Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kaahã Nɔ ko Nɔ ko Gbala Ojwɛŋmɔ Kɛje Yehowa Sɔɔmɔ Nɔ

Kaahã Nɔ ko Nɔ ko Gbala Ojwɛŋmɔ Kɛje Yehowa Sɔɔmɔ Nɔ

“Maria . . . [tee] nɔ ebo nɔ ni [Yesu wieɔ] lɛ toi. Shi Marta hã nibii pii ahe nitsumɔ gbala ejwɛŋmɔ.”LUKA 10:39, 40.

LALAI: 94, 134

1, 2. Mɛni hã Yesu sumɔ Marta sane lɛ? Ni mɛni Marta fee ni tsɔɔ akɛ eyeee emuu?

MƐNI ole yɛ Lazaro nyɛmi yoo ni atsɛɔ lɛ Marta lɛ he? Be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, ená nanemɛi yei. Yesu sumɔ yei nɛɛ asane, ni ekɛ amɛ ye jogbaŋŋ. Amɛteŋ mɛi komɛi ji Marta nyɛmi yoo Maria, kɛ agbɛnɛ, lɛ diɛŋtsɛ enyɛ Maria. Ni Biblia lɛ kɛɔ akɛ, Yesu sumɔ Marta sane waa. (Yohane 11:5; 19:25-27) Mɛni hã Yesu sumɔ Marta lɛ?

2 Marta mli hi, efeɔ mɔ ejurɔ, ni etsuɔ nii waa. Shi nɔ titri ni hã Yesu sumɔ esane ji hemɔkɛyeli ni mli wa ni eyɔɔ lɛ. Marta he nibii fɛɛ ni Yesu tsɔɔ lɛ eye, ni eyiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi kwraa akɛ Yesu ji Mesia ni awo ehe shi lɛ. (Yohane 11:21-27) Fɛɛ sɛɛ lɛ, Marta yeee emuu tamɔ wɔ nɔŋŋ, ni no hewɔ lɛ, efee nibii komɛi ni ejaaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko be ni Yesu yasara Marta kɛ enyɛmimɛi lɛ, Marta mli fũ enyɛmi yoo Maria, ni ekɛɛ Yesu akɛ ekɛ lɛ awie. Ekɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, ani egbaaa onaa akɛ minyɛmi yoo lɛ eshi mi kome too koni matsu nibii ahe nii? Kɛɛmɔ lɛ ni ebaye ebua mi.” (Kanemɔ Luka 10:38-42.) Mɛni hewɔ Marta wie nakai, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ nɔ ni Yesu kɛɛ lɛ lɛ mli?

MARTA HÃ NIBII GBALA EJWƐŊMƆ

3, 4. Mɛni Maria fee ni hã Yesu jie eyi? Mɛɛ ŋaa Yesu wo Marta, ni te Marta fee enii yɛ he tɛŋŋ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

3 Yesu hiɛ sɔ bɔ ni Marta kɛ Maria here lɛ hiɛmɛɛ kɛba amɛshĩa lɛ, ni eŋɔ hegbɛ lɛ koni ekɛtsɔɔ amɛ nibii komɛi ni he hiaa waa. Maria bata shi amrɔ nɔŋŋ, ni ‘ebo nɔ ni Yesu wieɔ lɛ toi’ jogbaŋŋ, ejaakɛ eetao ekase nii kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ dɛŋ. Kulɛ, esa akɛ Marta hu akpa nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ, ni ebabo Yesu toi. Ni eji efee nakai kulɛ, Yesu baajie eyi waa.

4 Shi yɛ nɔ najiaŋ ni Marta bafee nakai lɛ, ehã shĩa lɛ mli saamɔ, kɛ niyenii srɔtoisrɔtoi ni ŋɔɔŋɔi ni etaoɔ ehoo ehã Yesu lɛ he ejwɛŋmɔ. Be ni ena akɛ Maria eshi nɔ fɛɛ nɔ ehã lɛ lɛ, emli fũ, ni ewie he nyanyaanya etsɔɔ Yesu. Yesu na akɛ, Marta miigba ehe naa tsɔ, no hewɔ lɛ, ejɛ mlihilɛ mli ekɛɛ lɛ akɛ: “Marta, Marta, oofee yeyeeye ni oohao ohe yɛ nibii pii ahewɔ.” Kɛkɛ ni ekɛɛ lɛ akɛ, ekolɛ niyenii kome ko pɛ ehe baahia ni ehoo. No sɛɛ lɛ, Yesu jie Maria yi akɛ ebo lɛ toi jogbaŋŋ, ni ewie akɛ: “Maria lɛ, ehala nɔ ni ji ekpakpa lɛ, ni ashɔŋ yɛ edɛŋ.” Eeenyɛ efee akɛ, sɛɛ mli lɛ, Maria hiɛ kpa niyenii ni eye nakai gbi lɛ nɔ, shi ekã shi faŋŋ akɛ, ehiɛ kpaaa nibii ni Yesu tsɔɔ lɛ lɛ, kɛ bɔ ni Yesu jie eyi lɛ nɔ. Nɔ ni fe afii 60 sɛɛ lɛ, bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Yesu sumɔɔ Marta kɛ enyɛmi yoo lɛ.” (Yohane 11:5) Wiemɔi nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, Marta susu ŋaa ni Yesu jɛ suɔmɔ mli ewo lɛ lɛ he ni ekɛtsu nii, ni ekɛ anɔkwayeli sɔmɔ Yehowa ewala gbii abɔ fɛɛ.

5. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni hewɔ ewa waa akɛ wɔbaahã wɔjwɛŋmɔ ahi nibii ni he hiaa lɛ anɔ lɛ? Ni mɛɛ sanebimɔ he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

5 Ŋmɛnɛ lɛ, nibii ni baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ nɔ lɛ fa waa diɛŋtsɛ. Wɔnyɛŋ wɔkɛto nibii abɔ ni gbala mɛi ajwɛŋmɔ yɛ blema lɛ he kwraa. September 15, 1958, Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ bɔ nyɛmimɛi lɛ kɔkɔ ni amɛkahã ilɛtrɔniki nibii gbala amɛjwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ nɔ. Yɛ nakai beiaŋ tɔ̃ɔ po lɛ, etamɔ nɔ ni afeɔ nibii hei daa gbi. Nibii tamɔ magazin srɔtoi kɛ amɛmli mfonirii pii, redio, sinii, TV, kɛ ekrokomɛi ni fata he lɛ bahe shi waa diɛŋtsɛ. Buu-Mɔɔ lɛ wie akɛ, be ni je nɛɛ naagbee lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, “ekolɛ nibii ni baanyɛ agbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ nɔ lɛ baafa waa.” Ŋmɛnɛ lɛ, nakai ji bɔ ni eba lɛ; nibii ni baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ lɛ efa waa. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Maria koni nɔ ko nɔ ko akagbala wɔjwɛŋmɔ kɛje Yehowa jamɔ nɔ?

OKƐ JE LƐ AKATSU NII KƐMƆ SHI

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa webii kɛ ilɛtrɔniki nibii kɛ nibii krokomɛi etsu nii?

6 Yehowa webii kɛ ilɛtrɔniki nibii komɛi etsu nii kɛshiɛ sane kpakpa lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, dani abaawuu klɛŋklɛŋ jeŋ ta lɛ, kɛ be ni ta lɛ yaa nɔ lɛ fɛɛ lɛ, amɛjie “Photo-Drama of Creation” lɛ amɛtsɔɔ mɛi. “Photo-Drama of Creation” lɛ fãi komɛi yɛ ni akɛ glasei ni atɛŋ mfonirii yɛ nɔ fee, ni efãi komɛi hu yɛ ni afee lɛ tamɔ sini, ni wiemɔ kɛ lala yɛ mli. Akɛ “Photo-Drama” lɛ tsu nii kɛshiɛ ahã mɛi akpekpei abɔ yɛ maji pii anɔ. Yɛ “Photo-Drama” lɛ naagbee gbɛ lɛ, awie bɔ ni toiŋjɔlɛ baaba shikpɔŋ lɛ nɔ be ni Yesu Kristo ebɔi shikpɔŋ lɛ nɔ yeli lɛ he. Sɛɛ mli lɛ, Yehowa webii tsɔ redio nɔ amɛshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ amɛtsɔɔ mɛi akpekpei abɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔkɛ kɔmpiutai kɛ Intanɛt lɛ tsuɔ nii kɛshiɛɔ wɔhãa mɛi yɛ he fɛɛ he, ekɔɔɔ he eko kɛ́ he ni amɛyɔɔ lɛ etse ehe banee po.

Kaahã nibii ni he ehiaaa gbala ojwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ nɔ (Kwɛmɔ kuku 7)

7. (a) Mɛni hewɔ eyɔɔ oshara akɛ wɔkɛ je lɛ baatsu nii kɛmɔ shi lɛ? (b) Mɛni esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ yɛ he? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

7 Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ, wɔkɛ je lɛ akatsu nii kɛmɔ shi. Enɛ tsɔɔ akɛ, esaaa akɛ wɔfiteɔ be babaoo yɛ nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ahe. (Kanemɔ 1 Korintobii 7:29-31.) Nibii nɛɛ ekomɛi yɛ ni tɔmɔ ko kwraa bɛ amɛhe, shi amɛbaanyɛ amɛfite wɔbe fɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ wɔteŋ mɛi babaoo sumɔɔ ni wɔjie wɔhiɛtserɛ, wɔkane woji, wɔkwɛ TV, wɔfã gbɛ wɔyashara shi, loo wɔle ilɛtrɔniki nibii hei ni afee. Wɔteŋ mɛi komɛi hu sumɔɔ ni wɔkɛ mɛi agba sane yɛ Intanɛt lɛ nɔ, wɔkɛ tɛs mɛseji kɛ e-mail amaje mɛi, wɔle nɔ ni yaa nɔ yɛ maŋ lɛ mli, loo wɔle bɔ ni bɔɔlutswaa akaŋshii ko loo shwɛmɔ kroko ko naa yakpa hã. Shi kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, nibii nɛɛ baahe wɔjwɛŋmɔ fɛɛ, ni efite wɔbe. * (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.) (Jajelɔ 3:1, 6) Kɛ́ wɔhã nibii ni he ehiaaa tsɔ lɛ he wɔbe fɛɛ lɛ, wɔnáŋ dekã wɔhãŋ Yehowa jamɔ, tsɛbelɛ no ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli.Kanemɔ Efesobii 5:15-17.

8. Mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔbo ŋaa ni Biblia lɛ ewo akɛ wɔkasumɔ nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ toi lɛ?

8 Satan tsɔɔ je lɛ kɛ nibii ni yɔɔ mli lɛ anɔ egbalaa Nyɔŋmɔ tsuji ajwɛŋmɔ kɛjeɔ Yehowa sɔɔmɔ nɔ. Nakai efee yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, ni ekɛ hiɛdɔɔ miifee nakai ŋmɛnɛ hu. (2 Timoteo 4:10) No hewɔ lɛ, be fɛɛ be lɛ, esa akɛ wɔpɛi wɔmli wɔkwɛ kɛji nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ miihe wɔtsui. Kɛ́ wɔna akɛ eko miihe wɔtsui lɛ, esa akɛ wɔfee tsakemɔi ni he hiaa lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, wɔkasumɔ “nibii ni yɔɔ je lɛ mli lɛ,” shi moŋ, wɔhã suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ mli aya nɔ awa. Kɛ́ wɔbo ŋaawoo nɛɛ toi lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ akɛ wɔbaabo Yehowa toi ní wɔya nɔ wɔhi emasɛi.1 Yohane 2:15-17.

HÃ OJWƐŊMƆ AHI NƆ NI HE HIAA FE FƐƐ LƐ NƆ

9. Mɛni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ ama nɔ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ efee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ?

9 Nɔ ni Yesu tsɔɔ Marta lɛ, no nɔŋŋ etsɔɔ ekaselɔi lɛ hu, akɛ, esaaa akɛ amɛhãa nibii babaoo gbalaa amɛjwɛŋmɔ. Ewo amɛ hewalɛ ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ ama Yehowa sɔɔmɔ lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ. (Kanemɔ Mateo 6:22, 33.) Yesu diɛŋtsɛ fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Ebuaaa heloonaa nibii pii anaa ehãaa ehe; eheee shikpɔŋ, ni asaŋ emaaa tsũ.Luka 9:58; 19:33-35.

10. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Yesu fee ehã wɔ?

10 Yesu hãaa nɔ ko nɔ ko agbala ejwɛŋmɔ kɛje shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Nɔ ko ni ba be ni abaptisi lɛ etsɛko lɛ hãa wɔnaa enɛ. Eyashiɛ yɛ Kapernaum, ni mɛi babaoo babo lɛ toi. Be ni eshiɛ egbe naa lɛ, mɛi lɛ sumɔɔɔ ni eshiɔ amɛmaŋ lɛ mli eyaa. Shi ekɛɛ amɛ akɛ: “Esa akɛ mayajaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ matsɔɔ maji krokomɛi hu, ejaakɛ enɛ hewɔ atsu mi.” (Luka 4:42-44) Yesu nyiɛ shitoi abɔ eshiɛ sane kpakpa lɛ, ni etsɔɔ mɛi babaoo nii. Eyɛ mli akɛ eye emuu moŋ, shi nitsumɔ lɛ hã etɔ lɛ waa, no hewɔ lɛ bei komɛi lɛ ejɔɔ ehe.Luka 8:23; Yohane 4:6.

Yesu hã wɔle akɛ, kɛ́ wɔdi heloonaa nibii asɛɛ lɛ, ebaanyɛ egbala wɔjwɛŋmɔ kɛje Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ nɔ

11. Be ni nuu ko kɛɛ Yesu ni etsu enaagba ko he nii ehã lɛ lɛ, mɛni Yesu fee? Mɛni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ?

11 Be kroko be ni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ nɔ ko ni he hiaa lɛ, nuu ko fo ewiemɔ lɛ mli, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ, kɛɛmɔ minyɛmi lɛ ní ekɛ mi aja gboshinii lɛ amli.” Kulɛ, Yesu baanyɛ akpa nɔ ni efeɔ lɛ ni eyatsu nuu nɛɛ naagba lɛ he nii ehã lɛ. Shi Yesu efeee nakai; ehãaa nuu nɛɛ nibimɔ lɛ agbala ejwɛŋmɔ kɛje nɔ ni etsɔɔ ekaselɔi lɛ nɔ. Moŋ lɛ, eŋɔ hegbɛ lɛ kɛtsɔɔ amɛ akɛ, kɛ́ amɛdi heloonaa nibii asɛɛ lɛ, ebaanyɛ egbala amɛjwɛŋmɔ kɛje Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ nɔ.Luka 12:13-15.

12, 13. (a) Mɛni Yesu fee ni Helabii komɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ nya he waa? (b) Be ni Filipo bakɛɛ Yesu akɛ mɛi komɛi miitao amɛna lɛ lɛ, mɛni Yesu fee?

12 Be ni eshwɛ gbii fioo ni Yesu baagbo lɛ, ehao waa. (Mateo 26:38; Yohane 12:27) Ele akɛ etsɛŋ kwraa abaafee lɛ niseniianii ni agbe lɛ. Ele hu akɛ, nibii pii yɛ lolo ni esa akɛ efee dani egbo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Hɔgbaa, Nisan 9 lɛ, Yesu ta teji nɔ kɛtee Yerusalem. Asafoku lɛ nya ehe akɛ amɛ-Maŋtsɛ. (Luka 19:38) Enɔ jetsɛremɔ lɛ, Yesu fee ekãa ni eshwie hiɛjoolɔi ni hɔ̃ɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ. Mɛi nɛɛ tswa mɛi ni heɔ nii lɛ ojo, ejaakɛ amɛnibii lɛ ajara wa kwraa tsɔ.Luka 19:45, 46.

13 Helabii komɛi ni eba Yerusalem kɛhã Hehoo lɛ na nɔ ni Yesu fee lɛ, ni amɛná he miishɛɛ waa. No hewɔ lɛ, amɛbi bɔfo Filipo kɛji amɛbaanyɛ amɛna Yesu ni amɛ kɛ lɛ agba sane. Eji Yesu miitao mɛi afi esɛɛ, ni amɛbu ehe kɛjɛ ehenyɛlɔi lɛ adɛŋ kulɛ, ebaakpɛlɛ amɛnibimɔ lɛ nɔ. Shi jeee no ji nɔ ni he hiaa Yesu. Nɔ ni he hiaa lɛ ji, ni ebaafee Yehowa suɔmɔnaa nii, no ji ni ekɛ ewala baashã afɔle. No hewɔ lɛ, ekpɛlɛɛɛ amɛnibimɔ lɛ nɔ. Moŋ lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ, etsɛŋ ebaagbo, ni esa akɛ mɛi fɛɛ ni nyiɛɔ esɛɛ lɛ afee klalo akɛ amɛ hu amɛkɛ amɛwala baashã afɔle. Ewie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni dɔɔ ewala he lɛ kpãtãa hiɛ, shi mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛɔ ewala yɛ je nɛɛ mli lɛ, ebaabaa yi kɛhã naanɔ wala.” Yesu kɛfata he akɛ, ‘Tsɛ lɛ baawo mɛi fɛɛ ni nyiɛɔ esɛɛ lɛ ahiɛ nyam.’ Ekã shi faŋŋ akɛ, Filipo hã Helabii lɛ le enɛ.Yohane 12:20-26.

14. Eyɛ mli akɛ Yesu kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ shihilɛ mli moŋ, shi mɛɛ nibii krokomɛi efee?

14 Be ni ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, nɔ titri ni etsu ji, eshiɛ sane kpakpa lɛ, ni ehãaa nɔ ko nɔ ko agbala ejwɛŋmɔ kɛje nitsumɔ nɛɛ he. Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ no pɛ efee yɛ shihilɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛhooo kwraa lɛ, etee yookpeemɔ kome shishi, ni be ni etee lɛ, ehã nu tsɔ wein kpakpa. (Yohane 2:2, 6-10) Enanemɛi kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ sane kpakpa lɛ he miishɛɛ lɛ hu ŋmɛ lɛ okpɔlɔ. (Luka 5:29; Yohane 12:2) Ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yesu he be ni ekɛsɔle, ekɛjwɛŋ nii anɔ, ni ekɛjɔɔ ehe.Mateo 14:23; Marko 1:35; 6:31, 32.

‘NYƐSHƐA NƆ FƐƐ NƆ NI TSII LƐ NYƐFƆ̃A’

15. Mɛni bɔfo Paulo wie akɛ esa akɛ Kristofoi afee? Ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efee?

15 Bɔfo Paulo wie akɛ, Kristofoi tamɔ mɛi ni miida foi kakadaŋŋ ko. Ewie akɛ, dani amɛbaanyɛ amɛgbe foidamɔ nɛɛ naa lɛ, esa akɛ amɛshɛ nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ agbala amɛsɛɛ loo ehã amɛkpa foi lɛ damɔ lɛ amɛfɔ̃. (Kanemɔ Hebribii 12:1.) Paulo diɛŋtsɛ fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ enɛ gbɛfaŋ. Kulɛ, Paulo baanyɛ ebatsɔ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɔ kome. Ni kulɛ, nitsumɔ nɛɛ baahã ená nii, ni ehe gbɛ́i waa. Shi etiuuu nitsumɔ nɛɛ sɛɛ. Moŋ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma “nibii ni he hiaa waa lɛ” anɔ, ni ekɛ enyɛmɔ fɛɛ shiɛ sane kpakpa lɛ yɛ hei babaoo. Efã gbɛ eyashiɛ yɛ hei tamɔ, Siria, Asia Bibioo, Makedonia, kɛ Yudea. Paulo kɛ ejwɛŋmɔ ma juromɔnɔ lɛ, ni ji hiɛnɔkamɔ ni eyɔɔ akɛ ebaahi shi kɛya naanɔ yɛ ŋwɛi lɛ nɔ. Ewie akɛ: “Nibii ni yɔɔ sɛɛ lɛ, miijie mihiɛ yɛ nɔ, ni nibii ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ moŋ mikpãa mimli ní mashɛ he, miipele mihiɛ gbɛ kɛyashɛ oti lɛ he koni minine ashɛ juromɔnɔ . . . lɛ nɔ.” (Filipibii 1:10; 3:8, 13, 14) Paulo boteee gbalashihilɛ mli, ni no hã enyɛ ‘esɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ daa ni nɔ ko nɔ ko gbalaaa ejwɛŋmɔ.’1 Korintobii 7:32-35.

Paulo tiuuu nitsumɔ ni baahã ená nii ni ehe gbɛ́i lɛ sɛɛ, moŋ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma “nibii ni he hiaa waa lɛ” anɔ

16, 17. Kɛ́ wɔbote gbalashihilɛ mli jio, wɔboteko mli jio lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Paulo? Mɛɛ gbɛ nɔ Mark kɛ Claire fee enɛ?

16 Taakɛ Paulo fee lɛ, Yehowa tsuji komɛi ekpɛ amɛyiŋ akɛ amɛboteŋ gbalashihilɛ mli, bɔ ni afee ni amɛnyɛ amɛfee babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. (Mateo 19:11, 12) Bei pii lɛ, mɛi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ bɛ weku sɔ̃i babaoo. Kɛ̃lɛ, kɛ́ wɔbote gbalashihilɛ mli jio, wɔboteko mli jio lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔshɛ “nɔ fɛɛ nɔ ni tsii” ni baanyɛ agbala wɔjwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔɔmɔ nɔ lɛ wɔfɔ̃. Ekolɛ ehe baahia ni wɔfee tsakemɔi komɛi yɛ wɔshihilɛ mli, bɔ ni afee ni wɔkafite be babaoo yɛ nibii ni he ehiaaa lɛ ahe. Enɛ baahã wɔná be pii kɛsɔmɔ Yehowa.

17 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Mark lɛ, kɛ eŋa Claire da yɛ Wales. Amɛ fɛɛ amɛje gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi be ni amɛgbe skul naa. Ni be ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ, amɛtee nɔ amɛtsu gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ. Shi amɛshwe akɛ amɛfee babaoo amɛhã Yehowa. No hewɔ lɛ, mɛni amɛfee? Mark tsɔɔ mli akɛ, amɛhã amɛshihilɛ fee mlɛo. Amɛhɔ̃ɔ amɛshĩa lɛ, amɛkpa nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ, ni amɛkɛ amɛhe wo majimaji ateŋ tsumaa nitsumɔ lɛ mli. Yɛ afii 20 ni eho nɛɛ amli lɛ, amɛfã gbɛ kɛtee Afrika hei srɔtoi koni amɛyaye amɛbua kɛmamɔ Maŋtsɛyeli Asai. Bei komɛi shɛɔ ni shika fioo pɛ amɛyɔɔ, shi Yehowa kwɛɔ amɛ be fɛɛ be. Claire wie akɛ: “Wɔsɔmɔɔ Yehowa daa gbi, ni enɛ hãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli waa. Wɔná nanemɛi babaoo yɛ wɔgbɛfãi lɛ amli, ni nɔ ko nɔ ko he ehiaaa wɔ. Yehowa ni wɔsɔmɔɔ kɛ wɔbe fɛɛ lɛ ehã wɔná miishɛɛ, ni wɔnyɛŋ wɔkɛ nibii fioo ni wɔkɛshã afɔle lɛ ato miishɛɛ nɛɛ he kwraa.” Be fɛɛ sɔɔlɔi babaoo kɛ lɛ baakpã gbee. *—Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.

18. Mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe?

18 Ani onuɔ he akɛ obaanyɛ okɛ ekãa babaoo asɔmɔ Yehowa fe bɔ ni ofeɔ bianɛ lɛ? Ani nibii komɛi miigbala ojwɛŋmɔ kɛmiije Yehowa sɔɔmɔ lɛ nɔ? Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni obaanyɛ ofee? Nɔ kome ni obaanyɛ ofee ji, ni obaakane Biblia lɛ ni okase lɛ jogbaŋŋ fe bɔ ni ofeɔ amrɔ nɛɛ. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ bo gbɛ ni obaanyɛ otsɔ nɔ ofee nakai.

^ kk. 17 Nyɛmi nuu ko ni jɛ Australia, ni atsɛɔ lɛ Hadyn Sanderson lɛ, kɛ eŋa Melody hu shi nitsumɔ kpakpa ni amɛtsuɔ yɛ amɛmaŋ lɛ mli lɛ, ni amɛkɛ amɛhe wo be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Be ko be ni amɛsɔmɔɔ akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔi yɛ India lɛ, amɛshika fɛɛ tã, shi Yehowa kwɛ amɛ. Obaanyɛ okane amɛwala shihilɛ he sane yɛ March 1, 2006, Buu-Mɔɔ lɛ mli. Eyitso ji, “Ní Aaale Nɔ ni Ja ní Atsu He Nii.”