Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 6

“Ekase Toiboo”

“Ekase Toiboo”

1, 2. Mɛni hewɔ tsɛ ko ni yɔɔ suɔmɔ lɛ náa miishɛɛ kɛ́ ena akɛ ebinuu miifee toiboo lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni tsɛ nɛɛ nuɔ he ehaa lɛ tamɔ bɔ ni Yehowa hu nuɔ he ehaa lɛ pɛpɛɛpɛ?

 TSƐ ko damɔ samfɛlɛ naa eekwɛ ebinuu fioo ni kɛ enanemɛi komɛi miitswa bɔɔlu. Amɛbɔɔlu lɛ yagbee lɔle gbɛ lɛ nɔ. Gbekɛ nuu lɛ kwɛ bɔɔlu lɛ gãa. Enanemɛi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ lɛ akɛ ejo foi ni eyakɔ bɔɔlu lɛ yɛ lɔle gbɛ lɛ nɔ kɛba, shi gbekɛ nuu lɛ kpokpo eyitso. Gbekɛ nuu lɛ kɛɛ akɛ: “Akɛɛ mikafee nakai.” Etsɛ lɛ fee ehiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ kɛ miishɛɛ.

2 Mɛni hewɔ tsɛ lɛ ná miishɛɛ waa nakai lɛ? Ejaakɛ ewo ebinuu lɛ shi akɛ ekome too ekaya lɔle gbɛ lɛ nɔ. Beni gbekɛ nuu lɛ bo toi​—be mli ni eleee po akɛ etsɛ miikwɛ lɛ lɛ​—eha etsɛ lɛ na akɛ ebi lɛ miikase toiboo, ni no baaha ebi lɛ ahi shi shweshweeshwe. Bɔ ni tsɛ nɛɛ nu he lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ wɔŋwɛi Tsɛ Yehowa hu nuɔ he. Nyɔŋmɔ le akɛ, kɛ́ wɔɔya nɔ wɔye anɔkwa ni wɔná wɔsɛɛ shihilɛ ni yɔɔ miishɛɛ ni esaa eto wɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ ni wɔbo lɛ toi. (Abɛi 3:5, 6) Enɛ hewɔ lɛ, eha wɔ tsɔɔlɔ ko ni he esa fe tsɔɔlɔi fɛɛ yɛ adesai ateŋ.

3, 4. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ‘kase toiboo’ ni no ha ebafee mɔ ni ‘hi kɛwula shi’? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

3 Biblia lɛ wieɔ nɔ ko ni sa kadimɔ yɛ Yesu he akɛ: “Tsɛ Nyɔŋmɔ bi ji lɛ moŋ, shi kɛlɛ ekase toiboo yɛ amanehului ní ena lɛ amli, ni akɛni ehi kɛwula shi hewɔ lɛ, etsɔ mɔ mli ní naanɔ yiwalaheremɔ jɛɔ eha mɛi fɛɛ ní boɔ lɛ toi lɛ.” (Hebribii 5:8, 9) Bi nɛɛ ehi ŋwɛi afii babaoo. Beni Satan kɛ enanemɛi bɔfoi atuatselɔi lɛ gbo Yehowa nɔ toi lɛ, kromɔ Bi lɛ na, shi eyafataaa amɛhe kɔkɔɔkɔ. Gbalɛi ni ajɛ mumɔŋ agba lɛ wie yɛ ehe akɛ: “Mitseee atua.” (Yesaia 50:5) Belɛ, te aaafee tɛŋŋ ni wiemɔ ni ji “ekase toiboo” lɛ aaakɔ Bi ni feɔ toiboo ni eye emuu nɛɛ he lɛ? Te fee tɛŋŋ ni bɔɔ nɔ̃ ni eye emuu momo nɛɛ bafee mɔ ni ‘hi kɛwula shi’ lɛ?

4 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ he okwɛ. Asraafonyo ko yɛ tawuu klante ko. Eyɛ mli akɛ afee klante nɛɛ jogbaŋŋ bɔ ni kɛ wɔɔkɛɛ lɛ eye emuu moŋ, shi akako akwɛko yɛ ta mli dã. Shi ekɛ klante nɛɛ yatsake ekroko ni akɛ dade ni yɔɔ hewalɛ waa fe klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ fee. Aka klante kroko nɛɛ akwɛ yɛ ta mli momo ni ana akɛ ehi jogbaŋŋ. Tsakemɔ ni efee nɛɛ sa jogbaŋŋ, aloo jeee nakai? Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, toiboo ni Yesu fee dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ eye emuu. Shi beni ebahi shikpɔŋ lɛ nɔ be kukuoo ko lɛ, toiboo ni efee lɛ bafee nɔ ni yɔɔ srɔto kwraa. Aka Yesu toiboo lɛ akwɛ agbɛnɛ kɛtsɔ kai ni ekɛkpe ni kulɛ ekɛkpeŋ yɛ ŋwɛi kɔkɔɔkɔ lɛ nɔ, ni kɛ́ wɔɔwie yɛ mfonirifeemɔŋ lɛ, no ha etoiboo lɛ bafee nɔ ni wa tamɔ dade ni yɔɔ hewalɛ waa.

5. Mɛni ha toiboo ni Yesu fee lɛ bafee nɔ ni he hiaa waa lɛ, ni mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

5 Toiboo he miihia waa yɛ oti hewɔ ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli. Yesu ni ji “naagbee Adam lɛ” ba shikpɔŋ lɛ nɔ koni ebafee nɔ ni wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔ lɛ nyɛɛɛ afee lɛ​—no ji toiboo ni abaaya nɔ afee aha Yehowa Nyɔŋmɔ, yɛ kaa mli po. (1 Korintobii 15:45) Kɛlɛ, Yesu efeee toiboo kɛkɛ ni esusuuu he. Yesu kɛ ejwɛŋmɔ, etsui, kɛ esusuma fɛɛ fee toiboo. Ni ekɛ miishɛɛ fee enɛ. E-Tsɛ suɔmɔnaa nii ni ebaafee lɛ he miihia lɛ kwraa fe niyenii ni ebaaye! (Yohane 4:34) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkase Yesu toiboo lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua yiŋtoi ahewɔ ni efee nakai lɛ ahe wɔkwɛa. Kɛ́ wɔná Yesu jwɛŋmɔ lɛ eko lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔte shi wɔwo kai, ni agbɛnɛ hu, ebaaha wɔya nɔ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. No sɛɛ lɛ, wɔbaasusu jɔɔmɔi komɛi ni wɔbaaná kɛ́ wɔfee toiboo ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ ahe.

Yiŋtoi Ahewɔ ni Yesu Fee Toiboo

6, 7. Mɛɛ yiŋtoi komɛi ahewɔ Yesu fee toiboo lɛ?

6 Toiboo ni Yesu fee lɛ jɛ etsuiŋ tɔ̃ɔ. Taakɛ wɔna yɛ Yitso 3 lɛ mli lɛ, Kristo ba ehe shi kɛjɛ etsuiŋ. Henɔwomɔ haaa mɔ afee toiboo, shi heshibaa yeɔ ebuaa wɔ koni wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔbo Yehowa toi. (2 Mose 5:1, 2; 1 Petro 5:5, 6) Kɛfata he lɛ, nibii ni Yesu sumɔɔ kɛ nibii ni enyɛ̃ɔ lɛ tsirɛ lɛ ni efee toiboo.

7 Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yesu sumɔ Yehowa ni ji eŋwɛi Tsɛ lɛ. Wɔbaasusu suɔmɔ nɛɛ he fitsofitso yɛ Yitso 13 lɛ mli. Suɔmɔ nɛɛ ha Yesu ná Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ. Esumɔ Yehowa waa, ni ekɛ woo kpele ha lɛ, ni no ha eshe gbeyei akɛ ebaafee nɔ ko ni esaŋ e-Tsɛ lɛ hiɛ. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ji yiŋtoo kome hewɔ ni abo Yesu sɔlemɔi atoi. (Hebribii 5:7, Ga Biblia hee) Agbɛnɛ hu, Yehowa gbeyeishemɔ ji sui ni kadiɔ Yesu nɔyeli akɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ ateŋ ekome.​—Yesaia 11:3.

Ani hiɛtserɛjiemɔ ni ohalaa lɛ tsɔɔ akɛ onyɛ̃ɔ efɔŋ?

8, 9. Taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ, te Yesu nuɔ jalɛ kɛ efɔŋfeemɔ he ehaa tɛŋŋ, ni mɛɛ gbɛ nɔ eha ana bɔ ni enuɔ he ehaa lɛ faŋŋ?

8 Agbɛnɛ hu, suɔmɔ ni ayɔɔ kɛha Yehowa lɛ biɔ ni anyɛ̃ nibii ni enyɛ̃ɔ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kadimɔ nɔ ni gbalɛ nɛɛ kɛɔ yɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ he lɛ akɛ: “Osumɔɔ jalɛ ni onyɛɔ nifɔjianii; hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ, ní ji o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ mlifilimɔ mu lɛ efɔo fe onanemɛi.” (Lala 45:8) Yesu ‘nanemɛi’ lɛ ji maŋtsɛmɛi ni jɛ Maŋtsɛ David wekutɔkpãa lɛ mli lɛ. Akɛni afɔ Yesu mu akɛ maŋtsɛ hewɔ lɛ, emli fili lɛ loo ená miishɛɛ babaoo fe enanemɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ. Mɛni hewɔ? Ajɔɔ lɛ babaoo fe amɛ, ni emaŋtsɛyeli lɛ kɛ sɛɛnamɔi ni fe amɛnɔ̃ lɛ ni sɛɛ efoŋ baaba. Ajɔɔ lɛ, ejaakɛ jalɛ ni esumɔɔ kɛ efɔŋfeemɔ ni enyɛ̃ɔ lɛ tsirɛ lɛ ni ebo Nyɔŋmɔ toi yɛ nii fɛɛ mli.

9 Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ha ana faŋŋ akɛ esumɔɔ jalɛ ni enyɛ̃ɔ efɔŋfeemɔ? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ bo gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛha amɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ toi ni no ha amɛwo yibii lɛ, te efee enii yɛ he eha tɛŋŋ? Emli fili lɛ naakpa. (Luka 10:1, 17, 21) Ni beni Yerusalembii lɛ gbo toi shii abɔ, ni amɛkpoo mɔdɛŋ ni Yesu jɛ esuɔmɔ mli ebɔ akɛ eye ebua amɛ lɛ, te enu he eha tɛŋŋ? Efó yɛ atuatsemɔ gbɛ ni maŋ lɛ kɔ lɛ hewɔ. (Luka 19:41, 42) Bɔ ni mɔ ko baa ejeŋ ehaa lɛ saa Yesu he waa, kɛ́ ebaa ejeŋ jogbaŋŋ jio, ebaaa ejeŋ jogbaŋŋ jio.

10. Te esa akɛ wɔnu jalɛ nifeemɔi kɛ nifɔjianii lɛ ahe wɔha tɛŋŋ, ni mɛni baaye abua wɔ ni wɔfee nakai?

10 Kɛ́ wɔjwɛŋ bɔ ni Yesu nuɔ he ehaa lɛ nɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔpɛi yiŋtoi ahewɔ ni wɔboɔ Yehowa toi lɛ mli. Eyɛ mli akɛ wɔyeee emuu moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔná suɔmɔ ni mli wa kɛha nifeemɔi kpakpai, ni wɔná nyɛ̃ɛ kpele hu kɛha nifɔjianii. Esa akɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ ni wɔnu nii ahe tamɔ bɔ ni lɛ kɛ e-Bi lɛ nuɔ he lɛ. (Lala 51:12) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔkpoo nibii ni baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ ni efite bɔ ni wɔnuɔ nii ahe wɔhaa lɛ. Ehe miihia waa ni wɔkɛ hiɛshikamɔ ahala hiɛtserɛjiemɔi kɛ wɔnanemɛi. (Abɛi 13:20; Filipibii 4:8) Kɛ́ wɔná jwɛŋmɔ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ, toiboo ni wɔfeɔ lɛ efeŋ kponɔgbɛ nifeemɔ ko kɛkɛ. Wɔfeɔ nɔ ni ja ejaakɛ wɔsumɔɔ jalɛ nifeemɔ. Wɔfeee nifɔjianii ejaakɛ wɔnyɛ̃ɔ efɔŋ, shi jeee gbeyei ni wɔsheɔ akɛ abaamɔ wɔ lɛ hewɔ.

“Efeee Esha”

11, 12. (a) Mɛni ba Yesu nɔ beni eje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ? (b) Mɛni ji klɛŋklɛŋ kaa ni Satan kɛba Yesu nɔ, ni mɛɛ gbɛ nigii ekɛtsu nii?

11 Akɛni Yesu nyɛ̃ɔ esha hewɔ lɛ, aka lɛ beni eje esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ. Beni abaptisi lɛ sɛɛ lɛ, eyaye shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii 40 yɛ ŋa lɛ nɔ ni eyeee nii. Beni gbii nɛɛ ba naagbee lɛ, Satan tee eyaka lɛ. Kadimɔ gbɛ nigii ni Abonsam tsɔ nɔ eka lɛ lɛ.​—Mateo 4:1-11.

12 Klɛŋklɛŋ lɛ, Satan kɛɛ lɛ akɛ: “Kɛji Nyɔŋmɔ bi jio lɛ, kɛɛmɔ koni tɛi nɛɛ atsɔmɔ aboloo.” (Mateo 4:3) Te Yesu nu he eha tɛŋŋ beni ehi ŋmãa be kplaŋŋ lɛ? Biblia lɛ kɛɔ faŋŋ akɛ: “Hɔmɔ ye lɛ.” (Mateo 4:2) No hewɔ lɛ, Satan kɛ hɔmɔ ni yeɔ Yesu lɛ ka lɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ eje gbɛ emɛ aahu kɛyashi Yesu fee gbedee dani eka lɛ. Agbɛnɛ hu, kadimɔ Satan ahorabɔɔ wiemɔi nɛɛ: ‘Kɛji Nyɔŋmɔ bi jio lɛ.’ Satan le akɛ Yesu ji “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ.” (Kolosebii 1:15) Shi kɛlɛ, Yesu eŋmɛɛɛ gbɛ ni Satan aha egbo toi. Yesu le akɛ ejeee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii akɛ ekɛ hewalɛ ni eyɔɔ lɛ aaatsu pɛsɛmkunya yiŋtoi ahe nii. Ekpoo akɛ eeefee nakai, ni ekɛtsɔɔ akɛ ejɛɔ heshibaa mli ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ kɛha niyenii kɛ gbɛtsɔɔmɔ.​—Mateo 4:4.

13-15. (a) Mɛni ji kaa ni ji enyɔ kɛ nɔ ni ji etɛ ni Satan kɛba Yesu nɔ, ni te Yesu fee enii yɛ kai nɛɛ ahe eha tɛŋŋ? (b) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yesu ha ehiɛ hi ehe nɔ yɛ Satan kai lɛ ahe lɛ?

13 Satan ŋɔ Yesu kɛyadamɔ sɔlemɔwe lɛ yiteŋ shɔ̃shɔ̃ɔshɔ̃ lɛ nɔ ni eka lɛ nɔ ni ji shii enyɔ nɔ. Satan tsɔmɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ hiɛ yɛ ŋaa mli, ni ekɛka Yesu akɛ etu kɛjɛ jɛmɛ kɛba shikpɔŋ koni ŋwɛibɔfoi abasɔɔ lɛ, bɔni afee ni mɛi ana akɛ ogboo ji lɛ. Kɛ́ asafoku ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ na naakpɛɛ nii ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ani amɛteŋ mɔ ko baaje he ŋwane akɛ Yesu ji Mesia ni awo ehe shi lɛ? Ni kɛ́ asafoku lɛ kpɛlɛ Yesu nɔ akɛ Mesia lɛ yɛ nii ni afeɔ kɛshwãa nɛɛ hewɔ lɛ, kulɛ no haŋ Yesu kɛ piŋmɔ kɛ naagbai babaoo akpe, aloo jeee nakai? Ekolɛ nakai ni. Shi Yesu le akɛ, eji Yehowa suɔmɔnaa nii akɛ Mesia lɛ kɛ heshibaa aaatsu enitsumɔi lɛ, shi jeee ni etsɔ nii ni afeɔ kɛshwãa nɔ eha mɛi ahe enɔ aye. (Yesaia 42:1, 2) Shi kome ekoŋŋ lɛ, Yesu kpoo akɛ eeegbo Yehowa nɔ toi. Anyɛɛɛ akɛ gbɛihemɔ alaka lɛ.

14 Shi ani abaanyɛ akɛ nɔyeli hegbɛ adu lɛ? Yɛ Satan kaa ni ji etɛ lɛ mli lɛ, ekɛɛ Yesu akɛ ebaaŋɔ jeŋ maŋtsɛyelii lɛ fɛɛ eha lɛ kɛ́ Yesu kula shi eja lɛ shi kome pɛ po. Ani Yesu kɛ hiɛdɔɔ susu nɔ ni Satan kɛhaa lɛ lɛ he? Eha lɛ hetoo akɛ: “Ho misɛɛ, satan!” Ekɛshi sɛɛ akɛ: “Ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Nuŋtsɔ, o-Nyɔŋmɔ lɛ, oja, ni lɛ kɛkɛ osɔmɔ!’” (Mateo 4:10) Nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ alaka Yesu koni esɔmɔ nyɔŋmɔ kroko. Je lɛŋ nɔyeli hegbɛ ko kwraa bɛ ni aaaŋɔ aha lɛ ni akɛlaka lɛ ni egbo Nyɔŋmɔ nɔ toi.

15 Ani Satan fɔ̃ɔ Yesu naa tsɔɔ? Yɛ Yesu fãmɔ lɛ naa lɛ, eshi lɛ. Shi, Luka Sanekpakpa lɛ bɔ amaniɛ akɛ Abonsam ‘shi lɛ dã.’ (Luka 4:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Satan baatao bei krokomɛi ni ekɛka Yesu aahu kɛyashi naagbee. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ “aka” Yesu “yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ.” (Hebribii 4:15) No hewɔ lɛ, Yesu ha ehiɛ hi ehe nɔ be fɛɛ be; ni nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔfee.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan kaa Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛnɛ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkpoo emɔdɛŋbɔi lɛ?

16 Satan miiya nɔ eeka Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛnɛ. Dɔlɛ sane ji akɛ, akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, ewaaa akɛ enine aaashɛ wɔnɔ. Satan tsɔɔ gbɛ nigii nɔ ekɛ sui ni akɛfɔ wɔ tamɔ pɛsɛmkunya, henɔwomɔ, kɛ hiɛ ni kɔ̃ɔ hegbɛ nɔ lɛ tsɔ̃ɔ wɔ tsɔne. Satan baanyɛ ekɛ sui nɛɛ fɛɛ po atsu nii shikome koni ekɛlaka wɔ ni wɔyatiu heloonaa nibii asɛɛ! Ehe miihia ni yɛ be kɛ beaŋ lɛ, wɔhe be ni wɔkɛpɛi wɔmli jogbaŋŋ wɔkwɛ. Ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔjwɛŋ wiemɔi ni yɔɔ 1 Yohane 2:15-17 lɛ anɔ. Beni wɔfeɔ nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe kɛji nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli heloo lɛ sɛɛdii nii, heloonaa nibii babaoo ataomɔ, kɛ shwelɛ ni ayɔɔ akɛ asa mɛi krokomɛi ahiɛ lɛ miifite suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔŋwɛi Tsɛ lɛ yɛ gbɛ ko nɔ. Esa akɛ wɔkai akɛ je nɛɛ miiho aya tamɔ bɔ ni enɔyelɔ Satan hu baaho aya lɛ. Nyɛhaa wɔkpoa mɔdɛŋ ni ebɔɔ akɛ etsɔ gbɛ nigii nɔ elaka wɔ ni wɔfee esha lɛ! Eba akɛ, wɔɔkase wɔ-Nuŋtsɔ ni “efeee esha” lɛ.​—1 Petro 2:22.

“Nɔ ni Sa Ehiɛ Mifeɔ Daa”

17. Te toiboo ni Yesu fee eha e-Tsɛ lɛ ha enu he eha tɛŋŋ, kɛlɛ mɛɛ susumɔ ekolɛ mɛi komɛi hiɛ yɛ he?

17 Toiboo biɔ babaoo fe he kɛkɛ ni aaatsi kɛjɛ esha he; Kristo ye e-Tsɛ lɛ kitai fɛɛ nɔ. Ewie akɛ: “Nɔ ni sa ehiɛ mifeɔ daa.” (Yohane 8:29) Toiboo ni Yesu fee nɛɛ ha ená miishɛɛ babaoo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baawie akɛ, ewaaa kɛhaaa Yesu akɛ eeefee toiboo. Ekolɛ amɛbaasusu akɛ esa akɛ ebo Yehowa ni ji mɔ ni eye emuu lɛ pɛ toi, shi yɛ wɔgbɛfaŋ lɛ, bei pii lɛ ebiɔ ni wɔbo adesai ni yeee emuu ni kwɛɔ wɔnɔ lɛ atoi. Shi anɔkwa sane ji akɛ, Yesu bo adesai ni yeee emuu ni kwɛɔ enɔ lɛ atoi.

18. Beni Yesu ji oblanyo lɛ, mɛɛ toiboo he nɔkwɛmɔnɔ efee?

18 Be mli ni Yesu daa lɛ, no mli lɛ eyɛ efɔlɔi ni ji Yosef kɛ Maria ni ji adesai ni yeee emuu lɛ akwɛmɔ shishi. Ekã shi faŋŋ akɛ, ebaanyɛ ena efɔlɔi lɛ afatɔi fe gbekɛbii krokomɛi fɛɛ. Ani etse atua, ni ekpoo akɛ ebaatsu egbɛfaŋnɔ akɛ gbekɛ yɛ weku lɛ mli lɛ he nii, ni etsɔɔ efɔlɔi lɛ bɔ ni esa akɛ amɛkwɛ weku lɛ nɔ amɛha? Kadimɔ nɔ ni Luka 2:51 lɛ wie yɛ Yesu he be ni eye afii 12 lɛ, akɛ: “Eba ehe shi eha amɛ.” Ekɛ toiboo ni efee nɛɛ fee nɔkwɛmɔnɔ ni hi jogbaŋŋ eha Kristofoi oblahii kɛ oblayei ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbo amɛfɔlɔi atoi ni amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ amɛ lɛ.​—Efesobii 6:1, 2.

19, 20. (a) Mɛɛ shihilɛi ni mli wawai Yesu kɛkpe yɛ toiboo ni eeefee eha adesai ni yeee emuu lɛ agbɛfaŋ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ abo mɛi ni nyiɛɔ amɛhiɛ lɛ atoi lɛ?

19 Yɛ toiboo ni afeɔ ahaa adesai ni yeee emuu lɛ gbɛfaŋ lɛ, Yesu kɛ shihilɛi ni mli wawai kwraa fe shihilɛi ni anɔkwa Kristofoi kɛkpeɔ ŋmɛnɛ lɛ kpe. Susumɔ be ni yɔɔ srɔto mli ni ehi lɛ he okwɛ. Yehowa ejɛ jeeŋmɔ beebe ekpɛlɛ Yudafoi lɛ ajamɔ gbɛjianɔtoo lɛ kɛ esɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ kɛ esɔfoi agbɛjianɔtoo lɛ nɔ, shi etsɛŋ ni abaafite nakai gbɛjianɔtoo lɛ koni akɛ Kristofoi asafo lɛ gbɛjianɔtoo lɛ aye najiaŋ. (Mateo 23:33-38) Shi yɛ nakai beaŋ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ miitsɔɔ apasa tsɔɔmɔi ni damɔ Helabii ajeŋ nilee nɔ. Juu kɛ fɔ̃ efa waa yɛ sɔlemɔwe lɛ aahu akɛ Yesu tsɛ jɛmɛ akɛ “ojotswalɔi abu.” (Marko 11:17) Ani Yesu kpoo akɛ eeeya nakai sɔlemɔwe lɛ kɛ kpeehei lɛ? Dabi! No mli lɛ, Yehowa kã he ekɛ gbɛjianɔtoi nɛɛ miitsu nii. Kɛyashi be mli ni Nyɔŋmɔ kɛ ehe wo sane lɛ mli ni eha afee tsakemɔi lɛ, Yesu tee sɔlemɔwe lɛ kɛ kpeehe lɛ daa kɛha gbijurɔyelii, ni ekɛ enɛ fee toiboo.​—Luka 4:16; Yohane 5:1.

20 Kɛ́ Yesu fee toiboo yɛ shihilɛi ni tamɔ enɛɛmɛi amli lɛ, enyiɛ nɔŋŋ ni esaaa akɛ anɔkwa Kristofoi yaa nɔ amɛfeɔ toiboo ŋmɛnɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔyɛ be ko ni esoro no kwraa yɛ Yesu nɔ lɛ he, ni ji be ni agba he sane afɔ̃ shi jeeŋmɔ akɛ abaato anɔkwa jamɔ ama shi ekoŋŋ lɛ mli. Nyɔŋmɔ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ eŋmɛŋ Satan gbɛ kɔkɔɔkɔ ni efite ewebii ni ekɛ amɛ eba anɔkwa jamɔ mli ekoŋŋ lɛ ajamɔ lɛ. (Yesaia 2:1, 2; 54:17) Eji anɔkwale akɛ, wɔkɛ mɛi ni yeee emuu ni feɔ esha ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli. Shi ani esa akɛ wɔkɛ mɛi krokomɛi afatɔi afee naajiemɔ ni wɔgbo Yehowa nɔ toi, ekolɛ ni wɔkpa Kristofoi akpeei yaa loo wɔwie asafoŋ onukpai lɛ ahe nyanyaanya? Dabi! Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔjɛɔ wɔtsui mli fɛɛ wɔfiɔ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ asɛɛ. Kɛ́ wɔtee Kristofoi akpeei srɔtoi fɛɛ ni wɔkɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ tsu nii lɛ, etsɔɔ akɛ wɔmiifee toiboo.​—Hebribii 10:24, 25; 13:17.

Wɔfeɔ toi wɔhaa nibii ni wɔkaseɔ yɛ Kristofoi akpeei ashishi lɛ ni wɔkɛtsuɔ nii

21. Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ beni mɛi tsi enaa koni ekabo Nyɔŋmɔ toi lɛ, ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ ekɛ enɛ fee eha wɔ?

21 Yesu eŋmɛɛɛ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni mɛi, ni enanemɛi ni ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ gbonyo lɛ po fata he lɛ, atsi enaa koni ekabo Yehowa toi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔfo Petro bɔ mɔdɛŋ ni ekɔne e-Nuŋtsɔ lɛ yiŋ akɛ ehe ehiaaa akɛ ena nɔ̃ ni egbo. Eyɛ mli akɛ Petro ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ fɔŋ moŋ, shi Yesu kɛ shiŋŋfeemɔ kpoo Petro ŋaawoo ni ejaaa akɛ ena ehe mɔbɔ lɛ. (Mateo 16:21-23) Ŋmɛnɛ lɛ, bei pii lɛ, ehe bahiaa ni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ afi shi shiŋŋ kɛdamɔ mɔdɛŋ ni amɛwekumɛi ni ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ fɔŋ lɛ bɔɔ koni amɛkɔne amɛyiŋ ni amɛkabo Nyɔŋmɔ mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ atoi lɛ naa. Taakɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afi 100 lɛ mli lɛ fee lɛ, wɔyaa nɔ ‘wɔboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.’​—Bɔfoi lɛ Asaji 5:29.

Jɔɔmɔi ni Jɛɔ Toiboo ni Tamɔ Kristo Nɔ̃ lɛ Mli Kɛbaa

22. Mɛɛ sanebimɔ Yesu ha hetoo, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

22 Aka Yesu toiboo lɛ akwɛ yɛ kaa ni naa wa fe fɛɛ mli beni eshwɛ fioo ni abaagbe lɛ lɛ. Yɛ nakai awerɛho gbi lɛ nɔ lɛ, “ekase toiboo” kɛwula shi. Efee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii, shi jeee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃. (Luka 22:42) Ekɛ enɛ feemɔ fee anɔkwa ni ayeɔ kɛwulaa shi he nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi. (1 Timoteo 3:16) Eha aná hetoo kɛha sanebimɔ ko ni atee lɛ shi kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, no ji: Ani adesa ni eye emuu baanyɛ aya nɔ abo Yehowa toi yɛ kaa mli po? Adam eyafeee toiboo, ni Hawa hu nakai nɔŋŋ. No sɛɛ lɛ, Yesu bahi shi ni egbo, ni eha ana akɛ adesai baanyɛ afee toiboo be fɛɛ be. Yehowa bɔɔ nii lɛ ateŋ mɔ ni fe fɛɛ lɛ ha aná hetoo ni fe fɛɛ kɛha nakai sanebimɔ lɛ. Efee toiboo eyɛ mli po akɛ nakai feemɔ ha ewala ŋmɛɛ lɛ.

23-25. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ toiboo kɛ anɔkwayeli yɔɔ tsakpãa? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha. (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

23 Ajieɔ anɔkwayeli kpo loo ajɛɔ tsui muu fɛɛ mli atuɔ he ahaa Yehowa kɛtsɔ toiboo nɔ. Akɛni Yesu fee toiboo hewɔ lɛ, ehiɛ enɔkwayeli lɛ mli, ni no he ba sɛɛnamɔ kɛha adesai fɛɛ. (Romabii 5:19) Yehowa jɔɔ Yesu babaoo. Kɛ́ wɔbo Kristo ni ji wɔ-Nuŋtsɔ lɛ toi lɛ, Yehowa baajɔɔ wɔ hu. Kɛ́ wɔbo Kristo toi lɛ, wɔbaaná “naanɔ yiwalaheremɔ”!​—Hebribii 5:9.

24 Kɛfata he lɛ, anɔkwayeli diɛŋtsɛ hu ji jɔɔmɔ. Abɛi 10:9 (Ga Biblia hee) lɛ kɛɔ akɛ: “Anɔkwayelɔ hiɔ shi shweshweeshwe.” Abaanyɛ akɛ anɔkwayeli ato tsũ wulu ko ni akɛ ŋtayai kpakpai ma lɛ he, ni abaanyɛ akɛ toiboo fɛɛ toiboo ato ŋtayaa kome he. Etamɔ nɔ ni ŋtayaa kome pɛ nyɛŋ nɔ ko atsu, shi ŋtayaa fɛɛ ŋtayaa yɛ gbɛfaŋnɔ ni etsuɔ yɛ tsũ ko maa mli. Ni kɛ́ atsara ŋtayai nɛɛ babaoo lɛ, ebafeɔ tsũ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he jogbaŋŋ. Kɛ́ atsara toiboo ni wɔyaa nɔ wɔfeɔ daa gbi kɛ afi fɛɛ afi tamɔ atsaraa ŋtayai kɛmaa tsũ lɛ, ehaa wɔmaa tsũ fɛfɛo ko ni ji anɔkwayeli.

25 Toiboo ni aaaya nɔ afee be kplaŋŋ lɛ gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa su kroko nɔ​—no ji hiɛmiamɔ. Wɔbaasusu nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee yɛ su nɛɛ he lɛ he yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.