Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 11

“Miwó Bo Bulɔ”

“Miwó Bo Bulɔ”

EZEKIEL 33:7

NƆ NI ABAAWIE HE: Yehowa wó mɔ ko bulɔ, ni etsɔɔ lɛ nitsumɔ ni ebaatsu

1. Mɛni Yehowa gbalɔi ni ji bulɔi lɛ fee, ni mɛɛ nibii ba yɛ sɛɛ mli?

BULƆ ko damɔ Yerusalem gbogboi lɛ anɔ, ni ekɛ enine etsĩ ehiɛnaa koni hulu ni tsoɔ lɛ akakpɛ ewo ehiŋmɛiaŋ. Ewó ehiɛ nɔ eekwɛ shɔŋŋ gbɛ. Kɛkɛ ni trukaa lɛ, ekɔ etɛtɛrɛmantɛrɛ loo aklonto lɛ, egbala kɔɔyɔɔ ewo eflufla mli, ni ekpã etɛtɛrɛmantɛrɛ lɛ kɛbɔ maŋbii lɛ kɔkɔ akɛ, Babilon asraafoi lɛ miiba! Shi no mli lɛ, ekpe sɛɛ tsɔ kɛhã maŋbii ni nɔ ko jeee amɛhe sane lɛ akɛ amɛbaafee nɔ ko yɛ bulɔ lɛ kɔkɔbɔɔ nɛɛ he. Afii babaoo nɛ lɛ, bulɔi loo gbalɔi ni Yehowa hole lɛ etee nɔ amɛbɔ kɔkɔ akɛ nɛkɛ gbi nɛɛ baaba; shi gbɔmɛi lɛ booo toi. Amrɔ nɛɛ Babilon asraafoi lɛ ebɔle maŋ lɛ he. Be ni asraafoi lɛ ewo maŋ lɛ he ka nyɔji babaoo sɛɛ lɛ, amɛjwa maŋ lɛ gbogbo lɛ amɛwo mli, amɛkpãtã sɔlemɔ shĩa lɛ hiɛ butuu, ni amɛgbe Yerusalembii lɛ ekomɛi, ni amɛŋɔ mɛi komɛi hu nom.

2, 3. (a) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni etsɛŋ ebaaba shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ fɛɛ anɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

2 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa asraafoi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ miiba koni amɛkɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii ni bɛ hemɔkɛyeli lɛ abawu. (Kpo. 17:12-14) Nakai ta lɛ baafee amanehulu kpeteŋkpele ni anako enɔ dã yɛ adesai ayinɔsane mli lɛ naagbee. (Mat. 24:21) Shi ekpeko sɛɛ tsɔ kɛhã mɛi babaoo akɛ amɛbaabo mɛi ni Yehowa ehala akɛ ebulɔi lɛ akɔkɔbɔɔ lɛ toi.

3 Mɛni hã Yehowa wó bulɔi lɛ? Mɛɛ sane bulɔ shiɛɔ? Namɛi etsu sɔ̃ nɛɛ he nii, ni mɛɛ gbɛfaŋnɔ wɔtsuɔ yɛ mli? Hã wɔsusu sanebimɔi nɛɛ ahe wɔkwɛ.

“Bɔɔ Amɛ Kɔkɔ Ohã Mi”

4. Mɛni hewɔ Yehowa hole bulɔi? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

4 Kanemɔ Ezekiel 33:7. Yɛ Biblia beiaŋ lɛ, bulɔi damɔɔ maŋ gbogboi anɔ ni amɛyeɔ amɛbuaa kɛkwɛɔ koni maŋbii lɛ afee shweshweeshwe. Enɛ tsɔɔ akɛ, maŋ lɛ nɔyelɔ lɛ susuɔ emaŋbii lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ kɛ́ bulɔ ko kpã etɛtɛrɛmantɛrɛ lɛ, no baanyɛ ahã maŋbii ni ewɔ lɛ ahɛle shi moŋ, shi nakai tɛtɛrɛmantɛrɛ lɛ gbɛɛmɔ lɛ nɔŋŋ baanyɛ ahere mɛi ni baabo toi lɛ ayiwala. Nakai nɔŋŋ hu Yehowa wó bulɔi, jeee ni ehã amɛkɛ saji awo Israelbii lɛ ahe gbeyei, shi moŋ efee nakai akɛni esumɔɔ emaŋ lɛ ni eetao ni amɛyi aná wala lɛ hewɔ.

5, 6. Mɛɛ gbɛ kome nɔ wɔtsɔɔ wɔnaa akɛ Yehowa yeɔ jalɛ sane?

5 Be ni Yehowa wó Ezekiel bulɔ lɛ, ehã Ezekiel na esui lɛ ekomɛi, ni sui nɛɛ shɛjeɔ wɔ hu wɔmii waa. Hã wɔsusu sui nɛɛ ateŋ enyɔ pɛ he wɔkwɛ.

6 Jalɛsaneyeli: Bɔ ni Yehowa kɛ wɔ yeɔ akɛ aŋkroaŋkroi ni ekwɛɛɛ hiɛiaŋ lɛ hãa wɔnaa akɛ eyeɔ jalɛ sane. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ babaoo kpoo Ezekiel sane lɛ moŋ, shi Yehowa ebuuu Israelbii lɛ fɛɛ akɛ atuatselɔi; moŋ lɛ, eetao ena bɔ ni maŋbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baabo sane lɛ toi ehã. Ewieɔ etsɔɔ “efɔŋfeelɔ” “jalɔ” fɛɛ shii abɔ. No hewɔ lɛ, Yehowa kojoɔ mɔ fɛɛ mɔ yɛ bɔ ni mɔ lɛ tsuɔ sane lɛ he nii ehãa lɛ naa.​—Eze. 33:8, 18-20.

7. Mɛni nɔ Yehowa damɔɔ ekojoɔ?

7 Bɔ ni Yehowa kojoɔ mɛi ehãa lɛ hu hãa wɔnaa akɛ eyeɔ jalɛ sane. Jeee nibii ni mɛi efee bei ni eho lɛ anɔ edamɔɔ ekojoɔ amɛ, shi moŋ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa amrɔ nɛɛ yɛ ekɔkɔbɔi lɛ ahe lɛ anɔ edamɔɔ. Yehowa kɛɛ Ezekiel akɛ: “Kɛ́ mikɛɛ efɔŋfeelɔ akɛ: ‘Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ obaagbo,’ ni ekpa eshafeemɔ ni eye jalɛ sane ni efee nɔ ni ja lɛ, . . . bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ ebaaya nɔ ehi wala mli.” Kɛkɛ ni Yehowa wie nɔ ko ni sa kadimɔ waa kɛfata he akɛ: “Agbalaŋ etoi yɛ eshai ni efee lɛ eko eko hewɔ.” (Eze. 33:14-16) Shi esaaa akɛ mɛi ni nyiɛ jalɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ kpaa gbɛ akɛ, akɛni be ko ni eho lɛ amɛboɔ Nyɔŋmɔ toi hewɔ lɛ, kɛ́ amɛtse atua amrɔ nɛɛ, abaaku hiɛ ashwie nɔ. Yehowa kɛɛ akɛ, kɛ́ mɔ ko kɛ “ehiɛ fɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ ejalɛ nifeemɔi lɛ anɔ ni efee efɔŋ lɛ, akaiŋ ejalɛ nifeemɔi lɛ eko eko, shi ebaagbo yɛ efɔŋ ni efee lɛ hewɔ.”​—Eze. 33:13.

8. Mɛɛ nɔ kroko hu hãa wɔnaa akɛ Yehowa yeɔ jalɛ sane?

8 Nɔ kroko hu ni hãa wɔnaa akɛ Yehowa yeɔ jalɛ sane ji bɔ ni etsɔɔ hiɛ kwraa ebɔɔ mɛi kɔkɔ yɛ nɔ ko he dani efeɔ lɛ. Ezekiel bɔi nitsumɔ akɛ gbalɔ aaafee afii ekpaa dani Babilon asraafoi lɛ kpãtã Yerusalem hiɛ. Shi jeee Ezekiel ji mɔ klɛŋklɛŋ ni bɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ kɔkɔ akɛ amɛbaabu amɛnifeemɔi lɛ ahe akɔntaa. Nɔ ni fa fe afii oha dani akpãtã Yerusalem hiɛ lɛ, Yehowa tsu gbalɔi ni ji Hosea, Yesaia, Mika, Oded, kɛ Yeremia koni amɛtsu nii akɛ bulɔi amɛhã emaŋ lɛ. Yehowa hã Yeremia kai Israelbii lɛ akɛ: “Mito bulɔi ni kɛɔ akɛ, ‘Nyɛboa tɛtɛrɛmantɛrɛ lɛ gbɛɛmɔ toi jogbaŋŋ!’” (Yer. 6:17) No hewɔ lɛ, sɛɛ mli be ni Yehowa hã Babilonbii lɛ kpãtã Yerusalem hiɛ lɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ ashwa Yehowa loo bulɔi nɛɛ yɛ mɛi ni gboi lɛ ahewɔ.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie suɔmɔ ni tsakeee kpo?

9 Suɔmɔ: Yehowa jie suɔmɔ ni tsakeee kpo be ni etsu ebulɔi lɛ koni amɛbɔ jalɔi kɛ efɔŋfeelɔi fɛɛ kɔkɔ lɛ; ehã abɔ efɔŋfeelɔi ni hã etsui kumɔ ni amɛgbe egbɛ́i lɛ he guɔ lɛ po kɔkɔ. Bo lɛ susumɔ he okwɛ​—ale Israelbii lɛ akɛ Yehowa webii, shi amɛtsɔ amɛsɛɛ amɛhã lɛ shii abɔ ni amɛyasɔmɔ amale nyɔŋmɔi! Yehowa tsɔɔ akɛ edɔ lɛ waa akɛ amɛyeee lɛ anɔkwa ni ekɛ maŋ lɛ to ŋa ko ni ji gbalafitelɔ lɛ he. (Eze. 16:32) Fɛɛ sɛɛ po lɛ, Yehowa kpooo amɛ oya. Etao koni ekɛ amɛ asaa moŋ fe nɔ ni ebaatɔ owele. Ja ebɔ mɛi kɔkɔ aahu ni amɛtsakeee, dani ekɛ eklante lɛ tsuɔ nii kɛgbalaa amɛtoi. Mɛni hewɔ? Ekɛɛ Ezekiel akɛ: “Mináaa efɔŋfeelɔ gbele he miishɛɛ, shi moŋ, nɔ ni mináa he miishɛɛ ji akɛ, efɔŋfeelɔ lɛ atsake egbɛ ni eya nɔ ehi wala mli.” (Eze. 33:11) Nakai ji bɔ ni Yehowa nu he yɛ no beiaŋ, ni nakai nɔŋŋ enuɔ he ŋmɛnɛ hu.​—Mal. 3:6.

10, 11. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni Yehowa kɛ ewebii lɛ ye ehã lɛ mli?

10 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni Yehowa kɛ Israelbii lɛ ye yɛ jalɛ naa kɛ suɔmɔ mli lɛ mli? Nɔ kome ji akɛ, esaaa akɛ wɔnaa mɛi ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ lɛ akɛ kuu ko kɛkɛ, shi moŋ akɛ aŋkroaŋkroi ni baanyɛ abo sane lɛ toi. Ebaafee tɔmɔ akɛ wɔbaabu mɔ ko akɛ esaaa mɔ ni boɔ sane ni wɔshiɛɔ lɛ toi yɛ etsutsu jeŋba ko hewɔ loo yɛ weku mli ni ejɛ, maŋ nɔ ni ejɛ, wiemɔ ni ewieɔ, shika ni eyɔɔ, ohiafo ni eji, loo shihilɛ mli ni ejɛ lɛ hewɔ! Yehowa tsɔɔ bɔfo Petro nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lolo kɛhã wɔ ŋmɛnɛ, ni no ji: “Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ mɛi ahiɛiaŋ, shi moŋ, yɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ mli lɛ, mɔ ni sheɔ lɛ gbeyei ni efeɔ nɔ ni ja lɛ, lɛ ji mɔ ni enáa ehe miishɛɛ.”​—Bɔf. 10:34, 35.

Ani wɔnaa gbɔmɛi tamɔ bɔ ni Yehowa naa amɛ lɛ? (Kwɛmɔ kuku 10)

11 Nɔ kroko hu ni wɔbaanyɛ wɔkase ji akɛ, esa akɛ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nɔ waa; wɔnyɛŋ wɔkɛ jalɛ nii ni wɔfee yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ ajie wɔnaa ni wɔfee efɔŋ amrɔ nɛɛ. Esa akɛ wɔkai akɛ, wɔ hu eshafeelɔi ji wɔ tamɔ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ lɛ nɔŋŋ. Ŋaa ni bɔfo Paulo wo Korinto asafo lɛ kɔɔ wɔ hu wɔhe, ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni susuɔ akɛ edamɔ shi lɛ akwɛ jogbaŋŋ koni ekagbee shi. Kaa ko bako nyɛnɔ ni jeee gbɔmɛi ahe nɔ.” (1 Kor. 10:12, 13) Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔbaafee wɔhe mɛi ni kɛ ‘amɛhiɛ fɔ̃ɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛjalɛ nifeemɔi anɔ,’ ni wɔsusu akɛ, akɛni wɔfeɔ nibii kpakpai hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee efɔŋ ni agbalaŋ wɔtoi. (Eze. 33:13) Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔkɛsɔmɔ Yehowa lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔba wɔhe shi, ni wɔbo Nyɔŋmɔ toi be fɛɛ be.

12. Kɛ́ wɔfee efɔŋ ni yɔɔ hiɛdɔɔ be ko ni eho lɛ, mɛni esa akɛ wɔkai?

12 Shi kɛ́ wɔfee efɔŋ ni yɔɔ hiɛdɔɔ be ko ni eho, shi wɔmiinu he lolo akɛ akɛkeko wɔ kwraa hu? Wɔnaa yɛ Ezekiel sane lɛ mli akɛ, Yehowa baagbala efɔŋfeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ atoi. Shi wɔkase hu akɛ, Yehowa ji suɔmɔ Nyɔŋmɔ, jeee oweletɔɔ Nyɔŋmɔ. (1 Yoh. 4:8) Esa akɛ wɔkai akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔtsake wɔtsui lɛ, esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ Yehowa nyɛŋ ana wɔ mɔbɔ. (Yak. 5:14, 15) Yehowa jɛ esuɔmɔ mli ekɛ Israelbii ni je esɛɛ amɛyajá nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ ahe ke amɛ, ni eesumɔ ni ekɛ wɔ hu wɔhe eshai lɛ ake wɔ.​—Lala 86:5.

“Okɛ Omaŋ Lɛ Mli Bii Lɛ Awie”

13, 14. (a) Mɛɛ sane nɛkɛ Yehowa bi ni ebulɔi lɛ ajaje? (b) Mɛɛ sane Yesaia shiɛ?

13 Kanemɔ Ezekiel 33:2, 3Mɛɛ sane nɛkɛ Yehowa bi ni ebulɔi lɛ ajaje? Amɛnitsumɔ lɛ fã ko ni he hiaa waa ji ni amɛbɔ mɛi kɔkɔ. Shi amɛshiɛ sane kpakpa hu. Hã wɔsusu enɛ he nɔkwɛmɔnii komɛi ahe wɔkwɛ.

14 Yesaia sɔmɔ kɛjɛ afi 778 kɛyashi afi 732 D.Ŋ.B., ni ebɔ kɔkɔ akɛ Babilonbii lɛ baaye Yerusalem nɔ kunim ni amɛbaaŋɔ emli bii lɛ nom. (Yes. 39:5-7) Shi akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma hu akɛ: “Bo toi! Obulɔi lɛ miihole amɛgbei anɔ. Amɛfee ekome kɛmiinya kɛ bolɔmɔ, ejaakɛ kɛ́ Yehowa bua Zion naa kɛku sɛɛ kɛba lɛ, amɛbaana faŋŋ.” (Yes. 52:8) Yesaia shiɛ sane kpakpa ko ni nɔ bɛ, no ji akɛ, abaasaa ato anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ!

15. Mɛɛ sane Yeremia shiɛ?

15 Yeremia sɔmɔ kɛjɛ afi 647 kɛyashi afi 580 D.Ŋ.B., ni bei pii lɛ, mɛi hiɛ susumɔ ni ejaaa yɛ ehe akɛ “sane fɔŋ” sɔŋŋ he ewieɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, etsu nitsumɔ ko ni sa kadimɔ waa, no ji akɛ, ebɔ Israelbii efɔŋfeelɔi lɛ kɔkɔ akɛ Yehowa kɛ amanehului baaba amɛnɔ. * Shi eshiɛ sane kpakpa hu, egba akɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ baaku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛbaato anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ yɛ jɛmɛ.​—Yer. 29:10-14; 33:10, 11.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ Ezekiel ye ebua nomii ni yɔɔ Babilon lɛ?

16 Awó Ezekiel bulɔ yɛ afi 613 D.Ŋ.B., ni kɛ́ hooo kwraa lɛ, etee nɔ etsu nitsumɔ nɛɛ kɛyashi afi 591 D.Ŋ.B. Tamɔ bɔ ni wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 56 lɛ mli lɛ, Ezekiel kɛ ekãa bɔ Israelbii lɛ kɔkɔ akɛ, abaakpãtã amɛhiɛ, ni no hewɔ lɛ, eyeee mɛi ni baagboi lɛ alá yi sɔ̃. No hewɔ lɛ, Ezekiel bɔ nomii lɛ kɔkɔ akɛ Yehowa baagbala Yerusalembii ni ekwa Nyɔŋmɔ lɛ atoi, ni eye ebua nomii ni yɔɔ Babilon lɛ hu koni amɛya nɔ amɛhã amɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ mli awa koni no asaa amɛ kɛhã nitsumɔ ni kã amɛhiɛ lɛ. Kɛ́ afii 70 ni Israelbii lɛ baaye yɛ nomŋɔɔ mli lɛ ba naagbee lɛ, Yehowa kɛ amɛteŋ mɛi komɛi baaku sɛɛ kɛba Israel shikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. (Eze. 36:7-11) Mɛi ni baaku amɛsɛɛ nɛɛ baafee mɛi ni bo Ezekiel wiemɔi lɛ atoi lɛ abii kɛ amɛnabii titri. Tamɔ bɔ ni yitsei krokomɛi ni yɔɔ wolo nɛɛ Fã 3 lɛ mli lɛ tsɔɔ lɛ, Ezekiel yɛ saji kpakpai pii ni ebaajaje etsɔɔ kɛma nɔ mi akɛ, abaasaa ato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ Yerusalem.

17. Mɛɛ bei amli Yehowa hole bulɔi?

17 Ani gbalɔi nɛɛ ni wie amɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ dani akpãtã Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. kɛ no sɛɛ lɛ pɛ ji mɛi ni Yehowa kɛtsu nii akɛ bulɔi? Dabi. Yɛ bei ni sa kadimɔ ni Yehowa kɛtsuɔ eyiŋtoo he nii lɛ eko fɛɛ eko mli lɛ, eholeɔ bulɔi koni amɛbɔ mɛi fɔji lɛ kɔkɔ, ní amɛshiɛ sane kpakpa hu.

Mɛi Ni Sɔmɔ Akɛ Bulɔi Yɛ Klɛŋklɛŋ Afii 100 Ŋ.B.

18. Mɛɛ nitsumɔ Yohane Baptisilɔ lɛ tsu?

18 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Yohane Baptisilɔ lɛ sɔmɔ akɛ bulɔ. Ebɔ Yudafoi lɛ, ni ji heloonaa Israel shĩa lɛ kɔkɔ akɛ, etsɛŋ ni Yehowa baakpoo amɛ. (Mat. 3:1, 2, 9-11) Shi jeee kɔkɔ pɛ ebɔ amɛ. Yesu wie akɛ Yohane ji mɔ ni awie ehe akɛ “tsulɔ” ni saa gbɛ eto Mesia lɛ. (Mal. 3:1; Mat. 11:7-10) Nitsumɔ ni Yohane tsu akɛ tsulɔ lɛ eko ji, ejaje sane kpakpa akɛ Yesu, ni ji “Nyɔŋmɔ Gwantɛŋbi” lɛ, eba ni ebaawó “je lɛ he esha lɛ” kɛya.​—Yoh. 1:29, 30.

19, 20. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ sɔmɔ akɛ bulɔi?

19 Yesu ji bulɔi nɛɛ fɛɛ ateŋ mɔ ni fe fɛɛ. Tamɔ Ezekiel ji lɛ, Yehowa tsu Yesu kɛba “Israel shĩa lɛ.” (Eze. 3:17; Mat. 15:24) Yesu bɔ nakai Israel shĩa, ni ji Yudafoi lɛ kɔkɔ akɛ, etsɛŋ abaakpoo amɛ, ni abaakpãtã Yerusalem hiɛ. (Mat. 23:37, 38; 24:1, 2; Luka 21:20-24) Shi no beiaŋ lɛ, enitsumɔ titri ji, ni ejaje sane kpakpa lɛ.​—Luka 4:17-21.

20 Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, efã ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛbua.” (Mat. 24:42) Amɛye efamɔ lɛ nɔ ni amɛsɔmɔ akɛ bulɔi kɛbɔ kɔkɔ akɛ, Yehowa ekpoo heloonaa Israel shĩa lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ Yerusalem maŋ lɛ. (Rom. 9:6-8; Gal. 4:25, 26) Taakɛ eji yɛ bulɔi ni tsɔ amɛhiɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, ehe bahia ni kaselɔi nɛɛ hu ajaje sane kpakpa lɛ. Saji ni sa kadimɔ waa ni amɛshiɛ lɛ eko ji akɛ, Jeŋmajiaŋbii lɛ hu baanyɛ abatsɔmɔ Nyɔŋmɔ Israel ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ mli bii agbɛnɛ. Jeŋmajiaŋbii nɛɛ baaná hegbɛ amɛye amɛbua Kristo koni esaa eto jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.​—Bɔf. 15:14; Gal. 6:15, 16; Kpo. 5:9, 10.

21. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Paulo fee?

21 Bɔfo Paulo fata klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. bulɔi lɛ ahe, ni efee nɔkwɛmɔnɔ ni sa kadimɔ waa. Ekɛ hiɛdɔɔ tsu sɔ̃ nɛɛ he nii. Tamɔ Ezekiel lɛ, Paulo le akɛ kɛ́ etsuuu sɔ̃ nɛɛ he nii lɛ ebaaye mɛi ala yi sɔ̃. (Bɔf. 20:26, 27) Paulo nyiɛ bulɔi ni tsɔ ehiɛ lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ, no ji, ebɔ mɛi kɔkɔ ni eshiɛ sane kpakpa lɛ hu. (Bɔf. 15:35; Rom. 1:1-4) Anɔkwa, yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛtsɔɔmɔ naa lɛ, etsɛ Yesaia gbalɛ ni kɛɔ akɛ: “Mɔ ni hiɛ sane kpakpa kɛbaa lɛ naji yɛ fɛo yɛ gɔji lɛ anɔ” lɛ yisɛɛ, ni etsɔɔ akɛ gbalɛ nɛɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni Kristo kaselɔi shiɛɔ lɛ he.​—Yes. 52:7, 8; Rom. 10:13-15.

22. Mɛni ba yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ?

22 Yɛ bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ, jamɔkwamɔ ni agba he sane afɔ̃ shi lɛ bahe shi yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. (Bɔf. 20:29, 30; 2 Tes. 2:3-8) Be ni bei kplaŋŋ shwie mli lɛ, amale Kristofoi ni damɔ shi kɛhã jwɛi lɛ ayi bafa kwraa fe Kristo kaselɔi ni yeɔ lɛ anɔkwa ni amɛdamɔ shi kɛhã wiiti lɛ, ni no hã amale tsɔɔmɔi baha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni yɔɔ faŋŋ lɛ nɔ. (Mat. 13:36-43) Shi be ni be bashɛ ní Nyɔŋmɔ baatsuu mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe, esaa eto jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ, ní ehala nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ, ejie esuɔmɔ lɛ kpo ni eye jalɛ sane ekoŋŋ kɛtsɔ bulɔi ni ehole koni amɛbɔ kɔkɔ ni amɛjaje sane kpakpa lɛ nɔ. Namɛi ji bulɔi ni ahole nɛɛ?

Yehowa Saa Ehole Bulɔi Koni Amɛbɔ Efɔŋfeelɔi Kɔkɔ

23. Mɛɛ nitsumɔ C. T. Russell kɛ enanemɛi lɛ tsu?

23 Afii komɛi dani afi 1914 lɛ baashɛ lɛ, Charles Taze Russell kɛ enanemɛi lɛ sɔmɔ akɛ ‘tsulɔ’ ní awie ehe akɛ “ebaasaa gbɛ eto” lɛ dani ato Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi. * (Mal. 3:1) Nakai kuu lɛ sɔmɔ akɛ bulɔ hu, ni amɛkɛ wolo ni ji Zion’s Watch Tower and Herald of Christ’s Presence lɛ tsu nii kɛbɔ mɛi kɔkɔ yɛ kojomɔ ni Nyɔŋmɔ kɛbaa lɛ he, ni amɛkɛgbɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ amɛshwã.

24. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ esɔmɔ akɛ bulɔ? (b) Mɛni okase yɛ bulɔi ni hi shi yɛ blema lɛ ahe? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Bulɔi Komɛi Ni Fee Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa” lɛ.)

24 Be ni ato Maŋtsɛyeli lɛ shishi sɛɛ lɛ, Yesu hala kuu fioo ko ni ji hii koni amɛsɔmɔ akɛ nyɔŋ anɔkwafo lɛ. (Mat. 24:45-47) Kɛjɛ nakai beiaŋ kɛbaa nɛɛ, nyɔŋ anɔkwafo lɛ ni amrɔ nɛɛ ale lɛ akɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ, esɔmɔ akɛ bulɔ. Enyiɛɔ hiɛ kɛbɔɔ kɔkɔ yɛ “oweletɔɔ gbi lɛ” he ni ejajeɔ “Yehowa mlihilɛ afi lɛ” hu etsɔɔ.​—Yes. 61:2; kwɛmɔ 2 Korintobii 6:1, 2 lɛ hu.

25, 26. (a) Mɛɛ nitsumɔ esa akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi fɛɛ atsu, ni te atsuɔ lɛ ahãa tɛŋŋ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

25 Eyɛ mli akɛ nyɔŋ anɔkwafo lɛ nyiɛɔ bulɔ nitsumɔ lɛ hiɛ moŋ, shi Yesu fã esɛɛnyiɛlɔi “fɛɛ” akɛ, “nyɛyaa nɔ nyɛbua.” (Mar. 13:33-37) Kɛ́ wɔtee nɔ wɔhã wɔhiɛ hi wɔhe nɔ yɛ mumɔŋ ni wɔkɛ anɔkwayeli fi ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ bulɔ lɛ sɛɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiiye famɔ nɛɛ nɔ. Wɔtsuɔ wɔsɔ̃ ni ji akɛ wɔshiɛ lɛ he nii kɛtsɔɔ akɛ wɔmiibu. (2 Tim. 4:2) Mɛni tsirɛɔ wɔ ni wɔfeɔ enɛ? Nɔ kome ji akɛ, wɔmiisumɔ ni ahere wɔ kɛ mɛi krokomɛi ayiwala. (1 Tim. 4:16) Etsɛŋ, abaakpãtã mɛi babaoo ahiɛ, ejaakɛ amɛbooo ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ bulɔ lɛ kɔkɔbɔɔ lɛ toi. (Eze. 3:19) Shi yiŋtoo titri hewɔ ni wɔshiɛɔ lɛ ji ni wɔhã mɛi ale sane ni nɔ bɛ lɛ​—no ji, ato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ! Amrɔ nɛɛ ni wɔyɔɔ “Yehowa mlihilɛ afi lɛ” mli nɛɛ, hegbɛ yɛ lolo kɛhã mɛi babaoo akɛ amɛbaanyɛ amɛbafata wɔhe ni wɔjá Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ ni yeɔ jalɛ sane lɛ. Etsɛŋ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni baaje jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛkpatamɔ lɛ mli lɛ baaná miishɛɛ yɛ e-Bi Kristo Yesu ni naa mɔbɔ lɛ nɔyeli lɛ shishi. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔbaaye wɔbua ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ bulɔ lɛ kɛshiɛ sane kpakpa nɛɛ wɔtsɔɔ mɛi!​—Mat. 24:14.

Wɔkɛ miishɛɛ shiɛɔ sane kpakpa lɛ kɛtsɔɔ akɛ wɔmiifi ŋmɛnɛŋmɛnɛ beiaŋ bulɔ lɛ sɛɛ (Kwɛmɔ kuku 25)

26 Jeŋ fɔŋ nɛɛ bako naagbee po, shi Yehowa efee ewebii lɛ ekome yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu gbalɛ ko he, ni gbalɛ nɛɛ kɔɔ tsei enyɔ ni akɛtsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni fee ni enɛ ba mli lɛ he.

^ kk. 15 Yɛ Yeremia wolo lɛ mli lɛ, akɛ wiemɔi ni ji “sane fɔŋ” kɛ “amanehulu” tsu nii shii abɔ.

^ kk. 23 Kɛ́ ootao bɔ ni atsɔɔ gbalɛ nɛɛ mli kɛ bɔ ni eba mli ehã lɛ, kwɛmɔ wolo ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ Ebɔi Nɔyeli!, yitso 2 lɛ, ni ji “Afɔ Maŋtsɛyeli Lɛ Yɛ Ŋwɛi” lɛ.