛ heloonaa Israel maŋ lɛ mli?

11, 12. (a) Mɛɛ be abɔi mɛi ni baafee ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mlibii lɛ ahalamɔ, ni te Yudafoi ni yɔɔ yɛ nakai beaŋ lɛ ateŋ mɛi babaoo fee amɛnii amɛha tɛŋŋ? (b) Te Yehowa fee tɛŋŋ eha mɛi ni baatsɔmɔ Abraham seshi lɛ “yibɔ lɛ shɛ” lɛ?

11 Nyɛkanea Romabii 11:7-10. Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kpoo Yesu. No hewɔ lɛ, hegbɛ ni kulɛ amɛ pɛ amɛyɔɔ akɛ aná Abraham seshi lɛ kɛjɛ amɛmli lɛ ŋmɛɛ amɛ. Shi beni abɔi mɛi ni baafee ŋwɛi “osɔfoi amaŋtsɛyeli” lɛ mlibii lɛ ahalamɔ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yudafoi komɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ kpɛlɛ ninefɔ̃ɔ lɛ nɔ. Akɛni amɛyibɔ ji akpei fioo komɛi hewɔ lɛ, amɛji ‘mɛi fioo’ kɛ́ akɛ amɛto Yuda maŋ muu lɛ fɛɛ he.—Rom. 11:5.

12 Shi te Yehowa aaafee tɛŋŋ eha mɛi ni baatsɔmɔ Abraham seshi lɛ ‘yibɔ lɛ ashɛ’? (Rom. 11:12, 25, NW) Kadimɔ hetoo ni bɔfo Paulo kɛha lɛ akɛ: “Shi jeee akɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ efee yaka. Ejaakɛ jeee mɛi ni jɛ Israel mli [yɛ heloo gbɛfaŋ] lɛ fɛɛ ji Israel; ni asaŋ jeee akɛni Abraham seshibii ji amɛ hewɔ lɛ bii [ni ji Abraham seshi lɛ fã] ji amɛ fɛɛ, . . . No ji akɛ, jeee heloonaa bii lɛ ji Nyɔŋmɔ bii, shi shiwoo naa bii lɛ moŋ abuɔ akɛ seshibii.” (Rom. 9:6-8) No hewɔ lɛ, Yehowa biii doo akɛ mɛi ni baafee seshi lɛ fã kroko lɛ fɛɛ afee Abraham heloonaa seshibii.

Mfonirifeemɔŋ Mu Tso Lɛ

13. Mɛni (a) mu tso lɛ, (b) eshishifã lɛ, (d) etsoku lɛ, kɛ (e) eniji lɛ damɔ shi kɛha?

13 Bɔfo Paulo tsa esane lɛ nɔ, ni ekɛ mɛi ni feɔ Abraham seshi lɛ fã kroko lɛ to mfonirifeemɔŋ mu tso ko niji ahe. * (Rom. 11:21) Mu tso ni atɛo nɛɛ feɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ yiŋtoo ni kɔɔ kpaŋmɔ ni ekɛ Abraham fee lɛ he lɛ baaba mli eha lɛ he mfoniri. Tso lɛ shishifã lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ ni efeɔ Yehowa ni haa mumɔŋ Israel lɛ mlibii lɛ wala lɛ he mfoniri. (Yes. 10:20; Rom. 11:16) Tsoku lɛ feɔ Yesu ni ji mɔ tuuntu ni feɔ Abraham seshi lɛ he mfoniri. Tso lɛ niji lɛ feɔ Abraham seshi lɛ fã kroko lɛ ‘ayibɔ ni eshɛ lɛ’ he mfoniri.

14, 15. Namɛi “akumɔ” yɛ mu tso ni atɛo lɛ he, ni namɛi atɛo awo mu tso lɛ he?

14 Yɛ mu tso lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, akɛ heloonaa Yudafoi ni kpoo Yesu lɛ to mu tso ko niji ni “akumɔ” lɛ he. (Rom. 11:17) No hewɔ lɛ, hegbɛ ni kulɛ amɛná akɛ amɛbaatsɔmɔ Abraham seshi lɛ fã kroko lɛ ŋmɛɛ amɛ. Shi namɛi akɛbaaye amɛnajiaŋ? Yɛ heloonaa Yudafoi ni kɛ Abraham heloonaa seshibii ni amɛji lɛ shwãa lɛ agbɛfaŋ lɛ, hetoo lɛ ji nɔ ko ni amɛsusuɔ akɛ enyɛŋ eba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ. Shi Yohane Baptisilɔ lɛ tsɔ hiɛ ebɔ amɛ kɔkɔ akɛ, kɛ́ Yehowa miisumɔ akɛ efee nakai lɛ, Ebaanyɛ etée bii ashi kɛjɛ tɛi amli eha Abraham.—Luka 3:8.

15 Belɛ, mɛni Yehowa fee koni eha eyiŋtoo lɛ aba mli? Paulo tsɔɔ mli akɛ atɛo ŋaŋ mu tso ko niji awo mu tso ni atɛo lɛ tsoku lɛ he kɛye eniji ni akumɔ lɛ najiaŋ. (Nyɛkanea Romabii 11:17, 18.) No hewɔ lɛ, atɛo Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni jɛ jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ ni Roma asafo lɛ mlibii komɛi fata he lɛ yɛ okadifeemɔŋ awo mfonirifeemɔŋ mu tso lɛ he. Enɛ ha akɛ amɛ fata Abraham seshi lɛ fã kroko lɛ he. Shishijee lɛ, amɛtamɔ ŋaŋ mu tso niji, ni tsɔɔ akɛ no mli lɛ amɛbɛ hegbɛ akɛ amɛbatsɔmɔɔ kpaŋmɔ krɛdɛɛ nɛɛ mlibii. Shi Yehowa gbele hegbɛ ni baaha amɛbatsɔmɔ mumɔŋ Yudafoi eha amɛ.—Rom. 2:28, 29.

16. Te bɔfo Petro gbála bɔ ni fee ni aná mumɔŋ maŋ hee lɛ mli eha tɛŋŋ?

16 Bɔfo Petro gbála sane nɛɛ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: ‘No hewɔ lɛ nyɛ mɛi [ni ji mumɔŋ Israelbii ni Kristofoi ni jɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ fata he lɛ] ni nyɛheɔ nyɛyeɔ lɛ, [Yesu Kristo] jara wa ha nyɛ; shi mɛi ni heee yeee lɛ, tɛ ni tsutswalɔi lɛ ekwa lɛ, no nɔŋŋ etsɔ koŋtɛ kɛ tɛmɔ tɛ kɛ nanetɔtɔmɔ tɛsaa eha amɛ. Shi nyɛ lɛ, weku ní ahala ji nyɛ, maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi, jeŋmaŋ krɔŋkrɔŋ, maŋ ní eŋɔfee enɔ̃, koni nyɛjaje mɔ ni tsɛ́ nyɛ kɛjɛ duŋ lɛ mli kɛba lɛ diɛŋtsɛ enaakpɛɛ la lɛ he lɛ agbojee lɛ; nyɛ lɛ sá lɛ nyɛjeee maŋ, shi agbɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ maŋ ji nyɛ, ní anaaa nyɛ mɔbɔ, shi agbɛnɛ ana nyɛ mɔbɔ lɛ.’—1 Pet. 2:7-10.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ nɔ ni Yehowa fee lɛ ji “nɔ ni afɔɔɔ feemɔ” lɛ?

17 Yehowa fee nɔ ko ni mɛi babaoo baana lɛ srɔto kwraa. Paulo wie nɔ ni Yehowa fee lɛ he akɛ “nɔ ni afɔɔɔ feemɔ.” (Rom. 11:24) Mɛɛ gbɛ nɔ nifeemɔ lɛ ji “nɔ ni afɔɔɔ feemɔ”? Ojogbaŋŋ, ebaanyɛ efee nɔ ko ni yɔɔ srɔto kwraa akɛ aaatɛo ŋaŋ mu tso awo mu tso ni atɛo he, ni kɛlɛ nakai ji nɔ ni okwaafoi komɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ fee. * Nakai nɔŋŋ Yehowa fee nɔ ko ni yɔɔ srɔto kwraa. Yɛ Yudafoi lɛ asusumɔ naa lɛ, Jeŋmajiaŋbii lɛ nyɛŋ awo yibii kpakpai. Shi Yehowa kɛ mɛi nɛɛ nɔŋŋ fata “jeŋmaŋ ko” ni wo Maŋtsɛyeli yibii lɛ he. (Mat. 21:43) Kɛjɛ beni afɔ Kornelio—Jeŋmajiaŋbii foolɔi lɛ ateŋ mɔ ni batsɔ Kristofonyo klɛŋklɛŋ lɛ—mu yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ kɛbaa lɛ, agbele hegbɛ aha Jeŋmajiaŋbii foolɔi koni atɛo amɛ awo mfonirifeemɔŋ mu tso lɛ he.—Bɔf. 10:44-48. *

18. Mɛɛ hegbɛ heloonaa Yudafoi lɛ ná yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ sɛɛ?

18 Ani enɛ tsɔɔ akɛ kɛjɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ kɛbaa lɛ, heloonaa Yudafoi náaa hegbɛ dɔŋŋ ákɛ akɛ amɛaafata Abraham seshi lɛ fã kroko lɛ he? Dabi. Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Ni amɛ [ni ji heloonaa Yudafoi lɛ] hu, kɛji amɛhiɛɛɛ hé ni amɛheee amɛyeee lɛ mli lɛ, aaatɛo amɛ awo mli ekoŋŋ; ejaakɛ Nyɔŋmɔ aaanyɛ atɛo amɛ awo mli. Ejaakɛ, kɛji bo lɛ, fo afoo yɛ tso ni ji ŋaŋ mu tso yɛ bɔɔsu naa lɛ he, ni atɛo bo awo mu tso kpakpa lɛ mli, nɔ ni afɔɔɔ feemɔ lɛ, mɛnɛɛmɛi ni ji tso lɛ diɛŋtsɛ niji lɛ, aso atɛoŋ amɛ awoŋ amɛ diɛŋtsɛ amɛ mu tso lɛ mli aahu?”—Rom. 11:23, 24.

“Aaahere Israel Fɛɛ Yiwala”

19, 20. Taakɛ mfonirifeemɔŋ mu tso lɛ fee he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni Yehowa enyɛ efee?

19 Hɛɛ, Yehowa yiŋ ni eto yɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” he lɛ miiba mli yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ. (Gal. 6:16) Taakɛ Paulo kɛɛ lɛ, “aaahere Israel fɛɛ yiwala.” (Rom. 11:26) Yɛ Yehowa be ni sa mli lɛ, “Israel fɛɛ”—ni ji mumɔŋ Israel lɛ mlibii lɛ fɛɛ—baasɔmɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi. Nɔ ko nɔ ko nyɛŋ aha Yehowa yiŋtoo lɛ afee yaka!

20 Taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ, Abraham seshi lɛ—Yesu Kristo kɛ mɛi 144,000 lɛ—aaajɔɔ “jeŋmaji” lɛ. (Rom. 11:12; 1 Mose 22:18) Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ baaná gbɛjianɔtoo nɛɛ he sɛɛ. Lɛɛlɛŋ, beni wɔjwɛŋɔ gbɛ ni Yehowa baatsɔ nɔ eha enaanɔ yiŋtoo lɛ aba mli lɛ he lɛ, wɔnaa kpɛɔ wɔhe yɛ ‘bɔ ni Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha’ lɛ he.—Rom. 11:33.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 13 Ekã shi faŋŋ akɛ, mu tso lɛ efeee heloonaa Israel maŋ lɛ he mfoniri. Eyɛ mli akɛ aná maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ heloonaa Israelbii lɛ ateŋ moŋ, shi maŋ lɛ ebatsɔɔɔ osɔfoi amaŋtsɛyeli. Mla eŋmɛɛɛ Israel maŋtsɛmɛi lɛ agbɛ ni amɛtsɔmɔ osɔfoi. No hewɔ lɛ, mfonirifeemɔŋ mu tso lɛ efeee heloonaa Israelbii lɛ he mfoniri. Paulo kɛ mu tso lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ miitsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ aaaná “osɔfoi amaŋtsɛyeli” ko lɛ ba mli yɛ mumɔŋ Israelbii lɛ anɔ lɛ mli. Akɛ niiamlitsɔɔmɔ nɛɛ miiye niiamlitsɔɔmɔ ni yɔɔ August 15, 1983, Watchtower lɛ baafa 14-19 lɛ najiaŋ.

^ kk. 17 Enɛ ba mli beni afii etɛ kɛ fã ni aha heloonaa Yudafoi lɛ hegbɛ ni amɛtsɔmɔ mumɔŋ maŋ hee lɛ mlibii lɛ ba naagbee lɛ. Gbalɛ ni kɔɔ otsii 70 ni emli gbi fɛɛ gbi ji afi lɛ he lɛ gba nɔ ni ba nɛɛ efɔ̃ shi.—Dan. 9:27.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni wɔkaseɔ yɛ Yehowa he yɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ ehaa eyiŋtoo baa mli lɛ he?

• Mɛni nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ni aŋma yɛ Romabii yitso 11 lɛ damɔ shi kɛha?

Mu tso lɛ.

Eshishifã lɛ.

Etsoku lɛ.

Eniji lɛ.

• Mɛni hewɔ ŋaŋ mu tso niji lɛ ni atɛo awo mu tso ni atɛo lɛ he lɛ ji “nɔ ni afɔɔɔ feemɔ” lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Mɛni Hewɔ Atɛoɔ Ŋaŋ Mu Tso Awoɔ Mu Tso ni Atɛo He?

 ▪ Lucius Junius Moderatus Columella ji Roma asraafonyo kɛ okwaafonyo ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. Woji 12 ni kɔɔ akrowa shihilɛ kɛ okwaayeli he ni eŋmala lɛ ji nɔ ni akɛ le lɛ waa.

Yɛ ewolo ni ji enumɔ lɛ mli lɛ, etsɛ blema abɛ nɛɛ yisɛɛ akɛ: “Mu tso ŋmɔ mli hulɔ biɔ mu tsei lɛ ni amɛwo yibii; mɔ ni kɛ tumo woɔ mu tsei lɛ ahe lɛ miikpa mu tsei lɛ fai ni amɛwo yibii; mɔ ni kumɔɔ mu tsei lɛ ahe lɛ, miinyɛ mu tsei lɛ anɔ ni amɛwo yibii.”

Beni ewie tsei ni efee frɔfrɔ shi amɛwooo yibii lɛ ahe sɛɛ lɛ, etsɔɔ akɛ atsɔ gbɛ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ nɔ aha amɛwo yibii: “Ehi jogbaŋŋ akɛ ooogbu fɔji yɛ tsei lɛ ahe ni okɛ ŋaŋ mu tso niji awo fɔji lɛ amli ni ofĩ amɛ okpɛtɛ mu tsei lɛ ahe; nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ, akɛni okɛ tsei niji ni woɔ yibii ewaje tsei lɛ hewɔ lɛ, amɛbaawo yibii fe tsutsu lɛ.”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Ani onuɔ mfonirifeemɔŋ mu tso lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ shishi?