Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Oniiamlikolimɔ Su lɛ Atsu Nii Jogbaŋŋ

Okɛ Oniiamlikolimɔ Su lɛ Atsu Nii Jogbaŋŋ

Okɛ Oniiamlikolimɔ Su lɛ Atsu Nii Jogbaŋŋ

“Abɔ gbɔmɔ kɛ su ni haa ebiɔ saji. Wɔbiɔ saji kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi tɔŋŋ . . . Abaanyɛ akɛɛ po akɛ adesai ayinɔsane mli eyi obɔ kɛ saji ni adesai ebibii kɛ hetoi ni mɛi kɛha yɛ he.” —Octavio Paz, Mexico lalafoo wiemɔ ŋmalɔ.

MƐNI tsirɛɔ nihoolɔ ko ni etaoɔ nihoomɔ gbɛ̀i heei? Mɛni tsirɛɔ niiashikpalɔ ko ni efãa gbɛ kɛyaa shɔŋŋ ni eyakpaa nibii ashi? Mɛni haa gbekɛ ko biɔ saji babaoo lɛ? Bei pii lɛ, niiamlikolimɔ su loo shwelɛ ni ayɔɔ akɛ abaale nɔ ko lɛ ni haa mɛi feɔ nakai.

Ni bo hu? Ani oshweɔ akɛ ole nɔ ko yɛ susumɔi heei komɛi ni eje kpo loo yɛ saji komɛi ni yɔɔ miishɛɛ lɛ ahetoo ni otaoɔ akɛ oná lɛ hewɔ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nɛgbɛ ji wala jɛɛhe? Mɛni hewɔ wɔyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ? Ani Nyɔŋmɔ yɛ? Kɛjɛ wɔgbekɛbiiashi lɛ, shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔbaale nɔ ko lɛ haa wɔteaŋ mɛi babaoo biɔ saji tamɔ enɛɛmɛi ni wɔtaoɔ nɔ hewɔ ni nibii komɛi yɔɔ bɔ ni amɛyɔɔ lɛ. Kɛ́ wɔná susumɔ ko he miishɛɛ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔle nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔle yɛ he. No hewɔ lɛ, shwelɛ ni ayɔɔ akɛ ale nɔ ko lɛ baanyɛ aha wɔkase nibii babaoo. Shi kɛlɛ, ebaanyɛ ekɛ naagbai kɛ osharai po aba.

Henɔkwɛmɔ kɛ Pɛpɛɛpɛŋmɛɛ He Miihia

Abuɔ abɛ ko akɛ: Wuɔ ni gbɛɔ shi lɛ, eyagbɛɔ enyɛ wui anɔ. Hɛɛ, kɛ́ akɛ sanemlikolimɔ su nɛɛ tsuuu nii jogbaŋŋ lɛ, ebaanyɛ ekɛ oshara aba. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ shwelɛ ni gbekɛ ko yɔɔ akɛ ele nɔ ko lɛ baaha eyata stof ko ni he edɔ he, ni ebaashã lɛ waa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔle nɔ ko lɛ baanyɛ atsirɛ wɔ ko ni wɔkase nibii babaoo wɔfata nɔ ni wɔle momo lɛ he, ni wɔtao hetooi kɛha wɔsanebimɔi. Shi ani nilee yɛ mli akɛ wɔɔdi nɔ fɛɛ nɔ ni wɔshweɔ akɛ wɔle lɛ sɛɛ?

Yɛ anɔkwale mli lɛ, nilee ko yɛ ni ehiii ejaakɛ eyeɔ awui. Shwelɛ ni ayɔɔ akɛ akwɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii, akoli ŋkunyaayeli nifeemɔi, loo mɛi ni feɔ keketee yɛ jamɔŋ loo maŋkwramɔŋ saji ahe lɛ atsɔɔmɔi amli lɛ baanyɛ aye wɔ awui. Yɛ shihilɛ nɛɛ kɛ ekrokomɛi amli lɛ, ebaahi akɛ wɔɔkase Hebri lalatsɛ ni sɔle akɛ: “Jiemɔ mihiɛ kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ.”—Lala 119:37.

Agbɛnɛ hu, nilee ko yɛ ni ekolɛ eyeee awui shi yɛ anɔkwale mli lɛ ehe ehiaaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ he akɛ aaale sini mli gbɔmɛi ni amɛhe gbɛi waa, loo kpɔiaŋgbɔlemɔ kui kɛ emlibii lɛ ahe saji, aloo akɛ aaale elɛktrɔnik nibii heei loo tsɔji heei ni eba nɔ lɛ eko fɛɛ eko he nii? Yɛ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, sɛɛnamɔ ko bɛ he akɛ ‘mɔ aaale nibii nɛɛ ahe nii fitsofitso.’

Nɔkwɛmɔnɔ ni Kanyaa Mɔ

Yɛ anɔkwale mli lɛ, sɛɛnamɔi hu yɛ sanemlikolimɔ su ni ayɔɔ lɛ he. Susumɔ Alexander von Humboldt ni ji Germanyo niiashikpalɔ ko ni kaseɔ tsei kɛ kooloi ahe nii ni hi shi yɛ afi 1800 afii lɛ amli, mɔ ni akɛ egbɛi wo ŋshɔke ko ni ji Humboldt Current ni afɔɔ namɔ yɛ Amerika Wuoyigbɛ ŋshɔ lɛ anaigbɛ lɛ he okwɛ.

Humboldt wie be ko yɛ eshihilɛ mli akɛ: “Kɛjɛ beni miji gbekɛ nuu fioo lɛ tɔŋŋ ni miná shwelɛ ni mli wa akɛ mafã gbɛ kɛya hei ni yɔɔ shɔŋŋ-shɔŋŋ ni Europabii lɛ efɔɔɔ jɛmɛ yaa lɛ.” Ekɛɛ akɛ, ená shwelɛ nɛɛ beni “enu he waa akɛ esa akɛ ele nibii babaoo lɛ.” Beni eye afii 29 lɛ, efã gbɛ kɛtee Amerika Teŋgbɛ kɛ Wuoyigbɛ, ni eyaye afii enumɔ yɛ jɛmɛ. Eŋmala nibii fɛɛ ni eyana yɛ jɛmɛ lɛ ewo woji ni hiɛ kpoi 30 lɛ amli, ni eŋmala nibii nɛɛ yɛ bɔ ni amɛtsara nɔ kɛba lɛ naa.

Humboldt gbala ejwɛŋmɔ kɛtee nɔ fɛɛ nɔ ni ena lɛ nɔ—ŋshɔ lɛŋ dɔlɛ, looi ni yɔɔ ŋshɔ lɛŋ, kɛ tsei ni ena yɛ egbɛfãa lɛ mli lɛ. Ekwɔ gɔji, ekpa nibii ni yɔɔ faai amli lɛ ashi, ni efã gbɛ kɛnyiɛ ŋshɔi ahiɛ. Humboldt niiamlipɛimɔ lɛ gbele gbɛ kɛha ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ adebɔɔ nibii ahe nikasemɔi lɛ ateŋ babaoo. Nɔ ni kanya lɛ ji shwelɛ ni mli wa ni ená akɛ ebaale nibii babaoo lɛ, ni ehiɛ shwelɛ ni mli wa kɛha nilee taomɔ nɛɛ mli ewala beaŋ fɛɛ. Amerika woloŋmalɔ Ralph Waldo Emerson wie akɛ, “Humboldt ji nilelɔi kpanaakpanai . . . ni ba yɛ bei srɔtoi amli, oookɛɛ nɔ ni amɛba ni amɛbatsɔɔ wɔ nyɛmɔi kɛ hewalɛ ni adesai ajwɛŋmɔ lɛ yɔɔ kɛ nibii ni abaanyɛ akɛtsu lɛ ateŋ mɔ kome.”

Nɔ Ko ni Sa akɛ Apɛi Mli

Eji anɔkwale akɛ, wɔteŋ mɛi fioo pɛ ashihilɛi baaŋmɛ wɔ gbɛ ni wɔbatsɔmɔ jeŋ niiashikpalɔi loo wɔye wɔbua kɛkpa adebɔɔ nibii krokomɛi ashi. Shi kɛlɛ, nilee ko yɛ ni wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi atsu nii kɛtao koni wɔná jɔɔmɔi ni nɔ bɛ. Yesu Kristo wie nilee nɛɛ he yɛ sɔlemɔ ko ni esɔle eha eŋwɛi Tsɛ lɛ mli akɛ: “Shi enɛ ji naanɔ wala lɛ, ákɛ amɛle bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ.”—Yohane 17:3.

Anɔkwa Nyɔŋmɔ ni egbɛi ji Yehowa lɛ kɛ e-Bi Yesu Kristo lɛ ahe nii ni wɔɔkase lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kpele diɛŋtsɛ kɛha wɔ fe nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase. Susumɔ sanebimɔi ni kɔɔ wala he ni atsĩ tã yɛ sane nɛɛ shishijee mli lɛ ahe ekoŋŋ okwɛ. Saji krokomɛi ni wɔbaanyɛ wɔbi kɛfata he ji: Mɛni hewɔ mɛi babaoo piŋɔ yɛ je lɛ mli nɛkɛ? Ani adesai baafite shikpɔŋ lɛ, ni amɛkpata hiɛ po? Mɛni Nyɔŋmɔ baafee koni nibii gbohii tamɔ nɛkɛ akaba adesai anɔ? Sanebimɔi nɛɛ ahetoo ni wɔɔtao lɛ he yɛ sɛɛnamɔ babaoo fe nilee kɛkɛ ni ebaaha wɔná. Taakɛ Yesu wie lɛ “enɛ [baaha wɔná] naanɔ wala.” Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa yɛ enɛ he?

Biblia lɛ ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ekɛ emumɔ lɛ tsirɛ mɛi ni amɛŋmala. Kristofonyo bɔfo Paulo ŋma yɛ Biblia lɛ he akɛ: “Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛŋ lɛ ehi ha nitsɔɔmɔ kɛ hiɛkamɔ kɛ mɔsaamɔ kɛ tsɔsemɔ ni yɔɔ jalɛ mli lɛ, koni Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ aye emuu, ni asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.”—2 Timoteo 3:16, 17.

Susumɔ enɛ he okwɛ—bɔfo lɛ wie akɛ Biblia lɛ haa wɔnáa nilee ni baanyɛ asaa wɔ jogbaŋŋ loo eye ebua wɔ ni wɔtsu nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa. Ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔsusu nibii ahe tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ nii ahe lɛ. Ni wɔle akɛ Nyɔŋmɔ le nii kwraa fe adesai. Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ lɛ tsirɛ gbalɔ Yesaia ni eŋma sane ni sa kadimɔ waa nɛɛ akɛ: “Jeee mijwɛŋmɔi lɛ ji nyɛjwɛŋmɔi lɛ, ni jeee nyɛgbɛ̀i lɛ ji migbɛ̀i lɛ, Yehowa kɛɛ; shi bɔ ni ŋwɛi kwɔ fe shikpɔŋ lɛ, nakai migbɛ̀i lɛ kwɔ fe nyɛgbɛ̀i lɛ, ni mijwɛŋmɔi lɛ hu kwɔ fe nyɛjwɛŋmɔi lɛ!”—Yesaia 55:8, 9.

Ani obaasumɔ ni ole Nyɔŋmɔ gbɛ̀i kɛ ejwɛŋmɔi ni nɔ kwɔlɔ lɛ ahe nii? Ani su ni oyɔɔ akɛ okoli saji amli lɛ tsirɛɔ bo ni otao nɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ kɛɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛ̀i kɛ ejwɛŋmɔi ahe? Ani oosumɔ ni okase nɔ ni Nyɔŋmɔ baafee ni ekɛfo piŋmɔi fɛɛ asɛɛ kɛ shihilɛ kpakpa ni esaa eto adesai ni feɔ toiboo kɛhaa lɛ lɛ he nii? Biblia lɛ kɛ ninefɔɔ nɛɛ haa akɛ: “Nyɛsaa nyɛnaa nyɛkwɛa, ni nyɛaana akɛ Yehowa hĩ; ajɔɔ gbɔmɔ ni baa lɛ abo lɛ.”—Lala 34:9.

Anɔkwalei ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ baanyɛ aná mɔ ko ni hiɛ tsui ni ja lɛ nɔ hewalɛ kpakpa tamɔ bɔ ni kɛ́ shwilafo ko bɔi ninamɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ etsui nyɔɔ emli lɛ. Enɛ tsirɛ bɔfo Paulo ni ewie akɛ: “Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ! Ekojomɔi lɛ anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛ̀i lɛ hu anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!” (Romabii 11:33) Eji anɔkwale akɛ, wɔnyɛŋ wɔnu Nyɔŋmɔ nilee kɛ ŋaa babaoo lɛ fɛɛ ashishi kɛmɔ shi kɔkɔɔkɔ. Gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ kã wɔhiɛ akɛ wɔbaakase nibii heei be fɛɛ be ni ejeŋ wɔtsine kɔkɔɔkɔ.

Yaa Nɔ Okoli Nii Amli!

Eji anɔkwale akɛ, wɔteŋ mɛi babaoo ebatsɔŋ niiashikpalɔi loo nibii heei afeelɔi ni ehe gbɛi. Ni ekolɛ yɛ wɔwala beaŋ fɛɛ lɛ, wɔnuŋ nibii fɛɛ ni wɔbaasumɔ akɛ wɔnu shishi lɛ eko fɛɛ eko shishi kɔkɔɔkɔ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, kaaha niiamlikolimɔ su ni oyɔɔ ni tsirɛɔ bo ni okase nii babaoo lɛ miiba shi. Yaa nɔ ohiɛ shwelɛ ni Nyɔŋmɔ jɛ suɔmɔ mli ekɛ bɔ wɔ ni tsirɛɔ wɔ ni wɔkase nii lɛ mli.

Okɛ nikeenii kpele ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ nɛɛ atsu nii jogbaŋŋ koni onu Biblia lɛ, ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ shishi jogbaŋŋ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, otsui baanyɔ omli ni obaaná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ, ni obaanyɛ okpa gbɛ akɛ enɛɛmɛi baatsa nɔ kɛya naanɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “[Nyɔŋmɔ] feɔ nɔ fɛɛ nɔ fɛfɛo yɛ ebe mli, asaŋ eŋɔ naanɔ hu ewo amɛtsui mli; na kɛkɛ gbɔmɔ enaaa nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ tsuɔ kɛjɛɔ shishijee kɛyaa naagbee lɛ.”—Jajelɔ 3:11.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 21]

Ani Ole Akɛ . . .

• Afii ohai abɔ dani Columbus kɛ Magellan kpa shi amɛna akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ kokroo lɛ, no mli lɛ Biblia ewie momo akɛ shikpɔŋ lɛ yɛ kokroo shi jeee tɛtrɛɛ?—Yesaia 40:22.

• Dani ŋwɛiniiaŋ gbɛfalɔi lɛ aaana akɛ nɔ ko ehiɛɛɛ shikpɔŋ lɛ mli lɛ, no mli lɛ Biblia lɛ ejɛ jeeŋmɔ ewie akɛ shikpɔŋ lɛ tsotsorooo nɔ ko nɔ?—Hiob 26:7.

• Kɛ́ hooo kwraa lɛ, aaafee afii 2,500 dani Ŋleshi datrɛfonyo William Harvey kpa shi ena bɔ ni lá bɔleɔ shi yɛ gbɔmɔtso lɛ mli lɛ, no mli lɛ Biblia lɛ ewie tsui lɛ he akɛ eji wala jɛɛhe, loo wala nubu?—Abɛi 4:23.

• Aaafee afii 3,000 ni eho nɛ lɛ, Biblia lɛ wie adebɔɔ mli gbɛjianɔtoo ni haa shikpɔŋ lɛ nɔ nu ni akɛtsu nii momo lɛ mli tseɔ koni akɛtsu nii ekoŋŋ ni no haa tsei kɛ kooloi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ nyɛɔ amɛhiɔ wala mli lɛ he yɛ gbɛ ni shishinumɔ waaa nɔ?—Jajelɔ 1:7.

Ani ejeee nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛ Biblia lɛ wie anɔkwa saji ni kɔɔ adebɔɔ nibii nɛɛ he lɛ ahe jeeŋmɔ dani adesai banu enɛɛmɛi ashishi loo amɛkpa shi amɛna? Yɛ anɔkwale mli lɛ, saji babaoo ni tamɔ jwetrii ni baaha oná wala yɛ Biblia lɛ mli, ni nɔ ni ebiɔ ni ofee ji ni oya nɔ ni otao enɛɛmɛi.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Alexander von Humboldt