Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Noa Nu Afua Lɛ Hà Shikpɔŋ Muu Lɛ Fɛɛ Nɔ Lɛɛlɛŋ?

Ani Noa Nu Afua Lɛ Hà Shikpɔŋ Muu Lɛ Fɛɛ Nɔ Lɛɛlɛŋ?

Saji ni Mɛi ni Kaneɔ lɛ Biɔ

Ani Noa Nu Afua Lɛ Hà Shikpɔŋ Muu Lɛ Fɛɛ Nɔ Lɛɛlɛŋ?

Kɛjɛ beni Nua Afua ni ba yɛ Noa beaŋ lɛ ba nɛɛ lɛ, afii 4,000 kɛ sɛɛ eho. No hewɔ lɛ, mɔ ko bɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ŋmɛnɛ ni na nɔ ni tee nɔ lɛ ni baanyɛ abɔ wɔ ehe amaniɛ. Kɛlɛ, wolo ko yɛ ni aŋma ni wieɔ nakai oshara lɛ he, ni kɛɔ akɛ nu afua lɛ hà gɔji ni kwɔlɔ fe fɛɛ ni yɔɔ yɛ nakai beaŋ lɛ fɛɛ anɔ.

Aŋma yɛ wolo ni wieɔ yinɔsane he nɛɛ mli akɛ: “Nu afua lɛ damɔ shikpɔŋ lɛ nɔ gbii nyɔŋmai ejwɛ . . . Ni nui lɛ he shi ni efa babaoo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ; ni adeka lɛ tɛo nui lɛ ahiɛ. Ni nui lɛ he shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ aahu po, ni ehà gɔji ni kwɔlɔ fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi fɛɛ nɔ. Ninetalɔi nyɔŋma kɛ enumɔ [aaafee mitai 6.5] nui lɛ kwɔ kɛteke gɔji ni ehà amɛnɔ lɛ anɔ.”—1 Mose 7:17-20.

Ekolɛ mɛi komɛi baabi kɛji sane ni kɔɔ nu afua ni bahà shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ he lɛ ji adesã loo sane ko ni awo he kɛkɛ. Dabi kwraa! Yɛ anɔkwale mli lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ nu ehà shikpɔŋ lɛ nɔ lolo. Ŋshɔ ehà shikpɔŋ lɛ 100 mlijaa 71 nɔ. No hewɔ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ nu afua ni ba lɛ mli nui lɛ yɛ lolo. Kɛ́ ais kpɔbii wuji kɛ ais ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ kooyi kɛ wuoyi lɛ fɛɛ sere lɛ, ŋshɔ lɛ baayi ni ebaahà maji tamɔ New York kɛ Tokyo nɔ.

Beni shikpɔŋ lɛ he nilelɔi yakase shikpɔŋ ni kã United States kooyi-anaigbɛ lɛ he nii lɛ, amɛkpa shi amɛna akɛ nu afuai ni kpataa nii ahiɛ srɔtoi aaafee 100 ba yɛ jɛi niiaŋ yɛ blema. Atsɔɔ akɛ nu afuai nɛɛ ateŋ ekome kɛ nu ni nɔkwɔlɛ shɛɔ mitai 600 hà jɛi kpokpai lɛ anɔ fɛɛ, ni enyɛ ehà shikpɔŋ lɛ kɛlɛ aaafee kilomitai 105 nɔ yɛ ŋmɛlɛtswaa kome mli—nui ni yɔɔ nakai nu afua lɛ mli lɛ mli tsii fe tɔn akpekpei toi akpekpei enyɔ. Niiamlipɛimɔi ni adebɔɔ nibii ahe nilelɔi fee yɛ shikpɔji krokomɛi anɔ lɛ eha amɛkpɛlɛ nɔ akɛ eeenyɛ efee akɛ nu afua ko ni hà shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ ba lɛɛlɛŋ.

Shi yɛ mɛi ni heɔ amɛyeɔ akɛ Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, nu afua ni hà shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ ji nɔ ko ni ba lɛɛlɛŋ, shi jeee nɔ ko ni abɛ nɔmimaa yɛ he. Eji anɔkwa sane. Yesu kɛɛ Nyɔŋmɔ akɛ: “Owiemɔ lɛ anɔkwaleŋ.” (Yohane 17:17) Bɔfo Paulo ŋma akɛ eji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii akɛ “ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala, koni amɛshɛ anɔkwale lɛ lee mli.” (1 Timoteo 2:3, 4) Te Paulo aaafee tɛŋŋ etsɔɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔkwalei ni kɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ eyiŋtoo lɛ he, kɛ́ adesãi ji nɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ?

Jeee akɛ Yesu he eye akɛ Nu Afua lɛ ba kɛkɛ, shi ehe eye hu akɛ ehà shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Yɛ egbalɛ ni ale waa lɛ mli lɛ, ekɛ nibii ni baatsɔɔ akɛ eba ni je lɛ naagbee lɛ ebɛŋkɛ lɛ to nibii ni tee nɔ yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ he. (Mateo 24:37-39) Bɔfo Petro hu ŋma kɛkɔ nu afua ni ba yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ he akɛ: “Nomɛi nɔŋŋ nɔ etsɔ ni nu ŋɔ no be lɛŋ je lɛ ni ehiɛ kpata lɛ.”—2 Petro 3:6.

Kɛ́ Noa ji adesã mli gbɔmɔ ni nu afua ni ba yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ji adesã lɛ, belɛ kɔkɔ ni Petro kɛ Yesu bɔ mɛi ni baahi shi yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ baafee tamɔ adesã ko kɛkɛ ni atãa. Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ yɛ nɔ najiaŋ ni saji nɛɛ aaafee kɔkɔbɔɔ kɛha mɛi lɛ, ebaafutu amɛyiŋ moŋ, ni ebaaha ewa akɛ aaabaa amɛyi yɛ amanehulu ko ni da fe Noa Nu Afua lɛ ni baaba lɛ mli.—2 Petro 3:1-7.

Beni Nyɔŋmɔ wieɔ mɔbɔ ni eyaa nɔ enaa ewebii lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni mikã kita akɛ Noa nui lɛ ebahaŋ shikpɔŋ lɛ nɔ dɔŋŋ lɛ, nakai mikã kita akɛ mimli fuŋo, ni asaŋ mijɛŋo dɔŋŋ.” Taakɛ eji anɔkwale akɛ Nu Afua ni ba yɛ Noa beaŋ lɛ hà shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu eji anɔkwale akɛ Nyɔŋmɔ jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ lɛ.—Yesaia 54:9.