Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Otsui Muu Fɛɛ Asɔmɔ Yehowa Be Fɛɛ Be

Okɛ Otsui Muu Fɛɛ Asɔmɔ Yehowa Be Fɛɛ Be

Okɛ Otsui Muu Fɛɛ Asɔmɔ Yehowa Be Fɛɛ Be

‘Mibi, lé otsɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ní osɔmɔ lɛ kɛ otsui muu lɛ fɛɛ.’—1 KRON. 28:9.

TAOMƆ SANEBIMƆI NƐƐ AHETOO:

Mɛni ji mfonirifeemɔŋ tsui lɛ?

Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔpɛi wɔtsui lɛ mli?

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ wɔkɛ tsui muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ?

1, 2. (a) Mɛɛ gbɔmɔtso lɛ fã ko afɔɔ he wiemɔ yɛ mfonirifeemɔŋ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli fe efãi krokomɛi lɛ? (b) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔle nɔ tuuntu ni mfonirifeemɔŋ tsui lɛ damɔ shi kɛha lɛ?

BEI pii lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ wieɔ adesa gbɔmɔtso lɛ fãi srɔtoi lɛ ahe yɛ mfonirifeemɔŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blematsɛ Hiob wie akɛ: ‘Yiwalɛ ko bɛ midɛŋ.’ Maŋtsɛ Salomo kɛɛ akɛ: ‘Sanekpakpa haa wuiaŋ woɔ fɔ.’ Yehowa kɛɛ Ezekiel akɛ: ‘Miha ohiɛŋtso ewa fe tswrɛbo.’ Ni akɛɛ bɔfo Paulo akɛ: ‘Oha wɔtoii enu maŋsɛɛ saji.’—Hiob 16:17; Abɛi 15:30; Ezek. 3:9; Bɔf. 17:20.

2 Shi akɛ adesa gbɔmɔtso lɛ fã ko fɔɔ nitsumɔ yɛ mfonirifeemɔŋ yɛ Biblia lɛ mli fe fãi krokomɛi lɛ fɛɛ. No ji nɔ ni anɔkwafo Hana tsĩ tã yɛ sɔlemɔ mli lɛ, akɛ: “Mitsui mli efili lɛ yɛ Yehowa mli.” (1 Sam. 2:1) Mɛi ni ŋmala Biblia lɛ tsĩ tsui lɛ tã aaafee shii akpe sɔŋŋ, ni bei pii lɛ yɛ mfonirifeemɔŋ. Ehe miihia waa ni wɔle nɔ tuuntu ni tsui lɛ damɔ shi kɛha, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ esa akɛ wɔbu he.—Nyɛkanea Abɛi 4:23.

MFONIRIFEEMƆŊ TSUI LƐ—MƐNI NI?

3. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔyɔse nɔ ni wiemɔ ni ji “tsui” lɛ tsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

3 Eyɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ wiemɔ pɔtɛ̃ɛ ko etsɔɔɔ nɔ ni “tsui” lɛ ji lɛ mli moŋ, shi ehaa wɔyɔseɔ nɔ ni wiemɔ “tsui” lɛ tsɔɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ gbogbo ko ni akɛ fɔbitɛi bibii aaashɛ akpe etara he fɛfɛo lɛ he okwɛ. Kɛ́ otee sɛɛ flɛŋŋ ni okwɛ bɔ ni aje gbɛ ato fɔbitɛi lɛ aha lɛ, obaana akɛ etɛŋ mfoniri fɛfɛo ko. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkwɛ hei srɔtoi ni akɛ wiemɔ “tsui” lɛ etsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, wɔbaana akɛ etɛŋ mfoniri ko. Mɛɛ mfoniri ni?

4. (a) Mɛni wiemɔ ni ji “tsui” lɛ damɔ shi kɛha? (b) Mɛni Yesu wiemɔi ni yɔɔ Mateo 22:37 lɛ tsɔɔ?

4 Mɛi ni ŋmala Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni ji “tsui” lɛ tsu nii kɛtsɔɔ nɔ ni adesa mligbɛ gbɔmɔ lɛ ji. Ekɔɔ nibii komɛi tamɔ nibii ni wɔshweɔ, wɔsusumɔi, wɔsu, wɔnyɛmɔi, nibii ni kanyaa wɔ, kɛ otii ni mamɔ wɔhiɛ lɛ ahe. (Nyɛkanea 5 Mose 15:7; Abɛi 16:9; Bɔfoi lɛ Asaji 2:26.) Taakɛ wolo ko wie he lɛ, “no tsɔɔ bɔ ni mɔ ko ji diɛŋtsɛ yɛ mligbɛ.” Bei komɛi lɛ, wiemɔ ni ji “tsui” lɛ kɔɔɔ nibii ni awie he nɛɛ fɛɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu wie akɛ: “Suɔmɔ Nuŋtsɔ, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.” (Mat. 22:37) Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, wiemɔ ni ji “tsui” lɛ damɔ shi kɛha wɔhenumɔi kɛ nibii ni wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ shweɔ. Yesu tsĩ tsui lɛ, susuma lɛ, kɛ jwɛŋmɔ lɛ tã ekomekome ni ekɛma nɔ mi akɛ esa akɛ wɔjie suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ kpo yɛ wɔhenumɔi amli, ni wɔfee nakai hu yɛ bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhaa, kɛ bɔ ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ tsuɔ nii wɔhaa lɛ mli. (Yoh. 17:3; Efe. 6:6) Shi kɛ́ akɛ wiemɔ ni ji “tsui” lɛ pɛ tsu nii lɛ, ekɔɔ mligbɛ gbɔmɔ lɛ he.

NƆ HEWƆ NI ESA AKƐ WƆBU WƆTSUI LƐ HE

5. Mɛni hewɔ wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ tsui muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa lɛ?

5 Maŋtsɛ David kai Salomo yɛ tsui lɛ he akɛ: “Mibi Salomo, lé otsɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ní osɔmɔ lɛ kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma suɔmɔ naa! Ejaakɛ Yehowa taoɔ tsuii fɛɛ amli, ni ele yitseiaŋ jwɛŋmɔi fɛɛ.” (1 Kron. 28:9) Yehowa ji Mɔ ni Kaa tsuii fɛɛ, ní wɔ hu wɔnɔ lɛ fata he lɛ ekwɛɔ. (Abɛi 17:3; 21:2) Ni nɔ ni enaa yɛ wɔtsui mli lɛ saa wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ kɛ wɔwɔsɛɛ shihilɛ he waa. Enɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkɛ tsui muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa yɛ David ŋaawoo lɛ kɛ gbeekpamɔ naa.

6. Mɛni esa akɛ wɔyɔse yɛ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa lɛ he?

6 Ekãa ni wɔkɛtsuɔ nii akɛ Yehowa webii lɛ tsɔɔ lɛɛlɛŋ akɛ wɔyɛ shwelɛ ni mli wa akɛ wɔkɛ tsui muu fɛɛ aaasɔmɔ Nyɔŋmɔ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔyɔseɔ akɛ nɔnyɛi ni Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ kɛbaa wɔnɔ, kɛ eshafeemɔ su ni yɔɔ wɔhe lɛ ji nibii ni baanyɛ agbɔjɔ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔkɛ tsui muu fɛɛ baasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ. (Yer. 17:9; Efe. 2:2) No hewɔ lɛ, bɔni afee ni wɔna akɛ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli gbɔjɔko—ní tsɔɔ akɛ wɔhiɛ yɛ wɔhe nɔ lɛ, esa akɛ wɔpɛi wɔtsui lɛ mli be kɛ beaŋ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔfee nakai?

7. Mɛni haa anaa nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli?

7 Ekã shi faŋŋ akɛ anaaa wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ—tamɔ bɔ ni anaaa tso ko teŋ tuuntu, loo etsui lɛ. Kɛlɛ, taakɛ Yesu wie yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, bɔ ni tso yibii haa anaa bɔ ni tso lɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔnifeemɔi tsɔɔ nɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ wɔtsui mli. (Mat. 7:17-20) Nyɛhaa wɔsusua kponɔgbɛ nifeemɔi nɛɛ ateŋ ekome he wɔkwɛa.

GBƐ KOME NI WƆBAANYƐ WƆTSƆ NƆ WƆPƐI WƆTSUI LƐ MLI

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu wiemɔi ni yɔɔ Mateo 6:33 lɛ haa anaa nibii ni yɔɔ wɔtsui mli?

8 Mra mli yɛ nakai shiɛmɔ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Yesu tsɔɔ etoibolɔi lɛ nibii pɔtɛ̃ɛ ni kɛ́ ana akɛ amɛmiifee lɛ no baatsɔɔ akɛ amɛmiisumɔ ni amɛkɛ amɛtsui muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.” (Mat. 6:33) Wɔtsɔɔ nibii ni wɔkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ nɔ wɔhaa anaa nɔ ni wɔshweɔ, nɔ ni wɔsusuɔ, kɛ nɔ ni wɔtoɔ yɛ wɔtsui mli akɛ wɔbaafee. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔle kɛji wɔkɛ tsui muu fɛɛ miisɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ, ebaabi ni wɔkwɛ nibii ni wɔkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli.

9. Mɛɛ ninefɔɔ Yesu kɛha hii komɛi, ni mɛni bɔ ni amɛfee amɛnii amɛha yɛ he lɛ ha ana?

9 Beni Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ ni ‘amɛtao maŋtsɛyeli lɛ tsutsu’ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, nɔ ko ba ni ha ana akɛ nɔ ni mɔ ko kɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli lɛ tsɔɔ nɔ ni yɔɔ etsui mli. Sanekpakpa ŋmalɔ Luka je esanegbaa lɛ shishi akɛ Yesu “ejie ehiɛ eka Yerusalem ní eeya jɛi,” tsɛ ele shihilɛ ni ekɛbaayakpe. Beni Yesu kɛ ebɔfoi lɛ ‘yaa yɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ,’ ekɛ hii komɛi kpe ni ekɛɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ: “Nyiɛmɔ misɛɛ.” Nakai hii lɛ kpɛlɛ akɛ amɛbaanyiɛ Yesu sɛɛ—shi ja amɛyafee nibii komɛi dã. Hii lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ akɛ: ‘Ŋmɛɛ mi gbɛ ni maya mayafũ mitsɛ dã.’ Mɔ kroko hu kɛɛ akɛ: ‘Manyiɛ osɛɛ, Nuŋtsɔ; shi ŋmɛɛ mi gbɛ ni maya mayashɛ mɛi ni yɔɔ miwe lɛ dã.’ (Luka 9:51, 57-61) Bɔ ni Yesu fee shiŋŋ yɛ efai shi ni etswa akɛ ekɛ etsui muu fɛɛ baasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ nibii ni nakai hii lɛ kɛjie amɛnaa lɛ he. Akɛni amɛkɛ nibii ni amɛsumɔɔ lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe shi jeee Maŋtsɛyeli lɛ he nibii hewɔ lɛ, amɛha ana akɛ jeee amɛtsui muu fɛɛ amɛkɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ.

10. (a) Te Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ehere Yesu ninefɔɔ lɛ nɔ amɛha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kuku ko Yesu gba?

10 Ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ hii ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛbatsɔmɔ Yesu kaselɔi lɛ, wɔkɛ nilee ekpɛlɛ eninefɔɔ lɛ nɔ, ni amrɔ nɛɛ wɔmiisɔmɔ Yehowa daa gbi. Enɛ haa anaa bɔ ni wɔbuɔ Yehowa wɔhaa yɛ wɔtsui mli. Ni kɛlɛ, kɛ́ wɔyɛ ekãa yɛ asafo lɛ mli po lɛ, esa akɛ wɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ akɛ nɔ ko yɛ ni baanyɛ aná wɔtsui lɛ nɔ hewalɛ. Mɛni ji no? Yɛ nakai sane ni Yesu kɛ hii ni kulɛ amɛbaanyɛ amɛbatsɔmɔ ekaselɔi lɛ gba lɛ nɔŋŋ mli lɛ, ewie nakai oshãra lɛ he akɛ: “Mɔ ni kɛ enine yamɔɔ tsinakɔi mli ni ekuɔ ekuɛ ekwɛɔ esɛɛ lɛ, esaaa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ.” (Luka 9:62) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nakai nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

ANI ‘WƆKPƐTƐƆ EKPAKPA HE’?

11. Te apaafonyo ni yɔɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ nitsumɔ lɛ naa yakpa ha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

11 Bɔni afee ni nikasemɔ ni yɔɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ kuku lɛ mli lɛ afee faŋŋ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ saji komɛi afataa nɔ ni Yesu wie lɛ he wɔkwɛa. Apaafonyo ko miihu. Shi beni eehu lɛ, nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ eejwɛŋ eshĩa, he ni eweku lɛ, enanemɛi, niyenii, lalai, naaŋmɔlɔwoo, kɛ hɔŋ yɔɔ lɛ he. Ená kulɛ eyɛ shĩa. Beni apaafonyo lɛ ehu saŋŋ lɛ, shwelɛ ni eyɔɔ kɛha nakai shihilɛ mli nibii ni ŋɔɔŋɔi lɛ mli bawa aahu akɛ eku ekuɛ ekwɛ ‘nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ.’ Ejwɛŋmɔ eje nɔ ni etsuɔ lɛ nɔ, ni nitsumɔ lɛ eyaaa nɔ, tsɛ babaoo yɛ lolo ni ebaatsu dani abaadu nii. Enɛ dɔ nitsumɔtsɛ lɛ waa akɛ apaafonyo lɛ nyɛɛɛ amĩa ehiɛ kɛgbe nitsumɔ lɛ naa.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ apaafonyo ni yɔɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ ato Kristofoi komɛi ahe ŋmɛnɛ?

12 Agbɛnɛ susumɔ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ ni baanyɛ aba ŋmɛnɛ lɛ he okwɛ. Okwaafonyo lɛ baanyɛ adamɔ shi aha Kristofonyo ko ni etamɔ nɔ ni eebɔ mɔdɛŋ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ eyɛ mumɔŋ oshãra mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nyɛminuu ko ni hiɛ dɔɔ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he. Eyɛ mli akɛ eyaa asafoŋ kpeei ni ekɛ ehe woɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli moŋ, shi eyaa nɔ esusuɔ je lɛ nibii komɛi ni enáa he miishɛɛ lɛ ahe lolo. Yɛ etsui mli lɛ eshweɔ nɛkɛ nibii nɛɛ waa. Beni ekɛ afii saŋŋ eshiɛ lɛ, shwelɛ ni eyɔɔ kɛha je nɛŋ nibii komɛi lɛ mli bawa aahu akɛ eku ekuɛ ekwɛ ‘nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ.’ Eyɛ mli akɛ babaoo yɛ ni ebaatsu yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli moŋ, shi eyaaa nɔ ‘ehiɛɛɛ wala wiemɔ lɛ mli,’ ni enɛ ha bɔ ni ekɛ ehe woɔ teokrase nifeemɔi amli lɛ naa ba shi. (Fil. 2:16) Kɛ́ mɔ ko ehiɛɛɛ mli kɛyawulaaa shi lɛ edɔɔ Yehowa ni ji “nikpamɔ nuŋtsɔ lɛ” waa.—Luka 10:2.

13. Mɛni tsui muu fɛɛ ni akɛaasɔmɔ Yehowa lɛ tsɔɔ?

13 Nɔ ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ mli lɛ yɛ faŋŋ. Kɛji wɔkɛ wɔhe woɔ nitsumɔi kpakpai ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli tamɔ asafoŋ kpeeiyaa kɛ shiɛmɔyaa mli daa lɛ, wɔsa yijiemɔ waa. Shi Yehowa ni aaasɔmɔ lɛ kɛ tsui muu fɛɛ lɛ biɔ babaoo. (2 Kron. 25:1, 2, 27) Kɛ́ Kristofonyo ko tee nɔ ehiɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha ‘nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ’ mli—tamɔ je lɛŋ nifeemɔi komɛi lɛ—ekɛ wekukpaa kpakpa ni kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ miiwo oshãra mli. (Luka 17:32) Ja ‘wɔhi efɔŋ kwraa, [ni] wɔkpɛtɛ ekpakpa he’ dani wɔbaanyɛ wɔfee mɛi ni ‘sa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ.’ (Rom. 12:9; Luka 9:62) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔhaŋ Satan je lɛ mli nɔ ko kwraa, kɛ́ etamɔ nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ loo nɔ ko ni yɔɔ fɛo lɛ, agbala wɔ kɛjɛ tsui muu fɛɛ ni wɔkɛtsuɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii lɛ ahe nii lɛ he.—2 Kor. 11:14; nyɛkanea Filipibii 3:13, 14.

OHIƐ AHI OHE NƆ BE FƐƐ BE!

14, 15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan taoɔ akɛ ená wɔtsui lɛ nɔ hewalɛ? (b) Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ nɔ hewɔ ni gbɛ ni Satan kɛtsuɔ nii lɛ yɔɔ oshãra waa lɛ aha.

14 Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ ji nɔ ni tsirɛ wɔ ni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha lɛ lɛ. No sɛɛ nɛɛ, wɔteaŋ mɛi babaoo kɛ afii pii etsɔɔ akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ tsui muu fɛɛ baasɔmɔ Yehowa. Kɛlɛ, Satan nijiaŋ ejeko wui. Loloolo lɛ, eebɔ mɔdɛŋ ni enine ashɛ wɔtsui nɔ. (Efe. 6:12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Satan le akɛ wɔkpaŋ Yehowa sɔɔmɔ shikome nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, etsɔɔ gbɛ nigii nɔ ekɛ nibii ni yɔɔ “je nɛŋ” lɛ lakaa wɔ koni ekãa ni wɔkɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ nɔ agbɔ fiofio. (Nyɛkanea Marko 4:18, 19.) Mɛni hewɔ gbɛ nɛɛ ni Satan kɛtsuɔ nii lɛ yeɔ omanye waa lɛ?

15 Kɛha sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ okɛ bɔlbu ni naawalɛ ji waati 100 miikane wolo ko, shi nɔŋŋ kɛkɛ ni bɔlbu lɛ shã. Akɛni tsũ lɛ mli wo duŋ hewɔ lɛ, oyɔse nɔ ni eba lɛ, kɛkɛ ni otsake bɔlbu ni eshã lɛ. Tsũ lɛ mli kpɛ ekoŋŋ. Enɔ gbɛkɛ lɛ, okɛ nakai bɔlbu lɛ nɔŋŋ miikane nii. Shi mɔ ko etsake bɔlbu ni naawalɛ ji waati 100 lɛ, ni ekɛ nɔ ni naawalɛ ji waati 95 ewo jɛmɛ ní oleee? Ani obaayɔse tsakemɔ nɛɛ? Kɔkɔɔkɔ! Ni kɛ́ enɔ gbɛkɛ ekoŋŋ lɛ mɔ ko tsake bɔlbu lɛ ni ekɛ nɔ ni naawalɛ ji waati 90 wo jɛmɛ hu? Ekã shi faŋŋ akɛ oyɔseŋ no hu. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ bɔlbu lɛ naawalɛ lɛ miiba shi fiofio ni ojwɛŋmɔ baaa nɔ. Nakai nɔŋŋ nibii ni Satan je lɛ kɛlakaa wɔ lɛ haa ekãa ni wɔyɔɔ lɛ naa baa shi fiofio. Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, etamɔ nɔ ni Satan enyɛ eha ekãa ni wɔkɛsɔmɔɔ Yehowa, ni naawalɛ ji waati 100 lɛ naa eba shi. Kɛ́ Kristofonyo ko hiɛ bɛ ehe nɔ lɛ, ekolɛ eyɔseŋ tsakemɔ ni baa fiofio lɛ.—Mat. 24:42; 1 Pet. 5:8.

SƆLEMƆ HE MIIHIA

16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbu wɔhe kɛjɛ Satan ŋaatsɔi lɛ ahe lɛ?

16 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔbu wɔhe kɛjɛ Satan ŋaatsɔi lɛ ahe, ni wɔkɛ tsui muu asɔmɔ Yehowa lɛ? (2 Kor. 2:11) Ehe miihia ni wɔsɔle. Paulo wo enanemɛi héyelilɔi lɛ hewalɛ ní ‘amɛdamɔ Abonsam ŋaatsɔi lɛ anaa.’ No sɛɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ fɛɛ asɔlea daa.”—Efe. 6:11, 18; 1 Pet. 4:7.

17. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Yesu sɔlemɔi lɛ amli?

17 Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔte shi wɔwo Satan lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔkase sɔlemɔ su ni Yesu yɔɔ, ni ha ana shwelɛ ni eyɔɔ akɛ ekɛ etsui muu fɛɛ aaasɔmɔ Yehowa lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kadimɔ nɔ ni Luka ŋma yɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ esɔle gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ agbe lɛ lɛ, akɛ: “Beni ehe jaraa lɛ lɛ, eha esɔlemɔ lɛ mli wa.” (Luka 22:44) Yesu kɛ hiɛdɔɔ esɔle dã, shi amrɔ nɛɛ ni ekɛ kaa ni fe fɛɛ ekpe yɛ eshikpɔŋ nɔ shihilɛ lɛ mli lɛ, eha esɔlemɔ lɛ ‘mli wa’—ni abo esɔlemɔ lɛ toi. Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ akɛ sɔlemɔi lɛ ekomɛi amli wala fe ekomɛi. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ kaa ni mli wa waa miikpe, ni Satan kɛ naagbai ni naa wala miiba wɔnɔ lɛ, ebiɔ ni wɔha sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ kɛbiɔ Yehowa hebuu lɛ ‘mli awa’ waa.

18. (a) Mɛni esa akɛ wɔbi wɔhe yɛ sɔlemɔ he, ni mɛni hewɔ? (b) Mɛɛ nibii komɛi baanyɛ aná wɔtsui lɛ nɔ hewalɛ, ni yɛ mɛɛ gbɛi anɔ? (Kwɛmɔ  akrabatsa ni yɔɔ baafa 16 lɛ.)

18 Mɛni jɛɔ sɔlemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ amli kɛbaa? Paulo wie akɛ: ‘Nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsia nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ; ni Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato nyɛtsuii.’ (Fil. 4:6, 7) Hɛɛ, esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ asɔle ni wɔkafɔ̃ɔ, bɔni afee ni wɔya nɔ wɔkɛ tsui muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa. (Luka 6:12) No hewɔ lɛ bi ohe akɛ, ‘Ani mikɛ hiɛdɔɔ sɔleɔ daa?’ (Mat. 7:7; Rom. 12:12) Hetoo ni obaaha lɛ baaha ana bɔ ni shwelɛ ni oyɔɔ akɛ osɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli wa ha.

19. Mɛni obaafee koni oya nɔ okɛ tsui muu fɛɛ asɔmɔ Yehowa?

19 Taakɛ wɔsusu he lɛ, nibii ni wɔkɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ baanyɛ aha wɔna bɔ ni wɔtsui lɛ ji ha. Wɔmiisumɔ ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔhaŋ nibii ni wɔshi yɛ sɛɛ lɛ loo Satan ŋaatsɔi ni yɔɔ nigii lɛ agbɔjɔ wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔkɛ tsui muu fɛɛ baasɔmɔ Yehowa lɛ. (Nyɛkanea Luka 21:19, 34-36.) No hewɔ lɛ, taakɛ David fee lɛ, wɔyaa nɔ wɔkpaa Yehowa fai akɛ: “Feemɔ mitsui ekome.”—Lala 86:11.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 16]

NIBII ETƐ NI NÁA WƆTSUI LƐ NƆ HEWALƐ

Taakɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee nibii ni baaha wɔtsui lɛ aná hewalɛ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔbaanyɛ wɔfee nibii ni baaye abua wɔ koni wɔha wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ aná hewalɛ. Susumɔ otii etɛ ni he hiaa waa nɛɛ ahe okwɛ:

1 Niyenii: Ehe miihia ni wɔtsui lɛ aná niyenii ni hewalɛ yɔɔ mli ni fá bɔ ni sa. Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔná mumɔŋ niyenii kpakpai kɛtsɔ aŋkro nikasemɔ ni wɔɔfɔ feemɔ, sane nɔ jwɛŋmɔ, kɛ kpeeiyaa be fɛɛ be nɔ.—Lala 1:1, 2; Abɛi 15:28; Heb. 10:24, 25.

 2 Kpɔiaŋgbɔlemɔ: Kɛ́ wɔbaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ, esa akɛ wɔtsui lɛ atswa kplakpla bei komɛi. Nakai nɔŋŋ ekãa ni wɔkɛtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ—ekolɛ kɛtsɔ wɔhiɛ ni wɔbaamia kɛtsu babaoo lɛ nɔ lɛ—haa wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ náa hewalɛ.—Luka 13:24; Fil. 3:12.

3 He ni wɔyɔɔ: Shihilɛhei ni esaaa amli ni ebiɔ ni wɔtsu nii, ni wɔhi mli hu lɛ baanyɛ ekɛ wɔtsui lɛ diɛŋtsɛ kɛ wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ awo nɔnyɛɛ kpele shishi. Shi, wɔbaanyɛ wɔba nɔnyɛɛ nɛɛ shi kɛtsɔ nanemɛi héyelilɔi ni kɛ anɔkwayeli susuɔ wɔhe, ní tsuii eye emuu yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ ní wɔkɛaafɔ bɔɔ yɛ be kɛ beaŋ lɛ nɔ.—Lala 119:63; Abɛi 13:20.