Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa—Wɔ-Shieŋtsɛ

Yehowa—Wɔ-Shieŋtsɛ

“Atsɛ́ [Abraham] akɛ Nyɔŋmɔ shieŋtsɛ.”—YAK. 2:23.

1. Akɛni abɔ wɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ hewɔ lɛ, mɛni wɔnyɛɔ wɔfeɔ?

BEI pii lɛ, kɛ́ gbekɛ ko je efɔlɔi lɛ, afɔɔ kɛɛmɔ akɛ, “kaa fɔɔɔ loofɔlɔ.” Anɔkwa, gbekɛbii pii je amɛfɔlɔi waa. Ebaa lɛ nakai, ejaakɛ gbekɛ fɛɛ gbekɛ náa sui komɛi kɛjɛɔ etsɛ kɛ enyɛ he. Yehowa, wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, ji mɔ ni ha wɔ wala. (Lala 36:10) Ni wɔ, ebii, ni ji adesai lɛ, wɔje lɛ yɛ gbɛi pii anɔ. Akɛni abɔ wɔ yɛ esubaŋ nɔ hewɔ lɛ, wɔnyɛɔ wɔsusuɔ nii ahe, wɔkpɛɔ wɔyiŋ, ni wɔkɛ mɛi bɔɔ naanyo.1 Mose 1:26.

2. Mɛni haa wɔnyɛɔ wɔkɛ Yehowa bɔɔ naanyo?

2 Yehowa baanyɛ atsɔ wɔ-Shieŋtsɛ. Suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha wɔ kɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ lɛ kɛ e-Bi lɛ mli lɛ ji nɔ ni haa naanyobɔɔ ni tamɔ nɛkɛ bakãa wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ. Yesu wie akɛ: “Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.” (Yoh. 3:16) Mɛi babaoo tsɔmɔ Yehowa shieŋtsɛmɛi. Nyɛhaa wɔsusua amɛteŋ mɛi enyɔ he.

“MISHIEŊTSƐ ABRAHAM”

3, 4. Mɛni ha esoro Abraham kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ yɛ Israelbii lɛ anɔ lɛ he?

3 Yehowa tsɛ Israelbii lɛ ablematsɛ Abraham akɛ, “mishieŋtsɛ Abraham.” (Yes. 41:8) Atsɛ Abraham akɛ Nyɔŋmɔ  shieŋtsɛ yɛ 2 Kronika 20:7 lɛ hu. Mɛni ha nakai nuu anɔkwafo lɛ nyɛ ekɛ e-Bɔlɔ lɛ bɔ naanyo gbagbalii lɛ? No ji Abraham hemɔkɛyeli lɛ.1 Mose 15:6; nyɛkanea Yakobo 2:21-23.

4 Kulɛ Yehowa ji Abraham seshibii ni batsɔ blema Israel maŋ lɛ a-Tsɛ kɛ amɛ-Shieŋtsɛ. Shi dɔlɛ sane ji akɛ, amɛfite amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa shiwoi lɛ amli lɛ tã.

5, 6. (a) Te fee tɛŋŋ Yehowa batsɔ o-Naanyo? (b) Mɛɛ saji esa akɛ wɔbi wɔhe?

5 Kɛ́ otee nɔ okase Yehowa he nii babaoo lɛ, hemɔkɛyeli ni oyɔɔ yɛ emli lɛ mli baawa, ni obaasumɔ lɛ waa. Kaimɔ be ni oná ole akɛ Nyɔŋmɔ ji Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, ni akɛ obaanyɛ okɛ lɛ abɔ naanyo kpaakpa lɛ. Okase akɛ, yɛ Adam toigbele lɛ hewɔ lɛ, afɔ wɔ fɛɛ awo esha mli. Obaná ole akɛ, wekukpaa kpakpa bɛ adesai fɛɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. (Kol. 1:21) Kɛkɛ ni obayɔse akɛ wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ kɛ wɔteŋ jɛkɛɛɛ, ni esusuɔ wɔhe. Beni wɔná wɔle akɛ Yehowa kɛ e-Bi Yesu shã afɔle yɛ wɔhewɔ, ní wɔná hemɔkɛyeli yɛ nakai afɔleshaa lɛ mli lɛ, wɔ kɛ Nyɔŋmɔ bɔi naanyobɔɔ.

6 Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Kɛjɛ nakai be lɛ kɛbashi bianɛ lɛ, ani naanyobɔɔ ni yɔɔ mi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli miiya nɔ eewa? Ani hiɛkɛnɔfɔɔ ni miyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli wa, ni suɔmɔ ni miyɔɔ kɛha lɛ lɛ miiya nɔ emli miiwa gbi fɛɛ gbi?’ Mɔ kroko hu ni kɛ Yehowa bɔ gbagbalii yɛ blema ji Gideon. Nyɛhaa wɔsusua enɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ he, ni wɔkase lɛ.

YEHOWA JI HEJƆLƐ

7-9. (a) Mɛɛ niiashikpamɔ ko ni ekaaa Gideon ná, ni mɛni jɛ mli kɛba? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔ Yehowa naanyo?

7 Kojolɔ Gideon sɔmɔ Yehowa yɛ be ni Israelbii lɛ kɛ jaramɔ shihilɛ miikpe yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli. Kojolɔi yitso 6 lɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa bɔfo ko yasara Gideon yɛ Ofra. Nakai beaŋ lɛ, Midianbii lɛ fɔɔ Israelbii lɛ tutuamɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Gideon miigbee ŋmaa, jeee yɛ faŋŋ, shi moŋ yɛ weinbu mli, bɔni afee ni ekɛto oya kɛji henyɛlɔi lɛ miiba. Beni bɔfo ni basara Gideon lɛ tsɛ lɛ akɛ “nuu ekãalɔ” lɛ, efee lɛ naakpɛɛ, ni ebi bɔfo lɛ kɛji Yehowa, mɔ ni kpɔ̃ Israelbii lɛ beni amɛyɔɔ Mizraim lɛ baakpɔ̃ amɛ yɛ shihilɛ nɛɛ hu mli. Bɔfo lɛ damɔ Bɔlɔ lɛ najiaŋ eha Gideon le akɛ Yehowa baaye ebua lɛ.

8 Gideon bi bɔ ni eeefee ehere “Israel yiwala yɛ Midianbii lɛ adɛŋ.” Yehowa ha lɛ hetoo ni mli kã shi faŋŋ akɛ: “Mibafata ohe aahu, ni ooogbe Midianbii lɛ tamɔ agbeɔ mɔ kome!” (Koj. 6:11-16) Eka shi faŋŋ akɛ, akɛni Gideon yiŋ etɛ̃ɛɛ lɛ lolo hewɔ lɛ, ebi ni aha lɛ okadi ko. Kadimɔ akɛ, yɛ sanegbaa nɛɛ mli lɛ, Gideon ná nɔmimaa akɛ Yehowa ji Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ.

9 Nɔ ni ba yɛ no sɛɛ lɛ waje Gideon hemɔkɛyeli lɛ, ni eha etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa. Gideon hoo niyenii ni ekɛbama bɔfo lɛ hiɛ. Beni bɔfo lɛ kɛ edɛhiɛmɔ tso lɛ sa niyenii lɛ he, ni la bashã niyenii lɛ, Gideon yɔse akɛ Yehowa ji mɔ ni tsu bɔfo lɛ lɛɛlɛŋ. Kɛkɛ ni Gideon tsui fã ni ebo akɛ: “Ao, Nuŋtsɔ Yehowa! Yehowa bɔfo pam mina hiɛ kɛ hiɛ nɛɛ!” (Koj. 6:17-22) Ani nɔ ni ba nɛɛ ha Gideon she gbeyei akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ aaabɔ naanyo? Dabi kwraa! No moŋ ha etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa. Nɔ hewɔ ni wɔwieɔ nakai lɛ ji akɛ, Gideon ma afɔleshaa latɛ yɛ jɛi ni ewo lɛ gbɛ́i akɛ, “Yehowa Shalom,” ni eshishi ji, Yehowa ji Hejɔlɛ. (Nyɛkanea Kojolɔi 6:23, 24.) Kɛ́ wɔjwɛŋ nɔ ni Yehowa feɔ ehaa wɔ gbi fɛɛ gbi lɛ nɔ lɛ, wɔbaana akɛ eji Naanyo kpakpa. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ gba  sane yɛ sɔlemɔ mli daa lɛ, ebaaha wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ ni wɔ kɛ lɛ teŋ naanyobɔɔ lɛ mli baawa.

NAMƆ ‘AAATO YEHOWA BUU LƐŊ?’

10. Taakɛ Lala 15:3, 5 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni Yehowa taoɔ yɛ mɛi fɛɛ ni sumɔɔ akɛ amɛtsɔmɔ enanemɛi lɛ adɛŋ?

10 Kɛ́ wɔmiitao wɔtsɔ Yehowa naanyo lɛ, esa akɛ wɔshɛ taomɔ nii komɛi ahe. David tsɔɔ nɔ ni esa akɛ wɔfee koni wɔnyɛ ‘wɔto Yehowa buu lɛŋ,’ ni tsɔɔ akɛ wɔtsɔ Nyɔŋmɔ naanyo lɛ yɛ lala ko ni elá ni aŋma yɛ Lala 15 lɛ mli. (Lala 15:1) Nyɛhaa wɔsusua taomɔ nii nɛɛ ateŋ enyɔ, ni ji bɔ ni aaafee atsi he kɛjɛ lilɛi ni akɛaaye osheku he kɛ anɔkwa ni aaaye yɛ nii fɛɛ mli lɛ ahe wɔkwɛa. David wie sane ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ yɛ mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ akɛ etsɔ Yehowa naanyo lɛ he akɛ: ‘Ekɛ elilɛi yeee mɔ he osheku; eheee mɔ ni eye bem he nyɔɔŋnii.’Lala 15:3, 5.

11. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔyeɔ mɔ ko mɔ ko he osheku lɛ?

11 Yɛ lala kroko mli lɛ, David bɔ kɔkɔ akɛ: “Mɔ̃ olilɛi mli ní ekafee efɔŋ.” (Lala 34:14) Kɛ́ wɔbooo kɔkɔbɔɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma nɛɛ toi lɛ, wɔ kɛ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ni ji jalɔ lɛ teŋ naanyobɔɔ lɛ baafite. Anɔkwa, Satan, ni ji Yehowa henyɛlɔ ni fe fɛɛ lɛ, ji oshekuyelɔ loo heguɔgbelɔ. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ Abonsam lɛ shishi ji heguɔgbelɔ. Kɛ́ wɔkwɛɔ jogbaŋŋ yɛ nɔ ni wɔwieɔ yɛ mɛi ahe wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ he lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔhi Yehowa masɛi. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ, titri lɛ yɛ bɔ ni wɔwieɔ hii ni ahala yɛ asafo lɛ mli lɛ ahe wɔhaa lɛ he.Nyɛkanea Hebribii 13:17; Yuda 8.

12, 13. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔye anɔkwa yɛ nii fɛɛ mli lɛ? (b) Kɛ́ wɔye anɔkwa lɛ, te ebaaná mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

12 Ale Yehowa tsuji akɛ amɛyeɔ anɔkwa, ni amɛshishiuuu mɔ. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛsɔlea nyɛhaa wɔ; ejaakɛ wɔhiɛ ka nɔ akɛ wɔyɛ henilee kpakpa, ni wɔmiitao akɛ wɔba wɔjeŋ fɛfɛo yɛ nii fɛɛ mli.” (Heb. 13:18) Akɛni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaaba “wɔjeŋ fɛfɛo yɛ nii fɛɛ mli” hewɔ lɛ, wɔsumɔɔɔ akɛ wɔshishiuɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ amɛtsuɔ nii amɛhaa wɔ lɛ, wɔkɛ amɛ yeɔ jogbaŋŋ, wɔwoɔ amɛ nyɔmɔ taakɛ wɔkɛ amɛ eba gbeekpamɔ lɛ. Akɛ Kristofoi lɛ, wɔyeɔ mɛi fɛɛ ni tsuɔ nii yɛ wɔshishi kɛ mɛi krokomɛi hu anɔkwa. Ni kɛ́ wɔnyɛmi Kristofonyo ko ehe wɔ yɛ enitsumɔ mli lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔkashishiu lɛ kɛtsɔ hegbɛi krɛdɛi komɛi ni wɔbaaŋɔ beni wɔbiko lɛ nɔ.

13 Bei pii lɛ, mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ jieɔ Yehowa Odasefoi ayi yɛ anɔkwa ni amɛyeɔ lɛ hewɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nitsumɔhe wulu ko nɔkwɛlɔ ko yɔse akɛ Yehowa Odasefoi yeɔ amɛwiemɔ nɔ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛyeɔ nyɛwiemɔ nɔ be fɛɛ be.” (Lala 15:4) Kɛ́ wɔye anɔkwa lɛ, ehaa naanyobɔɔ kpakpa hiɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ be fɛɛ be. Agbɛnɛ hu lɛ, ehaa ajieɔ wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ yi.

YE OBUA MƐI KROKOMƐI NI AMƐBATSƆMƆ YEHOWA SHIEŊTSƐMƐI

Wɔyeɔ wɔbuaa mɛi krokomɛi koni amɛbatsɔmɔ Yehowa nanemɛi (Kwɛmɔ kuku 14, 15)

14, 15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɛi ni amɛbatsɔmɔ Yehowa shieŋtsɛmɛi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ?

14 Eyɛ mli akɛ ekolɛ mɛi babaoo ni wɔkɛkpeɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ moŋ, shi amɛnaaa lɛ akɛ amɛ-Shieŋtsɛ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua amɛ lɛ? Susumɔ gbɛtsɔɔmɔ ni Yesu kɛha ekaselɔi 70 beni etsu amɛ enyɔnyɔɔnyɔ ni amɛyashiɛ lɛ he okwɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Ni shĩa fɛɛ shĩa ni nyɛaabote lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ nyɛkɛa akɛ:  Hejɔlɛ aba shĩa nɛɛ! Ni kɛji hejɔlɛ bi ko yɛ jɛi lɛ, nyɛhejɔlɛ lɛ aaahi enɔ; shi kɛ́ jeee nakai lɛ, eeeku esɛɛ eba nyɛŋɔɔ ekoŋŋ.” (Luka 10:5, 6) Kɛ́ wɔjie naanyobɔɔ su kpo lɛ, ebaaha mɛi akpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ. Kɛ́ wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ, ebaaha amɛtsui he ajɔ ni amɛbo wɔ toi be kroko.

15 Kɛ́ wɔkɛ mɛi ni kɛ amɛhe ewo apasa jamɔ loo kusumii ni kɛ Biblia lɛ kpãaa gbee amli vii lɛ kpe lɛ, wɔjieɔ naanyobɔɔ su kpo, ni wɔkɛ amɛ wieɔ kɛ naajɔlɛ. Wɔhereɔ mɛi fɛɛ kɛbaa wɔsafoŋ kpeei lɛ ashishi, titri lɛ mɛi ni ehao yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ ni miitao amɛle Nyɔŋmɔ ni wɔjáa lɛ he sane lɛ. Enɛɛmɛi ahe nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ saji ni jeɔ kpo yɛ be kɛ beaŋ ni yitso ji, “Biblia lɛ Tsakeɔ Mɛi” lɛ amli.

WƆSHIEŊTSƐ NI FE FƐƐ LƐ NI WƆKƐAATSU NII

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔbatsɔmɔ Yehowa shieŋtsɛmɛi kɛ ‘ehefatalɔi nitsulɔi’?

16 Mɛi ni feɔ ekome kɛtsuɔ nii be fɛɛ be lɛ tsɔmɔɔ nanemɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa. Mɛi fɛɛ ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa lɛ batsɔmɔɔ eshieŋtsɛmɛi kɛ ‘ehefatalɔi nitsulɔi.’ (Nyɛkanea 1 Korintobii 3:9.) Beni wɔshiɛɔ ni wɔfeɔ mɛi kaselɔi lɛ, wɔkaseɔ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sui ni nɔ bɛ lɛ ahe nii babaoo. Wɔnaa bɔ ni emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ ebuaa wɔ kɛshiɛɔ sane kpakpa lɛ.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔŋ niyenii ni wɔnine shɛɔ nɔ yɛ wɔkpeei bibii kɛ kpeei wuji ashishi lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa ji wɔ-Shieŋtsɛ?

17 Babaoo ni wɔkɛ wɔhe woɔ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, babaoo ni wɔnuɔ he akɛ wɔbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔnaa bɔ ni Yehowa eŋmɛɛɛ shiteekɛwolɔi gbɛ ni amɛtsĩ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa. Nyɔŋmɔ etee nɔ etsɔɔ wɔ gbɛ, ni wɔnyaa bɔ ni eyaa nɔ etsɔɔ asafoŋ kpeei kɛ wɔwoji lɛ anɔ etsɔɔ wɔ nii lɛ he waa. Kɛ́ wɔtee kpeei wuji kɛ kpeei bibii lɛ, wɔnaa faŋŋ akɛ wɔ-Tsɛ lɛ le naagbai ni wɔkɛkpeɔ, ni ele wɔhiamɔ nii hu. Yɛ wolo ko ni weku ko ŋma beni amɛtee wɔkpeei wuji lɛ eko sɛɛ lɛ mli lɛ, amɛwie akɛ: “Kpee lɛ ta wɔtsuiŋ waa. Wɔna akɛ Yehowa sumɔɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni eetao ni wɔye omanye.” Gbalashihilɛ mli bii komɛi ni jɛ Germany lɛ tee kpee krɛdɛɛ ko yɛ Ireland lɛ, amɛwie akɛ amɛhiɛ sɔ bɔ ni ahere amɛ hiɛmɛɛ kɛ bɔ ni akwɛ amɛ lɛ waa, ni amɛkɛfata he akɛ: “Shi wɔmiiŋɔ shidaa ni fe fɛɛ lɛ wɔmiiha Yehowa kɛ e-Maŋtsɛ Yesu Kristo. Amɛfɔ̃ wɔ nine koni wɔbafata maŋ ni efee ekome nɛɛ he. Jeee wiemɔ kɛkɛ wɔwieɔ akɛ ekomefeemɔ yɛ wɔteŋ, shi wɔnaa enɛ yɛ wɔteŋ daa gbi. Niiashikpamɔi ni wɔná beni  wɔba kpee krɛdɛɛ ni afee yɛ Dublin lɛ baaha daa nɛɛ wɔkai akɛ, eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔfata nyɛhe kɛmiisɔmɔ wɔ-Nyɔŋmɔ kpeteŋkpele lɛ.”

SHIEŊTSƐMƐI GBAA SANE

18. Mɛɛ sane wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe yɛ bɔ ni wɔkɛ Yehowa gbaa sane wɔhaa lɛ he?

18 Kɛ́ mɛi fɔɔ sane gbaa lɛ, amɛnaanyobɔɔ lɛ mli waa. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi tsɔɔ Intanɛt lɛ kɛ tɛs mɛsejii anɔ amɛgbaa sane be fɛɛ be. Ani wɔkɛ Yehowa, ni ji wɔ-Shieŋtsɛ lɛ hu gbaa sane be fɛɛ be? Eji ‘sɔlemɔ Toibolɔ.’ (Lala 65:3) Shi shii enyiɛ wɔŋɔɔ be ni wɔkɛ lɛ gbaa sane?

19. Kɛ́ ewa kɛha wɔ akɛ wɔɔjie wɔtsuiŋ susumɔi akpo yɛ sɔlemɔ mli wɔha Yehowa lɛ, mɛɛ yelikɛbuamɔ wɔyɔɔ?

19 Ewa kɛha Nyɔŋmɔ tsuji komɛi akɛ amɛkɛ mɛi aaagba nibii ni gbaa amɛnaa waa lɛ ahe sane. Kɛlɛ, nakai ji bɔ ni Yehowa sumɔɔ akɛ wɔfee kɛ́ wɔmiisɔle. (Lala 119:145; Yaafo 3:41) Ni kɛ́ ewa kɛha wɔ akɛ wɔɔjie wɔtsuiŋ susumɔi akpo jogbaŋŋ yɛ sɔlemɔ mli po lɛ, wɔyɛ yelikɛbualɔ. Paulo ŋma kɛyaha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ akɛ: “Nɔ ni wɔɔsɔle wɔbi ni ja lɛ wɔleee; shi moŋ Mumɔ lɛ diɛŋtsɛ kɛ ŋtsɔidɔɔmɔi ni anyɛŋ akɛɛ lɛ damɔɔ mli haa wɔ. Shi mɔ ni taoɔ tsuii amli lɛ le nɔ ni ji Mumɔ lɛ jwɛŋmɔ lɛ, ejaakɛ edamɔɔ mli ehaa mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ bɔ ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Rom. 8:26, 27) Kɛ́ wɔkane wiemɔi ni yɔɔ Biblia mli woji tamɔ Hiob, Lalai, kɛ Abɛi lɛ amli ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, ebaaha wɔle bɔ ni wɔɔfee wɔkɛɛ Yehowa nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli.

20, 21. Te Paulo wiemɔi ni yɔɔ Filipibii 4:6, 7 lɛ shɛjeɔ wɔmii ehaa tɛŋŋ?

20 Kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni jaraa kpe lɛ, nyɛhaa wɔkaia wiemɔi ni Paulo ŋma eyaha Filipibii lɛ akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsĩa nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.” Kɛ́ wɔkɛ wɔ-Shieŋtsɛ lɛ gba sane yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ebaashɛje wɔmii, ejaakɛ Paulo kɛfata he akɛ: “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato nyɛtsuii kɛ nyɛjwɛŋmɔi lɛ yɛ Kristo Yesu mli!” (Fil. 4:6, 7) Esa akɛ wɔhiɛ asɔ “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ” ni nɔ bɛ ni toɔ wɔtsuii kɛ wɔjwɛŋmɔi lɛ waa diɛŋtsɛ.

Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ wajeɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ naanyobɔɔ lɛ? (Kwɛmɔ kuku 21)

21 Sɔlemɔ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛ Yehowa bɔɔ naanyo. No hewɔ lɛ, nyɛhaa ‘wɔsɔlea ni wɔkafɔ̃a.’ (1 Tes. 5:17) Eba akɛ nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ koni wɔwaje wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ, ni wɔfee nɔ ni etaoɔ yɛ wɔdɛŋ lɛ daa. Kɛfata he lɛ, nyɛhaa wɔŋɔa be kɛjwɛŋa jɔɔmɔi ni wɔnáa mli ŋɔɔmɔ akɛni Yehowa ji wɔ-Tsɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ, kɛ wɔ-Shieŋtsɛ hewɔ lɛ nɔ.