Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛjɛa Nyɛtsuiŋ Fɛɛ Nyɛshãa Afɔlei Nyɛhaa Yehowa

Nyɛjɛa Nyɛtsuiŋ Fɛɛ Nyɛshãa Afɔlei Nyɛhaa Yehowa

Nyɛjɛa Nyɛtsuiŋ Fɛɛ Nyɛshãa Afɔlei Nyɛhaa Yehowa

“Nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] nyɛtsuɔ nyɛhaa.”—KOL. 3:23.

KWƐMƆ AKƐ OBAANYƐ OHA HETOO LO:

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ woo aha Yehowa yɛ nibii ni wɔfeɔ daa gbi lɛ amli?

Mɛɛ nibii wɔkɛshãa afɔle yɛ jamɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ mli?

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ wɔheloonaa nibii aha Yehowa lɛ?

1-3. (a) Ani Yesu gbele yɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa kpaaa afɔle ko kwraa gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ dɔŋŋ? Tsɔɔmɔ mli. (b) Mɛɛ sanebimɔ ni kɔɔ afɔlei ahe wɔbaanyɛ wɔbi ŋmɛnɛ?

YƐ KLƐŊKLƐŊ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Yehowa ha efee faŋŋ kɛha ewebii lɛ akɛ, Yesu kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ kɛ Mose Mla lɛ eba naagbee. (Kol. 2:13, 14) Afɔlei fɛɛ ni Yudafoi lɛ kɛ afii ohai abɔ eshã lɛ he ehiaaa dɔŋŋ, ni sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ he dɔŋŋ. Mla lɛ egbe enitsumɔ akɛ “wɔtsɔselɔ kɛmiiya Kristo ŋɔɔ” lɛ naa.—Gal. 3:24.

2 Enɛ etsɔɔɔ akɛ Kristofoi kɛ afɔlei bɛ sane ko dɔŋŋ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, bɔfo Petro wie nɔ hewɔ ni esa akɛ Kristofoi ‘ashã mumɔŋ afɔlei ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ Yesu Kristo hewɔ’ lɛ he. (1 Pet. 2:5) Kɛfata he lɛ, bɔfo Paulo ha efee faŋŋ akɛ abaanyɛ awie Kristofonyo ni ejɔɔ ewala nɔ lɛ shihilɛ gbɛ fɛɛ he akɛ “afɔle.”—Rom. 12:1.

3 No hewɔ lɛ, Kristofonyo ko baanyɛ ashã afɔle eha Yehowa kɛtsɔ nibii komɛi ni ekɛbaaha Lɛ, loo kɛtsɔ nibii komɛi ni ebaakpoo bɔni afee ni enyɛ esɔmɔ lɛ lɛ nɔ. Yɛ nibii ni ataoɔ yɛ Israelbii lɛ adɛŋ lɛ he nilee ni wɔyɔɔ lɛ naa lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kpɛlɛɔ afɔlei fɛɛ ni wɔshãa ŋmɛnɛ lɛ nɔ lɛ?

YƐ DAA GBI SHIHILƐ MLI

4. Mɛni esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔŋ yɛ nibii ni wɔfeɔ daa gbi lɛ ahe?

4 Beni wɔyaa nɔ wɔtsuɔ nii yɛ gbi lɛ mli fɛɛ lɛ, ekolɛ ebaawa akɛ wɔɔyɔse bɔ ni wɔnifeemɔi kɔɔ afɔlei ni wɔshãa wɔhaa Yehowa lɛ he. Ekolɛ wɔbaana shĩa nifeemɔi, skul nifeemɔi, nitsumɔ, jarayeli, kɛ nibii ni tamɔ nakai lɛ akɛ amɛkɔɔɔ mumɔŋ nibii ahe tsɔ. Shi kɛ́ ojɔɔ ohe nɔ oha Yehowa jio, etsɛŋ ni obaafee nakai jio lɛ, esa akɛ okɛ hiɛdɔɔ akwɛ bɔ ni otsuɔ odaa gbi nifeemɔi ahe nii ohaa lɛ. Wɔji Kristofoi be fɛɛ be yɛ ŋmɛlɛtswai 24 mli. Esa akɛ wɔkɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai atsu nii yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, Paulo wo wɔ hewalɛ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] nyɛtsuɔ nyɛhaa ni jeee gbɔmɛi.”—Nyɛkanea Kolosebii 3:18-24.

5, 6. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkpɛ wɔyiŋ jogbaŋŋ yɛ wɔhesaamɔ kɛ wɔjeŋba he?

5 Nibii ni Kristofonyo ko feɔ daa gbi lɛ fataaa ejamɔ krɔŋŋ lɛ he. Kɛlɛ, hewalɛ ni Paulo wo wɔ akɛ, “nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] nyɛtsuɔ nyɛhaa” lɛ haa wɔsusuɔ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ daa yɛ wɔshihilɛ mli lɛ he. No hewɔ lɛ mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli? Ani wɔbaa wɔjeŋ, ni wɔsaa wɔhe jogbaŋŋ be fɛɛ be akɛ Kristofoi? Aloo yɛ daa gbi nifeemɔi komɛi amli lɛ wɔhiɛ gboɔ akɛ wɔɔjie wɔhe kpo akɛ Yehowa Odasefoi, ekolɛ yɛ bɔ ni wɔbaa wɔjeŋ wɔhaa, loo ekolɛ yɛ bɔ ni wɔsaa wɔhe wɔhaa lɛ hewɔ? Ekaba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ! Yehowa webii sumɔŋ akɛ amɛfee nɔ ko ni baaha agbe Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he guɔ.—Yes. 43:10; 2 Kor. 6:3, 4, 9.

6 Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni shwelɛ ni aaaná akɛ ‘aaajie musuŋ atsu nii, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] atsuɔ ahaa’ lɛ saa wɔshihilɛ mli nifeemɔi srɔtoi ahe. Beni wɔfeɔ nakai lɛ, ha ehi ojwɛŋmɔŋ akɛ, abi ni Israelbii lɛ kɛ amɛnibii ni hi fe fɛɛ lɛ ashã afɔle amɛha Yehowa.—2 Mose 23:19.

BƆ NI EKƆƆ OSHIHILƐ HE EHAA

7. Mɛni Kristofoi ahenɔjɔɔmɔ tsɔɔ?

7 Beni ojɔɔ owala nɔ oha Yehowa lɛ, onu he akɛ okpɛ yiŋ ni ja, aloo jeee nakai? Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, okɛɛ akɛ okɛ Yehowa baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli. (Nyɛkanea Hebribii 10:7.) Ni enɛ ji yiŋkpɛɛ ko ni ja. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, oyɔse akɛ kɛ́ otao Yehowa gbɛtsɔɔmɔ yɛ sane ko he, ni obɔ mɔdɛŋ okɛtsu nii lɛ, oyeɔ omanye. (Yes. 48:17, 18) Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe tse ni amɛyɛ miishɛɛ ejaakɛ amɛkaseɔ Mɔ ni tsɔɔ amɛ nii lɛ.—3 Mose 11:44; 1 Tim. 1:11.

8. Mɛɛ sɛɛ wɔnáa yɛ le ni wɔle akɛ Yehowa bu afɔlei ni ashã yɛ blema lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ nii lɛ?

8 Yehowa bu afɔlei ni Israelbii lɛ shã amɛha lɛ lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ nii. (3 Mose 6:25; 7:1) Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “krɔŋkrɔŋ” lɛ tsɔɔ ni atuu no ko ama afã, atuu kwraa aha, loo atsuu he aha Nyɔŋmɔ. Bɔni afee ni Yehowa akpɛlɛ wɔfɔlei lɛ anɔ lɛ, esa akɛ amɛfee nɔ ni yɔɔ srɔto kwraa, ni je lɛ woko he muji yɛ gbɛ ko kwraa nɔ. Esaaa akɛ wɔsumɔɔ nibii ni Yehowa nyɛɔ lɛ. (Nyɛkanea 1 Yohane 2:15-17.) Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔkpoo nifeemɔi fɛɛ ni baaha wɔhe awo muji yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ. (Yes. 2:4; Kpoj. 18:4) Etsɔɔ hu akɛ esaaa akɛ wɔkɛ wɔhiŋmɛi kwɛɔ nibii ni he tseee loo nibii ni yɔɔ nyaŋemɔ, ni asaŋ esaaa akɛ wɔfeɔ nibii nɛɛ ahe mfoniri yɛ wɔjwɛŋmɔŋ.—Kol. 3:5, 6.

9. Te bɔ ni Kristofonyo ko kɛ mɛi krokomɛi yeɔ ehaa lɛ he hiaa ha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

9 Paulo wo nanemɛi héyelilɔi hewalɛ akɛ: ‘Ejurɔfeemɔ kɛ nikee lɛ, nyɛhiɛ akakpaa nɔ; ejaakɛ nakai afɔlei saa Nyɔŋmɔ hiɛ jogbaŋŋ.’ (Heb. 13:16) No hewɔ lɛ, Yehowa buɔ ejurɔ ni wɔfeɔ mɛi, kɛ bɔ ni wɔbaa wɔjeŋ jogbaŋŋ wɔhaa lɛ akɛ afɔlei ni sa ehiɛ. Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɛi lɛ ji anɔkwa Kristofoi akadimɔ nii krɛdɛɛ ko.—Yoh. 13:34, 35; Kol. 1:10.

AFƆLEI NI ASHÃA YƐ JAMƆ MLI

10, 11. Te Yehowa naa wɔ-Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛ wɔjamɔ lɛ ehaa tɛŋŋ, ni te esa akɛ enɛ aná wɔnɔ hewalɛ aha tɛŋŋ?

10 Gbɛ ni yɔɔ faŋŋ fe fɛɛ ni Kristofoi tsɔɔ nɔ amɛfeɔ mɛi krokomɛi ejurɔ ji, kɛtsɔ “wɔhiɛnɔkamɔ jajemɔ” lɛ nɔ. Ani oŋɔɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ kɛyeɔ mɛi odase? Paulo tsɛ́ Kristofoi anifeemɔ ni he hiaa waa nɛɛ akɛ ‘yijiemɔ afɔle ni akɛhaa Nyɔŋmɔ daa; ni no ji naabui ní jajeɔ egbɛi lɛ ayibii lɛ.’ (Heb. 10:23; 13:15; Hosh. 14:2) Ehe miihia waa ni wɔsusu bei abɔ ni wɔyeɔ, kɛ hesai ni wɔkɛshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ he, ni ato Sɔɔmɔ Kpee lɛ fãi babaoo he gbɛjianɔ koni eye ebua wɔ kɛsusu sane nɛɛ he. Yɛ kukufoo mli lɛ, akɛni wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ odase ni wɔyeɔ beni wɔnyiɛɛɛ shiɛmɔ nɔ lɛ ji “yijiemɔ afɔle” ni fata wɔjamɔ lɛ he hewɔ lɛ, esa akɛ nakai afɔle lɛ afee nɔ ni hi fe fɛɛ ni wɔkɛaaha. Eyɛ mli akɛ esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ shihilɛ, kɛlɛ esa akɛ ŋmɛlɛtswai abɔ ni wɔkɛtswaa sanekpakpa lɛ he adafi lɛ atsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ mumɔŋ nibii.

11 Kristofoi heɔ be kɛjáa Yehowa daa yɛ amɛshĩai amli kɛ asafo lɛŋ fɛɛ. Yehowa kpaa gbɛ akɛ wɔfee nakai. Eyɛ mli akɛ abiii doo akɛ wɔye Hejɔɔmɔ Gbi loo wɔfã gbɛ yɛ be kɛ beaŋ kɛyaye gbii juji yɛ Yerusalem. Shi Kristofoi feɔ nibii komɛi ni tamɔ nakai blema nifeemɔi lɛ pɛpɛɛpɛ. Nyɔŋmɔ kpaa wɔ gbɛ lolo akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ nitsumɔi gbohii ahe ni wɔkase e-Wiemɔ lɛ, wɔsɔle, ni wɔya Kristofoi akpeei. Ni weku yitsei ni ji Kristofoi lɛ nyiɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛweku lɛ mli bii ahiɛ kɛfeɔ weku jamɔ. (1 Tes. 5:17; Heb. 10:24, 25) Yɛ nɔ ni kɔɔ wɔmumɔŋ nifeemɔi ahe lɛ, esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi wɔhe akɛ, ‘Ani manyɛ mafee babaoo yɛ jamɔ ni mikɛhaa lɛ mli?’

12. (a) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni he wɔbaanyɛ wɔkɛ tsofa-kɛ-ŋma ni ashã yɛ blema lɛ ato? (b) Ni kɛ́ wɔkɛto he lɛ, te esa akɛ ená wiemɔi ni wɔkɛtsuɔ nii yɛ wɔsɔlemɔi amli lɛ anɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

12 Maŋtsɛ David lá eha Yehowa akɛ: “Ha mifaikpamɔ abaje tamɔ tsofa-kɛ-ŋma yɛ ohiɛ.” (Lala 141:2) Ŋɔɔ be kukuoo kɛsusu osɔlemɔi—shii abɔ ni osɔleɔ kɛ bɔ ni osɔleɔ kɛjɛɔ otsuiŋ ohaa—lɛ he okwɛ. Kpojiemɔ wolo lɛ kɛ “krɔŋkrɔŋbii lɛ asɔlemɔi lɛ” toɔ tsofa-kɛ-ŋma he, kɛ shishinumɔ akɛ sɔlemɔi ni sa lɛ kwɔɔ kɛyaa Yehowa ŋɔɔ tamɔ nɔ ko ni jeɔ ŋma waa. (Kpoj. 5:8) Yɛ blema Israel lɛ, abi ni afutu tsofa-kɛ-ŋma ni ashãa yɛ Yehowa latɛ lɛ nɔ lɛ jogbaŋŋ. Kɛ́ Yehowa baakpɛlɛ nɔ lɛ, esa akɛ anyiɛ gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛha lɛ sɛɛ pɛpɛɛpɛ. (2 Mose 30:34-37; 3 Mose 10:1, 2) Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔsɔle yɛ gbɛ ni Yehowa kpaa gbɛ lɛ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ebaabo wɔ toi.

NƆHAMƆ KƐ NIHEMƆ

13, 14. (a) Mɛɛ yelikɛbuamɔ Epafrodito kɛ Filipi asafo lɛ kɛha Paulo, ni te bɔfo lɛ nu he eha tɛŋŋ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ Epafrodito kɛ Filipibii lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ?

13 Abaanyɛ akɛ onia ni wɔtsuɔ kɛtsiɔ jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ lɛ yisɛɛ lɛ ato afɔle he, kɛ́ wɔha pii jio, fioo jio. (Mar. 12:41-44) Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, asafo ni yɔɔ Filipi lɛ tsu Epafrodito kɛtee Roma koni eyatsu Paulo heloonaa hiamɔnii ahe nii. Ekã shi faŋŋ akɛ, tsulɔ nɛɛ kɛ shika yaha Paulo akɛ nikeenii ni Filipi asafoŋbii lɛ kɛtsu lɛ. Jeee enɛ ji klɛŋklɛŋ ejurɔ ni Filipibii lɛ efee Paulo. Amɛtsɔ mlihilɛ nifeemɔ nɛɛ nɔ amɛye amɛbua Paulo koni ekafee yeyeeye yɛ shika gbɛfaŋ, bɔni afee ni ená be babaoo kɛsɔmɔ. Te Paulo na nikeenii nɛɛ eha tɛŋŋ? Etsɛ lɛ akɛ “ŋmajee kpakpa kɛ afɔle kɛ ŋɔɔmɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Nyɛkanea Filipibii 4:15-19.) Paulo hiɛ sɔ mlihilɛ ni Filipibii lɛ jie lɛ kpo lɛ waa, ni nakai Yehowa hu nu he.

14 Ŋmɛnɛ lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa hiɛ sɔɔ oniai ni wɔtsuɔ kɛtsiɔ jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ lɛ yisɛɛ lɛ waa. Kɛfata he lɛ, ewo shi akɛ kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, ebaaha wɔ wɔdaa gbi hiamɔnii, mumɔŋ kɛ heloonaa nɔ fɛɛ.—Mat. 6:33; Luka 6:38.

HA ANA AKƐ OYƐ HIƐSƆƆ

15. Mɛɛ nibii komɛi ahewɔŋ odaa Yehowa shi waa lɛ?

15 Kɛ́ wɔkɛɛ wɔbaatsɔɔ yiŋtoi ahewɔ ni wɔdaa Yehowa shi lɛ, wɔnako wɔgbe naa. Ani ejeee anɔkwale akɛ esa akɛ wɔda lɛ shi gbi fɛɛ gbi yɛ wala ni ekɛduroɔ wɔ lɛ hewɔ? Ekɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔhi wala mli lɛ haa wɔ—niyenii, hehaanɔ, wɔɔhe, kɛ kɔɔyɔɔ ni wɔmuɔ lɛ. Kɛfata he lɛ, wɔhemɔkɛyeli ni damɔ anɔkwa nilee nɔ lɛ haa wɔ hiɛnɔkamɔ. Esa akɛ wɔjá Yehowa ni wɔkɛ yijiemɔ afɔlei aha lɛ, yɛ mɔ ni eji, kɛ nɔ ni efee eha wɔ lɛ hewɔ.—Nyɛkanea Kpojiemɔ 4:11.

16. Te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ he wɔha tɛŋŋ?

16 Taakɛ wɔna yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ ji nikeenii ni jara wa waa ni Nyɔŋmɔ kɛha adesai. Enɛ ji suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha wɔ lɛ kpojiemɔ ni fe fɛɛ. (1 Yoh. 4:10) Te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ enɛ he wɔha tɛŋŋ? Paulo wie akɛ: “Kristo suɔmɔ lɛ nyɛɔ wɔnɔ, ni wɔkojoɔ nɛkɛ, akɛ, . . . mɔ kome gbo mɛi fɛɛ yigbele . . . Ni egbo mɛi fɛɛ yigbele, koni mɛi ni hiɛ kãmɔ lɛ ahiɛ akakãmɔ miiha amɛ diɛŋtsɛ amɛhe dɔŋŋ, shi moŋ amɛhiɛ akãmɔ aha mɔ ni gbo ni atee lɛ shi ekoŋŋ aha amɛ lɛ.” (2 Kor. 5:14, 15) Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ Paulo miikɛɛ akɛ, kɛ́ wɔhiɛ sɔɔ Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ, no lɛ wɔbaatsɔ bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhaa lɛ nɔ wɔwo Lɛ kɛ e-Bi lɛ. Wɔtsɔɔ toiboo ni wɔfeɔ kɛ shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔshiɛ ni wɔfee mɛi kaselɔi lɛ nɔ wɔhaa anaa akɛ wɔyɛ suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ Kristo.—1 Tim. 2:3, 4; 1 Yoh. 5:3.

17, 18. Mɛɛ gbɛi anɔ mɛi komɛi eha yijiemɔ afɔlei ni amɛkɛhaa Yehowa lɛ etee hiɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

17 Ani obaanyɛ oha yijiemɔ afɔle ni okɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ aya hiɛ? Nibii kpakpai ni Yehowa feɔ lɛ ahesusumɔ etsirɛ mɛi babaoo ni amɛto amɛbe kɛ amɛnifeemɔi ahe gbɛjianɔ koni amɛnyɛ amɛfee babaoo yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ loo teokrase nitsumɔi krokomɛi amli. Mɛi komɛi enyɛ amɛkɛ nyɔɔŋ kome loo nɔ ni fe nakai esɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi awalɔi yɛ afi mli, ni mɛi krokomɛi hu enyɛ amɛbatsɔmɔ daa gbɛgbalɔi. Mɛi komɛi hu kɛ amɛhe ewo Maŋtsɛyeli tsũi amaamɔ mli. Ani enɛɛmɛi jeee hegbɛi kpelei ni mɔ aaatsɔ nɔ ajie hiɛsɔɔ ni eyɔɔ lɛ kpo? Kɛ́ akɛ jwɛŋmɔ ni ja fee—koni akɛtsɔɔ hiɛsɔɔ, ni akɛda Yehowa shi hu—lɛ, ebaaha Nyɔŋmɔ akpɛlɛ jamɔ krɔŋŋ ni akɛhaa lɛ nɛɛ nɔ.

18 Kristofoi babaoo nuɔ he akɛ amɛnyɛŋ amɛda Yehowa shi yɛ enijuji lɛ ahewɔ, ni enɛ tsirɛɔ amɛ ni amɛfeɔ babaoo yɛ esɔɔmɔ lɛ mli. Mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Morena. Etao Nyɔŋmɔ he anɔkwalei yɛ Katolik jamɔ ni atsɔse lɛ yɛ mli lɛ, kɛ Asiabii ajeŋ nilee mli. Kɛlɛ enáaa hetoi ni baaha etsui anyɔ emli. Yehowa Odasefoi kɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ pɛ kɛkɛ ni agbe mumɔŋ kumai ni yeɔ lɛ lɛ. Morena hiɛ sɔ hetoi ni damɔ Ŋmalɛi lɛ anɔ ni ená kɛha esanebimɔi lɛ, kɛ bɔ ni nakai hetoi lɛ ha etsui nyɔ emli yɛ shihilɛ mli lɛ, ni eesumɔ ni eda Yehowa shi kɛtsɔ enyɛmɔ fɛɛ ni ekɛaatsu nii yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ nɔ. Beni abaptisi lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, ebɔi gbɛgbalɔi awamɔ nitsumɔ lɛ, efee enɛ shii abɔ, ni beni eshihilɛ ŋmɛ lɛ gbɛ nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni ebatsɔ daa gbɛgbalɔ. Afii 30 mli sane nɛ, kɛlɛ Morena yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lolo.

19. Te oofee tɛŋŋ okɛ afɔlei babaoo abaha Yehowa lɛ?

19 Yehowa anɔkwa tsuji babaoo yɛ ni amɛshihilɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛsɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi. Ekɔɔɔ he eko nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ mumɔŋ afɔlei ni sa aha lɛ. Ehe miihia ni wɔkɛ jalɛ shishitoo mlai atsu nii jogbaŋŋ yɛ wɔjeŋba mli, ni wɔkai hu akɛ wɔdamɔ Yehowa najiaŋ be fɛɛ be. Hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ lɛ haa wɔkɛ wɔhe fɔɔ Nyɔŋmɔ nɔ kwraa akɛ ebaaha eyiŋtoi fɛɛ aba mli. Wɔtsɔɔ nitsumɔi kpakpai anɔ wɔgbɛɔ sanekpakpa lɛ wɔshwãa. Akɛni wɔhiɛ sɔɔ nibii babaoo ni Yehowa efee eha wɔ lɛ waa hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔjɛa wɔtsuiŋ fɛɛ wɔkɛ afɔlei ni sa abahaa Yehowa.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 25]

Ani nibii kpakpai ni Yehowa feɔ lɛ tsirɛɔ bo ni ohaa oyijiemɔ afɔlei lɛ yaa hiɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Ani oŋɔɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni onáa lɛ kɛyeɔ odase?