Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Ooofee Tɛŋŋ Oye Omanye?

Te Ooofee Tɛŋŋ Oye Omanye?

Te Ooofee Tɛŋŋ Oye Omanye?

“OMANYEYELI”—eji wiemɔ ko ni gbalaa mɔ jwɛŋmɔ waa! Mɛi komɛi ebɔ mɔdɛŋ amɛná gbɛhe ni nɔ kwɔ yɛ amɛnitsumɔhei lɛ ni no eha amɛná nii, ni amɛfee gbɛ́i. Mɛi krokomɛi hu tiuɔ omanyeyeli sɛɛ shi amɛnine nyɛɔ shi kwraa.

Nɔ ni mɔ kɛ ejwɛŋmɔ maa nɔ yɛ eshihilɛ mli lɛ ji nɔ̃ titri ni baatsɔɔ kɛji ebaaye omanye loo eyeŋ omanye. Sui enyɔ krokomɛi hu ni he hiaa ji bɔ ni okɛ obe kɛ ohewalɛ tsuɔ nii ohaa, kɛ agbɛnɛ bɔ ni obɔɔ ohe mɔdɛŋ ohaa.

Kristofoi babaoo ena akɛ, kɛ́ amɛkɛ amɛhe wo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ, ehaa amɛtsui nyɔɔ amɛmli waa. Oblahii kɛ oblayei, kɛ onukpai fɛɛ eye omanye yɛ amɛshihilɛ mli, yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ni amɛkɛfee amɛnitsumɔ titri lɛ hewɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekolɛ mɛi krokomɛi baasusu akɛ miishɛɛ bɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni no hewɔ lɛ amɛkɛ no yeɔ gbɛhe ni ji enyɔ yɛ amɛshihilɛ mli ni amɛtiuɔ otii krokomɛi asɛɛ. Mɛni hewɔ ekolɛ ebaa lɛ nakai? Mɛni obaanyɛ ofee koni ohiɛ akaje nibii ni he hiaa titri lɛ anɔ? Ni te ooofee tɛŋŋ oye omanye?—Yosh. 1:8.

Skul Nifeemɔi ni Fataaa Skul Nikasemɔ he, kɛ Nibii ni Asumɔɔ ni Afee Be Mli ni Abɛ Nɔ ko Tsumɔ

Esa akɛ oblahii kɛ oblayei ni ji Kristofoi lɛ kɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ kɛ nibii krokomɛi ni amɛfeɔ lɛ aye gbɛhe ni sa be fɛɛ be. Mɛi ni feɔ nakai lɛ baaye omanye yɛ shihilɛ mli, ni esa akɛ wɔjɛ wɔtsui mli wɔjie amɛyi.

Shi oblahii kɛ oblayei komɛi ni ji Kristofoi lɛ kɛ amɛhe woɔ skul nifeemɔi ni fataaa skul nikasemɔ he kɛ agbɛnɛ nibii ni amɛsumɔɔ ni amɛfee be mli ni amɛbɛ nɔ ko tsumɔ lɛ amli vii. Ekolɛ tɔmɔ ko bɛ nifeemɔi nɛɛ ahe. Shi esa akɛ oblahii kɛ oblayei ni ji Kristofoi lɛ abi amɛhe akɛ: ‘Mibe enyiɛ ekolɛ nifeemɔi nɛɛ baahe? Namɛi mikɛbaabɔ kɛ́ mikɛ mihe miiwo nifeemɔi nɛɛ amli? Mɛɛ sui mɛi ni mikɛbɔɔ kɛ́ mikɛ mihe miiwo nifeemɔi nɛɛ amli lɛ jieɔ lɛ kpo? Ni mɛni nifeemɔi nɛɛ baanyɛ aha mikɛ mijwɛŋmɔ ama nɔ yɛ mishihilɛ mli?’ Ekolɛ ole akɛ mɔ ko baanyɛ ekɛ ehe awo nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ amli vii aahu akɛ be loo hewalɛ fioo pɛ ebaaná kɛha nifeemɔi ni baaha wekukpãa kpakpa aya nɔ ahi ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Belɛ, ani oona nɔ̃ hewɔ ni ehe miihia ni wɔle nibii ni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ?—Efe. 5:15-17.

Susumɔ Wiktor * niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Ebɔ amaniɛ akɛ: “Beni miye afii 12 lɛ, mikɛ mihe yadɔmɔ vɔlebɔɔlu kuu ko he. Beni be shwie mli lɛ, miná jweremɔ nii babaoo. Miná hegbɛ ni kulɛ mikɛbaafee gbɛ́i.” Beni be shwie mli lɛ bɔ ni nifeemɔ nɛɛ ná Wiktor mumɔŋ shidaamɔ nɔ hewalɛ gbonyo lɛ ha ehao waa. Gbi ko beni eebɔ mɔdɛŋ ni ekane Biblia lɛ, etsɔ mli ewɔ. Agbɛnɛ hu, eyɔse akɛ miishɛɛ fioo pɛ enáa kɛ́ ekɛ ehe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: ‘Vɔlebɔɔlu ni mitswa lɛ gbala mimli waa, ni etsɛɛɛ ni miyɔse hu akɛ, eha mikɛ hiɛdɔɔ tsuuu mumɔŋ nibii ahe nii. Mile akɛ, no mli lɛ jeee minyɛmɔ fɛɛ mikɛsɔmɔɔ lɛ.’

Kɔleji loo Yunivɛsiti Wolokasemɔ Hu?

Eji Ŋmalɛ naa sɔ̃ ni kã Kristofonyo nɔ akɛ ekwɛ eweku, ni eha amɛ amɛheloonaa hiamɔ nii. (1 Tim. 5:8) Fɛɛ sɛɛ lɛ, ani enɛ biɔ ni aná kɔleji loo yunivɛsiti digri?

Ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu hewalɛ ni kɔleji loo yunivɛsiti wolokasemɔ ni mɔ ko aaatiu sɛɛ lɛ baanyɛ aná yɛ wekukpãa ni kã mɔ lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ lɛ he. Ha wɔsusu Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnɔ ko he koni efee faŋŋ kɛha wɔ.

No mli lɛ, Baruk ji woloŋmalɔ kɛha gbalɔ Yeremia. Be ko lɛ, Baruk kɛ ejwɛŋmɔ tee nibii wuji anɔ moŋ fe ni ekɛ ejwɛŋmɔ aaama hegbɛi ni ená yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ nɔ. Yehowa na enɛ ni etsɔ Yeremia nɔ ebɔ Baruk kɔkɔ akɛ: “Nii wuji otaoɔ oha ohe? Kaatao!”—Yer. 45:5.

Mɛni ji “nii wuji” ni no mli lɛ Baruk kɛ ejwɛŋmɔ tee nɔ lɛ? Ekolɛ ená shwelɛ akɛ efee gbɛ́i yɛ Yudafoi lɛ ateŋ. Aloo nii wuji lɛ baanyɛ afee heloonaa ninamɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, no mli lɛ ejie ejwɛŋmɔ kɛjɛ nibii ni he hiaa titri, ni ji nibii ni baaha wekukpãa kpakpa aya nɔ ahi ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ anɔ. (Fil. 1:10) Shi ekã shi faŋŋ akɛ, Baruk bo kɔkɔ ni Yehowa tsɔ Yeremia nɔ ebɔ lɛ lɛ toi, ni no ha abaa eyi beni akpata Yerusalem hiɛ lɛ.—Yer. 43:6.

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ sane nɛɛ mli? Ŋaa ni awo Baruk lɛ tsɔɔ akɛ, no mli lɛ nɔ̃ ko etɔtɔ. No mli lɛ, eetao nii wuji kɛha ehe. Kɛ́ oyɛ nɔ ko ni otsɔɔ no nɔ okwɛɔ ohe lɛ, ani ehe miihia doo akɛ ofite be, shika, kɛ hewalɛ kɛya skul ekoŋŋ kɛtiu nibii ni bo diɛŋtsɛ okɛmamɔ ohiɛ loo nibii ni ofɔlɔi loo owekumɛi krokomɛi kɛmamɔ ohiɛ lɛ asɛɛ?

Susumɔ Grzegorz ni le bɔ ni atoɔ kɔmpiuta nɔ nifeemɔi ahe gbɛjianɔ lɛ he okwɛ. Enanemɛi nitsulɔi kɔne eyiŋ koni ekase kɔmpiuta he nii kroko ní baaha ekɛ ŋmɛlɛtswai babaoo akase nii koni enyɛ egbe naa yɛ be kukuoo mli. Beni ebɔi nikasemɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, enáaa deka kɛhaaa mumɔŋ nibii. Ewie akɛ: “Mifee yeyeeye be fɛɛ be. Mihenilee gba minaa akɛni minyɛɛɛ mashɛ mumɔŋ otii ni mikɛmamɔ mihiɛ lɛ ahe lɛ hewɔ.”

Mɔ ni kɛ Ehe Ewo Enitsumɔ Mli Vii

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ anɔkwa Kristofoi hewalɛ ni amɛtsu nii waa ni amɛfee amɛhe nitsulɔi kɛ nitsumɔtsɛmɛi kpakpai. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] nyɛtsuɔ nyɛhaa ni jeee gbɔmɛi.” (Kol. 3:22, 23) Shi eyɛ mli akɛ, kɛ́ mɔ ko tsuɔ nii waa lɛ esa yijiemɔ moŋ, shi nɔ̃ kroko yɛ ni he miihia fe no—wekukpãa kpakpa ni aaakã wɔ kɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ teŋ lɛ. (Jaj. 12:13) Kɛ́ Kristofonyo ko kɛ ehe wo enitsumɔ mli vii lɛ, ewaaa akɛ ekɛ mumɔŋ nibii aaaye gbɛhe ni ji enyɔ.

Kɛ́ Kristofonyo kɛ ehe wo enitsumɔ mli vii lɛ, ebaanyɛ enu he akɛ ebɛ hewalɛ ni ekɛbaafee nibii ni baaha wekukpãa kpakpa aya nɔ ahi ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ ni eye ebua eweku lɛ. Maŋtsɛ Salomo kɛɛ akɛ, bei pii lɛ, nɔ ni jɛɔ ‘dɛ̃ kɔkɔi enyɔ obɔ̃bɔ̃ ni deŋmegbomɔ yɔɔ mli’ lɛ mli kɛbaa ji “kɔɔyɔɔ hakumɔ.” Kɛ́ Kristofonyo ko kɛ ehe wo enitsumɔ mli vii lɛ, no baanyɛ aha enu tɔlɛ he be kplaŋŋ. Mɔ ko ni tamɔ nakai lɛ baanyɛ abatsɔ nyɔŋ kɛha enitsumɔ lɛ po aahu akɛ ebaafee gbedee kwraa. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ani ‘emii baashɛ ehe, ni eye nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ edeŋmegbomɔ lɛ fɛɛ mli’? (Jaj. 3:12, 13; 4:6) Nɔ ni he hiaa fe no lɛ, ani ebaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kɛ henumɔŋ nyɛmɔ ni fa bɔ ni sa koni ekɛtsu sɔ̃i ni kã enɔ yɛ weku lɛ mli lɛ ahe nii ni ekɛ ehe awo mumɔŋ nifeemɔi amli?

Fiofio lɛ, Janusz ni yɔɔ Yuropa Bokagbɛ lɛ kɛ ehe wo nitsumɔ ni etsuɔ lɛ mli vii. Ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ sumɔ misane akɛni mibɔɔ mihe mɔdɛŋ waa, ni minyɛɔ migbeɔ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni akɛwoɔ midɛŋ lɛ naa lɛ hewɔ. Shi enɛ na mimumɔŋ shidaamɔ nɔ hewalɛ gbonyo, ni mikpa shiɛmɔyaa. Etsɛɛɛ ni mikpa asafoŋ kpeeiyaa. Miwo mihe nɔ aahu akɛ mikpoo ŋaawoo ni asafoŋ onukpai lɛ kɛha mi lɛ, ni fiofio lɛ mikɛ asafo lɛ kpa bɔɔ.”

Obaanyɛ Oye Omanye

Wɔsusu nibii etɛ ni kɛ́ Kristofonyo ko kɛ ehe wo mli vii lɛ no baaha ekɛ emumɔŋ shidaamɔ awo oshara mli lɛ he. Ani oyɛ shihilɛi etɛ nɛɛ ateŋ eko mli? Kɛ́ nakai lɛ, ekolɛ sanebimɔi, ŋmalɛi, kɛ mɛi anaa wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ baaye abua bo koni ona kɛji gbɛ ni onyiɛ nɔ lɛ baaha oye omanye.

Skul nifeemɔi ni fataaa skul nikasemɔ he kɛ nibii ni asumɔɔ ni afee be mli ni abɛ nɔ ko tsumɔ: Nɛgbɛ okɛ ohe ewo mli kɛyashɛ? Ani amɛmiiye kɛmiibote be ni tsutsu ko lɛ okɛtiuɔ mumɔŋ nibii asɛɛ lɛ mli? Ani onáa he miishɛɛ akɛ okɛ mɛi krokomɛi aaabɔ fe onyɛmimɛi heyelilɔi lɛ? Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni hewɔ okaseee Maŋtsɛ David ni kpa Yehowa fai akɛ: “Hã male gbɛ ní sa akɛ manyiɛ nɔ” lɛ.—Lala 143:8.

Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ye ebua Wiktor, mɔ ni atsĩ etã yɛ sane nɛɛ shishijee gbɛ lɛ. Nɔkwɛlɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Owieɔ vɔlebɔɔlu ni otswaa lɛ he kɛ miishɛɛ babaoo.” Wiktor kɛɛ akɛ: “Nɔ ni ewie lɛ ha mihɛle shi. Miyɔse akɛ mikɛ mihe ewo vɔlebɔɔlutswaa lɛ mli vii tsɔ. Etsɛɛɛ ni mikɛ jeŋbii ni mikɛbɔɔ yɛ vɔlebɔɔlu kuu lɛ mli lɛ kpa bɔɔ, ni mitao nanemɛi yɛ asafo lɛ mli.” Ŋmɛnɛ lɛ, Wiktor miisɔmɔ Yehowa kɛ hiɛdɔɔ yɛ esafo lɛ mli. Ewo ŋaa akɛ: “Bi onanemɛi, ofɔlɔi, loo asafoŋ onukpai lɛ kɛji amɛna akɛ oskul nifeemɔi lɛ miiha ootsi oobɛŋkɛ Yehowa kpaakpa loo eejie bo kɛmiijɛ emasɛi.”

Mɛni hewɔ ohaaa osafoŋ onukpai lɛ ale akɛ oosumɔ ni otsu babaoo yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ mli? Ani obaanyɛ oye obua mɛi ni edara ni mɔ ko bɛ amɛhe loo yelikɛbuamɔ he ehia amɛ lɛ, ni ekolɛ oyaye jara oha amɛ loo otsu nibii komɛi ahe nii oha amɛ yɛ amɛshĩai amli? Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni oye lɛ, obaanyɛ okɛ ohe awo be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni no baatsɔɔ akɛ ooha mɛi krokomɛi miile nɔ ni haa onáa miishɛɛ lɛ.

Kɔleji loo yunivɛsiti wolokasemɔ: Yesu bɔ kɔkɔ eshi ‘mɔ diɛŋtsɛ hiɛnyam taomɔ.’ (Yoh. 7:18) Yɛ wolokasemɔ abɔ ni okpɛ oyiŋ akɛ obaatiu sɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ani ‘oyoo nii ni hi titri lɛ’?—Fil. 1:9, 10.

Grzegorz ni le bɔ ni atoɔ kɔmpiuta nɔ nifeemɔi ahe gbɛjianɔ lɛ fee tsakemɔi komɛi yɛ eshihilɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “Akɛni mikɛ hiɛdɔɔ susu ŋaa ni asafoŋ onukpai lɛ wo mi lɛ he hewɔ lɛ, miha mishihilɛ fee mlɛo. Miyɔse akɛ ehe ehiaaa ni matsa miwolokasemɔ lɛ nɔ dɔŋŋ. Ejaakɛ ehaŋ maná deka ni ebaaha etɔ mi.” Grzegorz kɛ ehe wo asafoŋ nifeemɔi amli babaoo. Beni be shwie mli lɛ, etee Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul ni amrɔ nɛɛ atsɛɔ lɛ akɛ Biblia Skul Kɛha Nyɛmimɛi Hii Oshijafoi lɛ eko. Hɛɛ, ‘etsu edekã he nii’ loo ehé be ni ekɛtee ehiɛ yɛ Nyɔŋmɔ he nikasemɔ mli.—Efe. 5:16.

Heloonaa nitsumɔ: Ani okɛ ohe ewo onitsumɔ mli vii aahu akɛ ootsi mumɔŋ nibii ooto afã? Ani onáa be ni fa bɔ ni sa kɛha oweku lɛ kɛha sanegbaa? Ani otsuɔ nifeemɔi ni onáa yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ ahe nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi? Ani onyɛɔ okɛ mɛi krokomɛi gbaa sane ni tswaa mɔ emaa shi? “She Nyɔŋmɔ gbeyei ni oye ekitai lɛ anɔ,” ni Yehowa baajɔɔ bo babaoo ni ‘obaaye nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ odeŋmegbomɔ lɛ mli.’—Jaj. 2:24; 12:13.

Janusz ni atsĩ etã momo yɛ sane nɛɛ mli lɛ eyayeee omanye yɛ enitsumɔ lɛ mli; moŋ lɛ, enitsumɔ lɛ fite. Akɛni enáaa shika dɔŋŋ ni ehiɛ nyɔmɔ babaoo hewɔ lɛ, etsi ebɛŋkɛ Yehowa. Janusz to eshihilɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni amrɔ nɛɛ eesɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ kɛ asafoŋ onukpa. Ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ mihiɛ sɔ shihilɛ mli hiamɔ nii ni miyɔɔ lɛ, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ mihiɛ dɔ yɛ mumɔŋ nibii ahe lɛ, mitoiŋ jɔɔ mi ni mitsui hu nyɔɔ mimli.”—Fil. 4:6, 7.

Ŋɔɔ be ni okɛpɛi oyiŋtoi kɛ nibii ni okɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ amli jogbaŋŋ. Yehowa sɔɔmɔ ji gbɛ ni haa mɔ yeɔ omanye ewala beaŋ fɛɛ. Ha efee nɔ ni okɛ ojwɛŋmɔ maa nɔ titri yɛ oshihilɛ mli.

Ekolɛ esa akɛ ofee tsakemɔi komɛi, ni ojie nibii ni he ehiaaa lɛ po kɛjɛ oshihilɛ mli koni onyɛ oyoo “nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ ní hi kɛwula shi lɛ.” (Rom. 12:2) Shi kɛ́ okɛ osusuma muu fɛɛ sɔmɔ lɛ lɛ obaaye omanye.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 8 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Te Ooofee Tɛŋŋ Oye Omanye?

Akɛni nibii babaoo yɛ ni baanyɛ agbala ojwɛŋmɔ hewɔ lɛ, te ooofee tɛŋŋ oha ohiɛ ahi nibii ni he hiaa titri lɛ anɔ? Ŋɔɔ be ni okɛ sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ lɛ apɛi oyiŋtoi kɛ nibii ni okɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ amli:

SKUL NIFEEMƆI NI FATAAA SKUL NIKASEMƆ HE KƐ NIBII NI ASUMƆƆ NI AFEE BE MLI NI ABƐ NƆ KO TSUMƆ

▪ Mɛɛ sui mɛi ni okɛbɔɔ kɛ́ okɛ ohe miiwo nifeemɔi nɛɛ amli lɛ jieɔ lɛ kpo?

▪ Be enyiɛ nifeemɔi nɛɛ heɔ?

▪ Ani nifeemɔi nɛɛ baanyɛ atsɔ nɔ ni okɛ ojwɛŋmɔ maa nɔ yɛ oshihilɛ mli?

▪ Ani amɛmiiye kɛmiibote be ni tsutsu ko lɛ okɛtiuɔ mumɔŋ nibii asɛɛ lɛ mli?

▪ Namɛi mikɛbaabɔ kɛ́ mikɛ mihe miiwo nifeemɔi nɛɛ amli?

▪ Ani onáa he miishɛɛ akɛ okɛ mɛi krokomɛi aaabɔ fe onyɛmimɛi heyelilɔi lɛ?

KƆLEJI LOO YUNIVƐSITI WOLOKASEMƆ

▪ Kɛ́ oyɛ nɔ ko ni otsɔɔ no nɔ okwɛɔ ohe lɛ, ani ehe miihia doo akɛ ofite be, shika, kɛ hewalɛ kɛtsa owolokasemɔ nɔ?

▪ Ani ebiɔ doo akɛ oná kɔleji loo yunivɛsiti digri dani onyɛ okwɛ ohe?

▪ Te ebaaná okpeeiyaa nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

▪ Ani ‘oyoo nii ni hi titri lɛ’?

▪ Ani ehe miihia ni owaje hekɛnɔfɔɔ ni oyɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ ebaanyɛ eha onine ashɛ ohiamɔ nii anɔ lɛ?

NITSUMƆ

▪ Ani nitsumɔ ni otsuɔ lɛ haa ‘omii shɛɔ ohe, ni ehaa oyeɔ nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ odeŋmegbomɔ lɛ fɛɛ mli’?

▪ Ani ehaa onáa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kɛ henumɔŋ nyɛmɔ ni fa bɔ ni sa koni okɛtsu sɔ̃i ni kã onɔ yɛ weku lɛ mli lɛ ahe nii ni okɛ ohe awo mumɔŋ nifeemɔi amli?

▪ Ani onáa be ni fa bɔ ni sa kɛha oweku lɛ kɛha sanegbaa?

▪ Ani okɛ ohe ewo onitsumɔ mli vii aahu akɛ ootsi mumɔŋ nibii ooto afã?

▪ Ani ehaaa otsu nifeemɔi ni onáa yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ ahe nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 30]

Yehowa bɔ Baruk kɔkɔ yɛ nibii wuji asɛɛtiumɔ he