Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɔŋmɔ Mumɔ Lɛ Tsɔɔ Anɔkwafoi Ni Hi Shi Yɛ Blema Lɛ Gbɛ

Nyɔŋmɔ Mumɔ Lɛ Tsɔɔ Anɔkwafoi Ni Hi Shi Yɛ Blema Lɛ Gbɛ

Nyɔŋmɔ Mumɔ Lɛ Tsɔɔ Anɔkwafoi Ni Hi Shi Yɛ Blema Lɛ Gbɛ

“Nuŋtsɔ [Ofe] Yehowa etsu mi, kɛ Emumɔ lɛ!”—YES. 48:16.

1, 2. Mɛni ebiɔ ni wɔfee koni wɔná hemɔkɛyeli, ni kɛ́ wɔsusu anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ ashihilɛi ahe lɛ, mɛɛ hewalɛ ewoɔ wɔ?

EYƐ mli akɛ kɛjɛ Habel beaŋ tɔ̃ɔ lɛ mɛi ejie hemɔkɛyeli kpo moŋ, shi “jeee mɛi fɛɛ yɔɔ hemɔkɛyeli.” (2 Tes. 3:2) Belɛ, mɛni haa mɔ ko jieɔ hemɔkɛyeli kpo, ni mɛni yeɔ ebuaa lɛ koni eya nɔ ehiɛ mli? Wɔle akɛ anáa hemɔkɛyeli kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ toiboo nɔ. (Rom. 10:17) Eji Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yibii lɛ fã ko. (Gal. 5:22, 23) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔɔjie hemɔkɛyeli kpo lɛ, ebiɔ ni wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.

2 Ebafeŋ nɔ ni ja akɛ wɔɔmu sane naa akɛ hii kɛ yei ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ ná su nɛɛ kɛjɛ amɛfɔmɔ mli. Hii kɛ yei anɔkwafoi ni wɔkaneɔ amɛhe sane yɛ Biblia lɛ mli lɛ ji ‘gbɔmɛi tamɔ wɔ nɔŋŋ.’ (Yak. 5:17) Eshɛ be ni amɛyiŋ fee amɛ kɔshikɔshi, ni amɛnu he akɛ amɛbɛ shweshweeshwe, agbɛnɛ hu amɛyɛ fatɔi, kɛlɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha “amɛná hewalɛ” kɛdamɔ naagbai anaa. (Heb. 11:34) Kɛ́ wɔsusu bɔ ni Yehowa mumɔ lɛ ye ebua amɛ lɛ he lɛ, no baawo wɔ hewalɛ koni wɔya nɔ wɔhiɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli, akɛni ŋmɛnɛ lɛ wɔkɛ shihilɛi ni kaa wɔhemɔkɛyeli lɛ miikpe lɛ hewɔ.

Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ Waje Mose

3-5. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua Mose ni enyɛ etsu esɔ̃i lɛ ahe nii lɛ? (b) Mɛni Mose nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ yɛ bɔ ni Yehowa kɛ emumɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ lɛ he?

3 Mose ‘he jɔ fe gbɔmɛi fɛɛ’ ni yɔɔ wala mli yɛ afi 1513 D.Ŋ.B. lɛ. (4 Mose 12:3) Yehowa kɛ sɔ̃ ni tsii wo nɛkɛ nuu ni he jɔ nɛɛ dɛŋ yɛ Israel. Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ye ebua Mose ni enyɛ esɔmɔ akɛ gbalɔ, kojolɔ, Biblia ŋmalɔ, kɛ hiɛnyiɛlɔ, ni efee naakpɛɛ nii hu. (Nyɛkanea Yesaia 63:11-14.) Shi eshɛ be ni Mose ye ŋkɔmɔ akɛ jatsu lɛ tsii fe lɛ. (4 Mose 11:14, 15) No hewɔ lɛ, Yehowa ŋɔ “mumɔ” ni yɔɔ Mose nɔ “lɛ eko” eshwie mɛi 70 krokomɛi anɔ, koni amɛye amɛbua lɛ kɛtere jatsu lɛ. (4 Mose 11:16, 17) Eyɛ mli akɛ jatsu ni Mose tere lɛ fee tamɔ nɔ ni etsii fe lɛ moŋ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee lɛ pɛ etere—ni nakai nɔŋŋ mɛi 70 ni akɛfata ehe koni amɛwa lɛ lɛ hu pɛ tereŋ.

4 Aha Mose mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bɔ ni sa kɛha nitsumɔ lɛ. Beni afee tsakemɔ lɛ sɛɛ lɛ, mumɔ lɛ falɛ ni he hiaa Mose kɛha nitsumɔ lɛ tee nɔ ehi enɔ. Ebɛ lɛ akɛ Mose nɔ lɛ faaa, ni hii onukpai 70 lɛ anɔ lɛ hu fa tsɔ. Yehowa kɛ emumɔ lɛ falɛ ni he hiaa wɔ lɛ haa wɔ yɛ bɔ ni wɔshihilɛ ji lɛ naa. “Jeee susumɔ Nyɔŋmɔ susuɔ Mumɔ lɛ haa” wɔ, shi moŋ ehaa wɔ yɛ “ebɔ̃yimɔ lɛ mli.”—Yoh. 1:16; 3:34.

5 Ani okɛ kai miikpe? Ani sɔ̃i ni esa akɛ otsu he nii lɛ miiya nɔ eefá, ni eehe obe fe nine? Ani oobɔ mɔdɛŋ akɛ otsu oweku lɛ mumɔŋ kɛ heloonaa hiamɔ nii ahe nii yɛ bɔ ni nibii ajara yaa hiɛ, loo bɔ ni ogbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ baa shi lɛ fɛɛ sɛɛ? Ani ootsu sɔ̃i komɛi ni tsiitsii ahe nii yɛ asafo lɛ mli? Ná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ atsɔ emumɔ lɛ nɔ eha oná hewalɛ ni he hiaa bo lɛ koni onyɛ okpee shihilɛ fɛɛ shihilɛ naa.—Rom. 15:13.

Mumɔŋ Krɔŋkrɔŋ Ye Ebua Bezaleel

6-8. (a) Mɛni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha Bezaleel kɛ Oholiab nyɛ amɛtsu? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔ Bezaleel kɛ Oholiab? (d) Mɛni hewɔ Bezaleel niiashikpamɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ waa lɛ?

6 Bezaleel ni hi shi yɛ Mose beaŋ lɛ niiashikpamɔ lɛ haa wɔnaa gbɛi krokomɛi anɔ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsuɔ nii. (Nyɛkanea 2 Mose 35:30-35.) Ahala Bezaleel koni enyiɛ hiɛ kɛtsu nibii ni he hiaa lɛ ahe nii yɛ kpee buu lɛ maa mli. Ani ele ŋaa nitsumɔi momo dani aje nitsumɔ wulu nɛɛ shishi? Eeenyɛ efee nakai, shi ekã faŋŋ akɛ naagbee nitsumɔ ni etsu dani amɛshi Mizraim ji ntayaafeemɔ. (2 Mose 1:13, 14) Te Bezaleel aaafee tɛŋŋ etsu nitsumɔ ni wa nɛɛ? Yehowa ‘ŋɔ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ ewo emli obɔ̃ kɛ ŋaalee kɛ jwɛŋmɔ kɛ nilee ni akɛnyɛɔ ŋaa nitsumɔi srɔtoi fɛɛ atsuɔ.’ Kɛ́ Bezaleel yɛ nyɛmɔ ni akɛkaseɔ ŋaa nitsumɔ oya kwraa po lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua lɛ ni enyɛ etsu lɛ jogbaŋŋ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ Oholiab gbɛfaŋ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Bezaleel kɛ Oholiab kase nii waa, ejaakɛ amɛnyɛ amɛtsu nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ, ni amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi hu nɔ ni esa akɛ amɛfee. Hɛɛ, Nyɔŋmɔ kɛwo amɛtsui mli akɛ amɛtsɔɔ nii.

7 Bɔ ni nii ni Bezaleel kɛ Oholiab tsu lɛ hi shi be kpalaŋŋ ni efiteee lɛ ji odaseyeli kroko ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ye ebua amɛ kɛtsu. Aaafee afii 500 sɛɛ fɛɛ ní akɛ nibii ni amɛfee lɛ miitsu nii lolo. (2 Kron. 1:2-6) Bezaleel kɛ Oholiab tamɔɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ ŋaa nitsulɔi, ejaakɛ mɛi nɛɛ sumɔɔ ni amɛkɛ amɛwaonaa gbɛi awo nibii ni amɛfeɔ lɛ shishi. Shi yɛ Bezaleel kɛ Oholiab gbɛfaŋ lɛ, amɛkɛ yijiemɔ ni jɛ nɔ ni amɛtsu lɛ mli kɛba lɛ fɛɛ ha Yehowa.—2 Mose 36:1, 2.

8 Ŋmɛnɛ lɛ, ekolɛ ebaabi ni wɔtsu nitsumɔi komɛi ni wa ni biɔ hesai pɔtɛɛ, tamɔ tsumaa, woji akalamɔ, kpeei wuji ahe gbɛjianɔtoo, yelikɛbuamɔ ni akɛhaa mɛi ni oshara enina amɛ, kɛ nitsumɔi ni biɔ ni akɛ datrɛfoi kɛ mɛi ni tsuɔ nii yɛ helatsamɔ hei agba wɔshidaamɔ ni damɔ Ŋmalɛ nɔ yɛ lá he lɛ he sane. Bei komɛi lɛ, mɛi ni he esa ji mɛi ni tsuɔ nitsumɔi nɛɛ, shi bei pii lɛ, mɛi ni etuu amɛhe amɛha ni bɛ hesaa pɔtɛɛ ko lɛ ji mɛi ni tsuɔ. Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ haa amɛyeɔ omanye. Ani aha bo nitsumɔ ko yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli pɛŋ ní onu akɛ esa akɛ aha mɛi krokomɛi moŋ atsu ejaakɛ amɛhe esa fe bo? Kaimɔ akɛ Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ aye abua bo koni onyɛ okɛ nilee kɛ hesai ni oyɔɔ lɛ atsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni ekɛwoɔ odɛŋ lɛ he nii.

Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ Ha Yoshua Ye Omanye

9. Beni Israelbii lɛ shi Mizraim etsɛɛɛ lɛ, mɛɛ shihilɛ mli amɛyaje, ni mɛɛ sanebimɔ enɛ tee lɛ shi?

9 Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ye ebua mɔ ko hu ni hi shi yɛ Mose kɛ Bezaleel beaŋ. Beni Nyɔŋmɔ webii lɛ shi Mizraim etsɛɛɛ lɛ, Amalekbii lɛ yatutua amɛ ní amɛbiko amɛ sane ko. Be eshɛ ni esa akɛ Israelbii lɛ awu ashi henyɛlɔi nɛɛ. Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ lé tawuu he nɔ ko tsɔ moŋ, shi ehe bahia ni amɛwu amɛklɛŋklɛŋ ta yɛ amɛheyeli lɛ sɛɛ. (2 Mose 13:17; 17:8) Esa akɛ aná mɔ ko ni baanyiɛ ta lɛ hiɛ. Namɔ mɔ nɛɛ baafee?

10. Mɛni hewɔ Israelbii lɛ ye kunim beni Yoshua nyiɛ amɛhiɛ lɛ?

10 Ahala Yoshua. Eji abi ni etsɔɔ nitsumɔ ni etsuɔ dani ahala lɛ akɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ kulɛ, mɛɛ nitsumɔ ebaatsɔɔ? Apaafonyo? Ŋmɔshi nitsulɔ? Mɔ ko ni buaa mana naa? Anɔkwa sane ji akɛ, Yoshua nii Elishama nyiɛ Efraim akutso lɛ hiɛ, ni lɛ nɔŋŋ esɔmɔ akɛ tabilɔi 108,100 lɛ anɔ asafoiatsɛnukpa. (4 Mose 2:18, 24; 1 Kron. 7:26, 27) Kɛlɛ, Yehowa tsɔ Mose nɔ eha ale akɛ Yoshua ji mɔ ni baanyiɛ ta ni baaye amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ kunim lɛ hiɛ, shi jeee enii Elishama loo etsɛ Nun. Awu ta lɛ nɔ ni miihe ashɛ gbi muu fɛɛ. Akɛni Yoshua kɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ kwraa, ni eha Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsɔɔ lɛ gbɛ hewɔ lɛ, Israelbii lɛ ye kunim.—2 Mose 17:9-13.

11. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye omanye yɛ wɔsɔɔmɔ krɔŋŋ lɛ mli taakɛ Yoshua ye omanye lɛ?

11 Sɛɛ mli lɛ, Yoshua ni ‘eyi obɔ kɛ nilee mumɔ’ lɛ baye Mose sɛɛ. (5 Mose 34:9) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haaa Yoshua agba loo efee naakpɛɛ nii taakɛ eji yɛ Mose gbɛfaŋ lɛ, shi eye ebua lɛ ni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ yɛ tai fɛɛ ni amɛwu kɛye Kanaanbii lɛ anɔ kunim lɛ mli. Ŋmɛnɛ lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ wɔbɛ niiashikpamɔ loo wɔhe esako bɔ ni wɔbaanyɛ wɔtsu wɔsɔɔmɔ krɔŋŋ lɛ fãi komɛi ahe nii. Kɛlɛ, taakɛ eji yɛ Yoshua gbɛfaŋ lɛ, kɛ́ wɔnyiɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ sɛɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, wɔbaaye omanye.—Yosh. 1:7-9.

“Yehowa Mumɔ lɛ Bayi Gideon Nɔ”

12-14. (a) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Israelbii 300 ni kpata Midian ta babaoo lɛ hiɛ lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ha Gideon ná nɔmimaa akɛ ebaaye ebua lɛ? (d) Mɛɛ nɔmimaa Nyɔŋmɔ haa wɔnáa ŋmɛnɛ?

12 Yoshua gbele sɛɛ lɛ, Yehowa tee nɔ eha ana bɔ ni emumɔ lɛ baanyɛ awaje enɔkwafoi lɛ. Mɛi ni ‘ná hewalɛ kɛjɛ gbedemɔ mli’ lɛ ahe saji babaoo yɛ Kojolɔi awolo lɛ mli. (Heb. 11:34) Nyɔŋmɔ tsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ewaje Gideon koni ewu eha E-webii lɛ. (Koj. 6:34) Kɛlɛ, Midianbii lɛ ata ni he yɔɔ gbeyei lɛ ayi fa fe tabilɔi ni Gideon bua amɛnaa lɛ toi ejwɛ. Yɛ Yehowa hiɛ lɛ, nakai Israel tabilɔi fioo lɛ po ayi fa tsɔ. Eha Gideon gbɔ́ tabilɔi lɛ anɔ shii enyɔ sɔŋŋ, ni henyɛlɔi lɛ ayi bafa fe Israelbii lɛ toi 450. (Koj. 7:2-8; 8:10) Yehowa kpɛlɛ mɛi fioo nɛɛ anɔ. Kɛ́ mɛi fioo nɛɛ ye henyɛlɔi lɛ anɔ butuu lɛ, namɔ baanyɛ ashwã akɛ adesa ko hewalɛ loo enilee naa amɛye kunim lɛ?

13 Gideon kɛ eta lɛ efee klalo agbɛnɛ. Eji ofata mɛi fioo nɛɛ ahe kulɛ, ani le ni ole akɛ aha mɛi ni sheɔ gbeyei kɛ mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ susuuu shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ he lɛ eku amɛsɛɛ lɛ baaha onu he akɛ oyɛ shweshweeshwe? Aloo kɛ́ osusu bɔ ni nibii anaa baayakpa aha lɛ he lɛ, ebaaha otsuiŋ afo bo wii shikome? Ehe ehiaaa ni wɔka wɔyiŋ yɛ bɔ ni Gideon nu he eha lɛ he. Efee nɔ ni afã lɛ akɛ efee lɛ! (Nyɛkanea Kojolɔi 7:9-14.) Yehowa mli fuuu Gideon akɛ ebi ni aha lɛ okadi ni baatsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baafi esɛɛ. (Koj. 6:36-40) Moŋ lɛ, ewaje Gideon hemɔkɛyeli lɛ.

14 Hewalɛ ni Yehowa kɛhereɔ mɛi ayiwala lɛ sɛɛ efooo. Ebaanyɛ ehere ewebii lɛ kɛjɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni mli wa mli, ni ebaanyɛ ekɛ mɛi ni etamɔ nɔ ni amɛhe waaa tsɔ lɛ po atsu enɛ he nii. Bei komɛi lɛ, wɔbaanu he akɛ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ ayi fa kwraa fe wɔ, loo akɛ shihilɛ ko ni wɔyɔɔ mli lɛ miisu wɔtsui. Wɔkpaaa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ baatsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha wɔ okadi ko taakɛ efee eha Gideon lɛ, shi kɛlɛ wɔbaanyɛ wɔná gbɛtsɔɔmɔ kɛ miishɛjemɔ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ asafo ni emumɔ lɛ kudɔɔ lɛ mli. (Rom. 8:31, 32) Yehowa shiwoi ni tsɔɔ bɔ ni esumɔɔ wɔ ha lɛ wajeɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ, ni ehaa wɔnáa nɔmimaa akɛ eji wɔ-Yelikɛbualɔ lɛɛlɛŋ!

‘Yehowa Mumɔ lɛ Ba Yefta Nɔ’

15, 16. Mɛni hewɔ Yefta bi yoo lɛ yɔɔ su kpakpa lɛ, ni mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ enɛ mli?

15 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kroko hu he okwɛ. Beni Israelbii lɛ kɛ Amonbii lɛ yaawu ta lɛ, Yehowa mumɔ lɛ “ba Yefta nɔ.” Akɛni Yefta miitao ní amɛye kunim koni no aha ajie Yehowa yi hewɔ lɛ, ewo shi ko ni baaha nɔ ko wulu aŋmɛɛ lɛ. Yefta wo Nyɔŋmɔ shi akɛ, kɛ́ eŋɔ Amonbii lɛ ewo edɛŋ lɛ, mɔ klɛŋklɛŋ ni aaajɛ ewe lɛ shinaa lɛ mli abakpee lɛ lɛ aaatsɔ Yehowa nɔ̃. Beni Yefta yaye Amonbii lɛ anɔ kunim ni eku esɛɛ ebaa lɛ, ebi yoo, ni ji ebi koome lɛ je kpo kɛba lɛ kpeemɔ. (Koj. 11:29-31, 34) Ani enɛ ha Yefta naa kpɛ ehe? Eeenyɛ efee akɛ enɛ haaa enaa akpɛ ehe, ejaakɛ beni ewo shi lɛ, ele akɛ ekolɛ ebi yoo lɛ ji mɔ ni baaba abakpee lɛ. Eye eshiwoo lɛ nɔ, kɛtsɔ ebi yoo lɛ ni eha eyasɔmɔ ewala beaŋ fɛɛ yɛ Yehowa sɔlemɔwe ni yɔɔ Shilo lɛ nɔ. Akɛni Yefta biyoo lɛ kɛ anɔkwayeli sɔmɔɔ Yehowa hewɔ lɛ, ena akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ esa akɛ etsɛ aye eshiwoo lɛ nɔ. (Nyɛkanea Kojolɔi 11:36.) Yehowa mumɔ lɛ kɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ lɛ ha amɛ.

16 Te fee tɛŋŋ Yefta bi yoo lɛ ná hekɛafɔleshãa mumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ekãa ni etsɛ yɔɔ, kɛ ehe ni etu eha Nyɔŋmɔ lɛ wo ebi yoo lɛ hemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ. Fɔlɔi, nyɛbii lɛ naa nyɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ. Yiŋ ni nyɛkpɛɔ lɛ haa nyɛbii lɛ naa akɛ nyɛheɔ nɔ ni nyɛwieɔ lɛ nyɛyeɔ. Nyɛbii lɛ naa bɔ ni nyɛhiɛ dɔɔ kɛ sɔlemɔ, bɔ ni nyɛtsɔɔ nii nyɛhaa, kɛ mɔdɛŋ ni nyɛbɔɔ akɛ nyɛsɔmɔ Yehowa kɛ tsui ni eye emuu lɛ. Kɛ́ nyɛbii lɛ na nɔkwɛmɔnii kpakpai nɛɛ, ebaaha amɛná shwelɛ ni mli wa akɛ amɛtu amɛhe amɛha Yehowa. Enɛ baaha nyɛná miishɛɛ waa.

‘Yehowa Mumɔ lɛ Bayi Samson Nɔ’

17. Mɛni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha Samson tsu?

17 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kroko he okwɛ. Beni Israelbii lɛ tsɔmɔ nyɔji amɛha Filistibii lɛ, ‘Yehowa Mumɔ lɛ bɔ̃i Samson he taa’ koni ekpɔ̃ Israelbii lɛ. (Koj. 13:24, 25) Yehowa ha Samson hewalɛ ko ni nɔ bɛ, ni ekɛtsu nitsumɔi wuji. Beni Filistibii lɛ laka Israelbii, ni ji Samson webii lɛ koni amɛmɔ lɛ lɛ, “Yehowa Mumɔ lɛ bayi enɔ, ni taŋkpeei lɛ ni yɔɔ eniji lɛ tsɔmɔ tamɔ odonti ni akɛ la eshã, ni ekpãi lɛ fɛne yɛ eniji ahe.” (Koj. 15:14) Beni Samson eyakpɛɛɛ yiŋ ni ja ni no ha ehewalɛ lɛ nɔ gbɔ́ po lɛ, awo lɛ hewalɛ kɛtsɔ “hemɔkɛyeli nɔ.” (Heb. 11:32-34; Koj. 16:18-21, 28-30) Yehowa mumɔ lɛ kɛ Samson tsu nii yɛ gbɛ ni yɔɔ srɔto kwraa nɔ, yɛ shihilɛi ni efɔɔɔ kaa ni ekɛkpe lɛ hewɔ. Yinɔsane mli amaniɛbɔi nɛɛ woɔ wɔ hewalɛ waa lolo. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

18, 19. (a) Mɛɛ nɔmimaa Samson niiashikpamɔ lɛ haa wɔnáa? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ anɔkwafoi ni wɔsusu amɛhe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ anɔkwɛmɔnii lɛ eye ebua bo?

18 Mumɔ krɔŋkrɔŋ ni Samson kɛ ehiɛ fɔ̃ nɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ nɔŋŋ nɔ wɔ hu wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ. Wɔyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ akɛ, mumɔ lɛ baaye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔtsu nitsumɔ ni Yesu kɛha wɔ akɛ wɔtsu, ni ji akɛ, “wɔshiɛ wɔtsɔɔ maŋ lɛ ni wɔye odase” lɛ. (Bɔf. 10:42) Nitsumɔ nɛɛ biɔ ni wɔná hesai komɛi ni ekolɛ akɛfɔɔɔ wɔ. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa kɛ emumɔ lɛ wajeɔ wɔ bɔni afee ni wɔnyɛ wɔtsu nitsumɔi srɔtoisrɔtoi ni atu awo wɔdɛŋ lɛ! No hewɔ lɛ, beni wɔtsuɔ nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔwie taakɛ gbalɔ Yesaia wie lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ [Ofe] Yehowa etsu mi, kɛ Emumɔ lɛ!” (Yes. 48:16) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ni tsu wɔ! Wɔjɛɔ wɔtsuiŋ fɛɛ wɔtsuɔ nitsumɔ nɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ Yehowa baaha wɔhe asa jogbaŋŋ taakɛ efee yɛ Mose, Bezaleel, kɛ Yoshua gbɛfaŋ lɛ. Wɔkɛ “mumɔŋ klante ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ” tsuɔ nii kɛ nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ baaha wɔ hewalɛ taakɛ eha Gideon, Yefta, kɛ Samson lɛ. (Efe. 6:17, 18) Kɛ́ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ Yehowa nɔ beni wɔkɛ naagbai kpeɔ lɛ, wɔhe baanyɛ awa yɛ mumɔŋ taakɛ Samson he wa yɛ gbɔmɔtsoŋ lɛ.

19 Ekã shi faŋŋ akɛ, Yehowa jɔɔ mɛi ni kɛ ekãa fĩɔ anɔkwa jamɔ sɛɛ lɛ. Wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔ wɔ. No hewɔ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu nibii komɛi ni yɔɔ miishɛɛ ni abɔ he amaniɛ yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ he. Amaniɛbɔi nɛɛ baaha wɔna bɔ ni Yehowa mumɔ lɛ ye ebua enɔkwa tsuji lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, yɛ be ni tsɔ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ hiɛ kɛ no sɛɛ fɛɛ. Wɔbaasusu amaniɛbɔi nɛɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Mɛni hewɔ kɛ́ osusu bɔ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ye ebua mɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ he lɛ, ewoɔ bo hewalɛ lɛ?

• Mose

• Bezaleel

• Yoshua

• Gideon

• Yefta

• Samson

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 22]

Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baanyɛ aha wɔhe awa yɛ mumɔŋ taakɛ Samson he wa yɛ gbɔmɔtsoŋ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Fɔlɔi, nyɛnɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ náa nyɛbii lɛ anɔ hewalɛ