Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Baamɔ Mumɔ Kpakpa ni Yɔɔ Asafo lɛ Mli lɛ Yi

Baamɔ Mumɔ Kpakpa ni Yɔɔ Asafo lɛ Mli lɛ Yi

Baamɔ Mumɔ Kpakpa ni Yɔɔ Asafo lɛ Mli lɛ Yi

“Wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ kɛ nyɛmumɔ lɛ ahi shi!” —FIL. 4:23.

TE WƆƆFEE TƐŊŊ WƆHA MUMƆ KPAKPA AHI ASAFO LƐ MLI . . .

beni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ bɔɔ?

kɛtsɔ hiɛdɔɔ ni wɔkɛshiɛɔ lɛ nɔ?

kɛtsɔ esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ ní wɔɔbɔ he amaniɛ lɛ nɔ?

1. Mɛni ha ajie asafoi ni yɔɔ Filipi kɛ Tiatira lɛ ayi lɛ?

KLƐŊKLƐŊ afii 100 lɛ mli Kristofoi ni hi Filipi lɛ agbojiaŋ bɛ loo. Kɛlɛ amɛdɛŋ kpɔɔ, ni amɛjie suɔmɔ ni ekaaa kpo amɛtsɔɔ amɛnyɛmimɛi héyelilɔi lɛ. (Fil. 1:3-5, 9; 4:15, 16) Bɔfo Paulo mu wolo ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma eyaha amɛ lɛ naa akɛ: “Wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ kɛ nyɛmumɔ lɛ ahi shi!” (Fil. 4:23) Akɛni Kristofoi ni yɔɔ Tiatira lɛ jie mumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpo hewɔ lɛ, Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ kɛɛ amɛ akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ kɛ osuɔmɔ lɛ kɛ osɔɔmɔ lɛ kɛ ohemɔkɛyeli lɛ kɛ otsuishiŋmɛɛ lɛ, ni mile onitsumɔi lɛ akɛ sɛɛkpee nii lɛ fe tsutsu nii lɛ tete.”—Kpoj. 2:19.

2. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ wɔtsuɔ yɛ mumɔ ni wɔsafo lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ mli?

2 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa Odasefoi asafoi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko jieɔ mumɔ pɔtɛɛ ko, loo su ko ni akɛle lɛ waa kpo. Ale asafoi komɛi akɛ amɛjieɔ hedɔɔ kɛ suɔmɔ kpo waa. Ale asafoi krokomɛi hu akɛ amɛkɛ ekãa tsuɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni amɛbuɔ be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ waa. Kɛ́ wɔjie mumɔ kpakpa kpo akɛ aŋkroaŋkroi lɛ, wɔyeɔ wɔbuaa kɛbáa ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yi, ni wɔhaa asafo muu lɛ fɛɛ shwereɔ yɛ mumɔŋ. (1 Kor. 1:10) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ wɔjie mumɔ gbonyo kpo lɛ, wɔbaaha asafo lɛ awɔ wɔdɔi yɛ mumɔŋ, ebaafee kulɔkulɔ, ni abaaŋmɛ efɔŋfeemɔ gbɛ po yɛ asafo lɛ mli. (1 Kor. 5:1; Kpoj. 3:15, 16) Mɛɛ mumɔ yɔɔ nyɛsafo lɛ mli? Mɛni obaanyɛ ofee akɛ aŋkro, koni mumɔ kpakpa ahi osafo lɛ mli?

WO MUMƆ KPAKPA HE HEWALƐ

3, 4. Te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔda Yehowa shi yɛ asafo kpele mli’ lɛ?

3 Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Madao shi [Yehowa] yɛ asafo kpele mli, majie oyi yɛ mɛi pii ateŋ.” (Lala 35:18) Lalatsɛ lɛ muaaa enaa beni ekɛ Nyɔŋmɔ tsuji krokomɛi yɔɔ lɛ, ejieɔ Yehowa yi. Saji ahetoi ni wɔhaa yɛ asafoŋ kpeei ni afeɔ daa otsi lɛ ashishi, ní Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ hu fata he lɛ, haa wɔnáa hegbɛi kɛjieɔ ekãa ni wɔyɔɔ lɛ kpo, ni wɔkɛtsɔɔ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ abi ehe akɛ: ‘Ani mikɛ hegbɛ ni miná akɛ mikɛ mihe aaawo kpeei lɛ amli lɛ miitsu nii jogbaŋŋ? Ani misaa mihe jogbaŋŋ kɛha kpeei lɛ, ni mihaa saji ahetoo ni mɔɔ shi? Ákɛ weku yitso lɛ, ani miyeɔ mibuaa mibii lɛ koni amɛtsɔ hiɛ amɛkase hetoi ni amɛbaaha lɛ, ní amɛha hetoi lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛwiemɔi amli?’

4 Lalatsɛ David tsɔɔ akɛ bɔ ni wɔláa wɔhaa lɛ haa anaa bɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ ma shi shiŋŋ ha. Ewie akɛ: ‘Ao Nyɔŋmɔ, omli hemɔkɛyeli ni miyɔɔ lɛ, ema shi shiŋŋ etsakeko kwraa! Malá majie oyi!’ (Lala 57:7, Ga Biblia hee) Lalai ni aláa yɛ Kristofoi a-kpeei ashishi lɛ haa wɔnáa hegbɛ ni sa jogbaŋŋ ni ‘wɔkɛaalá ni wɔjie’ Yehowa yi kɛ tsui ni yɔɔ shiŋŋ. Kɛ́ wɔleee lalai lɛ ekomɛi alamɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase bɔ ni aláa amɛ ahaa beni wɔfeɔ wɔgbɛkɛ Weku Jamɔ lɛ. Nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ ‘gbiiabɔ ni wɔhiɛ kã nɛɛ wɔbaalá wɔha Yehowa, gbiiabɔ ni wɔyɔɔ jeŋ lolo nɛɛ wɔbaalá wɔjie wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ yi.’—Lala 104:33.

5, 6. Mɛɛ gbɛi anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔfee mɛi gbɔ ní wɔnine akpɔ hu, ni te enɛ yeɔ ebuaa asafo lɛ tɛŋŋ?

5 Gbɛ kroko ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔha suɔmɔ ahi asafo lɛ mli ji kɛtsɔ ejurɔ ni wɔɔfee wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ nɔ. Yɛ wolo ni Paulo ŋma eyaha Hebribii lɛ naagbee yitso lɛ mli lɛ, ekɛ ŋaawoo nɛɛ fata he akɛ: “Nyɛhaa nyɛmimɛi ahedɔɔ ahia shi daa! Gbɔfeemɔ hu, nyɛhiɛ akakpaa nɔ.” (Heb. 13:1, 2) Gbɛ kome ni hi jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee mɛi gbɔ ji ni wɔhoo nɔ ko wɔha nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi loo be fɛɛ sɔɔlɔi ni yɔɔ wɔsafo lɛ mli lɛ. Yɛ be kɛ beaŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfɔ̃ okulafoi, fɔlɔ mɔ kome mɛi, loo mɛi krokomɛi ni baaná he sɛɛ kɛ́ amɛbafata wɔhe kɛye nii loo kɛfee weku jamɔ lɛ anine.

6 Paulo kɛɛ Timoteo ní ewo mɛi hewalɛ koni “amɛfee ejurɔ, ni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ ejurɔfeemɔi agbɛfaŋ, amɛsumɔ nihamɔ, amɛnine akpɔ, amɛbɔ jwetri amɛha amɛhe, ni efee shishitoo kpakpa eha be ni baaba lɛ, koni amɛmɔ anɔkwa wala lɛ mli.” (1 Tim. 6:17-19) No mli lɛ Paulo miitao ni enanemɛi Nyɔŋmɔjalɔi lɛ aná ejurɔfeemɔ mumɔ. Kɛ́ nibii amli ehiii haaa wɔ po lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee mɛi ejurɔ. Gbɛ kome ni sa jogbaŋŋ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee enɛ ji, ni wɔkɛ wɔtsɔji ahole mɛi ni yelikɛbuamɔ he hiaa amɛ lɛ kɛya shikpɔŋkuku lɛ mli kɛ kpeei ashishi, ni wɔkɛ amɛ aya shĩa hu. Ni mɛni esa akɛ mɛi ni afeɔ amɛ ejurɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ hu afee? Amɛbaanyɛ amɛha nɔ ko kɛtsi tsɔnetsɛ lɛ yisɛɛ akɛni pɛtro jara miiya nɔ eewa lɛ hewɔ, ní amɛkɛtsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ nɔ ni efeɔ lɛ, ni enɛ baaha ejurɔfeemɔ mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ aya hiɛ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔná be babaoo wɔha wɔmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ, no baaha amɛnu he akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ ni asumɔɔ amɛ. Kɛ́ wɔfee “mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ” ejurɔ, ní wɔkɛ wɔbe kɛ nibii ni wɔyɔɔ lɛ ye wɔbua amɛ lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha amɛ lɛ mli waa, ni wɔhaa nyɛmimɛi ahedɔɔ kɛ mumɔ kpakpa ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yaa hiɛ.—Gal. 6:10.

7. Kɛ́ wɔjieee mɛi ateemɔŋ saji akpo lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaaha mumɔ kpakpa aya nɔ ahi asafo lɛ mli?

7 Nyɛhaa wɔsusua nibii krokomɛi ni wajeɔ suɔmɔ ni yɔɔ nyɛmimɛi héyelilɔi ateŋ lɛ he wɔkwɛa: naanyobɔɔ kɛ mɛi ateemɔŋ sane ni akɛaato. (Nyɛkanea Abɛi 18:24.) Nanemɛi kpakpai ejieee mɛi ateemɔŋ saji akpo. Kɛ́ wɔnyɛmimɛi lɛ fɔse amɛtsuiŋ kɛ amɛhenumɔi amɛshwie wɔhiɛ, ní amɛnu he akɛ wɔhaŋ mɔ ko mɔ ko ale lɛ, ehaa suɔmɔ ni yɔɔ wɔ kɛ amɛ teŋ momo lɛ mli waa. Eba akɛ wɔbaafee wɔhe nanemɛi ní abaanyɛ amu afɔ̃ amɛnɔ, ni ejieee mɛi ateemɔŋ saji akpo, koni suɔmɔ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ mli awa, tamɔ weku kome mli bii.—Abɛi 20:19.

OKƐ HIƐDƆƆ ATSU SƆƆMƆ NITSUMƆ LƐ

8. Mɛɛ ŋaa Yesu wo Laodikeabii lɛ, ni mɛni hewɔ?

8 Beni Yesu kɛ Laodikea asafo lɛ wieɔ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ akɛ obɛ ŋanii ni obɛ klakla hu. Oo kulɛ ofee ŋanii loo ofee klakla! Shi nɛkɛ nɛɛ, akɛni kulɔkulɔ oyɔɔ ni obɛ ŋanii ni obɛ klakla hu hewɔ lɛ, mibafɛ̃o yɛ midaaŋ mashwie.” (Kpoj. 3:15, 16) Laodikeabii lɛ kɛ hiɛdɔɔ tsuuu Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Eeenyɛ efee akɛ su nɛɛ sa bɔ ni amɛkɛ amɛhe yeɔ haa lɛ he. No hewɔ lɛ, Yesu jɛ suɔmɔ mli ewo amɛ ŋaa akɛ: “Mi lɛ, mɛi abɔ ni midɔɔ amɛhe lɛ, mikãa amɛ ni migbalaa amɛtoii; no hewɔ lɛ ohiɛ adɔ ni otsake otsui!”—Kpoj. 3:19.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni wɔtsuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ wɔhaa lɛ saa mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he?

9 Kɛ́ wɔmiisumɔ ni mumɔ kpakpa ahi asafo lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ atsu wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Yiŋtoo kome ni asafo lɛ tsuɔ he nii ji, ni etao aŋkroaŋkroi ni hiɛ tsui kpakpa ni yɔɔ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ, ni eye ebua amɛ yɛ mumɔŋ. Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ ekãa kɛ miishɛɛ atsu kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ, taakɛ Yesu fee lɛ. (Mat. 28:19, 20; Luka 4:43) Babaoo ni wɔkɛ hiɛdɔɔ tsuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, babaoo ni ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔteŋ akɛ “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi” lɛ mli waa. (1 Kor. 3:9) Kɛ́ wɔna bɔ ni wɔnyɛmimɛi lɛ fãa amɛhemɔkɛyeli lɛ he yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ bɔ ni amɛjieɔ hiɛsɔɔ kpo yɛ mumɔŋ nibii ahe lɛ, ehaa suɔmɔ kɛ bulɛ ní wɔyɔɔ kɛha amɛ lɛ mli waa. Kɛfata he lɛ, kɛ́ ‘wɔfee ekome’ kɛtsu nii yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ebaaha ekomefeemɔ mumɔ ahi asafo lɛ mli.—Nyɛkanea Zefania 3:9.

10. Kɛ́ wɔha hesai ni wɔkɛshiɛɔ lɛ tee hiɛ lɛ, te esaa mɛi krokomɛi ahe yɛ asafo lɛ mli ehaa tɛŋŋ?

10 Mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni hesaa ni wɔkɛshiɛɔ lɛ aya hiɛ lɛ hu náa mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ. Be mli ni wɔjieɔ suɔmɔ babaoo kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔkɛkpeɔ, ní wɔbɔɔ mɔdɛŋ waa akɛ wɔnyɛ wɔshɛ wɔtoibolɔi lɛ atsui he lɛ, ekãa kɛ miishɛɛ ni wɔkɛtsuɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ daa. (Mat. 9:36, 37) Enɛ baatsɛŋe mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ní Yesu aaatsu ekaselɔi lɛ ekomekome lɛ, etsu amɛ enyɔnyɔ koni amɛyashiɛ. (Luka 10:1) Enɛ wo amɛ hewalɛ, eha amɛná hesai, ni amɛkɛ ekãa babaoo tsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Ani eŋɔɔɔ wɔnaa kɛ́ wɔkɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni yɔɔ ekãa miitsu nii? Ekãa kɛ miishɛɛ ni amɛkɛshiɛɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ, ni eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔya nɔ wɔshiɛ.—Rom. 1:12.

TSI OHE KƐJƐ HUHUUWIEMƆ KƐ NƆFƆŊFEEMƆ HE

11. Mɛɛ mumɔ Israelbii lɛ ekomɛi ná yɛ Mose gbii lɛ amli, ni te enɛ sa amɛhe eha tɛŋŋ?

11 Beni Israelbii lɛ batsɔ maŋ hee lɛ sɛɛ otsii fioo ko pɛ lɛ, amɛbɔi nii ahe wiemɔ nyanyaanya. Enɛ ha amɛtse Yehowa kɛ enajiaŋdamɔlɔi lɛ ahiɛ atua. (2 Mose 16:1, 2) Israelbii ni shi Mizraim lɛ ateŋ mɛi fioo ko pɛ yashɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Mose po eyashɛɛɛ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ, yɛ bɔ ni efee enii eha yɛ mumɔ gbonyo ni Israelbii lɛ jie lɛ kpo lɛ he lɛ hewɔ! (5 Mose 32:48-52) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔkaná mumɔ gbonyo?

12. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsi wɔhe kɛjɛ niiahewiemɔ nyanyaanya he lɛ?

12 Esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ huhuuhuwiemɔ he. Kɛ́ wɔba wɔhe shi ni wɔná bulɛ wɔha mɛi ni kwɛɔ wɔnɔ lɛ, no baaye abua wɔ, shi esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ mɛi ni wɔkɛbɔɔ lɛ hu he. Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo hiɛtserɛjiemɔ ni esaaa mli, loo wɔfite be babaoo ni wɔkɛ mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii, loo wɔskulbii ní bɛ bulɛ ko kwraa kɛha jalɛ shishitoo mlai lɛ bɔ lɛ, ebaaye wɔ awui. Nilee yɛ mli akɛ wɔɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi ni wieɔ nii ahe nyanyaanya, loo mɛi ni jieɔ heyeli mumɔ kpo lɛ bɔɔ haa lɛ he.—Abɛi 13:20.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ huhuuhuwiemɔ baanyɛ aha mɛi afee nibii krokomɛi ni baanyɛ afite nii yɛ asafo ko mli?

13 Kɛ́ mɛi bɔi huhuuhu wiemɔ lɛ, ebaanyɛ eha amɛfee nibii krokomɛi ni baanyɛ afite amɛkɛ Yehowa teŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, huhuuhuwiemɔ baanyɛ afite toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ. Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔwie wɔshi wɔnyɛmimɛi héyelilɔi lɛ ebaadɔ amɛ waa, shi jeee no kɛkɛ, fiofio lɛ ebaaha wɔfee eshai krokomɛi tamɔ mɛi ahe guɔ gbee kɛ mɛi ajɛmɔ. (3 Mose 19:16; 1 Kor. 5:11) Huhuuhuwielɔi komɛi ni hi asafo lɛ mli yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ‘gbe nɔyeli he guɔ ni amɛwie gbɔmɛi agboi lɛ ahe wiemɔi fɔ̃ji.’ (Yuda 8, 16) Nyɔŋmɔ naaa huhuuhu ni tamɔ nɛkɛ ni awieɔ ashiɔ hii ni tsuɔ sɔ̃i ahe nii yɛ asafo lɛ mli lɛ he miishɛɛ.

14, 15. (a) Kɛ́ aŋmɛ efɔŋfeemɔ gbɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ, mɛɛ hewalɛ ebaanyɛ ená yɛ asafo muu lɛ fɛɛ nɔ? (b) Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔná wɔle akɛ mɔ ko efee esha ko kɛtee?

14 Ni kɛ́ wɔná wɔle akɛ mɔ ko feɔ esha kɛteɔ, ekolɛ etɔɔ dãa, ekwɛɔ mfonirii kɛ sinii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi, loo ekɛ ehe woɔ jeŋba sha mli hu? (Efe. 5:11, 12) Kɛ́ wɔku wɔhiɛ wɔshwie esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɔ lɛ, Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nyɛŋ atsu nii jogbaŋŋ, ni ebaanyɛ efite toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo muu lɛ fɛɛ mli lɛ. (Gal. 5:19-23) Taakɛ ehe bahia ni mra be mli Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ ajie efɔŋfeemɔ kɛjɛ amɛteŋ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, esa akɛ ajie efɔŋfeemɔ kɛjɛ asafo lɛ mli, koni abaa mumɔ kpakpa ni yɔɔ mli lɛ yi. Mɛni obaanyɛ ofee kɛbaa toiŋjɔlɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yi?

15 Taakɛ awie kɛtsɔ hiɛ lɛ, esa akɛ wɔle wɔnaabu mli mɔmɔ yɛ shihilɛi komɛi amli, titri lɛ kɛ́ mɛi krokomɛi jie amɛhenumɔi kɛ amɛyitsoŋ sane kpo amɛtsɔɔ wɔ. Esaaa akɛ wɔgbɛɔ mɛi ateemɔŋ saji wɔshwãa, ejaakɛ nakai feemɔ ehiii, ni eyeɔ awui! Ni kɛlɛ, kɛ́ mɔ ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, esa akɛ aha mɛi ni yɔɔ Ŋmalɛ naa hegbɛ akɛ amɛtsu sane lɛ he nii, ni ji asafoŋ onukpai lɛ ale. (Nyɛkanea 3 Mose 5:1.) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔle akɛ nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko efee efɔŋ ko ni tamɔ nakai lɛ, esa akɛ wɔwo lɛ hewalɛ koni eyana onukpai lɛ kɛha yelikɛbuamɔ. (Yak. 5:13-15) Shi kɛ́ eyanaaa amɛ yɛ be ni sa mli lɛ, esa akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔyabɔ amaniɛ.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ efɔŋfeemɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ he amaniɛ ní wɔɔbɔ lɛ baanyɛ abaa mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yi?

16 Kristofoi asafo lɛ ji mumɔŋ tsuiwoohe, ni esa akɛ wɔye wɔbua kɛbu he kɛtsɔ efɔŋfeemɔ ni wɔɔbɔ he amaniɛ lɛ nɔ. Kɛ́ onukpai lɛ ye amɛbua efɔŋfeelɔ lɛ ni ehiɛ ba ehe nɔ, ni ekɛ heshwamɔ kpɛlɛ kãmɔ kɛ jajemɔ nɔ lɛ, no haŋ naagba aba mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he. Shi kɛ́ mɔ ni feɔ efɔŋ ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ tsakeee etsui, ni ebooo ŋaawoo ni onukpai lɛ jɛɔ suɔmɔ mli amɛkɛhaa lɛ lɛ toi hu? Asafo lɛ mli ni aaashwie lɛ kɛjɛ lɛ baaha “akpata” nɔ ni kulɛ ebaanyɛ efite nii lɛ hiɛ, loo ajie kɛjɛ wɔteŋ, koni akɛbaa mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yi. (Nyɛkanea 1 Korintobii 5:5.) Hɛɛ, kɛ́ wɔbaanyɛ wɔbaa mumɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yi lɛ, belɛ esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ onukpai akuu lɛ afee ekome, koni wɔbu nyɛmimɛi héyelilɔi lɛ ahe.

NYƐWOA ‘EKOMEFEEMƆ MUMƆ’ HE HEWALƐ

17, 18. Mɛni baaye abua wɔ koni ‘wɔto ekomefeemɔ mumɔ lɛ’?

17 Akɛni Yesu mra be mli sɛɛnyiɛlɔi lɛ ‘hiɛ bɔfoi lɛ atsɔɔmɔ lɛ mli’ hewɔ lɛ, ekomefeemɔ mumɔ hi asafo lɛ mli. (Bɔf. 2:42) Amɛbu Ŋmalɛ naa ŋaawoo kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni jɛ onukpai lɛ aŋɔɔ lɛ waa. Akɛni onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ boɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ toi hewɔ lɛ, asafo muu lɛ fɛɛ nine shɛɔ hewalɛwoo kɛ yelikɛbuamɔ ni sa lɛ nɔ, ni amɛkɛ ekomefeemɔ hiɔ shi. (1 Kor. 1:10) Kɛ́ wɔbo Biblia mli ŋaawoo ni jɛ Yehowa asafo lɛ dɛŋ lɛ toi, ní wɔkɛ onukpai lɛ agbɛtsɔɔmɔ tsu nii lɛ, wɔkɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ ‘wɔmiibɔ mɔdɛŋ ní wɔto ekomefeemɔ mumɔ yɛ hejɔlɛ kpãa lɛ mli.’—Efe. 4:3.

18 Belɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ akɛ wɔbaabaa mumɔ kpakpa ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ yi. Wɔyɛ nɔmimaa akɛ kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ‘wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ kɛ wɔmumɔ lɛ aaahi shi.’—Fil. 4:23.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Ani otsɔɔ hiɛ otoɔ saji ni obaaha hetoo lɛ ahe gbɛjianɔ koni no aha mumɔ kpakpa ahi asafo lɛ mli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Kasemɔ wɔlalai lɛ alamɔ ní okɛha mumɔ kpakpa ahi asafo lɛ mli