Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Bɔ Ni Yesu Gbele Lɛ Baanyɛ Ahere Oyiwala

Bɔ Ni Yesu Gbele Lɛ Baanyɛ Ahere Oyiwala

Bɔ Ni Yesu Gbele Lɛ Baanyɛ Ahere Oyiwala

AAAFEE afii 2,000 ni eho nɛ, yɛ be mli ni ayeɔ Yudafoi a-Hehoo gbi jurɔ lɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, nuu ko ni esha ko bɛ ehe lɛ gbo bɔni afee ni mɛi krokomɛi anyɛ aná wala. Namɔ ji nuu nɛɛ? Lɛ ji Yesu ni jɛ Nazaret lɛ. Ni namɛi baanyɛ aná nifeemɔ ni nɔ bɛ nɛɛ he sɛɛ? Adesai fɛɛ. Biblia mli ŋmalɛ ko ni ale jogbaŋŋ lɛ wieɔ nakai afɔleshaa ni akɛhereɔ mɛi ayiwala lɛ he akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.”—Yohane 3:16.

Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo le ŋmalɛ nɛɛ jogbaŋŋ moŋ, shi amɛteŋ mɛi fioo pɛ nuɔ ŋmalɛ nɛɛ shishi diɛŋtsɛ. Amɛbiɔ amɛhe akɛ: ‘Mɛni hewɔ Kristo afɔleshaa lɛ he hiaa wɔ? Te aaafee tɛŋŋ atsɔ gbɔmɔ kome gbele nɔ akpɔ̃ adesai kɛjɛ naanɔ gbele mli lɛ?’ Biblia lɛ kɛ hetooi ni yɔɔ faŋŋ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli haa yɛ sanebimɔi nɛɛ ahe.

Bɔ ni Fee ni Gbele Baye Adesai Aweku lɛ nɔ Maŋtsɛ

Mɛi komɛi heɔ yeɔ akɛ abɔ adesai koni amɛbaye be fioo ko yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, amɛtsɔmɔ amanehului amli, amɛná miishɛɛ fioo, ni no sɛɛ lɛ amɛgboi kɛshi je nɛŋ kɛya shihilɛhe kpakpa ko mli. Yɛ susumɔ nɛɛ naa lɛ, gbele fata Nyɔŋmɔ yiŋ ni eto kɛha adesai lɛ ahe. Shi nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ moŋ ji akɛ, adesai gboiɔ yɛ yiŋtoo kroko ko kwraa hewɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ kome nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha lɛ.” (Romabii 5:12) Ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ, esha hewɔ ni adesai gboiɔ lɛ. Shi namɔ ji nɛkɛ “gbɔmɔ kome” nɛɛ ni esha ni kɛ gbele ba lɛ tsɔ enɔ etsɛŋe adesai aweku lɛ fɛɛ lɛ?

The World Book Encyclopedia lɛ tsɔɔ mli akɛ jeŋ nilelɔi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ adesai fɛɛ jɛ jɛɛhe kome too lɛ nɔŋŋ, ni Biblia lɛ tsɔɔ mɔ mli ni amɛjɛ lɛ mli faŋŋ akɛ, lɛ ji “gbɔmɔ kome” lɛ. Wɔkaneɔ yɛ 1 Mose 1:27 lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ yɛ esubaŋ lɛ nɔ, Nyɔŋmɔ subaŋ lɛ nɔ ebɔ lɛ yɛ; nuu kɛ yoo ebɔ amɛ.” No hewɔ lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ ji Nyɔŋmɔ Ofe lɛ adebɔɔ nii lɛ mli anunyam ni fe fɛɛ.

Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ tee nɔ ekɛ amaniɛbɔɔ ni yɔɔ faŋŋ ni kɔɔ adesai ashihilɛ he ha, beni Yehowa Nyɔŋmɔ ebɔ klɛŋklɛŋ adesai lɛ sɛɛ. Nɔ ni sa kadimɔ yɛ nakai amaniɛbɔɔ lɛ mli fɛɛ ji akɛ, Nyɔŋmɔ etsĩii gbele tã, shi nɔ pɛ ni ekɛɛ ji akɛ gbɔmɔ baagbo kɛ́ efeee toiboo. (1 Mose 2:16, 17) Nyɔŋmɔ miisumɔ ni adesai ahi shi yɛ paradeiso shikpɔŋ fɛfɛo lɛ nɔ, yɛ miishɛɛ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli kɛya naanɔ. Esumɔɔɔ akɛ amɛpiŋ yɛ gbɔlɛ mli ni naagbee lɛ amɛgboi. Belɛ, te fee tɛŋŋ ni gbele bɔi adesai anɔ yeli?

Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ yitso 3 lɛ haa wɔleɔ bɔ ni fee ni adesai enyɔ lɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛfeŋ toiboo amɛhaŋ amɛ-Wala Halɔ ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Nyɔŋmɔ tsu fɔbuu kojomɔ ni eha amɛle kɛtsɔ hiɛ lɛ he nii. Ekɛɛ nuu lɛ akɛ: “Sũ jio, ni sũ mli oooku osɛɛ kɛaatee!” (1 Mose 3:19) Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ba amli anɔkwale, ejaakɛ yɛ naagbee lɛ, adesai enyɔ ni gbo toi lɛ gboi.

Shi kɛlɛ jeee klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ pɛ ji mɛi ni toigbalamɔ lɛ sa amɛhe. Amɛtoigbele lɛ ha wala ni yeɔ emuu ni kulɛ amɛshwiei baaná lɛ ŋmɛɛ amɛ. Yehowa kɛ adesai ni afɔko amɛ lɛ hu fata eyiŋtoo lɛ he beni ekɛɛ Adam kɛ Hawa akɛ: “Nyɛfɔa ni nyɛyi afáa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni nyɛnaanaa nɔ, ni nyɛyea ŋshɔŋloi kɛ ŋwɛi loofɔji kɛ kooloo fɛɛ kooloo ni tsiɔ ehe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.” (1 Mose 1:28) Yɛ be ni sa mli lɛ, adesai aweku lɛ baayi shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni amɛbaaná shihilɛ mli miishɛɛ babaoo ní amɛgbooo. Shi amɛblematsɛ Adam—“gbɔmɔ kome” lɛ—hɔ̃ɔ amɛ akɛ nyɔji ewo esha mli, ni no ha gbele bafee nɔ ko ni amɛnyɛŋ amɛjo naa foi. Bɔfo Paulo ni ji klɛŋklɛŋ nuu lɛ shwiei lɛ ateŋ mɔ kome lɛ ŋma akɛ: “Mi lɛ heloo gbɔmɔ ji mi, ni ahɔ̃ɔ mi awo esha lɛ shishi.”—Romabii 7:14.

Tamɔ bɔ ni mɛi ni fiteɔ nii ekpata nitɛŋmɔi ni jara wawai ahiɛ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, nakai nɔŋŋ Adam tsɔ esha ni efee lɛ nɔ efite Nyɔŋmɔ adebɔɔ nii ni yɔɔ naakpɛɛ ni ji adesai lɛ kwraa. Adam bii lɛ fɔ́ amɛ diɛŋtsɛ amɛbii, amɛbaná nabii, ni etsara nɔ nakai. Afɔ́ɔ yinɔi ni tsaraa nɔ kɛbaa lɛ eko fɛɛ eko, amɛdaraa, amɛwoɔ shwiei, kɛkɛ lɛ fee sɛɛ lɛ amɛgboi. Mɛni hewɔ amɛ fɛɛ amɛgboiɔ lɛ? Ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛjɛ Adam mli. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ kome lɛ shigbeemɔ lɛ hewɔ ni mɛi pii lɛ gboi lɛ.” (Romabii 5:15) Hela, gbɔlɛ, henumɔ ni haa afeɔ nii ni ejaaa, kɛ gbele tete ji shihilɛi gbohii ni ejɛ anɔkwa ni Adam yeee eweku lɛ mli kɛba. Wɔ fɛɛ wɔfata nakai weku lɛ he.

Bɔfo Paulo tsɔɔ mɔbɔ shihilɛ mli ni adesai ni yeee emuu ni lɛ diɛŋtsɛ hu efata he lɛ yɔɔ, kɛ ta hu ni awuɔ ashiɔ nibii ni jɛɔ esha mli kɛbaa lɛ mli yɛ ewolo ni eŋma eyaha Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ mli. Ewie akɛ: “Gbɔmɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ji mi; namɔ aaajie mi kɛaajɛ nɛkɛ gbele gbɔmɔtso nɛɛ dɛŋ?” Sanebimɔ ko ni he hiaa jogbaŋŋ nɛ, aloo jeee nakai? Namɔ baajie Paulo kɛ mɛi fɛɛ hu ni shweɔ akɛ akpɔ̃ amɛ kɛjɛ esha kɛ gbele nyɔŋyeli mli lɛ mli? Paulo diɛŋtsɛ ha hetoo akɛ: “Miitsɔ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo nɔ miida Nyɔŋmɔ shi.” (Romabii 7:14-25) Hɛɛ, wɔ-Bɔlɔ lɛ eto gbɛjianɔ akɛ ebaatsɔ e-Bi Yesu Kristo nɔ ekpɔ̃ wɔ.

Gbɛfaŋnɔ ni Yesu Tsuɔ yɛ Gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ Eto Kɛha Adesai a-Kpɔ̃mɔ lɛ Mli

Yesu tsɔɔ gbɛfaŋnɔ ni etsuɔ yɛ adesai akpɔ̃mɔ kɛmiijɛ esha nyɔŋyeli mli lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: ‘Gbɔmɔ bi lɛ ba ni ebaŋɔ ewala eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.’ (Mateo 20:28) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu susuma loo ewala bafeɔ kpɔmɔnɔ? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa egbele lɛ he sɛɛ?

Biblia lɛ wieɔ Yesu he akɛ, mɔ ni “esha ko esha ko bɛ ehe” ni “etse ehe kɛjɛ eshafeelɔi ahe.” Yesu ye Nyɔŋmɔ Mla lɛ nɔ kɛmɔ shi jogbaŋŋ yɛ ewala shihilɛ mli fɛɛ. (Hebribii 4:15; 7:26) No hewɔ lɛ, jeee esha kɛ toigbele ni Yesu fee hewɔ egbo, taakɛ eji yɛ Adam gbɛfaŋ lɛ. (Ezekiel 18:4) Yɛ no najiaŋ lɛ, Yesu kpɛlɛ gbele ko ni esaaa lɛ lɛ nɔ bɔni afee ni ekɛtsu e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii, ni ji koni ekpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ he nii. Taakɛ awie kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yesu jɛ esuɔmɔ mli ‘ekɛ ewala ha akɛ kpɔmɔnɔ.’ Yesu jie suɔmɔ ni adesa ko ejieko eko kpo pɛŋ yɛ yinɔsane mli fɛɛ kpo, ni ejɛ etsuiŋ “esa enaa gbele eha mɔ fɛɛ mɔ.”—Hebribii 2:9.

Wala ni Yesu kɛsha afɔle lɛ henɔ pɛpɛɛpɛ ji nɔ ni ŋmɛɛ Adam be mli ni efee esha lɛ. Mɛni ji nɔ ni jɛ Yesu gbele lɛ mli kɛba? Yehowa kpɛlɛ nakai afɔleshaa lɛ nɔ akɛ ‘kpɔmɔnɔ kɛha mɛi fɛɛ.’ (1 Timoteo 2:6) Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ Yesu wala lɛ hé loo ekɛkpɔ̃ adesai aweku lɛ kɛjɛ esha nyɔŋyeli mli.

Biblia lɛ tsĩɔ nɛkɛ suɔmɔ kple ni adesai a-Bɔlɔ lɛ jie lɛ kpo lɛ tã shii abɔ. Paulo kai Kristofoi akɛ “ahé nyɛ kɛ jara ni wa.” (1  Korintobii 6:20; 7:23) Petro ŋma akɛ, jeee jwiɛtɛi loo shika Nyɔŋmɔ ŋɔ kpɔ̃ Kristofoi kɛjɛ gbele shihilɛ ni kulɛ amɛyɔɔ mli lɛ mli. (1  Petro 1:18, 19) Yehowa tsɔ Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ nɔ eto gbɛjianɔ koni ekpɔ̃ adesai kɛjɛ gbele kɛmiiya naanɔ lɛ mli.

Ani Obaaná Kristo Kpɔmɔnɔ lɛ He Sɛɛ?

Bɔfo Yohane ŋma yɛ bɔ ni Kristo kpɔmɔnɔ lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo lɛ he akɛ: “[Yesu Kristo] ji wɔhe eshai lɛ ahe kpatamɔ nɔ̃; shi jeee wɔnɔ̃ lɛ kɛkɛ he, shi moŋ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ̃ lɛ hu he.” (1 Yohane 2:2) Hɛɛ, Kristo kpɔmɔnɔ lɛ yɛ kɛha adesai fɛɛ. Ani no tsɔɔ akɛ mɔ fɛɛ mɔ kwraa baaná kpɔmɔnɔ ni nɔ bɛ nɛɛ he sɛɛ yaka? Dabi. Kaimɔ yibaamɔ nifeemɔ ni atsĩ tã yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ. Mɛi ni bɔ mɔdɛŋ koni amɛbaa nitsulɔi ni eka bu mli yɛ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ ayi lɛ kɛ tsɔne ko ni akɛholeɔ mɛi tsɔ bu lɛ mli kɛtee he ni mɛi lɛ eka yɛ lɛ, shi ebi ni nitsulɔi ni eka bu lɛ mli lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ abote nakai tsɔne lɛ mli. Nakai nɔŋŋ hu mɛi ni miisumɔ ni amɛná Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ he sɛɛ lɛ nyɛŋ ata shi efolo, ni amɛkpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ baajɔɔ amɛ. Ehe miihia ni amɛfee he nɔ ko.

Mɛni Nyɔŋmɔ taoɔ ni mɛi afee? Yohane 3:36 lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Mɔ ni heɔ bi lɛ nɔ yeɔ lɛ, eyɛ naanɔ wala; shi mɔ ni booo bi lɛ toi lɛ, enaŋ wala, shi moŋ Nyɔŋmɔ mlifu hiɔ enɔ.” Nyɔŋmɔ miitao ni wɔná Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli. Taomɔnii krokomɛi hu yɛ. “Enɛ wɔkɛyooɔ akɛ wɔle [Yesu], kɛji wɔyeɔ ekitai lɛ anɔ lɛ.” (1 Yohane 2:3) Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ nɔ̃ titri ni he hiaa koni anyɛ akpɔ̃ mɔ ko kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ ji ni mɔ lɛ aná Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ni eye ekitai lɛ anɔ.

Gbɛ kome ni hi jogbaŋŋ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu kpɔmɔnɔ lɛ mli ji ní wɔkai egbele lɛ, taakɛ efã ni afee lɛ, ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ lɛ. Dani Yesu baagbo lɛ, ekɛ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ to mfonirifeemɔŋ niyenii ko shishi, ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.” (Luka 22:19) Yehowa Odasefoi buɔ naanyobɔɔ ni kã amɛkɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ teŋ lɛ akɛ ejara wa waa, no hewɔ lɛ amɛyeɔ nakai famɔ lɛ nɔ. Afi nɛɛ, abaaye Yesu Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ yɛ Hɔɔ, March 22 beni hulu enyɔ shi sɛɛ. Wɔmiifɔ̃ bo nine koni oya nakai kpee krɛdɛɛ lɛ eko ni okɛye Yesu famɔ lɛ nɔ. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ okutso lɛ mli lɛ baanyɛ aha ole be kɛ he ni abaafee enɛ yɛ. Obaakase nibii babaoo yɛ Kaimɔ lɛ shishi ni kɔɔ nɔ ni esa akɛ ofee koni Kristo kpɔmɔnɔ lɛ aha oye ohe kɛjɛ nibii fɔji ni ejɛ Adam esha lɛ mli kɛba lɛ he lɛ he.

Mɛi fioo pɛ yɔɔ ŋmɛnɛ ni hiɛ sɔɔ afɔle kple ni amɛ-Bɔlɔ lɛ kɛ agbɛnɛ e-Bi lɛ shã koni akɛkpɔ̃ amɛ kɛjɛ hiɛkpatamɔ mli lɛ. Mɛi ni náa kpɔmɔnɔ lɛ mli hemɔkɛyeli lɛ náa miishɛɛ krɛdɛɛ ko. Bɔfo Petro ŋma yɛ enanemɛi Kristofoi lɛ ahe akɛ: “Nyɛhé [Yesu] nɔ nyɛye, hewɔ lɛ nyɛmli filiɔ nyɛ kɛ miishɛɛ ni anyɛɛɛ agba ni yɔɔ nyam babaoo lɛ; ejaakɛ nyɛnine baashɛ nyɛhemɔkɛyeli naagbee ni ji nyɛsusumai ayiwalaheremɔ lɛ nɔ.” (1 Petro 1:8, 9) Kɛji otee nɔ osumɔ Yesu Kristo ni oná hemɔkɛyeli yɛ ekpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ, obaaná miishɛɛ babaoo amrɔ nɛɛ ni obaanyɛ okpa gbɛ hu akɛ abaakpɔ̃ bo kɛjɛ esha kɛ gbele mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Yesu kɛ ewala ha kɛtsu nibii ní jɛ Adam esha lɛ mli ba lɛ ahe nii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Abaaye Yesu Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ yɛ Hɔɔ, March 22, 2008 beni hulu enyɔ shi sɛɛ