Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛ

Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ

Ani abaanyɛ atsɔɔ gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ abɔ tuuntu ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli?

Kɛ́ wɔkase Hebri Ŋmalɛi lɛ jogbaŋŋ lɛ, wɔbaana gbalɛi babaoo ni ba mli yɛ Yesu Kristo nɔ. Gbalɛi nɛɛ haa wɔleɔ Mesia lɛ wekutɔkpãa, be ni ebaapue, nibii ni ebaatsu, bɔ ni akɛ lɛ baaye aha, kɛ gbɛfaŋnɔ ni ebaatsu yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yiŋtoo mli lɛ ahe saji fitsofitso. Gbalɛi nɛɛ fɛɛ haa wɔnaa akɛ Yesu ji Mesia lɛ. Shi kɛ́ wɔmiitao ni wɔna gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ abɔ tuuntu ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, esa akɛ wɔkadi nɔ ko jogbaŋŋ.

Jeee mɔ fɛɛ mɔ kpɛlɛɔ gbalɛ ko nɔ akɛ eji Mesia lɛ he gbalɛ loo ejeee Mesia lɛ he gbalɛ. Alfred Edersheim ŋma yɛ ewolo ko ni wieɔ Yesu he, ni ji The Life and Times of Jesus the Messiah lɛ mli akɛ, blema rabifoi aniŋmai lɛ tsɔɔ saji 456 komɛi ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ akɛ amɛji gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he, eyɛ mli akɛ saji nɛɛ babaoo etsĩii Mesia lɛ tã tɛ̃ɛ moŋ. Kɛ́ asusu saji 456 nɛɛ ahe jogbaŋŋ lɛ, anyɛɛɛ ana faŋŋ kɛji akɛ ekomɛi ji gbalɛi ni kɔɔ Yesu Kristo he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Edersheim kɛɛ Yudafoi lɛ buɔ 1 Mose 8:11 lɛ akɛ gbalɛ ni kɔɔ Mesia lɛ he. Amɛkɛɛ “okpo lɛ tse mutso baafɔ́ ni kɔ̃ enaa kɛba lɛ kɛjɛ Mesia lɛ Gɔŋ lɛ nɔ.” Woloŋmalɔ lɛ tsĩ 2 Mose 12:42 lɛ hu tã. Beni egbálaa bɔ ni Yudafoi lɛ nu ŋmalɛ nɛɛ shishi yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ mli lɛ, eŋma akɛ: “Taakɛ bɔ ni Mose jɛ ŋa lɛ nɔ kɛba lɛ, nakai nɔŋŋ Mesia lɛ hu baajɛ Roma kɛba.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ebaawa kɛha woloŋlelɔi babaoo kɛ mɛi krokomɛi hu akɛ amɛaabu ŋmalɛi enyɔ nɛɛ kɛ amɛmlitsɔɔmɔi ni ejaaa lɛ akɛ amɛkɔɔ Yesu Kristo he.

Kɛ́ wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛtee gbalɛi ni ba mli yɛ Yesu Kristo nɔ lɛɛlɛŋ lɛ nɔ po lɛ, ewa akɛ wɔɔle gbalɛi nɛɛ ayibɔ tuuntu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Yesaia yitso 53 lɛ ni wieɔ saji pii ni ji gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ he okwɛ. Yesaia 53:2-7 lɛ gba akɛ: “Ehiɛ bɛ nyam . . . Agbe ehe guɔ ni gbɔmɛi kwá lɛ . . . Wɔhelai lɛ, lɛ etere . . . Apila lɛ yɛ wɔnɔtɔ̃mɔi lɛ ahewɔ . . . [Akpala lɛ] tamɔ too gwantɛŋ bi ní akɛ lɛ yaa ayagbe lɛ.” Ani esa akɛ abu saji ni yɔɔ Yesaia yitso 53 lɛ fɛɛ akɛ gbalɛ kome ni kɔɔ Mesia lɛ he, loo esa akɛ abu nibii srɔtoi ni awie yɛ Mesia lɛ he nɛɛ eko fɛɛ eko akɛ eji gbalɛ ni kɔɔ Mesia lɛ he?

Agbɛnɛ hu, susumɔ Yesaia 11:1 lɛ he okwɛ; jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Tsofɔ́ ko aaakwɛ̃ kɛaajɛ Ishai tso kuku lɛŋ, tso nine aaajɛ eshishifã lɛŋ awo yibii.” Gbalɛ nɛɛ pue ekoŋŋ yɛ kuku 10 lɛ mli, ni akɛ wiemɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ tsu nii. Ani esa akɛ wɔbu ŋmalɛi srɔtoi enyɔ nɛɛ akɛ gbalɛi srɔtoi enyɔ loo gbalɛ kome ni asaa atĩ mli? Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔ ni abaamu sane naa aha yɛ Yesaia yitso 53 kɛ Yesaia yitso 11 lɛ he lɛ baasa gbalɛi abɔ ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ he.

No hewɔ lɛ, ehe ehiaaa ni wɔgbaa wɔhe naa yɛ gbalɛi pɔtɛɛ ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ abɔ ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ he. Yehowa asafo lɛ eŋmala gbalɛi babaoo ni kɔɔ Yesu he kɛ amɛmlibaa. * Saji nɛɛ baanyɛ aye abua wɔ kɛ́ wɔmiifee aŋkro loo weku nikasemɔ, kɛ agbɛnɛ hu yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ebaawaje wɔhemɔkɛyeli lɛ. Kɛfata he lɛ, gbalɛi babaoo ni kɔɔ Mesia lɛ he—ekɔɔɔ he eko abɔ ni yɔɔ—lɛ haa wɔnáa nɔmimaa akɛ Yesu ji Kristo, loo Mesia lɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Insight on the Scriptures, Kpo 1, baafa 1223; Kpo 2, baafa 387; “All Scripture Is Inspired of God and Beneficial,” baafa 343-344; Mɛni Biblia lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ? baafa 200.