Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ye Obua Hii Ni Amɛya Amɛhiɛ Yɛ Mumɔŋ

Ye Obua Hii Ni Amɛya Amɛhiɛ Yɛ Mumɔŋ

Ye Obua Hii Ni Amɛya Amɛhiɛ Yɛ Mumɔŋ

“Kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa nɛɛ ooosha gbɔmɛi.”—LUKA 5:10.

1, 2. (a) Te hii here Yesu shiɛmɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

BE KO beni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ shiɛɔ kɛkpaa Galilea fɛɛ lɛ, ekɛ ekaselɔi lɛ kwɔ lɛlɛ ko koni amɛya he ko banee. Shi gbɔmɛi babaoo nyiɛ amɛnane nɔ kɛnyiɛ amɛsɛɛ. Mɛi “aaashɛ hii akpei enumɔ, soro yei kɛ gbekɛbii” nyiɛ amɛsɛɛ. (Mat. 14:21) Be kroko hu lɛ, asafo babaoo ko ba Yesu ŋɔɔ koni etsa amɛ ni eshiɛ etsɔɔ amɛ. Mɛi ni feɔ asafo babaoo nɛɛ ji “hii akpei ejwɛ, soro yei kɛ gbekɛbii.” (Mat. 15:38) Ekã shi faŋŋ akɛ, hii babaoo fata mɛi ni tee Yesu ŋɔɔ lɛ ahe, ni amɛná enitsɔɔmɔ lɛ he miishɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu kpa gbɛ akɛ mɛi babaoo krokomɛi hu baabo ewiemɔ lɛ toi, ejaakɛ be mli ni etsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha ahɛ̀ loo babaoo lɛ, ekɛɛ kaselɔ Simon akɛ: “Kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa nɛɛ ooosha gbɔmɛi.” (Luka 5:10) Ekaselɔi lɛ baafɔ̃ amɛyai lɛ amɛwo mfonirifeemɔŋ ŋshɔ, ni ji adesai lɛ mli kɛ gbɛkpamɔ akɛ ‘amɛbaasha’ gbɔmɛi ni hii babaoo fata he.

2 Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, hii náa Ŋmalɛ lɛ mli shɛɛ sane ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ amɛ lɛ he miishɛɛ, ni amɛkpɛlɛɔ ni wɔkɛ amɛ akase Biblia lɛ. (Mat. 5:3) Shi kɛ́ akɛ hii nɛɛ ateŋ babaoo bɔi nikasemɔ lɛ, amɛyaaa amɛhiɛ yɛ mumɔŋ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua amɛ? Eyɛ mli akɛ Yesu etooo gbɛjianɔ krɛdɛɛ ko koni eshiɛ etsɔɔ hii pɛ moŋ, shi ekã shi faŋŋ akɛ ewie saji komɛi ni hii ni yɔɔ ebe lɛ mli lɛ baaná he miishɛɛ. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni Yesu ye ebua hii, kɛ bɔ ni wɔɔfee wɔkase lɛ yɛ nibii etɛ ni mɛi jwɛŋɔ he waa ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe: (1) bɔ ni wɔɔfee wɔná wɔheloonaa hiamɔ nii, (2) gbɔmɔ gbeyeishemɔ, (3) hekɛnɔfɔɔ ni abɛ.

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔná Wɔheloonaa Hiamɔ Nii

3, 4. (a) Mɛni ji nɔ ni hii babaoo susuɔ akɛ no he hiaa waa? (b) Mɛni hewɔ hii komɛi susuɔ akɛ heloonaa nii asɛɛtiumɔ ahe miihia fe mumɔŋ nibii lɛ?

3 Woloŋmalɔ ko kɛɛ Yesu akɛ: “Tsɔɔlɔ, he fɛɛ he ni oyaa lɛ, manyiɛ osɛɛ.” Shi beni Yesu kɛɛ lɛ akɛ, “gbɔmɔ bi lɛ bɛ he ni ekɛ eyitso tsɔleɔ” lɛ, woloŋmalɔ lɛ yiŋ bɔi lɛ enyɔɔnyɔ feemɔ. Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ woloŋmalɔ lɛ batsɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔ, no hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ woloŋmalɔ lɛ fee yeyeeye yɛ edaaŋ ŋmaa kɛ ewɔɔhe he.—Mat. 8:19, 20.

4 Hii babaoo susuɔ akɛ heloonaa nii asɛɛtiumɔ ji nɔ ni haa mɔ hiɔ shi shweshweeshwe shi jeee mumɔŋ nibii. Amɛteŋ mɛi babaoo kɛ yunivɛsiti wolokasemɔ kɛ nitsumɔ ni awoɔ mɔ nyɔmɔ babaoo yɛ mli lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli. Yɛ amɛsusumɔ naa lɛ, ehe miihia waa ni amɛtao shika babaoo ejaakɛ sɛɛnamɔ yɛ no he fe Ŋmalɛi ni amɛaakase koni wekukpãa kpaakpa abakã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Ekolɛ, amɛbaanya Biblia mli tsɔɔmɔi lɛ ahe moŋ, shi “je nɛŋ he naagbamɔ kɛ ninámɔ he lakamɔ” lɛ gbeɔ miishɛɛ ni amɛyɔɔ lɛ. (Mar. 4:18, 19) Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni Yesu ye ebua ekaselɔi lɛ ni amɛna nibii ni esa akɛ amɛkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli lɛ he.

5, 6. Mɛni ye bua Andrea, Petro, Yakobo, kɛ Yohane ni amɛha shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he bahia amɛ fe heloonaa nii asɛɛtiumɔ?

5 Andrea kɛ enyɛmi nuu Simon Petro fɛɛ ji wolɛi. Yohane kɛ enyɛmi nuu Yakobo kɛ amɛtsɛ Zebedeo hu ji wolɛi. Akɛni amɛnitsumɔ lɛ shwere hewɔ lɛ, amɛbɔ mɛi apaa. (Mar. 1:16-20) Beni Andrea kɛ Yohane nu Yesu he sane klɛŋklɛŋ kwraa kɛjɛ Yohane Baptisilɔ lɛ ŋɔɔ lɛ, amɛná nɔmimaa akɛ amɛna Mesia lɛ. Andrea yabɔ enyɛmi nuu Simon Petro enɛ he amaniɛ, ni eeenyɛ efee akɛ Yohane hu yakɛɛ enyɛmi nuu Yakobo. (Yoh. 1:29, 35-41) Yɛ nyɔji ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, amɛyi ejwɛ lɛ fɛɛ fata Yesu he kɛshiɛ yɛ Galilea, Yudea, kɛ Samaria. Kɛkɛ ni kaselɔi ejwɛ lɛ ku amɛsɛɛ kɛtee amɛwuoyaa nitsumɔ lɛ mli. No mli lɛ amɛyɛ mumɔŋ nibii ahe miishɛɛ moŋ, shi sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ jeee nɔ ni kã amɛtsui nɔ titri.

6 Yɛ be ko sɛɛ lɛ, Yesu fɔ̃ Petro kɛ Andrea nine ni amɛbanyiɛ esɛɛ koni amɛtsɔmɔ “gbɔmɛi ahe wolɛi.” Te mɛi enyɔ nɛɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ? “Amrɔ lɛ amɛshi amɛyai lɛ, ni amɛbanyiɛ esɛɛ.” Nakai nɔŋŋ Yakobo kɛ Yohane hu fee. “Amrɔ lɛ amɛ hu amɛshi lɛlɛ lɛ kɛ amɛtsɛ lɛ amɛbanyiɛ esɛɛ.” (Mat. 4:18-22) Mɛni ye ebua hii nɛɛ ni amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛkɛ amɛhe baawo be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli? Ani amɛsusuuu nii ahe dani amɛkpɛ amɛyiŋ lɛ? Jeee nakai kwraa! Yɛ nyɔji ni tsɔ hiɛ lɛ amli lɛ, hii nɛɛ bo Yesu toi, amɛna naakpɛɛ nii komɛi ni efee, bɔ ni ehiɛ dɔɔ yɛ jalɛ nii ahe, kɛ bɔ ni mɛi nyaa enitsɔɔmɔ lɛ he waa lɛ. No ha hemɔkɛyeli kɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli bawa waa!

7. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔ-Biblia kaselɔi aná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baaha amɛ amɛhiamɔ nii?

7 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu koni wɔye wɔbua wɔ-Biblia kaselɔi lɛ ni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ? (Abɛi 3:5, 6) Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, bɔ ni wɔtsɔɔ nii wɔhaa lɛ he miihia waa. Kɛ́ wɔmiitsɔɔ nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔma nɔ mi akɛ, Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ kɛ́ wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ ebaajɔɔ wɔ babaoo. (Nyɛkanea Maleaki 3:10; Mateo 6:33.) Eyɛ mli akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ ŋmalɛi srɔtoi atsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa haa ewebii lɛ amɛhiamɔ nii moŋ, shi esaaa akɛ wɔhiɛ kpaaa nɔ akɛ nɔkwɛmɔnɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔfeɔ lɛ baanyɛ aná wɔ-Biblia kaselɔi lɛ anɔ hewalɛ. Kɛ́ wɔgba amɛ niiashikpamɔ ni wɔná yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, ebaaye ebua wɔ-Biblia kaselɔi lɛ jogbaŋŋ koni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔgba amɛ niiashikpamɔi ni woɔ mɔ hewalɛ ni wɔkane yɛ wɔwoji lɛ amli. *

8. (a) Mɛni hewɔ ehe miihia ni Biblia kaselɔ ko ‘asa enaa ekwɛ akɛ Yehowa hi’ lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua wɔ-Biblia kaselɔ lɛ ni lɛ diɛŋtsɛ ena akɛ Yehowa hi?

8 Kɛ́ Biblia kaselɔ ko baaná hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ, ebiɔ ni efee babaoo fe bɔ ni Yehowa ejɔɔ mɛi krokomɛi lɛ ahe saji ni eeekane loo eeebo toi. Esa akɛ Biblia kaselɔ lɛ diɛŋtsɛ hu aná niiashikpamɔ ni tsɔɔ akɛ Yehowa hi. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Nyɛsaa nyɛnaa nyɛkwɛa, ni nyɛaana akɛ Yehowa hi; ajɔɔ gbɔmɔ ni baa lɛ abo lɛ.” (Lala 34:9) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua Biblia kaselɔ lɛ koni ena akɛ Yehowa hi? Ŋɔɔ lɛ akɛ Biblia kaselɔ ko yɛ shika he naagba, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ eebɔ mɔdɛŋ koni eye su gbonyo ko tamɔ tawa shɛremɔ, asɔshwɛmɔ, loo daanumɔ babaoo nɔ. (Abɛi 23:20, 21; 2 Kor. 7:1; 1 Tim. 6:10) Kɛ́ wɔtsɔɔ Biblia kaselɔ lɛ koni esɔle ni Nyɔŋmɔ aye abua lɛ ni eye su gbonyo lɛ nɔ, ni eshihilɛ hi lɛ, ani no haŋ ena akɛ Yehowa hi? Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔwo Biblia kaselɔ lɛ hewalɛ ni ekɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli, ni tsɔɔ akɛ ehé be kɛkase Biblia lɛ daa otsi, esaa ehe kɛha Kristofoi akpeei, ni eya Kristofoi akpeei hu lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba? Kɛ́ lɛ diɛŋtsɛ ena akɛ Yehowa miijɔɔ emɔdɛŋbɔi lɛ anɔ lɛ, ehemɔkɛyeli lɛ mli baawa waa!

Gbɔmɔ Gbeyeishemɔ

9, 10. (a) Mɛni hewɔ Nikodemo kɛ Yosef ni jɛ Arimatia lɛ haaa ale akɛ Yesu kaselɔi ji amɛ lɛ? (b) Mɛni hewɔ ŋmɛnɛ lɛ, hii komɛi shashaoɔ shi akɛ amɛaanyiɛ Kristo sɛɛ lɛ?

9 Tipɛŋfoi anɔnyɛɛ hewɔ lɛ, hii komɛi shashaoɔ shi akɛ amɛkɛ amɛtsui fɛɛ aaanyiɛ Kristo sɛɛ. Nikodemo kɛ Yosef ni jɛ Arimatia lɛ haaa ale akɛ Yesu kaselɔi ji amɛ ejaakɛ amɛshe nɔ ni ekolɛ Yudafoi krokomɛi lɛ baakɛɛ loo amɛbaafee kɛji amɛná amɛle akɛ amɛji Yesu kaselɔi lɛ he gbeyei. (Yoh. 3:1, 2; 19:38) Yiŋtoo ko hewɔ amɛshe gbeyei lɛ. Nyɛɛ ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ nyɛ Yesu lɛ naa bawa aahu ákɛ mɔ fɛɛ mɔ ni kɛɔ akɛ eheɔ Yesu nɔ eyeɔ lɛ, ashwieɔ lɛ kɛjɛɔ kpeehe lɛ.—Yoh. 9:22.

10 Ŋmɛnɛ lɛ, yɛ hei komɛi lɛ kɛ́ mɔ ko ná Nyɔŋmɔ, Biblia lɛ, loo jamɔ he miishɛɛ babaoo lɛ, mɛi ni ekɛtsuɔ nii, enanemɛi, loo ewekumɛi baanyɛ agba enaa. Yɛ hei krokomɛi hu lɛ, kɛ́ mɔ ko wie akɛ eesumɔ ni etsake ejamɔ lɛ, no baanyɛ afee oshara po aha lɛ. Kɛ́ mɔ ko miisɔmɔ akɛ asraafonyo, ehiɛ maŋkwramɔŋ gbɛnaa ko, loo eyɛ gbɛnaa yɛ ekutsoŋ lɛ, gbɔmɔ gbeyeishemɔ baanyɛ aha ewa kɛha lɛ akɛ eeewie jamɔ he saji. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nuu ko ni yɔɔ Germany lɛ kɛɛ akɛ: “Nɔ ni nyɛ, ni ji Odasefoi lɛ, shiɛɔ kɛjɛɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔkwale ni. Shi kɛ́ mibatsɔ Odasefonyo ŋmɛnɛ lɛ, beni baashɛ wɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ baaná ale. Mɛɛ jwɛŋmɔ mɛi ni yɔɔ minitsumɔhe lɛ, mikutso lɛ mli, kɛ kpee ni mi kɛ miweku lɛ yɔɔ mli lɛ baaná yɛ mihe? Minyɛŋ naa madamɔ.”

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ eye ebua ekaselɔi lɛ ni amɛye gbɔmɔ gbeyeishemɔ nɔ?

11 Eyɛ mli akɛ gbeyeilɔ ko bɛ Yesu bɔfoi lɛ ateŋ moŋ, shi amɛteŋ mɔ ko bɛ ni ná lɛ mlɛo akɛ eeeye gbɔmɔ gbeyeishemɔ nɔ. (Mar. 14:50, 66-72) Yɛ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni naa wa waa ni Yesu kaselɔi lɛ kɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ye ebua amɛ koni amɛya amɛhiɛ? Yesu tsɔ hiɛ esaa ekaselɔi lɛ eto yiwaa ni amɛkɛbaakpe yɛ sɛɛ mli lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Ajɔɔ nyɛ, kɛji mɛi aaanyɛ nyɛ, ni amɛkɛ nyɛ aaatserɛ mli ni amɛaajɛ nyɛ, ni amɛaagbe nyɛgbɛ́i akɛ gbɛ́i fɔŋ yɛ gbɔmɔbi lɛ hewɔ lɛ.” (Luka 6:22) Yesu bɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ abaajɛ amɛ. “Gbɔmɔbi lɛ hewɔ” abaajɛ amɛ lɛ. Yesu wo amɛ shi hu akɛ, kɛ́ amɛkɛ amɛhe fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ koni eye ebua amɛ ni ewaje amɛ lɛ, Nyɔŋmɔ haŋ amɛwu bɔ kɔkɔɔkɔ. (Luka 12:4-12) Kɛfata he lɛ, Yesu kɛɛ mɛi ni ebɔi esɛɛnyiɛmɔ lɛ akɛ, amɛkashashao shi akɛ amɛkɛ ekaselɔi lɛ baabɔ ni amɛkɛ amɛ afee nanemɛi.—Mar. 10:29, 30.

12. Mɛɛ gbɛi anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔye wɔbua Biblia kaselɔi ni amɛye gbɔmɔ gbeyeishemɔ nɔ?

12 Esa akɛ wɔ hu wɔye wɔbua Biblia kaselɔi ni amɛye gbɔmɔ gbeyeishemɔ nɔ. Bei pii lɛ, kɛ́ ole akɛ obaanyɛ okɛ naagba ko akpe lɛ, ewaaa kwraa akɛ oookpee naa. (Yoh. 15:19) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni hewɔ oyeee obuaa Biblia kaselɔ lɛ koni etsɔ hiɛ ekɛ saji ni yɔɔ mlɛo, ni nilee yɔɔ mli ni damɔ Biblia lɛ nɔ asaa ehe kɛto koni kɛ́ mɛi ni ekɛtsuɔ nii kɛ mɛi krokomɛi kɛ lɛ kpãaa gbee loo amɛbi lɛ saji lɛ enyɛ ekɛha amɛ hetoo? Kɛfata he lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ abɔ naanyo, ni wɔkɛ lɛ atsɔɔ asafoŋbii krokomɛi lɛ hu, titri lɛ mɛi ni shihilɛi tamɔ enɔ lɛ loo mɛi ni nyaa nibii ni enyaa he lɛ ahe. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, esa akɛ wɔtsɔɔ lɛ ni ejɛ etsuiŋ esɔle daa nɛɛ. Enɛ baanyɛ aye abua lɛ koni etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa ni ekɛ Yehowa afee e-Bobaahe kɛ e-Tɛsaa.—Nyɛkanea Lala 94:21-23; Yakobo 4:8.

Hekɛnɔfɔɔ ni Abɛ

13. Mɛni hewɔ hii komɛi shashaoɔ shi akɛ amɛkɛ amɛhe baawo teokrase nifeemɔi amli lɛ?

13 Hii komɛi susuɔ akɛ, akɛni amɛkaneee nii jogbaŋŋ, amɛnaa tseee loo amɛhiɛ gboɔ hewɔ lɛ, amɛnyɛŋ amɛkɛ amɛhe awo teokrase nifeemɔi amli. Ewaa kɛhaa hii komɛi akɛ amɛaajie amɛsusumɔi loo amɛhenumɔi akpo yɛ mɛi ateŋ. Amɛnaa aŋkro nikasemɔ, hetoohamɔ yɛ Kristofoi akpeei ashishi, loo amɛhemɔkɛyeli lɛ ni amɛaashiɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ akɛ jatsu ni amɛnyɛŋ amɛtere. Nyɛmi nuu ko kɛɛ akɛ: “Beni midako lɛ, mikɛ oyaiyeli yaa shinaa lɛ naa, ni mikwaa mifeɔ tamɔ miinyɛ shinaa lɛ naa ŋmɛlɛ lɛ nɔ, kɛkɛ lɛ misha mihe blɛoo kɛshi jɛmɛ kɛsusumɔ akɛ mɔ ko nuŋ mihe loo anaŋ mi. . . . Kɛ́ shĩa kɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ba mijwɛŋmɔ mli lɛ kɛkɛ lɛ hela emɔ mi.”

14. Mɛni hewɔ Yesu kaselɔi lɛ nyɛɛɛ amɛtsá gbekɛ nuu ko ni daimonio yɔɔ emli lɛ?

14 Beni Yesu kaselɔi lɛ nyɛɛɛ amɛtsá gbekɛ nuu ko ni daimonio yɔɔ emli lɛ, eeenyɛ efee akɛ amɛnu he akɛ amɛnyɛŋ amɛfee nii ni Yesu sumɔɔ ni amɛfee lɛ. Gbekɛ nuu lɛ tsɛ ba Yesu ŋɔɔ ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, naa mibi lɛ mɔbɔ, shi eeye gbiligbili ni eena nɔ̃ ni ehiii; ejaakɛ bianɛ bianɛ eyagbee la mli, ni bianɛ bianɛ eyagbee nu mli, ni mikɛ lɛ ba okaselɔi lɛ aŋɔɔ, shi amɛnyɛɛɛ lɛ amɛtsá.” Yesu fã daimonio lɛ, ni no ha gbekɛ lɛ he wa lɛ. Sɛɛ mli lɛ, kaselɔi lɛ ba Yesu ŋɔɔ ni amɛbi lɛ akɛ: “Mɛɛba wɔ lɛ wɔnyɛɛɛ lɛ wɔfã lɛ?” Yesu ha amɛ hetoo akɛ: “Nyɛhemɔkɛyeli ni faaa lɛ hewɔŋ. Ejaakɛ lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛji nyɛyɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ sinapi wu lɛ, nyɛaakɛɛ gɔŋ nɛɛ akɛ: Fãa yɛ biɛ kɛya jɛi! ni eeefã; ni nɔ ko bɛ ni nyɛnyɛŋ nyɛfee.” (Mat. 17:14-20) Ehe miihia ni wɔná hemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli dani wɔbaanyɛ wɔye gbɛtsii nii ni tamɔ gɔŋ lɛ nɔ. Shi kɛ́ mɔ ko ku ehiɛ shwie enɛ nɔ ni ekɛ ehe fɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ ehe nɔ hu? Enine baanyɛ shi, ni no baaha hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ lɛ atã.

15, 16. Mɛɛ gbɛ wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔye wɔbua Biblia kaselɔ ko ni bɛ hekɛnɔfɔɔ?

15 Gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔye wɔbua mɔ ko ni bɛ hekɛnɔfɔɔ lɛ ji, ni wɔwo lɛ hewalɛ ni ekɛ ehe afɔ̃ Yehowa nɔ moŋ fe lɛ diɛŋtsɛ ehe nɔ. Petro ŋma akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi yɛ Nyɔŋmɔ nine ni wa lɛ shishi, koni ewo nyɛnɔ yɛ be ni sa mli. Nyɛŋɔa nyɛhaomɔ fɛɛ nyɛfɔa enɔ.” (1 Pet. 5:6, 7) Enɛ baabi ni wɔye wɔbua wɔ-Biblia kaselɔ lɛ koni etsɔ mumɔŋ gbɔmɔ. Mumɔŋ gbɔmɔ nyaa mumɔŋ nibii ahe waa. Esumɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni ewoɔ “mumɔ lɛ yibii” lɛ yɛ eshihilɛ mli. (Gal. 5:22, 23) Ekɛ sɔlemɔ shwɛɛɛ kwraa. (Fil. 4:6, 7) Kɛfata he lɛ, ekɛ ehe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ koni ená ekãa kɛ hewalɛ ni baaha enyɛ ekpee shihilɛ fɛɛ shihilɛ naa loo etsu sɔɔmɔ nitsumɔ fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ ni akɛbaawo edɛŋ lɛ jogbaŋŋ.—Nyɛkanea 2 Timoteo 1:7, 8.

16 Agbɛnɛ hu lɛ, ekolɛ ehe baahia ni aye abua Biblia kaselɔi komɛi ni amɛkane nii jogbaŋŋ, amɛle bɔ ni agbaa sane, loo amɛhe asa kɛwiemɔ. Amɛteŋ mɛi komɛi hu baanyɛ anu he akɛ yɛ nibii gbohii komɛi ni amɛkɛ amɛhe wo mli dani amɛbale Yehowa lɛ hewɔ lɛ, amɛsaaa mɛi ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ. Yɛ fɛɛ mli lɛ, ekolɛ nɔ kɛkɛ ni baanyɛ aye abua amɛ ji suɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔto wɔtsui shi wɔha amɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Mɛi ni yɔɔ hewalɛ lɛ, tsofatsɛ he ehiaaa amɛ, shi moŋ mɛi ni he yeɔ lɛ.”—Mat. 9:12.

Nyɛyaa nɔ ‘Nyɛshaa’ Hii

17, 18. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ wɔtao hii yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? (b) Mɛni wɔbaakase yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

17 Wɔshwelɛ ji akɛ hii babaoo krokomɛi hu baabo shɛɛ sane ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli ni yɔɔ Biblia lɛ pɛ mli lɛ toi. (2 Tim. 3:16, 17) Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ wɔtao hii yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? Wɔbaanyɛ wɔfee enɛ kɛ́ wɔkɛ wɔhe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli waa gbɛkɛ, otsii lɛ anaagbee shwane, loo hejɔɔmɔ gbii ni ji bei ni hii babaoo yɔɔ shĩa lɛ. Kɛ́ eeehi lɛ wɔbaanyɛ wɔbi ni aha wɔkɛ weku yitso ni yɔɔ shĩa lɛ mli awie. Wɔbaanyɛ wɔtao hegbɛ kɛye hii ni wɔkɛtsuɔ nii kɛ wumɛi ni jeee Odasefoi shi amɛŋamɛi ji Odasefoi lɛ odase.

18 Beni wɔshiɛɔ wɔhaa mɔ fɛɛ mɔ ni wɔkɛkpeɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ baamɔ anɔkwale lɛ mli. Nyɛhaa wɔkɛ tsuishitoo ayea wɔbuaa mɛi ni yɔɔ anɔkwale lɛ he miishɛɛ lɛɛlɛŋ lɛ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua hii ni abaptisi amɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli koni amɛtao sɔɔmɔ hegbɛi yɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ mli, ni amɛsa kɛha sɔɔmɔ hegbɛi nɛɛ? Abaaha sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Kwɛmɔ Yearbook of Jehovah’s Witnesses srɔtoi lɛ kɛ agbɛnɛ hu wala shihilɛ mli saji ni yɔɔ Buu-Mɔɔ Awake! lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua hii koni amɛkɛ mumɔŋ nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɛi hei koni amɛnyɛ amɛdamɔ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ naa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔye wɔbua mɛi ni bɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Ani ofeɔ nibii ni baagbele gbɛ ni oshiɛ sanekpakpa lɛ otsɔɔ hii?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Te ooofee tɛŋŋ osaa o-Biblia kaselɔ oto koni enyɛ edamɔ shiteekɛwoo naa?