Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji Gbɛjianɔtoo Nyɔŋmɔ

Yehowa Ji Gbɛjianɔtoo Nyɔŋmɔ

“Nyɔŋmɔ lɛ, ejeee sakasakafeemɔ Nyɔŋmɔ, shi moŋ hejɔlɛ Nyɔŋmɔ ni.”1 KOR. 14:33.

1, 2. (a) Namɔ Nyɔŋmɔ bɔ klɛŋklɛŋ, ni te Yehowa kɛ lɛ tsu nii ehã tɛŋŋ? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ ato ŋwɛibɔfoi lɛ ahe gbɛjianɔ?

YEHOWA, ni ji jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ toɔ enii fɛɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ. Mɔ ni ebɔ klɛŋklɛŋ ji e-Bi koome lɛ. Atsɛɔ lɛ “wiemɔ lɛ,” ejaakɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ naawielɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ. Wiemɔ lɛ esɔmɔ Yehowa afii babaoo, ejaakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Shishijee lɛŋ lɛ wiemɔ lɛ yɛ, ni wiemɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ yɔɔ.” Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ: “[Wiemɔ lɛ nɔ] atsɔ̃ afee nibii fɛɛ, ni ashĩii lɛ afeee nɔ ko nɔ ko ni afee.” Nɔ ni fe afii 2,000 ni eho nɛ lɛ, Nyɔŋmɔ tsu Wiemɔ lɛ, ni ji Yesu Kristo kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ gbɔmɔ ni eye emuu. Yesu fee nɔ fɛɛ nɔ ni e-Tsɛ lɛ bi ni efee lɛ.Yoh. 1:1-3, 14.

2 Dani Nyɔŋmɔ Bi lɛ baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, esɔmɔ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ akɛ “ŋaalɔ.” (Abɛi 8:30) Yehowa tsɔ enɔ ebɔ bɔfoi akpekpei abɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ. (Kol. 1:16) Biblia lɛ wieɔ ŋwɛibɔfoi nɛɛ ahe akɛ: “Mɛi akpei akpe sɔmɔɔ [Yehowa], ni mɛi akpei nyɔŋma nyɔŋma toi akpei nyɔŋma damɔ ehiɛ.” (Dan. 7:10) Awieɔ Nyɔŋmɔ mumɔŋ bɔɔ nii babaoo lɛ ahe akɛ Yehowa ‘tai’ ni ato amɛhe gbɛjianɔ.Lala 103:21.

3. Te ŋulamii kɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ayifalɛ lɛ, ni te ato amɛhe gbɛjianɔ ahã tɛŋŋ?

3 Be ni Yehowa bɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ, ebɔ ŋulamii kɛ  shibɔlemɔ ŋulamii babaoo ni anyɛŋ fɛɛ akane. Amɛyifalɛ enyiɛ? Texas adafitswaa wolo ko (Houston Chronicle) tsɔɔ mli akɛ, yɛ niiamlipɛimɔ ko ni jeŋ shikpalɔi fee nyɛsɛɛ nɛɛ mli lɛ, amɛna akɛ ayɛ ŋulamii kɛ shibɔlemɔ ŋulamii akpekpe toi akpekpe toi akpekpe toi akpei ohai etɛ, ni ji 3 ni zɛroi 23 tsa sɛɛ. Enɛ ji ŋulamii ayibɔ ni kulɛ jeŋ shikpalɔi susuɔ akɛ eyɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ toi etɛ. Ato ŋulamii lɛ ahe gbɛjianɔ awo ŋulami kui amli, ni ayɛ shibɔlemɔ ŋulamii babaoo kɛ ŋulamii akpekpe toi akpei loo akpekpe toi akpekpei abɔ po yɛ kuu fɛɛ kuu mli. Ato ŋulami kui lɛ babaoo hu ahe gbɛjianɔ awo ŋulami kushai amli, ni ato kushai lɛ hu ahe gbɛjianɔ awo kushai wujiwuji amli.

4. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ eto etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe gbɛjianɔ lɛ?

4 Ato ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi lɛ, ŋulamii lɛ, kɛ shibɔlemɔ ŋulamii lɛ ahe gbɛjianɔ yɛ gbɛ ni yɔɔ naakpɛɛ nɔ. (Yes. 40:26) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ Yehowa baato etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hu ahe gbɛjianɔ. Eesumɔ ni amɛfee amɛnɔ fɛɛ nɔ gbɛnaagbɛnaa, ni enɛ he miihia ejaakɛ amɛyɛ nitsumɔ babaoo ni he hiaa ni esa akɛ amɛtsu. Yehowa eto ewebii lɛ ahe gbɛjianɔ koni amɛnyɛ amɛjá lɛ, ni efee nakai afii akpei abɔ. Nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ ni tsɔɔ akɛ eefĩ amɛsɛɛ, ni akɛ “ejeee sakasakafeemɔ Nyɔŋmɔ, shi moŋ hejɔlɛ Nyɔŋmɔ.”Nyɛkanea 1 Korintobii 14:33, 40.

NYƆŊMƆ TO EWEBII LƐ AHE GBƐJIANƆ YƐ BLEMA

5. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ yiŋ ni eto kɛhã shikpɔŋ lɛ bako mli lɛ?

5 Be ni Yehowa bɔ klɛŋklɛŋ nuu kɛ yoo lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛfɔa ni nyɛyi afáa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni nyɛnaanaa nɔ, ni nyɛyea ŋshɔŋloi kɛ ŋwɛi loofɔji kɛ kooloo fɛɛ kooloo ni tsiɔ ehe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.” (1 Mose 1:28) Yehowa ebɔɔɔ gbɔmɛi akpekpei abɔ lɛ fɛɛ shi kome, shi moŋ, eto akɛ Adam kɛ Hawa afɔ bii, ní amɛbii lɛ hu afɔ kɛyashi shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ baayi obɔ, ni amɛfee shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ paradeiso. Shi atua ni Adam kɛ Hawa tse lɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ yiŋ ni eto akɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ atsɔ paradeiso lɛ bako mli kɛbashi bianɛ. (1 Mose 3:1-6) Sɛɛ mli lɛ, “Yehowa na akɛ gbɔmɛi anɔfɔŋfeemɔ fá yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛtsuiŋ susumɔi ajwɛŋmɔ fɛɛ lɛ efɔŋ kɛkɛ ji daa nɛɛ.” Enɛ hã ‘shikpɔŋ lɛ nɔ fite yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni awo shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ kɛ yiwalɛ.’ Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ to eyiŋ akɛ ekɛ nu afua ko baakpata mɛi fɔji lɛ ahiɛ yɛ jeŋ fɛɛ.1 Mose 6:5, 11-13, 17.

6, 7. (a) Mɛni hewɔ Noa hiɛ ba nyam yɛ Yehowa hiɛ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni ba mɛi fɛɛ ni booo Noa toi lɛ anɔ?

6 Kɛ̃lɛ, “Noa hiɛ ba nyam yɛ Yehowa hiɛ,” ejaakɛ eji “jalɔ, ni eye emuu yɛ eyinɔbii lɛ ateŋ.” Akɛni “Noa kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ” hewɔ lɛ, Yehowa fã lɛ koni ekpɛ adeka agbo ko. (1 Mose 6:8, 9, 14-16) Ahã ekpɛ lɛ bɔ ni abaanyɛ akɛbaa gbɔmɛi kɛ kooloi fɛɛ yi. Noa bo Nyɔŋmɔ toi, ni efee “bɔ ni Yehowa fã lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ,” ni eweku lɛ wa lɛ kɛkpɛ adeka lɛ taakɛ Nyɔŋmɔ taoɔ lɛ. Be ni amɛbua kooloi lɛ anaa amɛwo adeka lɛ mli sɛɛ lɛ, “Yehowa ŋã” shinaa lɛ.1 Mose 7:5, 16.

7 Be ni Nu Afua lɛ ba yɛ afi 2370 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa kpata “nibii fɛɛ ni hiɛ kãmɔ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hiɛ,” shi ebaa nuu anɔkwafo Noa kɛ eweku lɛ ni yɔɔ adeka lɛ mli lɛ yi. (1 Mose 7:23) Adesai fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ lɛ jɛ Noa, ebihii lɛ, kɛ amɛŋamɛi lɛ amli. Shi toigbolɔi ni boteee adeka lɛ mli lɛ fɛɛ ahiɛ kpãta, ejaakɛ amɛbooo Noa, ni ji “jalɛ shiɛlɔ lɛ” toi.2 Pet. 2:5.

Gbɛjianɔtoo kpakpa hã abaa mɛi kpaanyɔ yi be ni Nu Afua lɛ ba lɛ (Kwɛmɔ kuku 6, 7)

8. Be ni Nyɔŋmɔ fã Israelbii lɛ ni amɛya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, mɛni tsɔɔ akɛ eto amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ?

 8 Nu Afua lɛ sɛɛ nɔ ni fe afii 800 lɛ, Nyɔŋmɔ to Israelbii lɛ ahe gbɛjianɔ akɛ maŋ. Eto amɛshihilɛ fɛɛ he gbɛjianɔ, shi titri lɛ, bɔ ni esa akɛ amɛjá lɛ amɛhã. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehala amɛteŋ mɛi komɛi akɛ osɔfoi kɛ Levibii, ni eto “yei sɔɔlɔi ni sɔmɔɔ yɛ kpeebuu lɛ shinaa lɛ naa” lɛ hu ahe gbɛjianɔ. (2 Mose 38:8) Shi be ni Yehowa fã Israelbii lɛ akɛ amɛya Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛyashe gbeyei, ni amɛkpoo akɛ amɛbaaya. No hewɔ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛyashɛ shikpɔŋ ni miwó minine nɔ yɛ he akɛ mahã nyɛhi nɔ lɛ nɔ fĩi! Belɛ ja Kaleb, Yefune bi lɛ, kɛ Yoshua, Nun bi lɛ,” ejaakɛ be ni amɛyakpá Shiwoo Shikpɔŋ lɛ shi lɛ, amɛkɛ wiemɔ kpakpa ba. (4 Mose 14:30, 37, 38) Sɛɛ mli lɛ, yɛ Yehowa fãmɔ naa lɛ, Mose hala Yoshua koni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ. (4 Mose 27:18-23) Be ni Yoshua baanyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛya Kanaan lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Wajemɔ ohe ni ofee ekãa. Kaahã ŋmiŋmi miimɔo, ni asaŋ otsui akafã; ejaakɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, fĩ osɛɛ yɛ he fɛɛ he ni oyaa.”Yosh. 1:9.

9. Te Rahab na Yehowa kɛ ewebii lɛ tɛŋŋ?

9 Yehowa Nyɔŋmɔ fĩ Yoshua sɛɛ yɛ he fɛɛ he ni etee. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni ba yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. be ni Israelbii lɛ ebɔ nsara yɛ he ko ni bɛŋkɛ Kanaanbii amaŋ ni ji Yeriko lɛ he okwɛ. Yoshua tsu hii enyɔ koni amɛyakpá Yeriko maŋ lɛ shi, ni amɛyana yoo ajwamaŋ ko ni atsɛɔ lɛ Rahab. Yeriko maŋtsɛ lɛ tsu koni ayamɔmɔ hii nɛɛ, shi Rahab ŋɔ amɛ etee etsũ lɛ yiteŋ. Rahab kɛɛ Israelbii ni ba shikpɔŋ lɛ shikpámɔ lɛ akɛ: “Mile akɛ Yehowa eŋɔ shikpɔŋ lɛ ehã nyɛ. . . . Ejaakɛ wɔnu, bɔ ni Yehowa hã Ŋshɔ tsuru lɛ mli nu gbi yɛ nyɛhiɛ, . . . kɛ nɔ ni nyɛfee Amorbii amaŋtsɛmɛi enyɔ” lɛ. Ekɛshi sɛɛ akɛ: “Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ kɛ shikpɔŋ ni yɔɔ shishi lɛ nɔ.” (Yosh. 2:9-11) Akɛni Rahab kɛ ehe bɔ Yehowa gbɛjianɔtoo ni  yɔɔ nakai beaŋ lɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ hã abaa lɛ kɛ ewe lɛ fɛɛ yi be ni Israelbii lɛ kpataa Yeriko hiɛ lɛ. (Yosh. 6:25) Rahab jie hemɔkɛyeli kpo, eshe Yehowa gbeyei, ni ená bulɛ ni mli kwɔ ehã Yehowa webii lɛ.

ATO KLƐŊKLƐŊ AFII 100 LƐ MLI KRISTOFOI LƐ AHE GBƐJIANƆ

10. Mɛni Yesu kɛɛ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ, ni mɛni hewɔ ekɛɛ amɛ nakai?

10 Be ni Yoshua nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ lɛ, amɛye maji fɛɛ ni yɔɔ Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ kunim. Shi sɛɛ mli lɛ, mɛni ba? Yɛ afii ohai abɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, Israelbii lɛ ku Nyɔŋmɔ mlai lɛ amli shii abɔ. Be ni Yehowa tsu Yesu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ Israelbii lɛ egbo Yehowa kɛ egbalɔi lɛ anɔ toi aahu akɛ, Yesu tsɛ Yerusalem akɛ, ‘mɔ ni gbeɔ gbalɔi lɛ.’ (Nyɛkanea Mateo 23:37, 38.) Akɛni Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ yeee Nyɔŋmɔ anɔkwa hewɔ lɛ, ekpoo amɛ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Abaashɔ̃ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ, ni aaaŋɔhã jeŋmaŋ ko ní woɔ yibii.”Mat. 21:43.

11, 12. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa kɛ gbɛjianɔtoo hee ko ye Yudafoi amaŋ lɛ najiaŋ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli? (b) Namɛi bafee gbɛjianɔtoo hee nɛɛ mli bii?

11 Yehowa kpoo Israel maŋ lɛ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. Shi no etsɔɔɔ akɛ enaŋ gbɛjianɔtoo ko yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ni emli bii lɛ baaye lɛ anɔkwa. Yehowa kɛ gbɛjianɔtoo hee ko ni emli bii lɛ boɔ Yesu Kristo kɛ etsɔɔmɔi lɛ atoi lɛ bɔi nitsumɔ, ni ejɔɔ amɛ. Nakai gbɛjianɔtoo hee lɛ bɔi nitsumɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ. Nakai beaŋ lɛ, Yesu kaselɔi aaafee 120 ebua amɛhe naa yɛ Yerusalem, kɛkɛ ni “trukaa lɛ gbɛɛmɔ ko ni tamɔ ahum ni tswaa waa jɛ ŋwɛi ba, ni ebayi shĩa” lɛ obɔ̃. Kɛkɛ ni “lilɛii ni agbalagbalaa mli ni tamɔ lalilɛii pue; ni ebatara amɛyiteaŋ ekomekome; ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ bayimɔ amɛ fɛɛ amɛmli obɔbɔ, ni amɛbɔi wiemɔi srɔtoisrɔtoi wiemɔ, taakɛ bɔ ni Mumɔ lɛ ŋɔwo amɛnaa lɛ.” (Bɔf. 2:1-4) Naakpɛɛ nii nɛɛ hã ana faŋŋ akɛ, Yehowa miifi gbɛjianɔtoo hee nɛɛ, ni emli bii lɛ ji Kristo kaselɔi lɛ sɛɛ.

12 Yɛ nakai gbi lɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, “aŋɔ susumai aaafee akpei etɛ afata” Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe. Kɛfata he lɛ, “Nuŋtsɔ [Yehowa] ŋɔɔ mɛi ni ahere amɛyiwala lɛ efataa asafo lɛ he gbi fɛɛ gbi.” (Bɔf. 2:41, 47) Nakai klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ mɔ shi aahu akɛ, “Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ shwere, ni kaselɔi lɛ ayi bafá babaoo diɛŋtsɛ yɛ Yerusalem.” Ni “osɔfoi lɛ tete ateŋ mɛi pii boɔ hemɔkɛyeli lɛ toi.” (Bɔf. 6:7) No hewɔ lɛ, mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ateŋ mɛi pii mɔ anɔkwalei ni gbɛjianɔtoo hee nɛɛ mli bii lɛ shiɛɔ lɛ mli. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa hã “jeŋmajiaŋbii” lɛ hu bɔi Kristofoi asafo lɛ mli baa, ni ekɛtsɔɔ akɛ efĩɔ amɛsɛɛ.Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 10:44, 45.

13. Mɛɛ nitsumɔ Nyɔŋmɔ kɛwo egbɛjianɔtoo hee lɛ dɛŋ?

13 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ wo Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ adɛŋ. Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etsu nitsumɔ nɛɛ nɔŋŋ eko, ejaakɛ yɛ ebaptisimɔ lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, ebɔi “ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ” shiɛmɔ. (Mat. 4:17) Etsɔɔ ekaselɔi lɛ koni amɛtsu nitsumɔ nɛɛ nɔŋŋ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛaatsɔmɔ midasefoi yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔf. 1:8) Ani Yesu mra be mli sɛɛnyiɛlɔi lɛ nu nɔ ni enɛ biɔ ni amɛfee lɛ shishi? Hɛɛ! Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko be ni Paulo kɛ Barnaba yɔɔ Antiokia ni yɔɔ Pisidia lɛ, amɛkɛɛ Yudafoi ni teɔ shi woɔ amɛ lɛ akɛ: “Nyɛ tsutsu esa akɛ ajaje Nyɔŋmɔ  wiemɔ lɛ atsɔɔ; shi akɛni nyɛŋwa wiemɔ lɛ ni nyɛbuuu nyɛhe akɛ nyɛsa naanɔ wala lɛ hewɔ lɛ, naa, wɔdɔ wɔyi kɛmiiya jeŋmaji lɛ aŋɔɔ. Ejaakɛ nakai Nuŋtsɔ lɛ wo wɔ kita akɛ: ‘Miŋɔo mito akɛ jeŋmaji lɛ ala, koni otsɔ̃ yiwalaheremɔ kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.’” (Bɔf. 13:14, 45-47) Kɛjɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli kɛbaa nɛɛ, Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ etee nɔ ekɛɛ mɛi krokomɛi nɔ ni Yehowa efee koni ekɛhere adesai ayiwala.

AKPATA MƐI PII AHIƐ, SHI ABAA NYƆŊMƆ TSUJI LƐ AYI

14. Mɛni ba Yerusalem nɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, shi namɛi je mli?

14 Yudafoi lɛ ateŋ mɛi babaoo booo sane kpakpa lɛ toi, ni amɛbooo nɔ ni Yesu kɛɛ amɛ yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he lɛ hu toi. Yesu bɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Kɛ́ nyɛna akɛ abɔ nsara awo Yerusalem he lɛ, belɛ nyɛnáa nyɛlea akɛ efitemɔ lɛ eshɛ. No mli lɛ mɛi ni yɔɔ Yudea lɛ ajo foi aya gɔji lɛ anɔ, ni mɛi ni yɔɔ maŋ lɛŋ lɛ aje kpo, ni mɛi ni yɔɔ akrowai lɛ akaba maŋ.” (Luka 21:20, 21) Nɔ ni Yesu kɛɛ amɛ lɛ ba mli pɛpɛɛpɛ. Yudafoi lɛ tse Romabii lɛ ahiɛ atua, ni no hã Cestius Gallus nyiɛ Roma ta lɛ hiɛ kɛbawo Yerusalem he ka yɛ afi 66 Ŋ.B. Shi trukaa lɛ, nakai asraafoi lɛ shi, ni no hã Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ná hegbɛ kɛjo foi kɛshi Yerusalem kɛ Yudea. Yinɔsaneŋmalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Eusebius lɛ tsɔɔ mli akɛ, mɛi babaoo jo foi kɛfo Yordan Faa lɛ kɛtee Pella yɛ Perea. Yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, Tatsɛnukpa Tito nyiɛ Roma asraafoi lɛ ahiɛ kɛbakpata Yerusalem hiɛ butuu. Kɛ̃lɛ, Kristofoi anɔkwafoi lɛ je mli sɔkee, ejaakɛ amɛbo Yesu kɔkɔbɔɔ lɛ toi.

15. Kristofoi lɛ tee nɔ amɛshwere yɛ mɛɛ shihilɛi fɛɛ sɛɛ?

15 Yɛ shihilɛi ni jaraa, yiwaa, kɛ nibii krokomɛi ni ka Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahemɔkɛyeli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi pii batsɔmɔ Kristofoi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. (Bɔf. 11:19-21; 19:1, 19, 20) Mɛi pii batsɔmɔ Kristofoi, ejaakɛ Nyɔŋmɔ jɔɔ Kristofoi asafo lɛ.Abɛi 10:22.

16. Bɔ ni afee ni Kristofoi lɛ ahe awa yɛ mumɔŋ lɛ, mɛni ehe bahia ni amɛfee?

16 Bɔ ni afee ni Kristofoi lɛ ahe awa yɛ mumɔŋ lɛ, ebi ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ amia ehiɛ waa. Ehe bahia ni amɛkase Ŋmalɛ lɛ jogbaŋŋ, amɛya asafoŋ kpeei daa, ni amɛkɛ ekãa ashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ. Nifeemɔi nɛɛ hã Yehowa webii ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ ahe wa yɛ mumɔŋ ni ekomefeemɔ hi amɛteŋ, taakɛ eji ŋmɛnɛ lɛ. Ato asafoi lɛ ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ, ni amɛyɛ asafoŋ onukpai kɛ asafoŋ sɔɔlɔi ni miisumɔ ni amɛye amɛbua amɛ, ni asafoi lɛ ná ekãa ni nyɛmimɛi hii nɛɛ kɛtsu nii lɛ he sɛɛ waa. (Fil. 1:1; 1 Pet. 5:1-4) Ni kwɛ bɔ ni amɛmii baashɛ amɛhe amɛhã, kɛji nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi tamɔ Paulo basara amɛ! (Bɔf. 15:36, 40, 41) Bɔ ni wɔjáa Yehowa wɔhãa ŋmɛnɛ lɛ tamɔ bɔ ni Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ fee lɛ nɔŋŋ, ni enɛ yɛ naakpɛɛ waa. Wɔmiida Yehowa shi waa akɛ etee nɔ eto etsuji ahe gbɛjianɔ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ! *

17. Mɛni he abaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

17 Wɔyɛ naagbee gbii lɛ amli, ni etsɛŋ abaakpata Satan je lɛ hiɛ. Kɛ̃lɛ, Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ miiya ehiɛ waa kɛ foi. Ani okɛ lɛ miinyiɛ pɛpɛɛpɛ? Ani ooya ohiɛ yɛ mumɔŋ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ bo gbɛ ni oootsɔ nɔ ofee nakai.

^ kk. 16 Kwɛmɔ sane ni yitso ji, “Kristofoi Jáa yɛ Mumɔ kɛ Anɔkwale Mli” kɛ “Amɛyaa Nɔ Amɛnyiɛɔ Anɔkwale lɛ Mli” ni je kpo yɛ July 15, 2002 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ. Awie Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ lɛ he jogbaŋŋ yɛ wolo ni ji, Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom lɛ mli.