Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 20

‘Nyɛjaa Shikpɔŋ Lɛ Akɛ Gboshinii’

‘Nyɛjaa Shikpɔŋ Lɛ Akɛ Gboshinii’

EZEKIEL 45:1

NƆ NI ABAAWIE HE: Nɔ ni shikpɔŋ lɛ ni ajara lɛ tsɔɔ

1, 2. (a) Mɛɛ famɔ Yehowa kɛhã Ezekiel? (b) Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

EZEKIEL na ninaa ko etsɛko tsɔ nɛ, ni eeenyɛ efee akɛ, enɛ hã ekai nɔ ko ni tee nɔ aaafee afii 900 ni tsɔ egbii lɛ hiɛ, yɛ Mose kɛ Yoshua gbii lɛ amli lɛ. Nakai beiaŋ lɛ, Yehowa tsɔɔ Mose Shiwoo Shikpɔŋ lɛ husui lɛ, ni sɛɛ mli lɛ, ehã Yoshua hu le bɔ ni esa akɛ ajara shikpɔŋ lɛ ahã Israel wekui lɛ. (4 Mo. 34:1-15; Yos. 13:7; 22:4, 9) Shi amrɔ nɛɛ, yɛ afi 593 D.Ŋ.B. lɛ, Yehowa fã Ezekiel kɛ enyɛmimɛi nomii lɛ akɛ amɛjara Shiwoo Shikpɔŋ lɛ amɛhã Israel wekui lɛ ekoŋŋ!​—Eze. 45:1; 47:14; 48:29.

2 Mɛɛ sane yɔɔ ninaa nɛɛ mli kɛhã Ezekiel kɛ enyɛmimɛi nomii lɛ? Mɛni hewɔ ninaa nɛɛ woɔ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hewalɛ waa lɛ? Ani gbalɛ nɛɛ baaba mli yɛ gbɛ ni da nɔ wɔsɛɛ?

Ninaa Ko Ni Hiɛ Shiwoi Ejwɛ

3, 4. (a) Mɛɛ shiwoi ejwɛ yɔɔ Ezekiel naagbee ninaa lɛ mli kɛhã nomii lɛ? (b) Mɛɛ shiwoo he wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

3 Awie naagbee ninaa ni Ezekiel na lɛ he yɛ ewolo lɛ yitsei nɛɛhu amli. (Eze. 40:1–48:35) Ninai nɛɛ kɛ shiwoi ejwɛ ni hãa mɔ tsui nyɔɔ emli ni kɔɔ Israel maŋ lɛ ni abaato shishi ekoŋŋ lɛ he lɛ hãa. Mɛni ji shiwoi nɛɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, abaato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔ shĩa lɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, osɔfoi kɛ tookwɛlɔi ni feɔ jalɛ nii baakwɛ Israel maŋ ni ato shishi ekoŋŋ lɛ nɔ. Nɔ ni ji etɛ lɛ, mɛi fɛɛ ni baaku sɛɛ kɛba Israel lɛ baaná shikpɔŋ akɛ gboshinii. Ni nɔ ni ji ejwɛ lɛ, Yehowa kɛ amɛ baahi shi, ebaahi amɛteŋ ekoŋŋ.

4 Wolo nɛɛ Yitso 1314 lɛ wie bɔ ni klɛŋklɛŋ shiwoo lɛ kɛ nɔ ni ji enyɔ lɛ, ni ji anɔkwa jamɔ ni abaato shishi ekoŋŋ kɛ tookwɛlɔi ni feɔ jalɛ nii ni baanyiɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahiɛ lɛ ba mli kɛ bɔ ni ebaasaa eba mli lɛ he. Yɛ yitso nɛɛ mli lɛ, wɔbaawie shiwoo ni ji etɛ lɛ he, ni no kɔɔ shikpɔŋ lɛ ni akɛbaahã akɛ gboshinii lɛ he. Yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu shiwoo ni kɔɔ amɛteŋ ni Yehowa baahi ekoŋŋ lɛ he.​—Eze. 47:13-21; 48:1-7, 23-29.

“Shikpɔŋ Nɛɛ . . . Mikɛhã Nyɛ Akɛ Nyɛgboshinii”

5, 6. (a) Yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ, mɛɛ shikpɔŋ akɛɛ akɛbaahã Nyɔŋmɔ webii lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛni hewɔ akɛ ninaa ni kɔɔ shikpɔŋ ni abaajara lɛ he lɛ hã?

5 Kanemɔ Ezekiel 47:14. Yɛ ninaa mli lɛ, Yehowa gbala Ezekiel jwɛŋmɔ kɛtee shikpɔŋ ko ni etsɛŋ ebaatamɔ “Eden abɔɔ” lɛ nɔ. (Eze. 36:35) Kɛkɛ ni Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Shikpɔŋ nɛɛ ji shikpɔŋ ni okɛbaahã Israel wekui 12 lɛ akɛ amɛgboshinii lɛ.” (Eze. 47:13) “Shikpɔŋ” ni akɛbaahã amɛ lɛ ji Israel shikpɔŋ ni nomii lɛ baaku amɛsɛɛ kɛya nɔ ekoŋŋ lɛ. No sɛɛ lɛ, taakɛ aŋma yɛ Ezekiel 47:15-21 lɛ, Yehowa tsɔɔ amɛ he ni shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ husui lɛ baakamɔ lɛ fitsofitso.

6 Mɛni hewɔ akɛ ninaa nɛɛ ni kɔɔ shikpɔŋ ni abaajara lɛ he lɛ hã? Bɔ ni asusu shikpɔŋ lɛ husui lɛ fitsofitso lɛ hã Ezekiel kɛ enyɛmimɛi nomii lɛ ná nɔmimaa akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya amɛshikpɔŋ ni amɛsumɔɔ lɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni nomii lɛ amii baashɛ amɛhe ahã be ni amɛnine shɛ nakai miishɛjemɔ wiemɔ lɛ nɔ kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ, ni tsɔɔ nibii amli fitsofitso yɛ gbɛ ni mli kã shi faŋŋ nɔ lɛ! Ani Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ blema lɛ anine shɛ shikpɔŋ ni akɛɛ akɛbaahã amɛ akɛ gboshinii lɛ nɔ lɛɛlɛŋ? Hɛɛ, amɛnine shɛ nɔ.

7. (a) Mɛni nibii ni tee nɔ kɛjɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ hãa wɔkaiɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔ wɔbaahã hetoo klɛŋklɛŋ?

7 Yɛ afi 537 D.Ŋ.B., ni ji be ni Ezekiel nine shɛ ninaa lɛ nɔ lɛ sɛɛ aaafee afii 56 lɛ, nomii akpei babaoo bɔi amɛsɛɛkuu kɛ Israel shikpɔŋ lɛ nɔ baa koni amɛbaŋɔ akɛ amɛnɔ. Nibii ni sa kadimɔ ni tee nɔ afii babaoo ni eho nɛɛ hãa wɔkaiɔ nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ ni miiya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ yɛ wɔbei nɛɛ amli. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛ hu ahã amɛ shikpɔŋ. Mɛɛ gbɛ nɔ? Yehowa hã ewebii lɛ tee mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ ko nɔ, ni amɛŋɔ akɛ amɛnɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Shiwoo Shikpɔŋ lɛ ni Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ blema lɛ ku amɛsɛɛ kɛtee nɔ ekoŋŋ lɛ baanyɛ atsɔɔ wɔ nibii babaoo yɛ mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ yɔɔ nɔ ŋmɛnɛ lɛ he. Shi dani wɔbaasusu nibii nɛɛ ahe lɛ, nyɛhãa wɔhãa sanebimɔ nɛɛ hetoo klɛŋklɛŋ, no ji, “Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔmu sane naa akɛ mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ ko yɛ ŋmɛnɛ lɛɛlɛŋ lɛ?”

8. (a) Mɛɛ maŋ Yehowa kɛye heloonaa Israel najiaŋ? (b) Mɛni ji mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ lɛ loo paradeiso lɛ? (d) Mɛɛ be eba shihilɛ mli, ni namɛi yɔɔ nɔ?

8 Yɛ ninaa ko ni Ezekiel nine shɛ nɔ mra mli lɛ mli lɛ, Yehowa tsɔɔ akɛ gbalɛi ni kɔɔ Israelbii lɛ ni baaku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ he lɛ baaná amɛmlibaa yɛ gbɛ ni da nɔ be ni ‘etsulɔ David,’ ni ji Yesu Kristo lɛ ebɔi nɔyeli akɛ Maŋtsɛ lɛ. (Eze. 37:24) Enɛ ba mli yɛ afi 1914 Ŋ.B. Be ni shɛɔ be nɛɛ lɛ, no mli lɛ akɛ mumɔŋ Israel ni bafeɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ eye heloonaa Israel maŋ lɛ najiaŋ akɛ Nyɔŋmɔ webii jeeŋmɔ. (Kanemɔ Mateo 21:43; 1 Petro 2:9.) Kɛ̃lɛ, jeee mfonirifeemɔŋ maŋ kɛkɛ Yehowa kɛye heloonaa Israel maŋ lɛ najiaŋ, shi moŋ ekɛ mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ loo paradeiso hu ye Israel maŋ lɛ najiaŋ. (Yes. 66:8) Taakɛ wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 17 lɛ mli lɛ, mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ lɛ ji mfonirifeemɔŋ shihilɛ ko ni yɔɔ shweshweeshwe ni mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ jáa Yehowa yɛ mli kɛjɛ afi 1919 kɛbaa nɛɛ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji 9B, “Mɛni Hewɔ Wɔkɛɔ Akɛ Afi 1919 Lɛ?”) Be ni be shwie mli lɛ, mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ji “gwaŋtɛŋi krokomɛi” lɛ hu babɔi mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ nɛɛ nɔ shihilɛ. (Yoh. 10:16) Eyɛ mli akɛ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ miiya nɔ eeshwere ni eeda ŋmɛnɛ moŋ, shi ja Harmagedon sɛɛ dani wɔbaaná emli jɔɔmɔi lɛ ahe sɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi.

Aja Shikpɔŋ Lɛ Pɛpɛɛpɛ

9. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ fitsofitso Yehowa kɛhã yɛ shikpɔŋ lɛ jaa he?

9 Kanemɔ Ezekiel 48:1, 28. Be ni Yehowa tsɔɔ amɛ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ husui lɛ egbe naa lɛ, etsɔɔ amɛ bɔ ni esa akɛ aja shikpɔŋ lɛ ahã lɛ hu fitsofitso. Efã koni aja shikpɔŋ lɛ pɛpɛɛpɛ ahã wekui 12 lɛ akɛ amɛgboshinii, ní amɛkamɔ shi kɛjɛ kooyi kɛyashi wuoyi; Dan weku lɛ baaje shishi kɛjɛ shikpɔŋ lɛ kooyigbɛ husu lɛ naa, ni Gad weku lɛ baagbe naa yɛ wuoyigbɛ husu lɛ naa. Wekui 12 lɛ ateŋ eko fɛɛ eko shikpɔŋ lɛ jɛɔ bokãgbɛ husu lɛ naa kɛyaa Ŋshɔ Wulu lɛ loo Mediterenia Ŋshɔ lɛ naa, yɛ anaigbɛ.​—Eze. 47:20.

10. Mɛɛ nɔmimaa eeenyɛ efee akɛ ninaa lɛ fã nɛɛ hã nomii lɛ ná?

10 Mɛɛ nɔmimaa eeenyɛ efee akɛ ninaa lɛ fã nɛɛ hã nomii lɛ ná? Ekolɛ, bɔ ni Ezekiel tsɔɔ shikpɔŋ lɛ jaa lɛ mli fitsofitso lɛ hã nomii lɛ ná nɔmimaa akɛ abaato shikpɔŋ lɛ jaa lɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ. Kɛfata he lɛ, bɔ ni atsɔɔ akɛ ajara shikpɔŋ lɛ pɛpɛɛpɛ ahã wekui 12 lɛ fɛɛ lɛ maa nɔ mi akɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, nomii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ baaná gboshinii yɛ shikpɔŋ ni amɛku amɛsɛɛ kɛba nɔ ekoŋŋ lɛ nɔ. Mɔ ko ekuŋ esɛɛ kɛbaŋ ni enáŋ shikpɔŋ loo shĩa.

11. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ ninaa ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ jaa lɛ he lɛ mli? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Shikpɔŋ Lɛ Jaa.”)

11 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ ninaa nɛɛ mli ŋmɛnɛ ni baanyɛ awaje wɔ? Jeee osɔfoi lɛ, Levibii lɛ, kɛ lumɛi lɛ pɛ ná he ko yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ, shi moŋ wekui 12 lɛ mli bii krokomɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hu ná he ko. (Eze. 45:4, 5, 7, 8) Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, jeee mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni eshwɛ lɛ kɛ “asafoku babaoo” lɛ ateŋ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ pɛ ji mɛi ni náa mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli gbɛ, shi moŋ asafoku babaoo lɛ mli bii krokomɛi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ hu náa mli gbɛ. * (Kpo. 7:9) Ekɔɔɔ he eko nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, wɔyɛ he ko ni yɔɔ shweshweeshwe yɛ mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni wɔmiitsu nitsumɔ ko ni he hiaa waa hu. Kwɛ bɔ ni enɛ hãa wɔtsui nyɔɔ wɔ mli waa!

Ekɔɔɔ he eko nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ Yehowa asafo lɛ mli lɛ, ehiɛ sɔɔ wɔmɔdɛŋbɔi lɛ waa (Kwɛmɔ kuku 11)

Gbɛtsɔɔmɔi Enyɔ Ni Sa Kadimɔ​—Mɛɛ Gbɛ Nɔ Wɔnáa He Sɛɛ?

12, 13. Mɛɛ gbɛtsɔɔmɔi pɔtɛɛ Yehowa kɛhã yɛ bɔ ni esa akɛ aja shikpɔŋ lɛ ahã wekui lɛ he?

12 Ekolɛ, gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã yɛ bɔ ni esa akɛ aja shikpɔŋ lɛ ahã lɛ he lɛ ekomɛi hã Ezekiel hiɛ fee lɛ yaa, ejaakɛ esoro nomɛi yɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhã Mose lɛ he. Hã wɔkwɛ nibii enyɔ ni yɔɔ srɔto yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhã amɛ lɛ he. Ekome kɔɔ shikpɔŋ lɛ he; ni ekroko lɛ kɔɔ enɔbii lɛ ahe.

13 Klɛŋklɛŋ lɛ, shikpɔŋ lɛ. Afã Mose ni ehã wekui ni dara lɛ shikpɔŋ agboiagboi fe wekui ni daraaa lɛ. (4 Mo. 26:52-54) Shi yɛ Ezekiel ninaa lɛ mli lɛ, Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔi pɔtɛɛ hã akɛ aja shikpɔŋ lɛ “pɛpɛɛpɛ” ahã wekui lɛ fɛɛ. (Eze. 47:14) No hewɔ lɛ, kɛjɛ kooyigbɛ husu lɛ naa aahu kɛyashi wuoyigbɛ husu lɛ naa lɛ, esa akɛ wekui 12 lɛ eko fɛɛ eko aná shikpɔŋ dalɛ pɛpɛɛpɛ. Israelbii lɛ fɛɛ baaná nii babaoo ni Shiwoo Shikpɔŋ ni efee frɔ̃frɔ̃ lɛ baaba lɛ eko pɛpɛɛpɛ, ekɔɔɔ he eko weku mli ni amɛjɛ.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã yɛ gbɔi lɛ ahe lɛ yaa shɔŋŋ fe nɔ ni ekɛhã yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ?

14 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ. Mose Mla lɛ bu gbɔi ahe ni aŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛfata Israelbii lɛ ahe kɛjá Yehowa, shi ahãaa amɛ shikpɔŋ lɛ eko. (3 Mo. 19:33, 34) Shi nɔ ni Yehowa kɛɛ Ezekiel agbɛnɛ lɛ yaa shɔŋŋ fe nɔ ni ewie yɛ Mla lɛ mli lɛ. Yehowa fã lɛ akɛ: “Weku ni gbɔ lɛ bahi mli lɛ, nakai weku lɛ shikpɔŋ lɛ mli nɔŋŋ nyɛjɛa nyɛhãa gbɔ lɛ gboshinii.” Yɛ famɔ nɛɛ naa lɛ, Yehowa jie nɔ ko ni hãa esoroɔ “Israel fɔmɔbii” lɛ kwraa yɛ gbɔi ni ebahi Israel shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe lɛ kɛje jɛmɛ. (Eze. 47:22, 23) Yɛ shikpɔŋ ni Ezekiel na yɛ ninaa lɛ mli lɛ nɔ lɛ, ena akɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii lɛ ateŋ mɔ ko nɔ kwɔɔɔ fe enyɛmi, ni amɛfee ekome kɛmiijá Yehowa.​—3 Mo. 25:23.

15. Gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã yɛ shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ bii lɛ ahe lɛ maa mɛɛ anɔkwa sane ni tsakeee ni kɔɔ Yehowa he lɛ nɔ mi?

15 Eeenyɛ efee akɛ, gbɛtsɔɔmɔi enyɔ ni sa kadimɔ waa ni Ezekiel nine shɛ nɔ, ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ bii lɛ ahe lɛ shɛje nomii lɛ amii waa. Amɛle akɛ Yehowa baahã aja shikpɔŋ lɛ pɛpɛɛpɛ ahã amɛ, ekɔɔɔ he eko kɛ́ amɛji Israel fɔmɔbii loo gbɔi ni jáa Yehowa. (Ezr. 8:20; Neh. 3:26; 7:6, 25; Yes. 56:3, 8) Agbɛnɛ hu, gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ maa anɔkwa sane ko ni woɔ mɔ hewalɛ ni tsakeee lɛ nɔ mi, no ji akɛ, Yehowa naa etsuji lɛ fɛɛ akɛ amɛjara wa. (Kanemɔ Hagai 2:7.) Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ wɔyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaaya ŋwɛi jio, wɔbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ jio lɛ, eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa naa etsuji lɛ fɛɛ akɛ amɛjara wa.

16, 17. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa bɔ ni wɔsusu shikpɔŋ lɛ kɛ enɔbii lɛ ahe fitsofitso nɛɛ he sɛɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

16 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa bɔ ni wɔsusu shikpɔŋ lɛ kɛ enɔbii lɛ ahe fitsofitso nɛɛ he sɛɛ? Ehãa wɔnaa akɛ, esa akɛ wɔhã ana faŋŋ yɛ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ateŋ akɛ wɔteŋ mɔ ko nɔ kwɔɔɔ fe enyɛmi, ni ekomefeemɔ hu yɛ wɔteŋ. Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ. Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe akɛ: ‘Ani mikwɛɛɛ hiɛiaŋ tamɔ bɔ ni Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ lɛ? Ani mijɛɔ mitsuiŋ mikɛ minyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yeɔ yɛ bulɛ mli, ekɔɔɔ he eko maŋ nɔ ni ejɛ loo shihilɛ mli ni eyɔɔ?’ (Rom. 12:10) Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa ehã wɔ fɛɛ wɔná mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli gbɛ pɛpɛɛpɛ, ni wɔjɛɔ wɔsusuma muu fɛɛ mli wɔkɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ hãa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ, ni ejɔɔ wɔ babaoo.​—Gal. 3:26-29; Kpo. 7:9.

Ani wɔkwɛɛɛ hiɛiaŋ tamɔ bɔ ni Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ lɛ, ni wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔkɛ mɛi krokomɛi yeɔ yɛ bulɛ mli? (Kwɛmɔ kuku 15, 16)

17 Agbɛnɛ, nyɛhãa wɔsusua shiwoo ni ji ejwɛ ni akɛhã yɛ Ezekiel naagbee ninaa lɛ naagbee fã lɛ mli lɛ he wɔkwɛa, no ji shi ni Yehowa wo akɛ ekɛ nomii lɛ baahi shi lɛ. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ nakai shiwoo lɛ mli? Wɔbaaná sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ kk. 11 Kɛ́ ootao ole hegbɛ kɛ nitsumɔ krɛdɛɛ ni Yehowa kɛhã osɔfoi lɛ kɛ lumɔ lɛ yɛ mfonirifeemɔŋ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he saji lɛ, kwɛmɔ wolo nɛɛ Yitso 14 lɛ.