Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Wɔŋwɛi Tsɛ Lɛ Tamɔ Tɛŋŋ?

Te Wɔŋwɛi Tsɛ Lɛ Tamɔ Tɛŋŋ?

Te Wɔŋwɛi Tsɛ Lɛ Tamɔ Tɛŋŋ?

MƐI pii baanyɛ akɛɛ Wɔtsɛ ni Yɔɔ Ŋwɛi, loo Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ, ni ji sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ. (Mateo 6:9-13) Be fɛɛ be ni amɛbaakɛɛ sɔlemɔ nɛɛ lɛ, amɛtsɛɔ Nyɔŋmɔ akɛ “Wɔtsɛ.” Shi amɛteŋ mɛi enyiɛ baanyɛ akɛɛ akɛ amɛle lɛ jogbaŋŋ?

Ni bo hu? Te ole Nyɔŋmɔ oha tɛŋŋ? Ani wekukpãa ni yɔɔ gbagbalii kã okɛ lɛ teŋ, okɛ lɛ gbaa sane, ni okɛɔ lɛ nibii ni haa onaa miishɛɛ kɛ nibii ni haaa oná miishɛɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛni le ni mɔ ko aaale lɛ lɛ tsɔɔ?

“Yehowa Ji Egbɛi”

Ekolɛ abifao ko aaale etsɛ kɛkɛ akɛ Dada. Shi beni edaa lɛ, ebaleɔ etsɛ gbɛi kɛ esubaŋ, ni eeenyɛ efee akɛ no haa enaa ehe miishɛɛ waa. Ni wɔ-Wala Halɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hu? Ani ole egbɛi kɛ nɔ ni egbɛi lɛ tsɔɔ?

Eyɛ mli akɛ mɛi pii kɛɔ akɛ, “Ogbɛi lɛ he atse” kɛ amɛmiikɛɛ Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ moŋ, shi amɛhiɛ feɔ amɛ yaa kɛ́ abi amɛ akɛ “Mɛni ji nakai gbɛi lɛ?” Ŋwɛi kɛ emli ŋulamii babaoo, gɔji fɛfɛji, ŋshɔ kɛ emli tɛi, fɔfɔii kɛ looi fɛfɛji lɛ—ji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ. Kɛlɛ, amɛhaaa wɔle egbɛi lɛ. Kɛ́ wɔmiitao ni wɔle Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ, esa akɛ wɔkwɛ Biblia lɛ mli. Ewieɔ yɛ faŋŋ mli akɛ: “Yehowa ji egbɛi.”—2 Mose 15:3.

Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔle lɛ kɛ egbɛi ni ji Yehowa lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ egbɛi lɛ tsɔɔ mɔ ni eji diɛŋtsɛ. Nakai gbɛi lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “Ehaa Ebaa Mli.” Kɛ́ wɔɔwie lɛ yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, etsɔɔ ehe nɔ fɛɛ nɔ ni ehe miihia akɛ etsɔ koni etsu eyiŋtoo he nii. Feemɔ he mfoniri yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ okwɛ: Bɔni afee ni tsɛ ko akwɛ eweku lɛ, etsɔɔ ehe mɔ ni taoɔ eweku lɛ daaŋmaa ehaa amɛ, ŋaawolɔ, kojolɔ, najiaŋdamɔlɔ, hefalɔ, kɛ tsɔɔlɔ, yɛ weku lɛ hiamɔ nii kɛ shihilɛi ni weku lɛ yajeɔ mli lɛ naa. Yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, gbɛi Yehowa lɛ haa wɔnáa nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ atsu eyiŋtoo he nii kɛmɔ shi koni mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ aná he sɛɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba.

Nyɛhaa wɔsusua shihilɛi srɔtoi ni wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ tsakeɔ ehe ewoɔ mli ni kɛ egbɛi lɛ shishinumɔ kpãa gbee lɛ ahe wɔkwɛa. Enɛ baaye abua bo koni ona Nyɔŋmɔ ni Yehowa ji, kɛ́ agbɛnɛ hu nɔ ni esa akɛ ofee koni onyɛ otsi obɛŋkɛ lɛ.

“Suɔmɔ kɛ Hejɔlɛ Nyɔŋmɔ Lɛ”

Bɔfo Paulo tsɛ wɔ-Feelɔ lɛ akɛ, “suɔmɔ kɛ hejɔlɛ Nyɔŋmɔ.” (2 Korintobii 13:11) Mɛni hewɔ? Mra mli lɛ, Yesu Kristo kɛɛ akɛ: “Nɛkɛ Nyɔŋmɔ sumɔ je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ enɔ yeɔ lɛ hiɛ akakpata, shi moŋ ená naanɔ wala.” (Yohane 3:16) Yɛ suɔmɔ ni mli kwɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha adesai hewɔ lɛ, eŋɔ esuɔmɔ Bi lɛ eha akɛ kpɔmɔnɔ, ni enɛ gbele gbɛ kɛha mɛi ni náa hemɔkɛyeli yɛ e-Bi lɛ mli lɛ koni amɛná wala ni bɛ naagbee ni piŋmɔ kɛ nɔnaa ni esha kɛbaa lɛ bɛ mli. No hewɔ ni Paulo hu kɛɛ akɛ: “Esha dɛŋ nyɔmɔwoo lɛ gbele ni; shi Nyɔŋmɔ duromɔ keenɔ lɛ naanɔ walaŋ yɛ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, mli.” (Romabii 6:23) Ani esaaa akɛ enɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔsumɔ Nyɔŋmɔ ni wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ?

Jeee adesai akɛ kuu lɛ pɛ kɛkɛ Nyɔŋmɔ jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ, shi ejieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ anɔkwafoi akɛ aŋkroaŋkroi hu. Mose kɛɛ blema Israelbii ni bei pii lɛ amɛgboɔ toi lɛ akɛ: “Aso Yehowa shidaa nɛ, maŋ ní bɛ yitseiaŋ ní leee nɔ ko nɔ ko? Ani jeee lɛ ji otsɛ ní kpɔ̃o lɛ, lɛ nɔŋŋ ebɔo, ni lɛ nɔŋŋ eha onane mɔ shi?” (5 Mose 32:6) Ani oyɔse nɔ ni enɛ tsɔɔ? Ákɛ Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ, Yehowa nuɔ he ehaa ewebii lɛ yɛ amɛfatɔɔi fɛɛ sɛɛ. Ehaa amɛnine shɛɔ amɛshihilɛ mli nibii ni he hiaa diɛŋtsɛ lɛ anɔ—heloonaa nɔ, henumɔŋ nɔ, kɛ mumɔŋ nɔ.

Wɔ fɛɛ wɔtsɔɔ shihilɛi srɔtoi amli ni enɛ haa wɔhaoɔ ni wɔfeɔ yeyeeye po. Ehe miihia ni wɔná mɔ ko ni baaye abua wɔ koni wɔnu shihilɛi kɛ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ashishi. Namɔ baanyɛ aye abua wɔ? Yehowa tsɔɔ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ nɔ efeɔ ehe Ŋaawolɔ kɛ Yelikɛbualɔ ni yɔɔ suɔmɔ. Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ nɛɛ tsɔɔ wɔ nɔ hewɔ ni wɔnaa nɔ̃ waa lɛ kɛ bɔ ni wɔɔfee wɔdamɔ naa yɛ omanyeyeli mli. Taakɛ tsɛ ko jɛɔ suɔmɔ mli eyeɔ ebuaa ebinuu ni egbee shi ni epila lɛ, Yehowa jɛɔ suɔmɔ kpele mli ebaa ehe shi yɛ mfonirifeemɔŋ, koni eha wɔ wɔhiamɔ nii. Hɛɛ, Yehowa nine efoko kuku yɛ mɛi ni náa hemɔkɛyeli yɛ emli lɛ anɔ.—Yesaia 59:1.

Agbɛnɛ hu, Nyɔŋmɔ jieɔ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ kpo kɛtsɔ ehe ni efeɔ akɛ mɔ ni ‘boɔ sɔlemɔ toi’ lɛ nɔ. (Lala 65:3) Mɛni hewɔ nakai feemɔ tsɔɔ suɔmɔ lɛ? Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsia nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ; ni Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato nyɛtsuii kɛ nyɛjwɛŋmɔi lɛ yɛ Kristo Yesu mli!” (Filipibii 4:6, 7) Kɛ́ ojɛɔ otsuiŋ osɔleɔ ohaa Nyɔŋmɔ, ni okɛ egbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ tsuɔ nii lɛ, bo hu obaaná “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ” eko.

“Mawu Nilelɔ”

Biblia lɛ kɛɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ “le nii jogbaŋŋ.” Ákɛ “Mawu nilelɔ” lɛ, ele adesai asu kɛ baŋ kɛ nibii ni he hiaa adesai jogbaŋŋ fe mɔ fɛɛ mɔ. (Hiob 36:4; 1 Samuel 2:3) Etsɔ etsulɔ Mose nɔ eha efee faŋŋ akɛ, “jeee aboloo kɛkɛ haa gbɔmɔ yi naa wala, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ haa gbɔmɔ yi naa wala.” (5 Mose 8:3; Mateo 4:4) Enɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ wɔtsuii aaanyɔ wɔmli yɛ shihilɛ mli yɛ anɔkwale mli lɛ, no lɛ jeee heloonaa nibii pɛ ahe hiaa wɔ.

Wɔ-Bɔlɔ lɛ tsɔɔ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi kɛ ŋaawoi kpakpai haa wɔ. Kɛ́ wɔkase Biblia lɛ, ni wɔkɛ emli ŋaawoi lɛ tsu nii lɛ, wɔnáa “nɔ fɛɛ nɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ” he sɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yoo ko ni ji Kristofonyo ni atsɛɔ lɛ Zuzanna lɛ wie eweku lɛ he akɛ: “Ekome ni wɔfeɔ kɛkaneɔ Biblia lɛ, kɛyaa Kristofoi akpeei, kɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ ni wɔjajeɔ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ etswa wɔgbalashihilɛ lɛ ema shi jogbaŋŋ. Akɛni wɔkɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ tsuɔ nii hewɔ lɛ, wɔ fɛɛ wɔkɛ oti kome too lɛ nɔŋŋ ema wɔhiɛ yɛ shihilɛ mli, ni eha wekukpãa ni yɔɔ gbagbalii ebakã wɔteŋ.”

Ani obaasumɔ ni oná Nyɔŋmɔ ŋaawoo kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni ekɛhaa lɛ he sɛɛ? Kɛ́ okase Biblia lɛ daa ni okɛ emli ŋaawoo lɛ tsu nii lɛ, no baanyɛ aha oná edɛŋ jɔɔmɔi babaoo.—Hebribii 12:9.

‘Yiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ Lɛ’

Ŋmɛnɛ lɛ, je lɛŋ eyi kɛ naagbai. Mɛi leee nɔ ni baaba wɔsɛɛ. Kɛ́ oyɛ maŋ ko ni aawu ta yɛ mli lɛ, ekolɛ ooshwe koni oná toiŋjɔlɛ. Yɛ je lɛŋ hei babaoo lɛ, mɛi miiye ŋkɔmɔ yɛ ojotswaa, basabasafeemɔ, shika helɛtemɔ he naagbai kɛ awuiyeli nifeemɔi ahewɔ. Namɔ baahere wɔyiwala kɛjɛ enɛɛmɛi fɛɛ mli? Amrɔ nɛɛ ji be ni hebuu kɛ yiwalaheremɔ he miihia adesai fe bei fɛɛ ni eho.

Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ̃ɔ ni wa ji Yehowa gbɛi lɛ; no mli jalɔ sháa foi kɛyaa, ni ehiɔ shi shweshweeshwe.” (Abɛi 18:10) Kɛ́ wɔle Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ ni wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ mli lɛ, ebaanyɛ eha wɔsusu nɔ ni efee kɛ nɔ ni ebaafee kɛhere mɛi ni yɔɔ emli hemɔkɛyeli lɛ ayiwala lɛ he. Yehowa Nyɔŋmɔ eha efee faŋŋ yɛ gbɛ ni anyɛŋ aje he ŋwane nɔ akɛ ebaanyɛ ehere ewebii lɛ ayiwala. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ehere Israel yiwala kɛtsɔ Farao ta shwiilii kɛ etabilɔi lɛ ahiɛ ni ekpata lɛ nɔ. Yehowa etsɔɔ akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ ji lɛ, Nyɔŋmɔ ni kaiɔ mɛi ni naa nɔ̃ lɛ, ni eesumɔ ni eye ebua amɛ.—2 Mose 15:1-4.

Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔbaaná naanɔ wala wɔsɛɛ lɛ, ehe baahia ni wɔná hemɔkɛyeli yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli akɛ Yiwalaherelɔ. Maŋtsɛ David ni hi shi yɛ blema Israel ni kɛ naagbai babaoo kpe lɛ tsɔɔ akɛ, eyɛ hemɔkɛyeli nɛɛ eko beni eŋma yɛ Yehowa he akɛ: “Bo ji miyiwalaheremɔ Nyɔŋmɔ lɛ.” (Lala 25:5) Bɔfo Petro kɛ nɔmimaa wie akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa] le bɔ ni efeɔ ejieɔ jalɔi yɛ kaa mli.”—2 Petro 2:9.

Nyɔŋmɔ ewo mɛi ni kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ ashi akɛ: “Mɛi ni le migbɛi lɛ mabu amɛhe.” (Lala 91:14, Ga Biblia Hee) Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ ena bɔ ni shiwoo nɛɛ ji anɔkwale ha. Henryk ni yɔɔ Poland lɛ kɛ afii 70 esɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli yɛ naagbai kɛ yiwaa ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. Beni Henryk eye afii 16 pɛ lɛ, akɛ etsɛ yawo Auschwitz yiwalɛ ŋsara lɛ mli. Akɛ Henryk kɛ enyɛmi nuu tee he ni Nazibii lɛ tsɔseɔ gbekɛbii atuatselɔi yɛ lɛ. No sɛɛ lɛ, akɛ Henryk yawo yiwalɛi ŋsarai srɔtoi amli yɛ be srɔtoi amli. Be ni Henryk wieɔ shihilɛi ni ekɛkpe yɛ nakai beaŋ lɛ ahe lɛ, ekɛɛ akɛ: “Yɛ shihilɛi ni mli wawai ni mikɛkpe lɛ fɛɛ amli lɛ, Yehowa kpaaa yɛ misɛɛ. Eyɛ mli akɛ shwɛ sharao ni miwala aŋmɛɛ mi yɛ bei srɔtoi amli moŋ, shi be fɛɛ be lɛ eyeɔ ebuaa mi koni maya nɔ maye anɔkwa.” Hɛɛ, Yehowa haa etsuji lɛ hemɔkɛyeli kɛ hewalɛ koni amɛnyɛ amɛfi shi.

Etsɛŋ, Nyɔŋmɔ baatsɔ ehe Yiwalaherelɔ eha mɛi fɛɛ ni náa emli hemɔkɛyeli ni amɛkwɛɔ lɛ gbɛ kɛha kpɔ̃mɔ lɛ. Ejajeɔ akɛ: “Mi ji Yehowa lɛ, ni yiwalaherelɔ ko bɛ, ja mi!” (Yesaia 43:11) Ebaakpata efɔŋfeelɔi lɛ ahiɛ kwraa kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ “Nyɔŋmɔ Ofe lɛ gbi wulu lɛ nɔ ta lɛ” mli, ni ebaakpɔ̃ jalɔi lɛ. (Kpojiemɔ 16:14, 16; Abɛi 2:21, 22) Yehowa woɔ wɔ shi akɛ: “Mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ̃, ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.”—Lala 37:11.

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔtsɔmɔ “Nyɔŋmɔ Bii”

Yɛ gbalɔ Maleaki beaŋ lɛ, Israelbii lɛ kɛɛ akɛ Yehowa ji amɛ-Tsɛ. Kɛlɛ, kɛ́ ehe bahia ni amɛwo ehiɛ nyam ni amɛkɛ amɛtsui fɛɛ ajá lɛ lɛ, amɛkɛ aboloo ni abule kɛ kooloi shwilafoi kɛ akpakei shãa afɔle amɛhaa lɛ. No hewɔ ni Yehowa bi amɛ akɛ: “Kɛji tsɛ ji mi lɛ, nɛgbɛ miwoo lɛ yɔɔ?”—Maleaki 1:6.

Kaafee onii taakɛ Israelbii ni yeee anɔkwa lɛ fee lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔmiiwo bo hewalɛ ni okase Yehowa Nyɔŋmɔ he nii ni otsi obɛŋkɛ lɛ. Kaselɔ Yakobo woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛtsia nyɛbɛŋkɛa Nyɔŋmɔ, ni eeetsi eeebɛŋkɛ nyɛ.”—Yakobo 4:8.

Kɛ́ wɔŋɔ Yehowa akɛ wɔ-Tsɛ lɛ, no kɛ sɔ̃i komɛi bafɔ̃ɔ wɔnɔ. Kɛ́ obɔ mɔdɛŋ owo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam kɛtsɔ eshishitoo mlai lɛ ni ooohi shi yɛ naa yɛ anɔkwayeli mli yɛ oshihilɛ gbɛ̀i fɛɛ amli lɛ nɔ lɛ, ehiɛ kpaŋ omɔdɛŋbɔi lɛ anɔ kɔkɔɔkɔ. Shi ebaaye ebua bo koni onyiɛ gbɛ trɔmɔɔ ni kɛ mɔ yaa jeŋ hee ni ewo he shi lɛ mli lɛ nɔ, he ni “gbele bɛ dɔŋŋ, ni ŋkɔmɔyeli ko kɛ bolɔmɔ ko kɛ nɔnaa ko hu bɛ dɔŋŋ” lɛ. (Kpojiemɔ 21:4) Yɛ nakai beaŋ lɛ, adesai fɛɛ ni feɔ toiboo lɛ “baaye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli lɛ mli kɛya Nyɔŋmɔ bii lɛ anunyam heyeli lɛ mli.”—Romabii 8:21.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 5]

Nyɔŋmɔ miisumɔ ni wɔle lɛ kɛ egbɛi ni ji Yehowa ni shishi diɛŋtsɛ ji “Ehaa Ebaa Mli” lɛ

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 6]

“Yɛ shihilɛi ni mli wawai ni mikɛkpe lɛ fɛɛ amli lɛ, Yehowa kpaaa yɛ misɛɛ.”—HENRYK

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 7]

“Ekome ni wɔfeɔ kɛkaneɔ Biblia lɛ, kɛyaa Kristofoi akpeei, kɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ ni wɔjajeɔ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ etswa wɔgbalashihilɛ lɛ ema shi jogbaŋŋ.”—ZUZANNA