Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 4

Namɛi Ji ‘Bɔɔ Nii Ni Hiɛ Kamɔ Ni Amɛteŋ Mɔ Fɛɛ Mɔ Yɔɔ Hiɛi Ejwɛ Lɛ’?

Namɛi Ji ‘Bɔɔ Nii Ni Hiɛ Kamɔ Ni Amɛteŋ Mɔ Fɛɛ Mɔ Yɔɔ Hiɛi Ejwɛ Lɛ’?

EZEKIEL 1:15

NƆ NI ABAAWIE HE: Bɔɔ nii ni hiɛ kamɔ lɛ kɛ nibii ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ amɛhe

1, 2. Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ Yehowa kɛ nibii ni anaa tsuɔ nii kɛtsɔɔ etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔkwalei komɛi lɛ?

FEEMƆ shihilɛ nɛɛ he mfoniri okwɛ: Weku ko ni gbekɛbii bibii yɔɔ mli tara niyeli okpɔlɔ he amɛmiikase Biblia lɛ. Bɔ ni afee ni gbekɛbii lɛ anu Biblia mli anɔkwale ni amɛkaseɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, amɛpapa kɛ mfonirii ni atɛŋ tsɔɔ amɛ. Bɔ ni gbekɛbii lɛ fee amɛhiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ kɛ miishɛɛ ni amɛkɛhã saji ahetoi lɛ hã amɛpapa na akɛ amɛmiinu nɔ ni etsɔɔ amɛ lɛ shishi. Gbekɛbii lɛ apapa kɛ mfonirii fata ewiemɔi lɛ ahe kɛtsɔɔ amɛ nii, ni no ye ebua amɛ ni amɛnu nibii komɛi ni kɔɔ Yehowa he lɛ ashishi, ni eji efeee nakai kulɛ, amɛnyɛŋ amɛnu shishi kɔkɔɔkɔ yɛ afii abɔ ni amɛye lɛ hewɔ.

2 Nakai nɔŋŋ hu Yehowa kɛ nibii ni anaa etsu nii kɛye ebua ebii ni ji adesai lɛ koni amɛnu nibii ni anaaa lɛ ashishi, nibii ni kulɛ amɛnyɛŋ amɛnu shishi kɔkɔɔkɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa jie ninaa ko kɛ emli mfonirii ni hãa mɔ naa kpɛɔ ehe kpo etsɔɔ Ezekiel koni ekɛgbála anɔkwalei komɛi ni kɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ amli etsɔɔ Ezekiel. Yɛ wolo nɛɛ yitso ni tsɔ hiɛ mli lɛ, wɔsusu mfonirii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ekome he. Agbɛnɛ, nyɛhãa wɔgbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa nakai ninaa kpele lɛ fã pɔtɛɛ ko nɔ, koni wɔkwɛ bɔ ni kɛ́ wɔnu nɔ ni etsɔɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa.

Mina “Nɔ Ko Tamɔ Bɔɔ Nii Ejwɛ Ni Hiɛ Kamɔ”

3. (a) Tamɔ bɔ ni Ezekiel 1:4, 5 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni Ezekiel na yɛ ninaa lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni okadi yɛ bɔ ni Ezekiel tsɔɔ nɔ ni ena lɛ mli lɛ he?

3 Kanemɔ Ezekiel 1:4, 5. Ezekiel tsɔɔ akɛ ena “nɔ ko tamɔ bɔɔ nii ejwɛ ni hiɛ kamɔ” ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ hiɛ ŋwɛibɔfoi, kɛ gbɔmɛi, kɛ kooloi ahenii. Kadimɔ bɔ ni Ezekiel tsɔɔ nɔ ni ena lɛ mli lɛ, ekɛɛ ena “nɔ ko tamɔ” bɔɔ nii ni hiɛ kamɔ. Kɛ́ okane ninaa muu lɛ fɛɛ ni yɔɔ Ezekiel yitso 1 lɛ, obaana akɛ gbalɔ lɛ kɛ wiemɔi tamɔ “asu tamɔ,” “nɔ ko tamɔ,” kɛ “etamɔ” tsu nii shii abɔ. (Eze. 1:13, 24, 26) Eyɛ faŋŋ akɛ, Ezekiel yɔse akɛ, nibii ni ena lɛ ji nii ni anaaa ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ahenɔ loo amɛhe mfonirii kɛkɛ.

4. (a) Mɛɛ hewalɛ ninaa lɛ ná yɛ Ezekiel nɔ? (b) Mɛni ekã shi faŋŋ akɛ Ezekiel le yɛ kerubim ahe?

4 Eeenyɛ efee akɛ nibii ni Ezekiel na yɛ ninaa lɛ mli kɛ gbɛɛmɔi ni enu lɛ hã enaa kpɛ ehe waa. Bɔɔ nii ejwɛ ni hiɛ kamɔ lɛ asu tamɔ “ŋai ni miitso.” Amɛnyiɛɔ kɛ foi tamɔ “sarawa ni miigbala.” Amɛfijiaŋ gbɛɔ tamɔ “nui babaoo ni miiba gbɛɛmɔ,” ni kɛ́ amɛmiiya lɛ, egbɛɔ “tamɔ asraafoi ni miiya ta.” (Eze. 1:13, 14, 24-28; kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Be Ni Mikwɛɔ Bɔɔ Nii Ni Hiɛ Kamɔ .”) Sɛɛ mli yɛ ninaa kroko mli lɛ, Ezekiel tsɛ bɔɔ nii ejwɛ ni hiɛ kamɔ nɛɛ akɛ “kerubim,” loo ŋwɛibɔfoi kãkãlɔi. (Eze. 10:2) Akɛni atsɔse Ezekiel yɛ osɔfoi aweku mli hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ele akɛ kerubim ji Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa ni sɔmɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.​—1 Kro. 28:18; Lala 18:10.

“Amɛteŋ Mɔ Fɛɛ Mɔ Yɛ Hiɛi Ejwɛ”

5. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ kerubim lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ hãa anaa Yehowa hewalɛ kɛ enunyam lɛ? (b) Mɛni hewɔ ninaa lɛ fã nɛɛ hãa wɔkaiɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ tsɔɔ lɛ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

5 Kanemɔ Ezekiel 1:6, 10. Ezekiel yɔse hu akɛ kerubim lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hiɛi ejwɛ​—gbɔmɔ hiɛ, jata hiɛ, tsina hiɛ, kɛ okropɔŋ hiɛ. Ekolɛ hiɛi ejwɛ nɛɛ ni Ezekiel na lɛ ná enɔ hewalɛ waa yɛ bɔ ni Yehowa hewalɛ kɛ enunyam lɛ nɔ bɛ kwraa hã lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ? Esa kadimɔ waa akɛ hiɛi nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko ji bɔɔ nɔ ko hiɛ, ni akɛ bɔɔ nii nɛɛ damɔɔ shi kɛhãa agbojee, nyɛmɔ, kɛ hewalɛ. Jata ji ŋa mli kooloo ni je agbo, tsina ji kooloo wulu ni alɛɔ, okropɔŋ ji loofɔlɔ agbo, ni Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ kɛmu eshikpɔŋ lɛ nɔ nibɔɔ nii lɛ anaa, ni gbɔmɔ ji mɔ ni yeɔ bɔɔ nii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ. (Lala 8:4-6) Kɛ̃lɛ, yɛ ninaa nɛɛ mli lɛ, Ezekiel na akɛ bɔɔ nii wuji ejwɛ lɛ fɛɛ, ni kerubim lɛ ateŋ eko fɛɛ eko hiɛi ejwɛ lɛ feɔ he mfoniri lɛ, yɛ Yehowa, mɔ ni ji Nɔyelɔ Ofe yɛ nii fɛɛ anɔ lɛ, maŋtsɛ sɛi lɛ shishi. Enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋ ni tsɔɔ akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ ebɔɔ nii lɛ eko fɛɛ eko atsu nii kɛtsu eyiŋtoo he nii! * Anɔkwa, lalatsɛ lɛ wie yɛ Yehowa he akɛ: “Egbojee lɛ nɔ kwɔ fe shikpɔŋ kɛ ŋwɛi.”​—Lala 148:13.

Mɛni bɔɔ nii ejwɛ ni hiɛ kamɔ lɛ kɛ amɛhiɛi lɛ hãa wɔleɔ yɛ Yehowa agbojee, enunyam, kɛ esui lɛ ahe? (Kwɛmɔ kuku 5, 13)

6. Mɛni ekolɛ no ye ebua Ezekiel ni eyɔse akɛ kerubim lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ damɔ shi kɛhã sui krokomɛi hu?

6 Ninaa nɛɛ sɛɛ be ni Ezekiel ejwɛŋ nɔ ni ena lɛ he lɛ, ekolɛ ekai akɛ Nyɔŋmɔ tsuji ni tsɔ ehiɛ lɛ kɛ kooloi tsu nii kɛto nii ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blematsɛ Yakob kɛ ebinuu Yuda to jata he, ni ekɛ ebinuu Benyamin to ŋa mli gbee he. (1 Mo. 49:9, 27) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ jata kɛ ŋa mli gbee feɔ sui ni hii nɛɛ kɛ amɛseshibii lɛ baajie lɛ kpo lɛ ahe mfoniri. No hewɔ lɛ, akɛni nɔkwɛmɔnii ni tamɔ nɔ ni yɔɔ Mose niŋmai lɛ amli lɛ yɔɔ Ezekiel jwɛŋmɔ mli hewɔ lɛ, ekolɛ emu sane naa akɛ kerubim lɛ ahiɛi lɛ hu damɔ shi kɛhã sui komɛi ni sa kadimɔ waa. Shi mɛɛ sui ahe wɔwieɔ nɛɛ?

Yehowa Kɛ Eweku Ni Yɔɔ Ŋwɛi Lɛ Asui

7, 8. Mɛɛ sui bei pii lɛ akɛ kerubim lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ damɔɔ shi kɛhãa?

7 Mɛɛ sui Biblia ŋmalɔi ni tsɔ Ezekiel hiɛ lɛ tsɔɔ akɛ jata, okropɔŋ, kɛ tsina jieɔ lɛ kpo? Kadimɔ nɔ ni Biblia mli ŋmalɛi nɛɛ kɛɔ lɛ: “Mɔ ni yɔɔ ekãa ni tsui tamɔ jata tsui.” (2 Sam. 17:10; Abɛi 28:1) “Okropɔŋ filikiɔ kɛyaa ŋwɛigbɛ,” ni “ehiŋmɛii kwɛɔ nii kɛyaa shɔŋŋ diɛŋtsɛ.” (Hiob 39:27, 29) “Tsinanuu hewalɛ hãa akpaa nii babaoo.” (Abɛi 14:4) Yɛ ŋmalɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahewɔ lɛ, akɛ jata hiɛ feɔ ekãa ni akɛtsuɔ jalɛ sane he nii lɛ he mfoniri; akɛ okropɔŋ hiɛ feɔ hiɛshikamɔ ni naa shɔŋŋ nii he mfoniri; akɛ tsina hiɛ feɔ hewalɛ ni anyɛɛɛ naa atsĩ he mfoniri, tamɔ bɔ ni bei pii lɛ atsɔɔ mli yɛ wɔwoji lɛ amli lɛ.

8 Shi mɛni “gbɔmɔ hiɛ” lɛ damɔ shi kɛhã? (Eze. 10:14) Edamɔ shi kɛhã su ko ni gbɔmɛi pɛ nyɛɔ amɛjieɔ lɛ kpo, shi kooloi nyɛɛɛ ajie lɛ kpo, ejaakɛ Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɛi tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ. (1 Mo. 1:27) Awie nakai su, ni adesai pɛ nyɛɔ amɛjieɔ lɛ kpo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he yɛ Nyɔŋmɔ famɔi nɛɛ amli akɛ: “Suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ” kɛ “suɔmɔ onyɛmi gbɔmɔ tamɔ bo diɛŋtsɛ ohe.” (5 Mo. 6:5; 3 Mo. 19:18) Kɛ́ wɔjieɔ suɔmɔ krɔŋŋ kpo kɛyeɔ famɔi nɛɛ anɔ lɛ, belɛ wɔmiijie Yehowa diɛŋtsɛ suɔmɔ lɛ eko kpo. Bɔfo Yohane ŋma akɛ, “wɔjieɔ suɔmɔ kpo, ejaakɛ lɛ klɛŋklɛŋ esumɔ wɔ.” (1 Yoh. 4:8, 19) No hewɔ lɛ, “gbɔmɔ hiɛ” lɛ damɔ shi kɛhã suɔmɔ.

9. Namɛi ahe sui ni akɛ kerubim lɛ ahiɛi lɛ damɔɔ shi kɛhãa lɛ kɔɔ?

9 Namɛi ahe sui nɛɛ kɔɔ? Akɛni hiɛi lɛ, kerubim lɛ ahiɛi ni hewɔ lɛ, sui nɛɛ ji mɛi fɛɛ ni kerubim ni yɔɔ ninaa lɛ mli lɛ damɔ shi kɛhã, ni ji Yehowa mumɔŋ bɔɔ nii anɔkwafoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ asui. (Kpo. 5:11) Agbɛnɛ hu, akɛni Yehowa ji mɔ ni bɔ kerubim lɛ hewɔ lɛ, lɛ eŋɔɔ sui ni amɛjieɔ lɛ kpo lɛ jɛ. (Lala 36:9) No hewɔ lɛ, akɛ kerubim lɛ ahiɛi lɛ damɔɔ shi kɛhãa Yehowa diɛŋtsɛ sui. (Hiob 37:23; Lala 99:4; Abɛi 2:6; Mika 7:18) Mɛɛ gbɛi komɛi anɔ Yehowa tsɔɔ ejieɔ sui ni sa kadimɔ waa nɛɛ akpo?

10, 11. Mɛɛ gbɛi anɔ wɔnáa sui titrii ejwɛ ni Yehowa yɔɔ lɛ ahe sɛɛ?

10 Jalɛsaneyeli. Akɛni Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni “sumɔɔ jalɛ sane” hewɔ lɛ, ‘ekwɛɛɛ mɛi ahiɛiaŋ.’ (Lala 37:28; 5 Mo. 10:17) No hewɔ lɛ, ehã wɔ fɛɛ hegbɛ akɛ, wɔbatsɔmɔ etsuji koni wɔná naanɔ jɔɔmɔi, ekɔɔɔ he eko mɛi ni wɔji loo shihilɛ mli ni wɔjɛ. Hiɛshikamɔ. Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ, “hiɛshikalɔ ji lɛ yɛ etsui mli” hewɔ lɛ, ehã wɔ wolo ni mli eyi obɔ kɛ “hiɛshikamɔ.” (Hiob 9:4; Abɛi 2:7) Kɛ́ wɔkɛ ŋaawoo kpakpa ni Biblia lɛ kɛhãa lɛ tsu nii lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔtsu naagbai ni wɔkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli daa gbi lɛ ahe nii, ni ehãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli. Hewalɛ. Akɛni Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ “hewalɛ kpele” hewɔ lɛ, etsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ehãa wɔ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ.” Enɛ wajeɔ wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ shihilɛi ni mli wawai ni ekolɛ wɔkɛbaakpe lɛ fɛɛ anaa.​—Nah. 1:3; 2 Kor. 4:7; Lala 46:1.

11 Suɔmɔ. Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ ‘suɔmɔ ni tsakeee lɛ fa babaoo’ hewɔ lɛ, ekwaaa etsuji ni yeɔ lɛ anɔkwa lɛ kɔkɔɔkɔ. (Lala 103:8; 2 Sam. 22:26) No hewɔ lɛ, kɛ́ hela ehã wɔhao waa loo gbɔlɛ hãaa wɔnyɛ wɔfee babaoo yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli tamɔ be ko ni eho lɛ po lɛ, le ni wɔle akɛ Yehowa hiɛ kpaaa nitsumɔi kpakpai ni wɔjɛ suɔmɔ mli wɔtsu be ko ni eho lɛ anɔ lɛ hãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli pam. (Heb. 6:10) Eyɛ faŋŋ akɛ, amrɔ nɛɛ po lɛ, wɔmiiná bɔ ni Yehowa yeɔ jalɛsane, bɔ ni ekɛ ehiɛshikamɔ lɛ kɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii, kɛ bɔ ni ejieɔ esuɔmɔ lɛ kpo lɛ ahe sɛɛ waa, ni wɔbaaya nɔ wɔná sui titrii ejwɛ nɛɛ ahe sɛɛ yɛ bei ni kamɔ wɔhiɛ lɛ amli.

12. Kɛ́ eba lɛ Yehowa sui lɛ ashishinumɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli?

12 Shi esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, akɛ adesai lɛ, nibii ni wɔnuɔ shishi yɛ Yehowa sui lɛ ahe lɛ, Yehowa ‘gbɛi lɛ anaabunaabui kɛkɛ’ ni. (Hiob 26:14) “Ofe lɛ, wɔnyɛŋ wɔnu lɛ shishi kɔkɔɔkɔ,” ejaakɛ “anuuu egbojee lɛ shishi.” (Hiob 37:23; Lala 145:3) No hewɔ lɛ, wɔyɔseɔ akɛ, anyɛŋ atsɔɔ Yehowa sui lɛ ayibɔ loo ato amɛnaa awo kui amli. (Kanemɔ Romabii 11:33, 34.) Anɔkwa, Ezekiel ninaa lɛ diɛŋtsɛ hãa anaa akɛ, Nyɔŋmɔ sui lɛ fa waa. (Lala 139:17, 18) Mɛni yɔɔ ninaa lɛ mli ni maa anɔkwa sane ni he hiaa nɛɛ nɔ mi?

“Hiɛi Ejwɛ . . . Fiji Ejwɛ”

13, 14. Mɛni kerubim lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ damɔ shi kɛhã, ni mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ nakai?

13 Ezekiel na yɛ ninaa mli akɛ, kerubim lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hiɛi ejwɛ, jeee ekome. Mɛni no tsɔɔ? Kaimɔ akɛ, bei pii lɛ, akɛ yibɔ ni ji ejwɛ lɛ tsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli kɛtsɔɔ nɔ ko ni ekoji lɛ fɛɛ yeɔ egbɔ loo nɔ ko ni kɔɔ mɛi fɛɛ ahe, loo nɔ ko ni eye emuu. (Yes. 11:12; Mat. 24:31; Kpo. 7:1) Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, yɛ ninaa nɛɛ mli lɛ, Ezekiel tsĩ yibɔ ni ji ejwɛ lɛ tã fe shii 11! (Eze. 1:5-18) Belɛ, te wɔbaamu sane naa wɔhã tɛŋŋ? Bɔ ni kerubim ejwɛ lɛ damɔ shi kɛhã Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii anɔkwafoi krokomɛi lɛ fɛɛ lɛ, nakai nɔŋŋ hu kɛ́ akwɛ kerubim lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ fɛɛ shi kome lɛ, amɛdamɔ shi kɛhã sui srɔtoi fɛɛ ni Yehowa yɔɔ lɛ. *

14 Bɔ ni afee ni wɔna nɔ hewɔ ni abaanyɛ akɛɛ akɛ kerubim lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ kɔɔɔ sui ejwɛ pɛ ahe, shi moŋ ekɔɔ sui babaoo ahe lɛ, hã wɔkɛto bɔ ni dade taii ejwɛ ni yɔɔ ninaa lɛ mli lɛ tsuɔ nii amɛhãa lɛ ahe wɔkwɛ. Dade taii lɛ eko fɛɛ eko da waa, shi kɛ́ akwɛ ejwɛ lɛ fɛɛ shi kome lɛ, anaa akɛ amɛhiɛɛɛ amɛhe akɛ dade taii wuji ejwɛ komɛi kɛkɛ​—shi moŋ nomɛi anɔ shwiili lɛ ma. Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛ́ akwɛ hiɛi ejwɛ lɛ fɛɛ shi kome lɛ, anaa akɛ amɛhiɛɛɛ amɛhe ekomekome akɛ sui titrii ejwɛ komɛi kɛkɛ​—shi moŋ nomɛi hãa anaa mɔ ni Yehowa ji diɛŋtsɛ.

Yehowa Bɛŋkɛ Etsuji Anɔkwafoi Lɛ Fɛɛ

15. Mɛɛ anɔkwale ko ni taa mɔ tsuiŋ waa Ezekiel kase yɛ klɛŋklɛŋ ninaa ni enine shɛ nɔ lɛ mli?

15 Ezekiel tsɔ klɛŋklɛŋ ninaa nɛɛ nɔ ekase anɔkwa sane ko ni he hiaa waa ni taa mɔ tsuiŋ yɛ ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he. Mɛni ji no? Wɔnaa nakai anɔkwa sane lɛ yɛ gbalɔ lɛ wolo lɛ shishijee wiemɔi lɛ amli. Be ni Ezekiel gbaa lɛ diɛŋtsɛ eniiashikpamɔ lɛ, etsɔɔ akɛ no mli lɛ eyɛ “Kaldeabii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ,” ni no sɛɛ lɛ, ewie kɛfata he akɛ: Yehowa nine ba enɔ yɛ jɛmɛ.” (Eze. 1:3) Kadimɔ akɛ, Ezekiel tsɔɔ akɛ enine shɛ ninaa lɛ nɔ yɛ jɛmɛ, ni ji Babilon, jeee yɛ Yerusalem. * No hewɔ lɛ, mɛni nakai sane lɛ hã Ezekiel yɔse? No ji: Eyɛ mli akɛ aŋɔ lɛ nom ni no ehã ekɛ Yerusalem kɛ sɔlemɔ shĩa lɛ teŋ ejekɛ moŋ, shi no hãko ekɛ Yehowa kɛ ejamɔ lɛ teŋ ajekɛ. Jiemɔ ni Yehowa jie ehe kpo etsɔɔ Ezekiel yɛ Babilon lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, jamɔ krɔŋŋ ni Ezekiel kɛbaahã Yehowa lɛ damɔɔɔ he ni eyɔɔ loo gbɛnaa ni eyɔɔ lɛ nɔ. Moŋ lɛ, edamɔ tsui ni ehiɛ kɛ shwelɛ ni eyɔɔ akɛ ebaasɔmɔ Yehowa lɛ nɔ.

16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Ezekiel ninaa lɛ shɛjeɔ wɔmii? (b) Mɛni tsirɛɔ bo koni okɛ otsui fɛɛ asɔmɔ Yehowa?

16 Mɛni hewɔ anɔkwa sane nɛɛ ni Ezekiel ná ele lɛ shɛjeɔ wɔmii waa ŋmɛnɛ lɛ? Ehãa wɔnáa nɔmimaa akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, ebaaya nɔ ehi wɔmasɛi, ekɔɔɔ he eko he ni wɔyɔɔ, bɔ ni wɔhao wɔhã, loo shihilɛi amli ni wɔyɔɔ. (Lala 25:14; Bɔf. 17:27) Yehowa suɔmɔ ni tsakee lɛ fa babaoo kɛhã etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni no hewɔ lɛ, eshiii wɔ oya. (2 Mo. 34:6) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa baajie suɔmɔ ni tsakeee kpo etsɔɔ wɔ be fɛɛ be, ekɔɔɔ he eko mɛi ni wɔji loo he ni wɔyɔɔ. (Lala 100:5; Rom. 8:35-39) Agbɛnɛ hu, Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ kɛ egbojee lɛ he ninaa kpele nɛɛ kaiɔ wɔ akɛ, Yehowa ji mɔ ni sa akɛ wɔjá. (Kpo. 4:9-11) Anɔkwa, wɔdaa Yehowa shi waa akɛ ekɛ ninai ni tamɔ nɛkɛ tsu nii koni ekɛye ebua wɔ ni wɔnu anɔkwalei komɛi ni he hiaa ni kɔɔ lɛ kɛ esui lɛ ahe lɛ shishi! Kɛ́ wɔná Yehowa sui ni nɔ bɛ ni hãa anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ lɛ ahe nilee babaoo lɛ, no hãa wɔbɛŋkɛɔ lɛ, ni etsirɛɔ wɔ koni wɔjie eyi ni wɔkɛ wɔtsui fɛɛ kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ asɔmɔ lɛ.​—Luka 10:27.

Yehowa baajie suɔmɔ kpo etsɔɔ wɔ be fɛɛ be, ekɔɔɔ he eko mɛi ni wɔji loo he ni wɔyɔɔ (Kwɛmɔ kuku 16)

17. Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli?

17 Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ Ezekiel beiaŋ lɛ abule jamɔ krɔŋŋ lɛ. Te fee tɛŋŋ ni eba lɛ nakai? Mɛni Yehowa fee yɛ he? Ni mɛɛ nibii ni he hiaa waa wɔbaanyɛ wɔkase yɛ nakai blema nifeemɔi ni tee nɔ lɛ amli ŋmɛnɛ? Abaahã sanebimɔi nɛɛ ahetoo yɛ yitsei ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli.

^ kk. 5 Bɔ ni Ezekiel wie bɔɔ nii nɛɛ ahe lɛ hãa wɔkaiɔ Nyɔŋmɔ gbɛ́i, Yehowa, ni shishi ji “Ehãa Etsɔɔ” lɛ. Tamɔ bɔ ni gbɛ́i lɛ fã ko tsɔɔ lɛ, Yehowa baanyɛ ahã ebɔɔ nii lɛ atsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa koni ekɛtsu eyiŋtoo he nii.​—Kwɛmɔ Saji Krokomɛi A4 ni yitso ji “Mɛni ji gbɛ́i Yehowa lɛ shishi?” ni yɔɔ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ Lɛ​Jeŋ Hee Shishitsɔɔmɔ lɛ mli lɛ.

^ kk. 13 Yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ, wɔwoji lɛ ewie Yehowa sui srɔtoi aaafee 50 ahe.​—Kwɛmɔ Niiamlitaomɔ Wolo Kɛhã Yehowa Odasefoi lɛ mli, yɛ saneyitso ni ji “Yehowa Nyɔŋmɔ,” “Yehowa Sui” lɛ shishi.

^ kk. 15 Biblia he nilelɔ ko wie akɛ wiemɔ ni ji “jɛmɛ,” ni akɛtsu nii lɛ, “tsɔɔ anɔkwa sane ko ni Ezekiel yɔse yɛ nakai beiaŋ ni hã enaa kpɛ ehe waa. . . . Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ, ni ji Babilon! Kwɛ bɔ ni enɛ shɛjeɔ mɔ mii waa!”