Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Fatamɔ Wɔhemɔkɛyeli lɛ He Ohã Wɔ”

“Fatamɔ Wɔhemɔkɛyeli lɛ He Ohã Wɔ”

“He ni hemɔkɛyeli he hiaa mi yɛ lɛ, ye obua mi!”MARKO 9:24.

LALAI: 81, 135

1. Mɛni hewɔ hemɔkɛyeli ji su ko ni he hiaa waa lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

ANI obi ohe pɛŋ kɛji Yehowa baasumɔ ni ehere oyiwala yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli? Bɔfo Paulo wie akɛ, su ko ni he miihia waa, ní esa akɛ wɔjie lɛ kpo dani ahere wɔyiwala ji hemɔkɛyeli. Ewie akɛ: “Kɛ́ hemɔkɛyeli bɛ lɛ, anyɛŋ asa Nyɔŋmɔ hiɛ jogbaŋŋ.” (Hebribii 11:6) Mɛi babaoo enaaa enɛ akɛ efeemɔ wa, shi anɔkwa sane ji akɛ, “jeee mɛi fɛɛ yɔɔ hemɔkɛyeli.” (2 Tesalonikabii 3:2) Ŋmalɛi enyɔ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, ehe miihia waa ni wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa.

2, 3. (a) Mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

2 Bɔfo Petro wie akɛ esa akɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ afee nɔ ni “aka akwɛ.” (Kanemɔ 1 Petro 1:7.) Amanehulu kpeteŋkpele lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa, ni wɔmiitao ni wɔná hemɔkɛyeli ni baahã “abaa wɔwala yi.” (Hebribii 10:39) No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔbɔ mɔdɛŋ wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Wɔmiitao ni kɛ́ Yesu Kristo, ni ji wɔ-Maŋtsɛ lɛ, ba ni ebawo mɔ fɛɛ mɔ nyɔmɔ yɛ enitsumɔi lɛ anaa lɛ, ejuro wɔ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase nuu ni kpa Yesu fai ni ehã lɛ hemɔkɛyeli pii lɛ, ni wɔ hu wɔkɛɛ akɛ: “He ni hemɔkɛyeli he hiaa mi yɛ lɛ, ye obua mi!” (Marko 9:24) Aloo wɔbaanyɛ wɔkase bɔfoi lɛ ni wɔkɛɛ akɛ: “Fatamɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ he ohã wɔ.”Luka 17:5.

3 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu sanebimɔi komɛi ahe. Nomɛi ji: Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa? Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa? Ni mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔbi Nyɔŋmɔ ni efata wɔhemɔkɛyeli lɛ he ehã wɔ lɛ, ebaafee nakai lɛ?

NYƆŊMƆ MII SHƐƆ EHE KƐ́ WƆHÃ WƆHEMƆKƐYELI LƐ MLI WA

4. Namɛi anɔkwɛmɔnii baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa?

4 Akɛni hemɔkɛyeli he miihia waa hewɔ lɛ, Yehowa ehã wɔ hemɔkɛyeli he nɔkwɛmɔnii pii yɛ Biblia lɛ mli. Aŋma nibii nɛɛ fɛɛ “koni etsɔɔ wɔ nii.” (Romabii 15:4) Nɔkwɛmɔnii nɛɛ ekomɛi kɔɔ Abraham, Sara, Isak, Yakob, Mose, Rahab, Gideon, Barak, kɛ mɛi krokomɛi ahe. Nɔkwɛmɔnii nɛɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. (Hebribii 11:32-35) Yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ hu lɛ, nyɛmimɛi babaoo ejie hemɔkɛyeli ni sa kadimɔ kpo, ni wɔbaanyɛ wɔkase amɛ. * (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

Nyɛmimɛi babaoo ejie hemɔkɛyeli ni sa kadimɔ kpo, ni wɔbaanyɛ wɔkase amɛ

5. Mɛni Elia fee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa waa yɛ Yehowa mli? Ni mɛni esa akɛ wɔbi wɔhe?

5 Mɛi ni jie hemɔkɛyeli kpo yɛ blema lɛ ateŋ mɔ kome ji gbalɔ Elia. Susumɔ nibii enumɔ ni efee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa waa yɛ Yehowa mli lɛ ahe okwɛ. (1) Elia kɛ nɔmimaa kɛɛ Maŋtsɛ Ahab akɛ Yehowa kɛ nu hɔmɔ baaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ewie akɛ: “Gbiiabɔ ni Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ hiɛ ni midamɔ lɛ, hiɛ kã nɛɛ, kɛji bɔ́ loo nugbɔ aaanɛ yɛ afii nɛɛ amli fĩi.” (1 Maŋtsɛmɛi 17:1) (2) Elia ná nɔmimaa akɛ, Yehowa baaduro lɛ kɛ mɛi krokomɛi nibii ni he baahia amɛ yɛ nu hɔmɔ be lɛ mli, kɛyashi ebaaba naagbee. (1 Maŋtsɛmɛi 17:4, 5, 13, 14) (3) Elia ná nɔmimaa hu akɛ, Yehowa baanyɛ atee okulafo yoo ko binuu shi. (1 Maŋtsɛmɛi 17:21) (4) Elia yiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi kɔkɔɔkɔ akɛ Yehowa baahã la ajɛ ŋwɛi abashã efɔle lɛ yɛ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ. (1 Maŋtsɛmɛi 18:24, 37) (5) Dani nugbɔ baanɛ po lɛ, Elia kɛ nɔmimaa kɛɛ Ahab akɛ: “Yaa ní oyaye nii ni onu nɔ ko; ejaakɛ nugbɔnɛmɔ babaoo miigbɛɛ kɛmiiba.” (1 Maŋtsɛmɛi 18:41) Kɛ́ osusu Elia sane lɛ he lɛ, obaanyɛ obi ohe akɛ, ‘Ani mihemɔkɛyeli lɛ mli wa tamɔ Elia nɔ lɛ?’

MƐNI WƆBAANYƐ WƆFEE KONI WƆHEMƆKƐYELI LƐ MLI AWA?

6. Mɛni esa akɛ wɔbi Yehowa ni ehã wɔ koni wɔnyɛ wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa?

6 Wɔ diɛŋtsɛ wɔnyɛŋ wɔhã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Ja wɔbi Nyɔŋmɔ ni ehã wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ dani wɔbaanyɛ wɔfee nakai. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ hemɔkɛyeli fata mumɔ lɛ yibii lɛ ahe. (Galatiabii 5:22) Yesu wo wɔ ŋaa ni wɔbi Yehowa ni eya nɔ ehã wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Ni nilee yɛ mli akɛ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ baatsu nii, ejaakɛ Yesu ewo wɔ shi akɛ Yehowa ‘baaŋɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ehã mɛi ni biɔ lɛ lɛ.’Luka 11:13.

Yesu wo wɔ ŋaa ni wɔbi Yehowa ni eya nɔ ehã wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni nilee yɛ mli akɛ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ baatsu nii

7. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ahã kɛtsɔɔ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli akagbɔjɔ.

7 Kɛ́ wɔná hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ, esaaa akɛ wɔhãa emli gbɔjɔɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ hemɔkɛyeli ato la he. Kɛ́ wɔshɛre la lɛ, yɛ shishijee mli lɛ, etsoɔ waa. Shi, kɛ́ wɔkɛ ŋai wooo la lɛ mli yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, eyeŋ be ko kwraa ni ŋai lɛ fɛɛ baatã, ni nɔ pɛ ni baashwɛ ji lamlu. Shi kɛ́ yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, wɔkɛ ŋai woɔ mli lɛ, la lɛ baaya nɔ etso. Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ gbɛfaŋ. Kɛ́ wɔkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkase daa gbi lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa kɛ Biblia lɛ mli baawa. No baahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli aya nɔ awa.

8. Mɛni baaye abua bo ni ohemɔkɛyeli lɛ mli aya nɔ awa, ni ekagbɔjɔ?

8 Dani abaabaptisi bo lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ okase nibii babaoo. Shi esa akɛ yɛ obaptisimɔ lɛ sɛɛ lɛ, oya nɔ okase nii lolo. (Hebribii 6:1, 2) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ otee nɔ okase Biblia mli gbalɛi ni eba mli momo lɛ ahe nii lɛ, no baaye abua bo ni ohemɔkɛyeli lɛ mli aya nɔ awa, ni ekagbɔjɔ. Obaanyɛ okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ atsu nii kɛkwɛ kɛji ohemɔkɛyeli lɛ mli wa waa lo.Kanemɔ Yakobo 1:25; 2:24, 26.

9, 10. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ nanemɛi kpakpai hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ kpeei hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa? (d) Mɛɛ gbɛ nɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa?

9 Bɔfo Paulo wie akɛ, Kristofoi baanyɛ ‘atsɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ nɔ amɛwowoo amɛhe hewalɛ.’ (Romabii 1:12) Mɛni enɛ tsɔɔ? Etsɔɔ akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ fɛɛ, titri lɛ mɛi ni ‘aka amɛhemɔkɛyeli lɛ akwɛ’ lɛ bɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛye amɛbua wɔ ni wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa, ni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔye wɔbua amɛ yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ. (Yakobo 1:3) Nanemɛi gbohii baafite wɔhemɔkɛyeli lɛ, shi nanemɛi kpakpai baahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. (1 Korintobii 15:33) No hewɔ ni awoɔ wɔ ŋaa ni wɔya asafoŋ kpeei be fɛɛ be lɛ. Kɛ́ wɔbo ŋaawoo nɛɛ toi lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nɔ “wɔwowoo wɔhe hewalɛ.” (Kanemɔ Hebribii 10:24, 25.) Kɛfata he lɛ, nibii ni atsɔɔ wɔ yɛ kpeei nɛɛ ashishi lɛ hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “hemɔkɛyeli nyiɛɔ nɔ ni anuɔ lɛ sɛɛ kɛbaa.” (Romabii 10:17) No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani miyaa Kristofoi akpeei daa?’

10 Kɛ́ wɔshiɛ ni wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi sane kpakpa ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ, no hu baanyɛ ahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Taakɛ eba lɛ yɛ Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ agbɛfaŋ lɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ni wɔnyɛɔ wɔkɛ ekãa shiɛɔ yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli.Bɔfoi 4:17-20; 13:46.

11. Mɛni hã Kaleb kɛ Yoshua ná hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase amɛ?

11 Kɛ́ wɔna bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa wɔ, kɛ bɔ ni ehãa wɔsɔlemɔi ahetoo lɛ, no hu hãa hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mli waa. Nakai ji bɔ ni eba lɛ yɛ Kaleb kɛ Yoshua gbɛfaŋ. Be ni amɛyasara Shiwoo Shikpɔŋ lɛ kɛkwɛ eshikamɔ lɛ, amɛkɛ no tsɔɔ akɛ amɛyɛ hemɔkɛyeli yɛ Yehowa mli. Be ni be shwieɔ mli, ni amɛnaa bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa amɛ lɛ, amɛhemɔkɛyeli lɛ mli bawa waa. Enɛ hã Yoshua nyɛ ekɛ nɔmimaa kɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Nibii kpakpai fɛɛ ni Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, wie yɛ nyɛhewɔ lɛ, emli ekome folo ekaaa shi.” Sɛɛ mli lɛ, ewie akɛ: “Nyɛshea Yehowa gbeyei, ní nyɛjie nyɛyitsoŋ nyɛsɔmɔ lɛ yɛ anɔkwale mli.” Kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Mi lɛ, mi kɛ miwe lɛ, wɔɔsɔmɔ Yehowa.” (Yoshua 23:14; 24:14, 15) Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ, ni wɔna nibii srɔtoi ni efee kɛye ebua wɔ lɛ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa.Lala 34:9.

NƆ NI HÃA ANAA AKƐ WƆYƐ HEMƆKƐYELI NI MLI WA

12. Mɛni hãa anaa akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa?

12 Mɛni baatsɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa? Yesu kaselɔ Yakobo wie akɛ: “Matsɔ minitsumɔi anɔ matsɔɔ bo mihemɔkɛyeli lɛ.” (Yakobo 2:18) Wɔnifeemɔi ni baatsɔɔ kɛji wɔyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

Mɛi ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ kɛ amɛnyɛmɔ fɛɛ shiɛɔ sane kpakpa lɛ (Kwɛmɔ kuku 13)

13. Mɛɛ gbɛ nɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa anaa akɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa?

13 Gbɛ kome ni hi waa ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie wɔhemɔkɛyeli lɛ kpo ji, ni wɔbaashiɛ sane kpakpa lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ́ wɔshiɛ lɛ, etsɔɔ akɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ, ni akɛ “ekpeŋ sɛɛ!” (Habakuk 2:3) Kɛ́ wɔmiitao wɔle kɛji wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani minaa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ akɛ ehe miihia waa? Ani miibɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni manyɛ koni magba mɛi krokomɛi Nyɔŋmɔ he sane? Ani misusuɔ nibii srɔtoi ni manyɛ mafee koni maná be babaoo kɛshiɛ lɛ ahe?’ (2 Korintobii 13:5) No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔjajea sane kpakpa lɛ, koni no atsɔɔ akɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa.Kanemɔ Romabii 10:10.

14, 15. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee daa gbi kɛtsɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli? (b) Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ akɛ kɛ́ wɔyɛ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ, wɔkɛ wɔnifeemɔi baatsɔɔ.

14 Bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhãa kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe lɛ hu ji nɔ kroko ni baanyɛ atsɔɔ kɛji wɔheɔ Yehowa nɔ wɔyeɔ lɛɛlɛŋ. Kɛ́ hela mɔ wɔ, wɔnijiaŋ je wui, wɔhao, wɔmiiye ohia, loo wɔkɛ naagba kroko ko kpe lɛ, esa akɛ wɔná hemɔkɛyeli akɛ Yehowa kɛ Yesu “baaye abua wɔ yɛ be ni sa mli.” (Hebribii 4:16) Kɛ́ wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ lɛ, no baatsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ. Yesu wie akɛ, wɔbaanyɛ wɔbi Yehowa ni ehã wɔ “wɔboloo yɛ wɔhiamɔ nii kɛhã gbi lɛ naa.” (Luka 11:3) Biblia mli saji srɔtoi yɛ ni hãa wɔnaa akɛ Yehowa baanyɛ ahã wɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa wɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni nuhɔmɔ ko ni naa wa ba Israel lɛ, Yehowa hã Elia niyenii kɛ nu. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “kwaakwaalabitei lɛ bahãa lɛ aboloo kɛ loo daa leebi kɛ aboloo kɛ loo daa gbɛkɛ, ni enuɔ faa lɛŋ nu lɛ eko.” (1 Maŋtsɛmɛi 17:3-6) Wɔle akɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa baafee ehã wɔ; ebaahã wɔ nibii ni he hiaa wɔ lɛ.

Bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhãa kɛ́ wɔkɛ naagbai kpe lɛ tsɔɔ kɛji wɔheɔ Yehowa nɔ wɔyeɔ lɛɛlɛŋ (Kwɛmɔ kuku 14)

15 Wɔyɛ nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsu wɔweku lɛ hiamɔ nii ahe nii. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Asia, ni atsɛɔ lɛ Rebecca lɛ kɛ eweku lɛ ná enɛ mli niiashikpamɔ be ni amɛkɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Mateo 6:33 kɛ Abɛi 10:4 lɛ tsu nii lɛ. Ewie akɛ, ewu nu he akɛ, enitsumɔ lɛ baanyɛ afite wekukpaa kpakpa ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ. No hewɔ lɛ, ekpa nitsumɔ lɛ. Shi no mli lɛ, amɛyɛ bii ejwɛ ni esa akɛ amɛkwɛ. No hewɔ lɛ, amɛbɔi niyenii hɔ̃ɔmɔ. Ni enɛ hã amɛná shika kɛkwɛ amɛweku lɛ. Rebecca wie akɛ: “Yehowa kwaaa wɔ gbi ko gbi ko. Wɔná niyenii wɔye gbi fɛɛ gbi.” Ani bo hu oná niiashikpamɔ ko ni tamɔ nakai ni ehã ohemɔkɛyeli lɛ mli ewa?

Wɔyɛ nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsu wɔweku lɛ hiamɔ nii ahe nii

16. Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ, mɛni baajɛ mli aba?

16 Kɛ́ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi tsu nii lɛ, ebaaye ebua wɔ. Esaaa akɛ wɔyiŋ feɔ wɔ kɔshikɔshi yɛ enɛ he kɔkɔɔkɔ. Paulo tsɛ Habakuk wiemɔi lɛ ayisɛɛ, ni ewie akɛ: “Jalɔ lɛ, ebaaya nɔ ehi shi yɛ hemɔkɛyeli hewɔ.” (Galatiabii 3:11; Habakuk 2:4) No hewɔ ni ehe miihia ni wɔhe Mɔ pɛ ni baanyɛ aye abua wɔ be fɛɛ be lɛ wɔye waa lɛ. Paulo kai wɔ akɛ, yɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ ni tsuɔ nii yɛ wɔmli lɛ naa lɛ, “Nyɔŋmɔ baanyɛ efee babaoo kɛteke nɔ ní esaa eteke nɔ kwraa fe nibii ni wɔbiɔ loo ebaa wɔyiŋ lɛ.” (Efesobii 3:20) Yehowa tsuji bɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni amɛbaanyɛ koni amɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, shi amɛle hu akɛ amɛyeee emuu. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ yɛ, ni eejɔɔ wɔmɔdɛŋbɔi lɛ anɔ.

KƐ́ WƆBI YEHOWA HEMƆKƐYELI LƐ, EBAAHÃ WƆ

17. (a) Be ni Yesu bɔfoi lɛ bi lɛ ni efata amɛhemɔkɛyeli lɛ he ehã amɛ lɛ, te ehã amɛ hetoo tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ wɔyɔɔ nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔbi Yehowa ni efata wɔhemɔkɛyeli lɛ he lɛ, ebaabo wɔ toi lɛ?

17 Yɛ nɔ ni wɔsusu he lɛ naa lɛ, ekolɛ obaanu he taakɛ bɔ ni bɔfoi lɛ nu he be ni amɛkpa Yesu fai akɛ: “Fatamɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ he ohã wɔ” lɛ. (Luka 17:5) Yɛ afi 33 Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, Yesu tsɔ gbɛ krɛdɛɛ nɔ etsu ebɔfoi lɛ anibimɔ lɛ he nii. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba amɛnɔ, ni amɛnu nɔ ni Nyɔŋmɔ eto akɛ ebaafee ehã adesai lɛ shishi jogbaŋŋ. Enɛ hã amɛhemɔkɛyeli lɛ mli bawa. Mɛni jɛ mli kɛba? Amɛkɛ ekãa shiɛ sane kpakpa lɛ, ni ekãa ni amɛkɛshiɛ lɛ sa kadimɔ waa. (Kolosebii 1:23) Wɔ hu wɔyɛ nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔbi Yehowa ni efata wɔhemɔkɛyeli lɛ he lɛ, ebaabo wɔ toi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa ewo wɔ shi akɛ, kɛ́ wɔbi lɛ nɔ ko ni “kɛ esuɔmɔnaa nii kpãa gbee lɛ,” ebaabo wɔ toi.1 Yohane 5:14.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jɔɔ mɛi ni hãa amɛhemɔkɛyeli lɛ mli waa lɛ?

18 Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, ebaaná wɔhe miishɛɛ. Ebaafata wɔhemɔkɛyeli lɛ he ehã wɔ, wɔhemɔkɛyeli lɛ mli baawa waa, ni ebaabu wɔ akɛ “mɛi ni sa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ.”2 Tesalonikabii 1:3, 5.

^ kk. 4 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ okane nyɛmimɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ awala shihilɛ he saji: Lillian Gobitas Klose (July 22, 1993, Awake!), Feliks Borys (February 22, 1994, Awake!), kɛ Josephine Elias (September 2009 Awake!).