Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 8

‘Enɛ Hewɔ Atsu Mi’

‘Enɛ Hewɔ Atsu Mi’

1-4. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ ŋaa tsɔɔ Samaria yoo ko nii, ni mɛni jɛ mli kɛba? (b) Te ebɔfoi lɛ fee amɛnii yɛ he amɛha tɛŋŋ?

 YESU kɛ ebɔfoi lɛ enyiɛ ŋmɛlɛtswai abɔ. Amɛwo amɛhiɛ amɛwo kooyigbɛ kɛjɛ Yudea kɛmiiya Galilea. Gbɛ kuku ni yaa jɛmɛ​—ni heɔ aaafee gbii etɛ nyiɛmɔ​—lɛ tsɔɔ Samaria. Beni shɛɔ shwane fintiŋŋ lɛ, no mli lɛ amɛbɛŋkɛ maŋ ko ni atsɛɔ lɛ Sikar lɛ, ni amɛwa jɛmɛ koni amɛtao nɔ ko fioo amɛsa amɛnaa.

2 Beni Yesu bɔfoi lɛ tee koni amɛyahe niyenii lɛ, eyajɔɔ ehe yɛ nubu ko ni yɔɔ maŋ lɛ sɛɛ lɛ he. Yoo ko ba jɛmɛ koni ebayɛ nu. Yesu baanyɛ akpɛ eyiŋ akɛ ekɛ lɛ ewieŋ. No mli lɛ, “gbɛnyiɛmɔ lɛ etɔ” Yesu. (Yohane 4:6) No hewɔ lɛ, kɛ́ eku ehiɛ eshwie Samaria yoo lɛ nɔ ni ekɛ lɛ ewieee lɛ, shishinumɔ yɛ he. Taakɛ wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 4 lɛ mli lɛ, yoo nɛɛ kpaaa gbɛ kɔkɔɔkɔ akɛ Yudanyo ko kɛ lɛ baaye yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Kɛlɛ, Yesu kɛ yoo lɛ bɔi sanegbaa.

3 Ekɛ nɔ ni yoo nɛɛ fɔɔ feemɔ daa gbi​—ni ji nɔ ni ebaa ebafee bianɛ lɛ fee nɔkwɛmɔnɔ kɛje sanegbaa lɛ shishi. Eba ni ebayɛ nu; Yesu kɛ lɛ wie wala nu ni haŋ kumai aye lɛ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ he. Yoo lɛ wie saji srɔtoi ni baanyɛ ekɛ naataamɔ aba lɛ he shii abɔ. a Yesu kɛ hiɛshikamɔ tsi nakai saji lɛ eto afã ni etsa esanegbaa lɛ nɔ. Ekɛ ejwɛŋmɔ ma mumɔŋ nibii, ni ji anɔkwa jamɔ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ titri. Nibii ni ekɛ yoo lɛ wie lɛ wo yibii babaoo, ejaakɛ yoo lɛ yagba hii ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ, ni amɛ hu amɛbabo Yesu toi.​—Yohane 4:3-42.

4 Beni bɔfoi lɛ ku amɛsɛɛ ni amɛbana odase kpele ni Yesu yeɔ lɛ, te amɛnu he amɛha tɛŋŋ? Nɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ amɛná he miishɛɛ. Amɛnaa kpɛ amɛhe po akɛ Yesu kɛ yoo nɛɛ miiwie, ni eeenyɛ efee akɛ amɛkɛɛɛ yoo lɛ nɔ ko. Beni yoo lɛ shi etee lɛ, amɛkpa Yesu fai koni eye niyenii ni amɛkɛba lɛ. Shi, Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Miyɛ ŋmaa ni miyeɔ, ní nyɛleee.” Shishijee lɛ, amɛhiɛ fee amɛ yaa ni amɛsusu akɛ Yesu miiwie niyenii diɛŋtsɛ he. Kɛkɛ ni egbala mli etsɔɔ amɛ akɛ: “Miŋmaa ji akɛ mafee mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii, ni magbe enitsumɔ lɛ naa.” (Yohane 4:32, 34) No hewɔ lɛ, Yesu tsɔɔ amɛ akɛ nitsumɔ titri hewɔ ni eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he miihia lɛ kwraa fe niyeli. Eesumɔ ni amɛ hu amɛna nitsumɔ lɛ nakai nɔŋŋ. Mɛni ji nitsumɔ nɛɛ?

5. Mɛɛ nitsumɔ Yesu tsu yɛ eshihilɛ mli, ni mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

5 Be ko lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Esa akɛ miyajajeɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ . . . ejaakɛ no hewɔ atsu mi.” (Luka 4:43) Hɛɛ, atsu Yesu koni ebashiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ, ni etsɔɔ nii. b Akɛ nitsumɔ nɛɛ nɔŋŋ ewo Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ adɛŋ. Belɛ, ehe miihia waa ni wɔsusu nɔ hewɔ ni Yesu shiɛ, nɔ ni eshiɛ, kɛ bɔ ni ebu enitsumɔ lɛ eha lɛ he.

Nɔ Hewɔ ni Yesu Shiɛ

6, 7. Te Yesu sumɔɔ ni “mlatsɔ̃ɔlɔ fɛɛ mlatsɔ̃ɔlɔ” abu sanekpakpa lɛ ni eeeshiɛ etsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ eha tɛŋŋ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

6 Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni Yesu bu anɔkwalei ni etsɔɔ lɛ eha lɛ he; no sɛɛ lɛ wɔbaasusu bɔ ni ekɛ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ ye eha lɛ he. Yesu kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni mli kã shi faŋŋ tsu nii, ni ekɛtsɔɔ bɔ ni anɔkwalei ni Yehowa etsɔɔ lɛ ni esa akɛ eshiɛ etsɔɔ mɛi lɛ ajara wa ha. Ekɛɛ akɛ: “Mlatsɔ̃ɔlɔ fɛɛ mlatsɔ̃ɔlɔ ni afee lɛ kaselɔ, aha ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ, etamɔ shĩatsɛ ko ni jieɔ nii hei kɛ nii memeji kɛjeɔ ejwetri lɛ mli.” (Mateo 13:52, Ga Biblia hee) Mɛni hewɔ shĩatsɛ ni awie ehe yɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli lɛ jie nibii srɔtoi kɛjɛ ejwetri lɛ mli lɛ?

7 Shĩatsɛ lɛ ejieee enibii lɛ etsɔɔɔ koni ekɛshwã kɛkɛ, tamɔ bɔ ni Maŋtsɛ Hezekia ni hi shi yɛ blema lɛ fee be ko, ni nibii gbohii jɛ mli kɛba lɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 20:13-20) Mɛɛ yiŋtoo hewɔ shĩatsɛ lɛ fee nakai? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ: Oyasara tsɔɔlɔ ko ni osumɔɔ esane waa yɛ eshĩa. Egbele edrɔwa lɛ naa ni ejie woji enyɔ komɛi etsɔɔ bo​—emomo kome kɛ ehee kome. Etsɛ ji mɔ ni ŋmala lɛ woji nɛɛ​—eŋma emomo lɛ beni tsɔɔlɔ lɛ ji oblanyo fioo lɛ tɔ̃ɔ, shi ehee lɛ nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ eŋma. Ekɛ miishɛɛ kɛɛ bo akɛ woji nɛɛ ajara wa waa kɛha lɛ, ni ŋaawoo ni yɔɔ mli lɛ etsake eshihilɛ, ni woji lɛ baanyɛ aye abua bo hu. Ekã shi faŋŋ akɛ, woji nɛɛ ajara wa waa kɛha tsɔɔlɔ lɛ, ni amɛkã etsui nɔ diɛŋtsɛ. (Luka 6:45) Ekɛ woji nɛɛ tsɔɔ bo, jeee ni ekɛshwã loo ená he sɛɛ yɛ gbɛ ko nɔ, shi moŋ koni bo hu oná he sɛɛ ni eha ona bɔ ni amɛjara wa ha.

8. Mɛni hewɔ wɔyɔɔ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔbu anɔkwalei ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ akɛ amɛjara wa lɛ?

8 Yesu ni ji Tsɔɔlɔ Kpele lɛ ná jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ beni ekɛ mɛi krokomɛi gbaa Nyɔŋmɔ anɔkwalei lɛ ahe sane lɛ. Ebu anɔkwalei nɛɛ akɛ jwetrii ni jara wa waa. Esumɔɔ anɔkwalei nɛɛ naakpa, ni eyɛ he miishɛɛ akɛ ekɛ mɛi krokomɛi aaagba he sane. Eesumɔ ni esɛɛnyiɛlɔi, loo “mlatsɔ̃ɔlɔ fɛɛ mlatsɔ̃ɔlɔ” hu anu he nakai nɔŋŋ. Ani wɔnuɔ he nakai? Wɔyɛ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔsumɔ anɔkwalei fɛɛ ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ. Wɔbuɔ anɔkwalei nɛɛ akɛ amɛjara wa waa, kɛji amɛji hemɔkɛyelii ni etsɛ loo amɛji tsakemɔi ni afee nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ. Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔkɛ miishɛɛ gba anɔkwalei nɛɛ ahe sane, ni wɔtee nɔ wɔsumɔ nibii ni Yehowa tsɔɔ wɔ lɛ, wɔhaa mɛi naa akɛ wɔsumɔɔ anɔkwalei nɛɛ taakɛ Yesu fee lɛ.

9. (a) Te Yesu bu mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ eha tɛŋŋ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase bɔ ni Yesu kɛ mɛi ye eha lɛ?

9 Agbɛnɛ hu, Yesu sumɔ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ, taakɛ wɔbaasusu he fitsofitso yɛ Fã 3 lɛ mli lɛ. Agba akɛ Mesia lɛ aaana “ohiafo kɛ mɔ ni efĩ lɛ lɛ mɔbɔ.” (Lala 72:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu susu mɛi ahe. Ejwɛŋ susumɔi kɛ sui ni ená amɛnɔ hewalɛ lɛ ahe; esusu nibii ni ebatsɔmɔ jatsui yɛ amɛnɔ kɛ nibii ni tsiɔ amɛnaa koni amɛkanyɛ amɛnu anɔkwale lɛ shishi lɛ ahe. (Mateo 11:28; 16:13; 23:13, 15) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Samaria yoo lɛ he ekoŋŋ okwɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, bɔ ni Yesu kɛ lɛ ye eha lɛ ha ená miishɛɛ waa. Yoo lɛ shihilɛ mli saji ni Yesu nyɛ ekɛɛ lɛ lɛ ha ekpɛlɛ Yesu nɔ akɛ gbalɔ, ni eyagba Yesu he sane etsɔɔ mɛi krokomɛi. (Yohane 4:16-19, 39) Eji anɔkwale akɛ, Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu nyɛŋ ale nɔ ni yɔɔ mɛi ni amɛshiɛɔ amɛtsɔɔ amɛ lɛ atsuiiaŋ. Shi wɔbaanyɛ wɔkɛ mɛi aye jogbaŋŋ taakɛ Yesu fee lɛ; wɔbaanyɛ wɔha amɛna akɛ wɔsusuɔ amɛhe; ni wɔbaanyɛ wɔtsake wɔwiemɔi lɛ amli koni ekɔ nibii titrii ni amɛnyaa he, amɛnaagbai kɛ amɛhiamɔ nii ahe.

Nɔ ni Yesu Shiɛ

10, 11. (a) Mɛni Yesu shiɛ? (b) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he bahia lɛ?

10 Mɛni Yesu shiɛ? Kɛ́ obo nibii ni sɔlemɔi ni kɛɔ akɛ amɛnyiɛ Yesu sɛɛ lɛ ateŋ babaoo tsɔɔ lɛ toi lɛ, ekolɛ obaaha sanebimɔ nɛɛ hetoo akɛ Yesu bashiɛ bɔ ni akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsuɔ shihilɛ mli saji ahe nii. Aloo ekolɛ sɔlemɔi nɛɛ atsɔɔmɔi lɛ baaha osusu akɛ ewo maŋkwramɔŋ nɔyelii atsakemɔ he hewalɛ loo akɛ, ema bɔ ni esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ apele lɛ diɛŋtsɛ eyiwalaheremɔ ni eeená lɛ nɔ mi fe fɛɛ. Shi taakɛ atsi tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yesu kɛɛ faŋŋ akɛ: “Esa akɛ miyajajeɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ.” Mɛni tuuntu enɛ tsɔɔ?

11 Kaimɔ akɛ, beni Satan tswa ja ni Yehowa nɔyeli lɛ ja lɛ mpoa yɛ ŋwɛi lɛ, no mli lɛ Yesu yɛ jɛmɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, edɔ Yesu waa beni ena akɛ agbe e-Tsɛ ni ji jalɔ lɛ he guɔ ni afolɔ enaa akɛ eji Nɔyelɔ ni efeee jalɛ nii ni kɛ nibii kpakpai kamaa E-bɔɔ nii lɛ! Edɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ waa beni Adam kɛ Hawa ni ji adesai a-klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ bo Satan lakamɔ lɛ toi lɛ! Bi lɛ na akɛ atuatsemɔ nɛɛ kɛ esha kɛ gbele eba adesai aweku lɛ nɔ. (Romabii 5:12) Shi, kwɛ bɔ ni ená miishɛɛ waa beni ená ele akɛ gbi ko baashɛ ni e-Tsɛ lɛ baajaje nibii lɛ!

12, 13. Mɛɛ nibii ni ejaaa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baajaje, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ Maŋtsɛyeli lɛ fee oti yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli?

12 Mɛni ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ ajaje? Esa akɛ atse Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he, ni ajie ahorabɔi fɛɛ ni Satan kɛ mɛi fɛɛ ni fiɔ esɛɛ lɛ kɛba gbɛ́i lɛ nɔ lɛ kɛya kwraa. Esa akɛ abu Yehowa nɔyeli lɛ bem, ni tsɔɔ akɛ esa akɛ aha ana akɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ eyeɔ nɔ lɛ ja. Yesu nuɔ saji ni he hiaa nɛɛ ashishi jogbaŋŋ fe mɔ fɛɛ mɔ. Yɛ sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni ekɛha lɛ mli lɛ, etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni klɛŋklɛŋ lɛ amɛbi ni e-Tsɛ gbɛ́i lɛ he atse, nɔ ni ji enyɔ lɛ, amɛbi ni e-Tsɛ Maŋtsɛyeli lɛ aba, ni no sɛɛ lɛ, amɛbi ni afee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Mateo 6:9, 10) Etsɛŋ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli ni Kristo Yesu ji enɔ Maŋtsɛ lɛ baajie Satan gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni abaato Yehowa jalɛ nɔyeli ama shi kɛya naanɔ.​—Daniel 2:44.

13 Maŋtsɛyeli nɛɛ ji sane titri ni Yesu shiɛ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ewiemɔi kɛ enifeemɔi fɛɛ ha ana nɔ ni Maŋtsɛyeli nɛɛ ji kɛ bɔ ni ebaatsu Yehowa yiŋtoi ahe nii eha lɛ faŋŋ. Yesu haaa nɔ ko nɔ ko agbala ejwɛŋmɔ kɛjɛ oti ni ma ehiɛ akɛ eshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ nɔ. Yɛ egbii lɛ amli lɛ, no mli lɛ shihilɛ mli naagbai babaoo yɛ, ni jalɛ sane ni ayeee hu fa babaoo, kɛlɛ ekɛ ejwɛŋmɔ ma eshɛɛ sane kɛ enitsumɔ lɛ nɔ titri. Ani oti nɛɛ ni ma Yesu hiɛ lɛ ha efee mɔ ni yɔɔ kpɛŋŋ, ni nuuu nii ahe, ni ewiemɔi lɛ jeɔ mɔ tsine? Dabi kwraa!

14, 15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ ‘efe Salomo’ kwraa? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yesu yɛ shɛɛ sane ni wɔshiɛɔ lɛ he?

14 Taakɛ wɔbaana yɛ fã nɛɛ mli fɛɛ lɛ, Yesu ha enitsɔɔmɔ lɛ fee nɔ ni ŋɔɔ, ni ekɛ gbɛi srɔtoi tsu nii. Eshɛ mɛi ni ekɛwie lɛ atsui he. Ekolɛ enɛ baaha wɔkai nilelɔ Maŋtsɛ Salomo ni tao wiemɔi ni ŋɔɔŋɔi, anɔkwale wiemɔi ni ja, ni ekɛŋmala nibii ni Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ lɛ ni eŋma lɛ. (Jajelɔ 12:10) Yehowa ha nuu ni yeee emuu nɛɛ “jwɛŋmɔ ni mli lɛɛ,” ni no ye ebua lɛ ni ewie nibii pii ahe, kɛjɛ loofɔji anɔ kɛtee loi, tsei, kɛ kooloi anɔ. Gbɔmɛi jɛ shɔŋŋ amɛba amɛbabo Salomo wiemɔi lɛ atoi. (1 Maŋtsɛmɛi 5:9-14) Kɛlɛ, Yesu “fe Salomo” kwraa. (Mateo 12:42) Ele nii waa, ni ‘ejwɛŋmɔ mli lɛɛ’ kwraa fe Salomo. Beni Yesu tsɔɔ mɛi anii lɛ, ekɛ nilee ni mli kwɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, loofɔji, kooloi, loi, okwaayeli, kɔɔyɔŋ tsakemɔi, nibii ni yaa nɔ yɛ nakai beaŋ, yinɔsane, kɛ adesai ashihilɛ mli nibii ahe lɛ tsu nii. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Yesu kɛ nilee ni eyɔɔ lɛ eshwãaa koni ekɛsa mɛi ahiɛ. Eshɛɛ sane lɛ shishinumɔ waaa ni eyɛ faŋŋ. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi pii sumɔ ni amɛbo lɛ toi!​—Marko 12:37; Luka 19:48.

15 Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Wɔbɛ ŋaalee kɛ nilee ni mli kwɔ tamɔ enɔ̃ lɛ, shi wɔ fɛɛ wɔyɛ nilee fioo kɛ niiashikpamɔ fioo ni wɔbaanyɛ wɔkɛtsu nii beni wɔkɛ mɛi gbaa Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwalei lɛ ahe sane lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, fɔlɔi baanyɛ amɛkɛ niiashikpamɔi ni amɛná yɛ bii akwɛmɔ mli lɛ atsu nii kɛgbala bɔ ni Yehowa sumɔɔ E-bii lɛ ehaa lɛ mli. Mɛi krokomɛi hu baanyɛ amɛkɛ niiashikpamɔ ni amɛná yɛ nitsumɔhe, skul, loo nibii ni amɛle yɛ mɛi ahe kɛ nibii ni yaa nɔ amrɔ nɛɛ afee nɔkwɛmɔnɔ kɛtsɔɔ mɛi anii. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni nɔ ko akagbala wɔjwɛŋmɔ kɛjɛ wɔshɛɛ sane, ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ nɔ.​—1 Timoteo 4:16.

Bɔ ni Yesu Bu Esɔɔmɔ Nitsumɔ lɛ Eha

16, 17. (a) Te Yesu bu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ eha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji oti ni ma ehiɛ yɛ eshihilɛ mli?

16 Yesu bu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ akɛ jwetri ni jara wa. Ená he miishɛɛ akɛ ebaaye ebua mɛi ni adesai atsɔɔmɔi kɛ blema saji efutu amɛyiŋ lɛ koni amɛna mɔ tuuntu ni eŋwɛi Tsɛ lɛ ji. Yesu sumɔɔ ni eye ebua mɛi ní amɛná amɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpãa kpakpa kɛ naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ. Ená he miishɛɛ akɛ ekɛ sanekpakpa lɛ aaashɛje mɛi amii koni amɛtsuii anyɔ amɛmli. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔɔ akɛ eesumɔ ni efee enɛ? Nyɛhaa wɔsusua gbɛi etɛ anɔ ni etsɔ efee enɛ lɛ he wɔkwɛa.

17 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yesu kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fee oti titri yɛ eshihilɛ mli. Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ ji eshihilɛ mli nitsumɔ titri, ni no ji nɔ ni kã etsui nɔ waa. Taakɛ wɔna yɛ Yitso 5 lɛ mli lɛ, enɛ hewɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ Yesu ha eshihilɛ fee mlɛo lɛ. Ekɛ nibii ni he hiaa titri lɛ fee oti ni ma ehiɛ yɛ eshihilɛ mli, taakɛ ewo mɛi krokomɛi aŋaa ni amɛfee lɛ. Ebɛ nibii babaoo ni esa akɛ ewo he nyɔmɔ, esaa, loo etsake yɛ be kɛ beaŋ koni no agbala ejwɛŋmɔ. Eha eshihilɛ fee mlɛo bɔni afee ni nɔ ko nɔ ko akagbala ejwɛŋmɔ kɛjɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he.​—Mateo 6:22; 8:20.

18. Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu tu ehe fɛɛ eha esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ?

18 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Yesu tu ehe fɛɛ eha esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Ekɛ enyɛmɔ fɛɛ tsu nitsumɔ nɛɛ, enyiɛ enaji anɔ kilomitai ohai abɔ kɛkpa Palestina niiaŋ fɛɛ kɛtao mɛi koni eshiɛ sanekpakpa lɛ etsɔɔ amɛ. Eshiɛ etsɔɔ amɛ yɛ amɛshĩai, maŋjaanɔi, jarayelihei, kɛ hei ni mɛi yɔɔ. Eshiɛ etsɔɔ amɛ be mli po ni ehe miihia ni ejɔɔ ehe, beni hɔmɔ kɛ kumai miiye lɛ, loo beni etaoɔ akɛ ekɛ enanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ lɛ ayajɔɔ amɛhe fioo lɛ. Etee nɔ eshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ be mli po ni eheɔ egbo lɛ!​—Luka 23:39-43.

19, 20. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu fee bɔ ni shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he hiaa ha lɛ he nɔkwɛmɔnɔ?

19 Nɔ ni ji etɛ lɛ, Yesu bu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ akɛ nɔ ko ni he hiaa waa. Kaimɔ sane ni ekɛ Samaria yoo lɛ gba yɛ nubu ni yɔɔ Sikar maŋ lɛ sɛɛ lɛ he lɛ. Eeenyɛ efee akɛ Yesu bɔfoi lɛ enaaa akɛ shihilɛ nɛɛ ji hegbɛ kpele ni esa akɛ akɛshiɛ sanekpakpa lɛ atsɔɔ mɛi krokomɛi. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Ani nyɛkɛɛɛ akɛ: Eshwɛ nyɔji ejwɛ ni abelekpamɔ be lɛ shɛɔ? Naa, miikɛɛ nyɛ akɛ: Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ ni nyɛkwɛa ŋmɔji lɛ bɔ ni amɛgba futaa momo ni sa kpamɔ.”​—Yohane 4:35.

20 Kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni yɔɔ yɛ nakai beaŋ lɛ ji nɔ ni Yesu kɛfee nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ. Eeenyɛ efee akɛ, no mli lɛ, amɛyɛ Kislev (November/December) nyɔɔŋ lɛ mli. Eshwɛ nyɔji ejwɛ ni akoko kpamɔ be, ni yagbeɔ Hehoo gbi lɛ nɔ, ni ji Nisan 14 lɛ baashɛ. No hewɔ lɛ, okwaafoi enaaa akɛ nikpamɔ he miihia yɛ nakai beaŋ. Be babaoo yɛ lolo. Shi mɛni hu abaanyɛ akɛɛ yɛ mfonirifeemɔŋ nikpamɔ ni kɔɔ gbɔmɛi ahe lɛ he? No mli lɛ, mɛi babaoo efee klalo akɛ amɛbaabo Kristo toi, ni amɛkase nii, ni amɛbatsɔmɔ ekaselɔi bɔni afee ni amɛná hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ ni Yehowa esaa eto amɛ lɛ. Etamɔ nɔ ni Yesu miina mfonirifeemɔŋ ŋmɔji lɛ akɛ amɛgba futaa, ni kɔɔyɔɔ lɛ miitswa akoko tsei kɛ ehenɔi ni eshɛ kpamɔ lɛ blɛoo kɛmiiya kɛmiiba. c Be lɛ eshɛ, ni ehe miihia ni akɛ oyaiyeli atsu nitsumɔ lɛ! Enɛ hewɔ lɛ, beni maŋ ko mlibii bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaatsi Yesu naa koni ekɛ amɛ ahi shi lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Esa akɛ miyajajeɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ mitsɔɔ maji krokomɛi hu, ejaakɛ no hewɔ atsu mi.”​—Luka 4:43.

21. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu?

21 Wɔbaanyɛ wɔkase Yesu yɛ gbɛi etɛ ni wɔsusu he nɛɛ fɛɛ nɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔ-Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ afee oti titri yɛ wɔshihilɛ mli. Eyɛ mli akɛ ekolɛ wɔyɛ weku mli sɔ̃i kɛ heloonaa nitsumɔi ni esa akɛ wɔtsu moŋ, shi, taakɛ Yesu fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe kɛtsɔ wɔhe ni wɔkɛaawo mli daa kɛ ekãa lɛ nɔ. (Mateo 6:33; 1 Timoteo 5:8) Wɔbaanyɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli ni wɔkɛ wɔbe, wɔnyɛmɔ, kɛ nii fɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ atsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. (Luka 13:24) Ni wɔbaanyɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔŋ be fɛɛ be akɛ wɔnitsumɔ lɛ he miihia. (2 Timoteo 4:2) Esa akɛ wɔŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ kɛshiɛ!

22. Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

22 Agbɛnɛ hu, Yesu ha ana akɛ nitsumɔ lɛ he miihia kɛtsɔ gbɛjianɔ ni eto koni aya nɔ atsu yɛ egbele sɛɛ lɛ nɔ. Efã esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛya nɔ amɛshiɛ ni amɛtsɔɔ nii. Wɔbaasusu fãmɔ nɛɛ he yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

a Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni ebi lɛ nɔ hewɔ ni lɛ ni eji Yudanyo lɛ kɛ lɛ Samarianyo lɛ wieɔ lɛ, no mli lɛ eetao etee blema béi ko ni kã maji enyɔ nɛɛ ateŋ lɛ shi. (Yohane 4:9) Agbɛnɛ hu, yoo lɛ kɛɛ akɛ, Samariabii lɛ ji Yakob shwiei, ni enɛ ji nɔ ko ni Yudafoi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ kwraa. (Yohane 4:12) Amɛtsɛɔ Samariabii lɛ akɛ Kutabii, ni amɛkɛtsɔɔ akɛ maŋsɛɛbii ji amɛ.

b Shiɛmɔ shishi ji ni ajaje shɛɛ sane ko. Nitsɔɔmɔ hu hiɛ shishinumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ, shi no biɔ ni agbala shɛɛ sane ko mli fitsofitso atsɔɔ mɛi. Nɔ ni fata nii ní aaatsɔɔ jogbaŋŋ lɛ he ji ni atao gbɛi anɔ ni abaatsɔ ashɛ nikaselɔ lɛ tsui he ni akanya lɛ koni enyɛ ekɛ nɔ ni enu lɛ atsu nii.

c Niiamlitaomɔ wolo ko wie ŋmalɛ nɛɛ he akɛ: “Kɛ́ akoko tsei kɛ ehenɔi lɛ shɛ kpamɔ lɛ, amɛbaaŋmɔŋ su lɛ tsakeɔ kɛbatsɔɔ wuɔfɔ, loo eyɛŋ, ni no tsɔɔ akɛ amɛkpamɔ be eshɛ.”