Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ohiɛ Sɔɔ Nɔ ni Onine Eshɛ Nɔ Lɛ?

Ani Ohiɛ Sɔɔ Nɔ ni Onine Eshɛ Nɔ Lɛ?

“Wɔná . . . mumɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ, koni wɔle nii ni Nyɔŋmɔ eŋɔduro wɔ lɛ.”—1 KORINTOBII 2:12.

1. Mɛni mɛi pii fɔɔ wiemɔ yɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ he?

ANI onu ni mɔ ko miiwie akɛ, “Ja nɔ ko eŋmɛɛ bo dani onaa bɔ ni ejara wa hã” pɛŋ? Ekolɛ bo hu onu he nakai pɛŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ mɔ ko ni atsɔse lɛ yɛ weku ni yɔɔ nii mli lɛ leŋ bɔ ni shihilɛ wa hã. Nakai nɔŋŋ ekolɛ oblahii kɛ oblayei ni bɛ niiashikpamɔ lɛ yɔseŋ nibii ni he hiaa titri yɛ shihilɛ mli lɛ.

2, 3. (a) Mɛɛ jwɛŋmɔ gbonyo esa akɛ Kristofoi oblahii kɛ oblayei akwa? (b) Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhiɛ asɔ nɔ ni wɔyɔɔ lɛ?

2 Akɛ oblanyo loo oblayoo lɛ, mɛni ji nɔ titri ni he hiaa bo? Ŋmɛnɛ lɛ, oblahii kɛ oblayei ni yɔɔ je lɛ mli lɛ buɔ heloonaa nibii akɛ nomɛi ahe miihia fe wekukpaa ni kã amɛ kɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ. Ekolɛ amɛbaasumɔ ni amɛná nitsumɔ kpakpa, shĩa fɛfɛo, aloo ilɛtrɔniki nibii ni eba nɔ ehee lɛ eko. Kɛ́ amɛhã enɛɛmɛi he amɛjwɛŋmɔ fɛɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛmiihã nɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ni ji wekukpaa ni baahi amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ, miiŋmɛɛ amɛ. Kɛ́ fɔlɔi ni ji  Kristofoi ji mɛi ni tsɔse bo lɛ, belɛ onine eshɛ mumɔŋ nikee nii ko ni jara wa waa nɔ. (Mateo 5:3) Kɛ́ ohiɛ esɔɔɔ mumɔŋ gboshinii ni oyɔɔ lɛ, ebaanyɛ eye bo awui owala beaŋ fɛɛ.

3 Kaahã enɛ ba onɔ. Wɔbaasusu Biblia mli nɔkwɛmɔnii komɛi ahe, koni no aye abua bo ni ohiɛ asɔ omumɔŋ gboshinii lɛ. Nɔkwɛmɔnii nɛɛ baaye abua wɔ fɛɛ, titri lɛ oblahii kɛ oblayei, koni wɔhiɛ asɔ nɔ ni Yehowa kɛhã wɔ lɛ.

MƐI KOMƐI NI HIƐ ESƆƆƆ NII

4. Mɛni 1 Samuel 8:1-5 lɛ wieɔ yɛ Samuel bihii lɛ ahe?

4 Biblia lɛ wieɔ mɛi komɛi ni nine shɛ mumɔŋ gboshinii ni nɔ bɛ nɔ, shi amɛhiɛ eyasɔɔɔ lɛ ahe. Gbalɔ Samuel bɔi Yehowa sɔɔmɔ be ni eji oblanyo, ni etee nɔ eye Yehowa anɔkwa. (1 Samuel 12:1-5) Samuel fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa, shi ebihii, ni ji Yoel kɛ Abia, kɔɔɔ enane. No najiaŋ lɛ, amɛyadi sɛɛnamɔ sɛɛ ni amɛtsɔ kojomɔ hiɛ amɛbu shi.Nyɛkanea 1 Samuel 8:1-5.

5, 6. Te Yosia bihii lɛ kɛ enabi lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ?

5 Nakai nɔŋŋ eba lɛ yɛ Maŋtsɛ Yosia bihii lɛ agbɛfaŋ. Yosia sumɔ Yehowa, eye lɛ anɔkwa ni ejá lɛ. Be ni ana Nyɔŋmɔ Mla wolo lɛ ni akane ahã lɛ lɛ, ekɛ Yehowa famɔi lɛ tsu nii. Ejie wɔŋjamɔ kɛ mumɔi atsɛmɔ fɛɛ kɛje maŋ lɛ mli, ni ewo maŋbii lɛ hewalɛ ni amɛbo Yehowa toi. (2 Maŋtsɛmɛi 22:8; 23:2, 3, 12-15, 24, 25) Mɛɛ mumɔŋ gboshinii ni jara wa waa ebihii lɛ ná nɛkɛ! Shi sɛɛ mli be ni ebihii etɛ kɛ enabi kome batsɔmɔ maŋtsɛmɛi lɛ, amɛteŋ mɔ kome folo po hiɛ esɔɔɔ nɔ ni enine eshɛ nɔ lɛ.

6 Be ni Yosia bi Yehoahaz batsɔ maŋtsɛ lɛ, “efee efɔŋ yɛ Yehowa hiɛ.” Nyɔji etɛ pɛ ekɛye maŋtsɛ, ni Mizraim maŋtsɛ ko mɔ lɛ ni ewo lɛ tsuŋ. Sɛɛ mli lɛ, egbo akɛ nyɔŋ yɛ Mizraim, he ko ni kɛ emaŋ jekɛ diɛŋtsɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 23:31-34) No sɛɛ lɛ, enyɛmi nuu Yehoiakim hu baye maŋtsɛ afii 11. Lɛ hu ehiɛ eyasɔɔɔ nɔ ni enine shɛ nɔ kɛjɛ etsɛ dɛŋ lɛ. Efee nibii fɔji aahu akɛ Yeremia wie yɛ ehe akɛ: “Aaafu lɛ tamɔ afuɔ teji.” (Yeremia 22:17-19) Yosia binuu Zedekia kɛ enabi Yehoiakin hu fee nibii fɔji nakai nɔŋŋ, ni amɛnyiɛɛɛ Yosia nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ sɛɛ.2 Maŋtsɛmɛi 24:8, 9, 18, 19.

7, 8. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Salomo kpata emumɔŋ gboshinii lɛ hiɛ? (b) Mɛni wɔkaseɔ yɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ mɛi ni kpata amɛmumɔŋ gboshinii ahiɛ lɛ he lɛ mli?

 7 Maŋtsɛ Salomo kase bɔ ni asɔmɔɔ Yehowa kɛjɛ etsɛ David dɛŋ, shi sɛɛ mli lɛ ehiɛ eyasɔɔɔ mumɔŋ gboshinii ni enine shɛ nɔ lɛ. “Be ni Salomo gbɔ lɛ, eŋamɛi lɛ dɔ etsui kɛyanyiɛ nyɔŋmɔi krokomɛi asɛɛ; ni etsui yeee emuu yɛ Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ, hiɛ, tamɔ etsɛ David tsui.” (1 Maŋtsɛmɛi 11:4) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa náaa Salomo he miishɛɛ dɔŋŋ.

8 Hii nɛɛ fɛɛ ná hegbɛ lɛ akɛ amɛaale Yehowa ní amɛfee nɔ ni ja. Mɔbɔ sane ji akɛ, amɛfite hegbɛ nɛɛ. Shi jeee oblahii kɛ oblayei fɛɛ ni kpata mumɔŋ gboshinii ni amɛnine shɛ nɔ lɛ hiɛ. Nyɛhãa wɔsusua nɔkwɛmɔnii kpakpai ni oblahii kɛ oblayei komɛi fee ni wɔbaanyɛ wɔkase lɛ he wɔkwɛa.

MƐI KOMƐI NI HIƐ SƆ NƆ NI AMƐNINE SHƐ NƆ LƐ

9. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Noa bihii lɛ fee? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

9 Noa bihii lɛ fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Amɛná hegbɛ akɛ amɛye amɛbua lɛ kɛkpɛ adeka ni akɛhere mɛi ayiwala. Amɛle akɛ esa akɛ amɛbo Yehowa toi. Amɛbote adeka lɛ mli dani Nu Afua lɛ je shishi. (1 Mose 7:1, 7) Mɛni jɛ mli kɛba? 1 Mose 7:3 lɛ kɛɔ akɛ, amɛkɛ kooloi lɛ bote adeka lɛ mli ‘koni akɛhere kooloi lɛ aseshi yiwala yɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ.’ Ahere adesai hu ayiwala. Akɛni Noa bihii lɛ ahiɛ sɔ amɛmumɔŋ gboshinii lɛ hewɔ lɛ, amɛná hegbɛ akɛ amɛbaaye amɛbua kɛbaa adesai aweku lɛ yi, ní amɛto anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.1 Mose 8:20; 9:18, 19.

Hebri oblahii ejwɛ lɛ ahiɛ kpaaa mɛi ni amɛji kɛ nɔ ni amɛkase lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Hebri oblahii ejwɛ komɛi tsɔɔ akɛ amɛhiɛ sɔɔ amɛmumɔŋ gboshinii lɛ?

10 Afii ohai komɛi asɛɛ lɛ, Hebri oblahii ejwɛ komɛi kpoo akɛ amɛaahi shi tamɔ Babilonbii. Amɔ Hanania, Mishael, Azaria, kɛ Daniel ni akɛ amɛ tee Babilon yɛ afi 617 dani Kristo ba. Oblahii nɛɛ ahe yɛ fɛo, amɛle nii, ni kulɛ ewaaa akɛ amɛaahã Babilon shihilɛ lɛ aŋɔɔ amɛnaa. Shi amɛhiɛ kpaaa mɛi ni amɛji kɛ nɔ ni amɛkase lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ, no hewɔ lɛ Yehowa jɔɔ amɛ waa.Nyɛkanea Daniel 1:8, 11-15, 20.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi krokomɛi ná Yesu mumɔŋ gboshinii lɛ he sɛɛ?

11 Yesu hiɛ sɔ emumɔŋ gboshinii lɛ, ni enɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔ ni fe fɛɛ. Yesu sumɔɔ nɔ ni e-Tsɛ tsɔɔ lɛ lɛ waa. Ehã enɛ fee faŋŋ, be ni ewie akɛ: “Bɔ ni mitsɛ tsɔ̃ɔ mi lɛ, nakai mifeɔ daa.” (Yohane 8:28) Ená he miishɛɛ akɛ ebaagba mɛi krokomɛi nibii ni ekase lɛ, koni amɛ hu amɛná he sɛɛ. Ewie akɛ: “Esa akɛ miyajajeɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ mitsɔɔ maji krokomɛi hu, ejaakɛ no hewɔ atsu mi.” (Luka 4:18, 43) Je lɛ ebuuu anɔkwale ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ni no hewɔ Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ ni amɛkafee je lɛ fã lɛ.Yohane 15:19.

 OHIƐ ASƆ NƆ NI ONINE ESHƐ NƆ LƐ

12. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ 2 Timoteo 3:14-17 lɛ kɔɔ oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahe? (b) Mɛɛ saji esa akɛ Kristofoi oblahii kɛ oblayei abi amɛhe?

12 Kɛ́ ofɔlɔi sumɔɔ Yehowa lɛ, belɛ onine eshɛ mumɔŋ gboshinii ko nɔ. Nɔ ni Biblia lɛ wieɔ yɛ Timoteo he lɛ baanyɛ akɔ ohe. (Nyɛkanea 2 Timoteo 3:14-17.) Ofɔlɔi etsɔɔ bo Yehowa he nii kɛ bɔ ni ooofee osa ehiɛ. Ekolɛ, be ni oji abifao beebe ni amɛbɔi bo nitsɔɔmɔ. Enɛ eye ebua bo ni “ole nii” bɔ ni baahã ‘otsɔ Kristo Yesu nɔ hemɔkɛyeli nɔ oná yiwalaheremɔ,’ ni ‘esaa bo pɛpɛɛpɛ’ kɛhã Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ. Shi ani ohiɛ sɔɔ nɔ ni oyɔɔ lɛ? Bi ohe akɛ: ‘Te minaa odasefoi anɔkwafoi ni hi shi dani afɔ mi lɛ mihãa tɛŋŋ? Ani eŋɔɔ minaa akɛ Yehowa Odasefonyo ji mi? Te minuɔ he tɛŋŋ yɛ hegbɛ ni miná akɛ mifata mɛi fioo ni Nyɔŋmɔ le lɛ ahe? Ani mihiɛ sɔɔ hegbɛ kpele ni nɔ bɛ ni miná lɛ?’

Te Nyɔŋmɔ odasefonyo anɔkwafo ni obatsɔ, tamɔ mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ hãa onuɔ he tɛŋŋ? (Kwɛmɔ kuku 9, 10, 12)

13, 14. Mɛni mɛi komɛi ni atsɔse amɛ yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ baaka akɛ amɛfee? Shi mɛni hewɔ nilee bɛ mli akɛ amɛaafee nakai lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

13 Ekolɛ oblahii kɛ oblayei komɛi ní fɔlɔi ni ji Kristofoi ji mɛi ni tsɔse amɛ lɛ yɔseŋ bɔ ni anɔkwale lɛ jara wa hã, kɛ bɔ ni Satan je lɛ mli shihilɛ yɔɔ taŋ hã. Amɛteŋ mɛi komɛi po eka akɛ amɛbaayasa amɛnaa fioo yɛ je lɛ mli amɛkwɛ. Shi ani obaajo foi kɛnyiɛ tsɔne ko ni miinyiɛ lɛ hiɛ koni okɛkwɛ kɛji ebaapila bo loo ebaagbe bo? Nilee bɛ mli kwraa akɛ obaafee nakai! Nakai nɔŋŋ esaaa akɛ wɔyakaa nibii gbohii ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ wɔkwɛɔ akɛ amɛbaaye wɔ awui lo.1 Petro 4:4.

Esaaa akɛ wɔyakaa nibii gbohii ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ wɔkwɛɔ akɛ amɛbaaye wɔ awui lo

14 Atsɔse nyɛmi nuu ko ni jɛ Asia,  ni atsɛɔ lɛ Gener lɛ yɛ anɔkwale lɛ mli. Abaptisi lɛ be ni eye afii 12. Shi be ni eye afii 13 kɛyaa lɛ, efee lɛ akɛ eyaka je lɛ mli shihilɛ lɛ ekwɛ akɛ aleenɔ no baahã eye ehe lo. Gener bɔi eweku lɛ lakamɔ, ni ekɛ saji tee amɛ. Be ni enáa afii 15 lɛ, eefee nibii gbohii ni enanemɛi lɛ feɔ lɛ ekomɛi, tamɔ dãanumɔ shɛii kɛ yakayaka wiemɔ. Gener yatswaa snuka kɛ kɔmpiuta gemisii ni yiwalɛ nifeemɔi eyi mli obɔ aahu kɛyashiɔ je naa dani ebaa shĩa. Sɛɛ mli lɛ, eyɔse akɛ nibii ni efeɔ lɛ hãaa ená miishɛɛ, ni enu he akɛ efee shwɛm. Amrɔ nɛɛ, eba anɔkwale lɛ mli ekoŋŋ. Ewie akɛ yɛ be kɛ beaŋ lɛ, enuɔ he akɛ eya je lɛ mli ekoŋŋ, shi jɔɔmɔi ni Yehowa kɛduroɔ lɛ lɛ jara wa hã lɛ fe nɔ fɛɛ nɔ.

15. Kɛ́ wɔfɔlɔi anɔ wɔtsɔ wɔbale anɔkwale lɛ jio, mɛi krokomɛi anɔ tsɔ jio, mɛni he esa akɛ wɔ fɛɛ wɔsusu?

15 Kɛ́ ofɔlɔi bɛ anɔkwale lɛ mli po lɛ, bo diɛŋtsɛ susumɔ hegbɛ kpele ni oná okɛ obale Bɔlɔ lɛ ni oosɔmɔ lɛ lɛ he okwɛ! Yɛ mɛi akpekpe toi akpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, Yehowa ejɛ mlihilɛ mli ehã obale lɛ. Mɛɛ jɔɔmɔ kpele po nɛ! (Yohane 6:44, 45) Kɛ́ wɔfɔlɔi anɔ wɔtsɔ wɔbale anɔkwale lɛ jio, mɛi krokomɛi anɔ tsɔ jio, esa akɛ wɔmii ashɛ wɔhe waa akɛ wɔbale anɔkwale lɛ. (Nyɛkanea 1 Korintobii 2:12.) Gener wie akɛ: “Namɔ po ji mi ni Yehowa, Mɔ ni jeŋ muu lɛ fɛɛ ji Enɔ lɛ, aaale mi?” (Lala 8:5) Nyɛmi yoo ko wie akɛ: “Skulbii ayitsoŋ fũɔ waa kɛji amɛtsɔɔlɔi lɛ yɔse amɛ. No hewɔ lɛ kwɛ hegbɛ kpele ni eji akɛ Yehowa, ni ji Tsɔɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ aaale wɔ!”

MƐNI OBAAFEE?

16. Mɛni ji nilee gbɛ ni esa akɛ Kristofoi oblahii kɛ oblayei akɔ?

16 Susumɔ mumɔŋ gboshinii ni nɔ bɛ ni onine eshɛ nɔ lɛ he, ni otswa ofai shi akɛ obaasɔmɔ Yehowa. Nyiɛmɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ sɛɛ. Kaafee onii tamɔ oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ je lɛ mli, ni bɛ hiɛnɔkamɔ kpakpa  ko ni miikpata amɛwala hiɛ lɛ.2 Korintobii 4:3, 4.

17-19. Mɛni hewɔ nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔhã esoro wɔ yɛ je lɛ he lɛ?

17 Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee be fɛɛ be eyɔɔ mlɛo akɛ wɔɔtsi wɔhe yɛ je lɛ he. Shi nilee yɛ mli akɛ wɔɔfee nakai. Bo lɛ susumɔ foidalɔ ko ni ená hegbɛ akɛ eyada yɛ Olimpis akaŋshii lɛ mli lɛ he okwɛ. Ehe bahia ni foidalɔ nɛɛ atsi ehe kɛjɛ nibii komɛi ni etipɛŋfoi lɛ feɔ lɛ he dani ená nakai hegbɛ lɛ. Etsi ehe kɛjɛ nibii komɛi ni baahe ebe kɛ ejwɛŋmɔ lɛ ahe. Ená he miishɛɛ akɛ ebaahã esoro lɛ, bɔ ni afee ni ená be babaoo kɛsaa ehe koni enyɛ eshɛ oti ni ekɛma ehiɛ lɛ he.

Susumɔ mumɔŋ gboshinii ni nɔ bɛ ni onine eshɛ nɔ lɛ he, ni otswa ofai shi akɛ obaasɔmɔ Yehowa

18 Mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo jwɛŋŋ nibii gbohii ni baanyɛ ajɛ amɛnifeemɔi amli aba lɛ he, shi Yehowa tsuji feɔ nakai. Kɛ́ wɔhã esoro wɔ yɛ je lɛ he, ni wɔtsi wɔhe kɛjɛ nibii komɛi ni baanyɛ afite wekukpaa kpakpa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ, tamɔ jeŋba sha nɛkɛ lɛ, ahe lɛ, ‘wɔbaamɔ anɔkwa wala lɛ mli.’ (1 Timoteo 6:19) Nyɛmi yoo ni atsĩ eta kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ ohi shi yɛ nɔ ni oheɔ oyeɔ lɛ naa lɛ, obaaná miishɛɛ waa. No baatsɔɔ akɛ obaanyɛ ote shi owo mumɔ ni yɔɔ Satan je lɛ mli lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, efeɔ tamɔ nɔ ni oona Yehowa Nyɔŋmɔ ni ená ohe miishɛɛ, ni eeŋmɔ! Enɛ hãa onáa miishɛɛ akɛ esoro bo!”

19 Okɛ ojwɛŋmɔ akama nibii ni obaanyɛ oná amrɔ nɛɛ pɛ nɔ, ní no hã oshɛ owala ofɔ̃. (Jajelɔ 9:2, 10) Amrɔ nɛɛ ole nɔ ni esa akɛ okɛ owala atsu ni ole hu akɛ obaanyɛ ohi shi kɛya naanɔ. Enɛ hãa okpɛɔ yiŋ ni ja, koni okanyiɛ tamɔ ‘jeŋmajiaŋbii lɛ nyiɛɔ’ lɛ. Ni no hãa otsui nyɔɔ omli yɛ shihilɛ mli.Efesobii 4:17; Maleaki 3:18.

20, 21. Kɛ́ wɔkpɛ yiŋ ni ja lɛ, mɛni wɔbaaná wɔsɛɛ? Shi mɛni Yehowa kpaa gbɛ akɛ wɔfee?

20 Kɛ́ wɔkpɛ yiŋ ni ja yɛ shihilɛ mli lɛ, wɔbaaná miishɛɛ amrɔ nɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli. Yehowa baajɔɔ wɔ fe bɔ ni wɔkpaa gbɛ po. (Mateo 5:5; 19:29; 25:34) Shi Yehowa ejɔɔɔ mɔ fɛɛ mɔ kɛkɛ. Eekpa gbɛ akɛ wɔbaabo lɛ toi. (Nyɛkanea 1 Yohane 5:3, 4.) Wɔyɛ nɔmimaa akɛ kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔye Yehowa anɔkwa bianɛ lɛ, wɔnine enyɛŋ shi kɔkɔɔkɔ!

21 Yehowa ehã wɔ nibii babaoo diɛŋtsɛ. Wɔná e-Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nilee, ni wɔbanu anɔkwale ni kɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ eyiŋtoi ahe lɛ shishi jogbaŋŋ. Akɛ Yehowa Odasefoi lɛ, wɔná hegbɛ hu akɛ egbɛ́i lɛ kã wɔnɔ. Nyɔŋmɔ ewo wɔ shi akɛ ebaahi wɔmasɛi ní eye ebua wɔ. (Lala 118:7) Nyɛhãa wɔ fɛɛ, onukpai kɛ gbekɛbii fɛɛ, atsɔa akɛ wɔhiɛ sɔɔ mumɔŋ gboshinii ni wɔnine eshɛ nɔ lɛ, ni akɛ wɔmiisumɔ ni wɔŋɔ ‘anunyam wɔhã Yehowa kɛya naanɔ.’Romabii 11:33-36; Lala 33:12.