Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Daa Yehowa Shi Koni Ejɔɔ Bo

Daa Yehowa Shi Koni Ejɔɔ Bo

“Nyɛdaa Yehowa shi, ejaakɛ ehi.”LALA 106:1.

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔda Yehowa shi lɛ?

YEHOWA duroɔ wɔ “nii kpakpai fɛɛ kɛ nikeenii ni hi kɛwula shi fɛɛ.” (Yakobo 1:17) Lɛ ji wɔ-Kwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ, ni ehãa wɔ nibii fɛɛ ni he hiaa wɔ. (Lala 23:1-3) Anɔkwa, esa akɛ wɔda Yehowa shi waa. Lɛ ji “wɔbobaahe kɛ wɔhewalɛ,” titri lɛ yɛ haomɔ beaŋ. (Lala 46:2) Wɔnuɔ he tamɔ bɔ ni lalatsɛ lɛ nu he lɛ nɔŋŋ, be ni ewie akɛ: “Nyɛdaa Yehowa shi, ejaakɛ ehi; ejaakɛ naanɔ emɔbɔnalɛ hiɔ shi kɛyaa!”Lala 106:1.

Afi 2015 afi ŋmalɛ lɛ ji: “Nyɛdaa Yehowa shi, ejaakɛ ehi.”Lala 106:1

2, 3. (a) Kɛ́ wɔfee trumui lɛ, mɛɛ osharai ebaanyɛ ekɛba? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

2 Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ asɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ? Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, mɛi babaoo ebatsɔmɔ trumui taakɛ agba lɛ pɛpɛɛpɛ. (2 Timoteo 3:2) Mɛi babaoo ahiɛ esɔɔɔ nibii kpakpai ni Yehowa efee ehã amɛ lɛ. Wɔyɛ jeŋ ko ni woɔ mɛi akpekpei abɔ hewalɛ ni amɛtiu heloonaa nibii asɛɛ lɛ mli, ni no hãa mɛi heɔ nibii babaoo ni he ehiaaa amɛ. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi babaoo amii shɛɛɛ nibii ni amɛyɔɔ lɛ ahe. Kɛ́ wɔkwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, wɔ hu wɔbaafee trumui, ni wɔhiɛ esɔŋ jɔɔmɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ kɛ wekukpaa ni jara wa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ, taakɛ Israelbii lɛ fee lɛ.Lala 106:7, 11-13.

3 Agbɛnɛ hu, susumɔ nɔ ni baanyɛ aba kɛ́ wɔyaje shihilɛi ni jaraa amli lɛ he okwɛ. Wɔnaagbai lɛ baanyɛ asũ wɔtsui aahu akɛ wɔjwɛŋmɔ eyaŋ jɔɔmɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ anɔ. (Lala 116:3) Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔjie hiɛsɔɔ kpo? Mɛni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛi ni jaraa ni wɔkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ? Nyɛhãa wɔkwɛa.

‘YEHOWA, NII NI OTSUƆ YƐ WƆHE LƐ FA NAAKPA’

4. Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔhiɛ asɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ be fɛɛ be?

4 Esa akɛ wɔhiɛ asɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ be fɛɛ be. Shi enɛ feemɔ biɔ mɔdɛŋbɔɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ehe miihia ni wɔyɔse gbɛi anɔ ni Yehowa ejɔɔ wɔ akɛ aŋkroaŋkroi lɛ. No sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔsusu bɔ ni jɔɔmɔi nɛɛ hãa wɔnaa akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ wɔsane waa lɛ he jogbaŋŋ. Lalatsɛ lɛ fee nakai, ni enaa kpɛ ehe yɛ naakpɛɛ nibii fɛɛ ni Yehowa efee ehã lɛ lɛ hewɔ.Kanemɔ Lala 40:6; 107:43.

5. Mɛni Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ wɔ yɛ shidaa he?

5 Kɛ́ wɔsusu bɔfo Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ he lɛ, wɔbaana bɔ ni wɔbaafee wɔjie hiɛsɔɔ kpo wɔtsɔɔ Yehowa. Eyɛ faŋŋ akɛ Paulo jwɛŋ jɔɔmɔi ni enine shɛ nɔ lɛ anɔ, ejaakɛ esɔle kɛda Nyɔŋmɔ shi daa. Paulo le akɛ tsutsu ko lɛ eji “musubɔlɔ kɛ yiwalɔ kɛ mɛi aniseniianifeelɔ.” Ehiɛ sɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo na lɛ mɔbɔ yɛ nibii gbohii ni efee be ko ni eho lɛ fɛɛ sɛɛ, kɛ hegbɛ ni amɛhã lɛ akɛ eshiɛ etsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ. (Kanemɔ 1 Timoteo 1:12-14.) Paulo hiɛ sɔ enyɛmimɛi Kristofoi ni Yehowa kɛduro lɛ lɛ waa, ni eda lɛ shi shii abɔ yɛ sui kpakpai ni amɛjieɔ lɛ kpo kɛ anɔkwayeli ni amɛkɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ he. (Filipibii 1:3-5, 7; 1 Tesalonikabii 1:2, 3) Paulo shashaooo shi kwraa akɛ eeeda Yehowa shi yɛ nibii ni enyɛmimɛi lɛ fee amɛhã lɛ be ni eyaje shihilɛi ni jaraa amli lɛ ahe. (Bɔfoi lɛ Asaji 28:15; 2 Korintobii 7:5-7) No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ Paulo wo Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nyɛlea shidaa . . . , nyɛwiea nyɛtsɔɔa nyɛhe yɛ saŋkutswaai kɛ yijiemɔ lalai kɛ mumɔŋ lalai amli, ni nyɛkɛ shidaa alaa.”Kolosebii 3:15-17.

SANENƆJWƐŊMƆ KƐ SƆLEMƆ YEƆ EBUAA WƆ KONI WƆYA NƆ WƆDA SHI

6. Mɛni Yehowa efee ehã bo ni ohiɛ esɔ waa?

6 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Paulo? Wɔbaanyɛ wɔjwɛŋ nɔ ni Yehowa efee ehã wɔ akɛ aŋkroaŋkroi lɛ nɔ. (Lala 116:12) Kɛ́ mɔ ko bi bo akɛ, “Te jɔɔmɔi ni onine eshɛ nɔ kɛjɛ Yehowa dɛŋ lɛ ateŋ nɔ ni ohiɛ sɔɔ waa lɛ?” te obaahã hetoo ohã tɛŋŋ? Ani obaatsĩ wekukpaa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ tã? Aloo obaatsĩ eshaifaa ni onáa yɛ Kristo kpɔmɔ afɔle lɛ hewɔ lɛ tã? Ani obaatsĩ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni ye amɛbua bo be ni okɛ shihilɛi ni jaraa kpe lɛ atã? Ani obaawie bɔ ni ohiɛ sɔɔ owu loo oŋa loo obii lɛ he? Hemɔ be ni okɛjwɛŋ gbɛi srɔtoi anɔ ni Nyɔŋmɔ ejɔɔ bo lɛ anɔ. Enɛ baatsirɛ bo ni oda lɛ shi gbi fɛɛ gbi.Kanemɔ Lala 92:2, 3.

Kasemɔ Hana kɛ Hezekia, ni oda Yehowa shi yɛ nibii ni efee ehã bo lɛ ahe

7. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle kɛda Yehowa shi lɛ? (b) Kɛ́ oda Yehowa shi yɛ osɔlemɔi amli lɛ, te obaaná he sɛɛ tɛŋŋ?

7 Kɛ́ wɔjwɛŋ gbɛi srɔtoi anɔ ni Yehowa ejɔɔ wɔ lɛ anɔ lɛ, wɔbaasɔle kɛda lɛ shi. (Lala 95:2; 100:4, 5) Mɛi komɛi yɛ ni ja nɔ ko he ehia amɛ dani amɛsɔleɔ amɛhãa Nyɔŋmɔ. Shi Yehowa mii shɛɔ ehe kɛ́ wɔsɔle kɛda lɛ shi yɛ nibii ni ekɛduro wɔ momo lɛ ahe. Biblia lɛ wieɔ Nyɔŋmɔ tsuji babaoo, tamɔ Hana kɛ Hezekia ni sɔle kɛda Yehowa shi lɛ ahe. (1 Samuel 2:1-10; Yesaia 38:9-20) No hewɔ lɛ kasemɔ amɛ, ni oda Yehowa shi yɛ nibii ni efee ehã bo lɛ ahe. (1 Tesalonikabii 5:17, 18) Kɛ́ ofee nakai lɛ, omii baashɛ ohe, suɔmɔ ni oyɔɔ kɛhã Nyɔŋmɔ lɛ mli baawa, ni naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ lɛ teŋ lɛ baaya nɔ ahi shi.Yakobo 4:8.

Mɛni Yehowa efee ehã bo ni ohiɛ esɔ waa? (Kwɛmɔ kuku 6, 7)

8. Mɛɛ nibii haŋ wɔhiɛ asɔ nibii ni Yehowa efee ehã wɔ lɛ dɔŋŋ?

8 Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔhiɛ esɔŋ nibii kpakpai ni Yehowa kɛduro wɔ lɛ dɔŋŋ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔyeee emuu, ni wɔ-klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ ahewɔ lɛ, kɛjɛ fɔmɔ mli tɔ̃ɔ lɛ, ewaaa akɛ wɔɔfee trumu. Yehowa kɛ Adam kɛ Hawa wo he ko ni afee lɛ paradeiso mli, ni ekwɛ koni amɛnine ashɛ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa amɛ lɛ nɔ. Kulɛ amɛbaanyɛ amɛhi shi kɛya naanɔ yɛ toiŋjɔlɛ mli. (1 Mose 1:28) Shi, amɛhiɛ eyasɔɔɔ jɔɔmɔi ni amɛnine shɛ nɔ lɛ. Amɛhiɛ kɔ̃ nii anɔ, ni amɛshwe akɛ amɛná babaoo. Enɛ hã nɔ fɛɛ nɔ ni amɛyɔɔ lɛ ŋmɛɛ amɛ. (1 Mose 3:6, 7, 17-19) Mɛi ni yɔɔ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ ahiɛ esɔɔɔ nii, ni enɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ ni wɔfee Yehowa nɔ trumu yɛ nibii fɛɛ ni efee ehã wɔ lɛ ahe. Ekolɛ wɔhiɛ esɔŋ naanyobɔɔ kpakpa ni yɔɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ, loo hegbɛ ni wɔná akɛ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ aaafee ekome lɛ dɔŋŋ. Ekolɛ nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ baagbala wɔjwɛŋmɔ. (1 Yohane 2:15-17) Bɔ ni afee ni wɔkayaje shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, ehe miihia ni wɔjwɛŋ jɔɔmɔi srɔtoi ni wɔnine eshɛ nɔ lɛ anɔ, ni wɔda Yehowa shi daa akɛ ehã wɔ hegbɛ akɛ wɔfata ewebii lɛ ahe.Kanemɔ Lala 27:4.

KƐ́ WƆYAJE SHIHILƐI NI JARAA AMLI

9. Kɛ́ wɔyaje shihilɛi ni jaraa amli lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔjwɛŋ Yehowa jɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ?

9 Kɛ́ wɔhiɛ sɔɔ nii lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfi shi kɛ́ wɔyaje shihilɛi ni jaraa amli. Ekolɛ wɔhefatalɔ lɛ yeŋ wɔ anɔkwa, hela ko ni naa wa baamɔ wɔ, wɔsuɔlɔ ko baagbo, adebɔɔ naa oshara ko ni naa wa baanina wɔ, loo wɔkɛ naagba kroko ni baanyɛ atsake wɔshihilɛ kwraa ní ehã wɔfee basaa lɛ baakpe. Kɛ́ wɔjwɛŋ Yehowa jɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ, no baanyɛ ashɛje wɔmii, ní ewaje wɔ koni wɔnyɛ wɔfi shi. Susumɔ niiashikpamɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe okwɛ.

10. Be ni Irina jwɛŋ jɔɔmɔi ni ená lɛ anɔ lɛ, te ená he sɛɛ tɛŋŋ?

10 Daa gbɛgbalɔ ko ni yɔɔ United States, ni atsɛɔ lɛ Irina lɛ, kɛ asafoŋ onukpa ko bote gbalashihilɛ mli, shi nuu lɛ eyayeee lɛ anɔkwa, ni eshi lɛ kɛ ebii lɛ. * (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.) Mɛni eye ebua Irina ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli? Ewie akɛ: “Mihiɛ sɔɔ bɔ ni Yehowa ekwɛ mi akɛ mɔ aŋkro lɛ. Akɛni mikpɛ miyiŋ akɛ gbi fɛɛ gbi lɛ, mahã mihiɛ asɔ nibii kpakpai ni miná yɛ shihilɛ mli lɛ hewɔ lɛ, mina akɛ eji hegbɛ kpele akɛ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni buɔ wɔhe lɛ aaale mi ni esumɔ mi. Mile akɛ ekwaŋ mi kɔkɔɔkɔ.” Eyɛ mli akɛ Irina kɛ naagbai ni naa wala babaoo ekpe yɛ shihilɛ mli moŋ, shi miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ yeɔ ebuaa lɛ ni enyɛɔ edamɔɔ naa, ni ewoɔ mɛi krokomɛi hewalɛ.

11. Mɛni ye ebua Kyung-sook be ni hela ko ni naa wa waa mɔ lɛ lɛ?

11 Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Kyung-sook, ni yɔɔ Asia lɛ, kɛ ewu fɛɛ sɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi nɔ ni fe afii 20. Shi trukaa lɛ, ahã ele akɛ ená flufla mli kansa ni naa wa, ni akɛ yɛ nyɔji etɛ kɛmiimɔ ekpaa mli lɛ, ebaagbo. Eyɛ mli akɛ ekɛ ewu fɛɛ kɛ naagbai babaoo ekpe pɛŋ moŋ, shi hela ko ni naa wa mɔko amɛ dã. Ewie akɛ: “Be ni akɛɛ mi akɛ hela nɛɛ emɔ mi lɛ, mifee basaa waa. Minu he akɛ nɔ fɛɛ nɔ eŋmɛɛ mi, ni mitsui fã waa.” Mɛni eye ebua Kyung-sook ni enyɛ edamɔ naagba nɛɛ naa? Ewie akɛ: “Daa gbɛkɛ kɛ́ miyawɔ lɛ, miyaa wɔtsũ lɛ yiteŋ ni mikɛ gbee ni wa sɔleɔ yɛ nibii enumɔ ni mihiɛ esɔ waa yɛ nakai gbi lɛ mli lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, mitsui nyɔɔ mimli ekoŋŋ, ni no tsirɛɔ mi ní mijieɔ suɔmɔ ni miyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ kpo.” Mɛɛ gbɛ nɔ Kyung-sook ená sɔlemɔ ni esɔleɔ gbɛkɛgbɛkɛ lɛ he sɛɛ? Ewie akɛ: “Mibayɔse akɛ Yehowa wajeɔ wɔ kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni jaraa miikpe, ni akɛ jɔɔmɔi ni wɔnáa yɛ shihilɛ mli lɛ fa fe naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ.”

Sheryl kɛ enyɛmi nuu kome ni shwɛ ni atsɛɔ lɛ John lɛ (Kwɛmɔ kuku 13)

12. Mɛni Jason kɛshɛje emii be ni eŋa gbo lɛ?

12 Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Jason, ni sɔmɔɔ yɛ nitsumɔhe nine ko ni yɔɔ Afrika maji lɛ eko nɔ lɛ, kɛ nɔ ni fe afii 30 ehi be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ewie akɛ: “Afii kpawo nɛ ni miŋa gbo, ni bei komɛi lɛ, minuɔ dɔlɛ he waa. Kɛ́ mitee nɔ mijwɛŋ nɔ mli ni etsɔ be ni ená kansa lɛ he lɛ, mitsui kumɔɔ.” Mɛni eye ebua Jason ni enyɛ edamɔ dɔlɛ nɛɛ naa? Ewie akɛ: “Gbi ko lɛ, mikai be ko ni mi kɛ miŋa jie wɔhiɛtserɛ ni wɔná miishɛɛ waa, ni misɔle kɛda Yehowa shi yɛ nakai be ni yɔɔ miishɛɛ lɛ he. Minu he akɛ mitsui enyɔ mimli, ni no sɛɛ lɛ, be fɛɛ be ni makai bei ni tamɔ nakai ni yɔɔ miishɛɛ lɛ, midaa Yehowa shi. Hiɛsɔɔ ehã miná miishɛɛ waa. Miŋa gbele lɛ dɔɔ mi lolo, shi midaa Yehowa shi akɛ miná gbala kpakpa, ni miná hegbɛ akɛ mikɛ mɔ ko ní sumɔɔ lɛ waa lɛ baafee ekome kɛsɔmɔ lɛ, ni enɛ shɛjeɔ mimii.”

“Midaa Yehowa shi waa akɛ lɛ ji mi-Nyɔŋmɔ.”—Sheryl

13. Be ni Sheryl weku lɛ mli bii babaoo gboi lɛ, mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ ekpee shihilɛ lɛ naa?

13 Yɛ November 2013 lɛ, ahum ko ni naa wa waa ni atsɛɔ lɛ Haiyan lɛ, fite nii waa yɛ maŋ ni ji Philippines lɛ nɔ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Sheryl, ni no mli lɛ eye afii 13 lɛ nibii fɛɛ ŋmɛɛ lɛ yɛ ahum lɛ mli. Ewie akɛ: “Wɔshĩa lɛ fite, ni miweku lɛ mli bii babaoo gboi.” Sheryl tsɛ, enyɛ, kɛ enyɛmimɛi etɛ gboi yɛ ahum ni naa wa nɛɛ mli. Mɛni eye ebua Sheryl ni enyɛ ekpee shihilɛ ni bɛ mlɛo nɛɛ naa, ni jeŋ shihilɛ ejeko etsine lɛ? Sheryl jwɛŋɔ nibii kpakpai ni Yehowa efee ehã lɛ lɛ ahe, ni no hewɔ lɛ ehiɛ sɔɔ jɔɔmɔi nɛɛ lolo. Ewie akɛ: “Mina nibii fɛɛ ni nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ fee kɛye amɛbua mɛi ni yelikɛbuamɔ he miihia amɛ lɛ, kɛ bɔ ni amɛwo amɛ hewalɛ lɛ. Mile akɛ no mli lɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ miisɔle amɛmiihã mi.” Ekɛfata he akɛ: “Midaa Yehowa shi waa akɛ lɛ ji mi-Nyɔŋmɔ. Ehãa wɔ wɔhiamɔ nii be fɛɛ be.” Hɛɛ, kɛ́ wɔda Yehowa shi yɛ nibii kpakpai ni ekɛduroɔ wɔ lɛ ahe lɛ, wɔyeŋ ŋkɔmɔ tuutu. Enɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔfi shi yɛ jaramɔ shihilɛ fɛɛ jaramɔ shihilɛ ni ekolɛ wɔkɛbaakpe lɛ mli.Efesobii 5:20; kanemɔ Filipibii 4:6, 7.

“MI LƐ, MANYA YƐ YEHOWA MLI”

14. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ wɔyɔɔ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

14 Yehowa webii ni ehi shi kɛjɛ blema kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ ahiɛ sɔɔ jɔɔmɔi ni amɛnine shɛɔ nɔ lɛ. Be ni Yehowa kpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ Farao kɛ etabilɔi lɛ adɛŋ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ, amɛlá yijiemɔ lalai kɛda lɛ shi. (2 Mose 15:1-21) Ŋmɛnɛ lɛ, jɔɔmɔi ni kã wɔtsui nɔ waa lɛ ateŋ ekome ji le ni wɔle akɛ etsɛŋ piŋmɔ fɛɛ sɛɛ baafo lɛ. (Lala 37:9-11; Yesaia 25:8; 33:24) Feemɔ bɔ ni wɔmii baashɛ wɔhe ahã be ni Yehowa ekpata ehenyɛlɔi fɛɛ ahiɛ, ni ehereɔ wɔ atuu kɛyaa jeŋ hee ni toiŋjɔlɛ kɛ jalɛ baahi mli lɛ mli lɛ he mfoniri okwɛ. Nakai gbi lɛ, wɔbaada Yehowa shi waa diɛŋtsɛ!Kpojiemɔ 20:1-3; 21:3, 4.

Jɔɔmɔi ni kã wɔtsui nɔ waa lɛ ateŋ ekome ji le ni wɔle akɛ etsɛŋ piŋmɔ fɛɛ sɛɛ baafo lɛ

15. Mɛni otswa ofai shi akɛ obaafee yɛ afi 2015 lɛ mli?

15 Yɛ afi 2015 nɛɛ mli lɛ, wɔle akɛ Yehowa baajɔɔ wɔ babaoo. Wɔkɛ naagbai baakpe moŋ, shi wɔle akɛ ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, Yehowa kwaŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. (5 Mose 31:8; Lala 9:10, 11) Ebaaya nɔ ehã wɔ nibii fɛɛ ni baaye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔsɔmɔ lɛ yɛ anɔkwayeli mli lɛ. Nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaakase gbalɔ Habakuk, mɔ ni ŋma akɛ: “Agbamitso lɛ gbaŋ afofro, ni yibii hu ehiŋ weintsei lɛ anɔ; mutso yibiiwoo aaafee yaka, ni abɔɔi lɛ baŋ niyenii; aaahã tooi atã yɛ tooi atsu lɛ mli, ni anaŋ tsinai yɛ amɛtsui lɛ amli. Shi mi lɛ, manya yɛ Yehowa mli, mimli aaafili mi yɛ miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ mli!” (Habakuk 3:17, 18) Eba akɛ yɛ afi lɛ mli fɛɛ lɛ, wɔbaaya nɔ wɔjwɛŋ jɔɔmɔi fɛɛ ni wɔnine eshɛ nɔ lɛ anɔ, koni no awo wɔ hewalɛ ni wɔbo ŋaa ni awo wɔ yɛ afi 2015 afi ŋmalɛ lɛ mli lɛ toi. No ji: “Nyɛdaa Yehowa shi, ejaakɛ ehi.”Lala 106:1.

^ kk. 10 Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi yɛ sane nɛɛ mli.