Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 14

“Sɔlemɔ Shĩa Lɛ He Mla Lɛ Nɛ”

“Sɔlemɔ Shĩa Lɛ He Mla Lɛ Nɛ”

EZEKIEL 43:12

NƆ NI ABAAWIE HE: Sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ​—nibii ni mɛi ni hi shi yɛ Ezekiel gbii lɛ amli lɛ kase yɛ mli kɛ bɔ ni ekɔɔ wɔ hu wɔhe ŋmɛnɛ

1, 2. (a) Mɛni wɔkase yɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa ni Ezekiel na yɛ ninaa mli lɛ he? (b) Mɛɛ sanebimɔi enyɔ wɔbaahã hetoo yɛ yitso nɛɛ mli?

YƐ YITSO ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔkase akɛ, jeee sɔlemɔ shĩa lɛ ni Ezekiel na yɛ ninaa mli lɛ nɔŋŋ ji mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele ni bɔfo Paulo wie he afii ohai komɛi asɛɛ lɛ. Wɔkase hu akɛ, akɛ ninaa lɛ hã koni akɛtsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ taomɔ nii kɛhã jamɔ krɔŋŋ lɛ he hiaa hã. Ja Yehowa webii lɛ eye taomɔ nii nɛɛ anɔ dani amɛbaanyɛ amɛná amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa kpakpa ekoŋŋ. Enɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni Yehowa ma sane ni ji, “sɔlemɔ shĩa lɛ he mla lɛ nɛ” lɛ nɔ mi shii enyɔ sɔŋŋ yɛ kuku kome pɛ mli lɛ.​—Kanemɔ Ezekiel 43:12.

2 Agbɛnɛ, sanebimɔi enyɔ yɛ ni esa akɛ wɔhã hetoo. Klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji: Mɛɛ nibii komɛi ni kɔɔ Yehowa taomɔ nii kɛhã jamɔ krɔŋŋ lɛ he eeenyɛ efee akɛ Yudafoi ni hi shi yɛ Ezekiel gbii lɛ amli lɛ kase yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ mli? Kɛ́ wɔná sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔhã sanebimɔ ni ji enyɔ lɛ hetoo, ni no ji: Mɛɛ gbɛ nɔ ninaa lɛ kɔɔ wɔ mɛi ni wɔyɔɔ naagbee gbii ni haomɔi eyi mli obɔ nɛɛ mli lɛ ahe?

Mɛni Mɛi Ni Hi Shi Yɛ Blema Lɛ Kase Yɛ Ninaa Lɛ Mli?

3. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ shĩa lɛ ni ma gɔŋ ni kwɔ waa nɔ lɛ tsirɛ mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ni amɛhiɛ gboi?

3 Hã wɔsusu sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ he nibii fioo komɛi ni sa kadimɔ lɛ ahe wɔkwɛ koni no aye abua wɔ ni wɔhã klɛŋklɛŋ sanebimɔ lɛ hetoo. Gɔŋ ni kwɔ waa lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ yɔse akɛ Ezekiel ninaa lɛ kɛ Yesaia gbalɛ ni taa mɔ tsuiŋ ni tsɔɔ akɛ abaato anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ lɛ yɛ tsakpãa. (Yes. 2:2) Shi mɛni Yehowa shĩa lɛ ni ma gɔŋ ni kwɔ lɛ nɔ lɛ hã amɛkase? Ehã amɛkase akɛ, esa akɛ awó jamɔ krɔŋŋ nɔ gojoo fe jamɔi krokomɛi fɛɛ. Anɔkwa, awó jamɔ krɔŋŋ nɔ gojoo momo, ejaakɛ eji gbɛjianɔtoo ni jɛ mɔ ni ‘awó enɔ gojoo fe nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ fɛɛ’ lɛ ŋɔɔ. (Lala 97:9) Shi no mli lɛ, maŋbii lɛ tsuuu amɛgbɛfaŋ nɔ. Amɛtee nɔ amɛkwa jamɔ krɔŋŋ lɛ, amɛgbe he guɔ, ni amɛbule lɛ afii ohai pii. Be ni mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ na akɛ awó Nyɔŋmɔ shĩa krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ gojoo ama egbɛhe ni sa lɛ yɛ anunyam mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, no tsirɛ amɛ ni amɛhiɛ gboi.

4, 5. Mɛni eeenyɛ efee akɛ Ezekiel gbii lɛ amli bii lɛ kase yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ he agbói ni kwɔlɔ waa lɛ mli?

4 Agbói ni kwɔlɔ waa lɛ. Yɛ ninaa lɛ shishijee mli lɛ, Ezekiel kwɛ be ni ŋwɛi bɔfo ni kɛ lɛ yaa shisharamɔ lɛ susuɔ agbói lɛ. Agbói nɛɛ kwɔlɔ waa, aaafee mitai 30! (Eze. 40:14) Bulɔi atsũi yɛ agbói nɛɛ ahe. Mɛni enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ kɛhã mɛi ni kase sɔlemɔ shĩa lɛ he nitɛŋmɔ ni yɔɔ wolo nɔ lɛ? Yehowa kɛɛ Ezekiel akɛ: “Hã ojwɛŋmɔ ahi gbɛ ni yaa sɔlemɔ shĩa lɛ mli lɛ” nɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ maŋbii lɛ kɛ mɛi ni “afoko amɛ ketia yɛ amɛtsui kɛ amɛheloo mli lɛ” baa Nyɔŋmɔ sɔlemɔ shĩa krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Mɛni jɛ mli kɛba? Yehowa kɛɛ: “Amɛbuleɔ misɔlemɔ shĩa lɛ.”​—Eze. 44:5, 7.

5 Mɛi ni “afoko amɛ ketia yɛ . . . amɛheloo mli lɛ” booo kitã ni yɔɔ faŋŋ ni Nyɔŋmɔ kɛhã yɛ Abraham gbii lɛ amli tɔ̃ɔ lɛ toi. (1 Mo. 17:9, 10; 3 Mo. 12:1-3) Shi mɛi ni “afoko amɛ ketia yɛ amɛtsui” mli lɛ anɔ lɛ ehiii kwraa. Amɛji atuatselɔi kuɛŋtilɔi ni booo Yehowa gbɛtsɔɔmɔ toi. Kulɛ, esaaa akɛ aŋmɛɔ mɛi ni tamɔ nakai gbɛ ni amɛboteɔ Yehowa sɔlemɔ shĩa krɔŋkrɔŋ lɛ mli! Yehowa nyɛɔ mɛi ni feɔ osato, shi ewebii lɛ ŋmɛ gbɛ ni mɛi babaoo fee osato yɛ eshĩa lɛ. Agbói lɛ kɛ bulɔi atsũi lɛ ni yɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ mli lɛ tsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ nɔ ko ni yɔɔ faŋŋ, no ji: Aŋmɛŋ gbɛ ni nibii gbohii tamɔ nɛkɛ aya nɔ dɔŋŋ! Esa akɛ akɛ taomɔ nii ni ja kɛhã Nyɔŋmɔ shĩa lɛ mlibotemɔ lɛ atsu nii. No dani Yehowa baaná ewebii lɛ ajamɔ lɛ he miishɛɛ ni ejɔɔ amɛ.

6, 7. (a) Mɛni Yehowa taoɔ ekɛ gbogbo ni bɔle sɔlemɔ shĩa lɛ he kɛkpe lɛ atsɔɔ ewebii lɛ? (b) Tsutsu ko lɛ, te Yehowa webii lɛ hiɛ eshĩa lɛ amɛhã tɛŋŋ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.)

6 Gbogbo ni atswa kɛbɔle sɔlemɔ shĩa lɛ he kɛkpe lɛ. Nɔ kroko ni sa kadimɔ waa yɛ sɔlemɔ shĩa ni yɔɔ ninaa nɛɛ mli lɛ he ji gbogbo ni atswa kɛbɔle sɔlemɔ shĩa lɛ he kɛkpe lɛ. Ezekiel tsɔɔ mli akɛ gbogbo lɛ koŋ fɛɛ koŋ, kɛjɛ afã kome kɛtee afã kroko kɛlɛ ji gãla tsei 500, loo mitai 1,555, aaafee kilomitai 1.6! (Eze. 42:15-20) Kɛ̃lɛ, sɔlemɔ shĩa lɛ tsũi lɛ kɛ kpoi ni yɔɔ he lɛ kɛlɛ kɛjɛ afã kome kɛtee afã kroko ji ninetalɔi 500, loo mitai 259 pɛ, ni nakai nɔŋŋ ji elɛɛmɔ. No hewɔ lɛ, gbɛ agbo kã sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ gbogbo ni atswa kɛbɔle he lɛ teŋ. * Mɛni hewɔ afee lɛ nakai?

7 Yehowa kɛɛ: “Agbɛnɛ, hã amɛjie amɛtoigbele lɛ kɛ amɛmaŋtsɛmɛi lɛ agbohii lɛ kɛje mihe kɛya sɛɛ shɔŋŋ, ni mahi shi yɛ amɛteŋ kɛya naanɔ.” (Eze. 43:9) Eeenyɛ efee akɛ “amɛmaŋtsɛmɛi lɛ agbohii lɛ” damɔ shi kɛhã amagai. No hewɔ lɛ, Yehowa hã ashi gbɛ agbo yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ gbogbo lɛ teŋ yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli koni kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ekɛkɛɛ ewebii lɛ akɛ: “Nyɛjiea nibii gbohii tamɔ nɛkɛ kɛyaa sɛɛ shɔŋŋ. Nyɛkahãa amɛbɛŋkɛa biɛ po.” Enɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ amɛtee nɔ amɛhã amɛjamɔ lɛ he tse lɛ, Yehowa baahi amɛteŋ ni ebaajɔɔ amɛ.

8, 9. Mɛni eeenyɛ efee akɛ Yehowa webii lɛ kase yɛ bɔ ni ekɛ hii ni akɛ hegbɛi ewo amɛdɛŋ lɛ wie waa ehã lɛ mli?

8 Yehowa kɛ hii ni akɛ hegbɛi ewo amɛdɛŋ lɛ wie waa. Agbɛnɛ hu, Yehowa kɛ hii ni akɛ hegbɛi ewo amɛdɛŋ yɛ maŋbii lɛ ateŋ lɛ wie waa, shi ejɛ suɔmɔ mli efee nakai. Ekɛ hiɛdɔɔ jaje Levibii ni je esɛɛ kɛtee shɔŋŋ be ni Israelbii lɛ je Nyɔŋmɔ sɛɛ ni amɛyanyiɛ amagai asɛɛ lɛ, shi ejie Zadok bihii lɛ ni ‘kwɛ ejamɔhe lɛ nitsumɔi lɛ anɔ be ni Israelbii lɛ je esɛɛ lɛ’ ayi. Ekɛ kui lɛ ateŋ eko fɛɛ eko ye yɛ jalɛ kɛ mɔbɔnalɛ naa yɛ amɛnifeemɔi lɛ anaa. (Eze. 44:10, 12-16) Nakai nɔŋŋ hu ekɛ hiɛdɔɔ jaje Israel lumɛi lɛ.​—Eze. 45:9.

9 No hewɔ lɛ, Yehowa fee lɛ faŋŋ akɛ mɛi ni akɛ hegbɛi ewo amɛdɛŋ lɛ kɛ nɔkwɛlɔi lɛ baabu bɔ ni amɛtsuɔ amɛnitsumɔi lɛ amɛhãa lɛ he akɔntaa amɛhã lɛ. Ŋaawoo, jajemɔ, kɛ tsɔsemɔ he miihia amɛ fɛɛ. Esa akɛ amɛ tsutsu amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ Yehowa taomɔ nii lɛ atsu nii!

10, 11. Mɛni tsɔɔ akɛ nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ nibii ni amɛkase yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ tsu nii?

10 Ani nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ kɛ nɔ ni amɛkase yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ tsu nii? Anɔkwa, wɔnyɛŋ wɔtsɔɔ nɔ ni hii kɛ yei anɔkwafoi ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ susu yɛ ninaa ni sa kadimɔ waa nɛɛ he. Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ wɔ nibii babaoo ni nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ fee kɛ bɔ ni amɛna Yehowa jamɔ krɔŋŋ lɛ amɛhã. Ani amɛkɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ tsu nii? Hɛɛ, amɛkɛtsu nii kɛshɛ he ko​—titri lɛ kɛ́ akɛ amɛ to amɛblematsɛmɛi atuatselɔi ni hi shi dani aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ ahe lɛ.

11 Hii anɔkwafoi tamɔ gbalɔ Hagai kɛ gbalɔ Zakaria, osɔfo kɛ woloŋmalɔ Ezra, kɛ amralo Nehemia fɛɛ bɔ mɔdɛŋ waa ni amɛtsɔɔ maŋbii lɛ shishitoo mlai ni tamɔ nɔ ni yɔɔ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ mli lɛ nɔŋŋ. (Ezr. 5:1, 2) Amɛtsɔɔ maŋbii lɛ akɛ, esa akɛ awó jamɔ krɔŋŋ nɔ gojoo; amɛtsɔɔ amɛ akɛ esa akɛ amɛkɛ jamɔ krɔŋŋ aye amɛheloonaa hiamɔ nii ahiɛ. (Hag. 1:3, 4) Amɛma nɔ mi akɛ esa akɛ mɔ ashɛ taomɔ nii kɛhã jamɔ krɔŋŋ lɛ he dani ekɛ ehe awo mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Ezra kɛ Nehemia kɛ hiɛdɔɔ wie amɛtsɔɔ maŋbii ni kɛ maŋsɛɛ yei ebote gbalashihilɛ mli lɛ koni amɛshwie amɛŋamɛi ni miihã amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ miifite lɛ. (Kanemɔ Ezra 10:10, 11; Neh. 13:23-27, 30) Ni amagajamɔ hu? Etamɔ nɔ ni yɛ nomŋɔɔ lɛ sɛɛ lɛ, Israel maŋ lɛ baná nyɛɛ ko kɛhã nakai esha ni tsɔ amɛ tsɔne shii abɔ afii babaoo lɛ. Ni osɔfoi kɛ lumɛi lɛ hu? Tamɔ bɔ ni Ezekiel ninaa lɛ tsɔɔ lɛ, amɛfata mɛi ni Yehowa wo amɛ ŋaa ni ejaje amɛ lɛ ahe. (Neh. 13:22, 28) Amɛteŋ mɛi saŋŋ jɛ heshibaa mli amɛkɛ ŋaawoo nɛɛ tsu nii.​—Ezr. 10:7-9, 12-14; Neh. 9:1-3, 38.

Nehemia tsɔɔ maŋbii lɛ jamɔ krɔŋŋ he nii be ni ekɛ amɛ tsuɔ nii lɛ (Kwɛmɔ kuku 11)

12. Mɛɛ gbɛi anɔ Yehowa jɔɔ nomii ni ku amɛsɛɛ lɛ?

12 Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa hu jɔɔ ewebii lɛ. Maŋbii lɛ baná amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa, amɛná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, ni toiŋjɔlɛ hi amɛteŋ bɔ ni amɛnako enɔ dã afii babaoo nɛ. (Ezr. 6:19-22; Neh. 8:9-12; 12:27-30, 43) Mɛni hewɔ amɛná jɔɔmɔi nɛɛ fɛɛ lɛ? Ejaakɛ maŋbii lɛ kɛ Yehowa taomɔ nii ni ja ni kɔɔ jamɔ krɔŋŋ he lɛ bɔi nitsumɔ agbɛnɛ. Mɛi babaoo ni hiɛ tsui kpakpa lɛ kase nii waa yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ mli. Belɛ, yɛ kukufoo mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ nomii ni ku amɛsɛɛ kɛba lɛ ná Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ he sɛɛ yɛ gbɛi enyɔ ni he hiaa lɛ anɔ. (1) Ehã amɛkase bɔ ni esa akɛ amɛkɛ taomɔ nii ni kɔɔ jamɔ krɔŋŋ he lɛ atsu nii amɛhã. (2) Ehã amɛná hemɔkɛyeli yɛ gbalɛ lɛ mli. Ninaa lɛ ji gbalɛ ni tsɔɔ akɛ abaasaa ato anɔkwa jamɔ shishi ekoŋŋ, ni etsɔɔ bɔ ni kɛ́ Yehowa webii lɛ tee nɔ amɛkɛ jamɔ krɔŋŋ hã lɛ lɛ, ebaajɔɔ amɛ ehã. Shi wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baasumɔ ni wɔná sane nɛɛ hetoo, no ji: Ani ninaa nɛɛ eba mli yɛ wɔbei nɛɛ amli?

Nɔ Ni Wɔkaseɔ Yɛ Ezekiel Ninaa Lɛ Mli Ŋmɛnɛ

13, 14. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ eba mli yɛ wɔbei nɛɛ amli? (b) Mɛɛ gbɛi enyɔ nɔ wɔnáa ninaa lɛ he sɛɛ ŋmɛnɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa 13A, “Sɔlemɔ Shĩai Srɔtoi Lɛ Tsɔɔ Wɔ Nibii Srɔtoi” lɛ hu.)

13 Ani wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ kɔɔ wɔhe ŋmɛnɛ? Hɛɛ! Kaimɔ akɛ, Ezekiel ninaa ni kɔɔ Nyɔŋmɔ sɔlemɔ shĩa krɔŋkrɔŋ ni ma “gɔŋ ko ni kwɔ waa nɔ” lɛ he lɛ kɛ Yesaia gbalɛ ni tsɔɔ akɛ “Yehowa shĩa lɛ gɔŋ lɛ baama shi shiŋŋ yɛ gɔji lɛ ayiteŋ” lɛ yɛ tsakpãa. Yesaia wie tɛ̃ɛ akɛ, gbalɛ nɛɛ baaba mli “yɛ gbii lɛ anaagbee lɛ mli,” loo “yɛ naagbee gbii lɛ amli.” (Eze. 40:2; Yes. 2:2-4; shn.; kwɛmɔ Mika 4:1-4 lɛ hu.) Gbalɛi nɛɛ kɔɔ be ko yɛ naagbee gbii lɛ amli lɛ he, kɛjɛ afi 1919 kɛbaa, be ni awó jamɔ krɔŋŋ nɔ gojoo ama shi ekoŋŋ, oookɛɛ nɔ ni akɛma gɔŋ ni kwɔ waa nɔ lɛ. *

14 Belɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, Ezekiel ninaa lɛ kɔɔ jamɔ krɔŋŋ he ŋmɛnɛ. Bɔ ni Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom lɛ ná ninaa nɛɛ he sɛɛ yɛ blema beiaŋ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔ hu ŋmɛnɛ lɛ, wɔnáa he sɛɛ yɛ gbɛi enyɔ nɔ. (1) Ehãa wɔkaseɔ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ Yehowa taomɔ nii ni kɔɔ jamɔ krɔŋŋ lɛ he lɛ atsu nii ahã. (2) Ehãa wɔnáa hemɔkɛyeli yɛ gbalɛi lɛ amli akɛ, abaasaa ato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ, ni Yehowa baajɔɔ ewebii lɛ.

Taomɔ Nii Kɛhã Jamɔ Krɔŋŋ Ŋmɛnɛ

15. Be ni wɔkaseɔ Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ he nii lɛ, mɛni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔŋ?

15 Agbɛnɛ hã wɔsusu Ezekiel ninaa lɛ mli nibii pɔtɛi komɛi ahe wɔkwɛ. Hã wɔŋɔ lɛ akɛ, wɔfata Ezekiel he kɛyaashara shi yɛ sɔlemɔ shĩa kpele ni ena yɛ ninaa mli lɛ mli. Hã ehi ojwɛŋmɔŋ akɛ wɔnaaa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ, shi moŋ, wɔmiikwɛ nibii ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ ninaa lɛ mli ni kɔɔ wɔjamɔ lɛ he ŋmɛnɛ. Mɛɛ nibii komɛi wɔbaanyɛ wɔkase?

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni asusu sɔlemɔ shĩa lɛ fitsofitso lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

16 Mɛni hewɔ asusu nibii fɛɛ fitsofitso lɛ? Ezekiel hiɛ kwɛmɔ ni ŋwɛibɔfo ni su tamɔ akɔɔble lɛ susu sɔlemɔ shĩa lɛ fɛɛ fitsofitso; esusu gbogboi lɛ, agbói lɛ, bulɔi atsũi lɛ, kpoi lɛ, kɛ afɔleshaa latɛ lɛ. Kɛ́ mɔ ko kane bɔ ni asusu nibii lɛ fitsofitso lɛ, ekolɛ, ebaanu he akɛ efa tsɔ. (Eze. 40:1–42:20; 43:13, 14) Shi susumɔ nibii ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ bɔ ni asusu sɔlemɔ shĩa lɛ fitsofitso lɛ mli lɛ he okwɛ. Yehowa tsɔ enɛ nɔ ema bɔ ni etaomɔ nii lɛ ahe hiaa waa hã lɛ nɔ mi. Lɛ etsɔɔ taomɔ nii nɛɛ, jeee adesai. Mɛi ni kɛɔ akɛ obaanyɛ otsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni osumɔɔ nɔ ojá Nyɔŋmɔ lɛ miilaka amɛhe. Agbɛnɛ hu, bɔ ni Yehowa hã asusu sɔlemɔ shĩa lɛ fitsofitso lɛ maa nɔ mi ehãa wɔ akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, abaasaa ato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ. Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ baaba mli fitsofitso tamɔ bɔ ni asusu sɔlemɔ shĩa lɛ fitsofitso lɛ. No hewɔ lɛ, Ezekiel ninaa lɛ maa nɔ mi akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, abaasaa ato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ naagbee gbii lɛ amli!

Mɛni okaseɔ yɛ bɔ ni asusu sɔlemɔ shĩa lɛ fitsofitso ahã lɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 16)

17. Mɛni gbogbo ni atswa kɛbɔle sɔlemɔ shĩa lɛ he kɛkpe lɛ kaiɔ wɔ ŋmɛnɛ?

17 Gbogbo ni atswa kɛbɔle sɔlemɔ shĩa lɛ he kɛkpe lɛ. Tamɔ bɔ ni wɔkase kɛtsɔ hiɛ lɛ, Ezekiel na ni atswa gbogbo kɛbɔle sɔlemɔ shĩa ni ena yɛ ninaa lɛ mli lɛ he kɛkpe. Nakai gbogbo lɛ kai Nyɔŋmɔ webii lɛ waa akɛ, esa akɛ amɛjie nibii fɛɛ ni woɔ jamɔ krɔŋŋ lɛ he muji lɛ kɛya sɛɛ shɔŋŋ koni amɛkabule Nyɔŋmɔ shĩa lɛ. (Kanemɔ Ezekiel 43:7-9.) Kwɛ bɔ ni nakai ŋaawoo lɛ he hiaa wɔ hu ŋmɛnɛ! Be ni ajie Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛje mfonirifeemɔŋ nom ni Babilon Kpeteŋkpele lɛ ŋɔ amɛ afii ohai babaoo lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, Kristo hala enyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ yɛ afi 1919. Ni titri lɛ, kɛjɛ nakai beiaŋ kɛbaa nɛɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ ebɔ mɔdɛŋ waa amɛtsi amɛhe kɛje amale tsɔɔmɔi kɛ nifeemɔi hu ni akɛ amagajamɔ kɛ wɔŋjamɔ mli nifeemɔi efutu mli lɛ ahe. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔjie nibii ni baawo jamɔ krɔŋŋ lɛ he muji lɛ kɛya sɛɛ shɔŋŋ. Kɛfata he lɛ, wɔyeee nitsumɔ saji yɛ Maŋtsɛyeli Asai lɛ anɔ, wɔkɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ futuuu wɔjamɔ lɛ.​—Mar. 11:15, 16.

18, 19. (a) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ agbói ni kwɔlɔ waa ni yɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ mli lɛ mli? (b) Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔhã tɛŋŋ yɛ mɛi ni taoɔ ni amɛba Yehowa taomɔ nii ni ja lɛ ashi lɛ ahe? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

18 Agbói ni kwɔlɔ waa lɛ. Kɛ́ wɔsusu bɔ ni agbói ni Ezekiel na lɛ kwɔlɔ waa lɛ he lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ mli? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, sɔlemɔ shĩa lɛ he ninaa lɛ fã nɛɛ hã Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom lɛ le akɛ Yehowa yɛ jeŋba he mlai ni ja. Kɛ́ nakai eji yɛ blema beiaŋ lɛ, ŋmɛnɛ hu? Wɔjáa Yehowa yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele lɛ mli. No hewɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, ehe miihia waa ni wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ ni wɔkafee osato, aloo jeee nakai? (Rom. 12:9; 1 Pet. 1:14, 15) Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, Yehowa etee nɔ eye ebua ewebii lɛ fiofio koni amɛya nɔ amɛhi shi yɛ ejeŋba he mlai lɛ anaa. * Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ashwieɔ efɔŋfeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ kɛjeɔ asafo lɛ mli. (1 Kor. 5:11-13) Agbɛnɛ hu, bulɔi atsũi ni yɔɔ agbói nɛɛ ahe lɛ kaiɔ wɔ akɛ, ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa eŋmɛɛɛ mɔ ko ni ebɛ ehe miishɛɛ lɛ gbɛ ni ebote mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɔ ko ni miiba jeŋbai enyɔ lɛ baanyɛ aya Maŋtsɛyeli Asa ko nɔ, shi Yehowa náŋ ehe miishɛɛ, ja ejaje egbɛi ni efee nɔ ni Yehowa taoɔ. (Yak. 4:8) Kwɛ bɔ ni enɛ buɔ jamɔ krɔŋŋ he yɛ jeŋ ni mɛi ajeŋba ekpɔtɔ waa yɛ mli nɛɛ mli!

19 Biblia lɛ gba akɛ mɛi ajeŋba baafite kwraa yɛ jeŋ nɛɛ mli dani naagbee lɛ baaba. Ekɛɔ akɛ: “Gbɔmɛi fɔji kɛ shishiulɔi baawo wu yɛ efɔŋ mli, ni amɛbaalaka mɛi ni amɛ hu abaalaka amɛ.” (2 Tim. 3:13) Ŋmɛnɛ lɛ, aalaka mɛi babaoo ní amɛhe amɛye akɛ, Yehowa taomɔ nii lɛ yɛ kpɛŋŋ tsɔ, amɛbe eho loo amɛjaaa po. Ani obaahe lakamɔ wiemɔi nɛɛ oye? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko ka akɛ ebaakɔne oyiŋ koni okpɛlɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ mlai ni kɔɔ nuu kɛ nuu loo yoo kɛ yoo ni náa bɔlɛ lɛ he lɛ ejaaa lɛ, ani okɛ lɛ baakpã gbee? Aloo obaahe nɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛɔ lɛ oye? E-Wiemɔ lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, mɛi ni feɔ nibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ ‘miitsu yakayakanii.’ Nyɔŋmɔ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ wɔkafi jeŋba sha sɛɛ. (Rom. 1:24-27, 32) Be fɛɛ be ni wɔkɛ shihilɛi ni tamɔ nakai baakpe lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ egbói ni kwɔlɔ waa lɛ he lɛ nɔ, ni wɔkai akɛ: Yehowa baaa etaomɔ nii ni ja lɛ ashi, ekɔɔɔ he eko bɔ ni jeŋ fɔŋ nɛɛ baanyɛ wɔnɔ ni wɔfee nibii ni esaaa. Ani wɔkpɛlɛɔ nɔ ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ kɛɔ lɛ nɔ ni wɔfiɔ nɔ ni ja sɛɛ?

Wɔkɛ “yijiemɔ afɔle” hãa kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo jamɔ krɔŋŋ mli

20. Mɛɛ gbɛ nɔ Ezekiel ninaa lɛ mli kaimɔi lɛ woɔ “asafo kuu babaoo” lɛ mli bii lɛ hewalɛ?

20 Kpoi lɛ. Be ni Ezekiel na sɔlemɔ shĩa lɛ kponɔgbɛ kpo agbo lɛ, ekolɛ, ená miishɛɛ waa yɛ Yehowa webii ni yɔɔ miishɛɛ abɔ ni baanyɛ ababua amɛhe naa yɛ jɛmɛ kɛjá lɛ lɛ hewɔ. Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi miijá Nyɔŋmɔ yɛ he ko ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ fe sɔlemɔ shĩa lɛ kponɔgbɛ kpo lɛ nɔ. Ezekiel ninaa lɛ mli kaimɔi lɛ woɔ “asafoku babaoo” lɛ mli bii ni jáa yɛ Yehowa mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ kpo lɛ nɔ lɛ hewalɛ waa. (Kpo. 7:9, 10, 14, 15) Ezekiel na akɛ niyelihei yɛ kpoi lɛ hewɔŋ fɛɛ, ni Nyɔŋmɔ jálɔi lɛ baanyɛ afee ekome kɛye naanyobɔɔ afɔlei ni amɛkɛba lɛ yɛ jɛmɛ. (Eze. 40:17) Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ aye nii​—ni enɛ ji okadi ni tsɔɔ akɛ naanyobɔɔ kpakpa yɛ amɛkɛ lɛ teŋ! Ŋmɛnɛ lɛ, wɔshãaa afɔlei tamɔ bɔ ni Yudafoi lɛ fee yɛ Mose Mla lɛ shishi lɛ. Shi moŋ, wɔkɛ “yijiemɔ afɔle” hãa kɛ́ wɔkɛ wɔhe wo jamɔ krɔŋŋ mli, tamɔ kɛ́ wɔhã saji ahetoo loo wɔlá kɛjaje wɔhemɔkɛyeli lɛ wɔtsɔɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi loo wɔkɛ wɔhe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli nɛkɛ. (Heb. 13:15) Agbɛnɛ hu, Yehowa lɛɔ wɔ kɛ mumɔŋ niyenii. Ebɛ naakpɛɛ akɛ wɔnuɔ he tamɔ bɔ ni Kora bihii lɛ nu he lɛ, amɛlá amɛhã Yehowa akɛ: “Gbi kome yɛ okpoi lɛ anɔ lɛ hi fe gbii akpe yɛ he kroko!”​—Lala 84:10.

21. Mɛni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baanyɛ akase yɛ osɔfoi ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ asane lɛ mli?

21 Osɔfoi lɛ. Ezekiel na akɛ agbói ni osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ tsɔɔ mli kɛboteɔ mligbɛ kpo lɛ nɔ lɛ tamɔ agbói ni mɛi ni jɛɛɛ osɔfoi lɛ aweku lɛ mli lɛ tsɔɔ mli kɛboteɔ kponɔgbɛ kpo lɛ nɔ lɛ nɔŋŋ. Enɛ ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni atsɔ nɔ akai nakai osɔfoi lɛ akuu lɛ mli bii lɛ akɛ, esa akɛ amɛ hu amɛshɛ Yehowa taomɔ nii kɛhã jamɔ krɔŋŋ lɛ he. Ni ŋmɛnɛ hu? Abɛ weku ko ni ajɛɔ mli ayeɔ osɔfoi yɛ Nyɔŋmɔ tsuji ateŋ ŋmɛnɛ moŋ, shi akɛɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Nyɛ lɛ, nyɛji ‘weku ni ahala, osɔfoi ni ji maŋtsɛmɛi.’” (1 Pet. 2:9) Esoro kpo ni osɔfoi ni hi shi yɛ blema Israel lɛ já yɛ nɔ lɛ yɛ maŋbii lɛ anɔ lɛ he. Ŋmɛnɛ lɛ, esorooo he ni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ jáa yɛ lɛ yɛ amɛnyɛmimɛi Yehowa jálɔi krokomɛi lɛ anɔ lɛ he moŋ, shi wekukpaa krɛdɛɛ ko yɛ amɛkɛ Yehowa teŋ, ejaakɛ eŋɔ amɛ akɛ ebii. (Gal. 4:4-6) Nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baanyɛ aná kaimɔi ni yɔɔ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ he sɛɛ waa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyɔseɔ akɛ, no mli lɛ, osɔfoi lɛ hu lɛ, ŋaawoo kɛ tsɔsemɔ he miihia amɛ. Esa akɛ Kristofoi fɛɛ akai akɛ, wɔ fɛɛ wɔfata “tooku kome” ni sɔmɔɔ yɛ “tookwɛlɔ kome” shishi lɛ he.​—Kanemɔ Yohane 10:16.

22, 23. (a) Mɛni asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase yɛ lumɔ ni awie ehe yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ he? (b) Mɛni ekolɛ ebaaba wɔsɛɛ?

22 Lumɔ lɛ. Yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ, lumɔ lɛ ji hiɛnaanɔ gbɔmɔ ko waa. Ejɛɛɛ osɔfoi aweku lɛ mli, ni yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ, esa akɛ eba ehe shi ehã osɔfoi lɛ agbɛtsɔɔmɔ. Shi eyɛ faŋŋ akɛ, esɔmɔɔ akɛ nɔkwɛlɔ yɛ maŋbii lɛ ateŋ, ni eyeɔ ebuaa amɛ kɛ afɔlei ni amɛkɛhãa lɛ. (Eze. 44:2, 3; 45:16, 17; 46:2) No hewɔ lɛ, hii ni ji Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni akɛ sɔ̃i komɛi ewo amɛdɛŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ akase enɔkwɛmɔnɔ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ asafoŋ onukpai, ni nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi fata he lɛ aba amɛhe shi amɛhã nyɔŋ anɔkwafo lɛ gbɛtsɔɔmɔ. (Heb. 13:17) Asafoŋ onukpai lɛ bɔɔ mɔdɛŋ waa amɛyeɔ amɛbuaa Nyɔŋmɔ webii lɛ koni amɛkɛ amɛyijiemɔ afɔlei ahã yɛ Kristofoi akpeei ashishi kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Efe. 4:11, 12) Ni asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ akase nɔ ko hu yɛ bɔ ni Yehowa kã lsrael lumɛi lɛ ahiɛ yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛhegbɛ lɛ tsu nii yɛ gbɛ ni esaaa nɔ lɛ hewɔ. (Eze. 45:9) Kɛfata he lɛ, asafoŋ onukpai lɛ susuuu akɛ ŋaawoo kɛ jajemɔ he ehiaaa amɛ. Shi moŋ, eŋɔɔ amɛnaa akɛ Yehowa baaŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ kɛtsuu amɛhe koni amɛnyɛ amɛtsu amɛnitsumɔ akɛ tookwɛlɔi kɛ nɔkwɛlɔi lɛ jogbaŋŋ.​—Kanemɔ 1 Petro 5:1-3.

23 Yɛ Paradeiso ni baaba yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli lɛ, Yehowa baaya nɔ ehã mɛi asɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔi ni bɔɔ mɔdɛŋ ni sumɔɔ mɛi. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, aatsɔse asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ koni amɛle bɔ ni amɛbaafee amɛtsɔmɔ tookwɛlɔi ni bɔɔ mɔdɛŋ ni yeɔ buaa mɛi yɛ Paradeiso lɛ mli. (Lala 45:16) Kɛ́ wɔsusu bɔ ni wɔbaaná hii nɛɛ ahe sɛɛ waa yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ he lɛ, ani wɔmii shɛɛɛ wɔhe? Ekolɛ wɔbaanu Ezekiel ninaa lɛ shishi jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔnuɔ shishi amrɔ nɛɛ yɛ Yehowa be ni sa mli, tamɔ eji yɛ gbalɛi krokomɛi ni kɔɔ jamɔ krɔŋŋ shishi ni abaato ekoŋŋ lɛ he lɛ agbɛfaŋ lɛ. Ekolɛ gbalɛi nɛɛ fãi komɛi baaba mli yɛ gbɛ ni yɔɔ miishɛɛ nɔ wɔsɛɛ, shi wɔnyɛŋ wɔnu bɔ ni ebaaba mli ehã lɛ shishi amrɔ nɛɛ. Be baatsɔɔ.

Mɛni agbói ni kwɔlɔ lɛ kɛ kpoi lɛ tsɔɔ wɔ yɛ jamɔ krɔŋŋ he? (Kwɛmɔ kuku 18-21)

Jɔɔmɔi Ni Yehowa Kɛbaaba Yɛ Jamɔ Krɔŋŋ Lɛ Hewɔ

24, 25. Mɛɛ gbɛ nɔ Ezekiel ninaa lɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa baajɔɔ ewebii lɛ kɛ́ amɛtee nɔ amɛfi jamɔ krɔŋŋ lɛ sɛɛ?

24 Yɛ naamuu mli lɛ, hã wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛya nifeemɔ kpele ko ni tee nɔ yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ nɔ ekoŋŋ. Yehowa ba nakai sɔlemɔ shĩa lɛ mli, ni ewo shi akɛ ebaaya nɔ ehi jɛmɛ gbii abɔ ni maŋbii lɛ baaya nɔ amɛye taomɔ nii kɛhã jamɔ krɔŋŋ lɛ nɔ, ni amɛjeee he lɛ. (Eze. 43:4-9) Mɛɛ hewalɛ jɛmɛ ni Yehowa baahi lɛ baaná yɛ ewebii lɛ kɛ amɛshikpɔŋ lɛ nɔ?

25 Akɛ gbalɛ wiemɔi enyɔ komɛi ni shɛjeɔ mɔ mii waa tsu nii yɛ ninaa lɛ mli kɛtsɔɔ bɔ ni Yehowa baajɔɔ ewebii lɛ ehã: (1) Faa ko miiho kɛmiijɛ sɔlemɔ shĩa lɛ jamɔhe lɛ ni hãa gbɔmɛi kɛ nibii hiɔ wala mli, ni ehãa shikpɔŋ lɛ baa nii; kɛ (2) ajara shikpɔŋ lɛ mli yɛ bɔ ni atsɔɔ ni ajara mli lɛ naa pɛpɛɛpɛ, ni sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ shikpɔŋ ni bɔle he lɛ yɛ teŋ tuuntu. Ŋmɛnɛ lɛ, te esa akɛ wɔnu gbalɛ wiemɔi nɛɛ ashishi wɔhã tɛŋŋ? Sanebimɔ nɛɛ sa jogbaŋŋ, ejaakɛ wɔ hu wɔyɛ be ni Yehowa eba mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa kpeteŋkpele ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ fe tsutsu nɔ lɛ mli lɛ mli, ni etsuu jamɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ he, ni ekpɛlɛ nɔ hu. (Mal. 3:1-4) Wɔbaasusu gbalɛ wiemɔi enyɔ nɛɛ ahe yɛ wolo nɛɛ Yitso 19 kɛyashi 21 lɛ amli.

^ kk. 6 No hewɔ lɛ, Yehowa miitsɔɔ akɛ, esaaa akɛ ahiɛɔ eshĩa krɔŋkrɔŋ lɛ tamɔ bɔ ni tsutsu ko lɛ ewebii lɛ wo he muji lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Akɛni amɛhã amɛshinaa shi bɛŋkɛ mishinaa shi, ni amɛhã amɛshinaatso lɛ bɛŋkɛ mishinaatso lɛ, ni gbogbo pɛ ni fo mi kɛ amɛ teŋ hewɔ lɛ, amɛkɛ nyaŋemɔ nibii ni amɛfee lɛ wo migbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he muji.” (Eze. 43:8) Yɛ blema Yerusalem lɛ, gbogbo pɛ fo Yehowa sɔlemɔ shĩa lɛ kɛ maŋbii lɛ ashĩai lɛ ateŋ. Be ni maŋbii lɛ yaa nɔ amɛjeɔ Yehowa taomɔ nii ni ja lɛ ahe lɛ, amɛkɛ amɛnyaŋemɔ nibii lɛ ni amɛfeɔ lɛ, ni ji amɛmagajamɔ nifeemɔi lɛ baa Yehowa shĩa lɛ masɛi tuuntu. Yehowa eŋmɛŋ gbɛ ni nakai shihilɛ aya nɔ dɔŋŋ!

^ kk. 13 Ezekiel ninaa ni kɔɔ sɔlemɔ shĩa lɛ he lɛ kɛ gbalɛi krokomɛi ni tsɔɔ akɛ abaato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ lɛ hu yɛ tsakpãa, ni nakai gbalɛi lɛ eba mli yɛ naagbee gbii lɛ amli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kadimɔ tsakpãa ni yɔɔ ŋmalɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ lɛ ateŋ lɛ: Ezekiel 43:1-9 kɛ Maleaki 3:1-5; Ezekiel 47:1-12 kɛ Yoel 3:18.

^ kk. 18 Mfonirifeemɔŋ sɔlemɔ shĩa lɛ ba shihilɛ mli klɛŋklɛŋ kwraa yɛ afi 29 Ŋ.B. be ni abaptisi Yesu ni ebɔi enitsumɔ akɛ Osɔfonukpa lɛ. Shi yɛ be ni Yesu bɔfoi lɛ gboi sɛɛ lɛ, mɛi babaoo kpoo jamɔ krɔŋŋ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ afii ohai abɔ. Kɛjɛ afi 1919 lɛ kɛbaa lɛ mli titri awó anɔkwa jamɔ nɔ gojoo.