Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔshɛ Wɔwekumɛi ni Heee Yeee lɛ Atsui He

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔshɛ Wɔwekumɛi ni Heee Yeee lɛ Atsui He

YESU KRISTO kɛɛ nuu ko ni miitao atsɔ esɛɛnyiɛlɔ lɛ akɛ: “Yaa owe kɛ bo diɛŋtsɛ owekumɛi lɛ aŋɔɔ, ni oyagba amɛ niwuji ni Nuŋtsɔ [Yehowa] efee ehao kɛ mɔbɔ ni enao lɛ.” Eeenyɛ efee akɛ Gadara, ni ji maŋ ko ni kã Galilea Ŋshɔ lɛ wuoyi-boka lɛ ji he ni Yesu kɛ nuu lɛ wie yɛ lɛ. Nɔ ni Yesu wie lɛ tsɔɔ akɛ, ele akɛ adesai sumɔɔ ni amɛkɛ amɛwekumɛi agba nibii ni amɛnyaa he kɛ nibii ni he hiaa amɛ lɛ ahe sane.Mar. 5:19.

Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi feɔ amɛnii nakai nɔŋŋ, eyɛ mli akɛ mɛi komɛi anɔ mli wa fe mɛi krokomɛi anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko bɔi Yehowa, ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ lɛ, bei pii lɛ, esumɔɔ akɛ egba ewekumɛi ehemɔkɛyeli hee lɛ he sane. Shi te esa akɛ efee lɛ eha tɛŋŋ? Te eeefee tɛŋŋ eshɛ ewekumɛi ni yɔɔ jamɔi krokomɛi amli loo mɛi ni bɛ jamɔ ko kwraa mli lɛ atsui he lɛ? Biblia lɛ kɛ ŋaawoo ni sa haa wɔ.

“WƆNA MESIA LƐ”

Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Andrea fata mɛi klɛŋklɛŋ ni yɔse akɛ Yesu ji Mesia lɛ ahe. Ni namɔ tsutsu eyakɛɛ akɛ ena Mesia lɛ? Biblia lɛ tsɔɔ akɛ: “[Andrea yana] lɛ diɛŋtsɛ enyɛmi Simon tsutsu, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Wɔna Mesia (eshishi ji Kristo, loo mɔ ni afɔ lɛ mu) lɛ.” Andrea ŋɔ Petro kɛtee Yesu ŋɔɔ, ni no ha Petro ná hegbɛ akɛ ebatsɔ Yesu kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome.Yoh. 1:35-42.

Aaafee afii ekpaa sɛɛ beni Petro yɔɔ Yopa lɛ, aha etee Kaisarea ni yɔɔ Yopa kooyigbɛ lɛ, koni eyana asraafoiatsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Kornelio lɛ. Namɛi Petro yana ni amɛbua amɛhe naa yɛ shĩa lɛ? Biblia lɛ tsɔɔ akɛ: “Kornelio miikwɛ [Petro kɛ mɛi ni fata ehe lɛ] gbɛ, ni etsɛ́ ewekumɛi kɛ enanemɛi juji kɛkpe.” Enɛ hewɔ lɛ, Kornelio wekumɛi lɛ ná hegbɛ koni amɛbo  nɔ ni Petro yɔɔ kɛɛmɔ lɛ toi, ní amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ ni amɛbaanu lɛ he.Bɔf. 10:22-33.

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Andrea kɛ Kornelio kɛ amɛwekumɛi lɛ ye ha lɛ mli?

Andrea kɛ Kornelio fɛɛ fee nɔ ko ni ha amɛwekumɛi lɛ ná hegbɛ akɛ amɛbaale anɔkwale lɛ. Andrea diɛŋtsɛ ŋɔ Petro kɛtee Yesu ŋɔɔ, ni Kornelio hu to gbɛjianɔ koni ewekumɛi lɛ abo nɔ ni Petro yɔɔ kɛɛmɔ lɛ toi. Shi Andrea kɛ Kornelio enyɛɛɛ amɛwekumɛi lɛ anɔ ni amɛbatsɔmɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi, ni asaŋ amɛtsɔɔɔ gbɛ nigii nɔ amɛfeee nakai. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli? Esa akɛ wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔwekumɛi lɛ asusu nibii komɛi ahe, ni wɔfee nibii ni baaha amɛná hegbɛ kɛkase Biblia mli anɔkwalei lɛ, ni amɛkɛ wɔnanemɛi héyelilɔi lɛ hu ashara. Fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ amɛyɛ hegbɛ akɛ amɛhalaa nɔ ni amɛsumɔɔ, ni wɔkɛ anɔkwale lɛ esuuu amɛtsui. Bɔni afee ni wɔna bɔ ni wɔɔfee wɔye wɔbua wɔwekumɛi lɛ, susumɔ Jürgen kɛ Petra, ni ji gbalashihilɛ mli bii komɛi ni yɔɔ Germany lɛ ashihilɛ he okwɛ.

Yehowa Odasefoi kɛ Petra kase Biblia lɛ, ni sɛɛ mli lɛ abaptisi lɛ. No mli lɛ ewu Jürgen ji asraafonyo. Shishijee lɛ, kulɛ Jürgen bɛ yiŋ ni eŋa lɛ kpɛ lɛ he miishɛɛ. Shi sɛɛ mli lɛ, ebayɔse akɛ nɔ ni Odasefoi lɛ shiɛɔ lɛ ji Biblia mli anɔkwale lɛ. Lɛ hu ejɔɔ ehe nɔ eha Yehowa, ni ŋmɛnɛ lɛ eji asafoŋ onukpa yɛ he ni eyɔɔ lɛ. Mɛɛ ŋaawoo ekɛha mɛi ni miitao ashɛ amɛwekumɛi ni yɔɔ jamɔi krokomɛi amli lɛ atsui he lɛ?

Jürgen wie akɛ: “Esaaa akɛ wɔkɛ Biblia mli saji suɔ wɔwekumɛi atsui loo wɔnyɛɔ amɛnɔ akɛ amɛbo toi. Ekolɛ no moŋ baaha amɛkpiliŋ amɛtsui kwraa. Shi ekolɛ ebaahi akɛ wɔɔtsɔ ŋaa gbɛ nɔ wɔha amɛle anɔkwale lɛ he nibii komɛi fiofio yɛ be kɛ beaŋ. Ehi waa hu akɛ wɔɔha wɔwekumɛi lɛ kɛ nyɛmimɛi ni ji amɛtipɛŋfoi, ni amɛkɛ amɛ fɛɛ nyaa nɔ kome too he lɛ abɔ naanyo. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ewaŋ kɛhaŋ amɛ akɛ amɛaakase anɔkwale lɛ.”

‘Esaaa akɛ wɔsuɔ wɔwekumɛi atsui loo wɔnyɛɔ amɛnɔ akɛ amɛbo wɔ toi.’—Jürgen

Bɔfo Petro kɛ Kornelio wekumɛi lɛ bo Biblia mli sane lɛ toi amrɔ nɔŋŋ. Shi ehe bahia ni mɛi krokomɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. ni nu anɔkwale lɛ aná be kɛkpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ ni amɛnu lɛ he.

YESU NYƐMIMƐI LƐ HU?

Yesu wekumɛi lɛ ateŋ mɛi babaoo he enɔ amɛye beni etsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ bɔfo Yakobo kɛ Yohane fɛɛ ji Yesu nyɛkwɛ̃ Salome bii. Etamɔ nɔ ni Salome fata “mɛi krokomɛi pii ni kɛ amɛnii sɔmɔɔ [Yesu kɛ ebɔfoi] lɛ” ahe.Luka 8:1-3.

Shi Yesu wekumɛi krokomɛi lɛ heee enɔ amɛyeee yɛ nakai beaŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Yesu baptisimɔ lɛ sɛɛ afi kɛ sɛɛ lɛ, be ko lɛ, asafoi babaoo ko babua amɛhe naa yɛ shĩa ko mli koni amɛbo lɛ toi. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Beni ehe gbɔmɛi [loo ewekumɛi] lɛ nu he lɛ, amɛba lɛ mɔmɔ, ejaakɛ amɛkɛɛ: Eyiŋ miikã lɛ.” Be ko sɛɛ beni Yesu nyɛ bii lɛ bi lɛ egbɛfãa ko he sane lɛ, ehaaa amɛ hetoo ni mli kã shi faŋŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ “enyɛmimɛi lɛ tete heee enɔ amɛyeee.”Mar. 3:21; Yoh. 7:5.

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Yesu kɛ enyɛmimɛi lɛ ye eha lɛ mli? Beni amɛteŋ mɛi komɛi wie akɛ eyiŋ miikã lɛ lɛ, emli wooo la. Beni agbe Yesu ni atee lɛ shi lɛ sɛɛ po lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ enyɛ bi Yakobo, ni no wo ewekumɛi lɛ hewalɛ. Jeee Yakobo pɛ yiŋ tsɔ beni Yesu jie ehe kpo etsɔɔ lɛ lɛ,  shi moŋ no kɔne Yesu nyɛ bii krokomɛi lɛ hu ayiŋ akɛ Yesu ji Mesia lɛ lɛɛlɛŋ. Enɛ hewɔ lɛ, no mli lɛ amɛfata bɔfoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni yakpe yɛ ŋwɛi tsũ ko nɔ yɛ Yerusalem lɛ ahe, ni eka shi faŋŋ akɛ afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ ashwie amɛ hu amɛnɔ. Sɛɛ mli lɛ, Yesu nyɛ bii Yakobo kɛ Yuda fɛɛ tee amɛhiɛ yɛ asafo lɛ mli, ni amɛná hegbɛi krɛdɛi komɛi.Bɔf. 1:12-14; 2:1-4; 1 Kor. 15:7.

EBAABI NI ANÁ TSUI AHA MƐI KOMƐI

“Kɛ́ wɔto wɔtsui shi, ni wɔto wɔtsui shi, ni wɔsaa wɔto wɔtsui shi lɛ, wɔbaanyɛ wɔye omanye.”—Roswitha

Taakɛ eba lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, ehe baahia ni wɔná tsui wɔha wɔwekumɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi dani amɛbaanyɛ amɛbanyiɛ wala gbɛ lɛ nɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ yoo ko ni atsɛɔ lɛ Roswitha, ni beni abaptisi ewu akɛ Yehowa Odasefonyo yɛ afi 1978 lɛ, no mli lɛ eji Roma Katoliknyo lɛ niiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Shishijee lɛ, akɛni Roswitha susu akɛ ejamɔ lɛ hi fe ewu lɛ nɔ lɛ hewɔ lɛ, ete shi ewo ewu lɛ. Shi beni be shwie mli lɛ, eshiteekɛwoo lɛ naa ba shi, ni ebayɔse akɛ Odasefoi lɛ ji mɛi ni tsɔɔ anɔkwale lɛ. Yɛ afi 2003 lɛ, abaptisi lɛ hu. Mɛni ye ebua lɛ ni etsake? Yɛ nɔ najiaŋ ni Roswitha wu lɛ mli aaawo lɛ la yɛ shishijee shiteekɛwoo lɛ hewɔ lɛ, eto etsui shi eha lɛ koni etsake esusumɔi. Mɛɛ ŋaawoo Roswitha kɛha? Ewie akɛ: “Kɛ́ wɔto wɔtsui shi, ni wɔto wɔtsui shi, ni wɔsaa wɔto wɔtsui shi lɛ, wɔbaanyɛ wɔye omanye.”

Abaptisi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Monika lɛ yɛ afi 1974, ni aaafee afii nyɔŋma sɛɛ lɛ, abaptisi bihii enyɔ ni eyɔɔ lɛ hu. Eyɛ mli akɛ ewu ni atsɛɔ lɛ Hans lɛ eteee shi ewooo amɛ moŋ, shi be kplaŋŋ sɛɛ yɛ afi 2006 mli dani abaptisi lɛ. Yɛ niiashikpamɔ ni weku nɛɛ ená lɛ hewɔ lɛ, mɛɛ ŋaawoo amɛkɛha? Amɛkɛɛ akɛ: “Yaa nɔ oye Yehowa anɔkwa, ni kaaŋmɛɛ saji ahe kɛsaa yɛ saji ni kɔɔ ohemɔkɛyeli lɛ he lɛ amli.” Anɔkwa, ehe bahia ni amɛya nɔ amɛha Hans ana akɛ amɛsumɔɔ lɛ. Ni amɛnijiaŋ ejeee wui kɔkɔɔkɔ akɛ ebaatsɔ Odasefonyo be ko.

OKƐ ANƆKWALE LƐ NU LƐ AHA AMƐ BƆ NI ENYƆŊ AMƐSƐŊ

Be ko lɛ, Yesu kɛ anɔkwale lɛ ni wɔshiɛɔ lɛ to nu ni haa mɔ naanɔ wala he. (Yoh. 4:13, 14) Wɔmiisumɔ ni wɔwekumɛi lɛ anu anɔkwale lɛ nu lɛ, ni eha amɛtsui anyɔ amɛmli tamɔ bɔ ni nu ni mli tse, ni mli ejɔ haa mɔ tsui nyɔɔ emli lɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, wɔsumɔŋ ni wɔkɛ anɔkwale lɛ nu lɛ aha amɛ oyayaayai ni enyɔ amɛsɛŋ. Kɛ́ anɔkwale lɛ nu lɛ baaha amɛtsui anyɔ amɛmli loo ebaanyɔ amɛsɛŋ lɛ, fɛɛ damɔ bɔ ni wɔkɛ amɛ baawie wɔhemɔkɛyeli lɛ he wɔha lɛ nɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “jalɔ tsui jwɛŋɔ hetoohamɔ he,” ni ekɛɔ hu akɛ, “nilelɔ tsui tsɔɔ edaa nii, ni ehaa enaabu nitsɔɔmɔ lɛ fáa.” Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii lɛ?Abɛi 15:28; 16:23.

Ekolɛ yoo ko baasumɔ ni ekɛ ewu awie ehemɔkɛyeli lɛ he. Kɛ́ ‘ejwɛŋ’ nɔ ni ebaakɛɛ lɛ nɔ lɛ, no baaha ekwɛ jogbaŋŋ yɛ wiemɔi ni ekɛbaatsu nii lɛ he, ni ewieŋ kɛkɛ. Esaaa akɛ yoo lɛ feɔ nɔ ko ni baaha efee tamɔ eja fe ewu lɛ loo enɔ kwɔ fe lɛ. Kɛ́ esusu nii ahe jogbaŋŋ dani ewie lɛ, no baaha ewu lɛ tsui anyɔ emli, ni ekɛ toiŋjɔlɛ baaba. Mɛɛ be ji be ni hi ni ebaanyɛ etsi ebɛŋkɛ ewu lɛ ni ekɛ lɛ agba sane? Mɛɛ saji nuu lɛ sumɔɔ ni egba loo ekane? Ani enyaa jeŋ shikpamɔ, maŋkwramɔŋ saji, loo kpɔiaŋgbɔlemɔ saji ahe? Te eeefee tɛŋŋ etee ewu lɛ miishɛɛ shi kɛha Biblia mli sanegbaa, ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ ekpɛlɛ bɔ ni nuu lɛ nuɔ he ehaa kɛ esusumɔi anɔ lɛ? Kɛ́ yoo lɛ susu saji ni tamɔ nɛkɛ ahe lɛ, ebaaha ewie yɛ nilee mli ní ekɛ sɛɛyoomɔ atsu nii.

Kɛ́ wɔɔshɛ wɔwekumɛi ni jeee Odasefoi lɛ atsui he lɛ, ebiɔ babaoo fe wɔhemɔkɛyeli lɛ ni wɔkɛ amɛ aaawie he yɛ gbɛ ni sa nɔ kɛ be ni hi jogbaŋŋ mli lɛ kɛkɛ. Esa akɛ wɔkɛ jeŋba kpakpa afĩ nɔ ni wɔwieɔ lɛ sɛɛ.

BA OJEŊ JOGBAŊŊ

Jürgen ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Yaa nɔ okɛ Biblia mli shishitoo mlai atsu nii yɛ oshihilɛ mli. No baaha owekunyo lɛ ayɔse bɔ ni obaa ojeŋ ohaa lɛ, eyɛ mli akɛ ekolɛ ekpɛlɛŋ nɔ amrɔ nɔŋŋ.” Hans, ni lɛ hu abaptisi lɛ aaafee afii 30 yɛ eŋa baptisimɔ sɛɛ lɛ hu kpɛlɛɔ nɔ nakai. Ewie akɛ: “Subaŋ kpakpa ni wɔɔjie lɛ kpo akɛ Kristofoi lɛ he miihia waa, koni wɔwekunyo lɛ ana akɛ anɔkwale lɛ miiná wɔnɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ.” Esa akɛ wɔwekumɛi lɛ ana akɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ haa esoroɔ wɔ yɛ gbɛ kpakpa nɔ shi jeee yɛ gbɛ gbonyo nɔ.

“Subaŋ kpakpa ni wɔɔjie lɛ kpo akɛ Kristofoi lɛ he miihia waa, koni wɔwekunyo lɛ ana akɛ anɔkwale lɛ miiná wɔnɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ.”—Hans

Bɔfo Petro kɛ ŋaawoo ni sɛɛnamɔ yɔɔ he nɛɛ ha ŋamɛi ni amɛwumɛi bɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, koni, kɛ́ mɛi komɛi booo wiemɔ lɛ toi tete lɛ, ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni atsɔ yei lɛ ajeŋba nɔ ni nine  ashɛ amɛnɔ, ejaakɛ amɛnaa nyɛjeŋba ni hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ. Ni nyɛkɛ yigbɔɔ kɛ shikawoo kɛ atadewoo akafee nyɛhewulamɔ, shi moŋ nyɛtsuiiaŋ gbɔmɔ ni aŋɔtee lɛ, yɛ mumɔ ni he jɔ ni yɔɔ kpoo lɛ nibii ni fiteee lɛ amli, no ji nɔ ni jara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.”1 Pet. 3:1-4.

Petro wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ ŋa ko jeŋba kpakpa baanyɛ akɔne ewu yiŋ. Ŋmalɛ mli ŋaawoo nɛɛ hewɔ lɛ, kɛjɛ beni abaptisi nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Christa yɛ afi 1972 lɛ, etswa efai shi akɛ ebaatsɔ ejeŋba kpakpa lɛ nɔ eshɛ ewu tsui he. Eyɛ mli akɛ ewu lɛ kɛ Odasefoi ekase nii pɛŋ moŋ, shi ehako anɔkwale lɛ atsɔ enɔ. Eyaa Kristofoi akpeei bei komɛi, ni ekɛ asafoŋbii lɛ yɛ jogbaŋŋ. Ni asafoŋbii lɛ hu kɛ anɔkwale lɛ fiii enɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ Christa bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaashɛ etsui he?

Ewie akɛ: “Mitswa mifai shi akɛ mahi shi bɔ ni Yehowa taoɔ akɛ mihi shi lɛ. Nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ ‘mashi wiemɔ lɛ sɛɛ,’ ni matsɔ mijeŋba kpakpa lɛ nɔ ni minine ashɛ miwu lɛ nɔ. Kɛ́ ebi ni mifee nɔ ko ni eteee shi ewooo Biblia mli shishitoo mlai lɛ, mibɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni manyɛ koni mafee maha lɛ. Ni mikpɛlɛɔ nɔ akɛ, lɛ hu eyɛ hegbɛ ni ekɛaahala nɔ ni esumɔɔ, ni mishiɔ sane lɛ mihaa Yehowa.”

Gbɛ ni Christa kɔ lɛ tsɔɔ wɔ bɔ ni ehe hiaa ni wɔfee tswãa. Eyaa nɔ ekɛ ehe woɔ mumɔŋ nifeemɔi, ní asafoŋ kpeeiyaa kɛ shiɛmɔyaa fata he lɛ amli jogbaŋŋ be fɛɛ be. Fɛɛ sɛɛ lɛ, enuɔ ewu lɛ shishi ni ekpɛlɛɔ nɔ akɛ esa akɛ esumɔ lɛ, ená be eha lɛ, ni ebo lɛ toi hu. Kɛ́ wɔyɛ wekunyo ko ni heee yeee lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔfee tswãa ni wɔnu nii ashishi. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ yɛ ebe ní ato.” Nɔ ni fata enɛ he ji be ni esa akɛ wɔná wɔha wɔwekumɛi ni heee yeee lɛ, titri lɛ, wɔhefatalɔi lɛ. Enɛ haa wɔnyɛɔ wɔkɛ amɛ gbaa sane. Niiashikpamɔ etsɔɔ akɛ, sanegbaa kpakpa haaa amɛnu he akɛ amɛhe efee shoo, akpoo amɛ, loo ni amɛaaye awuŋa.Jaj. 3:1.

ONIJIAŊ AKAJE WUI KƆKƆƆKƆ

Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Holger ni abaptisi eweku lɛ mli bii lɛ afii 20 sɛɛ dani abaptisi etsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Ehe miihia ni wɔha wɔwekunyo ni heee yeee lɛ ana akɛ wɔsumɔɔ lɛ ni wɔsɔleɔ wɔhaa lɛ hu.” Christa kɛfata he akɛ, ‘enijiaŋ ejeŋ wui kɔkɔɔkɔ akɛ wɔsɛɛ ko lɛ ewu baaba Yehowa gbɛfaŋ, ni ebaamɔ anɔkwale lɛ mli.’ Esa akɛ bɔ ni wɔkɛ wɔwekumɛi ni heee yeee lɛ yeɔ wɔhaa lɛ atsɔɔ akɛ wɔhiɛ kã nɔ akɛ wɔsɛɛ ko lɛ amɛbaamɔ anɔkwale lɛ mli.

Oti ni ma wɔhiɛ ji, ni wɔha wekukpaa kpakpa akã he ahi wɔ kɛ wɔwekumɛi lɛ ateŋ, ni wɔha amɛ hegbɛ ni amɛbale anɔkwale lɛ, ni agbɛnɛ hu wɔha Biblia lɛ mli sane lɛ ashɛ amɛtsui he. Ni yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, esa akɛ wɔkɛ “mlijɔlɛ kɛ gbeyeishemɔ” aba wɔjeŋ.1 Pet. 3:15.