Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehu Kɛ Ekãa Fi Anɔkwa Jamɔ Sɛɛ

Yehu Kɛ Ekãa Fi Anɔkwa Jamɔ Sɛɛ

Yehu Kɛ Ekãa Fi Anɔkwa Jamɔ Sɛɛ

YEHU kɛ ekãa fi anɔkwa jamɔ sɛɛ. Etswa efai shi akɛ ebaajɛ enyɛmɔ fɛɛ mli ekɛ ekãa kɛ hiɛdɔɔ, atsu sɔ̃ nɛɛ he nii. Yehu jie sui kpakpai ni esa akɛ wɔkase lɛ akpo.

Akɛ nitsumɔ wo Yehu dɛŋ beni Israel maŋ lɛ yɔɔ shihilɛ ni esaaa mli lɛ. No mli lɛ, Ahab ni egbo lɛ ŋa Izebel, ni ji Yoram ni no mli lɛ eeye nɔ akɛ maŋtsɛ lɛ nyɛ awo lɛ miiná maŋ lɛ nɔ hewalɛ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. Nɔ najiaŋ ni eeeha maŋbii lɛ ajá Yehowa lɛ, eha mɛi kɛ amɛhe wo Baal jamɔ mli, egbe Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ, ni ekɛ ‘ejwamaŋbɔi’ kɛ “eŋkunyaayelii” lɛ fite maŋbii lɛ. (2 Maŋ. 9:22; 1 Maŋ. 18:4, 13) Yehowa wo akpɔ akɛ akpata Ahab we lɛ, ni Yoram kɛ Izebel fata he lɛ, hiɛ. Akɛwo Yehu dɛŋ ni enyiɛ hiɛ ni afee enɛ.

Beni Ŋmalɛ lɛ tsi Yehu tã klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, no mli lɛ ekɛ asafoiatsɛmɛi tara shi, ni nakai beaŋ lɛ Israelbii lɛ kɛ Arambii lɛ miiwuu ta yɛ Ramot-Gilead. No mli lɛ Yehu ji asafoiatsɛmɛi lɛ ateŋ mɔ ko, ni eenyɛ efee po akɛ lɛ ji Israel asraafoi lɛ atatsɛnukpa. Gbalɔ Elisha tsu gbalɔi abii lɛ ateŋ mɔ ko ni eyafɔ Yehu mu akɛ maŋtsɛ koni ekɛ famɔ aha lɛ ni egbe nuu fɛɛ nuu ni jɛ hemɔkɛyeli kwalɔ Ahab we lɛ.—2 Maŋ. 8:28; 9:1-10.

Beni asafoiatsɛmɛi krokomɛi lɛ bi Yehu nɔ hewɔ ni gbalɔi abii lɛ eko basara lɛ lɛ, kulɛ esumɔɔɔ ni ewie. Shi beni amɛnyɛ enɔ lɛ ewie, ni lɛ kɛ mɛi ni fata ehe lɛ kpãŋ Yoram yi nɔ. (2 Maŋ. 9:11-14) Eeenyɛ efee akɛ amɛnyaaa gbɛ nɔ ni Ahab we lɛ tsɔɔ eyeɔ nɔ lɛ kɛ hewalɛ gbonyo ni Izebel náa yɛ mɛi anɔ lɛ he. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehu susu gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni ebaanyɛ etsɔ nɔ etsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he.

No mli lɛ, apila Maŋtsɛ Yoram yɛ ta mli ni eku esɛɛ kɛtee Yezreel ní eyatsá epilamɔi lɛ. Yehu le akɛ kɛji eyiŋ ni eto lɛ baaye omanye lɛ, no lɛ esaaa akɛ anuɔ he nɔ ko kwraa yɛ Yezreel. Yehu kɛɛ akɛ: “Nyɛkahaa mɔ ko mɔ ko miijoa foi kɛmiijɛ maŋ lɛŋ ní eyagba yɛ Yezreel!” (2 Maŋ. 9:14, 15) Ekolɛ ena akɛ asraafoi ni fiɔ Yoram sɛɛ lɛ baate shi amɛwo lɛ. Yehu sumɔɔɔ ni nɔ ko tamɔ nakai baa.

EWO FOI GIDIGIDI!

Bɔni afee ni Yehu ayati Yoram kɛ ewebii lɛ ashi trukaa lɛ, eho eta eshwiili lɛ mli ni efã gbɛ ni jekɛmɔ ji kilomitai 72, kɛjɛ Ramot-Gilead kɛtee Yezreel. Beni ebaa Yezreel kɛfoi lɛ, bulɔ ko ni damɔ mɔɔ ko yiteŋ lɛ na “Yehu asafoku lɛ.” (2 Maŋ. 9:17) Eeenyɛ efee akɛ Yehu kɛ asraafoi babaoo fata ehe kɛtee bɔni afee ni enyɛ etsu eyiŋtoo lɛ he nii.

Bɔ ni bulɔ lɛ na akɛ ‘awo shwiilii lɛ ateŋ ekome foi gidigidi’ lɛ ha eyɔse akɛ ekãalɔ Yehu ji mɔ ni ta nakai shwiili lɛ mli. (Maŋ. 9:20) Kɛ́ Yehu woɔ shwiili foi lɛ, belɛ foi ni ewo yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ mli baawa waa.

Beni Yehu kpoo akɛ eeefo tsuji srɔtoi enyɔ ni atsu ni amɛyanina lɛ lɛ adaaŋ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ Maŋtsɛ Yoram kɛ Yoram naanyo Ahazia, ni ji Yuda maŋtsɛ lɛ, ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ta eshwiili mli lɛ kpe. Beni Yoram bi akɛ, “Hejɔlɛ sane ni lo, Yehu?” lɛ, Yehu here nɔ akɛ: “Mɛɛ hejɔlɛ ni, gbiiabɔ ní onyɛ Izebel ajwamaŋbɔi kɛ eŋkunyaayelii lɛ fá babaoo lolo nɛɛ?” Hetoo nɛɛ ha Yoram tsui fã, kɛkɛ ni etsɔ ehe ni ejo foi. Shi Yehu he yɛ oya fe lɛ! Yehu kɔ gãi kɛ gãimlibi ni eŋɔtsɛ̃ Yoram tsui mli, ni maŋtsɛ lɛ gbee eshwiili lɛ mli ni egbo. Eyɛ mli akɛ Ahazia bɔ mɔdɛŋ ejo foi moŋ, shi sɛɛ mli lɛ Yehu tiu lɛ, ni eha agbe lɛ hu.—2 Maŋ. 9:22-24, 27.

Enɛ sɛɛ lɛ, Ahab we lɛ mlinyo ni agbe ji Maŋnyɛ Izebel yitsoŋwalɔ lɛ. Yehu tsɛ lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “yoo musumɔ.” Beni Yehu ta shwiili mli kɛboteɔ Yezreel lɛ, ena akɛ Izebel miikwɛ lɛ kɛmiijɛ maŋtsɛwe lɛŋ samfɛji lɛ ateŋ ekome mli. Yehu kɛ fãmɔi ni mli kã shi faŋŋ ha maŋtsɛwe lɛ piafoi lɛ akɛ amɛtsi Izebel kɛtsɔ samfɛlɛ lɛŋ ni egbee shi. Ni Yehu ha ekpɔŋɔi lɛ naanaa yoo nɛɛ ni fite Israelbii lɛ nɔ. Enɛ sɛɛ lɛ, Yehu kpata Ahab yitsoŋwalɔ lɛ we lɛ mli bii nyɔŋmai abɔ ni eshwɛ lɛ ahiɛ.—2 Maŋ. 9:30-34; 10:1-14.

Eyɛ mli akɛ lashishwiemɔ jeee miishɛɛ sane moŋ, shi esa akɛ wɔyɔse akɛ yɛ nakai beaŋ lɛ, Yehowa kɛ etsuji lɛ tsu nii koni amɛkwɛ ni atsu ekojomɔi lɛ ahe nii. Ŋmalɛi lɛ kɛɛ akɛ: “Oshara ní bashãra Ahazia, ákɛ etee Yoram ŋɔɔ lɛ, ejɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ; ejaakɛ beni etee lɛ, ekɛ Yoram fã ni amɛkɛ Yehu, Nimshi bi ní Yehowa efɔ lɛ mu ní ekpata Ahab we lɛ hiɛ lɛ, yakpe.” (2 Kron. 22:7) Beni Yehu shɛ Yoram gbonyo lɛ efɔ kɛjɛ shwiili lɛ mli lɛ, eyɔse akɛ enifeemɔ lɛ ewo Yehowa shiwoo akɛ ebaaha atɔ gbe ni Ahab gbe Nabot lɛ he owele lɛ obɔ. Kɛfata he lɛ, no mli lɛ afã Yehu akɛ, ‘etɔ Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ alá’ ni Izebel fɔse lɛ “he owele.”—2 Maŋ. 9:7, 25, 26; 1 Maŋ. 21:17-19.

Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa tsulɔ ko bɛ ni kɛ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ anɔkwa jamɔ lɛ nɔɔ. Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “Minɔ̃ ji oweletɔɔ.” (Heb. 10:30) Shi ebiɔ ni Kristofoi, ni ji asafoŋ onukpai lɛ kɛ ekãa atsu saji ahe nii taakɛ Yehu fee lɛ bɔni afee ni ajie nibii ni baanyɛ aná asafoŋbii lɛ anɔ hewalɛ gbonyo lɛ kɛjɛ asafo lɛ mli. (1 Kor. 5:9-13) Ni esa akɛ asafoŋbii lɛ fɛɛ atswa amɛfai shi akɛ amɛkɛ mɛi ni ashwie amɛ kɛjɛ asafo lɛ mli lɛ ebɔŋ.—2 Yoh. 9-11.

YEHU YE AWUŊA EHA YEHOWA

Anaa yiŋtoo ni Yehu hiɛ kɛtsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ yɛ wiemɔi ni sɛɛ mli lɛ ekɛ anɔkwafo Yehonadab wie lɛ mli akɛ: “Ha ni wɔtee, ni oyakwɛ miwuŋa ni miyeɔ mihaa Yehowa!” Yehonadab kpɛlɛ ninefɔɔ nɛɛ nɔ, ni efata Yehu he kɛta shwiili lɛ mli kɛtee Samaria. Beni amɛshɛ jɛmɛ lɛ, Yehu ‘tsɔ̃ ŋaa bɔni afee ni ekpata Baal jálɔi lɛ ahiɛ.’—2 Maŋ. 10:15-17, 19.

Yehu tswa adafi akɛ, eto eyiŋ akɛ ‘ebaashã afɔle wulu ko’ eha Baal. (2 Maŋ. 10:18, 19) Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ: “Yehu kɛ nilee kɔlɔ ewiemɔi lɛ.” Hebri wiemɔ ni ekɛtsu nii lɛ, “bei pii lɛ eshishi ji ‘afɔleshãa’, shi akɛtsuɔ nii kɛkɔɔ hemɔkɛyeli kwalɔi ‘agbee’ hu he.” Akɛni Yehu miitao ni Baal jalɔi lɛ fɛɛ aba nifeemɔ lɛ shishi hewɔ lɛ, eha abua amɛ fɛɛ naa yɛ Baal we lɛ, ni eha amɛwo atade ni Baal jalɔi lɛ woɔ lɛ. “Beni [Yehu] shã shãa afɔle lɛ egbe naa lɛ,” eha asraafoi 80 gbe Baal jalɔi lɛ. No sɛɛ lɛ, eha akumɔ Baal we lɛ ashwie shi, ni aŋɔ jɛmɛ kɛfee nanewamɔhe bɔni afee ni akɛ jɛmɛ akɛfee jamɔhe.—2 Maŋ. 10:20-27.

Eji anɔkwale akɛ Yehu shwie la babaoo shi. Kɛlɛ, Ŋmalɛi lɛ ha ana akɛ nuu ekãalɔ nɛɛ ji mɔ ni ha Israelbii lɛ ye amɛhe kɛjɛ Izebel kɛ eweku lɛ yiwalɛ nɔyeli lɛ shishi. Kɛ́ Israel hiɛnyiɛlɔ ko baaye omanye yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, ebaabi ni efee shiŋŋ yɛ oti ni ma ehiɛ lɛ he, ená ekãa, ni ekɛ hiɛdɔɔ atsu saji ahe nii. Wolo ko ni tsɔɔ Biblia mli wiemɔi ashishi lɛ wie akɛ: “Nifeemɔ nɛɛ jeee nitsumɔ ni kã shi kwraa, ni atsu lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Eji akɛ hiɛdɔɔ tsuuu he nii kulɛ, anyɛŋ afã Baal jamɔ shishi yɛ Israel.”

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, oona akɛ shihilɛi ni Kristofoi kɛkpeɔ ŋmɛnɛ lɛ biɔ ni amɛjie Yehu sui lɛ ekomɛi akpo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ shihilɛ ko miika wɔ ni wɔkɛ wɔhe awo nifeemɔ ko ni Yehowa hiɔ lɛ mli lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ? Esa akɛ amrɔ nɔŋŋ lɛ wɔkɛ ekãa kɛ hiɛdɔɔ akpoo nakai nifeemɔ lɛ. Kɛ́ eba lɛ jamɔ ni wɔkɛhaa Yehowa gbɛfaŋ lɛ, wɔyeɔ awuŋa wɔhaa Yehowa.

KWƐMƆ NI ONYIƐ YƐ YEHOWA MLA LƐ NAA DAA

Kɔkɔbɔɔ yɛ bɔ ni sane nɛɛ yagbe naa eha lɛ mli. Yehu ‘kpaleee kɛjɛɛɛ shika tsinai ní yɔɔ Betel kɛ Dan lɛ’ ajamɔ lɛ he. (2 Maŋ. 10:29) Te fee tɛŋŋ ni mɔ ko ni hiɛ dɔɔ anɔkwa jamɔ he waa nɛkɛ lɛ ŋmɛ gbɛ ni wɔŋjamɔ aya nɔ?

Ekolɛ Yehu yasusu akɛ kɛji Israel maŋtsɛyeli lɛ baaye ehe kwraa kɛjɛ Yuda nɔ lɛ he lɛ, belɛ ebaabi ni yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ amɛtse amɛhe kɛjɛ Yuda he. No hewɔ lɛ, taakɛ Israel maŋtsɛmɛi ni tsɔ ehiɛ lɛ fee lɛ, Yehu hu bɔ mɔdɛŋ etsɔ shika tsinabi jamɔ lɛ nɔ etse Israel maŋtsɛyeli lɛ kɛjɛ Yuda nɔ lɛ he. Shi enɛ tsɔɔ akɛ Yehu kɛ ehe eyafɔ̃ɔɔ Yehowa, mɔ ni wo lɛ maŋtsɛ lɛ nɔ.

Yehowa jie Yehu yi akɛni ‘efee jogbaŋŋ kɛ feemɔ ní efee nii ní sa Nyɔŋmɔ hiɛ’ lɛ hewɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehu “ediii sɛɛ ní eye Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mla lɛ nɔ kɛ etsui muu lɛ fɛɛ.” (2 Maŋ. 10:30, 31) Kɛ́ osusu nibii ni Yehu fee yɛ shishijee mli lɛ kɛ bɔ ni eyagbe naa eha lɛ he lɛ, ekolɛ onaa baakpɛ ohe ni ebaadɔ bo waa. Kɛlɛ, nikasemɔ yɛ sane nɛɛ mli kɛha wɔ. Esaaa akɛ wɔnaa wekukpaa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ akɛ nɔ ko fɛlɛfɛlɛ. Esa akɛ daa gbi lɛ, wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, wɔjwɛŋ nɔ, ni wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔtsi wɔbɛŋkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli, koni no aha wɔkpɛtɛ lɛ gbagbalii. Belɛ, nyɛhaa wɔkwɛa wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni wɔnyɛ wɔya nɔ wɔnyiɛ yɛ Yehowa mla lɛ naa kɛ wɔtsui fɛɛ.—1 Kor. 10:12.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 4]

Ani Yehu Ji Mɔ ko ni Hi Shi Lɛɛlɛŋ?

Mɛi ni wieɔ amɛshiɔ Biblia mli saji lɛ ayi etɛɛɛ amɛ akɛ gbɔmɛi ni atsi amɛ tã yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ hi shi lɛɛlɛŋ. No hewɔ lɛ, yɛ Biblia lɛ sɛɛ lɛ, ani nibii krokomɛi yɛ ni maa nɔ mi akɛ Yehu hi shi lɛɛlɛŋ?

Kɛ́ hooo kwraa lɛ, ana nibii etɛ ni akɛtsu nii yɛ blema Ashur ni tsĩ Israel maŋtsɛ nɛɛ gbɛ́i tã. Yɛ nibii nɛɛ ateŋ ekome nɔ lɛ, atɛŋ Yehu loo epiafoi lɛ ateŋ mɔ ko, ni ekula shi yɛ Maŋtsɛ Shalmaneser III ni jɛ Ashur lɛ hiɛ, ni eetsu onia eeha lɛ. Nɔ ni aŋma yɛ nii nɛɛ nɔ lɛ ji: “Yehu (Ia-ú-a), ni ji Omri (Hu-um-ri) bi lɛ onia lɛ; minine shɛ nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ anɔ kɛjɛ edɛŋ: jwiɛtɛi, shika, shika saplu-okpolu, shika kukwɛi kɛ eshishi bibioo ko, shika kpuji, shika gogai, sãnyãa, maŋtsɛ dɛhiɛmɔ tso, (kɛ) puruhtu ni akɛ tso fee [aleee wiemɔ puruhtu lɛ shishi].” Jeee “Omri bi” tuuntu ji Yehu, shi akɛ wiemɔ nɛɛ tsɛ Israel maŋtsɛmɛi lɛ, ekolɛ akɛni Omri fee gbɛ́i, ni lɛ eto Samaria ni ji Israel maŋtiase lɛ hewɔ.

Nɔ ko bɛ ni abaanyɛ akɛma nɔ ni Ashur maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ Yehu tsu onia eha lɛ lɛ nɔ mi. Kɛ́ nakai ni po lɛ, etsi Yehu tã yɛ tɛ ni akpɛ́ nɔ, kɛ Shalmaneser amaga lɛ hu nɔ, kɛ agbɛnɛ hu yɛ Ashur odehei ayinɔsaji woji lɛ amli. Nibii etɛ nɛɛ haaa ewa akɛ aaahe aye akɛ Yehu ji mɔ ko ni hi shi lɛɛlɛŋ.