Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 16

‘Yesu Sumɔ Amɛ Kɛwula Shi’

‘Yesu Sumɔ Amɛ Kɛwula Shi’

1, 2. Te Yesu kɛ naagbee gbɛkɛ ni ekɛ ebɔfoi lɛ hi shi lɛ tsu nii eha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ naagbee be nɛɛ he hiaa lɛ waa lɛ?

 BENI Yesu kɛ ebɔfoi lɛ bua amɛhe naa yɛ ŋwɛitsu ko nɔ yɛ Yerusalem lɛ, no mli lɛ, ele akɛ nakai gbɛkɛ lɛ ji naagbee gbɛkɛ ni ekɛ amɛ baahi shi. Be ni ebaaku esɛɛ kɛya e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ eshɛ etã. Yɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi amli lɛ, abaamɔ Yesu ni abaaka ehemɔkɛyeli lɛ yɛ gbɛ ni afeko nakai dã nɔ. Kɛlɛ, ehaaa gbele ni kã ehiɛ lɛ agbala ejwɛŋmɔ kɛjɛ ebɔfoi lɛ ahiamɔ nii anɔ.

2 Yesu etsɔ hiɛ ekɛɛ ebɔfoi lɛ akɛ ebaashi amɛ, shi eyɛ nibii babaoo lolo ni ebaakɛɛ amɛ koni ekɛwo amɛ hewalɛ ni amɛnyɛ amɛdamɔ nibii ni kãmɔ amɛhiɛ lɛ anaa. No hewɔ lɛ, ekɛ naagbee be ni sa jogbaŋŋ nɛɛ tsu nii kɛtsɔɔ amɛ nibii ni he hiaa ni baaye abua amɛ ni amɛya nɔ amɛye anɔkwa. Wiemɔi ni ekɛtsu nii lɛ tsɔɔ akɛ edɔɔ amɛhe waa, ni ekɛko amɛ nibii ni tamɔ nakai dã. Shi, mɛni hewɔ Yesu susu ebɔfoi lɛ ahe waa fe lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ? Mɛni hewɔ nakai naagbee ŋmɛlɛtswai ni ekɛ amɛ hi shi lɛ he hiaa lɛ waa lɛ? Nɔ̃ hewɔ ji akɛ, esumɔɔ amɛ. Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha amɛ lɛ mli wa waa diɛŋtsɛ.

3. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yesu emɛɛɛ kɛyashi enaagbee gbɛkɛ lɛ dani ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ kpo lɛ?

3 Afii nyɔŋmai komɛi asɛɛ lɛ, akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Yohane ni ebɔ nibii ni tee nɔ yɛ nakai naagbee gbɛkɛ lɛ he amaniɛ, ni eje shishi akɛ: “Dani Hehoo gbi jurɔ lɛ aaashɛ lɛ, akɛni Yesu le akɛ eŋmɛlɛtswaa ni ekɛbaaje je nɛɛ mli kɛya tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ eshɛ hewɔ lɛ, bɔ ni esumɔɔ emɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ, nakai esumɔ amɛ kɛwula shi.” (Yohane 13:1) Yesu emɛɛɛ kɛyashi nakai gbɛkɛ lɛ dani ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha “emɛi” lɛ kpo. Ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha ekaselɔi lɛ kpo yɛ gbɛi srɔtoi anɔ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli fɛɛ. Ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔpɛi gbɛi ni etsɔ nɔ ejie suɔmɔ kpo lɛ ateŋ ekomɛi amli wɔkwɛ, ejaakɛ kɛ́ wɔkase lɛ yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, no tsɔɔ akɛ enɔkwa kaselɔi ji wɔ.

Eto Etsui Shi

4, 5. (a) Mɛni hewɔ Yesu to etsui shi eha ekaselɔi lɛ beni ekɛ amɛ sharaa lɛ? (b) Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ beni ena akɛ ebɔfoi lɛ ateŋ mɛi etɛ lɛ nyɛɛɛ ashi kpe yɛ Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ?

4 Suɔmɔ kɛ tsuishitoo yɛ tsakpãa. Taakɛ 1 Korintobii 13:4 lɛ tsɔɔ lɛ, “suɔmɔ toɔ etsui shi” ehaa mɛi. Ani Yesu to etsui shi eha ekaselɔi lɛ beni ekɛ amɛ sharaa lɛ? Hɛɛ, efee nakai! Taakɛ wɔna yɛ Yitso 3 lɛ mli lɛ, no mli lɛ ewa kɛha ebɔfoi lɛ akɛ amɛaaba amɛhe shi. Amɛtaa saji anaa shii abɔ yɛ amɛteŋ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ lɛ he. Te Yesu fee enii yɛ he eha tɛŋŋ? Ani emli wo la, ni ekɛ mlifu wie amɛhiɛ? Dabi, eto etsui shi ni ekɛ amɛ susu nii ahe, ni efee nakai po beni “naataamɔ” ni naa wa te shi yɛ amɛteŋ yɛ sane nɛɛ nɔŋŋ he yɛ naagbee gbɛkɛ ni ekɛ amɛ hi shi lɛ nɔ lɛ!​—Luka 22:24-30; Mateo 20:20-28; Marko 9:33-37.

5 Sɛɛ mli yɛ nakai naagbee gbɛkɛ lɛ nɔ beni Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ tee Getsemane abɔɔ lɛ mli lɛ, ehe bahia ni eto etsui shi ekoŋŋ. Yesu shi ebɔfoi lɛ ateŋ mɛi kpaanyɔ yɛ sɛɛ, ni eŋɔ Petro, Yakobo, kɛ Yohane kɛtee abɔɔ lɛŋ he ko shɔŋŋ. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Misusuma miihao kɛyashi gbele mli po; nyɛhia shi yɛ biɛ ni nyɛkɛ mi ashia kpe!” Etee hiɛ fioo ni ekɛ hiɛdɔɔ bɔi sɔlemɔ. Beni esɔle be saŋŋ lɛ, eku esɛɛ kɛtee ebɔfoi etɛ lɛ aŋɔɔ. Mɛni eyana akɛ amɛmiifee? Yɛ be ni jaraa kɛha Yesu nɛɛ mli lɛ, amɛwɔ vii! Ani ewie amɛhiɛ nyanyaanya yɛ wɔ ni amɛwɔ lɛ hewɔ? Dabi, eto etsui shi ni ewo amɛ hewalɛ. Mlihilɛ wiemɔi ni ekɛtsu nii lɛ tsɔɔ akɛ ele nɔ hewɔ ni amɛfee gbedee lɛ, ni ele amɛfatɔi hu. a Ekɛɛ akɛ: “Mumɔ lɛ miikpɛlɛ moŋ, shi heloo lɛ egbede.” Yesu tee nɔ eto etsui shi nakai gbɛkɛ lɛ, yɛ be mli po ni ebanina amɛ akɛ amɛwɔ, jeee shikome, shi shii etɛ sɔŋŋ lɛ!​—Mateo 26:36-46.

6. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu beni wɔkɛ mɛi sharaa lɛ?

6 Eji nɔ ni sa kadimɔ akɛ Yesu ebuuu ebɔfoi lɛ akɛ amɛnyɛŋ amɛtsake ni amɛfee nɔ ni etao ni amɛfee lɛ. Yɛ naagbee lɛ, etsuishitoo lɛ wo yibii, ejaakɛ hii anɔkwafoi nɛɛ kase akɛ ehe miihia ni amɛba amɛhe shi ni amɛhiɛ akã shi daa. (1 Petro 3:8; 4:7) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu beni wɔkɛ mɛi sharaa lɛ? Esa akɛ asafoŋ onukpai titri ato amɛtsui shi. Ekolɛ nanemɛi heyelilɔi lɛ kɛ amɛnaagbai baashwie asafoŋ onukpa ko hiɛ, yɛ be mli ni etɔ onukpa lɛ momo loo yɛ be mli ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ eejwɛŋ ehaomɔi ahe. Bei komɛi lɛ, ekolɛ ebaawa kɛha mɛi ni yelikɛbuamɔ he hiaa amɛ lɛ akɛ amɛkɛ ŋaa ni awoɔ amɛ lɛ baatsu nii. Fɛɛ sɛɛ lɛ, onukpai ni toɔ amɛtsui shi lɛ “kɛ mlijɔlɛ” wieɔ amɛtsɔɔ mɛi, ni ‘amɛbaa tooiku lɛ yi.’ (2 Timoteo 2:24, 25; Bɔfoi lɛ Asaji 20:28, 29) Esa akɛ fɔlɔi hu akase Yesu tsuishitoo lɛ, ejaakɛ bei komɛi lɛ, ekolɛ ebaawa kɛha amɛbii lɛ akɛ amɛaabo ŋaawoo toi loo amɛaakpɛlɛ ni ajaje amɛ. Suɔmɔ kɛ tsuishitoo baaye abua fɔlɔi koni amɛnijiaŋ akaje wui yɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ koni amɛtsɔse amɛbii lɛ mli. Sɛɛnamɔi babaoo baanyɛ ajɛ tsuishitoo ni tamɔ nɛkɛ lɛ mli aba.​—Lala 127:3.

Etsu Amɛhiamɔ Nii Ahe Nii Eha Amɛ

7. Mɛɛ gbɛi anɔ Yesu tsu ekaselɔi lɛ agbɔmɔtsoŋ kɛ heloonaa hiamɔ nii ahe nii eha amɛ?

7 Atsɔɔ nifeemɔi ni pɛsɛmkunya bɛ mli nɔ ajieɔ suɔmɔ kpo. (1 Yohane 3:17, 18) Suɔmɔ “epeleee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃.” (1 Korintobii 13:5) Suɔmɔ tsirɛ Yesu ni etsu ekaselɔi lɛ agbɔmɔtsoŋ kɛ heloonaa hiamɔ nii ahe nii eha amɛ. Bei pii lɛ, amɛbiii lɛ po ni etsuɔ amɛhiamɔ nii ahe nii ehaa amɛ. Beni ena akɛ etɔ amɛ lɛ, ekɛɛ amɛ koni amɛfata ehe kɛya ‘ŋa lɛ nɔ he ko banee, ni amɛyajɔɔ amɛhe fioo.’ (Marko 6:31) Beni ena akɛ hɔmɔ miiye amɛ lɛ, lɛ tsutsu eha amɛ​—kɛ mɛi akpei abɔ ni eba koni amɛbabo enitsɔɔmɔi lɛ atoi lɛ​—nɔ ko amɛye.​—Mateo 14:19, 20; 15:35-37.

8, 9. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ Yesu yɔse ekaselɔi lɛ amumɔŋ hiamɔ nii, ni etsu he nii eha amɛ? (b) Beni Yesu yɔɔ sɛŋmɔtso lɛ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ etsɔɔ akɛ esusuɔ enyɛ he waa?

8 Yesu yɔse ekaselɔi lɛ amumɔŋ hiamɔ nii, ni etsu he nii eha amɛ. (Mateo 4:4; 5:3) Bei pii lɛ, kɛ́ eetsɔɔ nii lɛ, egbalaa ejwɛŋmɔ kɛyaa ekaselɔi lɛ anɔ titri. Ekaselɔi lɛ titri ahewɔ eha Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ. (Mateo 5:1, 2, 13-16) Kɛ́ ekɛ abɛbuai tsu nii yɛ enitsɔɔmɔ mli lɛ, ‘etsɔɔ ekaselɔi lɛ fɛɛ shishi, kɛ́ eshwɛ ekɛ amɛ pɛ.’ (Marko 4:34) Yesu gba efɔ̃ shi akɛ ebaahala “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ko koni amɛlɛ E-sɛɛnyiɛlɔi lɛ jogbaŋŋ yɛ mumɔŋ yɛ naagbee gbii lɛ amli. Tsulɔ anɔkwafo nɛɛ, ni ji kuu bibioo ko ni aná kɛjɛ Yesu nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ateŋ lɛ, etee nɔ amɛkɛ mumɔŋ ‘ŋmaa eha yɛ be ni sa nɔ’ kɛjɛ afi 1919 Ŋ.B. aahu kɛbashi ŋmɛnɛ.​—Mateo 24:45.

9 Yɛ gbi ni Yesu baagbo lɛ nɔ lɛ, etsɔɔ yɛ gbɛ ni taa mɔ tsuiŋ nɔ akɛ esusuɔ esuɔlɔi lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe. Feemɔ shihilɛ nɛɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ okwɛ. Asɛŋ Yesu, ni eepiŋ waa. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu kpãa emli dani enyɛɔ emuɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, beni egbɔmɔtso lɛ tsiimɔ lɛ ha he ni akala plɛkoo lɛ yɛ, yɛ enaji amli lɛ miitserɛ, ni ekotosɛɛ ni efolɔ lɛ miishɔɔ tso lɛ he lɛ, enu piŋmɔ he waa. Akɛni ebiɔ ni mɔ amu kɛ́ eewie hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, ebaapiŋ waa dani ebaanyɛ ewie. Kɛlɛ, beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, ewie wiemɔi ni tsɔɔ akɛ esumɔɔ enyɛ Maria naakpa. Beni Yesu na Maria kɛ bɔfo Yohane damɔ sɛŋmɔtso lɛ he lɛ, ewie kɛ gbee ni wa bɔ ni mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ baanu, ni ekɛɛ enyɛ akɛ: “Awó, obi nɛ!” No sɛɛ lɛ, ekɛɛ Yohane akɛ: “Naa, onyɛ nɛ!” (Yohane 19:26, 27) Yesu le akɛ, bɔfo anɔkwafo lɛ baakwɛ Maria, ebaaha lɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ heloonaa hiamɔ nii, kɛ agbɛnɛ hu mumɔŋ hiamɔ nii. b

Fɔlɔi ni susuɔ amɛbii ahe lɛ toɔ amɛtsui shi amɛhaa amɛ, ni amɛhaa amɛbii lɛ ahiamɔ nii

10. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ akase Yesu beni amɛtsuɔ amɛbii ahiamɔ nii ahe nii lɛ?

10 Ehi jogbaŋŋ akɛ fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ aaajwɛŋ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ. Tsɛ ni sumɔɔ eŋa kɛ ebii lɛɛlɛŋ lɛ baaha amɛ amɛheloonaa hiamɔ nii. (1 Timoteo 5:8) Weku yitsei ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ toɔ gbɛjianɔ koni yɛ be kɛ beaŋ lɛ amɛkɛ amɛwekui lɛ afee ekome kɛjie amɛhiɛtserɛ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, esa akɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ aha amɛbii lɛ amumɔŋ hiamɔ nii. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Fɔlɔi nɛɛ toɔ gbɛjianɔ amɛfeɔ weku Biblia mli nikasemɔ daa, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛha nikasemɔi nɛɛ afee nɔ ni baaŋɔɔ amɛbii lɛ anaa ni ewo amɛ hewalɛ. (5 Mose 6:6, 7) Amɛtsɔɔ amɛwiemɔi kɛ nifeemɔi anɔ amɛhaa amɛbii lɛ naa akɛ, sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji nitsumɔ ni he hiaa, ni esa akɛ amɛsaa amɛhe kɛha Kristofoi akpeei, ni amɛya daa, ni enɛ ji amɛjamɔ lɛ fã ni he hiaa waa.​—Hebribii 10:24, 25.

Ekɛ Mɛi Atɔ̃mɔi Fa Amɛ

11. Mɛni Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ eshaifaa he?

11 Mɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ, ekɛ tɔ̃mɔi faa. (Kolosebii 3:13, 14) Taakɛ 1 Korintobii 13:5 lɛ tsɔɔ lɛ, suɔmɔ “eniŋŋ efɔŋ he.” Yesu tsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ shihilɛi srɔtoi amli akɛ ehe miihia ni amɛkɛ eshai afa. Ewo amɛ hewalɛ ni amɛkɛ mɛi ahe eshai afa amɛ, jeee “kɛyashi shii kpawo; shi moŋ shii kpawo toi nyɔŋmai kpawo”​—ni tsɔɔ akɛ husu bɛ shii abɔ ni esa akɛ amɛkɛfa lɛ he. (Mateo 18:21, 22) Etsɔɔ amɛ akɛ, kɛ́ aha eshafeelɔ ko na etɔ̃mɔ, ni etsake etsui lɛ, esa akɛ akɛfa lɛ. (Luka 17:3, 4) Shi, Yesu tamɔɔɔ Farisifoi osatofoi ni tsuuu nɔ ni amɛwieɔ lɛ he nii lɛ; ehi shi yɛ enitsɔɔmɔi lɛ anaa. (Mateo 23:2-4) Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni Yesu tsɔɔ akɛ esumɔɔ ni ekɛ eshai afa, beni enaanyo ko ni emuɔ efɔ̃ɔ enɔ lɛ po fee nɔ ko ni dɔ lɛ waa lɛ.

12, 13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Petro fee nɔ ko ni dɔ Yesu waa yɛ gbɛkɛ ni amɔ Yesu lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni Yesu fee enii beni atee lɛ shi lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, jeee akɛ ekɛɛ akɛ, akɛ eshai afa kɛkɛ, shi moŋ lɛ diɛŋtsɛ hu efee nakai lɛ?

12 Yesu naanyo waa ji bɔfo Petro, ni ji nuu ko ni dɔɔ mɔ he waa, ni bei komɛi lɛ, efeɔ enii kpalakpala lɛ. Yesu yɔse Petro sui kpakpai lɛ, ni eŋɔ hegbɛi krɛdɛi komɛi eha lɛ. Petro kɛ Yakobo kɛ Yohane na naakpɛɛ nibii komɛi ni mɛi 12 lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ enaaa eko. (Mateo 17:1, 2; Luka 8:49-55) Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, yɛ gbɛkɛ ni amɔ Yesu lɛ mli lɛ, Petro fata bɔfoi ni kɛ Yesu tee Getsemane abɔɔ lɛ mli he ko shɔŋŋ lɛ ahe. Kɛlɛ, yɛ nakai gbɛkɛ lɛ mli nɔŋŋ lɛ, beni atsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ ni amɔ lɛ lɛ, Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ shi Yesu ni amɛjo foi. Sɛɛ mli lɛ, Petro ná ekãa bɔ ni sa ni eyadamɔ sɛɛ flɛŋŋ beni ayeɔ Yesu sane yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Petro she gbeyei ni etɔ̃ tɔ̃mɔ ni yɔɔ hiɛdɔɔ​—etso shii etɛ sɔŋŋ akɛ eleee Yesu! (Mateo 26:69-75) Te Yesu fee enii yɛ he eha tɛŋŋ? Kɛ́ mɔ ko ni ji onaanyo waa ha onine nyɛ shi yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, te ooofee onii oha tɛŋŋ?

13 Yesu miisumɔ ni ekɛ Petro he eshai lɛ afa lɛ. Ele akɛ esha ni Petro fee lɛ eha Petro ehao waa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔfo ni etsake etsui lɛ ‘fo aahu.’ (Marko 14:72) Beni atee Yesu shi lɛ, ejie ehe kpo etsɔɔ Petro, ekolɛ koni eshɛje emii ni ewo lɛ hewalɛ. (Luka 24:34; 1 Korintobii 15:5) Enɛ sɛɛ nɔ ni shɛɛɛ nyɔji enyɔ lɛ, Yesu ha Petro damɔ kaselɔi lɛ anajiaŋ ni eye odase etsɔɔ mɛi babaoo ni yɔɔ Yerusalem yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ ni ekɛwo Petro hiɛ nyam. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:14-40) Agbɛnɛ hu, nyɛhaa wɔkaia akɛ Yesu ebɛɛɛ bɔfoi ni jo foi amɛshi lɛ lɛ ewooo emli. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, beni atee lɛ shi lɛ, etee nɔ etsɛ amɛ akɛ “minyɛmimɛi.” (Mateo 28:10) Ani onaaa faŋŋ akɛ, jeee akɛ Yesu kɛɛ akɛ, akɛ eshai afa kɛkɛ, shi moŋ lɛ diɛŋtsɛ hu efee nakai?

14. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase eshai kɛfaa lɛ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔkɛ mɛi atɔ̃mɔi afa amɛ lɛ?

14 Ákɛ Kristo kaselɔi lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔkase eshai kɛfaa. Mɛni hewɔ? Wɔyeee emuu tamɔ bɔ ni Yesu eye emuu lɛ​—mɛi ni tɔ̃ɔ wɔnɔ lɛ hu yeee emuu. Wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ yɛ wiemɔ kɛ nifeemɔ mli yɛ be kɛ beaŋ. (Romabii 3:23; Yakobo 3:2) Kɛ́ wɔkɛ mɔ ko ni etɔ̃ wɔnɔ shi efee enii bɔ ni esa akɛ ana lɛ mɔbɔ lɛ tɔ̃mɔ fa lɛ lɛ, no gbeleɔ gbɛ koni Nyɔŋmɔ kɛ wɔ diɛŋtsɛ hu wɔhe eshai afa wɔ. (Marko 11:25) Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔkɛ mɛi atɔ̃mɔi afa amɛ lɛ? Yɛ shihilɛi babaoo amli lɛ, kɛ́ wɔyɛ suɔmɔ lɛ, no baaha wɔku wɔhiɛ wɔfɔ̃ eshai bibii kɛ mɛi afatɔi anɔ. (1 Petro 4:8) Kɛ́ mɛi ni etɔ̃ wɔnɔ lɛ etsake amɛtsui lɛɛlɛŋ tamɔ Petro fee lɛ, esa akɛ wɔkase Yesu ni wɔkɛ amɛhe eshai afa amɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbɛ amɛ wɔwo wɔmli lɛ, wɔjɛɔ nilee mli wɔŋmɛɔ mlifu he. (Efesobii 4:32) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔhaa toiŋjɔlɛ hiɔ asafo lɛ mli, ni wɔ diɛŋtsɛ hu wɔtoiŋ jɔɔ wɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli.​—1 Petro 3:11.

Ená Hekɛnɔfɔɔ yɛ Mɛi Amli

15. Eyɛ mli akɛ Yesu kaselɔi lɛ yeee emuu moŋ, shi mɛni hewɔ ená hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli lɛ?

15 Suɔmɔ kɛ hekɛnɔfɔɔ ni anáa yɛ mɛi amli lɛ yɛ tsakpãa. Suɔmɔ ‘heɔ nii fɛɛ eyeɔ.’ c (1 Korintobii 13:7) Eyɛ mli akɛ Yesu kaselɔi lɛ yeee emuu moŋ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, suɔmɔ tsirɛ lɛ ni ená hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli. Ená hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli ni ehe eye akɛ amɛsumɔɔ Yehowa lɛɛlɛŋ yɛ amɛtsuiŋ ni amɛmiisumɔ ni amɛfee E-suɔmɔnaa nii. Kɛ́ amɛtɔ̃ po lɛ, Yesu ewieee akɛ amɛhiɛɛɛ yiŋtoo kpakpa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni bɔfo Yakobo kɛ bɔfo Yohane ha amɛnyɛ yabi Yesu koni eha amɛta Yesu masɛi yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, no haaa Yesu yiŋ afee lɛ kɔshikɔshi akɛ amɛyeŋ lɛ anɔkwa loo no haaa Yesu aha amɛkpa esɛɛ nyiɛmɔ akɛ ebɔfoi.​—Mateo 20:20-28.

16, 17. Mɛɛ sɔ̃i Yesu kɛfɔ̃ ekaselɔi lɛ anɔ?

16 Yesu kɛ nitsumɔi srɔtoi wo ekaselɔi lɛ adɛŋ ni ekɛtsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli. Yesu tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha niyenii ko fa babaoo ni ekɛlɛ mɛi pii yɛ bei srɔtoi enyɔ mli, yɛ be enyɔ nɛɛ fɛɛ mli lɛ, eha ekaselɔi lɛ ja niyenii lɛ amɛha mɛi lɛ. (Mateo 14:19; 15:36) Beni esaa ehe kɛha enaagbee Hehoo lɛ yeli lɛ, eha Petro kɛ Yohane tee Yerusalem koni amɛyasaa nibii amɛto. Amɛji mɛi ni yatao toobi lɛ, wein lɛ, aboloo akpiti lɛ, shwie ni joɔ lɛ, kɛ nibii krokomɛi ni he hiaa lɛ. Enɛ jeee nitsumɔ bibioo, ejaakɛ Mose Mla lɛ biɔ ni aye Hehoo lɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ, ni esa akɛ Yesu aye Mla nɛɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, sɛɛ mli yɛ nakai gbɛkɛ lɛ nɔ lɛ, Yesu kɛ wein lɛ kɛ aboloo akpiti lɛ fee nibii komɛi ni he hiaa lɛ ahe mfoniri beni etoɔ egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi lɛ.​—Mateo 26:17-19; Luka 22:8, 13.

17 Yesu kɛ sɔ̃i ni tsii po fɔ̃ ekaselɔi lɛ anɔ, ejaakɛ ena akɛ amɛbaanyɛ amɛtsu he nii. Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, ekɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa wo kuu bibioo ko ni aná kɛjɛ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ateŋ lɛ adɛŋ akɛ amɛkɛ mumɔŋ niyenii aha. (Luka 12:42-44) Kaimɔ hu akɛ, ekɛ nitsumɔ wulu wo ekaselɔi lɛ adɛŋ akɛ amɛshiɛ ni amɛfee mɛi ekaselɔi. (Mateo 28:18-20) Eyɛ mli akɛ amrɔ nɛɛ Yesu miiye nɔ kɛmiijɛ ŋwɛi ni wɔhiŋmɛii enaaa lɛ moŋ, shi ekɛ esafo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ewo ‘hii’ ni edara yɛ mumɔŋ ‘ni ji nikeenii’ lɛ adɛŋ koni amɛkwɛ nɔ.​—Efesobii 4:8, 11, 12.

18-20. (a) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔheɔ wɔnyɛmimɛi heyelilɔi lɛ wɔyeɔ ni wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli lɛ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase bɔ ni Yesu kɛ nitsumɔ wo mɛi adɛŋ lɛ? (d) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

18 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase bɔ ni Yesu kɛ mɛi ye eha lɛ? Kɛ́ wɔhe wɔnyɛmimɛi heyelilɔi lɛ wɔye ni wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛmli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ amɛ. Nyɛhaa wɔkaia akɛ suɔmɔ kɛ ejwɛŋmɔ maa mɛi asui kpakpai anɔ, jeee amɛfatɔi anɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, mɛi baafee wɔ nii ni baadɔ wɔ yɛ be kɛ beaŋ, shi suɔmɔ haŋ wɔmu sane naa oya akɛ amɛhiɛ yiŋtoo fɔŋ. (Mateo 7:1, 2) Kɛ́ wɔná jwɛŋmɔ ni ja yɛ wɔnyɛmimɛi heyelilɔi lɛ ahe lɛ, wɔkɛ amɛ baaye yɛ gbɛi ni baaha amɛnane amɔ shi nɔ, shi jeee yɛ gbɛ ni baakumɔ amɛ nɔ.​—1 Tesalonikabii 5:11.

19 Ani wɔbaanyɛ wɔkase bɔ ni Yesu kɛ nitsumɔ wo mɛi adɛŋ lɛ? Ehi jogbaŋŋ akɛ mɛi ni yɔɔ sɔɔmɔ hegbɛi yɛ asafo lɛ mli lɛ kɛ nitsumɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ni mɔ aŋkro ko baanyɛ atsu lɛ awo edɛŋ, ni amɛná hekɛnɔfɔɔ yɛ mɔ nɛɛ mli akɛ ebaanyɛ etsu lɛ jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, asafoŋ onukpai ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ baanyɛ amɛkɛ tsɔsemɔ ni he hiaa ni sɛɛnamɔ yɔɔ he aha oblahii ni sa ni “miitao” amɛye amɛbua yɛ asafo lɛ mli lɛ. (1 Timoteo 3:1; 2 Timoteo 2:2) Tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he hiaa waa. Beni Yehowa haa Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ yaa nɔ eshwereɔ lɛ, esa akɛ atsɔse hii ni sa koni amɛkwɛ mɛi babaoo ni baa asafo lɛ mli lɛ anɔ.​—Yesaia 60:22.

20 Yesu jie suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi, ni ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ eha wɔ. Esuɔmɔ lɛ ni wɔbaakase lɛ ji gbɛi srɔtoi ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔnyiɛ esɛɛ lɛ ateŋ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu suɔmɔ ni fe fɛɛ ni ejie lɛ kpo etsɔɔ wɔ​—ni ji esuɔmɔ mli ni ejɛ eŋɔ ewala eha wɔ lɛ he.

a Jeee tɔlɛ folo kɛkɛ hewɔ ni bɔfoi lɛ wɔ lɛ. Enɛ he amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Luka 22:45 lɛ tsɔɔ akɛ, Yesu bana amɛ akɛ “amɛmiiwɔ yɛ awerɛho naa.”

b Eeenyɛ efee akɛ nakai beaŋ lɛ, okulafo ji Maria, ni ebii krokomɛi lɛ tsɔko Yesu kaselɔi.​—Yohane 7:5.

c Yɛ anɔkwale mli lɛ, enɛ etsɔɔɔ akɛ suɔmɔ heɔ nɔ fɛɛ nɔ eyeɔ kɛkɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, etsɔɔ akɛ suɔmɔ ewieee nii ahe nyanyaanya loo eyiŋ efeee lɛ kɔshikɔshi yɛ mɛi ahe. Suɔmɔ emuuu sane naa oya akɛ mɔ ko hiɛ yiŋtoo fɔŋ.