Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kaakwɛ ‘Nibii ni Yɔɔ Sɛɛ Lɛ’

Kaakwɛ ‘Nibii ni Yɔɔ Sɛɛ Lɛ’

Kaakwɛ ‘Nibii ni Yɔɔ Sɛɛ Lɛ’

“Mɔ ni kɛ enine yamɔɔ tsinakɔi mli ni ekuɔ ekuɛ ekwɛɔ esɛɛ lɛ, esaaa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ.”—LUKA 9:62.

TE OBAAHA HETOO OHA TƐŊŊ?

Mɛni hewɔ esa akɛ ‘wɔkai Lot ŋa lɛ’?

Mɛɛ nibii etɛ esaaa akɛ wɔjwɛŋɔ nɔ?

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ anyiɛ kpaakpa lɛ?

1. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ Yesu kɛha, ni mɛɛ sanebimɔ enɛ teɔ lɛ shi?

“NYƐKAIA Lot ŋa lɛ!” (Luka 17:32) Nakai kɔkɔbɔɔ ni Yesu Kristo kɛha nɔ ni miihe ashɛ afii 2,000 ni eho nɛ lɛ he miihia amrɔ nɛɛ fe bei fɛɛ ni eho. Shi mɛni Yesu kɔkɔbɔɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɛɛ tsɔɔ? Sanemlitsɔɔmɔ ko he ehiaaa etoibolɔi ni ji Yudafoi lɛ. Amɛle nɔ ni ba Lot ŋa lɛ nɔ. Beni ekɛ eweku lɛ shiɔ Sodom lɛ, egbo toi ni ekwɛ esɛɛ, ni no ha etsɔ ŋookpɔ.—Nyɛkanea 1 Mose 19:17, 26.

2. Mɛni hewɔ ekolɛ Lot ŋa lɛ kwɛ esɛɛ lɛ, ni mɛni jɛ etoigbele lɛ mli kɛba?

2 Shi mɛni hewɔ Lot ŋa lɛ kwɛ esɛɛ lɛ? Ani no mli lɛ eetao ele nɔ ni yaa nɔ lɛ? Ani hé ni eheee eyeee akɛ aakpata maŋ lɛ hiɛ lɛ hewɔ ekwɛ esɛɛ lɛ? Aloo shwe ni eshweɔ akɛ eyaŋɔ nibii ni eshi yɛ Sodom lɛ hewɔ ekwɛ esɛɛ lɛ? (Luka 17:31) Ekɔɔɔ he eko yiŋtoo hewɔ ni ekwɛ esɛɛ lɛ, ekɛ ewala tse yɛ etoigbele lɛ hewɔ. Bolɛ susumɔ he okwɛ! Ekɛ Sodom kɛ Gomorabii ni jeŋba ekpɔtɔ lɛ fɛɛ gboi gbi kometoo lɛ nɔŋŋ. Ebɛ naakpɛɛ akɛ Yesu wie akɛ: “Nyɛkaia Lot ŋa lɛ!”

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ha efee faŋŋ akɛ esaaa akɛ wɔkwɛɔ wɔsɛɛ yɛ mfonirifeemɔŋ?

3 Yɛ mfonirifeemɔŋ lɛ, wɔ hu wɔyɛ be ko ni ehe ehiaaa ni wɔkwɛ wɔsɛɛ lɛ mli. Yesu ha sane nɛɛ fee faŋŋ beni eha nuu ko ni bi koni eŋmɛ lɛ gbɛ ni eyashɛ mɛi ni yɔɔ ewe lɛ dani ebatsɔ ekaselɔ lɛ hetoo lɛ. Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Mɔ ni kɛ enine yamɔɔ tsinakɔi mli ni ekuɔ ekuɛ ekwɛɔ esɛɛ lɛ, esaaa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ.” (Luka 9:62) Ani hetoo ni Yesu kɛha nuu lɛ naa wa tsɔ? Dabi, ejaakɛ ele akɛ nuu lɛ nibimɔ lɛ ji naajiemɔ ko kɛkɛ ni ekɛmiijo ekaselɔ ni ebaatsɔ lɛ naa foi. Yesu wie mɛi ni shashaoɔ shi nɛkɛ lɛ ahe akɛ ‘amɛmiikwɛ nibii ni yɔɔ amɛsɛɛ lɛ.’ Ani tɔmɔ yɛ he akɛ mɔ ko ni hiɛ tsinakɔi mli lɛ aaakwɛ nibii ni yɔɔ esɛɛ lɛ sharao loo ní ekɛ kɔi lɛ aŋmɛ shi ni etsɔ ehe ekwɛ esɛɛ? Yɛ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, nakai ni eeefee lɛ baagbala ejwɛŋmɔ kɛjɛ enitsumɔ lɛ nɔ, ni ekolɛ enɛ baasa enitsumɔ lɛ he waa.

4. Mɛni nɔ esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ ama?

4 Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔbaasusu tsutsu nibii lɛ ahe lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ ama nibii ni jwere wɔhiɛ ni baaba lɛ moŋ anɔ. Kadimɔ bɔ ni awie enɛ he faŋŋ yɛ Abɛi 4:25 lɛ akɛ: “Too ohiɛ tɛ̃ɛ, ni oha ohiŋmɛiiasɛɛ akwɛ ohiɛ tuuntu.”

5. Mɛɛ yiŋtoo hewɔ esaaa akɛ wɔkwɛɔ nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ?

5 Wɔyɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni esaaa akɛ wɔkwɛɔ nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ. Mɛni ji no? No ji akɛ, wɔyɛ “naagbee gbii lɛ” amli. (2 Tim. 3:1) Amrɔ nɛɛ, jeee maji fɔji enyɔ komɛi ahiɛ abaakpata lɛ, shi moŋ jeŋ muu fɛɛ nibii agbɛjianɔtoo ko. Mɛni baaye abua wɔ koni nɔ ni ba Lot ŋa lɛ nɔ lɛ eko akaba wɔnɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔyɔse nibii ni yɔɔ sɛɛ ni baaka wɔ koni wɔku wɔkuɛ wɔkwɛ wɔsɛɛ lɛ ateŋ ekomɛi. (2 Kor. 2:11) Belɛ, nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni nakai nibii lɛ ji, kɛ bɔ ni wɔɔfee wɔjie wɔjwɛŋmɔ kɛjɛ nibii nɛɛ anɔ.

BEI KPAKPAI NI EHO LƐ

6. Mɛni hewɔ wɔnyɛŋ wɔkɛ wɔhe afɔ wɔsusumɔi anɔ be fɛɛ be lɛ?

6 Oshara kome ko ni esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ he ji bei kpakpai ni eho lɛ. Jeee be fɛɛ be wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ wɔsusumɔi anɔ. Ekolɛ kɛ́ wɔmiiba naagbai ni wɔkɛkpe yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ ashi, shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ wɔmiiwie miishɛɛ ni wɔná lɛ ahe fe nine lɛ wɔyɔseŋ, ni ebaafee tamɔ nɔ ni shihilɛ lɛ nɔ bɛ kwraa yɛ nakai beaŋ. Kɛ́ wɔkwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, susumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ aha wɔshwe nakai be ni eho lɛ. Shi Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Kaakɛɛ akɛ, ‘Mɛɛba ni tsutsu gbii lɛ hi fe enɛɛmɛi nɛɛ?’ ejaakɛ jeee nilee okɛbiɔ enɛ nɛɛ.” (Jaj. 7:10) Mɛni hewɔ niiahesusumɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɔɔ oshara waa lɛ?

7-9. (a) Mɛni ba Israelbii lɛ anɔ yɛ Mizraim? (b) Mɛni ha Israelbii lɛ amii shɛ amɛhe babaoo lɛ? (d) Mɛni he Israelbii lɛ wie huhuuhu yɛ?

7 Susumɔ nɔ ni ba Israelbii lɛ anɔ yɛ Mose gbii lɛ amli lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ mra mli lɛ Mizraimbii lɛ na Israelbii lɛ akɛ gbɔi yɛ maŋ lɛ mli moŋ, shi yɛ Yosef gbele sɛɛ lɛ “amɛtotoo nitsumɔ nɔkwɛlɔi yɛ amɛnɔ, koni amɛkɛ nitsumɔi ni wa awa amɛ yi.” (2 Mose 1:11) Sɛɛ mli lɛ Farao ha abɔi Nyɔŋmɔ webii lɛ gbee, kɛ yiŋtoo akɛ ekɛbaagbɔ amɛyifalɛ nɔ. (2 Mose 1:15, 16, 22) Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Yehowa kɛɛ Mose akɛ: “Naa mina amanehulu ni mimaŋ ni yɔɔ Mizraim lɛ naa lɛ, ni amɛbolɔmɔ ni amɛbolɔɔ yɛ amɛkpalalɔi lɛ ahiɛ lɛ minu, ejaakɛ mile amɛnidɔɔnii lɛ.”—2 Mose 3:7.

8 Ani obaanyɛ ofee miishɛɛ ni Israelbii lɛ ná beni amɛshiɔ Mizraim akɛ mɛi ni eye amɛhe lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ? Amɛna naakpɛɛ gbɛ nɔ ni Yehowa tsɔ ehewalɛ lɛ nɔ ekɛ Haomɔi Nyɔŋma lɛ ba Farao henɔwolɔ lɛ kɛ ewebii lɛ anɔ lɛ. (Nyɛkanea 2 Mose 6:1, 6, 7.) Yɛ naagbee lɛ, jeee akɛ Mizraimbii lɛ ŋmɛ Israelbii lɛ agbɛ koni amɛya kɛkɛ, shi amɛbi ni amɛshi oyayaayai, ni amɛha amɛ shika kɛ jwiɛtɛi babaoo aahu akɛ anyɛ awie akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ‘kpakpaa Mizraimbii lɛ ahe nii.’ (2 Mose 12:33-36) Israelbii lɛ amii shɛ amɛhe babaoo yɛ sɛɛ mli beni akpata Farao kɛ eta lɛ hiɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ. (2 Mose 14:30, 31) Kwɛ bɔ ni kulɛ esa akɛ nibii ni amɛna nɛɛ awo amɛhemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ aha!

9 Kɛlɛ, naakpɛɛ sane ji akɛ yɛ amɛkpɔmɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ kwraa kɛkɛ ni amɛbɔi huhuuhu wiemɔ. Yɛ mɛni he? Niyenii! Amɛhiɛ eyasɔɔɔ nɔ ni Yehowa kɛduro amɛ lɛ, no hewɔ lɛ amɛwie amɛshi akɛ: “Wɔkai loo ni wɔyeɔ yaka yɛ Mizraim, kɛ agorigoi lɛ, kɛ kɔnyɔi lɛ, kɛ shwiei lɛ, kɛ sabolai lɛ, kɛ ayoi lɛ! Shi agbɛnɛ wɔtɔ biti; ni wɔnaaa nɔ ko nɔ ko kwraa akɛ ja mána nɛɛ pɛ!” (4 Mose 11:5, 6) Hɛɛ, amɛná susumɔ ni ejaaa, ni enɛ ha amɛtao po akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛya shikpɔŋ ni ayeɔ amɛnɔ nyɔŋ yɛ mli lɛ nɔ! (4 Mose 14:2-4) Israelbii lɛ kwɛ nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ, ni no haaa Yehowa aná amɛhe miishɛɛ.—4 Mose 11:10.

10. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Israelbii lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

10 Mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli ŋmɛnɛ? Kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kɛ naagbai kpe lɛ, nyɛkahaa wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ fɛɛ maa tsutsu nibii ni tamɔ nibii kpakpai lɛ anɔ—ekolɛ bɔ ni nibii yɔɔ dani wɔbale anɔkwale lɛ. Eyɛ mli akɛ tɔmɔ bɛ he akɛ wɔɔsusu nibii ni wɔkase kɛjɛ tsutsu niiashikpamɔi amli lɛ ahe loo wɔkɛ miishɛɛ baakai nibii nɛɛ ekomɛi, shi esa akɛ wɔŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ susumɔ ni wɔhiɛ yɛ be ni eho lɛ he. Kɛ́ jeee nakai lɛ, wɔmii ni shɛɛɛ wɔhe yɛ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ mli baawo wu, ni no baaka wɔ koni wɔku wɔsɛɛ kɛya wɔtsutsu shihilɛ gbɛ lɛ nɔ.—Nyɛkanea 2 Petro 2:20-22.

NIBII KOMƐI NI WƆKƐSHÃ AFƆLE BE KO NI EHO

11. Te mɛi komɛi naa nibii ni amɛkɛshã afɔle be ko ni eho lɛ amɛhaa tɛŋŋ?

11 Mɔbɔ sane ji akɛ, mɛi komɛi kwɛɔ nibii ni amɛkɛshã afɔle be ko ni eho lɛ, ni amɛnaa enɛ akɛ eji hegbɛi ni eŋmɛɛ amɛ. Ekolɛ oná hegbɛ ni baaha okase wolo kɛya hiɛ, ohe gbɛ́i, loo oná shika babaoo, shi okpoo enɛɛmɛi fɛɛ. Wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei babaoo ekpoo hegbɛi wuji ni amɛaaná yɛ guɔyeli, hiɛtserɛjiemɔ, wolokasemɔ, loo kpɔiaŋgbɔlemɔ mli lɛ. Agbɛnɛ be eshwie mli, loloolo lɛ naagbee lɛ bako. Ani oshwieɔ oyiŋ yɛ bɔ ni kulɛ oshihilɛ baaji eji okɛ nibii nɛɛ eshãaa afɔle lɛ he?

12. Te Paulo nu he yɛ nibii ni eshi yɛ sɛɛ lɛ ahe eha tɛŋŋ?

12 Bɔfo Paulo kɛ nibii pii shã afɔle bɔni afee ni ebanyiɛ Kristo sɛɛ. (Fil. 3:4-6) Te enu he yɛ nibii ni eshi yɛ sɛɛ lɛ ahe eha tɛŋŋ? Ewie akɛ: “Nii ni ji sɛɛnamɔ ha mi sá lɛ, mibu nomɛi laajemɔ nii yɛ Kristo hewɔ.” Ni mɛni hewɔ ewie nakai? Etsa nɔ akɛ: ‘Shi lɛɛlɛŋ akɛ mibuɔ fɛɛ laajemɔ nii yɛ Kristo Yesu, mi-Nuŋtsɔ lɛ he nilee ni fe fɛɛ lɛ hewɔ, lɛ ehewɔ ni nii fɛɛ ebɔ mi, ni mibuɔ amɛ akɛ tumu nɔ nii, koni Kristo moŋ afee minɔ.’ * (Fil. 3:7, 8) Taakɛ bɔ ni kɛ́ mɔ ko yatsi jwɛi eshwie lɛ eshwaaa ehe yɛ sɛɛ mli akɛ efee nakai lɛ, Paulo shwaaa ehe akɛ eshi hegbɛi ni ena yɛ je lɛŋ lɛ yɛ esɛɛ. Enuuu he dɔŋŋ akɛ nakai nibii lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ.

13, 14. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ lɛ?

13 Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔna akɛ wɔbɔi hegbɛi komɛi ni wɔkpoo be ko ni eho lɛ ahe susumɔ ekoŋŋ? Nyiɛmɔ Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ofee nakai? Buu nɔ ni oyɔɔ amrɔ nɛɛ akɛ ejara wa. Oyɛ okɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa, ni ele bo akɛ anɔkwafo. (Heb. 6:10) Je nɛɛ bɛ nɔ ko kwraa ni ekɛbaaha wɔ ní abaanyɛ akɛto jɔɔmɔi ni Yehowa haa wɔnáa amrɔ nɛɛ, kɛ nɔ ni ekɛbaaduro wɔ wɔsɛɛ lɛ he.—Nyɛkanea Marko 10:28-30.

14 Enɛ sɛɛ lɛ, Paulo tsĩ nɔ ko ni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔye anɔkwa lɛ tã. Ekɛɛ ‘eejie ehiɛ yɛ nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ anɔ, shi nii ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ ahe moŋ epeleɔ.’ (Fil. 3:13) Kadimɔ akɛ Paulo wie otii enyɔ ní fɛɛ he miihia lɛ ahe. Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔjie wɔjwɛŋmɔ kɛjɛ nibii ni wɔshi yɛ sɛɛ lɛ anɔ, ni esaaa akɛ wɔfiteɔ wɔbe kɛ wɔhewalɛ fe nine kɛjwɛŋɔ nibii nɛɛ ahe be fɛɛ be. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ehe miihia ni wɔmia wɔhiɛ waa taakɛ eji yɛ foijelɔ ni miihe atse kpãa lɛ gbɛfaŋ lɛ, ní wɔha oti ni ma wɔhiɛ lɛ hu ahi wɔjwɛŋmɔŋ.

15. Mɛɛ sɛɛ wɔnáa kɛ́ wɔjwɛŋ nɔkwɛmɔnii ni Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ fee lɛ anɔ?

15 Kɛ́ wɔjwɛŋ nɔkwɛmɔnii ni Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi—mɛi ni hi shi yɛ blema kɛ mɛi ni yɔɔ amrɔ nɛɛ—fee lɛ anɔ lɛ, ebaawaje wɔ koni wɔya nɔ wɔmia wɔhiɛ moŋ fe ni wɔɔkwɛ nibii ni wɔshi yɛ sɛɛ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eji Abraham kɛ Sara tee nɔ amɛsusu Ur maŋ lɛ he kulɛ lɛ, “amɛyɛ hegbɛ ni amɛkɛaaku amɛsɛɛ kɛaatee jɛi ekoŋŋ.” (Heb. 11:13-15) Shi amɛkuuu amɛsɛɛ kɛyaaa jɛmɛ. Klɛŋklɛŋ beni Mose shi Mizraim lɛ, nibii ni eshi yɛ sɛɛ lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe nɔ ni Israelbii krokomɛi lɛ shi yɛ sɛɛ mli lɛ. Kɛlɛ, amaniɛbɔɔ ko bɛ ni tsɔɔ akɛ eshwe nakai nibii lɛ ekoŋŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, Biblia lɛ haa wɔleɔ akɛ ‘ebu Kristo hewɔ ahorabɔɔ lɛ akɛ nii babaoo fe Mizraim jwetrii lɛ, ejaakɛ nyɔmɔwoo lɛ ekwɛɔ.’—Heb. 11:26.

TSUTSU NIIASHIKPAMƆI KOMƐI NI EHIII

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsutsu niiashikpamɔi lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ?

16 Jeee niiashikpamɔi ní wɔná be ko ni eho lɛ fɛɛ ni hi. Ekolɛ wɔtsutsu tɔmɔi loo eshai komɛi ni wɔfee lɛ haoɔ wɔ waa. (Lala 51:5) Ekolɛ wɔnáaa kãmɔ ko ni akɛha wɔ be ko ni eho lɛ he miishɛɛ lolo. (Heb. 12:11) Ekolɛ wɔnyɛko wɔjie sane ko ni aye wɔ ni ejaaa loo nɔ ni wɔsusuɔ akɛ eji jalɛsane ni ayeee lɛ kɛjɛ wɔjwɛŋmɔŋ. (Lala 55:3) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔkaŋmɛ gbɛ ni niiashikpamɔi ni tamɔ nakai lɛ miiha wɔjwɛŋmɔ miiya nibii ni wɔshi yɛ sɛɛ lɛ anɔ? Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔnii etɛ komɛi ahe wɔkwɛa.

17. (a) Mɛni hewɔ Paulo wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ eji mɔ “bibioo fe hetselɔi lɛ fɛɛ lɛ”? (b) Mɛni ye ebua Paulo koni ekaha susumɔi gbohii hao lɛ waa lɛ?

17 Tsutsu tɔmɔi. Bɔfo Paulo wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ eji mɔ “bibioo fe hetselɔi lɛ fɛɛ.” (Efe. 3:8) Mɛni hewɔ enu he nakai lɛ? Ewie akɛ: “Ejaakɛ miwa Nyɔŋmɔ asafo lɛ yi.” (1 Kor. 15:9) Ani obaanyɛ ofee bɔ ni Paulo nu he eha beni ekɛ mɛi ni ewa amɛyi lɛ ateŋ mɛi komɛi kpe lɛ he mfoniri? Shi kɛlɛ, nɔ najiaŋ ni Paulo aaaha susumɔi nɛɛ ahao lɛ waa lɛ, eha ehiɛ hi mɔbɔnalɛ kɛ mlihilɛ ni ajie kpo atsɔɔ lɛ lɛ nɔ. (1 Tim. 1:12-16) Hiɛsɔɔ ni ená yɛ enɛ he lɛ tsirɛ lɛ ni ekɛ ekãa tsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Nɔ ni fata nibii ni Paulo tswa efai shi akɛ ebaashi lɛ ahe ji etsutsu shihilɛ gbonyo lɛ. Wɔ hu kɛ́ wɔha wɔhiɛ hi mɔbɔnalɛ ni Yehowa ejie kpo etsɔɔ wɔ lɛ nɔ lɛ, wɔfeŋ yeyeeye fe nine yɛ wɔtsutsu tɔmɔi ni wɔnyɛŋ wɔtsake lɛ ahe, ní no aha wɔhewalɛ fɛɛ atã. Wɔbaanyɛ wɔkɛ hewalɛ ni wɔyɔɔ lɛ asɔmɔ Yehowa ŋmɛnɛ.

18. (a) Mɛni baaba kɛ́ wɔkɛ mlifu kɛ dɔlɛ susu kãmɔ ko ni akɛha wɔ be ko ni eho lɛ he? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ Salomo ŋaawoo ni kɔɔ kãmɔ toiboo he lɛ atsu nii lɛ?

18 Kãmɔ ni mli wa. Ni kɛ́ ekolɛ wɔkɛ mlifu kɛ dɔlɛ miisusu kãmɔ ko ni akɛha wɔ be ko ni eho lɛ he hu? Enɛ baanyɛ aha wɔpiŋ ni wɔgbɔjɔ hu—ni ebaaha ‘wɔnijiaŋ aje wui.’ (Heb. 12:5) Kɛ́ wɔbu kãmɔ lɛ “nɔ ko bibioo” ni no hewɔ lɛ wɔkpoo, loo wɔkpɛlɛ nɔ ni ‘wɔnijiaŋ je wui’ yɛ sɛɛ mli lɛ, fɛɛ ekome ni—wɔŋmɛɛɛ gbɛ ni kãmɔ lɛ aye abua wɔ. Ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔbo Salomo ŋaawoo lɛ toi, akɛ: “Mɔ tsɔsemɔ mli waa, kaaŋmɛɛ he! Okɛto jogbaŋŋ, shi no ji owala.” (Abɛi 4:13) Taakɛ eji yɛ tsɔne kudɔlɔ ni kɛ gbɛ nɔ okadii tsuɔ nii lɛ gbɛfaŋ lɛ, nyɛhaa wɔkpɛlɛa kãmɔ nɔ, wɔkɛtsu nii, koni wɔya wɔhiɛ.—Abɛi 4:26, 27; nyɛkanea Hebribii 12:12, 13.

19. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Habakuk kɛ Yeremia hemɔkɛyeli lɛ?

19 Jalɛsane ni ayeee loo nɔ ni tamɔ jalɛsane ni ayeee. Ekolɛ bei komɛi lɛ wɔbaanu he taakɛ gbalɔ Habakuk, mɔ ni bolɔ etsɛ Yehowa kɛha jalɛsaneyeli, akɛni enuuu nɔ hewɔ ni Yehowa eŋmɛ nibii komɛi ni ehiii lɛ agbɛ lɛ nu he lɛ. (Hab. 1:2, 3) Ehe miihia waa akɛ wɔɔkase hemɔkɛyeli ni gbalɔ nɛɛ yɔɔ lɛ, ewie akɛ: “Shi mi lɛ, manya yɛ Yehowa mli, mimli aaafili mi yɛ miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli!” (Hab. 3:18) Taakɛ Yeremia ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ, kɛ́ ‘wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃’ Yehowa, Nyɔŋmɔ ni yeɔ jalɛsane lɛ ‘nɔ’ kwraa kɛmɔ shi lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ebaatsu nɔ fɛɛ nɔ he nii yɛ be ni sa mli.—Yaafo 3:19-24.

20. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ ‘wɔkaiɔ Lot ŋa lɛ’?

20 Wɔyɛ bei ni sa kadimɔ waa mli. Nibii ni yɔɔ naakpɛɛ miiya nɔ, ni babaoo hu jwere wɔhiɛ. Nyɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ anyiɛa kpaakpa. Nyɛhaa wɔkɛ Ŋmalɛ naa ŋaawoo akɛ, wɔkwɛ wɔhiɛ tɛ̃ɛ shi jeee nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ atsua nii. Nakai ni wɔɔfee lɛ tsɔɔ akɛ ‘wɔkaiɔ Lot ŋa lɛ’!

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 12 Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi yɛ biɛ akɛ “tumu nɔ nii” lɛ hu tsɔɔ “nɔ ko ni ashɛrɛ ashwie aha gbeei,” “sɛbo,” loo “wamɔ.” Biblia he nilelɔ ko kɛɛ wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii nɛɛ tsɔɔ “nɔ ko ni mɔ ko nyaŋeɔ ni eehi kwraa, ní he bɛ sɛɛnamɔ, ní esumɔɔɔ akɛ enaa dɔŋŋ.”

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]