Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 14

“Asafoi Pii Ba Eŋɔɔ”

“Asafoi Pii Ba Eŋɔɔ”

“Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ”

1-3. Mɛni ba beni fɔlɔi kɛ amɛbii tee Yesu ŋɔɔ lɛ, ni mɛni sane nɛɛ haa wɔleɔ yɛ Yesu he?

 YESU le akɛ eshwɛ fioo ni eshihilɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaba naagbee. Eshwɛ lɛ otsii fioo ko, shi eyɛ nibii babaoo lolo ni esa akɛ etsu! Ekɛ ebɔfoi lɛ miishiɛ yɛ Perea, ni ji kpokpaa ko ni kã Yordan Faa lɛ bokagbɛ lɛ nɔ. Amɛmiishiɛ kɛmiitsɔ wuoyigbɛ kɛmiiya Yerusalem, he ni Yesu baaye enaagbee Hehoo lɛ yɛ lɛ.

2 Beni Yesu kɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ esusu saji ni he hiaa ahe lɛ sɛɛ lɛ, hoofeemɔ fioo ko bate shi yɛ jɛmɛ. Mɛi kɛ amɛbii ba eŋɔɔ. Eeenyɛ efee akɛ, esoro afii abɔ ni gbekɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ eye, ejaakɛ wiemɔ ni Marko kɛtsu nii mra mli beni ewieɔ gbekɛ ko ni eye afii 12 lɛ he lɛ tamɔ nɔ ni ekɛtsu nii beni ewieɔ gbekɛbii nɛɛ ahe lɛ nɔŋŋ, shi Luka kɛ wiemɔ ni abaanyɛ atsɔɔ shishi akɛ “abifabii” lɛ tsu nii. (Luka 18:15; Marko 5:41, 42; 10:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ, he fɛɛ he ni gbekɛbii yɔɔ lɛ, hoofeemɔ kɛ bolɔmɔ yaa nɔ yɛ jɛmɛ. Yesu kaselɔi lɛ tsi fɔlɔi lɛ anaa, ekolɛ amɛsusu akɛ amɛ-Nuŋtsɔ lɛ bɛ dekã kwraa bɔ ni akɛ gbekɛbii aaagba enaa. Mɛni Yesu fee?

3 Beni Yesu na nɔ ni yaa nɔ lɛ, emli fu. Emli fu namɛi? Gbekɛbii lɛ? Amɛfɔlɔi lɛ? Dabi—emli fu ekaselɔi lɛ! Ekɛɛ akɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsĩa amɛ gbɛ; ejaakɛ mɛnɛɛmɛi anɔ̃ ji Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ. Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɔ fɛɛ mɔ ni heee Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ tamɔ gbekɛ bibioo lɛ, eboteŋ mli kwraa.” Kɛkɛ ni Yesu ‘loo’ gbekɛbii lɛ “atuu,” ni ejɔɔ amɛ. (Marko 10:13-16) Wiemɔi ni Marko kɛtsu nii yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ, Yesu kɛ hedɔɔ fua amɛ, ni taakɛ wiemɔi ashishitsɔɔlɔ ko wie lɛ, ekolɛ ehole abifabii lɛ ekomɛi po ni “ehiɛ amɛ yɛ ekpɔkɔiaŋ.” Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu sumɔɔ gbekɛbii. Shi wɔkaseɔ nɔ kroko yɛ ehe yɛ biɛ—no ji akɛ, eji mɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ.

4, 5. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yesu ji mɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he yɛ yitso nɛɛ mli?

4 Eji Yesu yɛ kpɛŋŋ, etseee ehiɛ ehaaa mɔ, loo ewoɔ ehe nɔ kulɛ, nakai gbekɛbii lɛ nyɛŋ aya eŋɔɔ; ni asaŋ amɛfɔlɔi lɛ hu nyɛŋ abɛŋkɛ lɛ. Feemɔ shihilɛ nɛɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ okwɛ. Ani onaaa bɔ ni fɔlɔi lɛ ŋmɔɔ kɛ miishɛɛ beni nuu ni mli hi nɛɛ jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ amɛbii lɛ, ni ehaa amɛnaa akɛ, gbekɛbii ajara wa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, ni ejɔɔ amɛ lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, eyɛ mli akɛ no beaŋ lɛ, Yesu yɛ nibii babaoo ni esa akɛ etsu moŋ, shi mɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ lɛ fe mɔ fɛɛ mɔ.

5 Namɛi hu nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu? Mɛni ha ebafee mɔ ni ewaaa akɛ aaabɛŋkɛ lɛ lɛ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtamɔ Yesu yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ? Nyɛhaa wɔkwɛa.

Namɛi Nyɛ Amɛbɛŋkɛ Yesu?

6-8. Bei pii lɛ, namɛi Yesu kɛbɔɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni ekɛ amɛ ye ha lɛ yɔɔ srɔto kwraa yɛ bɔ ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛ ye ha lɛ he?

6 Kɛ́ okane amaniɛbɔi ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli lɛ, ekolɛ onaa baakpɛ ohe yɛ bɔ ni ewaaa kɛhaaa mɛi babaoo akɛ amɛaabɛŋkɛ Yesu lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei pii lɛ, kɛ́ wɔmiikane ehe sane lɛ, wɔkɛ wiemɔ “mɛi [loo asafoi] pii” lɛ kpeɔ. “Mɛi pii jɛ Galilea . . . nyiɛ esɛɛ.” “Asafo babaoo babua amɛhe naa yɛ eŋɔɔ.” “Asafoi pii ba eŋɔɔ.” “Mɛi pii kɛ lɛ nyiɛ.” (Mateo 4:25; 13:2; 15:30; Luka 14:25) Hɛɛ, bei pii lɛ, mɛi babaoo babuaa Yesu he.

7 Bei pii lɛ, gbɔmɛi nɛɛ ji mɛi foji ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ebuuu amɛ amɛhaaa nɔ ko, ni amɛtsɛɔ amɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ bii.” Farisifoi lɛ kɛ osɔfoi lɛ wieɔ kpetekpelee akɛ: “Asafo ní leee mla nɛɛ, alomɔ amɛ.” (Yohane 7:49) Rabifoi lɛ ahe saji ni aŋmala sɛɛ mli lɛ ma amɛsu nɛɛ nɔ mi. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo ebuuu mɛi nɛɛ amɛhaaa nɔ ko, amɛkɛ amɛyeee nii, amɛheee nii yɛ amɛdɛŋ, loo amɛkɛ amɛ ebɔɔɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi komɛi maa nɔ mi doo akɛ mɛi nɛɛ ni leee mla ni akɛ naabu jaje lɛ naŋ gbohiiashitee! Mɛi ni abuuu nɛɛ ateŋ mɛi babaoo nyɛɛɛ abɛŋkɛ hiɛnyiɛlɔi nɛɛ aahu ni amɛaabi amɛdɛŋ yelikɛbuamɔ loo gbɛtsɔɔmɔ. Shi esoro Yesu kwraa.

8 Yesu kɛ mɛi foji lɛ bɔ, ni nɔ ko gbaaa enaa. Ekɛ amɛ ye nii, etsa amɛhelai eha amɛ, etsɔɔ amɛ nii, ni eha amɛná hiɛnɔkamɔ. Eji anɔkwale akɛ, Yesu kpɛlɛ nɔ akɛ mɛi babaoo baakpoo akɛ amɛaasɔmɔ Yehowa. (Mateo 7:13, 14) Kɛlɛ, ená jwɛŋmɔ ni ja yɛ aŋkro fɛɛ aŋkro he, ni ele akɛ amɛteŋ mɛi babaoo baanyɛ afee nɔ ni ja. Kwɛ bɔ ni esoro lɛ kwraa yɛ osɔfoi kɛ Farisifoi ni yitsoŋ wala lɛ ahe! Shi naakpɛɛ sane ji akɛ, osɔfoi kɛ Farisifoi lɛ ekomɛi po tee Yesu ŋɔɔ, ni amɛteŋ mɛi babaoo tsake amɛgbɛi ni amɛnyiɛ esɛɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 6:7; 15:5) Niiatsɛmɛi komɛi kɛ mɛi ni yɔɔ hegbɛi hu nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu.—Marko 10:17, 22.

9. Mɛni hewɔ yei nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu lɛ?

9 Ewaaa kɛhaaa yei akɛ amɛaabɛŋkɛ Yesu. Bei pii lɛ, bɔ ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ebuuu amɛ amɛhaaa nɔ ko lɛ haa amɛnuɔ he akɛ amɛbɛ nɔ ko mli. Rabifoi lɛ buɔ yei akɛ amɛsaaa mɛi ni atsɔɔ amɛ nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, aŋmɛɛɛ yei agbɛ ni amɛbaye odase kɛji aaye sane; abuɔ amɛ akɛ mɛi ni anyɛŋ amu afɔ̃ odasei ni amɛbaaye lɛ anɔ. Rabifoi lɛ sɔleɔ po kɛdaa Nyɔŋmɔ shi akɛ amɛjeee yei! Kɛlɛ, yei enaaa akɛ Yesu hiɛ su ni tamɔ nɛkɛ kwraa. Mɛi babaoo bɛŋkɛ lɛ, ni amɛmiisumɔ ni etsɔɔ amɛ nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Lazaro nyɛmi yoo Maria yata Nuŋtsɔ lɛ naji anaa, ni ebo nɔ ni Yesu wieɔ lɛ toi jogbaŋŋ, shi no mli lɛ, enyɛmi yoo Marta miigba ehe naa tuutu kɛ nihoomɔ. Yesu jie Maria yi akɛ ekɛ nɔ ni he hiaa ye klɛŋklɛŋ gbɛhe.—Luka 10:39-42.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ esoro bɔ ni Yesu kɛ helatsɛmɛi ye ha lɛ yɛ bɔ ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛ ye ha lɛ he?

10 Eyɛ mli akɛ bei pii lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ nyafiɔ helatsɛmɛi moŋ, shi helatsɛmɛi babaoo tee Yesu ŋɔɔ. Mose Mla lɛ biɔ ni aha kpitiyelɔi atse amɛhe banee koni hela nɛɛ akatsɛŋe mɛi, shi no etsɔɔɔ akɛ akajie mlihilɛ kpo atsɔɔ amɛ. (Mose Wolo ni Ji Etɛ, yitso 13) Shi sɛɛ mli lɛ, rabifoi lɛ amlai ni awo lɛ tsɔɔ akɛ kpitiyelɔi ahe jeɔ fu tamɔ sɛbo. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi po tswiaa kpitiyelɔi lɛ tɛi ni amɛkabɛŋkɛ amɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebaawa kɛha mɛi ni akɛ amɛ eye yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ akɛ amɛaaná ekãa kɛbɛŋkɛ tsɔɔlɔ ko, shi kpitiyelɔi nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu. Amɛteŋ mɔ kome tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli beni ewie akɛ: “Nuŋtsɔ, kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ akɛ ohaa mihe tseɔ.” (Luka 5:12) Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni Yesu fee enii eha yɛ enibimɔ nɛɛ he lɛ he. Shi amrɔ nɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ enɛ ji odaseyeli ni fe fɛɛ ni tsɔɔ akɛ Yesu ji mɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ.

11. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ akɛ mɛi ni nu he akɛ amɛfee esha lɛ nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu, ni mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ?

11 Mɛi ni nuɔ he akɛ amɛfee esha lɛ po nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu ni amɛsheee gbeyei. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ be ko beni Yesu tee Farisifonyo ko shĩa ni ekɛ lɛ ayaye nii lɛ he okwɛ. Yoo ko ni ale lɛ akɛ eshafeelɔ lɛ bakula Yesu naji anaa, ni efo yɛ ehe eshai lɛ ahewɔ. Ekɛ eyaafonui lɛ fɔ Yesu naji ahe, ni ekɛ eyitsɔi tsumɔ. Mɔ ni ŋmɛ Yesu okpɔlɔ lɛ su ehe, ni ebu Yesu fɔ yɛ etsuiŋ akɛ eŋmɛ yoo nɛɛ gbɛ ni ebɛŋkɛ lɛ, shi Yesu jɛ mlihilɛ mli ejie yoo lɛ yi akɛ etsake etsui lɛɛlɛŋ, ni ema nɔ mi eha lɛ akɛ Yehowa kɛ ehe eshai lɛ baafa lɛ. (Luka 7:36-50) Ŋmɛnɛ lɛ, ehe miihia waa ni mɛi ni nuɔ he akɛ amɛfee esha lɛ atsi abɛŋkɛ mɛi ni baanyɛ aye abua amɛ kɛsaa amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ ekoŋŋ lɛ! Mɛni ha anyɛ abɛŋkɛ Yesu waa lɛ?

Mɛni Ha Anyɛ Abɛŋkɛ Yesu Lɛ?

12. Mɛni hewɔ ebɛ naakpɛɛ akɛ mɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu lɛ?

12 Kaimɔ akɛ Yesu kase eŋwɛi Tsɛ ni esumɔɔ lɛ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi. (Yohane 14:9) Biblia lɛ kaiɔ wɔ akɛ Yehowa kɛ “wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ teŋ jekɛɛɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:27) Yehowa, mɔ ni ‘boɔ sɔlemɔ toi’ lɛ efee klalo be fɛɛ be akɛ ebaaye ebua enɔkwa tsuji kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ni kɛ tsui kpakpa taoɔ esɛɛ gbɛ ni amɛsɔmɔ lɛ lɛ. (Lala 65:3) Bo lɛ, susumɔ enɛ he okwɛ—Mɔ ni yɔɔ hewalɛ ni ehe hiaa fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ nɔŋŋ ji mɔ ni anyɛɔ abɛŋkɛ lɛ fe fɛɛ! Yesu sumɔɔ gbɔmɛi taakɛ e-Tsɛ lɛ hu feɔ lɛ. Yɛ yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, wɔbaasusu Yesu tsuiŋ suɔmɔ ni mli kwɔ lɛ he. Kɛlɛ, mɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu ejaakɛ amɛna yɛ gbɛ ni waaa nɔ akɛ esumɔɔ mɛi. Nyɛhaa wɔsusua Yesu sui ni ha ana akɛ eyɛ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ateŋ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ akase Yesu?

13 Mɛi na yɛ gbɛ ni waaa nɔ akɛ Yesu yɛ amɛhe miishɛɛ. Kɛ́ Yesu yɛ nibii babaoo ni esa akɛ etsu yɛ be kukuoo mli po lɛ, no haaa mɛi ahe miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ alaaje. Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, beni nakai fɔlɔi lɛ kɛ amɛbii lɛ tee Yesu ŋɔɔ lɛ, eyɛ mli akɛ no mli lɛ, Yesu yɛ nibii babaoo ni esa akɛ etsu moŋ, shi eha amɛba eŋɔɔ. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po efee eha fɔlɔi nɛkɛ! Gbekɛbii atsɔsemɔ wa waa yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ. Kɛlɛ, ehe miihia ni fɔlɔi aha amɛbii lɛ ana akɛ amɛbaanyɛ amɛbɛŋkɛ amɛ. Kɛ́ fɔlɔ ji bo lɛ, ole akɛ bei komɛi lɛ onáaa dekã kwraa ohaaa obi ni otsu ehiamɔ nii ahe nii oha lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ani obaanyɛ oha obi lɛ aná nɔmimaa akɛ etsɛŋ, obaaná be oha lɛ? Kɛ́ oye owiemɔ lɛ nɔ lɛ, no baaha obi lɛ ana akɛ tsuishitoo hi jogbaŋŋ. Ebaakase hu akɛ be fɛɛ be ni eeená naagba ko lɛ, ebaanyɛ eba oŋɔɔ.

14-16. (a) Mɛɛ shihilɛi ha Yesu fee e-klɛŋklɛŋ naakpɛɛ nii lɛ, ni mɛni hewɔ eji nifeemɔ ko ni sa kadimɔ waa lɛ? (b) Mɛni naakpɛɛ nii ni Yesu fee yɛ Kana lɛ ha ana yɛ ehe, ni mɛni fɔlɔi baanyɛ akase kɛjɛ mli?

14 Yesu ha mɛi na akɛ esusuɔ amɛnaagbai ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ klɛŋklɛŋ naakpɛɛ nii ni Yesu fee lɛ he okwɛ. Etee yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi yɛ Kana, ni ji maŋ ko ni yɔɔ Galilea lɛ. Naagba ko ni yɔɔ hiɛgbele ba—wein lɛ tã! Yesu nyɛ Maria ha ebi lɛ le nɔ ni eba lɛ. Ni mɛni Yesu fee yɛ he? Ekɛɛ tsuji lɛ akɛ amɛwo tɛ botokui ekpaa amli nu obɔ̃bɔ̃. Beni ayɛ nu lɛ eko kɛyaha mɔ ni kwɛɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ nɔ ní esa enaa lɛ, naa, wein kpakpa! Ani eshwɛ mɛi lɛ akpa? Dabi, nu lɛ “etsɔ wein.” (Yohane 2:1-11) Adesai eshwe kɛjɛ jeeŋmɔ akɛ amɛbaaha nɔ ko atsɔ nɔ kroko. Mɛi komɛi ni hi shi yɛ blema ni atsɛɔ amɛ alchemists lɛ ka afii ohai abɔ akɛ amɛbaaha sumui atsɔ shika tsuru. Amɛyeee omanye—eyɛ mli akɛ sumui kɛ shika tsuru yɛ nibii komɛi ni je amɛhe waa. a Ni nu kɛ wein hu? Yɛ adebɔɔ nibii ahe nilee naa lɛ, nibii enyɔ pɛ ni futuɔ ni anáa nu. Shi nibii akpei abɔ, ni amɛteŋ ekomɛi po lɛ nibii krokomɛi srɔtoisrɔtoi hɔlɔ mli lɛ ji nɔ ni futuɔ ni anáa wein! Mɛni hewɔ Yesu baafee naakpɛɛ nɔ ko ni sa kadimɔ waa tamɔ nɛkɛ yɛ nɔ ni kɛ wɔɔkɛɛ lɛ eji naagba fioo ko, ni ji wein kɛkɛ ni etã yɛ yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ ko shishi lɛ hewɔ?

15 Enɛ jeee naagba fioo kɛha ayemforo lɛ kɛ ewu lɛ. Yɛ blema Israel lɛ, kɛ́ afɔ̃ mɔ ko nine lɛ ehe miihia waa ni afee lɛ gbɔ. Kulɛ, wein ni tã yɛ yookpeemɔ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ shishi lɛ baawo ayemforo lɛ kɛ ewu lɛ hiɛgbele, ni ebaagbe amɛyookpeemɔ lɛ he guɔ, ni amɛhiɛ kpaŋ enɛ nɔ kɔkɔɔkɔ afii abɔ. Enɛ ji naagba kpele kɛha amɛ, ni Yesu hu na lɛ nakai nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, efee shihilɛ lɛ he nɔ ko. Ani ona nɔ hewɔ ni mɛi kɛ amɛnaagbai yaa eŋɔɔ lɛ?

Ha obi lɛ ana akɛ ebaanyɛ ebɛŋkɛ bo, ni ákɛ osusuɔ ehe lɛɛlɛŋ

16 Shikome ekoŋŋ lɛ, fɔlɔi baanyɛ akase nɔ ko ni hi jogbaŋŋ yɛ biɛ. Kɛ́ obi ba oŋɔɔ kɛ naagba ko ni miihao lɛ lɛ, te obaafee onii oha tɛŋŋ? Ekolɛ obaanu he akɛ enaagba lɛ jeee nɔ ko kwraa ni obaatswa oshɛ ofɔ̃. Kɛ́ okwɛɛɛ ni ahi lɛ, obaaŋmɔ lɛ po yɛ enaagba lɛ hewɔ. Kɛ́ okɛ obi lɛ naagba lɛ to onɔ̃ lɛ he lɛ, ekolɛ yɛ anɔkwale mli lɛ, obi lɛ nɔ̃ lɛ baafee tamɔ nɔ ni he ehiaaa. Shi kaimɔ akɛ, enɛ jeee nɔ ko bibioo kɛha obi lɛ! Kɛ́ enɛ miigba mɔ ni osumɔɔ lɛ waa lɛ naa lɛ, ani esaaa akɛ egbaa bo hu onaa? Kɛ́ oha obi lɛ na akɛ osusuɔ enaagbai lɛ ahe lɛ, ebaaha ena akɛ oji fɔlɔ ni ebaanyɛ ebɛŋkɛ bo.

17. Mɛɛ mlijɔlɛ he nɔkwɛmɔnɔ Yesu fee, ni mɛni hewɔ kɛ́ mɔ ko jieɔ su nɛɛ kpo lɛ, no tsɔɔ akɛ eyɛ ekãa lɛ?

17 Taakɛ wɔkase yɛ Yitso 3 lɛ mli lɛ, Yesu mli jɔ ni ebaa ehe shi. (Mateo 11:29) Mlijɔlɛ ji su ko ni hi jogbaŋŋ, ni eji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ mɔ ko baa ehe shi kɛjɛɔ etsuiŋ. Eji Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yibii lɛ fã, ni ekɛ nilee ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ yɛ tsakpãa. (Galatabii 5:22, 23; Yakobo 3:13) Beni awoɔ Yesu mli la waa po lɛ, eye ehe nɔ. Emlijɔlɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ ehiɛ waaa. Woloŋlelɔ ko wie su nɛɛ he akɛ: “Kpoofeemɔ ji su ko ni ebiɔ ekãa waa dani anyɛɔ ajieɔ lɛ kpo.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ, ebaabi ni wɔná ekãa koni wɔnyɛ wɔmɔ wɔtsui mli ni wɔkɛ mɛi aye yɛ mlijɔlɛ naa. Shi kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ lɛ, Yehowa baaye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔkase Yesu mlijɔlɛ lɛ, ni no baaha mɛi anyɛ abɛŋkɛ wɔ waa fe tsutsu lɛ.

18. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ akɛ Yesu nuɔ nii ashishi, ni mɛni hewɔ osusuɔ akɛ su ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aha mɛi abɛŋkɛ mɔ ko lɛ?

18 Yesu nu nii ashishi. Beni Yesu yɔɔ Tiro lɛ, yoo ko kɛ ebiyoo ni “miina nɔ̃ kɛ daimonio” ba eŋɔɔ. Yesu tsɔ gbɛi srɔtoi etɛ nɔ eha yoo lɛ le akɛ, esumɔɔɔ ni efeɔ nɔ ni yoo lɛ taoɔ lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, efooo yoo lɛ daaŋ; nɔ ni ji enyɔ lɛ, etsɔɔ yoo lɛ nɔ hewɔ ni esaaa akɛ efeɔ nɔ ni yoo lɛ biɔ lɛ; ni nɔ ni ji etɛ lɛ, eha yoo lɛ nɔkwɛmɔnɔ ni ha ena nɔ ni etaoɔ etsɔɔ lɛ faŋŋ. Kɛlɛ, ani efee enii keketee ni eŋmɛɛɛ saji ahe? Ani Yesu miitsɔɔ akɛ yoo lɛ miitao sane eeha ehe akɛni ekɛ gbɔmɔ wulu ni tamɔ nɛkɛ miitaa sane naa lɛ hewɔ? Dabi, yoo nɛɛ yɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yesu mli. Yoo lɛ biii yelikɛbuamɔ nɛɛ shikome pɛ, shi moŋ etee nɔ ebi shii abɔ yɛ be mli ni ena faŋŋ akɛ Yesu sumɔɔɔ ni efee nakai lɛ fɛɛ sɛɛ. Yesu na hemɔkɛyeli kpele ni ha yoo lɛ tee nɔ ebi nɔ ni etao lɛ, ni no ha etsa ebiyoo lɛ. (Mateo 15:22-28) Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔ ni Yesu nuɔ nii ashishi, ni ji akɛ, bɔ ni esumɔɔ akɛ ebo mɛi atoi ni eye ebua amɛ kɛji esa akɛ efee nakai lɛ ha mɛi ná he miishɛɛ akɛ amɛaabɛŋkɛ lɛ!

Ani Oji Mɔ ni Anyɛɔ Abɛŋkɛɔ?

19. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle akɛ wɔji mɛi ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ wɔ lɛɛlɛŋ lɛ?

19 Mɛi naa amɛhe akɛ mɛi baanyɛ abɛŋkɛ amɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi ni yɔɔ hegbɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi fɔɔ kɛɛmɔ akɛ, mɛi ni yɔɔ amɛshishi lɛ baanyɛ aba amɛŋɔɔ be fɛɛ be. Shi Biblia lɛ kɛ kɔkɔbɔɔ nɛɛ haa akɛ: “Mɛi babaoo tsɛɔ amɛhe anɔkwafoi; shi anɔkwafo lɛ namɔ yoɔ lɛ?” (Abɛi 20:6, Ga Biblia hee) Ewaaa akɛ wɔɔkɛɛ akɛ wɔji mɛi ni abaanyɛ abɛŋkɛ wɔ, shi ani wɔmiikase suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni Yesu jie lɛ kpo lɛ lɛɛlɛŋ? Jeee bɔ ni wɔnaa wɔhe wɔhaa lɛ ni tsɔɔ akɛ wɔmiifee nakai, shi moŋ bɔ ni mɛi krokomɛi naa wɔ amɛhaa lɛ ni tsɔɔ. Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɛmlijɔlɛ lɛ nyɛhaa gbɔmɛi fɛɛ alea!” (Filipibii 4:5) Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ: ‘Te mɛi krokomɛi naa mi amɛhaa tɛŋŋ? Mɛɛ gbɛ́i mifee miha mihe?’

Asafoŋ onukpai bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛfee mɛi ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ amɛ

20. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni Kristofoi asafoŋ onukpai lɛ afee mɛi ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ amɛ lɛ? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔkpaa babaoo fe nine gbɛ kɛjɛɔ asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ lɛ?

20 Esa akɛ Kristofoi asafoŋ onukpai titri abɔ mɔdɛŋ afee mɛi ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ amɛ. Amɛmiisumɔ waa ni amɛfee amɛnii yɛ nɔ ni aŋma yɛ Yesaia 32:1, 2 lɛ naa, akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aaatsɔ tamɔ abobaahe yɛ kɔɔyɔɔ naa kɛ teemɔhe yɛ nyɔŋmɔnɛmɔ naa, tamɔ faai yɛ ŋã kpataa nɔ loo tɛsaa kpele ko ni haa hɔ̃ɔŋ yɛ shikpɔŋ gbiŋ nɔ.” Kɛ́ asafoŋ onukpa ko baanyɛ ekɛ hebuu, hewalɛwoo, kɛ miishɛjemɔ ni tamɔ nɛkɛ aha lɛ, no lɛ, ja efee mɔ ko ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ebɛ mlɛo akɛ onukpai lɛ aaafee nakai be fɛɛ be, ejaakɛ sɔ̃i babaoo jwere amɛnɔ yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli. Fɛɛ sɛɛ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛfeŋ amɛhe mɛi ni bɛ dekã ni amɛkɛaatsu Yehowa tooi lɛ ahiamɔ nii ahe nii. (1 Petro 5:2) Asafoŋbii lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkakpa babaoo fe nine gbɛ kɛmiijɛ hii anɔkwafoi nɛɛ adɛŋ, ni amɛbaa amɛhe shi daa, ni amɛkɛ onukpai lɛ feɔ ekome.—Hebribii 13:17.

21. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ afee mɛi ni amɛbii baanyɛ abɛŋkɛ amɛ, ni mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Fɔlɔi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaná be amɛha amɛbii lɛ be fɛɛ be. Enɛ ji hiɛdɔɔ sane! Esa akɛ amɛha amɛbii lɛ aná hekɛnɔfɔɔ akɛ, Tsɛ loo Nyɛ ji mɔ ni sa fe fɛɛ akɛ amɛbaagba lɛ amɛteemɔŋ sane. No hewɔ lɛ, esa akɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ afee mɛi ni mli jɔ ni nuɔ nii ashishi, jeee mɛi ni kɛ́ amɛbi gba amɛ etɔmɔ ko loo esusu nii ahe yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ nɔŋŋ kɛkɛ lɛ, amɛtsui eba. Beni fɔlɔi toɔ amɛtsui shi kɛtsɔseɔ amɛbii lɛ, esa akɛ amɛfee amɛnii bɔ ni baaha amɛbii lɛ anyɛ amɛkɛ amɛ agba sane be fɛɛ be. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔ fɛɛ wɔmiisumɔ ni mɛi anyɛ abɛŋkɛ wɔ, taakɛ mɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu lɛ. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni Yesu musuŋ tsɔ̃ lɛ kɛjɛ etsuiŋ lɛ he—ni enɛ ji sui titrii ni ha mɛi nyɛ amɛbɛŋkɛ lɛ lɛ ateŋ ekome.

a Adebɔɔ nibii ahe nilelɔi le akɛ sumui hiɛ sui ni tamɔ shika tsuru sui lɛ nɔŋŋ. Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ adebɔɔ nibii ahe nilelɔi komɛi ebɔ mɔdɛŋ amɛkɛ sumui fioo ko efee shika tsuru, shi gbɛ nɔ ni atsɔ afee lɛ bi la hewalɛ babaoo aahu akɛ eha abɔ nyɔmɔ pii, ni no hewɔ lɛ, nilee bɛ mli akɛ aaafee nakai.