Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛhiɛ Akãa Shi Ahaa Sɔlemɔi”

“Nyɛhiɛ Akãa Shi Ahaa Sɔlemɔi”

“Nyɛjwɛŋmɔ mli atsea ni nyɛhiɛ akãa shi ahaa sɔlemɔi.” —1 PET. 4:7.

1, 2. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni ‘wɔhiɛ akã shi aha sɔlemɔi’ lɛ? (b) Mɛɛ saji ni kɔɔ sɔlemɔ he esa akɛ wɔbi wɔhe?

MƆ KO ni tsutsu ko lɛ etsuɔ nii gbɛkɛgbɛkɛ lɛ wie akɛ: “Maŋkɛ̃ ji be ni ewa fe fɛɛ akɛ mɔ aaashi kpe.” Ekolɛ mɛi ni ebiɔ ni amɛshi kpe jenamɔ muu fɛɛ lɛ kɛ lɛ baakpã gbee. Wɔbaanyɛ wɔkɛ enɛ ato be ni wɔyɔɔ mli amrɔ nɛɛ he. Akɛni wɔyɛ Satan nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ lɛ naagbee gbii lɛ amli hewɔ lɛ, ewa akɛ Kristofoi aaashi kpe tamɔ bɔ ni ewa akɛ aaashi kpe maŋkɛ̃ lɛ nɔŋŋ. (Rom. 13:12) Kɛ́ mɔ ko wɔ yɛ be ni wɔyɔɔ mli nɛɛ mli lɛ, ebaanyɛ efee oshara waa! No hewɔ lɛ, ehe miihia ni ‘wɔjwɛŋmɔ mli atse,’ ni wɔha ‘wɔhiɛ akã shi aha sɔlemɔi’ daa, taakɛ Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔfee lɛ.—1 Pet. 4:7.

2 Akɛni Satan je lɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani mihiɛ kã shi ha sɔlemɔi? Ani misɔleɔ sɔlemɔi srɔtoi fɛɛ, ni misɔleɔ daa? Ani bei pii lɛ, misɔleɔ mihaa mɛi krokomɛi, aloo nibii ni he hiaa mi kɛ nibii ni mitaoɔ lɛ pɛ ahe misɔleɔ yɛ? Kɛfata he lɛ, ani mibuɔ sɔlemɔ akɛ nɔ ko ni he hiaa ni baanyɛ aha ahere miyiwala?’

NYƐSƆLEA SƆLEMƆI SRƆTOI FƐƐ

3. Mɛni ji sɔlemɔi srɔtoi komɛi ni wɔbaanyɛ wɔsɔle?

3 Beni Paulo ŋmaa wolo eyaha Efesobii lɛ, ewie “sɔlemɔi srɔtoi fɛɛ” ni aaasɔle lɛ he. (Efe. 6:18, NW) Kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, bei pii lɛ wɔbiɔ Yehowa ni eha wɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ, ní etsu wɔnaagbai lɛ ahe nii eha wɔ. ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ boɔ wɔfaikpamɔi atoi ejaakɛ esumɔɔ wɔ. (Lala 65:3) Shi esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔsɔle sɔlemɔi srɔtoi fɛɛ. Ekomɛi ji, yijiemɔ sɔlemɔ, shidaa sɔlemɔ, kɛ nibaa sɔlemɔ.

4. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔfɔ Yehowa yijiemɔ yɛ wɔsɔlemɔi amli lɛ?

4 Wɔyɛ yiŋtoi babaoo ahewɔ ni esa akɛ wɔjie Yehowa yi yɛ wɔsɔlemɔi amli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́  wɔsusu “ehewalɛ nitsumɔi lɛ” kɛ “edalɛ babaoo lɛ” he lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔjie eyi. (Nyɛkanea Lala 150:1-6.) Awoɔ wɔ hewalɛ shii 13 sɔŋŋ ni wɔjie Yehowa yi yɛ Lala 150 lɛ kukuji ekpaa lɛ fɛɛ mli. Lalatsɛ kroko hu tsɔɔ suɔmɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ, eŋma akɛ: “Mijieɔ oyi shii kpawo jenamɔ yɛ ojalɛ kojomɔi lɛ ahewɔ.” (Lala 119:164) Yehowa sa yijiemɔ lɛɛlɛŋ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔjie eyi yɛ wɔsɔlemɔi amli “shii kpawo jenamɔ,” ni tsɔɔ akɛ wɔfɔ nakai feemɔ.

5. Kɛ́ wɔda shi yɛ wɔsɔlemɔi amli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebuɔ wɔhe?

5 Sɔlemɔ henɔ kroko hu ji shidaa sɔlemɔ. Paulo wo Kristofoi ni yɔɔ Filipi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsĩa nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Fil. 4:6) Wɔtsuiŋ ni wɔjɛɔ wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli lɛ buɔ wɔhe. Enɛ he miihia waa ejaakɛ wɔyɛ naagbee gbii lɛ amli, ni mɛi babaoo ji “trumui.” (2 Tim. 3:1, 2) Anɔkwa, ŋmɛnɛ lɛ mɛi babaoo ahiɛ esɔɔɔ nii yɛ je lɛ mli. Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔ hu wɔbaaná nakai su lɛ eko. Shi kɛ́ wɔda Nyɔŋmɔ shi yɛ wɔsɔlemɔi amli lɛ, wɔbaaná miishɛɛ, ni ehaŋ ‘wɔwie huhuuhu,’ ni wɔtsɔmɔ “krɔlɔi ni nɔ esaaa amɛhiɛ.” (Yuda 16) Kɛfata he lɛ, kɛ́ wekuyitsei kɛ amɛweku lɛ miisɔle ni amɛda Nyɔŋmɔ shi yɛ sɔlemɔ lɛ mli lɛ, ewoɔ amɛŋamɛi kɛ amɛbii lɛ hewalɛ koni amɛ hu amɛda shi.

6, 7. Mɛni ji nibaa sɔlemɔ, ni mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔba Yehowa yɛ sɔlemɔ mli?

6 Nibaa sɔlemɔ ji sɔlemɔ ko ni akɛ hiɛdɔɔ kɛ henumɔi baa nii yɛ mli. Mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔba Yehowa yɛ sɔlemɔ mli? Wɔbaanyɛ wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ beni aawa wɔ yi loo beni hela ko ni naa wa waa emɔ wɔ. Yɛ be ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ baakpa Yehowa fai koni eye ebua wɔ. Shi ani ja hela emɔ wɔ loo aawa wɔ yi dani wɔbaanyɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ abi Yehowa nɔ ko?

7 Kɛha sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, nyɛhaa wɔsusua Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ he, ni wɔkwɛ nɔ ni ewie yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ, kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ he. (Nyɛkanea Mateo 6:9, 10.) Efɔŋfeemɔ eyi je lɛŋ obɔ, ni nɔyelɔi lɛ nyɛɛɛ atsu amɛshishibii lɛ ahiamɔ nii ahe nii. Enɛ hewɔ lɛ, ehi akɛ wɔɔsɔle ni atse Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ he, ní e-Maŋtsɛyeli lɛ abajie Satan nɔyeli lɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Ni amrɔ nɛɛ hu ji be ni esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ abi ni Yehowa aha afee esuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔhiɛ akãa shi, ni wɔsɔle sɔlemɔi srɔtoi lɛ fɛɛ.

‘NYƐYAA NƆ NYƐSƆLEA’

8, 9. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔbuɔ Petro kɛ bɔfoi krokomɛi ni wɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ fɔ lɛ?

8 Eyɛ mli akɛ bɔfo Petro wo Kristofoi hewalɛ ni ‘amɛhiɛ akã shi aha sɔlemɔi’ moŋ, shi be ko lɛ, lɛ diɛŋtsɛ eyafeee nakai. Efata kaselɔi ni wɔ beni Yesu sɔleɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ amɛ ni ‘amɛshi kpe, ni amɛya nɔ amɛsɔle’ moŋ, shi amɛwɔ.—Nyɛkanea Mateo 26:40-45.

9 Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbu Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ fɔ yɛ wɔ ni amɛwɔ lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkai akɛ nibii ni tee nɔ nakai gbi lɛ ha etɔ amɛ waa. Amɛto gbɛjianɔ kɛha Hehoo lɛ yeli, ni amɛye gbi jurɔ nɛɛ nakai gbi lɛ gbɛkɛ. No sɛɛ lɛ, Yesu to Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛ Niyenii lɛ shishi bɔni afee ni ekaselɔi lɛ ale  bɔ ni esa akɛ amɛye egbele lɛ Kaimɔ lɛ amɛha. (1 Kor. 11:23-25) Biblia lɛ kɛɛ akɛ, “beni amɛlá yijiemɔ lala ko lɛ, amɛje kpo amɛtee Mũ gɔŋ lɛ nɔ.” Enɛ bi ni amɛnyiɛ gbɛ kakadaŋŋ kɛtsɔ Yerusalem gbɛjegbɛi lɛ anɔ dani amɛyashɛ jɛmɛ. (Mat. 26:30, 36) Eeenyɛ efee akɛ beni amɛshɛɔ jɛmɛ lɛ, atswa fe nyɔɔŋ ŋmɛlɛ 12. Eji wɔyɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli nakai gbi lɛ gbɛkɛ lɛ kulɛ, ekolɛ wɔ hu wɔbaawɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni Yesu aaabu bɔfoi ni etɔ̃ amɛ lɛ fɔ lɛ, ewie akɛ, “mumɔ lɛ miikpɛlɛ moŋ, shi heloo lɛ egbede.”

Eyɛ mli akɛ Petro tɔ̃ moŋ, shi eha ‘ehiɛ kã shi ha sɔlemɔi’ (Kwɛmɔ kuku 10, 11)

10, 11. (a) Mɛni Petro kase kɛjɛ nɔ ni tee nɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ mli? (b) Mɛni okaseɔ kɛjɛɔ Petro niiashikpamɔ lɛ mli?

10 Nɔ ni tee nɔ yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli nakai gbi lɛ gbɛkɛ lɛ dɔ Petro waa, shi ekase nɔ ko kpele kɛjɛ mli. Yesu ewie kɛtsɔ hiɛ akɛ: “Nyɔɔŋ nɛŋ lɛ mihe sane baaha nyɛ fɛɛ nyɛnane atɔ̃tɔ̃.” Beni ewie nakai lɛ, Petro wie akɛ: “Kɛji mɛi lɛ fɛɛ nane aaatɔ̃tɔ̃ yɛ ohe lɛ, mi lɛ minane etɔ̃tɔ̃ŋ gbi ko gbi ko.” Kɛkɛ ni Yesu kɛɛ akɛ, Petro baakpa yɛ esɛɛ shii etɛ. Shi Petro emiii nɔ, ni ekɛɛ akɛ: “Kɛji gbo mikɛo aaagbo tete lɛ, mikpaŋ yɛ osɛɛ!” (Mat. 26:31-35) Sɛɛ mli lɛ, Petro kpa yɛ Yesu sɛɛ taakɛ Yesu gba lɛ. Beni Petro yɔse nɔ ni efee lɛ, edɔ lɛ waa, ni “eyafo aahu.”—Luka 22:60-62.

11 Petro yɔse kɛjɛ eniiashikpamɔ lɛ mli akɛ, esaaa ni ekɛ ehe fɔ̃ɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe nɔ fe nine. Ekã shi faŋŋ akɛ, sɔlemɔ ji nɔ ni ye ebua Petro yɛ sane nɛɛ mli. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Ejaakɛ Petro ji mɔ ni ŋma akɛ, ‘wɔhiɛ akã shi aha sɔlemɔi’ lɛ. Ani wɔkɛ nakai Biblia mli ŋaawoo lɛ tsuɔ nii? Kɛfata he lɛ, ani wɔyaa nɔ wɔsɔleɔ kɛtsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ? (Lala 78:7) Esa akɛ wɔha bɔfo Paulo ŋaawoo ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ hu ahi wɔjwɛŋmɔŋ akɛ: “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ ehe ni ahi koni ekagbee shi.”—1 Kor. 10:12.

ABO NEHEMIA SƆLEMƆI LƐ ATOI

12. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Nehemia fee eha wɔ?

12 Nyɛhaa wɔsusua Nehemia ni sɔmɔ akɛ Persia Maŋtsɛ Artashasta dãawolɔ yɛ afi 450 D.Ŋ.B. lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he wɔkwɛa. Nehemia ji mɔ ko ni jɛ etsui muu fɛɛ mli esɔle eha Yehowa, ni esa akɛ wɔkase lɛ. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, ‘ehi ŋmaa ni esɔle yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ’ gbii abɔ yɛ shihilɛ ni jaraa ni Yudafoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ yaje mli lɛ hewɔ. (Neh. 1:4) Beni Artashasta bi Nehemia nɔ hewɔ ni ehiɛ efee mɔbɔmɔbɔ lɛ nɔŋŋ “kɛkɛ ni  [Nehemia kpa] ŋwɛi Nyɔŋmɔ lɛ fai.” (Neh. 2:2-4) Mɛni jɛ mli kɛba? Yehowa ha esɔlemɔ lɛ hetoo bɔ ni ha Ewebii lɛ ná he sɛɛ. (Neh. 2:5, 6) Ekã shi faŋŋ akɛ, enɛ waje Nehemia hemɔkɛyeli lɛ waa!

13, 14. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ni Satan akaje wɔnijiaŋ wui?

13 Kɛ́ wɔsɔleɔ daa taakɛ Nehemia fee lɛ, ebaaha wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Satan yitsoŋ wa, ni bei pii lɛ etutuaa wɔ beni wɔgbɔjɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ hela ko miigba wɔnaa loo wɔhao waa, ni wɔnyɛɛɛ wɔtsu babaoo lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ Nyɔŋmɔ hiɛ esɔɔɔ bei abɔ ni wɔkɛshiɛɔ daa nyɔɔŋ lɛ dɔŋŋ. Ekolɛ nibii gbohii ni etee nɔ yɛ wɔteŋ mɛi komɛi ashihilɛ mli be ko ni eho lɛ ahe susumɔ baaha wɔhao. Satan baasumɔ ni wɔnu he akɛ wɔhe bɛ sɛɛnamɔ ko. Ebɔɔ mɔdɛŋ akɛ etsɔ susumɔi gbohii nɛɛ anɔ egbɔjɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ. Shi kɛ́ ‘wɔhiɛ kã shi ha sɔlemɔi lɛ,’ wɔbaanyɛ wɔhiɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli kpɛŋŋ. Anɔkwa, kɛ́ wɔhiɛ “hemɔkɛyeli tsɛ̃ŋ lɛ mli” lɛ, wɔbaanyɛ wɔgbe “mɔ fɔŋ lɛ gãimlibii ní tsoɔ lɛ fɛɛ.”—Efe. 6:16.

Kɛ́ wɔha ‘wɔhiɛ kã shi ha sɔlemɔi’ lɛ, ehaa wɔyeɔ anɔkwa yɛ shihilɛi ni jaraa amli (Kwɛmɔ kuku 13, 14)

14 Kɛ́ ‘wɔhiɛ kã shi ha sɔlemɔi lɛ,’ kaa ko ebatiŋ wɔ shi trukaa ni baaha wɔgbo Yehowa nɔ toi. Kɛ́ wɔkɛ kai kɛ jaramɔ shihilɛi kpe lɛ, esa akɛ wɔkai Nehemia nɔkwɛmɔnɔ lɛ ni wɔsɔle wɔha Nyɔŋmɔ amrɔ nɔŋŋ. Yehowa pɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkpee kai kɛ jaramɔ shihilɛi ni baanyɛ agbɔjɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ anaa yɛ omanyeyeli mli.

SƆLEMƆ OHA MƐI KROKOMƐI

15. Mɛɛ saji esa akɛ wɔbibii wɔhe yɛ mɛi krokomɛi ni wɔɔsɔle wɔha lɛ he?

15 Yesu sɔle kɛ hiɛdɔɔ eha Petro koni bɔfo lɛ hemɔkɛyeli lɛ he akajɔ. (Luka 22:32) Kristofonyo anɔkwafo ko ni hi  shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli ni atsɛɔ lɛ Epafra lɛ hu kase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni ekɛ hiɛdɔɔ sɔle eha enyɛmimɛi ni yɔɔ Kolose lɛ. Paulo ŋma amɛ akɛ: “Ekɛ mɔdɛŋbɔɔ hiɛ sɔlemɔi amli waa kɛha nyɛ, koni nyɛdamɔ shi akɛ mɛi ni eye emuu ni amɛyimɔ obɔ̃bɔ̃ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii fɛɛ feemɔ.” (Kol. 4:12, Ga Biblia hee) Esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani misɔleɔ kɛ hiɛdɔɔ mihaa minyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ? Shii enyiɛ misɔleɔ mihaa minyɛmimɛi hii kɛ yei ni naa nɔ yɛ adebɔɔ naa oshara ko hewɔ lɛ? Mɛɛ be nɛ ni mikɛ hiɛdɔɔ sɔle miha mɛi ni tsuɔ sɔ̃i wuji ahe nii yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ? Mɛɛ be nɛ ni misɔle miha aŋkroaŋkroi ni yɔɔ misafo lɛ mli ni kɛ shihilɛi ni jaraa kpeɔ lɛ?’

16. Ani ehe miihia ni wɔsɔle wɔha wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ? Tsɔɔmɔ mli.

16 Kɛ́ wɔsɔle wɔha nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ, ebaanyɛ eye ebua amɛ waa. (Nyɛkanea 2 Korintobii 1:11.) Kɛ́ Yehowa tsuji babaoo sɔle yɛ nɔ kome too he shii abɔ lɛ, no etsɔɔɔ doo akɛ ebaaha nakai sɔlemɔ lɛ hetoo. Shi kɛ́ eeha hetoo lɛ, emii shɛɔ ehe akɛ etsuji lɛ susuɔ amɛnyɛmimɛi krokomɛi lɛ ahe waa. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbu hegbɛ ni wɔná kɛ sɔ̃ ni kã wɔnɔ akɛ wɔsɔle wɔha mɛi krokomɛi lɛ akɛ nɔ ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa. Taakɛ Epafra fee lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔha wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ ni wɔsusuɔ amɛhe. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná miishɛɛ babaoo, ejaakɛ “nɔhamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ.”—Bɔf. 20:35.

“WƆYIWALAHEREMƆ LƐ EBƐŊKƐ”

17, 18. Kɛ́ ‘wɔhiɛ kã shi ha sɔlemɔi’ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaaye ebua wɔ?

17 Dani Paulo baaŋma akɛ, “nyɔɔŋ lɛ eho etã, ni jetsɛremɔ ebɛŋkɛ” lɛ, eŋma akɛ: ‘Nyɛle be lɛ akɛ agbɛnɛ ŋmɛlɛtswaa ni nyɛkɛaate shi kɛaajɛ wɔ mli lɛ eshɛ; ejaakɛ agbɛnɛ wɔyiwalaheremɔ lɛ ebɛŋkɛ fe tsutsu beni wɔhe wɔye lɛ.’ (Rom. 13:11, 12) Jeŋ hee ni Nyɔŋmɔ wo he shi lɛ ebɛŋkɛ, ni wɔyiwalaheremɔ lɛ ebɛŋkɛ fe bɔ ni ekolɛ wɔsusuɔ. Jeee be ni esa akɛ wɔwɔ yɛ mumɔŋ nɛ. Esaaa akɛ wɔhaa je lɛŋ nibii ni gbalaa mɔ jwɛŋmɔ lɛ heɔ be ni esa akɛ wɔ-kome too wɔkɛsɔle wɔha Yehowa lɛ. Moŋ lɛ, esa akɛ ‘wɔhiɛ akã shi aha sɔlemɔi.’ Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaaha wɔtsɔmɔ gbɔmɛi ni yɔɔ “jeŋbai krɔŋkrɔŋi” ni kɛ amɛhe woɔ ‘Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi amli’ beni wɔmɛɔ Yehowa gbi lɛ. (2 Pet. 3:11, 12) Bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhaa lɛ baatsɔɔ kɛji wɔhiɛ kamɔ yɛ mumɔŋ, ni akɛ, wɔheɔ wɔyeɔ akɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ. Esaaa akɛ ‘wɔfɔ̃ɔ sɔlemɔ.’ (1 Tes. 5:17) Nyɛhaa wɔkasea Yesu, ni wɔtao he ko ni wɔ pɛ wɔbaanyɛ wɔyasɔle wɔha Yehowa yɛ jɛmɛ. Kɛ́ wɔŋɔ be babaoo kɛsɔle wɔha Yehowa lɛ, no baaha wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ kpaakpa. (Yak. 4:7, 8) Enɛ baafee jɔɔmɔ kpele diɛŋtsɛ!

18 Ŋmalɛ lɛ kɛɔ akɛ: “Kristo lɛ, be ni eyɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ ekɛ bolɔmɔ ni naa wa kɛ yaafonui ŋɔ sɔlemɔi kɛ faikpamɔi eha mɔ ni baanyɛ eyiwala ahere kɛjɛ gbele mli lɛ, tamɔ afɔle, ni e-Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ hewɔ lɛ abo lɛ toi.” (Heb. 5:7, Ga Biblia hee) Yesu kɛ bolɔmɔ ni naa wa kɛ faikpamɔi sɔle eha Nyɔŋmɔ, ni etee nɔ eye lɛ anɔkwa kɛyashi egbe eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa tee esuɔmɔ Bi lɛ shi, ni ekɛ wala ni anyɛŋ hiɛ akpata juro lɛ yɛ ŋwɛi. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔye wɔŋwɛi Tsɛ lɛ anɔkwa, ekɔɔɔ he eko kai kɛ shihilɛi ni jaraa ni wɔkɛbaakpe. Kɛ́ wɔha ‘wɔhiɛ kã shi ha sɔlemɔi’ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná juromɔnɔ, ni ji naanɔ wala lɛ.