Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 15

“Mafo Oshawofeemɔ Lɛ Sɛɛ”

“Mafo Oshawofeemɔ Lɛ Sɛɛ”

EZEKIEL 16:41

NƆ NI ABAAWIE HE: Nɔ ni wɔkaseɔ yɛ nibii ni awie yɛ ashawoi ni yɔɔ Ezekiel kɛ Kpojiemɔ woji lɛ amli lɛ ahe lɛ mli

1, 2. Mɛɛ ashawo yoo nɛkɛ mɛi baanyaŋe enifeemɔ lɛ waa fe ashawoi krokomɛi?

EYƐ dɔlɛ waa akɛ obaana mɔ ko ni etsɔ ashawo. Ekolɛ wɔbaabi wɔhe akɛ, mɛni kwraa hã yoo nɛɛ kɛ ehe yawo jeŋba gbonyo tamɔ nɛkɛ mli? Ani eweku lɛ mli nyo ko wa lɛ yi loo efee lɛ niseniianii, ni no hã ebɔi ashawofeemɔ be ni edako? Aloo ohia futaa ni eyeɔ lɛ hewɔ ehɔ̃ɔ ehe ehã koni ebatsɔ mɔ ko nyɔŋ? Aloo no mli lɛ eejo ewu ni waa lɛ yi waa lɛ naa foi? Bei pii lɛ, wɔnuɔ saji gbohii ni tamɔ nɛkɛ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ, Yesu Kristo kɛ ashawo yei komɛi ye yɛ mlihilɛ mli. Ema nɔ mi akɛ mɛi ni tsakeɔ amɛtsui ni amɛjeɔ amɛjeŋba gbonyo lɛ he lɛ baanyɛ aná shihilɛ kpakpa.​—Mat. 21:28-32; Luka 7:36-50.

2 Shi hã wɔsusu ashawo yoo ko ni esoro eshihilɛ lɛ kwraa yɛ nɔ ni wɔwie he kɛtsɔ hiɛ lɛ he wɔkwɛ. Feemɔ yoo ko ni je gbɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatsɔ ashawo lɛ he mfoniri okwɛ. Enaaa ashawofeemɔ akɛ eji jeŋba sha, shi moŋ enaa lɛ akɛ nɔ ko ni hi jogbaŋŋ! Esumɔɔ nitsumɔ nɛɛ waa yɛ shika ni enáa yɛ mli kɛ hewalɛ ni no hãa enáa yɛ mɛi anɔ lɛ hewɔ. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, kɛ́ yoo nɛɛ yɛ wu kpakpa ni yeɔ lɛ anɔkwa, shi eje gbɛ eje esɛɛ ni eyafee ashawo hu? No lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, obaana yoo nɛɛ nifeemɔ lɛ kɛ shihilɛ gbɛ ni ekɔ lɛ akɛ, eyɛ nyaŋemɔ diɛŋtsɛ. Wɔnyaŋeɔ nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ waa, ni enɛ ji yiŋtoo kome hewɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ tee nɔ ekɛ bɔ ni ashawoi feɔ amɛnii amɛhãa tsu nii kɛtsɔɔ wɔ bɔ ni enaa amale jamɔ ehãa lɛ.

3. Mɛɛ saji ahe wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

3 Saji enyɔ komɛi ni sa kadimɔ waa yɛ Ezekiel wolo lɛ mli. Saji nɛɛ hãa wɔnaa bɔ ni akɛ ashawofeemɔ tsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ Israel kɛ Yuda lɛ yeee lɛ anɔkwa kwraa lɛ mli. (Eze., yitso 1623) Shi dani wɔbaasusu saji nɛɛ ahe jogbaŋŋ lɛ, hã wɔsusu mfonirifeemɔŋ ashawo yoo ko he dã. Eje eshawofeemɔ lɛ shishi kwraa dani afɔ Ezekiel​—eyɛ kwraa po dani Israel ba shihilɛ mli​—ni ekã he eyɛ shihilɛ mli kɛbashi ŋmɛnɛ. Awie ashawo yoo nɛɛ he yɛ Biblia mli naagbee wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ mli.

‘Ashawo Yei Lɛ Anyɛ Lɛ’

4, 5. Mɛni ji “Babilon Kpeteŋkpele lɛ,” ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ mɔ ni eji lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.)

4 Yɛ ninaa ni Yesu Kristo jie kpo etsɔɔ bɔfo Yohane yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ mli lɛ, bɔfo Yohane na ashawo yoo ko faŋŋ. Atsɛɔ yoo nɛɛ “ashawo kpeteŋkpele lɛ” kɛ ‘Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ashawo yei lɛ anyɛ lɛ.’ (Kpo. 17:1, 5) Afii ohai abɔ ni eho nɛ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi kɛ Biblia he nilelɔi enaaa mɔ tuuntu ni yoo nɛɛ ji. Mɛi komɛi kɛɛ edamɔ shi kɛhã Babilon, mɛi komɛi hu kɛɛ edamɔ shi kɛhã Roma, ni mɛi krokomɛi hu kɛɛ edamɔ shi kɛhã Roma Katolik Sɔlemɔ lɛ. Shi afii nyɔŋmai abɔ nɛ lɛ, Yehowa Odasefoi ena mɔ tuuntu ni “ashawo kpeteŋkpele” nɛɛ ji. Amɛtsɔɔ akɛ, edamɔ shi kɛhã amale jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ enɛ?

5 Abu ashawo yoo nɛɛ fɔ ejaakɛ ekɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ,” loo maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi lɛ bɔ ajwamaŋ. No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ yoo nɛɛ jeee maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoo. Agbɛnɛ hu, Kpojiemɔ wolo lɛ tsɔɔ mli akɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ jarayelɔi lɛ,” loo jarayeli gbɛjianɔtoi miifó ni amɛmiiye awerɛho yɛ Babilon kpeteŋkpele lɛ hiɛ ni akpãtã lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ nyɛŋ adamɔ shi kɛhã jarayeli gbɛjianɔtoo. Belɛ, mɛni edamɔ shi kɛhã mɔ? Awie ehe akɛ, ekɛ ‘mumɔi shãraa,’ ejáa amagai, ni elakaa mɛi. Ani jeee enɛɛmɛi tuuntu amale jamɔ gbɛjianɔtoi ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ feɔ? Kadimɔ hu akɛ, awie ashawo yoo nɛɛ he akɛ eta je nɛɛ mli maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi lɛ anɔ, loo eená amɛnɔ hewalɛ yɛ gbɛ ko nɔ. Agbɛnɛ hu, ewaa Yehowa Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi lɛ ayi. (Kpo. 17:2, 3; 18:11, 23, 24) Ani jeee enɛ tuuntu amale jamɔ etee nɔ efee kɛjɛ blema aahu kɛbashi ŋmɛnɛ?

Blema Babel, ni sɛɛ mli lɛ abatsɛ lɛ Babilon lɛ ji he ni amale jamɔi srɔtoi fɛɛ kɛ amɛnifeemɔi kɛ amɛtsɔɔmɔi fɛɛ jɛ (Kwɛmɔ kuku 6)

6. Mɛni hewɔ akɛɔ akɛ Babilon Kpeteŋkpele lɛ ji ‘ashawo yei lɛ anyɛ lɛ’?

6 Shi mɛni hewɔ atsɛɔ Babilon Kpeteŋkpele lɛ akɛ “ashawo kpeteŋkpele lɛ” kɛ ‘ashawo yei lɛ anyɛ lɛ’? Amale jamɔ mli egbala ewo kui babaoo amli. Ayɛ jamɔ kui kɛ sɔlemɔi babaoo ni anyɛɛɛ akane. Kɛjɛ be ni afutu adesai awiemɔ yɛ blema Babel, loo Babilon lɛ, agbɛ amale jamɔ tsɔɔmɔi srɔtoi fɛɛ ashwã yɛ je lɛŋ he fɛɛ he, ni enɛ ehã atse jamɔi srɔtoi babaoo ni anyɛɛɛ akane. Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ akɛ Babilon maŋ lɛ, he ni amale jamɔi je shishi kɛjɛ lɛ gbɛ́i lɛ wo “Babilon Kpeteŋkpele lɛ”! (1 Mo. 11:1-9) No hewɔ lɛ, jamɔi nɛɛ fɛɛ lɛ, abaanyɛ awie amɛhe akɛ amɛji gbɛjianɔtoo kome, ni ji ashawo kpeteŋkpele lɛ biyei. Bei pii lɛ, Satan kɛ jamɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ tsuɔ nii kɛlakaa mɛi koni amɛkɛ mumɔi ashãra, amɛjá amagai, loo amɛkpɛlɛ hemɔkɛyelii kɛ kusumii krokomɛi ni wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ anɔ. Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Nyɔŋmɔ bɔɔ ewebii lɛ kɔkɔ yɛ amale jamɔ gbɛjianɔtoo ni ekpele jeŋ fɛɛ lɛ he akɛ: “Nyɛjea emli, mimaŋ, kɛ́ nyɛsumɔɔɔ akɛ nyɛkɛ lɛ náa gbɛfaŋnɔ yɛ ehe eshai lɛ amli”!​—Kanemɔ Kpojiemɔ 18:4, 5.

7. Mɛni hewɔ wɔboɔ kɔkɔbɔɔ akɛ ‘wɔje’ Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli lɛ toi lɛ?

7 Ani obo nakai kɔkɔbɔɔ lɛ toi? Kaimɔ akɛ, Yehowa diɛŋtsɛ bɔ adesai bɔ ni hãa amɛnuɔ he akɛ esa akɛ amɛjá lɛ. (Mat. 5:3) Adesai baanyɛ atsu enɛ he nii jogbaŋŋ kɛtsɔ jamɔ krɔŋŋ ni amɛkɛbaahã Yehowa lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa tsuji tsiɔ amɛhe kwraa kɛjeɔ amale jamɔ he. Shi Satan Abonsam sumɔɔɔ nakai. Esumɔɔ ni elaka Nyɔŋmɔ webii lɛ koni amɛkɛ amɛhe awo amale jamɔ mli. Bei pii lɛ, eyeɔ omanye. Nyɔŋmɔ webii ni hi shi kɛjɛ blema aahu kɛbashi Ezekiel gbii lɛ amli lɛ ateŋ mɛi babaoo je Nyɔŋmɔ sɛɛ ni amɛyajá nyɔŋmɔi krokomɛi. No hewɔ lɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔbaasusu nakai sane lɛ he, ejaakɛ ebaanyɛ etsɔɔ wɔ nibii babaoo yɛ Yehowa taomɔ nii, ejalɛsaneyeli, kɛ emɔbɔnalɛ lɛ he.

“Otsɔ Ashawo”

8-10. Mɛni ji jamɔ krɔŋŋ he taomɔ nii ko ni he hiaa waa? Kɛ́ mɔ ko kɛ ehe wo amale jamɔ mli lɛ, te Yehowa nuɔ he ehãa tɛŋŋ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

8 Yɛ Ezekiel wolo lɛ mli lɛ, Yehowa kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ ashawo he lɛ tsu nii kɛtsɔɔ bɔ ni anɔkwa ni ewebii lɛ eyayeee lɛ lɛ dɔ lɛ ehã. Akɛ mumɔ tsirɛ Ezekiel ni eŋmala saji srɔtoi enyɔ ni yɔɔ faŋŋ kɛtsɔɔ bɔ ni edɔ Yehowa waa akɛ ewebii lɛ je esɛɛ, akɛni amɛyayeee lɛ anɔkwa ni amɛkɛ amɛhe wo jeŋba sha mli lɛ hewɔ. Mɛni hewɔ ekɛ ewebii lɛ to ashawoi ahe lɛ?

9 Bɔ ni afee ni wɔna sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔkai jamɔ krɔŋŋ he taomɔ nii ko ni he hiaa waa ni wɔsusu he yɛ wolo nɛɛ Yitso 5 lɛ mli lɛ. Yehowa wie yɛ Mla ni ekɛhã Israel lɛ mli akɛ: “Kaaná nyɔŋmɔi krokomɛi yɛ misɛɛ [loo, “kaaná nyɔŋmɔi krokomɛi ní okɛte shi owo mi,” shn.]. . . . Mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, miji Nyɔŋmɔ ni biɔ ni ajá mi kome too pɛ.” (2 Mo. 20:3, 5) Sɛɛ mli lɛ, ema nakai shiwoo lɛ nɔŋŋ nɔ mi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Kaakoto nyɔŋmɔ kroko, ejaakɛ ale Yehowa akɛ ebiɔ ni ajá ekome too pɛ. Hɛɛ, eji Nyɔŋmɔ ni biɔ ni ajá ekome too pɛ.” (2 Mo. 34:14) Yehowa hã sane lɛ fee faŋŋ. Ja wɔjá Yehowa kome too pɛ dani ebaakpɛlɛ wɔjamɔ lɛ nɔ.

10 Bɔ ni afee ni wɔna sane lɛ naa lɛ, hã wɔkɛ gbalashihilɛ afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ wɔkwɛ. Wu yɛ hegbɛ akɛ ekpaa gbɛ akɛ eŋa asumɔ lɛ pɛ, ni ŋa hu yɛ nakai hegbɛ lɛ nɔŋŋ. Kɛ́ gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ ateŋ mɔ kome ná suɔmɔ loo bɔlɛnamɔ henumɔ ehã mɔ kroko lɛ, eja gbɛ akɛ hefatalɔ kroko lɛ baaye awuŋa ni enu he akɛ ehefatalɔ lɛ eje esɛɛ. (Kanemɔ Hebribii 13:4.) Nakai nɔŋŋ be ni Yehowa webii ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛhã lɛ akɛ amɛbaajá ekome too pɛ lɛ je esɛɛ amɛyajá nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ, edɔ lɛ waa. Ekɛ hiɛdɔɔ wie bɔ ni esɛɛ ni ewebii lɛ je lɛ dɔ lɛ waa hã lɛ he yɛ Ezekiel yitso 16 lɛ mli.

11. Mɛni Yehowa wie yɛ bɔ ni Yerusalem je shishi ehã lɛ he?

11 Ezekiel yitso 16 lɛ mli wiemɔi lɛ ji Yehowa naa wiemɔ ni sɛɛ kɛ fe fɛɛ yɛ Ezekiel wolo lɛ mli, ni eji gbalɛ wiemɔi ni sɛɛ kɛlɛ fe fɛɛ yɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli lɛ ateŋ ekome. Yehowa wie Yerusalem maŋ lɛ ni damɔ shi kɛhã Yuda ni yeee anɔkwa lɛ he. Etsɔɔ bɔ ni Yerusalem je shishi mɔbɔmɔbɔ kɛ bɔ ni sɛɛ mli lɛ, eje esɛɛ eyajá nyɔŋmɔi krokomɛi yɛ gbɛ ni hãa mɔ naa kpɛɔ ehe nɔ. Eje shishi akɛ abifao ni bɛ yelikɛbualɔ, ni he ewo muji ni akwɛɛɛ lɛ. Efɔlɔi jɛ Kanaanbii ni jáa wɔŋ lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ. Anɔkwa, Kanaanbii lɛ amaŋ ni ji Yebusbii lɛ ye Yerusalem nɔ be kplaŋŋ kɛyashi David ye nakai maŋ lɛ nɔ kunim. Yehowa na nakai abifao lɛ mɔbɔ, eju ehe, ni etee nɔ ehã lɛ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa lɛ. Sɛɛ mli lɛ, ebatsɔ tamɔ ŋa kɛhã lɛ. Anɔkwa, kɛjɛ Mose gbii lɛ amli tɔ̃ɔ Israelbii lɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ Yehowa kpaŋ kpaŋmɔ, no hewɔ lɛ Israelbii ni bahi Yerusalem sɛɛ mli lɛ yɛ kpaŋmɔ nɛɛ shishi lolo. (2 Mo. 24:7, 8) Be ni Yerusalem batsɔ Yuda maŋtiase lɛ, Yehowa jɔɔ lɛ, ehã etsɔ niiatsɛ, ni ehã ehe fee fɛo, tamɔ bɔ ni wu niiatsɛ ko ni ji hiɛnaanɔ gbɔmɔ lɛ kɛ hewulamɔnii fɛfɛji wulaa eŋa lɛ.​—Eze. 16:1-14.

Solomon ŋmɛ gbɛ ni eŋamɛi ni jɛ maŋsɛɛ lɛ hã ekɛ amaga jamɔ bule Yerusalem fɛɛ (Kwɛmɔ kuku 12)

12. Mɛɛ gbɛ nɔ fiofio lɛ, Yerusalembii lɛ bɔi amale nyɔŋmɔi jamɔ?

12 Kadimɔ nɔ ni ba yɛ enɛ sɛɛ. Yehowa kɛɛ akɛ: “Okɛ ohiɛ fɔ̃ ohefɛo lɛ nɔ, ni otsɔ ashawo yɛ gbɛ́i ni ohe lɛ hewɔ. Okɛ mɔ fɛɛ mɔ ni hoɔ lɛ bɔɔ ajwamaŋ, ni ohefɛo lɛ tsɔɔ enɔ.” (Eze. 16:15) Yɛ Solomon gbii lɛ amli lɛ, Yehowa jɔɔ ewebii lɛ ni ehã amɛná nii, ni no hã Yerusalem batsɔ maŋ fɛfɛo fe fɛɛ, anɔkwa ebatsɔ maŋ ni he gbɛ́i waa yɛ blema je lɛŋ fɛɛ. (1 Maŋ. 10:23, 27) Shi fiofio lɛ, mɛi bɔi amale nyɔŋmɔi jamɔ. Akɛni no mli lɛ, Solomon miitao ni esa eŋamɛi ni jɛ maŋsɛɛ lɛ ahiɛ hewɔ lɛ, ehã abɔi wɔŋjalɔi anyɔŋmɔi lɛ jamɔ ni ekɛbule Yerusalem. (1 Maŋ. 11:1-8) Ni maŋtsɛmɛi ni baye nɔ yɛ esɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi fee nibii gbohii kwraa fe enɔ lɛ, amɛbule Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ kɛ amale jamɔ. Te Yehowa na ashawo nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ kɛ anɔkwa ni amɛyeee lɛ lɛ ehã tɛŋŋ? Ekɛɛ akɛ: Ofee “nibii ni esaaa akɛ afeɔ, loo eyaa nɔ po.” (Eze. 16:16) Shi ewebii ni egba afã lɛ fee nibii ni yɔɔ nyaŋemɔ po fe enɛɛmɛi!

Israelbii komɛi kɛ amɛbii shã afɔle amɛhã amale nyɔŋmɔi, tamɔ Molek

13. Mɛɛ efɔŋ Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ Yerusalem lɛ fee?

13 Susumɔ bɔ ni Yehowa webii ni ehala lɛ anifeemɔ lɛ dɔ lɛ waa kɛ bɔ ni efee lɛ taŋ lɛ he okwɛ. Ekpa efɔŋ ni amɛfeɔ lɛ he mama ekɛɛ akɛ: “Omɔ obihii kɛ obiyei ni ofɔ ohã mi lɛ, ni okɛ amɛ shã afɔle ohã amagai koni amɛye​—ani no mli lɛ, oshawo nifeemɔi nɛɛ faaa hãaa bo hewɔ ni ofee nakai? Ogbe mibihii lɛ ni ohã amɛtsɔ la mli akɛ afɔlei.” (Eze. 16:20, 21) Nibii ni hãa ŋmiŋmi mɔɔ mɔ ni Yerusalembii lɛ fee lɛ hãa wɔnaa bɔ ni Satan yitsoŋ wa hã. Esumɔɔ ni elaka Yehowa webii lɛ koni amɛkɛ amɛhe awo nyaŋemɔ nifeemɔi amli! Shi Yehowa naa fɛɛ. Nyɔŋmɔ baasaa nibii fɛɛ ni Satan efite lɛ, ni ebaaye jalɛ sane.​—Kanemɔ Hiob 34:24.

14. Yɛ niiamlitsɔɔmɔ ni Yehowa kɛhã lɛ mli lɛ, namɛi ji Yerusalem nyɛmimɛi yei enyɔ lɛ, ni nyɛmimɛi etɛ nɛɛ ateŋ namɔ fee efɔŋ fe fɛɛ?

14 Kulɛ, esa akɛ Yerusalem nifeemɔi fɔji lɛ afee lɛ hiɛgbele, shi efeee lɛ hiɛgbele. Etee nɔ efee ashawo lɛ. Yehowa kɛɛ efee hiɛgbejianii po fe ashawoi krokomɛi lɛ, ejaakɛ lɛ moŋ ewoɔ mɛi anyɔmɔ koni amɛkɛ lɛ ababɔ ajwamaŋ! (Eze. 16:34) Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ, Yerusalem tamɔ “enyɛ,” ni ji maji ni jáa wɔŋ ni be ko ni eho lɛ amɛyɔɔ eshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. (Eze. 16:44, 45) Be ni Yehowa tsaa sane nɛɛ nɔ lɛ, ekɛɛ akɛ Yerusalem nyɛmi yoo nukpa ji Samaria, mɔ ni tsɔ hiɛ eyajá nyɔŋmɔi krokomɛi dani Yerusalem hu fee nakai lɛ. Nyɔŋmɔ tsĩ enyɛmi yoo fioo lɛ hu tã, ni ji Sodom, ni yɛ sane nɛɛ mli lɛ, akɛ Sodom tsu nii yɛ mfonirifeemɔŋ ejaakɛ nakai beiaŋ lɛ, akpãtã Sodom hiɛ jeeŋmɔ yɛ ehenɔwomɔ nifeemɔi lɛ kɛ ejeŋba sha lɛ hewɔ. Nɔ ni Yehowa tsɔɔ lɛ ji akɛ, Yerusalem fee efɔŋ fe enyɛmimɛi yei, ni ji Samaria kɛ Sodom po! (Eze. 16:46-50) Nyɔŋmɔ webii lɛ booo kɔkɔbɔi srɔtoi ni akɛhã amɛ lɛ toi ni amɛtee nɔ amɛfee nyaŋemɔ nibii.

15. Mɛɛ yiŋtoo hewɔ Yehowa kojo Yerusalem lɛ? Ni mɛɛ hiɛnɔkamɔ ehã amɛná?

15 Mɛni Yehowa baafee? Ewo Yerusalem shi akɛ: “Miibua osuɔlɔi lɛ fɛɛ ni ohã amɛmii shɛ amɛhe lɛ” anaa ni “mikɛ bo baawo amɛdɛŋ.” Yerusalem tsutsu nanemɛi wɔŋjálɔi lɛ baakpãtã ehiɛ, amɛbaajie etadei lɛ kɛ ehewulamɔ nibii fɛfɛji lɛ yɛ ehe. Yehowa kɛɛ akɛ: “Amɛbaatswia bo tɛi, ni amɛkɛ amɛklantei lɛ baagbe bo.” Mɛni hewɔ Yehowa kojo Yerusalem yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ? Jeee koni ekɛbule ewebii lɛ ashishi. Moŋ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ: “Mafo oshawofeemɔ lɛ sɛɛ.” Ni ewie kɛfata he akɛ: “Majɔɔ mimli ni efu bo lɛ he, ni majie mimlila lɛ kɛje onɔ; ni mafee diŋŋ, ni mimli fuŋ dɔŋŋ.” Tamɔ bɔ ni wɔkase yɛ wolo nɛɛ Yitso 9 lɛ mli lɛ, no mli lɛ, Yehowa yiŋtoo ji, ebaato jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ ewebii lɛ ateŋ yɛ amɛnomŋɔɔ lɛ sɛɛ. Mɛni hewɔ? Ekɛɛ akɛ: “Mi diɛŋtsɛ makai kpaŋmɔ ni mi kɛ bo fee yɛ ogbekɛbiiashi gbii lɛ amli lɛ.” (Eze. 16:37-42, 60) Yehowa tamɔɔɔ ewebii lɛ, no hewɔ lɛ, ebaaye shi ni ewo amɛ lɛ nɔ kɛmɔ shi!​—Kanemɔ Kpojiemɔ 15:4.

16, 17. (a) Mɛni hewɔ amrɔ nɛɛ wɔkɛɛɛ dɔŋŋ akɛ Ohola kɛ Oholiba feɔ Kristendom he mfoniri lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Nyɛmimɛi Yei Ashawoi Lɛ.”) (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ Ezekiel yitso 1623 lɛ mli?

16 Kɛ́ wɔkane Yehowa wiemɔ ni sɛɛ kɛ ni taa mɔ tsuiŋ ni yɔɔ Ezekiel yitso 16 lɛ, etsɔɔ wɔ nibii babaoo yɛ Yehowa taomɔ nii ni ja, ejalɛsaneyeli, kɛ emɔbɔnalɛ ni nɔ bɛ lɛ he. Wɔbaanyɛ wɔwie nakai nɔŋŋ yɛ Ezekiel yitso 23 lɛ hu he. Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ hiɛdɔɔ susuɔ Yehowa wiemɔi ni mli kã shi faŋŋ ni kɔɔ ewebii ni jeɔ esɛɛ amɛyajáa nyɔŋmɔi krokomɛi lɛ he lɛ waa. Wɔsumɔŋ ni wɔwo Yehowa mli la kɔkɔɔkɔ, tamɔ Yuda kɛ Yerusalem fee lɛ! No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔnyaŋe amagajamɔ nifeemɔi srɔtoi fɛɛ ni wɔtsi wɔhe kwraa kɛje he. Nifeemɔi nɛɛ ekomɛi ji amimyeli kɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ, ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ amɛji amagajamɔ lɛ. (Mat. 6:24; Kol. 3:5) Esa akɛ wɔda Yehowa shi waa akɛ ejɛ mɔbɔnalɛ mli eto jamɔ krɔŋŋ shishi ekoŋŋ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli, ni akɛ eŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni abule lɛ dɔŋŋ! Ekɛ mumɔŋ Israel ekpaŋ “naanɔ kpaŋmɔ,” kpaŋmɔ ni akɛ amale jamɔ loo ashawofeemɔ ekuŋ mli kɔkɔɔkɔ. (Eze. 16:60) No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔhiɛ asɔa hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔfata Yehowa webii ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni he tse lɛ ahe lɛ waa.

17 Shi mɛni wiemɔi ni Yehowa wie eshi ashawoi ni awie amɛhe yɛ Ezekiel wolo lɛ mli lɛ tsɔɔ wɔ yɛ “ashawo kpeteŋkpele lɛ,” ni ji Babilon Kpeteŋkpele lɛ he? Hã wɔkwɛ.

“Anaŋ Lɛ Kwraa Dɔŋŋ”

18, 19. Mɛɛ nibii je amɛhe yɛ ashawoi ni yɔɔ Ezekiel gbalɛi lɛ amli lɛ kɛ ashawo ni awie ehe yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ he?

18 Yehowa tsakeee. (Yak. 1:17) Kɛjɛ be ni ashawo kpeteŋkpele lɛ je eshawofeemɔ lɛ shishi aahu kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, bɔ ni Yehowa naa amale jamɔ ehãa lɛ tsakeko. No hewɔ lɛ, efeee wɔ naakpɛɛ akɛ wɔnaa nibii pii ni je amɛhe yɛ bɔ ni ekojo ashawoi ni yɔɔ Ezekiel wolo lɛ mli lɛ kɛ nɔ ni baaba “ashawo kpeteŋkpele” ni awie ehe yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ nɔ lɛ he.

19 Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kadimɔ akɛ toigbalamɔ ni akɛba ashawoi ni yɔɔ Ezekiel gbalɛi lɛ amli lɛ anɔ lɛ jɛɛɛ Yehowa ŋɔɔ tɛ̃ɛ, shi moŋ, ejɛ jeŋmaji ni Nyɔŋmɔ webii ni je esɛɛ lɛ kɛ amɛ yabɔ ajwamaŋ lɛ nɔŋŋ aŋɔɔ. Nakai nɔŋŋ abu ashawo kpeteŋkpele lɛ, ni ji amale jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ fɔ akɛni ekɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi lɛ” bɔ ajwamaŋ lɛ hewɔ. Ni namɔ ŋɔɔ ashawo kpeteŋkpele lɛ hu toigbalamɔ lɛ baajɛ? Biblia lɛ kɛɔ akɛ maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi lɛ ‘baanyɛ ashawo yoo lɛ ni amɛbaafee lɛ butuu ni amɛbaajie ehe fɛɛ, ni amɛbaaye eheloo ni amɛkɛ la baashã lɛ kwraa.’ Mɛni hewɔ je nɛɛ mli nɔyelii lɛ baafee naakpɛɛ nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ‘kɛbaawo amɛtsuiiaŋ koni amɛtsu eyiŋtoo he nii.’​—Kpo. 17:1-3, 15-17.

20. Mɛni tsɔɔ akɛ kojomɔ ni abaakojo Babilon lɛ baafee naagbee nɔ?

20 No hewɔ lɛ, Yehowa baahã jeŋmaji lɛ atsu kojomɔ ni ekɛbaaba amale jamɔi fɛɛ, ni Kristendom jamɔi babaoo lɛ fata he lɛ anɔ lɛ he nii. Kojomɔ nɛɛ baafee naagbee nɔ; akɛ jamɔi nɛɛ ateŋ eko eko he ekeŋ lɛ, ni amɛnáŋ hegbɛ dɔŋŋ ni amɛkɛbaafee tsakemɔi. Kpojiemɔ wolo lɛ tsɔɔ mli akɛ “anaŋ [Babilon] kwraa dɔŋŋ.” (Kpo. 18:21) Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ baanya yɛ Babilon kpeteŋkpele lɛ hiɛkpatamɔ lɛ hewɔ ni amɛbaakɛɛ akɛ: “Nyɛjiea Yah yi! Ni [ashawo kpeteŋkpele lɛ] lasu lɛ teɔ shi kɛyaa naanɔi anaanɔ.” (Kpo. 19:3) Abaakojo lɛ kɛya naanɔ. Aŋmɛŋ gbɛ dɔŋŋ ni amale jamɔ ko ate shi ni ebule jamɔ krɔŋŋ. Kojomɔ ni naa wa tamɔ la ni akɛbaaba Babilon nɔ kɛ ehiɛ ni abaakpãtã lɛ baahã mfonirifeemɔŋ lasu kpɔŋŋ ko ate shi kɛya naanɔi anaanɔ.

Maji ni Babilon Kpeteŋkpele lɛ elaka amɛ ni ená amɛnɔ hewalɛ be kplaŋŋ lɛ baate shi amɛwo lɛ ni amɛbaakpãtã ehiɛ (Kwɛmɔ kuku 19, 20)

21. Kɛ́ akpãtã amale jamɔ hiɛ lɛ, no baatsɔɔ akɛ mɛni eje shishi? Ni te nakai amanehulu lɛ baayagbe naa ehã tɛŋŋ?

21 Kɛ́ je nɛŋ nɔyelii lɛ te shi amɛwo Babilon Kpeteŋkpele lɛ, belɛ, amɛmiitsu Yehowa kojomɔ he nii, ni eji nifeemɔ kpele ko ni baahã Yehowa yiŋtoo aba mli. Enɛ baatsɔɔ akɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ eje shishi, ni ebaafee amanehulu ni anako enɔ dã. (Mat. 24:21) Nakai amanehulu lɛ baayagbe naa yɛ Harmagedon, ni ji Yehowa ta ni ebaawu eshi jeŋ fɔŋ nɛɛ. (Kpo. 16:14, 16) Ezekiel wolo lɛ hãa wɔleɔ bɔ ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaya lɛ ahã lɛ he nii babaoo, ni wɔbaasusu enɛ he yɛ wolo nɛɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Shi dani wɔbaaya yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ nɔ lɛ, mɛni wɔkase yɛ Ezekiel yitso 1623 lɛ mli ni wɔbaasumɔ ni wɔkai ni wɔkɛtsu nii?

Nyɔŋmɔ baahã je nɛɛ nɔyelii lɛ ate shi awo Babilon Kpeteŋkpele lɛ koni ekɛtsu ekojomɔ he nii (Kwɛmɔ kuku 21)

22, 23. Kɛ́ wɔsusu bɔ ni awie ashawoi ni yɔɔ Ezekiel kɛ Kpojiemɔ woji lɛ amli lɛ ahe lɛ he lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔkabule jamɔ krɔŋŋ ni wɔkɛhãa Yehowa lɛ?

22 Satan sumɔɔ ni efite wekukpaa ni yɔɔ anɔkwa jálɔi kɛ Yehowa teŋ lɛ. Ebaaŋɔɔ enaa waa akɛ ebaaŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni ebaaná lɛ koni ekɛhã wɔtsi wɔhe kɛje jamɔ krɔŋŋ he, ni wɔkɔ gbɛ ni tamɔ nɔ ni ashawoi ni awie amɛhe yɛ Ezekiel wolo lɛ mli lɛ kɔ lɛ. Belɛ, esa akɛ wɔkai akɛ, Yehowa ekpɛlɛɛɛ ni ajá nyɔŋmɔ kroko yɛ esɛɛ! (4 Mo. 25:11) Esa akɛ wɔkwɛ ni wɔtsi wɔhe kwraa kɛje amale jamɔ he, ni ‘wɔkata nɔ ko’ ni Nyɔŋmɔ buɔ lɛ akɛ ‘ehe tseee he.’ (Yes. 52:11) Yiŋtoi ni tamɔ nakai nɔŋŋ hewɔ wɔfeee pɔlitis, ni wɔfiii afã ko sɛɛ yɛ maji ateŋ béi ni yaa nɔ yɛ je ni mli egbala nɛɛ mli lɛ. (Yoh. 15:19) Wɔnaa maŋhedɔɔ nifeemɔ tamɔ bɔ ni wɔnaa amale jamɔ ni Satan woɔ mɛi hewalɛ ni amɛkɛ amɛhe awo mli lɛ nɔŋŋ, ni wɔtsiɔ wɔhe kwraa kɛjeɔ he.

23 Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, nyɛhãa wɔkaia hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔbaasɔmɔ Yehowa yɛ mfonirifeemɔŋ shĩa krɔŋŋ ni he tse lɛ mli lɛ. Akɛni wɔsumɔɔ nakai gbɛjianɔtoo ni nɔ bɛ lɛ waa hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔtswaa wɔfai shi waa akɛ wɔbaatsi wɔhe kwraa kɛje amale jamɔ kɛ eshawofeemɔ lɛ he!