Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 10

Maŋtsɛ lɛ Tsuu Ewebii lɛ Ahe yɛ Mumɔŋ

Maŋtsɛ lɛ Tsuu Ewebii lɛ Ahe yɛ Mumɔŋ

YITSO NƐƐ MLI SANE

Nɔ hewɔ ni Yesu tsuu esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe ní amɛhe tse yɛ mumɔŋ, kɛ gbɛ ni etsɔ nɔ efee nakai

1-3. Be ni Yesu na akɛ aabule sɔlemɔwe lɛ, mɛni efee?

 YESU ná bulɛ kpele kɛhã sɔlemɔtsu ni yɔɔ Yerusalem lɛ, ni ele nɔ ni tsũ nɛɛ damɔ shi kɛhã. Akɛ sɔlemɔtsu nɛɛ etsu anɔkwa jamɔ he nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ be kplaŋŋ. Shi ehe bahia ni nakai jamɔ, ni ji jamɔ ni akɛhãa anɔkwa Nyɔŋmɔ, Yehowa lɛ, he atse ni efee krɔŋkrɔŋ. Belɛ, kwɛmɔ bɔ ni Yesu nu he ehã be ni eba sɔlemɔwe lɛ yɛ Nisan 10, afi 33 Ŋ.B. ni ebana akɛ aabule jɛmɛ lɛ. Mɛni no mli lɛ eyaa nɔ lɛ?—Kanemɔ Mateo 21:12, 13.

2 Jarayelɔi amimyelɔi kɛ shikatsakelɔi lɛ miitswa mɛi ni eba Nyɔŋmɔ jamɔ koni amɛbashã afɔle amɛhã Yehowa lɛ ojo yɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ Akpo lɛ nɔ. a Yesu ‘yashwie mɛi ni hɔ̃ɔ nii kɛ mɛi ni heɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ, ni etsirɛ shikatsakelɔi lɛ akpɔlɔi lɛ etswiatswiaa shi.’ (Okɛto Nehemia 13:7-9 lɛ he.) Ekã nakai hii amimyelɔi lɛ ahiɛ akɛ amɛkɛ e-Tsɛ we lɛ efee ojotswalɔi abuu. Yesu kɛ enɛ feemɔ hã ana bulɛ ni eyɔɔ kɛhã sɔlemɔwe lɛ, kɛ nɔ ni sɔlemɔwe lɛ damɔ shi kɛhã. Esa akɛ ahã jamɔ ni akɛhãa e-Tsɛ lɛ he atse!

3 Afii ohai komɛi asɛɛ, be ni awó Yesu akɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ sɛɛ lɛ, esaa etsuu sɔlemɔwe ko he ekoŋŋ—hetsuumɔ nɛɛ kɔɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ ni miitao amɛjá Yehowa yɛ gbɛ ni ekpɛlɛɔ nɔ lɛ ahe. Belɛ, mɛɛ sɔlemɔwe he etsuu lɛ?

Atsuu “Levibii lɛ” Ahe

4, 5. (a) Kɛjɛ afi 1914 kɛyashi afi 1919 mra beaŋ lɛ, mɛni afee kɛtsuu Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe ni ahã amɛhe tse? (b) Ani no fee Nyɔŋmɔ webii lɛ ahetsuumɔ kɛ hetsemɔ lɛ naagbee? Tsɔɔmɔ mli.

4 Taakɛ wɔna yɛ wolo nɛɛ Yitso 2 lɛ mli lɛ, be ni awó Yesu Maŋtsɛ yɛ afi 1914 sɛɛ lɛ, ekɛ e-Tsɛ lɛ basara mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ, ni ji gbɛjianɔtoo kɛhã anɔkwa jamɔ lɛ. b Nakai saramɔ lɛ hã Maŋtsɛ lɛ na akɛ ehe miihia ní atsuu Kristofoi ni afɔ amɛ mu, ni ji “Levibii lɛ” ahe koni amɛhe atse. (Mal. 3:1-3) Kɛjɛ afi 1914 kɛyashi afi 1919 mra beaŋ lɛ, Yehowa, ni ji Hetsuulɔ lɛ, ŋmɛ gbɛ ni ewebii lɛ kɛ kai kɛ shihilɛi ni mli wawai kpe koni no atsuu amɛhe ni amɛhe atse. Miishɛɛ sane ji akɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ je nakai kai lɛ amli shweshweeshwe akɛ mɛi ni he etse, ni efee klalo akɛ amɛbaafi Mesia Maŋtsɛ lɛ sɛɛ jogbaŋŋ!

5 Ani no fee Nyɔŋmɔ webii lɛ ahetsuumɔ kɛ amɛhetsemɔ lɛ naagbee? Dabi. Yɛ naagbee gbii lɛ amli fɛɛ lɛ, Yehowa etsɔ Mesia Maŋtsɛ lɛ nɔ etee nɔ eye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛhe atse bɔ ni afee ni amɛya nɔ amɛhi mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ. Wɔbaana bɔ ni etee nɔ etsuu amɛhe yɛ jeŋba mli kɛ bɔ ni etsuu asafo lɛ he yɛ yitsei enyɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ amli. Shi klɛŋklɛŋ lɛ, hã wɔsusu mumɔŋ hetsemɔ lɛ he. Kɛ́ wɔsusu nɔ ni Yesu efee—yɛ nibii ni wɔnaa kɛ nɔ ni wɔnaaa lɛ agbɛfaŋ—koni ekɛye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ ní amɛhe atse yɛ mumɔŋ lɛ he lɛ, ewajeɔ wɔhemɔkɛyeli waa.

‘Nyɛhãa Nyɛhe Atsea’

6. Mɛɛ gbɛ nɔ famɔ ni Yehowa kɛhã Yudafoi ni aŋɔ amɛ nom lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnuɔ nɔ ni mumɔŋ hetsemɔ tsɔɔ lɛ shishi?

6 Mɛni ji mumɔŋ hetsemɔ? Dani wɔbaahã hetoo lɛ, hã wɔpɛi sane ko ni Yehowa kɛɛ Yudafoi ni yɔɔ nomŋɔɔ mli yɛ Babilon ni miihe ashi jɛmɛ yɛ afii 500 D.Ŋ.B. afiiaŋ lɛ mli lɛ wɔkwɛa. (Kanemɔ Yesaia 52:11.) No mli lɛ, nomii lɛ miiku amɛsɛɛ kɛya Yerusalem kɛ yiŋtoo titri akɛ amɛyaama sɔlemɔwe lɛ ekoŋŋ koni amɛsaa amɛtswa anɔkwa jamɔ amɛma shi. (Ezra 1:2-4) No mli lɛ, Yehowa miisumɔ ni ewebii lɛ ashi Babilon jamɔi lɛ ahe nifeemɔi fɛɛ. Kadimɔ akɛ, ehã amɛ akpɔi srɔtoi, ekomɛi ji: “Nyɛkataa nɔ ko ní he tseee he,” “nyɛjea kpo kɛjɛa emli,” kɛ ‘nyɛhãa nyɛhe atsea.’ Esaaa ákɛ akɛ amale jamɔ nɔ ko kwraa futuɔ Yehowa jamɔ krɔŋŋ lɛ. Belɛ, te wɔbaamu sane naa wɔhã tɛŋŋ? Mumɔŋ hetsemɔ biɔ ni atse he kwraa kɛjɛ amale jamɔ nifeemɔi kɛ tsɔɔmɔi fɛɛ ahe.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu etsɔ eye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛhe atse yɛ mumɔŋ?

7 Be ni awó Yesu Maŋtsɛ lɛ sɛɛ nɔŋŋ lɛ, eje gbɛ ko ni ayɔseɔ lɛ faŋŋ, ni etsɔ nɔ eye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛhe atse yɛ mumɔŋ. Nakai gbɛ lɛ ji nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ ni Kristo hala yɛ afi 1919 lɛ. (Mat. 24:45) Be ni shɛɔ nakai afi lɛ, no mli lɛ Biblia Kaselɔi lɛ etsi amɛhe kɛje amale jamɔŋ tsɔɔmɔi babaoo ahe momo. Fɛɛ sɛɛ lɛ, no mli lɛ nibii komɛi yɛ lolo ni esa akɛ amɛtsi amɛhe kɛje he koni amɛhe atse yɛ mumɔŋ. Kristo etee nɔ etsɔ enyɔŋ anɔkwafo lɛ nɔ, ni fiofio lɛ, ehã esɛɛnyiɛlɔi lɛ eyɔse gbii juji kɛ nifeemɔi komɛi ni esa akɛ amɛkwa. (Abɛi 4:18) Hã wɔsusu enɛ he nɔkwɛmɔ nii komɛi ahe wɔkwɛ.

Aso Esa akɛ Kristofoi Aye Blonya?

8. Mɛni Biblia Kaselɔi lɛ jɛ jeeŋmɔ amɛyɔse yɛ Blonya he, kɛ̃lɛ mɛni amɛyanuuu shishi jogbaŋŋ?

8 Jeeŋmɔ beebe ni Biblia Kaselɔi lɛ yɔse akɛ Blonyayeli jɛ wɔŋjamɔ mli, ni ákɛ jeee December 25 afɔ Yesu. December afi 1881 Buu-Mɔɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Mɛi babaoo jɛ Wɔŋjamɔ mli kɛba asafo lɛ mli. Shi amɛjamɔ lɛ gbɛ́i kɛkɛ amɛtsake, ejaakɛ wɔŋjamɔŋ wulɔmɛi lɛ batsɔmɔ osɔfoi yɛ kristofoi ateŋ, ni wɔŋjamɔŋ gbii juji lɛ baná kristofoi agbɛ́i—Blonya ji wɔŋjamɔŋ gbii juji lɛ ateŋ ekome.” Yɛ afi 1883 lɛ, sane ko ni yitso ji “Mɛɛ Be Afɔ Yesu” ni je kpo yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ tsɔɔ mli akɛ, afɔ Yesu yɛ October shishijee gbɛ. c Fɛɛ sɛɛ lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ eyayɔseee akɛ ehe miihia ni amɛkpa Blonya yeli. Betel weku lɛ mli bii ni yɔɔ Brooklyn lɛ po tee nɔ amɛye. Kɛ̃lɛ, yɛ afi 1926 lɛ, nibii batsake. Mɛni hewɔ?

9. Mɛni Biblia Kaselɔi lɛ bayɔse yɛ Blonya he?

9 Biblia Kaselɔi lɛ pɛi Blonyayeli sane lɛ mli fitsofitso, ni amɛyɔse akɛ Blonya kɛ emli nifeemɔi srɔtoi lɛ fɛɛ wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam kwraa. Sane ni ji “Blonya Jɛɛhe” ni je kpo yɛ December 14, 1927 The Golden Age lɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ, Blonya ji wɔŋjamɔŋ gbijurɔyeli, ehãa mɛi kɛ amɛjwɛŋmɔ maa hiɛtserɛjiemɔ kɛ amaga jamɔ nɔ titri. Wolo lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ, Kristo fãaa koni aye gbi jurɔ nɛɛ, ni emu sane lɛ naa kɛ wiemɔ ni mli kã shi nɛɛ akɛ: “Anɔkwa ni eji akɛ je lɛ, heloo lɛ, kɛ Abonsam woɔ he hewalɛ ni amɛfiɔ sɛɛ koni aye . . . lɛ maa nɔ mi ehãa wɔ agbɛnɛ akɛ, esaaa akɛ mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ kwraa amɛhã Yehowa lɛ yeɔ gbi jurɔ nɛɛ dɔŋŋ.” Ebɛ naakpɛɛ akɛ Betel weku lɛ yeee Blonya nakai December lɛ, ni no sɛɛ hu lɛ amɛyeee dɔŋŋ!

Naagbee Blonya ni aye yɛ Brooklyn Betel, afi 1926

10. (a) Te akpa Blonyayeli he mama fitsofitso ahã tɛŋŋ yɛ December 1928? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Blonya, Ejɛɛhe kɛ Yiŋtoo ni Yɔɔ Sɛɛ” lɛ hu.) (b) Mɛni afee kɛhɛle Nyɔŋmɔ webii lɛ ashi yɛ gbii juji kɛ gbijurɔyelii ni esa akɛ akpoo lɛ ahe? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Akpa Gbii Juji kɛ Gbijurɔyelii Krokomɛi Ahe Mama” lɛ.)

10 Afi ni nyiɛ sɛɛ lɛ, akpa Blonyayeli he mama faŋŋ atsɔɔ Biblia Kaselɔi lɛ. Yɛ December 12, 1928 lɛ, Nyɛminuu Richard H. Barber ni no beaŋ lɛ, etsuɔ nii yɛ nitsumɔhe yitso lɛ hã wiemɔ ko yɛ redio nɔ, ni ehã ana akɛ gbijurɔyeli nɛɛ jɛɛhe lɛ he tseee kwraa. Te Nyɔŋmɔ webii lɛ fee amɛnii yɛ gbɛtsɔɔmɔ ni jɛ nitsumɔhe yitso lɛ he amɛhã tɛŋŋ? Be ni Nyɛminuu Charles Brandlein wieɔ bɔ ni ekɛ eweku lɛ kpa Blonyayeli lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Aso egba wɔnaa akɛ wɔbaashɛrɛ nakai wɔŋjamɔŋ nibii lɛ wɔshwie? Dabi kwraa! . . . Ebafee tamɔ wɔmiishɛ atade ko ni muji kpɔtɔɔ ko eka mli lɛ wɔmiifɔ̃.” Be ni Nyɛminuu Henry A. Cantwell, ni sɛɛ mli lɛ ebasɔmɔ akɛ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ lɛ hu wieɔ enɔ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Wɔmii shɛ wɔhe akɛ wɔnyɛ wɔkɛ nɔ ko shã afɔle kɛma suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa lɛ nɔ mi.” Kristo sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ nya he akɛ amɛbaafee tsakemɔi ni he hiaa lɛ koni amɛkɛ amɛhe akawo gbijurɔyeli ko ni jɛ jamɔ ni he tseee mli lɛ mli. dYoh. 15:19; 17:14.

11. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔfiɔ Mesia Maŋtsɛ lɛ sɛɛ?

11 Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po Biblia Kaselɔi anɔkwafoi nɛɛ fee amɛhã wɔ nɛkɛ! Kɛ́ wɔjwɛŋ amɛnɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ lɛ, ehe bahiaa ni wɔbi wɔhe akɛ: ‘Te mifeɔ minii yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni jɛɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ dɛŋ lɛ he mihãa tɛŋŋ? Ani mikɛ hiɛsɔɔ kpɛlɛɔ nɔ, ni mikɛ nibii ni mikaseɔ lɛ tsuɔ nii?’ Kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiŋ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi lɛ tsu nii lɛ, wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔfiɔ Mesia Maŋtsɛ lɛ ni tsɔɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ nɔ ekɛ mumɔŋ niyenii ni baa yɛ ebe naa hãa wɔ lɛ sɛɛ.—Bɔf. 16:4, 5.

Ani Esa akɛ Kristofoi Kɛ Krɔs Atsu Nii?

Krɔs kɛ akekre okadi lɛ (Kwɛmɔ kuku 12 kɛ 13)

12. Te Biblia Kaselɔi lɛ kɛ afii pii na krɔs lɛ amɛhã tɛŋŋ?

12 Biblia Kaselɔi lɛ na krɔs lɛ akɛ Kristofoi akadimɔnɔ afii abɔ. Kɛ̃lɛ, amɛnuuu he akɛ esa akɛ ajá krɔs lɛ, ejaakɛ amɛle akɛ amaga jamɔ ehiii. (1 Kor. 10:14; 1 Yoh. 5:21) Mra mli tɔ̃ɔ yɛ afi 1883 lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ gba mli kpoo ekɛɛ, “wɔŋjamɔ srɔtoi lɛ fɛɛ ji musu ni abɔɔ ashiɔ Nyɔŋmɔ.” Kɛ̃lɛ, mra mli lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ eyayɔseee tɔmɔ ni yɔɔ krɔs lɛ kɛnitsumɔ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, no beaŋ lɛ amɛnyaa he waa akɛ amɛkɛ krɔs lɛ baatsɛ amɛtsitsi akɛ kadimɔnɔ. Kɛhã amɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ kɛ́ amɛye anɔkwa kɛyashi gbele mli lɛ, amɛnine baashɛ wala akekre lɛ nɔ. Kɛjɛ afi 1891 shishijee gbɛ lɛ, akɛ krɔs kɛ akekre okadi wo Buu-Mɔɔ lɛ sɛɛ.

13. Mɛɛ lakpɛmɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ nine shɛ nɔ yɛ krɔs lɛ kɛnitsumɔ he? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Atee nɔ Agbele Amɛhiŋmɛi yɛ Krɔs lɛ Kɛnitsumɔ He” lɛ.)

13 No beaŋ lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ nyaa krɔs kɛ akekre okadi lɛ he naakpa. Kɛ̃lɛ, kɛjɛ afi 1920 afii lɛ naagbee gbɛ lɛ, Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ahiɛ bɔi amɛ tserɛmɔ fiofio yɛ krɔs lɛ kɛnitsumɔ he. Be ni Nyɛminuu Grant Suiter, ni sɛɛ mli lɛ esɔmɔ akɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli nyo lɛ wieɔ afi 1928 kpee wulu ko ni afee yɛ Detroit, Michigan, ni yɔɔ Amerika lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Ahã efee faŋŋ akɛ jeee akɛ krɔs kɛ akekre okadi lɛ he ehiaaa kɛkɛ, shi eji nihiinii tete.” Anɔkwale la lɛ tee nɔ ekpɛ sane nɛɛ nɔ yɛ afii fioo komɛi ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli. Ebafee faŋŋ kɛhã amɛ akɛ, krɔs lɛ bɛ gbɛfaŋnɔ ko kwraa yɛ jamɔ krɔŋŋ ni he tse yɛ mumɔŋ lɛ mli.

14. Te Nyɔŋmɔ webii lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ anɔkwalei ni kɔɔ krɔs lɛ kɛnitsumɔ ni amɛnine shɛ nɔ fiofio lɛ ahe lɛ?

14 Te Nyɔŋmɔ webii lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ anɔkwalei ni kɔɔ krɔs lɛ kɛnitsumɔ ni amɛnine shɛ nɔ fiofio lɛ ahe lɛ? Ani amɛtee nɔ amɛkɛ krɔs kɛ akekre okadi ni kulɛ amɛshwɛɛɛ he lɛ tsu nii? Nyɛmiyoo Lela Roberts ni kɛ afii babaoo sɔmɔ Yehowa lɛ wie akɛ: “Be ni wɔyɔse nɔ ni krɔs lɛ damɔ shi kɛhã nɔŋŋ lɛ, wɔkɛkpa nitsumɔ.” Nyɛmiyoo Ursula Serenco, ni lɛ hu ekɛ anɔkwayeli sɔmɔ Yehowa lɛ wie akɛ: “Wɔbana akɛ asomoaŋ nɔ ni be ko lɛ ekã wɔtsui nɔ waa, ni wɔsusuɔ akɛ eji wɔ-Nuŋtsɔ lɛ gbele kɛ wɔ-Kristofoi ahetuu-kɛhamɔ lɛ he okadi lɛ ji wɔŋjamɔ kadimɔnɔ moŋ. Yɛ Abɛi 4:18 lɛ naa lɛ, wɔmii bashɛ wɔhe akɛ wɔtempɔŋ lɛ nɔ la lɛ miiya nɔ eekpɛ waa.” Kristo sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ kpɛ mli akɛ, amɛsumɔŋ ni amɛkɛ amɛhe awo amale jamɔ nifeemɔi ni he tseee lɛ amli!

15, 16. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔmiisumɔ ni Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ kpoi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ atse?

15 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu wɔhiɛ nakai faishitswaa lɛ nɔŋŋ. Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ, Kristo miitsɔ gbɛ ko ni ayɔseɔ faŋŋ, ni ji enyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ nɔ eeye eebua ewebii lɛ koni amɛhe atse yɛ mumɔŋ be fɛɛ be. No hewɔ lɛ, kɛ́ mumɔŋ niyenii ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ hɛle wɔ shi yɛ gbijurɔyelii, nifeemɔi, loo kusumii komɛi ni amale jamɔŋ nifeemɔi yɔɔ mli lɛ ahe lɛ, esa akɛ wɔfee tsakemɔi oya nɔŋŋ. Bɔ ni wɔnyɛmimɛi ni hi shi yɛ mra beaŋ be ni okadi lɛ fee faŋŋ akɛ Kristo ebɔi nɔyeli lɛ kpɛ mli akɛ amɛbaahã Yehowa mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ kpoi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ anɔ atse lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔfee.

16 Yɛ naagbee gbii nɛɛ amli fɛɛ lɛ, Kristo etee nɔ efee nibii ni anaaa kɛbu Yehowa webii lɛ asafoi lɛ ahe kɛjɛ aŋkroaŋkroi ni baawo asafo lɛ he muji yɛ mumɔŋ lɛ ahe. Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee nakai? Hã wɔkwɛ.

Ahala “Mɛi Fɔ̃ji lɛ yɛ Jalɔi lɛ Ateŋ”

17, 18. Yɛ yaa lɛ he abɛbua lɛ mli lɛ, mɛni ji nɔ ni nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ tsɔɔ? (a) Afɔ̃ yaa lɛ awo ŋshɔ lɛ mli. (b) Eshá looi srɔtoi lɛ fɛɛ eko. (d) Abua ekpakpai lɛ anaa awo kɛntɛŋi amli. (e) Ashɛrɛ looi ni ehiii lɛ ashwie.

17 Maŋtsɛ Yesu Kristo hiŋmɛi kã Nyɔŋmɔ webii lɛ asafoi ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ ahe waa. Kristo kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ miihala mɛi amli yɛ gbɛi ni wɔnyɛŋ wɔnu shishi jogbaŋŋ lɛ anɔ. Yesu tsɔɔ nitsumɔ nɛɛ mli yɛ ebɛbua ni kɔɔ yaa lɛ he lɛ mli. (Kanemɔ Mateo 13:47-50.) Te abɛbua nɛɛ shishi lɛ?

Yaa lɛ damɔ shi kɛhã Maŋtsɛyeli lɛ ni ashiɛɔ yɛ adesai fɛɛ ni damɔ shi kɛhã ŋshɔ lɛ ateŋ lɛ (Kwɛmɔ kuku 18)

18 ‘Afɔ̃ yaa lɛ awo ŋshɔ lɛ mli.’ Yaa lɛ damɔ shi kɛhã Maŋtsɛyeli lɛ ni ashiɛɔ yɛ adesai fɛɛ ni damɔ shi kɛhã ŋshɔ lɛ ateŋ lɛ. ‘Edu looi srɔtoi lɛ fɛɛ eko.’ Sane kpakpa lɛ ni ashiɛɔ lɛ gbalaa gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ loo enáa amɛnɔ hewalɛ, amɛji mɛi ni feɔ tsakemɔi kɛbatsɔmɔɔ anɔkwa Kristofoi, kɛ mɛi hu ni shishijee mli lɛ amɛjieɔ miishɛɛ kpo, shi amɛmɔɔɔ anɔkwa jamɔ mli lɛ. e ‘Abua ekpakpai lɛ anaa awo kpaii loo kɛntɛŋi amli.’ Abuaa mɛi ni hiɛ tsui kpakpai lɛ anaa awoɔ kɛntɛŋi ni damɔ shi kɛhã asafoi lɛ amli, biɛ ji he ni amɛnyɛɔ amɛkɛ jamɔ ni he tse hãa Yehowa yɛ. Ashɛrɛ looi ni “ehiii lɛ” ashwie. Naagbee gbii nɛɛ amli fɛɛ lɛ, Kristo kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ etee nɔ amɛjie “mɛi fɔ̃ji lɛ yɛ jalɔi lɛ ateŋ.” f Nɔ ni ejɛ mli kɛba ji akɛ, aŋmɛko gbɛ ni mɛi ni ehiɛɛɛ tsui kpakpa, ni ji mɛi ni sumɔɔɔ akɛ amɛshɛrɛɔ hemɔkɛyelii kɛ nifeemɔi ni ejaaa lɛ amɛshwieɔ lɛ abule asafoi lɛ. g

19. Kɛ́ osusu nibii ni Kristo etee nɔ efee kɛbu Nyɔŋmɔ webii lɛ ahetsemɔ kɛ anɔkwa jamɔ krɔŋŋ lɛ he lɛ, te onuɔ he ohãa tɛŋŋ?

19 Aso le ni wɔle akɛ wɔ-Maŋtsɛ, Yesu Kristo miibu mɛi ni yɔɔ ekwɛmɔ shishi lɛ ahe lɛ hãaa wɔtsuii anyɔ wɔmli? Ni aso eŋɔɔɔ wɔnaa hu akɛ, ekãa ni eyɔɔ kɛhã anɔkwa jamɔ—kɛ anɔkwa jálɔi—lɛ mli wa lolo taakɛ eji be ni ebatsuu sɔlemɔwe lɛ he yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ? Kwɛ bɔ ni wɔhiɛ sɔɔ akɛ Kristo etee nɔ efee nibii kɛbu Nyɔŋmɔ webii lɛ amumɔŋ hetsemɔ kɛ anɔkwa jamɔ krɔŋŋ lɛ he! Kɛ́ wɔkpoo amale jamɔ nifeemɔi fɛɛ lɛ, wɔkɛ no tsɔɔ akɛ wɔfiɔ Maŋtsɛ lɛ kɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ.

a Esa akɛ Yudafoi ni baa sɔlemɔwe lɛ kɛ shika pɔtɛ̃ɛ ko awo daa afi sɔlemɔwe too lɛ, shi shikatsakelɔi lɛ heɔ hekpa dani amɛtsakeɔ shika amɛhãa mɛi lɛ. Kɛfata he lɛ, ekolɛ ehe bahiaa ni mɛi ni baa sɔlemɔwe lɛ ahé kooloi kɛhã afɔleshãa. Yesu tsɛ jarayelɔi lɛ akɛ “ojotswalɔi,” ekolɛ akɛni hekpa ni amɛheɔ lɛ fa kwraa tsɔ lɛ hewɔ.

b Yehowa webii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ jáa lɛ yɛ emumɔŋ sɔlemɔwe kpele lɛ kpo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.

c Sane lɛ tsɔɔ mli akɛ December beaŋ ní akɛɛ eji be ni afɔ Yesu lɛ “kɛ Biblia mli amaniɛbɔɔ ni tsɔɔ akɛ no beaŋ lɛ tookwɛlɔi lɛ kɛ amɛtooi lɛ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ kpãaa gbee.”—Luka 2:8.

d Yɛ wolo ko ni Nyɛminuu Frederick W. Franz diɛŋtsɛ ŋma yɛ November 14, 1927 lɛ mli lɛ, ewie akɛ: “Wɔyeŋ Blonya afi nɛɛ. Betel weku lɛ ekpɛ mli akɛ amɛyeŋ Blonya dɔŋŋ.” Nyɔji fioo komɛi asɛɛ yɛ February 6, 1928 lɛ, Nyɛminuu Franz ŋma akɛ: “Fiofio lɛ, Nuŋtsɔ lɛ miitsuu wɔhe kɛmiijɛ Abonsam Babilon gbɛjianɔtoo lɛ he.”

e Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ nɔ ni ba yɛ afi 2013 lɛ, aná shiɛlɔi ni fa fe fɛɛ 7,965,954, ni mɛi 19,241,252 ba Kristo gbele lɛ kaimɔ ni afeɔ lɛ daa afi lɛ shishi.

f Looi gbohii lɛ ahalamɔ yɛ looi kpakpai lɛ ateŋ lɛ yɛ srɔto yɛ gwaŋtɛŋi kɛ abotiai lɛ amligbalamɔ lɛ he. (Mat. 25:31-46) Gwaŋtɛŋi kɛ abotiai lɛ amligbalamɔ loo amɛnaagbee kojomɔ lɛ baaba yɛ amanehulu kpeteŋkpele ni kã wɔhiɛ lɛ mli. Kɛyashi nakai be lɛ aaashɛ lɛ, mɛi ni tamɔ looi ni ehiii lɛ baanyɛ amɛku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ koni abua amɛnaa awo kɛntɛŋi ni damɔ shi kɛhã asafoi lɛ amli.—Mal. 3:7.

g Naagbee mli aahu lɛ, abaashɛ mɛi ni ehiii lɛ awo mfonirifeemɔ la ni damɔ shi kɛhã amɛwɔsɛɛ hiɛkpatamɔ lɛ mli.