Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 13

‘Misumɔɔ Tsɛ Lɛ’

‘Misumɔɔ Tsɛ Lɛ’

1, 2. Mɛni bɔfo Yohane ha ale yɛ naagbee gbɛkɛ ni bɔfoi lɛ kɛ Yesu hi shi lɛ he?

 NUUMO ko kɛ eniŋmaa tso tsɔ inki mli koni eŋmala nibii komɛi ni eyi ejwɛŋmɔŋ obɔ lɛ. Nuumo nɛɛ gbɛ́i ji Yohane, ni lɛ ji Yesu Kristo bɔfoi lɛ ateŋ mɔ ni eshwɛ. Yɛ be ni wɔwieɔ he nɛɛ mli lɛ, no mli lɛ Yohane eye aaafee afii 100, ni egbala ejwɛŋmɔ kɛtee nibii ni tee nɔ yɛ gbi gbɛkɛ ko ni sa kadimɔ waa—ni ji naagbee be ni lɛ Yohane lɛ kɛ enanemɛi bɔfoi krokomɛi lɛ kɛ Yesu hi shi dani E-gbo lɛ nɔ, ni aaafee afii 70 eho kɛjɛ nakai gbɛkɛ lɛ. Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua Yohane ni enyɛ ekai, ni eŋmala nibii fɛɛ ni tee nɔ lɛ fitsofitso.

2 Nakai gbɛkɛ lɛ, Yesu fee lɛ faŋŋ akɛ etsɛŋ ni abaagbe lɛ. Yohane pɛ ji mɔ ni ha ale yiŋtoo hewɔ ni Yesu ŋmɛ gbɛ ni apiŋ lɛ kɛtee gbele mli lɛ akɛ: “Beni afee ni je lɛ aná ale akɛ misumɔɔ tsɛ lɛ ni bɔ ni tsɛ lɛ wo mi kita lɛ nakai mifeɔ hewɔ lɛ: Nyɛtea shi, nyɛhaa wɔjea biɛ.”—Yohane 14:31.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ esumɔɔ e-Tsɛ lɛ?

3 “Misumɔɔ tsɛ lɛ.” Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha Tsɛ lɛ he hiaa lɛ fe nɔ fɛɛ nɔ. Enɛ etsɔɔɔ akɛ be fɛɛ be lɛ, wiemɔ nɛɛ kã enaa ni eewie. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ mli he ni wɔnaa akɛ Yesu wie tɛ̃ɛ akɛ esumɔɔ e-Tsɛ lɛ pɛ ji Yohane 14:31 lɛ. Kɛlɛ, Yesu hi shi yɛ nakai wiemɔi lɛ anaa. Ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ kpo daa gbi. Ekãa kɛ toiboo ni Yesu fee, kɛ agbɛnɛ hu, ehiɛ ni emia lɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ Nyɔŋmɔ. Suɔmɔ nɛɛ ye ebua lɛ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli fɛɛ.

4, 5. Mɛɛ suɔmɔ nɛkɛ Biblia lɛ wieɔ he babaoo, ni mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha Yehowa lɛ he?

4 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi komɛi susuɔ akɛ mɛi ni jieɔ suɔmɔ kpo lɛ ahiɛ waaa. Ekolɛ amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ yaa suɔmɔ he adesãi kɛ suɔmɔ lalai anɔ, loo ekolɛ amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ po yaa miishɛɛ ní bei pii lɛ anáa yɛ nuu kɛ yoo teŋ suɔmɔ mli lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ wieɔ nuu kɛ yoo teŋ suɔmɔ he moŋ, shi efeɔ nakai yɛ gbɛ ni bulɛ yɔɔ mli waa nɔ fe bɔ ni wɔnaa ni mɛi babaoo feɔ amrɔ nɛɛ. (Abɛi 5:15-21) Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ wieɔ suɔmɔ kroko he babaoo. Suɔmɔ nɛɛ jeee hedɔɔ loo henumɔ ko ni anáa yɛ be kukuoo ko mli kɛkɛ; ni asaŋ ejeee susumɔi ni wooo yibii kpakpai ni je lɛŋ wolokasemɔ haa anáa. Ekɔɔ tsui lɛ kɛ jwɛŋmɔ lɛ fɛɛ he. Suɔmɔ nɛɛ jɛɔ wɔmligbɛ tɔ̃ɔ, ni edamɔ shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ anɔ, ni anaa enɛ yɛ nifeemɔi kpakpai amli. Ejeee nɔ ko fɛlɛfɛlɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Suɔmɔ sɛɛ efooo gbi ko gbi ko.”—1 Korintobii 13:8.

5 Yɛ adesai fɛɛ ni ehi shi pɛŋ lɛ ateŋ lɛ, Yesu ji mɔ ni sumɔ Yehowa fe fɛɛ. Mɔ ko mɔ ko bɛ ni enyɛ ehi shi yɛ wiemɔi ni Yesu tsɔɔ akɛ no ji Nyɔŋmɔ kitai lɛ ateŋ otu lɛ naa fe Yesu. Ekɛɛ akɛ: “Suɔmɔ Nuŋtsɔ o-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ fɛɛ kɛ onyɛmɔ fɛɛ!” (Marko 12:30) Te fee tɛŋŋ ni Yesu ná suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ eha suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli wa beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase lɛ?

Suɔmɔ Wekukpãa ni Mli Wa ni Etsɛ Fe Fɛɛ

6, 7. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Abɛi 8:22-31 lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ he, shi jeee nilee diɛŋtsɛ lɛ he lɛ?

6 Ani okɛ onaanyo ko efee ekome kɛtsu nitsumɔ ko pɛŋ ni ona akɛ no ha nyɛnaanyobɔɔ lɛ mli wa waa fe tsutsu lɛ? Niiashikpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ aha onu suɔmɔ ni bakã Yehowa kɛ e-Bi koome lɛ teŋ lɛ shishi. Wɔtsi ŋmalɛ ni yɔɔ Abɛi 8:30 lɛ tã shii abɔ, shi amrɔ nɛɛ nyɛhaa wɔsusua nibii ni awieɔ he ni atsi ŋmalɛ nɛɛ tã yɛ mli lɛ ahe wɔkwɛa. Kɛjɛ kuku 22 kɛyashi 31 lɛ, wɔnaa akɛ, akɛ mumɔ tsirɛ mɔ ni ŋma Abɛi awolo lɛ ni ewie nilee he oookɛɛ eji gbɔmɔ. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ wiemɔi nɛɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ he lɛ?

7 Nilee wie yɛ kuku 22 (Ga Biblia hee) lɛ mli akɛ: “Mi Yehowa bɔ kɛje enitsumɔ shishi; miji klɛŋklɛŋ nɔ yɛ eblema nitsumɔi lɛ ateŋ.” Wiemɔi nɛɛ kɔɔɔ nilee diɛŋtsɛ he, ejaakɛ ‘abɔɔɔ’ su ni ji nilee lɛ. Akɛni Yehowa bɛ shishijee ni eyɛ nilee be fɛɛ be hewɔ lɛ, nilee bɛ shishijee. (Lala 90:2) Shi Nyɔŋmɔ Bi lɛ ji “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi.” Abɔ lɛ; lɛ ji Yehowa nitsumɔi lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nɔ̃. (Kolosebii 1:15) Taakɛ Abɛi awolo lɛ tsɔɔ lɛ, Bi lɛ yɛ dani afee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ. Ni ákɛ Wiemɔ lɛ, loo Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Naawielɔ lɛ, ejie Yehowa nilee lɛ kpo yɛ gbɛ ni yeɔ emuu nɔ.—Yohane 1:1.

8. Yɛ bei babaoo ni Bi lɛ kɛhi ŋwɛi dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ mɛni efeɔ, ni mɛni esa akɛ eba wɔjwɛŋmɔŋ kɛ́ adebɔɔ nii lɛ eko fee wɔ fɛo waa lɛ?

8 Yɛ be babaoo ni Bi lɛ kɛhi ŋwɛi dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ mɛni efeɔ? Kuku 30 lɛ kɛɔ wɔ akɛ eyɛ Nyɔŋmɔ masɛi akɛ “ŋaalɔ.” Mɛni no tsɔɔ? Kolosebii 1:16 lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Emli abɔ nii [krokomɛi] fiaa yɛ, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ, . . . nii [krokomɛi] fɛɛ lɛ, enɔ atsɔ abɔ, ni lɛ nɔŋŋ abɔ aha.” No hewɔ lɛ, Yehowa, ni ji Bɔlɔ lɛ kɛ e-Bi, ni ji Ŋaalɔ lɛ tsu nii kɛbɔ nibii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ lɛ—kɛjɛ mumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, jeŋ muu ni wɔnaa nɛɛ, shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ tsei kɛ kooloi srɔtoisrɔtoi babaoo lɛ anɔ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ nɔ bɔɔ nii ni nɔ kwɔ fe fɛɛ, ni ji adesa lɛ nɔ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ bɔ ni Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii lɛ ato bɔ ni tsũ tɛŋlɔ ko kɛ tsumalɔ ko feɔ ekome kɛmaa tsũ yɛ bɔ ni tsũ tɛŋlɔ lɛ etɛŋ tsũ lɛ naa pɛpɛɛpɛ lɛ he. Kɛ́ adebɔɔ nibii lɛ ateŋ eko fee wɔ fɛo waa lɛ, no lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔkɛ yijiemɔ miiha Tsũ Tɛŋlɔ Kpele lɛ. (Lala 19:2) Ni kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔkai hu akɛ, Bɔlɔ lɛ kɛ ‘eŋaalɔ’ lɛ efee ekome kɛtsu nii be kplaŋŋ kɛ miishɛɛ.

9, 10. (a) Mɛni ha wekukpãa ni kã Yehowa kɛ e-Bi lɛ teŋ lɛ mli wa waa lɛ? (b) Mɛni baanyɛ aha wekukpãa ni kã okɛ oŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ lɛ mli awa waa?

9 Kɛ́ adesai enyɔ ni yeee emuu fee ekome kɛtsu nii lɛ, bei pii lɛ naataamɔ baa amɛteŋ. Ebɛ lɛ nakai yɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ gbɛfaŋ! Bi lɛ kɛ Tsɛ lɛ tsu nii afii babaoo, ni ‘emii shɛɔ ehe daa yɛ ehiɛ.’ (Abɛi 8:30) Hɛɛ, emii shɛ ehe beni ekɛ e-Tsɛ lɛ yɔɔ lɛ, ni nakai nɔŋŋ hu e-Tsɛ lɛ mii shɛ ehe. Bi lɛ baje e-Tsɛ lɛ waa, ni ekase Nyɔŋmɔ sui lɛ. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ wekukpãa ni yɔɔ Bi lɛ kɛ Tsɛ lɛ teŋ lɛ mli bawa waa! No hewɔ lɛ, abaanyɛ atsɛ wekukpãa nɛɛ akɛ suɔmɔ wekukpãa ni mli wa ni etsɛ fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ.

10 Shi, mɛni enɛ tsɔɔ kɛha wɔ? Ekolɛ obaanu he akɛ onyɛŋ oná okɛ Yehowa teŋ wekukpãa ni mli wa tamɔ nɛkɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔteŋ mɔ ko bɛ gbɛhe ni nɔ kwɔ tamɔ Bi lɛ. Kɛlɛ, wɔyɛ hegbɛ ko ni nɔ bɛ. Kaimɔ akɛ, Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ tsu nii, ni no ha ebɛŋkɛ Lɛ waa. Yehowa jɛɔ esuɔmɔ mli ehaa wɔ hegbɛ koni wɔtsɔmɔ ‘ehefatalɔi nitsulɔi.’ (1 Korintobii 3:9) Beni wɔnyiɛɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ, wɔji Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi. No baaha suɔmɔ wekukpãa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa waa. Ani hegbɛ ko yɛ ni fe enɛ?

Bɔ ni Yesu Tee Nɔ Ewaje Suɔmɔ ni Eyɔɔ Kɛha Yehowa Lɛ

11-13. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔbu suɔmɔ akɛ fɔfɔi ni adu yɛ abɔɔ mli lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ha suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ mli wa beni eji oblanyo fioo lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ tsɔɔ akɛ esumɔɔ waa ni ekase Yehowa he nii beni ebako shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛ sɛɛ mli beni ebatsɔ adesa lɛ?

11 Yɛ gbɛi pii anɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbu suɔmɔ ni yɔɔ wɔtsui mli lɛ akɛ fɔfɔi ni adu yɛ abɔɔ mli. Taakɛ fɔfɔi ji lɛ, kɛ́ suɔmɔ baada ni efee frɔ̃frɔ̃ lɛ, esa akɛ wɔshwie nɔ nu ni wɔkwɛ nɔ jogbaŋŋ. Kɛ́ aku hiɛ ashwie nɔ, ni ashwieee nɔ nu lɛ, egboɔ. Yesu ebuuu suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ akɛ nɔ ko ni yɔɔ fɛlɛfɛlɛ. Etee nɔ eha esuɔmɔ lɛ mli wa ni ehe ejɔɔɔ beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Nyɛhaa wɔkwɛa gbɛ ni etsɔ nɔ efee nakai.

12 Susumɔ be ni Yesu ni edako lɛ fã enaa yɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ he ekoŋŋ okwɛ. Kaimɔ nɔ ni ekɛɛ efɔlɔi ni ehao lɛ: “Mɛɛba ni nyɛtaoɔ mi? Ani nyɛleee akɛ esa mi akɛ mihiɔ shi yɛ nii ni ji mitsɛ nɔ̃ lɛ mli?” (Luka 2:49) Ákɛ oblanyo fioo lɛ, eeenyɛ efee akɛ no mli lɛ, Yesu kaiii shihilɛ mli ni eyɔɔ dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he nɔ ko kwraa. Fɛɛ sɛɛ lɛ, suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa ni ji e-Tsɛ lɛ mli wa waa. Ele akɛ esa akɛ ajie suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo yɛ jamɔ mli. No hewɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ he ko he ko bɛ ni Yesu náa he miishɛɛ fe e-Tsɛ jamɔhe krɔŋŋ lɛ. Esumɔɔ akɛ eya jɛmɛ be fɛɛ be, ni esumɔɔɔ akɛ eshiɔ jɛmɛ. Kɛfata he lɛ, eyaaa jɛmɛ akɛ eyaakwɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ kɛkɛ. Eesumɔ ni ekase Yehowa he nii, ni etsɔɔ mɛi nɔ ni ele. Shwelɛ ni tamɔ nɛkɛ ni ená lɛ ejeee shishi beni eye afii 12 lɛ, ni asaŋ ewaaa jɛmɛ hu.

13 Dani Bi lɛ aaaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ, ekɛ miishɛɛ ekase nii kɛjɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ. Gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 50:4-6 lɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa tsɔse e-Bi lɛ jogbaŋŋ yɛ gbɛfaŋnɔ ni ebaatsu akɛ Mesia lɛ he. Eyɛ mli akɛ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ bi ni Bi lɛ akase akɛ Mɔ ni Yehowa Efɔ Lɛ Mu lɛ kɛ shihilɛi ni mli wawai baakpe moŋ, shi Bi lɛ tee nɔ ekase enɛ kɛ miishɛɛ. Sɛɛ mli beni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ebada kɛtsɔ onukpa lɛ, ená he miishɛɛ be fɛɛ be akɛ ebaaya e-Tsɛ we lɛ ni ekɛ ehe awo jamɔ nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ amli ni eye ebua kɛtsɔɔ mɛi nibii ni Yehowa taoɔ ni amɛle lɛ. No hewɔ lɛ, Biblia lɛ bɔ amaniɛ akɛ, Yesu yaa sɔlemɔwe lɛ kɛ kpeehe lɛ daa. (Luka 4:16; 19:47) Kɛ́ wɔmiisumɔ ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ mli aya nɔ awa ni ehe akajɔ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ adɔ Kristofoi akpeei yaa he, ejaakɛ jɛmɛ wɔjáa Yehowa, ni wɔkaseɔ ehe nii babaoo yɛ, ni no haa hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli waa.

“Ekwɔ gɔŋ lɛ, ekome too, ní eyasɔle”

14, 15. (a) Mɛni hewɔ Yesu sumɔ ni ekome ehi he ko banee lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu sɔlemɔi lɛ tsɔɔ akɛ wekukpãa ni bɛŋkɛ kpaakpa kã ekɛ e-Tsɛ lɛ teŋ ni eyɛ bulɛ kɛha e-Tsɛ lɛ?

14 Agbɛnɛ hu, Yesu waje suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ kɛtsɔ sɔlemɔ ni esɔleɔ daa lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ eji mɔ ko ni yɔɔ naanyobɔɔ su ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ moŋ, shi esa kadimɔ waa akɛ bei komɛi lɛ, esumɔɔ ni ekome too ehi he ko. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Luka 5:16 lɛ kɛɔ akɛ: “Egbala ehe shi kɛtee ŋa nɔ ni eyasɔle.” Nakai nɔŋŋ hu Mateo 14:23 lɛ kɛɔ akɛ: “Ni beni ewo asafoi lɛ agbɛ lɛ, ekwɔ gɔŋ lɛ, ekome too, ní eyasɔle. Shi beni je na lɛ, ekome too eyɔɔ jɛi.” Jeee akɛ Yesu sumɔɔɔ ni ebɛŋkɛɔ mɛi, loo esumɔɔɔ ni ekɛ mɛi bɔɔ hewɔ ni etse ehe banee yɛ bei nɛɛ kɛ bei krokomɛi amli lɛ, shi efeɔ nakai bɔni afee ni enyɛ ejɛ etsuiŋ ekɛ e-Tsɛ Yehowa pɛ agba sane yɛ sɔlemɔ mli.

15 Bei komɛi lɛ, kɛ́ Yesu miisɔle lɛ, ekɛ wiemɔ “Aba, ataa!” tsuɔ nii. (Marko 14:36) Yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ, wiemɔ “Aba” lɛ ji gbɛ́i kroko ni weku kɔkrɔɔ mlibii kɛtsɛɔ Tsɛ “ataa.” Bei pii lɛ, eji klɛŋklɛŋ wiemɔi ni gbekɛ ko kaseɔ lɛ ateŋ ekome. Kɛlɛ, bulɛ yɛ he. Wiemɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ wekukpãa ni bɛŋkɛ kpaakpa kã Bi lɛ ni kɛ e-Tsɛ ni esumɔɔ lɛ lɛ wieɔ lɛ teŋ, ni agbɛnɛ hu, etsɔɔ bulɛ ni mli kwɔ ni Bi lɛ yɔɔ kɛha Yehowa gbɛhe akɛ Tsɛ lɛ. Wɔnaa wekukpãa ni bɛŋkɛ kpaakpa nɛɛ kɛ bulɛ ni Yesu yɔɔ kɛha e-Tsɛ lɛ yɛ esɔlemɔi fɛɛ ni aŋmala ashwie shi lɛ amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Yohane yitso 17 lɛ, bɔfo Yohane bɔ sɔlemɔ kakadaŋŋ ni Yesu jɛ etsuiŋ esɔle yɛ E-naagbee gbɛkɛ lɛ nɔ lɛ he amaniɛ. Etaa wɔtsuiŋ waa kɛji wɔkase nakai sɔlemɔ lɛ, ni ehe miihia hu ni wɔfee nakai—jeee kɛtsɔ Yesu wiemɔi lɛ ni wɔɔti mli wɔkɛɛ shii abɔ lɛ nɔ, shi moŋ kɛtsɔ gbɛi srɔtoi anɔ ni wɔɔtao koni wɔ kɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ agba sane kɛjɛ wɔtsuiŋ be fɛɛ be lɛ nɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaaha suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli awa waa, ni ehe ejɔŋ.

16, 17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu wiemɔi tsɔɔ akɛ esumɔɔ e-Tsɛ lɛ? (b) Te Yesu wie bɔ ni e-Tsɛ haa mɔ nɔ̃ lɛ he eha tɛŋŋ?

16 Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, Yesu etiii wiemɔ ni ji “misumɔɔ tsɛ lɛ” mli shii abɔ. Shi bei babaoo lɛ, ewiemɔi tsɔɔ akɛ esumɔɔ e-Tsɛ lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: ‘Miijie oyi, Ataa, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Nuŋtsɔ.’ (Mateo 11:25) Beni wɔkaseɔ wolo nɛɛ Fã 2 lɛ, wɔna akɛ Yesu sumɔ akɛ ejie e-Tsɛ lɛ yi kɛtsɔ mɛi krokomɛi ni eye ebua amɛ ni amɛbale e-Tsɛ lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ Yehowa to tsɛ ko ni yɔɔ he miishɛɛ akɛ ekɛ ebi ni ekɔ gbɛ fɔŋ lɛ nɔtɔmɔi baake lɛ lɛ he, ni etsɔɔ akɛ tsɛ nɛɛ mɛ aahu kɛyashi ebi ni etsake etsui lɛ ku esɛɛ eba, ni beni ena lɛ yɛ shɔŋŋ lɛ, esha foi ni eyakpee lɛ ni efua lɛ. (Luka 15:20) Namɔ, kɛji ekane bɔ ni Yesu wie Yehowa suɔmɔ lɛ kɛ bɔ ni ekɛ eshai faa nɛɛ he sane lɛ, etaŋ etsuiŋ?

17 Bei pii lɛ, Yesu jieɔ e-Tsɛ lɛ yi yɛ bɔ ni E-haa mɔ nɔ̃ waa lɛ hewɔ. Ekɛ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ fɔlɔi ni yeee emuu lɛ ahe tsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ wɔ-Tsɛ lɛ baaha wɔ fɛɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ni he hiaa wɔ lɛ. (Luka 11:13) Agbɛnɛ hu, Yesu wie hiɛnɔkamɔ ni Tsɛ lɛ ŋɔhaa faa lɛ he. Yesu kɛ miishɛɛ wie hiɛnɔkamɔ ni eyɔɔ akɛ ebaaku esɛɛ kɛya e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ ekoŋŋ yɛ ŋwɛi lɛ he. (Yohane 14:28; 17:5) Eha esɛɛnyiɛlɔi lɛ le nɔ ni Yehowa esaa eto Kristo “asafoku bibioo” lɛ—no ji hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi ní amɛyafata Mesia Maŋtsɛ lɛ he kɛye nɔ. (Luka 12:32; Yohane 14:2) Ni eshɛje efɔŋfeelɔ ko ni miigbo lɛ mii kɛ Paradeiso shihilɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ. (Luka 23:43) Ekã shi faŋŋ akɛ, bɔ ni Yesu wie e-Tsɛ lɛ he yɛ gbɛi nɛɛ anɔ akɛ ehaa mɔ nɔ̃ waa lɛ ye ebua lɛ ni etee nɔ ewaje suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ. Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo ena akɛ, kɛ́ amɛwie Yehowa kɛ nibii ni esaa eto mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ ahe lɛ, ewajeɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha lɛ lɛ loo hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ emli lɛ waa.

Ani Obaakase Bɔ ni Yesu Sumɔɔ Yehowa Lɛ?

18. Mɛni ji gbɛ ni he hiaa ni esa akɛ wɔtsɔ nɔ wɔkase Yesu, ni mɛni hewɔ?

18 Gbɛi fɛɛ ni esa akɛ wɔtsɔ nɔ wɔkase Yesu lɛ ateŋ eko bɛ ni he hiaa fe enɛ: Esa akɛ wɔsumɔ Yehowa kɛ wɔtsui fɛɛ, wɔsusuma fɛɛ, wɔjwɛŋmɔ fɛɛ, kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ. (Luka 10:27) Jeee bɔ ni wɔnuɔ he wɔhaa lɛ kɛkɛ tsɔɔ akɛ wɔyɛ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ, shi esa akɛ eje kpo yɛ wɔnifeemɔi amli hu. Eŋɔɔɔ Yesu naa kɛkɛ akɛ eeenu he akɛ esumɔɔ e-Tsɛ lɛ, loo ni eeekɛɛ kɛkɛ akɛ “misumɔɔ tsɛ lɛ.” Ewie akɛ: ‘Beni afee ni je lɛ aná ale akɛ misumɔɔ tsɛ lɛ ni bɔ ni tsɛ lɛ wo mi kita lɛ nakai mifeɔ.’ (Yohane 14:31) Satan etswa mpoa akɛ adesa ko bɛ ni baajɛ esuɔmɔ mli fɛɛ esɔmɔ Yehowa. (Hiob 2:4, 5) Bɔni afee ni Yesu aha Satan naafolɔmɔ ni ehiii kwraa nɛɛ hetoo yɛ gbɛ ni fe fɛɛ nɔ lɛ, Yesu fee ekãa ni eha je lɛ na bɔ ni esumɔɔ e-Tsɛ lɛ ehaa. Efee toiboo kɛtee gbele mli po. Ani obaanyiɛ Yesu sɛɛ? Ani obaaha je lɛ ana akɛ osumɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ lɛɛlɛŋ?

19, 20. (a) Mɛni ji yiŋtoi titrii ahewɔ ni wɔsumɔɔ akɛ wɔya Kristofoi akpeei daa lɛ? (b) Te esa akɛ wɔbu aŋkro nikasemɔ, niianɔjwɛŋmɔ, kɛ sɔlemɔ wɔha tɛŋŋ?

19 Kɛ́ wɔhe aaawa yɛ mumɔŋ lɛ, no lɛ ehe miihia waa ni wɔná suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ. No hewɔ lɛ, Yehowa eto gbɛjianɔ kɛha wɔ koni wɔjá lɛ yɛ gbɛ ni baawaje suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔ-Tsɛ lɛ ni emli awa waa lɛ nɔ. Kɛ́ otee Kristofoi akpeei lɛ, esa akɛ oha ehi ojwɛŋmɔŋ akɛ, otee jɛmɛ koni oyajá Nyɔŋmɔ. Nɔ ni fata jamɔŋ nifeemɔi nɛɛ ahe ji, ni ofi sɔlemɔi ni ajɛɔ tsuiŋ asɔleɔ lɛ sɛɛ, ofata he kɛla yijiemɔ lalai, obo sane toi jogbaŋŋ, ni okɛ ohe awo nifeemɔi lɛ amli kɛ́ ebi ni ofee nakai. Agbɛnɛ hu, kpeei ni tamɔ nɛkɛ lɛ haa onáa hegbɛ koni okɛwo onyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ. (Hebribii 10:24, 25) Kɛ́ ojá Yehowa yɛ Kristofoi akpeei ashishi daa lɛ, ebaaye ebua bo koni suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli aya nɔ awa.

20 Nakai nɔŋŋ hu wɔbaanyɛ wɔwie yɛ aŋkro nikasemɔ, niianɔjwɛŋmɔ, kɛ sɔlemɔ he. Buu enɛɛmɛi akɛ hegbɛi ni oná ni okome too okɛ Yehowa aaashara. Beni okaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ojwɛŋɔ nɔ lɛ, belɛ Yehowa miiha oole esusumɔi. Beni osɔleɔ lɛ, belɛ oofɔse otsuiŋ ooshwie enɔ. Kaimɔ akɛ, sɔlemɔ biɔ babaoo fe nii ni abiɔ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ dɛŋ kɛkɛ. Sɔlemɔ hu ji hegbɛ ni onáa kɛdaa Yehowa shi yɛ nibii ni efeɔ ehaa bo lɛ hewɔ, ni ehaa onáa hegbɛ hu kɛjieɔ eyi yɛ enitsumɔi kpelei lɛ ahewɔ. (Lala 146:1) Kɛfata he lɛ, Yehowa yi ni okɛ miishɛɛ kɛ ekãa aaajie yɛ mɛi ateŋ lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni oootsɔ nɔ oda Yehowa shi, ni okɛtsɔɔ akɛ osumɔɔ lɛ.

21. Te suɔmɔ ni aaasumɔ Yehowa lɛ he hiaa ha tɛŋŋ, ni mɛni he wɔbaasusu yɛ yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli?

21 Suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ ji nɔ titri ni baaha oná miishɛɛ kɛya naanɔ. No ji nɔ ni kulɛ ehe hiaa Adam kɛ Hawa koni amɛye omanye—ni no nɔŋŋ ji nɔ kome ni amɛbɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaná. Suɔmɔ kɛha Yehowa ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni baanyɛ aha okpee hemɔkɛyeli lɛ he kai srɔtoi fɛɛ anaa, ni omia ohiɛ yɛ kaa fɛɛ kaa mli. No ji nɔ titri ni kadiɔ mɔ ko akɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ suɔmɔ kɛha wɔnaanyo gbɔmɔ lɛ yɛ tsakpãa. (1 Yohane 4:20) Yɛ yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, wɔbaapɛi bɔ ni Yesu jie suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi lɛ mli. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu nɔ hewɔ ni mɛi babaoo nyɛ amɛbɛŋkɛ Yesu waa lɛ he.