Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Kaimɔi lɛ Ma Shi Shiŋŋ

Yehowa Kaimɔi lɛ Ma Shi Shiŋŋ

‘Yehowa kaimɔ lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii.’LALA 19:8.

1. Mɛɛ saji nɛkɛ wɔfɔɔ amɛhe susumɔ, ni te wɔnáa nakai ni wɔfeɔ lɛ he sɛɛ wɔhaa tɛŋŋ?

BEI komɛi kɛ́ oosaa ohe kɛha Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ, ani obiɔ ohe akɛ, ‘Ani wɔkaseko sane nɛɛ dã?’ Kɛ́ okɛ Kristofoi asafo lɛ ebɔ be saŋŋ lɛ, ekolɛ oyɔse akɛ saji komɛi yɛ ni akaseɔ lɛ shii abɔ. Bei pii lɛ, wɔfɔɔ saji tamɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ, kpɔmɔnɔ lɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ sui tamɔ suɔmɔ kɛ hemɔkɛyeli ahe susumɔ yɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ amli. Saji nɛɛ ni wɔfɔɔ he susumɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa ni ehaa ‘wɔtsɔmɔɔ wiemɔ lɛ nɔyelɔi, shi jeee wiemɔ lɛ nulɔi kɛkɛ.’Yak. 1:22.

2. (a) Bei pii lɛ, mɛni he Nyɔŋmɔ kaimɔi lɛ kɔɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Nyɔŋmɔ mlai lɛ yɛ adesai anɔ he?

2 Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “kaimɔ” lɛ kɔɔ mlai, famɔi, kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Nyɔŋmɔ kɛhaa ewebii lɛ ahe. Yehowa mlai kɛ egbɛtsɔɔmɔi lɛ tsakeee tamɔ bɔ ni adesai amlai tsakeɔ yɛ be kɛ beaŋ lɛ. Eyɛ mli akɛ akɛ Nyɔŋmɔ mlai kɛ egbɛtsɔɔmɔi lɛ ekomɛi ha yɛ be pɔtɛɛ ko mli loo yɛ shihilɛ pɔtɛɛ ko hewɔ, ni ŋmɛnɛ lɛ akɛtsuuu nii dɔŋŋ moŋ, shi no etsɔɔɔ akɛ naagba yɛ nakai mlai lɛ ahe. Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “[Okaimɔi] lɛ ja kɛmiiya naanɔ.”Lala 119:144.

3, 4. (a) Bei komɛi lɛ, mɛni fata Yehowa kaimɔi lɛ ahe? (b) Kɛ́ Israelbii lɛ bo kaimɔi nɛɛ atoi lɛ, te amɛnáa he sɛɛ amɛhaa tɛŋŋ?

3 Ekolɛ okadi akɛ bei komɛi lɛ, kɔkɔbɔɔ fata Yehowa kaimɔi lɛ ahe. Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔi anɔ ebɔ Israelbii lɛ kɔkɔ shii abɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni eshwɛ fioo ni Israelbii lɛ baaya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Mose bɔ amɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkwɛa nyɛhe ní ahia kɛkɛ, koni akalaka nyɛtsui, ní nyɛkpale, ní nyɛyasɔmɔ nyɔŋmɔi krokomɛi ní nyɛjá amɛ; ni Yehowa mli akafũ nyɛ.” (5 Mose 11:16, 17) Biblia lɛ haa wɔnaa akɛ, Nyɔŋmɔ kɛ kaimɔi babaoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ ha ewebii lɛ.

4 Bei pii lɛ, Yehowa kɛɔ Israelbii lɛ ní amɛshe  lɛ gbeyei, amɛbo egbee toi, ni amɛtse egbɛ́i lɛ he. (5 Mose 4:29-31; 5:28, 29) Kɛ́ amɛbo kaimɔi nɛɛ atoi lɛ, amɛnáa jɔɔmɔi babaoo.3 Mose 26:3-6; 5 Mose 28:1-4.

BƆ NI ISRAELBII LƐ FEE AMƐNII AMƐHA YƐ NYƆŊMƆ KAIMƆI LƐ AHE

5. Mɛni hewɔ Yehowa wu eha Maŋtsɛ Hezekia lɛ?

5 Nyɔŋmɔ ye shi ni ewo Israelbii lɛ anɔ yɛ amɛyinɔsane mli fɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Ashur Maŋtsɛ Sanherib yawo Yuda maŋ lɛ he ka ni ewo Maŋtsɛ Hezekia he gbeyei akɛ ebaabutu maŋ lɛ, Yehowa tsɔ ŋwɛi bɔfo ko nɔ ejie amɛ. Nyɔŋmɔ bɔfo lɛ kpata Ashur “hii tabilɔi kɛ tatsɛmɛi” lɛ fɛɛ hiɛ yɛ gbɛkɛ kome pɛ mli, ni enɛ ha Sanherib kɛ hiɛgbele ku esɛɛ kɛtee shĩa. (2 Kron. 32:21; 2 Maŋ. 19:35) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ wu eha Maŋtsɛ Hezekia lɛ? Ejaakɛ “[Hezekia ŋɔ] ehe ekpɛtɛ Yehowa he; ekpaleee kɛjɛɛɛ esɛɛ, ni eye Yehowa kitai lɛ” anɔ.2 Maŋ. 18:1, 5, 6.

Yosia bo Yehowa kaimɔi lɛ atoi, ni eye ebua kɛto anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ (Kwɛmɔ kuku 6)

6. Mɛni Maŋtsɛ Yosia fee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli?

6 Mɔ kroko hu ni ye Yehowa kitai lɛ anɔ ji Maŋtsɛ Yosia. Kɛjɛ egbekɛbiiashi beni eye afii kpaanyɔ tɔ̃ɔ lɛ, “efee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ . . . Egbaaa ninejurɔ loo abɛku.” (2 Kron. 34:1, 2) Yosia jie amagai fɛɛ ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ ni eto anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ, ni ekɛtsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli. Enɛ ni Yosia fee lɛ ha ajɔɔ lɛ kɛ maŋ muu lɛ fɛɛ.Nyɛkanea 2 Kronika 34:31-33.

7. Be fɛɛ be ni Israelbii lɛ booo Yehowa kaimɔi lɛ atoi lɛ, mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

7 Shi dɔlɛ sane ji akɛ, jeee be fɛɛ be Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ amɛhe fɔ̃ Yehowa kaimɔi lɛ anɔ kɛ amɛtsui fɛɛ. Yɛ afii ohai abɔ ni ho lɛ amli lɛ, bei komɛi lɛ amɛboɔ Nyɔŋmɔ toi, ni bei komɛi hu lɛ amɛbooo lɛ toi. Kɛ́ amɛhemɔkɛyeli lɛ nɔ gbɔ lɛ, ‘tsɔɔmɔ kɔɔyɔɔ fɛɛ tsɔɔmɔ kɔɔyɔɔ kpalaa amɛ kɛyaa kɛbaa’ taakɛ bɔfo Paulo kɛɛ lɛ. (Efe. 4:13, 14) Kɛ́ amɛkɛ amɛhe efɔ̃ɔɔ Nyɔŋmɔ kaimɔi lɛ anɔ lɛ, nibii gbohii baa amɛnɔ taakɛ atsɔ hiɛ akɛɛ amɛ lɛ.3 Mose 26:23-25; Yer. 5:23-25.

8. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Israelbii lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

8 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Israelbii lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ mli? Nyɔŋmɔ woɔ etsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ŋaa ni etsɔseɔ amɛ taakɛ efee Israelbii lɛ. (2 Pet. 1:12) Be fɛɛ be ni wɔbaakane Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ, ehaa wɔkaiɔ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi lɛ. Wɔbaanyɛ  wɔkpɛ mli akɛ wɔbaabo Yehowa gbɛtsɔɔmɔi atoi loo wɔtiu nibii ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsusuɔ akɛ eja lɛ asɛɛ. (Abɛi 14:12) Nyɛhaa wɔsusua yiŋtoi komɛi ahewɔ ni wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa kaimɔi lɛ anɔ, kɛ bɔ ni wɔbaaná he sɛɛ wɔha kɛ́ wɔkɛtsu nii lɛ ahe.

BO NYƆŊMƆ TOI KONI OYI ANÁ WALA

9. Beni Israelbii lɛ nyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ha amɛna akɛ ekɛ amɛ yɛ?

9 Yehowa etsɔɔɔ Israelbii lɛ gbɛ pɔtɛɛ ni ebaatsɔ nɔ etsɔɔ amɛ gbɛ, bɔ ni ebaabu amɛhe eha, kɛ bɔ ni ebaakwɛ amɛ eha dani amɛshi kɛyanyiɛ “ŋa kpeteŋkpele ní nɔ yɔɔ gbeyei” lɛ nɔ afii 40 lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, efee nii ni ha amɛna shii abɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛhe afɔ̃ lɛ kɛ egbɛtsɔɔmɔi anɔ. Yehowa tsɔ la kɛ atatu kutuu nɔ enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ yɛ ŋa lɛ nɔ shwane kɛ nyɔɔŋ, ni no ha amɛna akɛ ekɛ amɛ yɛ. (5 Mose 1:19; 2 Mose 40:36-38) Eha amɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ hu. “Amɛtadei suuu, ni amɛnaji hu efũuu.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, “nɔ ko nɔ ko ehiaaa amɛ.”Neh. 9:19-21.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔɔ ewebii lɛ gbɛ ŋmɛnɛ?

10 Eshwɛ fioo ni Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu baabote jalɛ jeŋ hee lɛ mli. Ani wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ ebaaha wɔ nɔ ni he hiaa wɔ koni wɔnyɛ wɔtsɔ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli sɔkee? (Mat. 24:21, 22; Lala 119:40, 41) Ŋmɛnɛ lɛ, jeee la kɛ atatu kutuu nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔɔ wɔ gbɛ kɛyaa jeŋ hee lɛ mli. Moŋ lɛ, etsɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, atee nɔ awie bɔ ni ehe hiaa ni wɔwaje wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ kɛtsɔ aŋkro Biblia kanemɔ, gbɛkɛ Weku Jamɔ, asafoŋ kpeei, kɛ shiɛmɔ ni wɔkɛ wɔhe aaawo mli daa lɛ nɔ lɛ he. Ani wɔfee tsakemɔi bɔni afee ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ atsu nii? Kɛ́ wɔfee enɛ lɛ, ebaaha wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ni no baabaa wɔyi kɛya jeŋ hee lɛ mli.

Yehowa kaimɔi lɛ ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ haa wɔkuraa wɔ-Maŋtsɛyeli Asai lɛ anɔ kɛ amɛhewɔŋ fɛɛ (Kwɛmɔ kuku 11)

11. Mɛɛ gbɛi komɛi anɔ Nyɔŋmɔ etsɔɔ akɛ wɔsane kã etsui nɔ?

11 Kɛfata yelikɛbuamɔ ni ekɛhaa wɔ koni wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ mumɔŋ lɛ he lɛ, gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ yeɔ amɛbuaa wɔ yɛ wɔshihilɛ mli daa gbi hu. Ekomɛi ji bɔ ni esaaa ni wɔtiuɔ heloonaa nibii asɛɛ babaoo kɛ bɔ ni esa akɛ wɔha wɔshihilɛ afee mlɛo koni wɔkaye wɔtsui fe nine lɛ. Agbɛnɛ hu, akɛ gbɛtsɔɔmɔ ni kɔɔ atadewoo kɛ hesaamɔ, hiɛtserɛjiemɔ ni sa, kɛ he ni esa akɛ wɔya skul kɛyashi lɛ he lɛ eha wɔ. Kɛfata he lɛ, atsɔɔ nibii ni esa akɛ wɔfee bɔni afee ni wɔshĩai kɛ wɔtsɔji amli, kɛ wɔ-Maŋtsɛyeli Asai anɔ afee shweshweeshwe, kɛ bɔni esa akɛ wɔsaa wɔhe wɔto osharai. Ŋaawoi nɛɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ wɔsane kã Nyɔŋmɔ tsui nɔ.

KAIMƆI YE EBUA MRA BE MLI KRISTOFOI LƐ NI AMƐTEE NƆ AMƐSƆMƆ NYƆŊMƆ

12. (a) Mɛni Yesu wo ekaselɔi lɛ ŋaa yɛ he shii abɔ? (b) Mɛɛ heshibaa nifeemɔ ná Petro nɔ hewalɛ, ni te esa akɛ ená wɔnɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

12 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ tee nɔ ekɛ kaimɔi ha ewebii lɛ. Yesu tee nɔ ewo ekaselɔi lɛ ŋaa ní amɛba amɛhe shi. Shi jeee kɛɛmɔ kɛkɛ ekɛɛ amɛ akɛ amɛba amɛhe shi, shi moŋ, lɛ diɛŋtsɛ efee he nɔkwɛmɔnɔ etsɔɔ amɛ. Yɛ gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ, ekɛ ebɔfoi lɛ kpe koni amɛye Hehoo lɛ. Beni Yesu kɛ bɔfoi lɛ yeɔ nii lɛ, ete shi yɛ niyenii lɛ asɛɛ ni efɔ amɛnaji ahe—nitsumɔ ko ni bei pii lɛ nyɔŋ tsuɔ. (Yoh. 13:1-17) Nifeemɔ nɛɛ ná amɛnɔ hewalɛ waa. Aaafee afii 30 sɛɛ lɛ, bɔfo Petro ni no mli lɛ efata he kɛye Hehoo lɛ, wo enanemɛi  Kristofoi lɛ ŋaa ni amɛba amɛhe shi. (1 Pet. 5:5) Esa akɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔba wɔhe shi yɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi asharamɔ mli.Fil. 2:5-8.

13. Mɛɛ su ni he hiaa waa Yesu kɛ ekaselɔi lɛ fɔɔ he wiemɔ?

13 Nɔ kroko ni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ fɔɔ he susumɔ ji, nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ. Beni Yesu kaselɔi nyɛɛɛ afã mumɔ fɔŋ ko yɛ gbekɛ nuu ko ni mumɔ fɔŋ yɔɔ emli lɛ mli lɛ, amɛbi Yesu akɛ: “Mɛɛba wɔ lɛ wɔnyɛɛɛ lɛ wɔfã lɛ?” Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛhemɔkɛyeli ni faaa lɛ hewɔŋ. Ejaakɛ lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛji nyɛyɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ sinapi wu lɛ, . . . nɔ ko bɛ ni nyɛnyɛŋ nyɛfee.” (Mat. 17:14-20) Yɛ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, etsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ hemɔkɛyeli he hiaa waa. (Nyɛkanea Mateo 21:18-22.) Ani wɔkɛ ŋaawoo ni akɛhaa wɔ yɛ kpeei wuji, kpeei bibii, kɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ tsuɔ nii koni wɔkɛwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ? Kpeei nɛɛ jeee henaabuamɔi ni haa wɔnáa miishɛɛ kɛkɛ, shi moŋ, amɛhaa wɔnáa hegbɛi ni wɔkɛaatsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ.

14. Mɛni hewɔ ŋmɛnɛ lɛ ehe miihia ni wɔná Kristo suɔmɔ lɛ eko lɛ?

14 Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli eyi obɔ kɛ kaimɔi ni woɔ wɔ hewalɛ ni wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ wɔhe. Yesu kɛɛ kitai lɛ atɛŋ nɔ ni ji enyɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji, “suɔmɔ onaanyo tamɔ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe.” (Mat. 22:39) Nakai nɔŋŋ Yesu nyɛmi Yakobo hu wie akɛ suɔmɔ ji “mla lɛ mli otu.” (Yak. 2:8) Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Suɔmɔmɛi, jeee kita hee ko miŋmaa nyɛ nɛɛ, shi moŋ kita momo ni nyɛyɔɔ kɛjɛ shishijee lɛ.” (1 Yoh. 2:7, 8) Mɛni he Yohane wieɔ akɛ eji “kita momo” lɛ? No mli lɛ, eewie kita ni akɛha wɔ akɛ wɔsumɔsumɔɔ wɔhe lɛ he. Eji kita “momo,” ejaakɛ Yesu kɛha “kɛjɛ shishijee,” ni ji afii nyɔŋmai komɛi ni tsɔ hiɛ lɛ mli. Shi eji kita “hee” hu, ejaakɛ ebiɔ ni mɔ kɛ ehe ashã afɔle, ni enɛ ji su ko ni he baahia kaselɔi lɛ beni amɛkɛ naagbai ekpe. Akɛ Kristo kaselɔi lɛ, wɔhiɛ sɔɔ kɔkɔbɔi ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkaná ŋkomeŋfa su ni ehe shi yɛ je lɛ mli, ni baanyɛ aha suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha mɛi krokomɛi lɛ he ajɔ lɛ waa lɛ eko.

15. Mɛni ji yiŋtoo titri hewɔ ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ?

15 Yesu susu mɛi krokomɛi ahe. Eha ana enɛ faŋŋ beni etsa mɛi ni he yeɔ lɛ kɛ beni etee gbohii ashi lɛ. Shi jeee mɛi atsamɔ ji yiŋtoo titri hewɔ ni Yesu ba. Eshiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ná mɛi ashihilɛ nɔ hewalɛ kwraa fe tsamɔ  ni etsa mɛi lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Wɔle akɛ mɛi ni Yesu tsa amɛ kɛ mɛi ni etee amɛ shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ gbɔlɔ ni amɛgboi yɛ sɛɛ mli, shi mɛi ni kɛ tsui krɔŋŋ bo sane ni eshiɛ lɛ toi lɛ ná hegbɛ akɛ amɛaaná naanɔ wala.Yoh. 11:25, 26.

16. Nɛgbɛ atsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ kɛyashɛ ŋmɛnɛ?

16 Ŋmɛnɛ lɛ, aatsu shiɛmɔ nitsumɔ ni Yesu je shishi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ yɛ gbɛ ni da waa nɔ. Yesu fã ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi.” (Mat. 28:19) Anɔkwa, amɛbo famɔ nɛɛ toi, ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ wɔ hu wɔbo toi! Yehowa Odasefoi ni fa fe akpekpei kpawo kɛ ekãa miishiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ yɛ shikpɔji ni fa fe 230 anɔ, ni Odasefoi lɛ kɛ mɛi akpekpei abɔ kaseɔ Biblia lɛ daa. Shiɛmɔ nitsumɔ nɛɛ yeɔ odase akɛ wɔyɛ naagbee gbii lɛ amli.

OKƐ OHE AFƆ̃ YEHOWA NƆ ŊMƐNƐ

17. Mɛɛ ŋaa Paulo kɛ Petro wo?

17 Eyɛ faŋŋ akɛ, kaimɔi ye ebua mra be mli Kristofoi lɛ ni amɛfĩ shi yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli. Bo lɛ susumɔ bɔ ni Timoteo baanu he eha, beni bɔfo Paulo ni no mli lɛ awo lɛ tsuŋ yɛ Roma lɛ wo lɛ hewalɛ akɛ: “Hiɛmɔ tsamɔ wiemɔi ni onu yɛ minaa lɛ akadi lɛ mli” lɛ he okwɛ. (2 Tim. 1:13) Beni bɔfo Petro wo enanemɛi Kristofoi lɛ hewalɛ ni amɛjie sui tamɔ hiɛmiamɔ, nyɛmimɛi ahedɔɔ, kɛ henɔyeli kpo lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Daa nɛɛ majwɛŋ nɔ makai nyɛ nɛkɛ nibii nɛɛ, tsɛ nyɛle momo, ni nyɛnane emɔ shi yɛ anɔkwale ni nyɛnine eshɛ nɔ lɛ mli.”2 Pet. 1:5-8, 12, Ga Biblia hee.

18. Te Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ bu kaimɔi amɛha tɛŋŋ?

18 Eji anɔkwale akɛ, “gbalɔi krɔŋkrɔŋi lɛ awiemɔi ni amɛwie sá lɛ” ekomɛi nɔŋŋ ji nɔ ni Paulo kɛ Petro ŋmala lɛ. (2 Pet. 3:2) Ani wɔnyɛmimɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kpoo nakai gbɛtsɔɔmɔi lɛ? Dabi, ejaakɛ amɛnu he akɛ eji suɔmɔ kpo ni Nyɔŋmɔ jie etsɔɔ amɛ, koni ‘amɛshwere yɛ wɔ-Nuŋtsɔ kɛ yiwalaherelɔ Yesu Kristo duromɔ kɛ nilee lɛ mli.’2 Pet. 3:18.

19, 20. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa kaimɔi lɛ anɔ lɛ, ni te wɔbaaná he sɛɛ wɔha tɛŋŋ?

19 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔyɛ yiŋtoi babaoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa kaimɔi ni yɔɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli lɛ anɔ. (Nyɛkanea Yoshua 23:14.) Wɔnaa bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ adesai ni yeee emuu lɛ ye eha yɛ afii akpei abɔ mli lɛ yɛ mli. Aŋma yinɔsane nɛɛ kɛha wɔsɛɛnamɔ. (Rom. 15:4; 1 Kor. 10:11) Wɔna Biblia mli gbalɛi komɛi ni eba mli yɛ wɔgbii nɛɛ amli. Abaanyɛ akɛ gbalɛ ato kaimɔi ni atsɔ hiɛ akɛha lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi akpekpei abɔ eke yuu kɛba Yehowa jamɔ krɔŋŋ lɛ mli, taakɛ agba akɛ ebaaba mli yɛ “naagbee gbii lɛ amli lɛ.” (Yes. 2:2, 3) Shihilɛi ni yɔɔ je lɛŋ ni yaa nɔ efiteɔ lɛ hu woɔ Biblia mli gbalɛ obɔ. Ni taakɛ awie kɛtsɔ hiɛ lɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni yaa nɔ yɛ jeŋ fɛɛ ŋmɛnɛ lɛ ji Yesu wiemɔi lɛ amlibaa.Mat. 24:14.

20 Wɔ-Bɔlɔ lɛ efee nibii babaoo ni baanyɛ aha wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ. Ani wɔmiiná nibii nɛɛ ahe sɛɛ? Esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ ekaimɔi lɛ anɔ. Nakai ji bɔ ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Rosellen lɛ fee. Ewie akɛ: “Beni mikɛ mihe fɔ̃ Yehowa nɔ kwraa lɛ, miyɔse faŋŋ akɛ, esuɔmɔ nine lɛ hiɛ mimli ni ewajeɔ mi.” Nyɛhaa wɔ hu wɔfea bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔná Yehowa kaimɔi lɛ ahe sɛɛ.