Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Bi lɛ Miisumɔ ni Ejie Tsɛ lɛ Kpo Etsɔɔ’

‘Bi lɛ Miisumɔ ni Ejie Tsɛ lɛ Kpo Etsɔɔ’

‘Bi lɛ Miisumɔ ni Ejie Tsɛ lɛ Kpo Etsɔɔ’

‘Mɔ ko leee mɔ ni ji tsɛ lɛ, ja bi lɛ kɛ mɔ ni bi lɛ sumɔɔ akɛ ejie lɛ kpo etsɔɔ lɛ.’—LUKA 10:22.

TE OBAAHA HETOO OHA TƐŊŊ?

Mɛni hewɔ Yesu ji mɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ ejieɔ e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ lɛ?

Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi?

Mɛɛ gbɛi anɔ obaanyɛ otsɔ ojie Tsɛ lɛ kpo otsɔɔ taakɛ Yesu fee lɛ?

1, 2. Mɛɛ sanebimɔ hetoohamɔ wa kɛha mɛi babaoo, ni mɛni hewɔ?

‘NAMƆ ji Nyɔŋmɔ?’ Sanebimɔ nɛɛ hetoohamɔ wa kɛha mɛi pii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ mɛi babaoo ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji Triniti moŋ, shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛkɛɔ akɛ anyɛŋ anu tsɔɔmɔ nɛɛ shishi. Osɔfo ko ni eji woloŋmalɔ lɛ wie akɛ: “Adesa nyɛŋ anu tsɔɔmɔ nɛɛ shishi kɔkɔɔkɔ. Enɛ lɛ heloo kɛ lá nyɛŋ anu shishi.” Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, mɛi babaoo ni kpɛlɛɔ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ nɔ lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ ko bɛ. Amɛkɛɔ akɛ adebɔɔ nibii ni yɔɔ fɛo lɛ fɛɛ ba trukaa. Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Charles Darwin aaakɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ lɛ, ewie akɛ: “Manyɛ makɛɛ akɛ adesa ko nyɛŋ anu sane ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he nɛɛ shishi.”

2 Mɛi babaoo yɛ sanebimɔi ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he, ekɔɔɔ he eko hemɔkɛyeli ni amɛhiɛ. Shi amɛteŋ mɛi babaoo kpaa Nyɔŋmɔ sɛɛ gbɛ taomɔ akɛni amɛnáaa hetoi ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli lɛ hewɔ. Anɔkwa, Satan “eshwila mɛi ní heee yeee lɛ ajwɛŋmɔi.” (2 Kor. 4:4) Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi babaoo lé anɔkwalei ni kɔɔ Tsɛ lɛ, ni ji jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ he nɔ ko nɔ ko, ni amɛyiŋ hu efutu amɛ yɛ ehe!—Yes. 45:18.

3. (a) Namɔ ejie Bɔlɔ lɛ kpo etsɔɔ wɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

3 Kɛlɛ, ehe miihia waa ni mɛi akase anɔkwale ni kɔɔ Nyɔŋmɔ he lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ mɛi ni “aaabo atsɛ́ Nuŋtsɔ [Yehowa] gbɛ́i” lɛ pɛ yiwala abaahere. (Rom. 10:13) Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ ni mɔ ko aaatsɛ́ lɛ biɔ ni ele Yehowa akɛ Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ. Yesu Kristo ha ekaselɔi lɛ le anɔkwale ni he hiaa nɛɛ. Ejie Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ amɛ. (Nyɛkanea Luka 10:22.) Mɛni hewɔ Yesu nyɛ ejie Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ yɛ gbɛ ni mɔ ko nyɛŋ afee nakai nɔ lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee enɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔjie Tsɛ lɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi taakɛ Yesu fee lɛ? Nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi nɛɛ ahe.

YESU KRISTO—MƆ NI SA AKƐ EJIEƆ TSƐ LƐ KPO

4, 5. Mɛni hewɔ Yesu pɛ baanyɛ ajie e-Tsɛ lɛ kpo jogbaŋŋ etsɔɔ lɛ?

4 Yesu ji mɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ ejieɔ e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ dani abaabɔ nibii krokomɛi fɛɛ ni wala yɔɔ amɛmli lɛ, nakai mumɔŋ bɔɔ nɔ ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ adesa ni ji Yesu lɛ yɛ shihilɛ mli momo yɛ ŋwɛi akɛ “Nyɔŋmɔ bi koome.” (Yoh. 1:14; 3:18) Mɛɛ hegbɛ ni nɔ bɛ po nɛ! Beni bɔɔ nɔ ko kwraa bɛ shihilɛ mli lɛ, Bi lɛ ná hegbɛ kɛkase e-Tsɛ lɛ kɛ Esui lɛ akɛni Tsɛ lɛ ná dekã eha lɛ lɛ hewɔ. Ekolɛ yɛ afii akpei abɔ ni Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ shãra lɛ mli fɛɛ lɛ, amɛgba saji saŋŋ, ni no ha suɔmɔ ni mli wa bakã amɛteŋ. (Yoh. 5:20; 14:31) Kwɛ bɔ ni enɛ baaha Bi lɛ ale e-Tsɛ lɛ jogbaŋŋ aha!—Nyɛkanea Kolosebii 1:15-17.

5 Tsɛ lɛ hala e-Bi lɛ koni efee Enaawielɔ, ni ji ‘Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ.’ (Kpoj. 19:13) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu ná hegbɛ krɛdɛɛ ko akɛ ejie Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi. No hewɔ lɛ, eja gbɛ akɛ Sanekpakpa ŋmalɔ Yohane wie yɛ Yesu, ni ji ‘Wiemɔ lɛ’ he akɛ ‘eyɛ Tsɛ lɛ mlishi.’ (Yoh. 1:1, 18) Eeenyɛ efee akɛ Yohane wiemɔi nɛɛ kɔɔ nifeemɔ ko ni yaa nɔ yɛ egbii lɛ amli yɛ niyenii ashishi lɛ he. Yɛ shitamɔ lɛ mli lɛ, ahaa gbɔi lɛ bɛŋkɛɔ amɛhe kpaakpa koni amɛnyɛ amɛkɛ amɛhe agba sane. Nakai nɔŋŋ beni Bi lɛ yɔɔ Tsɛ lɛ “mlishi lɛ,” ekɛ e-Tsɛ lɛ gba sane jogbaŋŋ.

6, 7. Mɛɛ gbɛ nɔ wekukpaa ni kã Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ teŋ lɛ tee nɔ emli wa?

6 Wekukpaa ni kã Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ teŋ lɛ tee nɔ emli wa. Bi lɛ “bafee mɔ ni [Nyɔŋmɔ] náa ehe miishɛɛ gbi fɛɛ gbi.” (Nyɛkanea Abɛi 8:22, 23, 30, 31.) Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ wekukpaa ni kã mɛi enyɔ nɛɛ ateŋ lɛ mli tee nɔ ewa be mli ni amɛfeɔ ekome kɛtsuɔ nii, ní Bi lɛ kaseɔ e-Tsɛ lɛ sui lɛ. Beni abɔ bɔɔnii krokomɛi ni baanyɛ ajá Nyɔŋmɔ lɛ, Bi lɛ na bɔ ni Yehowa kɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ye eha, ni enɛ ha bulɛ kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tee hiɛ waa.

7 Sɛɛ mli beni Satan te shi ewo hegbɛ ni Yehowa yɔɔ akɛ eyeɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ po lɛ, Bi lɛ ná hegbɛ akɛ eeekase bɔ ni Yehowa kɛ suɔmɔ, jalɛsaneyeli, nilee, kɛ hewalɛ baatsu nii eha kɛ́ Ekɛ shihilɛ ni jaraa kpe. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enɛ saa Bi lɛ bɔni afee ni enyɛ ekpee jaramɔ shihilɛi ni ekɛbaakpe sɛɛ mli yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ naa.—Yoh. 5:19.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Sanekpakpai lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkaseɔ Tsɛ lɛ sui lɛ ahe nii babaoo?

8 Wekukpaa kpaakpa ni kã Bi lɛ kɛ Yehowa teŋ hewɔ lɛ, enyɛ etsɔɔ mɔ tuuntu ni Tsɛ lɛ ji lɛ mli jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni mɔ ko nyɛŋ afee nakai nɔ. Ani gbɛ kroko yɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔle Tsɛ lɛ fe nɔ ni e-Bi koome lɛ tsɔɔ, kɛ nɔ ni efee lɛ ni wɔɔkase? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ bɔ ni kulɛ ebaawa kɛha wɔ akɛ wɔɔnu wiemɔ ni ji “suɔmɔ” lɛ shishi jogbaŋŋ kɛ́ wɔkane kɛkɛ yɛ wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko mli lɛ he okwɛ. Kɛlɛ, kɛ́ wɔjwɛŋ nibii ni mɛi ni ŋmala Sanekpakpai lɛ wie yɛ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he, kɛ bɔ ni ekɛ mɛi ye eha lɛ nɔ lɛ, ebaaha wɔnu wiemɔ ni ji “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ” lɛ shishi jogbaŋŋ. (1 Yoh. 4:8, 16) Nakai nɔŋŋ eji yɛ Nyɔŋmɔ sui krokomɛi ni Yesu jie lɛ kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu gbɛfaŋ.

BƆ NI YESU JIE ETSƐ LƐ KPO ETSƆƆ

9. (a) Mɛɛ gbɛi enyɔ nɔ Yesu tsɔ ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ? (b) Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ bɔ ni Yesu tsɔ enitsɔɔmɔ nɔ ejie etsɛ lɛ kpo etsɔɔ lɛ aha.

9 Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu jie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ kɛ mɛi ni bafee esɛɛnyiɛlɔi yɛ sɛɛ mli lɛ? Efee nakai yɛ gbɛi enyɔ nɔ: kɛtsɔ etsɔɔmɔi lɛ kɛ agbɛnɛ ejeŋba nɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Yesu tsɔɔmɔi lɛ ahe wɔkwɛa. Nibii ni Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ha ana bɔ ni ele e-Tsɛ lɛ susumɔi, ehenumɔi, kɛ egbɛi jogbaŋŋ ha. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ to tookwɛlɔ ko ni yɔɔ suɔmɔ ni tee eyatao etoo ko ni edu gbɛ lɛ he. Yesu kɛɛ kɛ́ tookwɛlɔ lɛ na too ni elaaje lɛ, “emii shɛɔ ehe yɛ no he fe nyɔŋmai nɛɛhu kɛ nɛɛhu lɛ ni eduko gbɛ lɛ.” Mɛni nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ tsɔɔ? Yesu tsɔɔ mli akɛ: “Nakai nɔŋŋ ni nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔɔ akɛ bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome laajeɔ.” (Mat. 18:12-14) Mɛni obaanyɛ okase yɛ Yehowa he kɛjɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli? Kɛ́ bei komɛi lɛ onuɔ he akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ loo hiɛ eje onɔ po lɛ, oŋwɛi Tsɛ lɛ yɛ ohe miishɛɛ ni esusuɔ ohe. Enaa bo tamɔ “bibii nɛɛ” ateŋ mɔ kome.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ lɛ diɛŋtsɛ ejeŋba nɔ ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ?

10 Gbɛ ni ji enyɔ ni Yesu tsɔ nɔ ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ ji, kɛtsɔ ejeŋba nɔ. No hewɔ lɛ beni bɔfo Filipo kɛɛ Yesu akɛ: “Tsɔɔmɔ wɔ tsɛ lɛ,” Yesu nyɛ ekɛɛ lɛ akɛ: “Mɔ ni ena mi lɛ, ena tsɛ lɛ.” (Yoh. 14:8, 9) Susumɔ nɔkwɛmɔnii komɛi ni tsɔɔ bɔ ni Yesu jie e-Tsɛ lɛ sui akpo etsɔɔ lɛ he okwɛ. Beni kpitiyelɔ ko kpá Yesu fai ní etsa lɛ lɛ, Yesu ta nuu ni “he eyi obɔ kɛ kpiti” lɛ he ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Miisumɔ, ohe atse!” Beni atsa kpitiyelɔ lɛ, ena akɛ Yehowa nine yɛ nɔ ni Yesu fee lɛ mli. (Luka 5:12, 13) Agbɛnɛ hu lɛ, eeenyɛ efee akɛ beni Lazaro gbo ní Yesu ‘huŋ yɛ emumɔ mli ni ekpokpo’ ni ‘efó’ lɛ, kaselɔi lɛ na bɔ ni Tsɛ lɛ musuŋ tsɔɔ lɛ ehaa lɛ. Eyɛ mli akɛ Yesu le akɛ ebaatee Lazaro shi moŋ, shi lɛ hu enu dɔlɛ he tamɔ bɔ ni Lazaro wekumɛi kɛ enanemɛi lɛ nuɔ he lɛ nɔŋŋ. (Yoh. 11:32-35, 40-43) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Biblia mli amaniɛbɔi komɛi yɛ ni kɔɔ Yesu he ni bo hu onyaa he waa ní haa onaa bɔ ni Tsɛ lɛ musuŋ tsɔɔ lɛ ehaa.

11. (a) Beni Yesu tsuu sɔlemɔwe lɛ he lɛ, mɛni eha ale yɛ e-Tsɛ lɛ he? (b) Mɛni hewɔ sane ni kɔɔ bɔ ni Yesu tsuu sɔlemɔwe lɛ he lɛ he lɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli lɛ?

11 Shi kɛlɛ, mɛni okaseɔ kɛjɛɔ bɔ ni Yesu tsuu sɔlemɔwe lɛ he lɛ mli? Feemɔ nɔ ni tee nɔ lɛ he mfoniri okwɛ: Yesu ŋɔ taŋkpeei efee kpelebii, ni eŋɔshwie mɛi ni hɔɔ tooi kɛ tsinai lɛ. Ni efɔse shikatsakelɔi lɛ ashika lɛ eshwie shi, ni etsirɛ amɛkpɔlɔi lɛ etswia shi. (Yoh. 2:13-17) Ekãa ni ekɛtsu saji ahe nii lɛ ha ekaselɔi lɛ kai Maŋtsɛ David gbalɛ wiemɔi nɛɛ akɛ: “Owe lɛ he hiɛdɔɔ lɛ eye mi.” (Lala 69:10) Bɔ ni Yesu fee shiŋŋ lɛ ha ana shwelɛ ni mli wa ni eyɔɔ akɛ efã anɔkwa jamɔ he lɛ. Ani ona Tsɛ lɛ su ni Yesu jie lɛ kpo yɛ nakai amaniɛbɔɔ lɛ mli lɛ? Enɛ kaiɔ wɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ hewalɛ kpele ni ekɛaajie efɔŋfeemɔ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eyɛ shwelɛ ni mli wa hu akɛ eeefee nakai. Ekãa ni Yesu kɛtsu efɔŋfeemɔ he nii nɛɛ haa wɔnaa bɔ ni Tsɛ lɛ nuɔ he ehaa kɛ́ ekwɛ efɔŋfeemɔ ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ lɛ. Kwɛ bɔ ni enɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli kɛ́ aaye wɔ sane fɔŋ!

12, 13. Mɛni obaanyɛ okase yɛ Yehowa he yɛ bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye ha lɛ mli?

12 Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔnɔ kroko he—bɔ ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ye eha lɛ. Kaselɔi lɛ taa naa shii abɔ yɛ amɛteŋ yɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ lɛ he. (Mar. 9:33-35; 10:43; Luka 9:46) Akɛni Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ ehi shi afii babaoo hewɔ lɛ, ele bɔ ni Yehowa nuɔ he ehaa yɛ henɔwomɔ su nɛɛ he. (2 Sam. 22:28, Ga Biblia hee; Lala 138:6) Agbɛnɛ hu lɛ, Yesu na bɔ ni Satan Abonsam jie sui nɛɛ akpo. Hegbɛ kɛ hiɛnyam taomɔ ehe nakai ŋkomeŋfatsɛ lɛ jwɛŋmɔ fɛɛ. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ebaadɔ Yesu waa akɛ kaselɔi ni etsɔse amɛ lɛ miiya nɔ amɛmiijie henɔwomɔ su kpo! Mɛi ni ehala akɛ bɔfoi lɛ po jie su nɛɛ kpo! Amɛtee nɔ amɛjie henɔwomɔ su kpo aahu kɛyashi naagbee gbi ni Yesu ye yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ. (Luka 22:24-27) Kɛlɛ, Yesu tee nɔ ekɛ mlihilɛ jaje amɛ, ni enijiaŋ ejeee wui kɔkɔɔkɔ ejaakɛ ele akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ amɛbaakase heshibaa su ni eyɔɔ lɛ.—Fil. 2:5-8.

13 Ani oona Tsɛ lɛ nine yɛ bɔ ni Yesu to etsui shi kɛjaje ekaselɔi lɛ yɛ sui gbohii ni amɛjie lɛ kpo lɛ mli lɛ? Ani onaa Tsɛ lɛ, mɔ ni kɛ́ ewebii tee nɔ amɛtɔ̃ shii abɔ po lɛ ekwaaa amɛ lɛ sui yɛ Yesu nifeemɔi kɛ ewiemɔi amli? Ani Nyɔŋmɔ sui nɛɛ ahe nilee ni wɔyɔɔ lɛ tsirɛɛɛ wɔ koni wɔya eŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli ni wɔha ele bɔ ni wɔtsake wɔtsui wɔha kɛ́ wɔtɔ̃?

BI LƐ JƐ ESUƆMƆ MLI EJIE TSƐ LƐ KPO ETSƆƆ

14. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ eesumɔ ni ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ?

14 Nɔyelɔi babaoo bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɛ saji ni he hiaa lɛ baatee amɛshishi bii lɛ, koni amɛnyɛ amɛye amɛnɔ dɛŋdɛŋ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu miisumɔ ni eha mɛi krokomɛi ale nibii ni ele yɛ e-Tsɛ lɛ he lɛ, no hewɔ lɛ ejie Tsɛ lɛ kpo jogbaŋŋ etsɔɔ. (Nyɛkanea Mateo 11:27.) Kɛfata he lɛ, Yesu ha ekaselɔi lɛ ‘jwɛŋmɔ koni amɛle’ Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji “anɔkwafo lɛ.” (1 Yoh. 5:20) Mɛni enɛ tsɔɔ? Yesu gbele esɛɛnyiɛlɔi lɛ ajwɛŋmɔ naa koni amɛnu nibii ni etsɔɔ yɛ e-Tsɛ lɛ he lɛ shishi. Etsɔɔɔ nɔ ko yɛ e-Tsɛ lɛ he ni bɛ faŋŋ ní mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ anu shishi, tamɔ Triniti tsɔɔmɔ lɛ nɛkɛ.

15. Mɛni hewɔ Yesu ejieee nɔ fɛɛ nɔ ni ele yɛ e-Tsɛ lɛ he lɛ kpo etsɔɔɔ lɛ?

15 Ani Yesu jie nɔ fɛɛ nɔ ni ele yɛ e-Tsɛ lɛ he lɛ kpo etsɔɔ? Dabi, ekɛ nilee tsu nii, ni ejieee nibii ni ele lɛ babaoo kpo. (Nyɛkanea Yohane 16:12.) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ yɛ nakai beaŋ lɛ, ekaselɔi lɛ ‘nyɛŋ amɔ’ nakai nilee lɛ mli. Shi taakɛ Yesu tsɔɔ mli lɛ, kɛ́ “yelikɛbualɔ lɛ,” ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba lɛ, ebaatsɔɔ amɛ ‘anɔkwale lɛ fɛɛ mli gbɛ,’ ni amɛbaale nibii babaoo. (Yoh. 16:7, 13) Taakɛ fɔlɔ ko ni le nii lɛ kɛ nibii komɛi baatee ebii kɛyashi amɛbaadara kɛshɛ he ni amɛbaanu shishi dani ekɛ nakai nilee lɛ aha amɛ lɛ, Yesu hu mɛ kɛyashi kaselɔi lɛ dara kɛshɛ he ni amɛbaanu nibii komɛi ni kɔɔ Tsɛ lɛ he lɛ shishi. Yesu kɛ mlihilɛ susu he ni amɛnyɛmɔ yashɛɔ lɛ he.

YE OBUA MƐI KROKOMƐI NI AMƐBALE YEHOWA TAAKƐ YESU FEE LƐ

16, 17. Mɛni hewɔ obaanyɛ ojie Tsɛ lɛ kpo otsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ?

16 Kɛ́ obale mɔ ko jogbaŋŋ ni obaná esui kpakpai lɛ ahe miishɛɛ lɛ, ani no tsirɛɛɛ bo ní owie ehe otsɔɔ mɛi krokomɛi? Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ewie e-Tsɛ lɛ he. (Yoh. 17:25, 26) Ani wɔbaanyɛ wɔjie Yehowa kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi taakɛ efee lɛ?

17 Taakɛ wɔna yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, Yesu le e-Tsɛ lɛ he nibii babaoo fe mɛi krokomɛi fɛɛ. Kɛlɛ, eesumɔ ni eha mɛi krokomɛi ale nibii ni ele lɛ ekomɛi, aahu po akɛ eha ekaselɔi lɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ ni amɛkɛaanu Nyɔŋmɔ he nibii ni mli kwɔlɔ lɛ ashishi. Ani Yesu yeko ebuako wɔ koni wɔle wɔ-Tsɛ lɛ he nibii ni mɛi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ leee lɛ? Kwɛ bɔ ni wɔhiɛ sɔɔ waa akɛ Yesu tsɔ etsɔɔmɔi kɛ ejeŋba nɔ ejie e-Tsɛ lɛ kpo etsɔɔ wɔ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔshwã yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ wɔle Tsɛ lɛ. (Yer. 9:24; 1 Kor. 1:31) Akɛni wɔmia wɔhiɛ waa ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa hewɔ lɛ, lɛ hu etsi ebɛŋkɛ wɔ. (Yak. 4:8) Enɛ hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi aja nɔ ni wɔle lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ?

18, 19. Mɛɛ gbɛi anɔ obaanyɛ otsɔ ojie Tsɛ lɛ kpo otsɔɔ mɛi krokomɛi? Tsɔɔmɔ mli.

18 Taakɛ Yesu fee lɛ, esa akɛ wɔtsɔ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi anɔ wɔjie Tsɛ lɛ kpo wɔtsɔɔ. Ha ehi ojwɛŋmɔŋ akɛ, mɛi ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii lé Nyɔŋmɔ. Ekolɛ apasa tsɔɔmɔi eha amɛhiɛ Nyɔŋmɔ he susumɔi ni ejaaa. Wɔbaanyɛ wɔjɛ Biblia lɛ mli wɔtsɔɔ amɛ nibii ni wɔle yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i, eyiŋtoo kɛha adesai, kɛ sui ni eyɔɔ lɛ ahe nii. Kɛfata he lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ nyɛmimɛi héyelilɔi lɛ agba Biblia mli saji komɛi ni haa wɔnaa Nyɔŋmɔ sui lɛ yɛ gbɛ ni tsutsu ko lɛ wɔnaaa lɛ nakai lɛ nɔ. No baaha amɛ hu amɛná he sɛɛ.

19 Esa akɛ wɔtsɔ wɔjeŋba nɔ wɔjie Tsɛ lɛ kpo wɔtsɔɔ taakɛ Yesu fee lɛ. Kɛ́ mɛi na Kristo suɔmɔ lɛ yɛ wɔnifeemɔi amli lɛ, ebaaha amɛtsi amɛbɛŋkɛ Tsɛ lɛ kɛ Yesu hu. (Efe. 5:1, 2) Bɔfo Paulo wo wɔ hewalɛ ni ‘wɔkase lɛ, taakɛ bɔ ni lɛ hu ekase Kristo lɛ.’ (1 Kor. 11:1) Kwɛ hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔɔtsɔ wɔjeŋba nɔ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛbale Yehowa! Eba akɛ wɔ fɛɛ wɔbaaya nɔ wɔjie Tsɛ lɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi taakɛ Yesu fee lɛ.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]