Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole?

Ani Ole?

Ani Ole?

Mɛni hewɔ Pontio Pilato she gbeyei waa beni enu akɛ mɛi miikɛɛ akɛ Yesu “efee ehe Nyɔŋmɔ bi” lɛ?—Yohane 19:7.

Beni Julius Caesar, ni ji Kaisare gbo sɛɛ lɛ, Roma Bɛgwafoi lɛ wo akpɔ akɛ nyɔŋmɔ ji lɛ. No sɛɛ lɛ, amɛŋɔ sablã ni ji divi filius, ni shishi ji “Ŋwɛinyo ko Bi,” loo “Nyɔŋmɔ Bi” amɛha Octavian, ni ji mɔ ni Julius Caesar ŋɔ lɛ fee ebi ni batsɔ esɛɛyelɔ lɛ. Nɛkɛ Latin sablã nɛɛ batsɔ sablã krɛdɛɛ ko ni akɛtsɛɔ Roma nɔyelɔi lɛ. Niŋmaai ni yɔɔ Romabii afɔleshaa latɛi, sɔlemɔtsui, amagai, kɛ kapɛji ahe lɛ ateŋ babaoo maa anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi. Enɛ hewɔ lɛ, beni Yudafoi lɛ folɔ Yesu naa akɛ efee ehe “Nyɔŋmɔ bi” lɛ, nɔ ni amɛtaoɔ amɛtsɔɔ ji akɛ Yesu miiŋɔ maŋ nɔyelɔi lɛ asablã lɛ eeha ehe, ni enɛ tsɔɔ akɛ eji maŋjwalɔ.

Yɛ be mli ni ayeɔ Yesu sane lɛ, no mli lɛ Tiberius ji nɔyelɔ ni hiɛ sablã ni ji divi filius lɛ. Nɔyelɔ nɛɛ fee gbɛi gbonyo akɛ mɔ ni gbeɔ mɔ fɛɛ mɔ ni esusuɔ akɛ eji ehenyɛlɔ lɛ. No hewɔ lɛ, beni Yudafoi lɛ kɛɛ Roma amralo Pilato akɛ kɛ́ ebuuu Yesu gbele fɔ lɛ, no baatsɔɔ akɛ eyeee Kaisare anɔkwa lɛ, eha Pilato ‘she gbeyei fe tsutsu lɛ.’ Yɛ naagbee lɛ, enyɛɛɛ gbɔmɛi lɛ anɔnyɛɛ lɛ naa edamɔ, ni efã koni agbe Yesu.—Yohane 19:8, 12-16.

Mɛni hewɔ Zakaria gba akɛ abaakpata Tiro hiɛ yɛ be mli ni Babilonbii lɛ ekpãta maŋ lɛ hiɛ jeeŋmɔ lɛ?

Blema Tiro yɛ Mediteranea Ŋshɔ lɛ naa gbɛ, ni yɛ anɔkwale mli lɛ eji maji enyɔ. Ekome yɛ shikpɔŋ wulu nɔ, ni ekroko lɛ hu yɛ ŋshɔkpɔ nɔ.

Be ko ni eho lɛ, Tirobii lɛ kɛ Israelbii lɛ yeɔ jogbaŋŋ. Shi sɛɛ mli lɛ, Tiro batsɔ maŋ ni yɔɔ nii babaoo ni no ha amɛbɔi Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ atuatsemɔ aahu po akɛ amɛju shika tsuji kɛ jwiɛtɛii ni yɔɔ esɔlemɔwe lɛ, ni amɛhɔɔ Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi komɛi akɛ nyɔji. (Yoel 4:4-6) Enɛ ha Yehowa bu amɛ fɔ. Yehowa tsɔ egbalɔi lɛ anɔ egba akɛ, ebaaha Babilonbii a-Maŋtsɛ Nebukadnezar akpata Tiro maŋ lɛ hiɛ, ni beni Nebukadnezar kpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. sɛɛ lɛ, eloo esraafoi lɛ kɛtee Tiro.—Yesaia 23:13, 14; Yeremia 27:2-7; Ezekiel 28:1-19.

Beni Tirobii lɛ na akɛ aaye amɛnɔ kunim lɛ, amɛjo foi kɛ amɛnibii lɛ kɛtee amɛmaŋ lɛ fã ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ nɔ. Babilonbii lɛ kpata maŋ lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ wulu lɛ nɔ lɛ hiɛ kwraa. Aaafee afii 100 sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ gbalɔ Zakaria ni ejaje Yehowa fɔbuu kojomɔ eshi Tiro akɛ: “Naa, Nuŋtsɔ lɛ aaaŋɔ lɛ, ni eeetswa ehewalɛ lɛ nɔ yɛ ŋshɔ mli, ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ, aaashã lɛ kɛ la.”—Zakaria 9:3, 4.

Yɛ afi 332 D.Ŋ.B. lɛ, Alexander Kpeteŋkple lɛ kpata Tiro maŋ lɛ fã ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ hiɛ, ni enɛ ha Zakaria gbalɛ lɛ ba mli. Bɔni afee ni Alexander anyɛ atsu enɛ he nii lɛ, ekɛ tsei kɛ tɛi ni yɔɔ Tiro maŋ lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ wulu lɛ ni akpata hiɛ lɛ mli lɛ tsu nii kɛfee faa hiɛ agba ni kɛlɛ ji mitai 800 kɛjɛ maŋ lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ wulu lɛ nɔ kɛtee maŋ lɛ fã ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ nɔ. Ezekiel gba enɛ hu he sane efɔ̃ shi.—Ezekiel 26:4, 12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

“Tiro he ka woo”

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Nitɛŋmɔ ni Andre Castaigne (1898-1899) tɛŋ