Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Yesu—Ebaa Ehe Shi ni Eyɛ Musuŋtsɔlɛ

Kasemɔ Yesu—Ebaa Ehe Shi ni Eyɛ Musuŋtsɔlɛ

“Kristo po na nɔ yɛ nyɛhewɔ, ni efee nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi ehã nyɛ koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ kpaakpa.”1 PETRO 2:21.

1. Mɛni hewɔ kɛ́ wɔkase Yesu lɛ, no baahã wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa lɛ?

BEI pii lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaakase mɛi ni wɔsumɔɔ amɛsane lɛ. Yɛ adesai fɛɛ ni ehi shi pɛŋ lɛ ateŋ lɛ, Yesu ji mɔ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔkase lɛ. Mɛni hewɔ? Be ko lɛ, Yesu wie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni ena mi lɛ ena Tsɛ lɛ hu.” (Yohane 14:9) Yesu wie nakai ejaakɛ ejieɔ e-Tsɛ lɛ subaŋ kpo kɛmɔɔ shi. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkase Yesu he nii lɛ, belɛ wɔmiikase Yehowa he nii. Ni kɛ́ wɔkase Yesu lɛ, no hãa wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Yehowa, ni ji Mɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ. Enɛ ji hegbɛ kpele diɛŋtsɛ!

2, 3. (a) Mɛni hewɔ Yehowa hã aŋma Yesu shihilɛ he sane fitsofitso afɔ̃ shi lɛ? Ni mɛni Nyɔŋmɔ biɔ ni wɔfee? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

2 Yehowa hã aŋma Yesu shihilɛ he sane fitsofitso yɛ Biblia lɛ mli. Mɛni hewɔ? Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ fee nakai ejaakɛ eetao wɔle e-Bi lɛ koni wɔnyɛ wɔkase lɛ jogbaŋŋ. (Kanemɔ 1 Petro 2:21.) Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, akɛ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee ehã wɔ lɛ toɔ nanemaahei ahe. Mɛni enɛ tsɔɔ? Etsɔɔ akɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔnyiɛ e-Bi lɛ nanemaahei lɛ asɛɛ, ni tsɔɔ akɛ eesumɔ ni wɔkase nibii fɛɛ ni Yesu fee lɛ. Yesu eye emuu, no hewɔ lɛ Yehowa biii ni wɔkase lɛ yɛ gbɛ ni eye emuu nɔ. Moŋ lɛ, Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ kɛkase Yesu.

3 Nyɛhãa wɔsusua Yesu sui kpakpai lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛa. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu eheshibaa kɛ emusuŋtsɔlɛ lɛ he. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu ekãa ni ejie lɛ kpo lɛ kɛ sanesɛɛkɔmɔ ni ekɛtsu nii lɛ he. Wɔbaahã sanebimɔi etɛ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahetoo yɛ sui lɛ eko fɛɛ eko he. Nomɛi ji: Mɛni ji su nɛɛ? Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu jie su nɛɛ kpo? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase lɛ?

YESU BAA EHE SHI

4. Mɛni ji heshibaa?

4 Mɛni ji heshibaa? Mɛi ni woɔ amɛhe nɔ lɛ ateŋ mɛi babaoo susuɔ akɛ kɛ́ mɔ ko baa ehe shi lɛ, belɛ enyɛɛɛ efee shiŋŋ yɛ saji ahe loo esheɔ nii gbeyei. Shi ani nakai eji? Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ mɔ ko nyɛɛɛ efee shiŋŋ yɛ saji ahe loo ebɛ ekãa lɛ, enyɛŋ eba ehe shi. Kɛ́ mɔ ko baa ehe shi lɛ, etsɔɔ akɛ mɔ lɛ wooo ehe nɔ, ni efeee pupuupu. Abaanyɛ atsɔɔ wiemɔ “heshibaa” ni akɛtsu nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ shishi hu akɛ “heshibaa jwɛŋmɔ.” (Filipibii 2:3, shishigbɛ niŋmaa) Dani wɔbaanyɛ wɔba wɔhe shi lɛ, ehe miihia ni wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia mli wiemɔkulibii ashishitsɔɔmɔ wolo ko wie akɛ: “Kɛ́ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ jeee mɛi komɛi kwraa ji wɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, no ji heshibaa.” Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔnuŋ he akɛ wɔhi fe mɛi krokomɛi. (Romabii 12:3) Ebɛ mlɛo akɛ adesai ni yeee emuu aaajie su nɛɛ kpo. Shi kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yehowa je agbo hã lɛ nɔ, ni wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie su nɛɛ kpo.

Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔnuŋ he akɛ wɔhi fe mɛi krokomɛi

5, 6. (a) Namɔ ji ŋwɛibɔfonukpa Mikael lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Mikael jie heshibaa kpo?

5 Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu jie heshibaa kpo? Nyɔŋmɔ Bi lɛ baa ehe shi be fɛɛ be. Efee nakai be ni eyɔɔ ŋwɛi ní eji ŋwɛibɔfo ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ kɛ be ni eba shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ gbɔmɔ ni eye emuu lɛ. Nyɛhãa wɔkwɛa enɛ he nɔkwɛmɔnii fioo komɛi.

6 Esubaŋ. Yɛ Biblia mli wolo ni ji Yuda lɛ mli lɛ, awie nɔ ko ni tee nɔ yɛ Yesu shihilɛ mli dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he. (Kanemɔ Yuda 9.) Akɛ ŋwɛibɔfonukpa Mikael lɛ, Yesu kɛ Abonsam “taa naa yɛ Mose gbonyo lɛ he,” ni “amɛkpãaa gbee.” Be ni Mose gbo lɛ, Yehowa fũ lɛ yɛ he ko ni mɔ ko mɔ ko enaŋ egbonyo lɛ yɛ. (5 Mose 34:5, 6) Ekolɛ, no mli lɛ, Abonsam miitao ekɛ Mose gbonyo lɛ aka Israelbii lɛ koni amɛkɛ amɛhe awo amale jamɔ mli. Ekɔɔɔ he eko nɔ fɔŋ ni no mli lɛ Abonsam taoɔ efee lɛ, Mikael fee ekãa ni etsĩ lɛ gbɛ. Niiamlitsɔɔmɔ wolo ko wie akɛ, akɛ wiemɔi ni ji “taa naa” kɛ ‘kpãaa gbee’ lɛ tsuɔ nii yɛ saneyeli mli, ni ebaanyɛ etsɔɔ akɛ “Mikael ‘wie akɛ Abonsam bɛ hegbɛ’ akɛ eŋɔɔ Mose gbonyo lɛ.” Kɛ̃lɛ, ŋwɛibɔfonukpa nɛɛ le akɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ yashiɔ he ko. No hewɔ lɛ, ekɛ sane lɛ hã Yehowa, ni ji Kojolɔ ni Fe Fɛɛ lɛ, ejaakɛ lɛ pɛ eyɔɔ hegbɛ akɛ ekojoɔ Satan. Mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ po Yesu fee nɛkɛ!

Yesu jɛ heshibaa mli efee nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɛ lɛ akɛ efee lɛ, ni efee nakai “kɛtee gbele mli tɔ̃ɔ”

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu wiemɔi kɛ enifeemɔi hã ana akɛ ebaa ehe shi?

7 Be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ hu lɛ, ewiemɔi kɛ enifeemɔi hã ana akɛ ebaa ehe shi. Ewiemɔi. Yesu gbalaaa mɛi ajwɛŋmɔ kɛbaaa enɔ bɔ ni esaaa. Moŋ lɛ, eŋɔ anunyam lɛ fɛɛ ehã e-Tsɛ. (Marko 10:17, 18; Yohane 7:16) Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ewieee bɔ ni baahã amɛnu he akɛ kwashiai ji amɛ loo amɛhe bɛ sɛɛnamɔ. Moŋ lɛ, ejie bulɛ kpo etsɔɔ amɛ, ni ejie amɛyi yɛ amɛsui kpakpai lɛ ahe, koni amɛna akɛ emuɔ efɔ̃ɔ amɛnɔ. (Luka 22:31, 32; Yohane 1:47) Enifeemɔi. Yesu hala akɛ ebaahã eshihilɛ afee mlɛo, ni ebuaaa heloonaa nibii babaoo anaa. (Mateo 8:20) Ejɛ esuɔmɔ mli etsu nitsumɔ ko ni baa shi ní mɛi krokomɛi sumɔɔɔ akɛ amɛtsuɔ lɛ. (Yohane 13:3-15) Bɔ ni ebo Yehowa toi yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ hu ji heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ. (Kanemɔ Filipibii 2:5-8.) Yɛ nɔ najiaŋ ni Yesu aaafee enii tamɔ henɔwolɔi ni sumɔɔɔ ni amɛboɔ mɛi krokomɛi atoi lɛ, ejɛ heshibaa mli efee nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɛ lɛ akɛ efee lɛ, ni efee nakai “kɛtee gbele mli tɔ̃ɔ.” Eyɛ faŋŋ akɛ Yesu, ni ji gbɔmɔ Bi lɛ, ‘ba ehe shi yɛ etsuiŋ.’Mateo 11:29.

KASEMƆ YESU HESHIBAA LƐ

8, 9. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie heshibaa kpo?

8 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu heshibaa lɛ? Wɔsubaŋ. Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔbaana akɛ hegbɛ ni wɔyɔɔ lɛ yashiɔ he ko. Wɔbaana akɛ wɔbɛ hegbɛ akɛ wɔkojoɔ mɛi krokomɛi. Wɔwieŋ amɛhe nyanyaanya, ni wɔnaŋ amɛhe jwɛŋmɔ fɔŋ. (Luka 6:37; Yakobo 4:12) Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, wɔfeŋ wɔhe ‘jalɔi tuutu.’ Ni tsɔɔ akɛ, wɔbuŋ wɔhe akɛ wɔhi fe mɛi krokomɛi ni bɛ nyɛmɔi loo hegbɛi ni wɔyɔɔ lɛ. (Jajelɔ 7:16) Asafoŋ onukpai ni baa amɛhe shi lɛ enaaa amɛhe akɛ amɛhi fe amɛnyɛmimɛi krokomɛi lɛ. Moŋ lɛ, tookwɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ nɛɛ ‘buɔ amɛnanemɛi fe amɛ diɛŋtsɛ amɛhe,’ ni tsɔɔ akɛ amɛbuɔ mɛi krokomɛi akɛ amɛhe miihia fe amɛ.Filipibii 2:3; Luka 9:48.

9 Susumɔ Nyɛminuu W. J. Thorn, ni bɔi sɔɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ yɛ afi 1894 lɛ he okwɛ. Be ni ekɛ afii babaoo esɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ lɛ sɛɛ lɛ, ahã eyasɔmɔ yɛ Kingdom Farm ni yɔɔ New York kooyigbɛ lɛ akɛ mɔ ni lɛɔ wuɔi. Be fɛɛ be ni Nyɛminuu Thorn baanu he akɛ esa akɛ etsu nɔ ko ni he hiaa fe no lɛ, ekɛɔ ehe akɛ: “Bo mlu kuli bibioo nɛɛ. Mɛni oyɔɔ ni okɛshwãa?” (Kanemɔ Yesaia 40:12-15.) Eba ehe shi waa diɛŋtsɛ!

10. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie heshibaa kpo yɛ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi amli?

10 Wɔwiemɔi. Kɛ́ wɔbaa wɔhe shi lɛ, ebaasa bɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi wieɔ lɛ he. (Luka 6:45) Kɛ́ wɔkɛ mɛi miigba sane lɛ, wɔwieŋ hegbɛi ni wɔyɔɔ kɛ nibii ni wɔnyɛ wɔfee lɛ ahe tuutu. (Abɛi 27:2) Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔbaajie wɔnyɛmimɛi lɛ ayi yɛ nibii kpakpai ni amɛfeɔ lɛ ahe, ni wɔbaawie amɛsui kpakpai kɛ amɛnyɛmɔi ahe titri. (Abɛi 15:23) Wɔnifeemɔi. Kristofoi ni baa amɛhe shi lɛ ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaahe gbɛ́i, loo amɛbaahã ana amɛ akɛ hiɛnaanɔbii yɛ je nɛɛ mli. Moŋ lɛ, amɛmiisumɔ ni amɛhã amɛshihilɛ afee mlɛo, koni amɛnyɛ amɛsɔmɔ Yehowa kɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ, kɛ́ no baabi ni amɛtsu nitsumɔ ko ni baa shi po. (1 Timoteo 6:6, 8) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, toiboo baahã ana akɛ wɔbaa wɔhe shi. Ja wɔba wɔhe shi dani wɔbaanyɛ ‘wɔbo mɛi ni nyiɛɔ hiɛ’ yɛ asafo lɛ mli lɛ atoi, ní wɔkpɛlɛ gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni Yehowa asafo lɛ kɛhãa wɔ lɛ nɔ ní wɔkɛtsu nii.Hebribii 13:17.

YESU YƐ MUSUŊTSƆLƐ

11. Mɛni ji musuŋtsɔlɛ?

11 Mɛni ji musuŋtsɔlɛ? Kɛ́ akɛɛ mɔ ko musuŋ tsɔɔ lɛ lɛ, etsɔɔ akɛ mɔ lɛ he jɔ, ni esusuɔ mɛi krokomɛi ahe. Kɛ́ mɔ ko musuŋ tsɔɔ lɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ eyɛ suɔmɔ. Abaanyɛ akɛ su nɛɛ ato sui tamɔ mlihilɛ kɛ mɔbɔnalɛ he. Biblia lɛ wieɔ “musuŋtsɔlɛ” kɛ ‘hedɔɔ’ he. (Luka 1:78; 2 Korintobii 1:3; Filipibii 1:8) Biblia mli niiamlitaomɔ wolo ko wie akɛ, jeee nu ni wɔɔnu he wɔhã mɛi ni ehia amɛ lɛ pɛ kɛkɛ tsɔɔ akɛ wɔyɛ musuŋtsɔlɛ. Wolo nɛɛ tsɔɔ mli akɛ, kɛ́ wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ yɛ mɛi ahewɔ lɛ, “wɔsusuɔ amɛhe waa ni wɔyeɔ wɔbuaa amɛ,” ni tsɔɔ akɛ wɔfeɔ nɔ ko ni baahã amɛshihilɛ ahi. Musuŋtsɔlɛ ji su ni kanyaa mɔ koni eye ebua mɛi krokomɛi.

12. Mɛni tsɔɔ akɛ Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ mɛi krokomɛi ahewɔ? Ni mɛni musuŋtsɔlɛ nɛɛ tsirɛ lɛ ni efee?

12 Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu jie musuŋtsɔlɛ kpo? Bɔ ni enu he ehã mɛi kɛ enifeemɔi. Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ mɛi krokomɛi ahewɔ. Be ni Yesu na ni enaanyo Maria kɛ mɛi krokomɛi miifo yɛ Lazaro gbele lɛ hewɔ lɛ, ekɛ amɛ fo. (Kanemɔ Yohane 11:32-35.) Kɛkɛ ni emusuŋ tsɔ lɛ, taakɛ emusuŋ tsɔ lɛ ní etee yoo okulafo ko binuu shi lɛ, ni no tsirɛ lɛ ni etee Lazaro shi. (Luka 7:11-15; Yohane 11:38-44) Eeenyɛ efee akɛ enɛ ni Yesu jɛ musuŋtsɔlɛ mli efee lɛ, hã Lazaro ná hegbɛ akɛ ebaaya ŋwɛi. Mra mli lɛ, Yesu ‘musuŋ tsɔ lɛ’ yɛ asafoku babaoo ko ni ba eŋɔɔ lɛ hewɔ. Musuŋtsɔlɛ nɛɛ tsirɛ lɛ ni “ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.” (Marko 6:34) Enɛ tsake mɛi ni kɛ etsɔɔmɔi lɛ tsu nii lɛ ashihilɛ. Musuŋtsɔlɛ ni Yesu yɔɔ lɛ hã enu he ehã mɛi. Shi jeee no pɛ kɛkɛ, etsirɛ lɛ ni eye ebua mɛi ni ehia amɛ lɛ.Mateo 15:32-38; 20:29-34; Marko 1:40-42.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ mɛi wie kɛ musuŋtsɔlɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

13 Ewiemɔi. Yesu nu he ehã mɛi, ni enɛ tsirɛ lɛ ni ekɛ mɛi wie kɛ musuŋtsɔlɛ, titri lɛ mɛi ni awaa amɛ yi lɛ. Bɔfo Mateo tsɛ Yesaia wiemɔi ayisɛɛ, ni ewie yɛ Yesu he akɛ: “Ekuŋ gãlã ko ni mli edɔ, ni egbeŋ kane mli tako ko ni tsoɔ sulii.” (Mateo 12:20; Yesaia 42:3) Mɛni wiemɔi nɛɛ tsɔɔ? Etsɔɔ akɛ, Yesu efeee mɛi niseniianii. Moŋ lɛ, bɔ ni ekɛ mɛi wie lɛ hã amɛhe jɔ amɛ. Sane ni eshiɛ lɛ hã ‘mɛi ni tsuii ekumɔ’ lɛ hiɛnɔkamɔ. (Yesaia 61:1) Ekɛɛ ‘mɛi ni eetɔ amɛ, ni amɛtere jatsui ni tsiitsii lɛ’ akɛ amɛba eŋɔɔ koni ‘amɛhe ajɔ amɛ.’ (Mateo 11:28-30) Ema nɔ mi ehã ekaselɔi lɛ akɛ Nyɔŋmɔ musuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ni jáa lɛ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hewɔ. Emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi “bibii” loo mɛi ni je lɛ buɔ amɛ akɛ amɛhe bɛ sɛɛnamɔ ko lɛ po ahe.Mateo 18:12-14; Luka 12:6, 7.

KASEMƆ YESU MUSUŊTSƆLƐ LƐ

14. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie musuŋtsɔlɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi?

14 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu musuŋtsɔlɛ lɛ? Bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa mɛi. Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔjie “musuŋtsɔlɛ kpele” kpo, kɛ́ nakai feemɔ wa kɛhã wɔ po. Su nɛɛ fata “subaŋ hee” ni Yehowa kpaa gbɛ akɛ Kristofoi fɛɛ awo lɛ he. (Kanemɔ Kolosebii 3:9, 10, 12.) Te ooofee tɛŋŋ ojie musuŋtsɔlɛ kpo lɛ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛgbelea nyɛtsuii anaa gbanyaa.” (2 Korintobii 6:11-13) Kɛ́ mɔ ko miikɛɛ bo bɔ ni enuɔ he, loo nɔ ko ni haoɔ lɛ lɛ, bo lɛ toi jogbaŋŋ. (Yakobo 1:19) Susumɔ eshihilɛ lɛ he, ni obi ohe akɛ: ‘Kɛ́ mi ni lɛ, te manu he tɛŋŋ? Mɛni he baahia mi?’1 Petro 3:8.

15. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua mɛi ni ekolɛ amɛmiiye awerɛho loo amɛmiina nɔ lɛ?

15 Wɔnifeemɔi. Musuŋtsɔlɛ baatsirɛ wɔ ni wɔye wɔbua mɛi krokomɛi, titri lɛ mɛi ni miiye awerɛho loo amɛmiina nɔ lɛ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔye wɔbua amɛ lɛ? Romabii 12:15 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni foɔ lɛ afoa.” Bei pii lɛ, nɔ ni he hiaa mɛi waa ji miishɛjemɔ, jeee amɛnaagbai lɛ ahe tsabaa. Esa akɛ amɛná naanyo ko ní susuɔ amɛhe, ní baabo amɛ toi. Nyɛmi yoo ko ni biyoo gbo lɛ wie bɔ ni nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ shɛje emii lɛ he akɛ: “Bɔ ni nyɛmimɛi lɛ ba ni amɛkɛ mi bafo lɛ pɛ kɛkɛ po hã mihiɛ sɔ amɛ.” Kɛ́ wɔfee nibii kɛye wɔbua mɛi krokomɛi lɛ, no hu tsɔɔ akɛ wɔmiijie musuŋtsɔlɛ kpo. Ani ole okulafo ko ni nɔ ko efite yɛ eshĩa ni obaanyɛ osaa ohã lɛ? Aloo ole nyɛmi ko ni egbɔ ni yelikɛbuamɔ he baahia lɛ dani enyɛ eba asafoŋ kpeei, eya shiɛmɔ, loo eyana datrɛfonyo? Nibii bibii tamɔ nɛkɛ ní tsɔɔ mlihilɛ lɛ po baanyɛ aye abua mɛi waa. (1 Yohane 3:17, 18) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ shiɛ sane kpakpa lɛ, etsɔɔ akɛ wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ yɛ mɛi krokomɛi ahewɔ. No ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔye wɔbua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ!

Ani ojɛɔ otsuiŋ osusuɔ onyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ahe? (Kwɛmɔ kuku 15)

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔwie kɛwo mɛi ni ehao lɛ hewalɛ?

16 Wɔwiemɔi. Musuŋtsɔlɛ baatsirɛ wɔ ni ‘wɔshɛje mɛi ni ehao lɛ amii.’ (1 Tesalonikabii 5:14) Mɛni wɔbaanyɛ wɔwie kɛwo amɛ hewalɛ? Wɔbaanyɛ wɔhã amɛle akɛ wɔsusuɔ amɛhe. Wɔbaanyɛ wɔjie amɛyi, ni wɔye wɔbua amɛ ni amɛyɔse sui kpakpai kɛ nyɛmɔi ni amɛyɔɔ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔkai amɛ akɛ Yehowa ji mɔ ni ye ebua amɛ ni amɛbale anɔkwale lɛ, no hewɔ lɛ amɛjara wa kɛhã lɛ. (Yohane 6:44) Wɔbaanyɛ wɔhã amɛle akɛ, Yehowa susuɔ etsuji ni “tsuii ekumɔ” loo ‘amɛtswiaa shi kɛ dɔlɛ lɛ’ ahe waa. (Lala 34:19) Kɛ́ wɔkɛ wiemɔi ni tsɔɔ musuŋtsɔlɛ tsu nii lɛ, ebaanyɛ ehã mɛi ni miishɛjemɔ he miihia amɛ lɛ ahe ajɔ amɛ.Abɛi 16:24.

17, 18. (a) Te Yehowa kpaa gbɛ akɛ asafoŋ onukpai kɛ etooi lɛ baaye ahã tɛŋŋ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

17 Asafoŋ onukpai, Yehowa miikpa gbɛ akɛ nyɛmusuŋ baatsɔ nyɛ yɛ etooi lɛ ahewɔ. (Bɔfoi 20:28, 29) Nyɛkaia akɛ, eji nyɛsɔ̃ akɛ nyɛtsɔɔ etooi lɛ nii, nyɛwo amɛ hewalɛ, ni nyɛhã amɛhe ajɔ amɛ. (Yesaia 32:1, 2; 1 Petro 5:2-4) No hewɔ lɛ, onukpa ni yɔɔ musuŋtsɔlɛ lɛ ebɔŋ mɔdɛŋ akɛ ebaaye enyɛmimɛi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane; ewoŋ mlai, ni ewieŋ nibii ni baahã amɛhenilee abu amɛ fɔ koni ekɛnyɛ amɛnɔ ní amɛfee fe bɔ ni amɛbaanyɛ. Moŋ lɛ, ebaahã enyɛmimɛi lɛ amii ashɛ amɛhe, ejaakɛ ele akɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ baatsirɛ amɛ ni amɛkɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ asɔmɔ lɛ.Mateo 22:37.

18 Kɛ́ wɔjwɛŋ Yesu heshibaa kɛ musuŋtsɔlɛ lɛ nɔ lɛ, no baatsirɛ wɔ ni wɔkase lɛ. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ bɔ ni wɔɔfee wɔkase ekãa ni Yesu jie lɛ kpo lɛ kɛ sanesɛɛkɔmɔ ni ekɛtsu nii lɛ.