Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Esa Akɛ Okwɛ Mɔ Ko Hiɛ Kɛtsɔɔ Esubaŋ?

Ani Esa Akɛ Okwɛ Mɔ Ko Hiɛ Kɛtsɔɔ Esubaŋ?

Ani Esa Akɛ Okwɛ Mɔ Ko Hiɛ Kɛtsɔɔ Esubaŋ?

AABIBII Ireland maŋsɔɔlɔ ko saji yɛ TV lɛ nɔ, ni datrɛfonyo ko ta etsu mli eekwɛ. Datrɛfonyo lɛ kwɛ maŋsɔɔlɔ lɛ hiɛ gaa, ni ena nɔ ko ni ha esusu akɛ maŋsɔɔlɔ lɛ ená kansa. Ewo maŋsɔɔlɔ lɛ ŋaa koni eya helatsamɔhe oya nɔŋŋ ni akwɛ aha lɛ.

Lɛɛlɛŋ hu beni eyakwɛ lɛ, ená kansa. Nakai datrɛfonyo lɛ he esa waa, enyɛɔ ekwɛɔ helatsɛ ko hiɛ ni etsɔɔ nɔ ni feɔ lɛ. Shi mɛi komɛi susuɔ akɛ amɛhe esa waa bɔ ni amɛbaanyɛ amɛkwɛ mɔ ko hiɛ ni amɛtsɔɔ esu kɛ baŋ, loo kɛji abaanyɛ amu afɔ̃ mɔ lɛ nɔ.

Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli lɛ, niiamlitaolɔi ebɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaná gbɛ ko ni abaanyɛ atsɔ nɔ atsɔɔ mɔ ko subaŋ kɛ́ akwɛ ehiɛ kɛkɛ. Encyclopædia Britannica lɛ tsɔɔ enɛ mli akɛ “eji yiŋ ni akaa atsɔɔ mɔ ko subaŋ kɛ́ akwɛ ehiɛŋtso loo bɔ ni egbɔmɔtso ji ha lɛ.” Yɛ afi 1800 afii lɛ amli lɛ, adesai ashikwɛ̃ɛ he nilelɔi tamɔ Francis Galton, ni feɔ Charles Darwin nyɛmi, kɛ awuiyelii ahe nikaselɔi, tamɔ Cesare Lombroso, ni jɛ Italy lɛ kɛ susumɔi kɛ ŋaa gbɛi ni tamɔ nakai nɔŋŋ ba, shi mɛi babaoo ahiɛ ekpa fɛɛ nɔ.

Shi mɛi babaoo susuɔ akɛ abaanyɛ akwɛ mɔ ko puemɔ atsɔɔ esubaŋ diɛŋtsɛ. Shi ani abaanyɛ akwɛ mɔ ko puemɔ kɛtsɔɔ esubaŋ lɛɛlɛŋ?

Mɔ Hiɛŋtso ni Akwɛɔ Kɛkojoɔ Lɛ

Wɔnaa mɔ hiɛ ni akwɛɔ kɛkojoɔ lɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ Biblia mli wolo ni ji Samuel Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli. Yehowa Nyɔŋmɔ kɛɛ gbalɔ Samuel akɛ eyafɔ Ishai bii lɛ ateŋ mɔ kome mu koni ebatsɔ Israel maŋtsɛ wɔsɛɛ. Wɔkaneɔ akɛ: “Eba mli akɛ, beni [Ishai bihii lɛ ba] ni ena Eliab lɛ, ekɛɛ: Mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ damɔ ehiɛ nɛɛ! Shi Yehowa kɛɛ Samuel akɛ: Kaakwɛ ehiɛŋtso loo ekwɔlɛ nyenyereŋŋ lɛ; shi misumɔɔɔ lɛ. Ejaakɛ Yehowa kwɛɛɛ nii tamɔ gbɔmɔ; ejaakɛ gbɔmɔ lɛ ekwɛɔ kponɔgbɛ nii, shi Yehowa lɛ tsui ekwɛɔ!” Samuel fee nakai nɔŋŋ beni ena Ishai bihii krokomɛi ekpaa lɛ. Naagbee lɛ, gbalɔ lɛ kɛ Ishai fɛɛ anaa kpɛ amɛhe akɛ Nyɔŋmɔ hala David, Ishai bi nuu ni ji kpaanyɔ nɔ lɛ akɛ mɔ ni baaye maŋtsɛ wɔsɛɛ, ni no mli lɛ ebako mɔ ko jwɛŋmɔ mli po akɛ ebaayatsɛ oblanyo fioo nɛɛ.—1 Samuel 16:6-12.

Nakai nɔŋŋ nibii ji ŋmɛnɛ. Afii fioo komɛi ni eho lɛ, awuiyelii ahe nilelɔ kpanaa ko bua skulbii 500 ni miikase mla he nii lɛ anaa kɛfee niiamlitaomɔ ko yɛ Germany. Efɔ̃ nine etsɛ “gbɔi” 12 ni skulbii lɛ leee amɛ. Gbɔi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji polisi onukpa, kɛ kojolɔ ni yɔɔ he ni amɛyɔɔ lɛ, yunivɛsiti lɛ shikatolɔ kɛ amɛnukpa ni kɛ maŋbii lɛ shãraa, lɔyafoi kɛ saneyelihei onukpai komɛi, kɛ awuiyelɔi etɛ ni abu amɛ fɔ. Ebi skulbii lɛ ni amɛtsɔɔ nitsumɔ ni gbɔi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ tsuɔ, kɛ gbɔi lɛ ateŋ mɛi ni esa akɛ awo amɛ tsuŋ, kɛ efɔŋ hu ni amɛfee. Esa akɛ amɛdamɔ gbɔi lɛ ahiɛ ni amɛaakwɛ, kɛ nibii ni amɛkɛɛ amɛkɛjieɔ amɛhiɛtserɛ lɛ anɔ amɛfee nakai.

Te enaa yakpa tɛŋŋ? Skulbii lɛ ateŋ mɛi aaafee 100 mlijaa 75 nyɛ amɛtsɔɔ mɛi etɛ ni ji awuiyelɔi diɛŋtsɛ lɛ. Shi skulbii lɛ ateŋ 100 mlijaa 60 hu tsɔɔ akɛ gbɔi krokomɛi nɛɛhu ni sane ko bɛ amɛhe lɛ hu ji awuiyelɔi. Skulbii lɛ ateŋ 7 fɛɛ 7 mli 1 susu akɛ kojolɔ lɛ ji mɔ ko ni hɔɔ tsofai fɔji, ni skulbii lɛ ateŋ 3 fɛɛ 3 mli 1 susu akɛ polisi onukpa lɛ ji julɔ! Enɛ tsɔɔ akɛ mɔ hiɛŋtso ni akwɛɔ kɛkojoɔ lɛ baanyɛ afee nɔ ni ejaaa kwraa. Mɛni hewɔ?

Akwɛɛɛ Mɔ ko Hiɛ ni Akɛtsɔɔ Esubaŋ

Kɛ́ wɔkɛ mɔ ko kpe klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, wɔdamɔɔ niiashikpamɔi ni wɔná yɛ be ni eho lɛ mli lɛ anɔ kɛnáa susumɔ ko yɛ mɔ lɛ he. Wɔmuɔ sane naa akɛ bɔ ni mɛi krokomɛi ni tamɔ lɛ lɛ yɔɔ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ nakai nɔŋŋ mɔ lɛ hu baaji. Kɛfata mɔ lɛ puemɔ ni wɔkwɛɔ lɛ he lɛ, ekolɛ wɔbaadamɔ maŋ nɔ ní ejɛ, wiemɔ ni ewieɔ, nii ní eyɔɔ, loo ejamɔ nɔ kɛkojo lɛ.

Kɛ́ bɔ ni wɔsusuɔ yɛ mɔ lɛ he lɛ fee anɔkwale lɛ, wɔkɛɔ akɛ wɔsusumɔ lɛ ja, ni no haa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ yɛ wɔmli akɛ wɔbaanyɛ wɔkwɛ mɔ ko hiɛ kɛtsɔɔ esubaŋ. Shi kɛ́ wɔna akɛ susumɔ ni wɔná yɛ mɔ lɛ he lɛ ejaaa lɛ, te wɔfeɔ wɔnii tɛŋŋ? Kɛ́ wɔɔye jalɛ sane lɛ, esa akɛ wɔjie susumɔ ni wɔhiɛ yɛ mɔ lɛ he lɛ kɛjɛ wɔjwɛŋmɔŋ ni wɔtao nɔ ni ji anɔkwale lɛ. Kɛ́ jeee nakai lɛ, wɔkɛ kuɛŋtimɔ baama nɔ mi doo akɛ wɔsusumɔ lɛ ja, ni no baanyɛ aha wɔye mɛi awui, loo wɔfee amɛ efɔŋ ni yɔɔ hiɛdɔɔ po.

Kɛ́ akwɛ mɔ hiɛ kɛkojo lɛ lɛ, no baanyɛ aye kojolɔ lɛ kɛ mɔ ni ekojoɔ lɛ fɛɛ awui. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Yudafoi lɛ ateŋ mɛi babaoo sumɔɔɔ ni amɛkpɛlɛɔ nɔ akɛ Yesu baanyɛ afee shiwoo Mesia lɛ. Mɛni hewɔ? Amɛkwɛ lɛ hiɛaŋhiɛaŋ kɛkɛ, ni amɛbu lɛ akɛ eji akrowa kapintɛfonyo ko bi kɛkɛ. Eyɛ mli akɛ Yesu nilee wiemɔi kɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ ha amɛnaa kpɛ amɛhe moŋ, shi susumɔ ni amɛhiɛ yɛ ehe lɛ hewɔ lɛ, amɛheee amɛyeee akɛ ebaanyɛ efee gbɔmɔ wulu ko. Amɛnifeemɔ ha Yesu shi amɛsɛɛ ni eyashiɛ etsɔɔ mɛi krokomɛi, ni ekɛɛ akɛ: “Abuɔ gbalɔ yɛ he fɛɛ he, ja lɛ diɛŋtsɛ emaŋ kɛ lɛ diɛŋtsɛ ewe kɛkɛ.”—Mateo 13:54-58.

Nakai Yudafoi lɛ ji maŋ ko ni emli bii lɛ kɛ afii ohai abɔ ekpa Mesia lɛ baa gbɛ. Shi amɛha gbɛkpamɔi ni amɛná yɛ Mesia lɛ he lɛ ná amɛjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ aahu akɛ no haaa amɛyoo lɛ beni eba shɛ shi lɛ, ni no ha Nyɔŋmɔ kpoo amɛ. (Mateo 23:37-39) Mɛi ná jwɛŋmɔ ni ejaaa ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe. Mɛi babaoo bɔleee akɛ kuu fioo ni ji wolɛi ni bɛ nɔ ko mli, ni woloŋlelɔi kɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ebuuu amɛ nɛɛ yɛ nɔ ko kpakpa ko kɛɛmɔ. Mɛi ni tee nɔ amɛhiɛ amɛtsutsu susumɔi lɛ amli lɛ ha hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ amɛaatsɔmɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ sɛɛnyiɛlɔi lɛ ŋmɛɛ amɛ.—Yohane 1:10-12.

Mɛi Komɛi Tsake Amɛjwɛŋmɔ

Mɛi ni hi shi yɛ Yesu beaŋ lɛ ateŋ mɛi komɛi ba amɛhe shi waa ni amɛtsake amɛjwɛŋmɔ beni amɛna nibii ni Yesu fee lɛ. (Yohane 7:45-52) Amɛteŋ mɛi komɛi ji Yesu weku lɛ mli bii ni tsutsu ko lɛ amɛbɔleee akɛ amɛwekunyo ko baanyɛ afee Mesia lɛ. (Yohane 7:5) Miishɛɛ sane ji akɛ, beni be shwie mli lɛ, amɛtsake amɛjwɛŋmɔ ni amɛhe enɔ amɛye. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:14; 1 Korintobii 9:5; Galatabii 1:19) Afii komɛi asɛɛ lɛ, nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ ba yɛ Roma. Yudafoi komɛi sumɔ ni amɛbo bɔfo Paulo toi moŋ fe ni amɛaahe saji ni ejaaa ni mɛi ni teɔ shi woɔ Kristofoi ajamɔ lɛ wieɔ lɛ amɛye. Beni amɛbo lɛ toi sɛɛ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi he ye.—Bɔfoi lɛ Asaji 28:22-24.

Ŋmɛnɛ hu lɛ, mɛi komɛi hiɛ jwɛŋmɔ ni ejaaa yɛ Yehowa Odasefoi lɛ ahe. Mɛni hewɔ? Bei pii lɛ, jeee akɛ amɛpɛi nibii amli loo amɛna akɛ Odasefoi lɛ ahemɔkɛyelii kɛ amɛnifeemɔi kɛ Ŋmalɛ lɛ kpãaa gbee hewɔ. Moŋ lɛ, amɛheee amɛyeee akɛ Yehowa Odasefoi ajamɔ lɛ baanyɛ afee anɔkwa jamɔ. Kɛ́ obaakai lɛ, susumɔ nɛɛ nɔŋŋ mɛi babaoo ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ná yɛ mra be mli Kristofoi lɛ ahe.

Ebɛ naakpɛɛ akɛ awieee mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛnyiɛ Yesu nanemaahei asɛɛ lɛ ahe ekpakpa, loo agbeɔ amɛhe guɔ po. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yesu bɔ enɔkwa sɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Mɛi fɛɛ aaanyɛ nyɛ yɛ migbɛi lɛ hewɔ.” Shi ekɛ wiemɔi nɛɛ wo amɛ hewalɛ akɛ: “Mɔ ni hiɛɔ mli kɛyawulaa shi lɛ, lɛ lɛ aaahere eyiwala.”—Mateo 10:22.

Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ boɔ Yesu famɔ lɛ toi, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ amɛshiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ mɛi yɛ jeŋ fɛɛ. (Mateo 28:19, 20) Mɛi ni kɛ kuɛŋtimɔ kpoɔ akɛ amɛaabo toi lɛ, gbɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ baanyɛ abɔ amɛ. (Yohane 17:3) Bo hu mɛni obaafee? Ani obaaha susumɔ ní onáa yɛ mɔ ko he klɛŋklɛŋ lɛ aná ojwɛŋmɔ nɔ hewalɛ, aloo okɛ jwɛŋmɔ ni ja baapɛi anɔkwalei lɛ amli? Kaimɔ akɛ: Akwɛɛɛ mɔ ko hiɛ ni akɛtsɔɔ esubaŋ, ni susumɔ ní anáa yɛ mɔ ko he lɛ baanyɛ afee nɔ ni ejaaa; shi kɛ́ akɛ jwɛŋmɔ ni ja pɛi anɔkwalei ni kɔɔ sane lɛ he lɛ mli lɛ, ebaanyɛ ewo yibii kpakpai.—Bɔfoi lɛ Asaji 17:10-12.—w12-E 03/1.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Susumɔ ni Yudafoi babaoo ná yɛ Yesu he lɛ ha amɛkpoo lɛ akɛ Mesia lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Ani jwɛŋmɔ ni ohiɛ yɛ Yehowa Odasefoi ahe lɛ damɔ susumɔi anɔ loo edamɔ anɔkwa saji anɔ?