Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 10

“Aŋma Akɛ”

“Ŋmɛnɛ ŋmalɛ nɛɛ eba mli”

“Aŋma Akɛ”

1-3. Mɛɛ sane ni he hiaa Yesu taoɔ ni Nazaretbii lɛ ana, ni mɛɛ odaseyeli ekɛha amɛ?

 BENI Yesu je esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi etsɛɛɛ lɛ, eku esɛɛ etee Nazaret, ni ji emaŋ lɛ mli. Oti ni ma ehiɛ ji ni eye ebua mɛi lɛ koni amɛna sane ni he hiaa nɛɛ, akɛ: Lɛ ji Mesia ni agba ehe sane afɔ̃ shi jeeŋmɔ lɛ! Mɛɛ odaseyeli ekɛha yɛ enɛ he?

2 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, mɛi pii baakpa gbɛ akɛ ebaafee naakpɛɛ nii. Amɛnu naakpɛɛ nitsumɔi ni Yesu etsu lɛ ahe. Shi ehaaa amɛ okadi ko ni tamɔ nakai kwraa. Yɛ no najiaŋ lɛ, etee kpeehe lɛ taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ. Ete shi koni ekane wolo, ni aŋɔ Yesaia wolo lɛ aha lɛ. Eji wolokpo kakadaŋŋ ko, ni eeenyɛ efee akɛ akota awo tsei enyɔ ahe, ni Yesu bɔi wolo lɛ mli gbelemɔ fiofio kɛjɛ tso lɛ ekome he kɛtee ekroko lɛ he kɛyashi ena he ni etaoɔ lɛ. Kɛkɛ ni ekane wiemɔi ni amrɔ nɛɛ wɔnaa yɛ Yesaia 61:1-3 lɛ waa.​—Luka 4:16-19.

3 No mli lɛ etoibolɔi lɛ le nakai wiemɔi lɛ jogbaŋŋ. Eji gbalɛ ko ni kɔɔ Mesia lɛ he. Mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ kpeehe lɛ eta gãa kɛmiikwɛ Yesu. Jɛmɛ ejɔ tiŋŋ koŋŋ. Kɛkɛ ni Yesu bɔi nibii amli gbalamɔ fitsofitso, ni ekɛɛ akɛ: “Ŋmɛnɛ ŋmalɛ nɛɛ eba mli yɛ nyɛtoiiaŋ.” Toibolɔi lɛ ahiɛ fee amɛ yaa yɛ duromɔ wiemɔi ni jɛ enaa lɛ hewɔ, shi eeenyɛ efee akɛ, amɛteŋ mɛi babaoo miitao ni amɛna okadi krɛdɛɛ ko lolo. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yesu fee ekãa ni ekɛ Ŋmalɛi lɛ amli nɔkwɛmɔnii tsu nii kɛkpa hemɔkɛyeli ni amɛbɛ lɛ he mama. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Nazaretbii lɛ ka akɛ amɛbaagbe lɛ!​—Luka 4:20-30.

4. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yesu fee yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

4 Nɔ ni Yesu fee yɛ Nazaret lɛ bafee nɔkwɛmɔnɔ ko ni lɛ diɛŋtsɛ enyiɛ sɛɛ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli fɛɛ. Ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ tsu nii be fɛɛ be. Naakpɛɛ nibii ni efee lɛ ahe hiaa waa, ejaakɛ nomɛi tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yɛ enɔ lɛɛlɛŋ. Kɛlɛ, nɔ ko kwraa bɛ ni he hiaa Yesu fe Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ. Nyɛhaa wɔpɛia nɔkwɛmɔnɔ ni efee yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ mli wɔkwɛa. Wɔbaasusu bɔ ni wɔ-Nuŋtsɔ lɛ tsɛ saji ayisɛɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli, efã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he, kɛ bɔ ni egbala Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli eha lɛ ahe.

Etsɛ Saji Ayisɛɛ Kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Mli

5. Mɛni Yesu taoɔ ni etoibolɔi lɛ ale, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ etsɔɔ akɛ ewiemɔi lɛ ji anɔkwale?

5 Yesu miisumɔ ni mɛi ale he ni eshɛɛ sane lɛ jɛ. Ekɛɛ akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ.” (Yohane 7:16) Be kroko lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mitooo miyiŋ mifeee nɔ ko, shi moŋ bɔ ni mitsɛ tsɔ̃ɔ mi lɛ, nakai mifeɔ daa.” (Yohane 8:28) Kɛfata he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Wiemɔi ni mikɛ nyɛ wieɔ lɛ, jeee mi diɛŋtsɛ miyiŋ mitoɔ miwieɔ; shi tsɛ lɛ ni hiɔ mimli lɛ, lɛ etsuɔ nitsumɔi lɛ.” (Yohane 14:10) Gbɛ kome ni Yesu tsɔ nɔ etsɔɔ akɛ wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale ji, Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma lɛ yisɛɛ ni etsɛ shii abɔ lɛ.

6, 7. (a) Te Yesu tsɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ ayisɛɛ eha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ enɛ haa mɔ naa kpɛɔ ehe lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Yesu nitsɔɔmɔ lɛ yɛ woloŋmalɔi lɛ anɔ lɛ he?

6 Kɛ́ opɛi Yesu wiemɔi ni aŋmala ashwie shi lɛ amli jogbaŋŋ okwɛ lɛ, obaana akɛ etsɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli woji ni fa fe 100 mlijaa 50 ayisɛɛ tɛ̃ɛ loo ewie he yɛ gbɛ ko nɔ. Kɛ́ okwɛ lɛ hiɛaŋhiɛaŋ lɛ, ekolɛ enɛ efeŋ bo naakpɛɛ. Ekolɛ obaasusu akɛ, yɛ afii etɛ kɛ fã sɔŋŋ ni ekɛtsɔɔ mɛi anii ni eshiɛ lɛ mli lɛ, enyɛɛɛ etsɛ saji ayisɛɛ kɛjɛ woji fɛɛ ni ajɛ mumɔŋ aŋmala ni yɔɔ yɛ nakai beaŋ lɛ amli. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ efee nakai. Kaimɔ akɛ, Yesu wiemɔi kɛ enifeemɔi lɛ amli fioo ko pɛ aŋmala ashwie shi. (Yohane 21:25) Yɛ anɔkwale mli lɛ, obaanyɛ okɛ ŋmɛlɛtswai fioo pɛ akane Yesu wiemɔi ni aŋmala ashwie shi lɛ. Agbɛnɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ okɛ ŋmɛlɛtswai fioo pɛ miiwie Nyɔŋmɔ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ he, ni oobɔ mɔdɛŋ otsɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli woji ni fa fe 100 mlijaa 50 ayisɛɛ! Kɛfata he lɛ, bei pii lɛ, Yesu ehiɛɛɛ wolokpoi lɛ eko. Beni eha Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ ni ehe gbɛ́i waa lɛ, etsɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ ateŋ babaoo ayisɛɛ tɛ̃ɛ loo ewie he yɛ gbɛ ko nɔ kɛjɛ ejwɛŋmɔŋ!

7 Bɔ ni Yesu tsɛ saji ayisɛɛ eha lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ bulɛ ni mli kwɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ. Etoibolɔi lɛ ‘anaa kpɛ amɛhe yɛ enitsɔɔmɔ lɛ hewɔ, ejaakɛ etsɔɔ amɛ nii akɛ mɔ ni yɔɔ hegbɛ, shi jeee tamɔ woloŋmalɔi lɛ.’ (Marko 1:22) Kɛji woloŋmalɔi lɛ miitsɔɔ nii lɛ, amɛfɔɔ nɔ ni akɛɛ eji mla ni akɛ naabu jaje, kɛ rabifoi woloŋlelɔi ni hi shi be ko ni eho lɛ awiemɔi ayisɛɛ tsɛmɔ. Yesu tsɛɛɛ saji ayisɛɛ kɛjɛɛɛ mla ni akɛ naabu jaje loo rabifoi komɛi awiemɔi amli shikome po kɛmaaa sane nɔ mi. Yɛ no najiaŋ lɛ, ebu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akɛ no ji nɔ ni nɔ kwɔ fe fɛɛ ni esa akɛ akɛma sane nɔ mi. Ekɛ wiemɔi ni ji, “Aŋma akɛ” loo wiemɔi krokomɛi ni tamɔ nakai tsu nii shii abɔ kɛtsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ anii, ni ekɛjaje susumɔi ni ejaaa ni mɛi hiɛ lɛ.

8, 9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ fiɔ shwiemɔ ni eshwie mɛi ni yeɔ jara yɛ sɔlemɔwe lɛ mli lɛ sɛɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ tsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ ko kwraa kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

8 Beni Yesu yashwie mɛi ni yeɔ jara yɛ sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ, ekɛɛ akɛ: “Aŋma akɛ: ‘Aaatsɛ́ miwe lɛ sɔlemɔwe,’ shi nyɛ lɛ, nyɛkɛfee ‘ojotswalɔi abu.’” (Mateo 21:12, 13; Yesaia 56:7; Yeremia 7:11) Yɛ gbi ni tsɔ hiɛ lɛ nɔ lɛ, efee naakpɛɛ nibii srɔtoi. Akɛni gbekɛbii lɛ nya enifeemɔ lɛ he waa hewɔ lɛ, amɛbɔi eyijiemɔ. Shi jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ mlifu bi Yesu kɛji enu nɔ ni gbekɛbii nɛɛ kɛɔ lɛ. Eha amɛ hetoo akɛ: “Hɛɛ, ani nyɛkaneko dã akɛ: ‘Abifabii kɛ fufɔbii anaa ni osaa yijiemɔ oto yɛ?’” (Mateo 21:16; Lala 8:3) Yesu miitao ni nakai hii lɛ ale akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ fĩɔ nɔ ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ sɛɛ.

9 Sɛɛ mli lɛ, nakai jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ bua amɛhe naa kɛtee Yesu ŋɔɔ ni amɛbi lɛ akɛ: “Mɛɛ hegbɛ oyɔɔ hewɔ ofeɔ nɛkɛ nibii nɛɛ, ni namɔ hao nɛkɛ hegbɛ nɛɛ?” (Mateo 21:23) No mli lɛ, Yesu etsɔ gbɛi srɔtoi anɔ eha ana Mɔ ni ha lɛ hegbɛ ni ekɛtsuɔ nii lɛ faŋŋ. Nibii ni ebatsɔɔ lɛ jeee tsɔɔmɔi hei ni jɛ lɛ diɛŋtsɛ ejwɛŋmɔŋ. No mli lɛ, Ŋmalɛi ni e-Tsɛ ha aŋma lɛ amli wiemɔi ji nɔ ni ekɛtsuɔ nii lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai osɔfoi kɛ woloŋmalɔi lɛ miitsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ ko kwraa kɛha Yehowa kɛ e-Wiemɔ lɛ. Esa jogbaŋŋ akɛ Yesu kpa jwɛŋmɔ fɔŋ ni amɛhiɛ lɛ he mama.​—Mateo 21:23-46.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yesu yɛ bɔ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ mli, ni mɛɛ dɛŋdadei wɔyɔɔ ni no mli lɛ Yesu bɛ eko?

10 Taakɛ Yesu fee lɛ, anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsuɔ nii yɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ale Yehowa Odasefoi yɛ je lɛŋ fɛɛ akɛ amɛkɛ mɛi gbaa shɛɛ sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Wɔwoji lɛ tsɛɔ ŋmalɛi ayisɛɛ kɛjɛɔ Biblia lɛ mli be fɛɛ be. Ni wɔfeɔ nakai nɔŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ Ŋmalɛi lɛ baatsu nii be fɛɛ be ni wɔ kɛ mɛi baagba sane lɛ. (2 Timoteo 3:16) Wɔnáa miishɛɛ waa kɛji mɔ ko ha wɔkane Biblia mli ŋmalɛ ko wɔha lɛ, ni wɔ kɛ lɛ susu sɛɛnamɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he lɛ he! Wɔbɛ jwɛŋmɔ ni eye emuu tamɔ Yesu nɔ lɛ, shi wɔyɛ dɛŋdadei babaoo ni no mli lɛ Yesu bɛ eko. Kɛfata Biblia muu lɛ ni akala yɛ wiemɔi babaoo amli lɛ he lɛ, wɔyɛ Biblia kasemɔ woji ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔna ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni wɔtaoɔ lɛ. Nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ, be fɛɛ be ni wɔbaaná hegbɛ lɛ, wɔbaaya nɔ wɔtsɛ saji ayisɛɛ kɛjɛ Biblia lɛ mli, ni wɔgbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛya nɔ!

Efã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ He

11. Mɛni hewɔ ehe bahia ni Yesu afã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he be fɛɛ be lɛ?

11 Yesu na akɛ mɛi fɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛnitsumɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, enɛ efeee lɛ naakpɛɛ. Yesu kɛɛ e-Tsɛ lɛ yɛ sɔlemɔ mli akɛ: “Owiemɔ lɛ anɔkwaleŋ.” (Yohane 17:17) Ni Yesu le faŋŋ akɛ Satan ni ji “je lɛŋ lumɔ lɛ” ji “amalelɔ kɛ malemɔ tsɛ.” (Yohane 8:44; 14:30) Yesu tsɛ ŋmalɛi ayisɛɛ shii etɛ sɔŋŋ kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli ni ekɛte shi ewo Satan kai lɛ. Satan tsɛ ŋmalɛ kome yisɛɛ kɛjɛ Lalai lɛ amli, ni eje gbɛ ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, shi Yesu ku Satan naa yɛ ŋmalɛ nɛɛ ni ekɛtsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ he, ni ekɛfã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he.​—Mateo 4:6, 7.

12-14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɔɔ akɛ amɛbuuu Mose Mla lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he?

12 Yesu fɔɔ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ hefãmɔ koni akɛkatsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, akatsɔɔ shishi yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ni akatsɔ hiɛ abu shi hu. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ egbii lɛ amli lɛ tsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hiɛ amɛbu shi. Amɛfeɔ kpɛŋŋ yɛ Mose Mla lɛ mli nibii bibii ni aaaye nɔ lɛ ahe, shi amɛwooo hewalɛ koni akɛ shishitoo mlai ni Mla lɛ damɔ nɔ lɛ atsu nii. No hewɔ lɛ, amɛwo jamɔŋ nifeemɔi ni afeɔ kɛsaa mɛi ahiɛ kɛkɛ lɛ he hewalɛ fe nii ni he hiaa ni amɛaafee​—tamɔ jalɛsaneyeli, mɔbɔnalɛ, kɛ hemɔkɛyeli. (Mateo 23:23) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fã Nyɔŋmɔ Mla lɛ he?

13 Yesu kɛ wiemɔ, “nyɛnu akɛ, akɛɛ” tsu nii shii abɔ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli kɛ́ eeba ebawie akpɔ ko ni yɔɔ Mose Mla lɛ mli lɛ he lɛ. Ekɛ wiemɔ ni ji “shi mi lɛ, miikɛɛ nyɛ akɛ” lɛ tsaa nɔ, ni ekɛgbalaa shishitoo mla ko ni yaa shɔŋŋ fe Mla lɛ ni aaaye nɔ kɛkɛ lɛ mli. Ani enɛ tsɔɔ akɛ eete shi eewo Mla lɛ? Dabi, eefã he moŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi lɛ le mla ni kɛɔ akɛ, “Kaagbe gbɔmɔ!” lɛ jogbaŋŋ. Shi Yesu kɛɛ amɛ akɛ kɛ́ amɛnyɛ̃ mɔ ko lɛ, amɛku mla nɛɛ mli. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ amɛná mɔ ko ni jeee amɛhefatalɔ lɛ he akɔnɔ fɔŋ lɛ, amɛku shishitoo mla ni Nyɔŋmɔ mla akɛ akafite gbala lɛ damɔ nɔ lɛ mli.​—Mateo 5:17, 18, 21, 22, 27-39.

14 Beni Yesu kɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ baa naagbee lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛnu akɛ, akɛɛ akɛ: ‘Suɔmɔ onaanyo,’ ni onyɛ ohenyɛlɔ. Shi mi lɛ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Nyɛsumɔa nyɛhenyɛlɔi, . . . ni nyɛsɔlea nyɛhaa mɛi ni haoɔ nyɛ ni amɛwaa nyɛ yi lɛ.” (Mateo 5:43, 44) Ani kita akɛ “onyɛ ohenyɛlɔ” lɛ jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli? Dabi, eji tsɔɔmɔ ko ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ jɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsusumɔ mli amɛtsɔɔ. Amɛkɛ adesai asusumɔ baa Nyɔŋmɔ Mla ni eye emuu lɛ shi. Yesu kɛ ekãa fã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he koni akɛ adesai akusumii akafutu lɛ.​—Marko 7:9-13.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fã Nyɔŋmɔ Mla lɛ he yɛ mɔdɛŋ ni abɔ koni aha efee tamɔ nɔ ni yɔɔ kpɛŋŋ ni enɔyeli wa lɛ he?

15 Agbɛnɛ hu, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɔ Nyɔŋmɔ Mla lɛ hiɛ amɛbu shi, ni amɛha efee tamɔ nɔ ni enɔyeli wa, ni eyɛ kpɛŋŋ. Beni Yesu kaselɔi lɛ kumɔ abele fioo ko amɛkpe beni amɛnyiɛ abele ŋmɔ ko mli lɛ, Farisifoi komɛi wie akɛ amɛbule Hejɔɔmɔ Gbi lɛ. Yesu kɛ Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnɔ tsu nii kɛfã Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni amɛtsɔ hiɛ amɛbu shi lɛ he. Egbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee he kome pɛ ni awie yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ akɛ hiɛmaa aboloo tsu nii yɛ sɔlemɔtsu lɛ sɛɛ lɛ nɔ​—beni David kɛ ehii ni hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ yaye aboloo nɛɛ. Yesu ha nakai Farisifoi lɛ na akɛ amɛnuuu nɔ ni Yehowa mɔbɔnalɛ kɛ emusuŋtsɔlɛ lɛ tsɔɔ lɛ shishi.​—Marko 2:23-27.

16. Mɛni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ fee yɛ Mose mla ni kɔɔ gbalamlitsemɔ he lɛ he, ni te Yesu fee enii yɛ he eha tɛŋŋ?

16 Agbɛnɛ hu, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɔ gbɛi komɛi anɔ ni amɛba hewalɛ ni Nyɔŋmɔ Mla lɛ yɔɔ lɛ shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Mla lɛ ŋmɛ gbɛ koni nuu ashwie eŋa kɛ́ ena “hiɛgbejianii ko” yɛ yoo lɛ he, ni eeenyɛ efee akɛ enɛ kɔɔ naagba ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni kɛ hiɛshishwiemɔ eba weku lɛ mlibii lɛ anɔ lɛ he. (5 Mose 24:1) Shi yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ gbɛ ni aŋmɛ amɛ nɛɛ tsu nii akɛ nɔ ni nuu ko baanyɛ adamɔ nɔ ashwie eŋa yɛ sane fɛɛ sane hewɔ​—kɛ́ yoo lɛ hoo nii ni eshishi ŋala po! a Yesu ha amɛna akɛ amɛtsɔ wiemɔi ni akɛ mumɔ tsirɛ Mose ni eŋma lɛ hiɛ amɛbu shi kwraa. No sɛɛ lɛ, etsɔɔ bɔ ni Yehowa to gbalashihilɛ shishi eha kɛjɛ shishijee lɛ akɛ, esa akɛ nuu fɛɛ nuu aná ŋa kome, ni akɛ ja bɔlɛnamɔ mli jeŋba sha pɛ nɔ abaanyɛ adamɔ atse gbala mli yɛ gbɛ ni ja nɔ.​—Mateo 19:3-12.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase Yesu yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hefãmɔ mli?

17 Nakai nɔŋŋ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu nuɔ he akɛ esa akɛ amɛfã Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ he. Kɛ́ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɔɔ akɛ jeŋba he mlai ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ abe eho lɛ, belɛ amɛkɛ Biblia lɛ miitsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ jamɔi srɔtoi lɛ tsɔɔ apasa tsɔɔmɔi, ní amɛkɛɛ tsɔɔmɔi nɛɛ jɛ Biblia lɛ mli lɛ, belɛ amɛkɛ Biblia lɛ miitsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔɔfã Nyɔŋmɔ Wiemɔ krɔŋŋ lɛ mli anɔkwale lɛ he—ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔtsɔɔ mɛi akɛ Nyɔŋmɔ jeee Triniti lɛ fã. (5 Mose 4:39) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, wɔtsɔɔ ŋaa gbɛ nɔ wɔkɛ anɔkwa mlijɔlɛ kɛ bulɛ ni mli kwɔ fãa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he.​—1 Petro 3:15.

Egbala Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Mli

18, 19. Mɛɛ nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ Yesu yɛ nyɛmɔ kpele ni akɛgbalaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli jogbaŋŋ?

18 Beni aŋma Hebri Ŋmalɛi lɛ, no mli lɛ Yesu yɛ wala mli yɛ ŋwɛi. Eŋɔɔ enaa waa akɛ ená hegbɛ eba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ebaye ebua kɛgbala Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli! Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nakai gbi ni sa kadimɔ waa beni Yesu ni atee lɛ shi lɛ kɛ ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi enyɔ ni nyiɛ gbɛ kɛmiiya Emao lɛ kpe lɛ he okwɛ. Dani amɛbaayoo lɛ lɛ, amɛgba lɛ bɔ ni amɛ-Nuŋtsɔ ni amɛsumɔɔ lɛ waa lɛ gbele lɛ eha amɛwerɛ eho amɛhe kɛ bɔ ni amɛyiŋ efutu lɛ he sane. Te Yesu fee enii yɛ he eha tɛŋŋ? “Ebɔi kɛjɛ Mose kɛ gbalɔi lɛ fɛɛ nɔ, ni etsɔɔ amɛ nibii ni yɔɔ ŋmalɛi lɛ fɛɛ mli yɛ ehewɔ lɛ ashishi.” Te enɛ ná amɛnɔ hewalɛ eha tɛŋŋ? Sɛɛ mli lɛ, amɛkɛɛkɛɛ amɛhe akɛ: “Ani wɔtsui he edɔɔɔ la yɛ wɔmli beni ekɛ wɔ wieɔ yɛ gbɛ lɛ nɔ ni etsɔɔ wɔ ŋmalɛi lɛ anaa lɛ?”​—Luka 24:15-32.

19 Sɛɛ mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Yesu kɛ ebɔfoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi kpe. Kadimɔ nɔ ni efee eha amɛ lɛ: “Egbele amɛjwɛŋmɔ naa, koni amɛna Ŋmalɛi lɛ anaa.” (Luka 24:45) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nakai miishɛɛ be lɛ ha amɛkai shii abɔ ni Yesu efee nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ eha amɛ kɛ mɛi fɛɛ ni babo lɛ toi yɛ be ni eho lɛ mli lɛ. Bei pii lɛ, ekɔɔ ŋmalɛ ko ni amɛle waa ni egbalaa mli yɛ gbɛ ni náa etoibolɔi lɛ ajwɛŋmɔi anɔ hewalɛ waa lɛ nɔ​—ehaa amɛnáa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli shishinumɔ hee, ni amɛnuɔ shishi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.

20, 21. Te Yesu gbala wiemɔi ni Yehowa kɛ Mose wie yɛ ŋmei tso ni miitso kɛ la lɛ he lɛ mli eha tɛŋŋ?

20 Be ko lɛ, Yesu kɛ Sadukifoi akuu ko wie. Sadukifoi lɛ ji Yudafoi ajamɔŋ kuu ko ni kɛ Yudafoi osɔfoi lɛ bɔɔ gbagbalii, ni amɛheee gbohiiashitee lɛ amɛyeee. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Shi gbohiiashitee lɛ hewɔ lɛ nyɛkaneko nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɛ nyɛ akɛ: ‘Mi lɛ, Abraham Nyɔŋmɔ kɛ Isak Nyɔŋmɔ kɛ Yakob Nyɔŋmɔ ji mi lɛ’? Nyɔŋmɔ lɛ jeee gbohii a-Nyɔŋmɔŋ, shi moŋ hiɛkãlɔi a-Nyɔŋmɔŋ.” (Mateo 22:31, 32) Enɛ ji ŋmalɛ ko ni Sadukifoi lɛ le jogbaŋŋ, ni Mose, nuu ni amɛbuɔ lɛ waa lɛ ji mɔ ni ŋma. Belɛ, ani oyɔse bɔ ni Yesu gbala nii amli jogbaŋŋ lɛ?

21 Mose kɛ Yehowa wie yɛ ŋmei tso ni miitso kɛ la lɛ he yɛ aaafee afi 1514 D.Ŋ.B. (2 Mose 3:2, 6) Yɛ nakai be lɛ mli lɛ, Abraham egbo aaafee afii 329, Isak egbo aaafee afii 224, ni Yakob hu egbo aaafee afii 197. Kɛlɛ, Yehowa kɛɛ akɛ: amɛ-Nyɔŋmɔ ‘ji mi.’ Sadukifoi nɛɛ le akɛ Yehowa jeee wɔŋjalɔi anyɔŋmɔ ko ni yeɔ gbohii anɔ yɛ gbohiiaje ko mli. Dabi, shi taakɛ Yesu wie lɛ, eji “hiɛkalɔi” a-Nyɔŋmɔ. Belɛ, te esa akɛ wɔnu enɛ shishi wɔha tɛŋŋ? Yesu mu sane naa jogbaŋŋ akɛ: ‘Ehiɛ lɛ amɛ fɛɛ amɛhiɛ kamɔ.’ (Luka 20:38) Yehowa tsuji ni esumɔɔ amɛ waa ni egboi lɛ yɛ Nyɔŋmɔ ni hiɛ kpaaa nii anɔ lɛ jwɛŋmɔ ni anyɛɛɛ sɛɛ mo aja lɛ mli. Akɛni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa yiŋ ni eto akɛ ebaatee mɛi nɛɛ ashi lɛ baaba mli hewɔ lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ amɛhiɛ kamɔ. (Romabii 4:16, 17) Ani enɛ jeee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mligbalamɔ ni nɔ bɛ? Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ ‘asafoi lɛ ahe jɔ̃ amɛhe!’​—Mateo 22:33.

22, 23. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase bɔ ni Yesu gbala Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

22 Eji hegbɛ kpele ni Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ená akɛ amɛaakase bɔ ni Yesu gbala Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ. Eji anɔkwale akɛ, wɔyeee emuu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, bei pii lɛ, wɔnáa hegbɛ akɛ wɔkɛ mɛi aaawie ŋmalɛ ko ni amɛle momo lɛ he, ni wɔgbala efã ko mli wɔtsɔɔ amɛ yɛ gbɛ ni amɛsusuko he pɛŋ lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ, amɛshihilɛ mli fɛɛ lɛ, amɛtee nɔ amɛkɛɛ “ogbɛ́i lɛ he atse” kɛ “omaŋtsɛyeli lɛ aba” shii abɔ, tsɛbelɛ amɛleee Nyɔŋmɔ gbɛ́i loo nɔ ni e-Maŋtsɛyeli lɛ ji. (Mateo 6:9, 10) Eji hegbɛ kpele akɛ wɔɔgbala Biblia mli anɔkwalei ni tamɔ nɛkɛ lɛ amli wɔtsɔɔ mɔ ko yɛ gbɛ ni mli kã shi faŋŋ ni ewaaa akɛ ebaanu shishi nɔ kɛji eŋmɛ wɔ gbɛ ni wɔfee nakai!

23 Kɛ́ wɔtsɛ saji ayisɛɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli, wɔfã he, ni wɔgbala mli lɛ, belɛ wɔmiikase bɔ ni Yesu shiɛ anɔkwale lɛ. Nyɛhaa wɔsusua gbɛi ni mɔɔ shi jogbaŋŋ ni Yesu kɛtsu nii ni ekɛha Biblia mli anɔkwalei lɛ shɛ etoibolɔi lɛ atsui he lɛ ateŋ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

a Sɛɛ mli lɛ, klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli yinɔsaneŋmalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Josephus, ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ eji Farisifonyo ni eshwie eŋa lɛ wie akɛ abaanyɛ atse gbala mli “yɛ nɔ fɛɛ nɔ hewɔ (ni hii shwie amɛŋamɛi yɛ nibii srɔtoisrɔtoi ahewɔ).”