Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sɔɔmɔ Nyɔŋmɔ ni Haa Anáa Heyeli Lɛ

Sɔɔmɔ Nyɔŋmɔ ni Haa Anáa Heyeli Lɛ

Sɔɔmɔ Nyɔŋmɔ ni Haa Anáa Heyeli Lɛ

“Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ; ni ekitai lɛ waaa.”—1 YOH. 5:3.

ANI OBAANYƐ OHA HETOO?

Mɛɛ gbɛ nɔ Satan bɔɔ mɔdɛŋ koni eha wɔna Nyɔŋmɔ mlai lɛ akɛ jatsu?

Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ mɛi ni wɔkɛbɔɔ lɛ ahe lɛ?

Mɛni baaye abua wɔ koni wɔye Nyɔŋmɔ ni haa heyeli lɛ anɔkwa be fɛɛ be?

1. Te Yehowa kɛ heyeli ni eyɔɔ lɛ tsuɔ nii ehaa tɛŋŋ, ni mɛɛ heyeli ekɛha Adam kɛ Hawa?

YEHOWA pɛ ji Mɔ ni yɔɔ heyeli yɛ nibii fɛɛ mli. Shi ekɛ enɛ tsuuu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ; ni ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaakudɔ nɔ fɛɛ nɔ ni etsuji feɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, eha amɛ heyeli ni haa amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛɔ amɛyiŋ, ni amɛnyɛɔ amɛtsuɔ nibii kpakpai fɛɛ ni amɛshweɔ lɛ ahe nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, naatsĩi kome pɛ Nyɔŋmɔ kɛfɔ̃ Adam kɛ Hawa nɔ—akɛ amɛkaye “ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ” yibii lɛ. (1 Mose 2:17) Kwɛ heyeli kpele ni amɛyɔɔ ni amɛkɛaafee amɛ-Bɔlɔ lɛ suɔmɔnaa nii!

2. Mɛni hewɔ heyeli ni Nyɔŋmɔ kɛha wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ ŋmɛɛ amɛ lɛ?

2 Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ ha wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ heyeli babaoo lɛ? Ebɔ amɛ yɛ esubaŋ nɔ ni eha amɛ henilee, kɛ gbɛkpamɔ akɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha lɛ akɛ amɛ-Bɔlɔ lɛ baakudɔ amɛ ni amɛfee nibii ni ja. (1 Mose 1:27; Rom. 2:15) Dɔlɛ sane ji akɛ, Adam kɛ Hawa hiɛ eyasɔɔɔ amɛ-Wala Halɔ lɛ, kɛ heyeli ni eha amɛ lɛ. Moŋ lɛ, amɛhala gbɛ ni baaha amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he. Shi enɛ haaa wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ aná heyeli babaoo, moŋ lɛ eha amɛhɔɔ amɛ kɛ amɛshwiei fɛɛ amɛwo esha nyɔŋyeli mli, ni haomɔi babaoo ejɛ mli kɛba.—Rom. 5:12.

3, 4. Mɛɛ susumɔ ni ejaaa Satan sumɔɔ ni wɔná yɛ Yehowa taomɔ nii lɛ ahe?

3 Kɛ́ Satan nyɛ elaka adesai enyɔ ni eye emuu—kɛ mumɔŋ bɔɔ nii komɛi hu—ni amɛkpoo Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ, belɛ ebaanyɛ elaka wɔ hu. Eŋaatsɔi lɛ tsakeko tsɔ. Eesumɔ ni wɔna Nyɔŋmɔ taomɔ nii lɛ akɛ jatsu, ni ákɛ ehaaa wɔná miishɛɛ diɛŋtsɛ yɛ shihilɛ mli. (1 Yoh. 5:3) Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ mɛi ni hiɛ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ bɔ lɛ, ebaaná wɔnɔ hewalɛ waa. Nyɛmi yoo ko ni eye afii 24 ni kɛ ehe yawo bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli lɛ kɛɛ akɛ: “Naanyobɔɔ fɔŋ ná minɔ hewalɛ waa, titri lɛ akɛni mishe gbeyei akɛ ebaasoro mi yɛ minanemɛi lɛ ahe lɛ hewɔ.” Ekolɛ okɛ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni tamɔ nakai ekpe pɛŋ.

4 Dɔlɛ sane ji akɛ, nɔnyɛɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ aba kɛjɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Oblanyo Odasefonyo ko kɛɛ akɛ: “Mile oblahii kɛ oblayei komɛi yɛ asafo lɛ mli ni kɛ mɛi ni jáaa Yehowa nyiɛɔ kɛha gbalashihilɛ. Shi naagbee lɛ, mihɛle shi akɛ babaoo ni mikɛ amɛ sharaa lɛ, babaoo ni mikaseɔ amɛsui lɛ. Mina akɛ miiba shi yɛ mumɔŋ. Mumɔŋ niyenii ni wɔnine shɛɔ nɔ yɛ kpeei ashishi lɛ je mitsine, ni mifolɔɔ shiɛmɔyaa mli waa. Enɛ ha miyɔse akɛ esa akɛ mikɛ amɛ akpa bɔɔ, ni mifee nakai hu!” Ani oona hewalɛ ni mɛi ni okɛbɔɔ lɛ baanyɛ aná yɛ onɔ? Susumɔ Biblia mli nɔkwɛmɔnɔ ko ni baanyɛ aye abua wɔ ŋmɛnɛ lɛ he okwɛ.—Rom. 15:4.

EJU AMƐTSUI

5, 6. Mɛɛ gbɛ nɔ Absalom laka mɛi krokomɛi, ni ani eŋaatsɔɔ lɛ ye omanye?

5 Nɔkwɛmɔnii pii yɛ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ bɔ ni mɛi komɛi ná mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ gbonyo. Mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Maŋtsɛ David bi Absalom. Absalom ji nuu ko ni he yɔɔ fɛo waa. Shi beni be shwie mli lɛ, eha hiɛkɔ̃ɔ yi etsui mli taakɛ Satan fee lɛ, ni eshwe ni eye maŋtsɛ yɛ etsɛ najiaŋ, be mli ni ebɛ nakai hegbɛ lɛ. * Beni Absalom shwɛ akpá koni eshɔ̃ maŋtsɛyeli lɛ, eha Israelbii lɛ nu he tamɔ nɔ ni esusuɔ amɛhe waa, ni eha amɛná susumɔ lɛ akɛ maŋtsɛ lɛ susuuu amɛhe kwraa. Hɛɛ, taakɛ Abonsam fee yɛ Eden trom lɛ mli lɛ, Absalom fee ehe tamɔ yelikɛbualɔ ko, ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ eegbe etsɛ he guɔ ni ehiii.—2 Sam. 15:1-5.

6 Ani ŋaa ni Absalom tsɔ̃ lɛ ye omanye? Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ yɛ gbɛ ko nɔ akɛ, hɛɛ, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nɛkɛ Absalom fee eju Israel hii lɛ atsui.” (2 Sam. 15:6) Naagbee lɛ, Absalom henɔwomɔ lɛ kɛ eshigbeemɔ ba. Kɛfata he lɛ, no ha lɛ kɛ mɛi akpei abɔ ni enyɛ elaka lɛ fɛɛ gbo kpatu gbele.—2 Sam. 18:7, 14-17.

7. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ sane ni kɔɔ Absalom he lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ baafa 14 lɛ.)

7 Mɛni hewɔ enyɛ elaka nakai Israelbii lɛ yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ lɛ? Ekolɛ akɛni amɛshwe ni amɛná nibii ni Absalom wo amɛ shi yɛ he lɛ hewɔ. Aloo ekolɛ ehefɛo lɛ laka amɛ. Ekɔɔɔ he eko nɔ hewɔ ni amɛfee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ: Amɛyeee Yehowa kɛ maŋtsɛ ni ehala lɛ anɔkwa. Ŋmɛnɛ lɛ, Satan kã he ekɛ mɛi ni hiɛ Absalom su lɛ eko lɛ miitsu nii koni ekɛju Yehowa tsuji lɛ atsui. Ekolɛ amɛbaakɛɛ akɛ, ‘Yehowa taomɔ nii lɛ yɛ kpɛŋŋ tsɔ. Ni kwɛmɔ mɛi ni sɔmɔɔɔ Yehowa lɛ. Amɛmiiye wala diɛŋtsɛ!’ Ani obaanyɛ oyɔse akɛ wiemɔi nɛɛ ji amalei, ni oya nɔ oye Nyɔŋmɔ anɔkwa? Ani obaanyɛ oyɔse akɛ Yehowa “mla ni hi kɛwula shi,” ni ji Kristo mla lɛ, pɛ baanyɛ aha oná anɔkwa heyeli? (Yak. 1:25) Kɛ́ nakai lɛ, belɛ ohiɛ asɔ nakai mla lɛ, ní okɛ heyeli ni oyɔɔ akɛ Kristofonyo lɛ akashwɛ kwraa.—Nyɛkanea 1 Petro 2:16.

8. Mɛɛ shihilɛ mli nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ ko ehiii shi yɛ Yehowa taomɔ nii anaa lɛ enaŋ miishɛɛ?

8 Satan kɛ ehiɛ eka oblahii kɛ oblayei titri. Nyɛmi nuu ko ni amrɔ nɛɛ eye fe afii 30 lɛ wie beni eji oblanyo fioo lɛ he akɛ: “Mina Yehowa jeŋba he mlai lɛ akɛ amɛyɛ kpɛŋŋ tsɔ, shi jeee akɛ amɛbuɔ wɔhe.” Enɛ ha ekɛ ehe yawo bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli. Shi no haaa ena miishɛɛ. Ewie akɛ: “Minu fɔyeli kɛ dɔlɛ he waa, ni enɛ tee nɔ afii babaoo.” Beni nyɛmi yoo ko wieɔ eblayeiaŋ be he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ okɛ ohe yawo jeŋba sha mli lɛ, sɛɛ mli lɛ ofeɔ shwɛm, ni omiishɛɛ fɛɛ tãa. Afii 19 eho, shi loloolo lɛ nibii gbohii ni mifee lɛ baa mijwɛŋmɔ mli.” Nyɛmi yoo kroko hu wie akɛ: “Le ni mile akɛ mijeŋba gbonyo lɛ gba misuɔlɔi anaa waa lɛ hao mi yɛ jwɛŋmɔŋ, mumɔŋ, kɛ henumɔŋ fɛɛ. Kɛ́ Yehowa bɛ oshihilɛ mli lɛ, ofeɔ basaa.” Satan sumɔŋ ni osusu nibii tamɔ nɛkɛ ni baajɛ esha mli kɛba lɛ ahe.

9. (a) Mɛɛ sanebimɔi baanyɛ aye abua wɔ ní wɔpɛi bɔ ni wɔnaa Yehowa kɛ emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ wɔhaa lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔle Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ lɛ?

9 Kwɛ mɔbɔ sane ni eji akɛ oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ anɔkwale lɛ mli—ní mɛi ni edara lɛ po ateŋ mɛi komɛi fata he—lɛ ná niiashikpamɔ gbonyo dani amɛyɔse akɛ esha mli ŋɔɔmɔyeli haa nɔ ko wulu ŋmɛɔ mɔ! (Gal. 6:7, 8) No hewɔ lɛ bi ohe akɛ: ‘Ani minyɛɔ miyɔseɔ Satan ŋaatsɔi lɛ—akɛ eji amalei ni yeɔ mɔ awui? Ani minaa Yehowa akɛ mi-Naanyo ni fe fɛɛ, mɔ ni wieɔ anɔkwale be fɛɛ be, ní mihilɛkɛhamɔ kã etsui nɔ? Ani miheɔ miyeɔ lɛɛlɛŋ akɛ ekɛ nɔ kpakpa ko ní baaha maná miishɛɛ lɛ eteŋ mi kɔkɔɔkɔ?’ (Nyɛkanea Yesaia 48:17, 18.) Bɔni afee ni onyɛ ojɛ otsuiŋ okɛɛ hɛɛ lɛ, ebaabi ni oná Yehowa he nilee ni mli kwɔ. Ebaabi ni ole lɛ jogbaŋŋ, ni oyɔse akɛ mlai kɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsɔɔ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha bo, shi jeee akɛ esumɔɔɔ ni onáa heyeli.—Lala 25:14.

SƆLEMƆ OBI NILEE KƐ TOIBOO TSUI

10. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase Maŋtsɛ Salomo beni eji oblanyo lɛ?

10 Beni Salomo ji oblanyo lɛ, ekɛ heshibaa sɔle akɛ: “Mi lɛ gbekɛ bibioo kɛkɛ ji mi, mileko kpojee loo mlibaa.” Kɛkɛ ni esɔle ebi nilee kɛ toiboo tsui. (1 Maŋ. 3:7-9, 12) Yehowa ha nakai sɔlemɔ ni jɛ tsuiŋ lɛ hetoo, ni ebaafee nakai nɔŋŋ eha bo, ekɔɔɔ he eko kɛ́ oji gbekɛ loo onukpa. Anɔkwa sane ji akɛ, Yehowa tsɔŋ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha bo nilee kɛ sɛɛyoomɔ. Shi ebaaha ole nii kɛ́ okɛ hiɛdɔɔ kase e-Wiemɔ lɛ, osɔle obi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ní okɛ gbɛtsɔɔmɔi kɛ yelikɛbuamɔi fɛɛ ni onine shɛɔ nɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ tsu nii jogbaŋŋ lɛ. (Yak. 1:5) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa tsɔɔ gbɛi nɛɛ anɔ ehaa etsuji ni darako lɛ po leɔ nii fe mɛi fɛɛ ni booo lɛ toi, ní mɛi ni abuɔ amɛ akɛ je nɛŋ “nilelɔi kɛ ŋaalelɔi” lɛ po fata he lɛ.—Luka 10:21; nyɛkanea Lala 119:98-100.

11-13. (a) Mɛɛ nibii kpakpai wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Lala 26:4, Abɛi 13:20, kɛ 1 Korintobii 15:33 lɛ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okɛ shishitoo mlai ni yɔɔ ŋmalɛi nɛɛ amli lɛ atsu nii?

11 Bɔni afee ni wɔna nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni wɔkane Biblia lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ koni no aha wɔle Yehowa jogbaŋŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua ŋmalɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe. Eko fɛɛ eko hiɛ shishitoo mla ko ni he hiaa ni kɔɔ mɛi ni wɔkɛbɔɔ lɛ ahe: “Mikɛ yakayaka gbɔmɛi tarako shi, ni mikɛ osatofoi hu ebɔko.” (Lala 26:4) “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ; shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeena amane.” (Abɛi 13:20) “Naanyobɔɔ fɔŋ fiteɔ jeŋba kpakpa.”—1 Kor. 15:33.

12 Mɛɛ nibii kpakpai wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nakai ŋmalɛi lɛ amli? (1) Yehowa miisumɔ ni wɔhala nanemɛi kpakpai. Eesumɔ ni ebu wɔhe ni wɔkafee nɔ ko ni baaye wɔ awui loo ebaafite wɔ kɛ lɛ teŋ. (2) Mɛi ni wɔkɛsharaa lɛ náa wɔnɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa loo gbɛ gbonyo nɔ; ni enɛ ji anɔkwa sane ni anyɛŋ aje he ŋwane. Wiemɔi ni akɛtsu nii yɛ ŋmalɛi nɛɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa miisumɔ ni eshɛ wɔtsui he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kadimɔ ákɛ akɛ fãmɔ wiemɔi tsuuu nii yɛ ŋmalɛi nɛɛ eko eko mli tamɔ, “esaaa akɛ okɛ . . .” Moŋ lɛ, akɛ anɔkwa wiemɔi ni yɔɔ faŋŋ tsu nii. Etamɔ nɔ ni Yehowa miikɛɛ wɔ akɛ: ‘Anɔkwalei lɛ nɛ. Mɛni obaafee? Mɛni yɔɔ otsui mli?’

13 Naagbee lɛ, akɛni nakai ŋmalɛi kukuji etɛ lɛ ji anɔkwale hewɔ lɛ amɛbe hooo, ni abaanyɛ akɛtsu nii yɛ shihilɛi babaoo mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bi ohe saji tamɔ: Te mafee tɛŋŋ matsi mihe kɛjɛ aŋkroaŋkroi ni ji “osatofoi” lɛ ahe? Mɛɛ shihilɛi amli ekolɛ mikɛ mɛi ni tamɔ nakai baashara? (Abɛi 3:32; 6:12) Namɛi ji “nilelɔi” ni Yehowa sumɔɔ ni mikɛbɔ lɛ? Namɛi ji “kwashiai” ni esumɔɔɔ ni mikɛbɔɔ lɛ? (Lala 111:10; 112:1; Abɛi 1:7) Kɛ́ mihala nanemɛi fɔ̃ji lɛ, mɛɛ “jeŋba kpakpa” mafite? Ani je lɛ mli pɛ mikɛ nanemɛi fɔ̃ji baakpe yɛ? (2 Pet. 2:1-3) Te obaaha sanebimɔi nɛɛ ahetoo oha tɛŋŋ?

14. Te ooofee tɛŋŋ oha nyɛ-gbɛkɛ Weku Jamɔ lɛ amɔ shi jogbaŋŋ lɛ?

14 Beni osusu Ŋmalɛi nɛɛ ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ sɛɛ lɛ, mɛni hewɔ osusuuu Biblia mli ŋmalɛi krokomɛi ni haa anaa Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ saji ni kɔɔ bo kɛ oweku lɛ he lɛ ahe? * Fɔlɔi, nyɛkwɛa bɔ ni nyɛaafee nyɛsusu saji ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahe yɛ nyɛ-gbɛkɛ Weku Jamɔ lɛ mli. Kɛ́ nyɛmiifee nakai lɛ, nyɛkaia akɛ oti ni ma nyɛhiɛ ji ni nyɛye nyɛbua mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ, koni ena akɛ Nyɔŋmɔ mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ wɔ waa. (Lala 119:72) Kɛ́ nyɛfee Weku Jamɔ lɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wekukpãa ni yɔɔ weku mli bii lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli baawa, ni amɛbaabɛŋkɛ amɛhe kpaakpa.

15. Te ooofee tɛŋŋ ona kɛji ooná nilee kɛ toiboo tsui lɛ?

15 Te ooofee tɛŋŋ ona kɛji ooná nilee kɛ toiboo tsui lɛ? Gbɛ kome ji ní okɛ bɔ ni osusuɔ nii ahe lɛ ato anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema, tamɔ Maŋtsɛ David nɔ lɛ he, mɔ ni ŋma akɛ: ‘Mi-Nyɔŋmɔ, eŋɔɔ minaa akɛ mafee osuɔmɔnaa nii ni omla lɛ yɛ mitsui mli’ lɛ. (Lala 40:9) Nakai nɔŋŋ mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ hu kɛɛ akɛ: ‘Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko! Jenamɔ fɛɛ lɛ no he mijwɛŋɔ.’ (Lala 119:97) Suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ namɔ baaa kɛkɛ. Nɔ ni moŋ ni haa suɔmɔ nɛɛ daa ji, nii ni akaseɔ kɛ hiɛdɔɔ, sɔlemɔ, niianɔjwɛŋmɔ, kɛ niiashikpamɔ—kɛ́ mɔ lɛ diɛŋtsɛ na jɔɔmɔi pii ni jɛɔ Nyɔŋmɔ taomɔ nii lɛ anɔyeli mli kɛbaa lɛ.—Lala 34:9.

KAAŊMƐƐ HEYELI NI OYƆƆ AKƐ KRISTOFONYO LƐ HE!

16. Kɛ́ wɔbaaye kunim yɛ anɔkwa heyeli he ta ni wɔwuɔ lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai?

16 Yɛ yinɔsane mli fɛɛ lɛ, maji babaoo ewuu tai bɔni afee ni amɛná heyeli. Belɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa ni owuu mumɔŋ ta koni onyɛ obaa heyeli ni oyɔɔ akɛ Kristofonyo lɛ yi! Kaimɔ akɛ jeee Satan, je lɛ, kɛ emumɔ gbonyo lɛ pɛ ji ohenyɛlɔi. Ebaabi ni owuu oshi emuu ni oyeee lɛ, kɛ kutumpɔo tsui ni oyɔɔ lɛ. (Yer. 17:9; Efe. 2:3) Shi yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, obaanyɛ oye kunim. Kɛfata he lɛ, kunim fɛɛ kunim ni obaaye lɛ—ewulu jio, bibioo jio—nibii kpakpai enyɔ baanyɛ ajɛ mli kɛba. Klɛŋklɛŋ lɛ, obaaha Yehowa tsui anyɔ emli. (Abɛi 27:11) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ ona akɛ Nyɔŋmɔ “heyeli mla ni hi kɛwula shi” lɛ toi ni oboɔ lɛ miiye miibua bo lɛ, ebaaha omia ohiɛ waa koni okaje ‘gbɛ fintɔ̃ɔ’ ni kɛmɔ yaa naanɔ wala mli lɛ nɔ. Sɛɛ mli lɛ, obaaná heyeli kpele ni Yehowa anɔkwa tsuji lɛ kpaa gbɛ lɛ eko.—Yak. 1:25; Mat. 7:13, 14.

17. Mɛni hewɔ kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ esaaa akɛ wɔhaa no jeɔ wɔnijiaŋ wui lɛ, ni mɛɛ yelikɛbuamɔ Yehowa kɛhaa?

17 Anɔkwa sane ji akɛ, bei komɛi lɛ wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ. (Jaj. 7:20) Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, kaanu he akɛ ohe bɛ sɛɛnamɔ ko, ni onijiaŋ akaje wui fe nine. Okɛ oshigbeemɔhe akafee owɔɔhe—kɛ́ nakai feemɔ baabi ni oyana osafoŋ onukpai lɛ kɛha yelikɛbuamɔ po. Yakobo ŋma akɛ ‘amɛhemɔkɛyeli sɔlemɔ lɛ aaahere helatsɛ lɛ yiwala, ni Nuŋtsɔ lɛ aaatee lɛ shi, ni kɛji efee eshai lɛ, aaaŋɔfa lɛ.’ (Yak. 5:15) Hɛɛ, ohiɛ akakpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ Nyɔŋmɔ naa mɔbɔ, ni ákɛ, nɔ ko kpakpa ni ena yɛ ohe lɛ hewɔ egbala bo kɛba asafo lɛ mli lɛ. (Nyɛkanea Lala 103:8, 9.) Kɛ́ otee nɔ okɛ otsui muu fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, ebaaye ebua bo be fɛɛ be.—1 Kron. 28:9.

18. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni Yesu sɔlemɔ ni yɔɔ Yohane 17:15 lɛ aba mli yɛ wɔgbɛfaŋ?

18 Beni Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ sɔleɔ yɛ enaagbee gbɛkɛ lɛ nɔ lɛ, ekɛ wiemɔi ni hiɛ kpaŋ nɔ nɛɛ tsu nii kɛkɔ amɛhe akɛ: ‘Buu amɛhe yɛ mɔ fɔŋ lɛ hewɔ.’ (Yoh. 17:15) Jeee Yesu bɔfoi lɛ pɛ he wiemɔi nɛɛ kɔɔ, shi moŋ ekɔɔ esɛɛnyiɛlɔi fɛɛ he. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa baabu wɔhe yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli kɛha Yesu sɔlemɔ lɛ hetoo. ‘Tsɛŋ ji Yehowa ha mɛi ni nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ. Eeebaa emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ agbɛi lɛ ayi.’ (Abɛi 2:7, 8) Hɛɛ, ebɛ mlɛo akɛ aaaye Yehowa anɔkwa be fɛɛ be, shi nakai feemɔ pɛ kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli, ni ehaa anáa anɔkwa heyeli. (Rom. 8:21) Kaaha mɔ ko mɔ ko miilaka bo!

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 5 Afɔ́ Absalom sɛɛ dani Nyɔŋmɔ wo David shi akɛ ebaaha ‘seshi’ ko abata maŋtsɛsɛi lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, kulɛ esa akɛ Absalom ale akɛ Yehowa halako lɛ akɛ mɔ ni baaye David sɛɛ.—2 Sam. 3:3; 7:12.

^ kk. 14 Ŋmalɛi komɛi ni sa ni nyɛbaanyɛ nyɛsusu he ji 1 Korintobii 13:4-8 lɛ, he ni Paulo tsɔɔ nɔ ni suɔmɔ ji lɛ mli yɛ lɛ, kɛ Lala 19:8-12 lɛ, ni tsɔɔ jɔɔmɔi babaoo ni jɛɔ Yehowa mlai lɛ atoiboo mli kɛbaa lɛ.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 14]

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔyɔse mɛi ni tamɔ Absalom ŋmɛnɛ lɛ, ní wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ amɛhe lɛ?