Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 7

Ani Obuɔ Wala Tamɔ Bɔ Ni Nyɔŋmɔ Buɔ Lɛ Lɛ?

Ani Obuɔ Wala Tamɔ Bɔ Ni Nyɔŋmɔ Buɔ Lɛ Lɛ?

“Bo oŋɔɔ wala jɛɔ.”​—LALA 36:9.

1, 2. Mɛɛ nɔ ko ni jara wa Yehowa eke wɔ?

 YEHOWA eke wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ ko ni nɔ bɛ kwraa. No ji wala. (1 Mose 1:27) Eesumɔ ni wɔná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli. No hewɔ lɛ, ehã wɔ shishitoo mlai ni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni ja yɛ shihilɛ mli. Esa akɛ wɔhã shishitoo mlai nɛɛ aye abua wɔ ni wɔnyɛ ‘wɔkpa ekpakpa kɛ efɔŋ mli.’ (Hebribii 5:14) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, belɛ wɔmiihã Yehowa miitsɔse wɔ koni wɔle bɔ ni asusuɔ nii ahe jogbaŋŋ. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ tsu nii yɛ wɔshihilɛ mli, ni wɔna bɔ ni amɛyeɔ amɛbuaa wɔ lɛ, wɔbaana faŋŋ akɛ, amɛhe yɛ sɛɛnamɔ waa diɛŋtsɛ.

2 Bei komɛi lɛ, wɔyajeɔ shihilɛi komɛi amli ni mla pɔtɛɛ ko bɛ Biblia lɛ mli ni wieɔ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ helatsamɔ mli saji ni kɔɔ lá he lɛ ahe. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni baasa Yehowa hiɛ? Shishitoo mlai komɛi yɛ Biblia lɛ mli ni hãa wɔnaa bɔ ni Yehowa buɔ wala kɛ lá ehãa. Kɛ́ wɔnu shishitoo mlai nɛɛ ashishi lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni ja, ni wɔya nɔ wɔhiɛ henilee kpakpa. (Abɛi 2:6-11) Hã wɔsusu shishitoo mlai nɛɛ ekomɛi ahe wɔkwɛ.

TE NYƆŊMƆ BUƆ WALA KƐ LÁ EHÃA TƐŊŊ?

3, 4. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ hãa wɔnaa bɔ ni ebuɔ lá ehãa? (b) Mɛni lá damɔ shi kɛhã?

3 Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, lá yɛ krɔŋkrɔŋ ejaakɛ edamɔ shi kɛhã wala. Ni wala jara wa yɛ Yehowa hiɛ. Be ni Kain gbe enyɛmi lɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Onyɛmi lɛ lá miibolɔ miitsɛ mi kɛmiijɛ shikpɔŋ.” (1 Mose 4:10) Habel lá lɛ damɔ shi kɛhã ewala; be ni Kain gbe Habel lɛ, ekpãtã ewala hiɛ.

4 Be ni Nu Afua lɛ ba yɛ Noa beiaŋ lɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ gbɔmɛi akɛ amɛbaanyɛ amɛgbe kooloi ni amɛye. Shi ewie akɛ: “Loo kɛ ewala, ni ji elá lɛ, kɛkɛ nyɛkayea.” (1 Mose 9:4) Esa akɛ Noa seshibii fɛɛ, ni wɔ hu wɔfata he lɛ, abo famɔ nɛɛ toi. No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, yɛ Yehowa hiɛ lɛ, lá damɔ shi kɛhã wala. Ni nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔna lɛ.​—Lala 36:9.

5, 6. Mɛɛ gbɛ nɔ Mose Mla lɛ hãa wɔnaa bɔ ni Yehowa naa wala kɛ lá ehãa?

5 Yehowa wie yɛ Mla ni ekɛhã Mose lɛ mli akɛ: “[Mɔ fɛɛ mɔ] ni baaye lá ko lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, majie mihiɛ maka . . . lɛ, ni mafo lɛ mashɛ mafɔ̃ kɛje emaŋbii lɛ ateŋ. Ejaakɛ heloo lɛ wala yɛ lá lɛ mli.”​—3 Mose 17:10, 11.

6 Mose Mla lɛ wie akɛ, kɛ́ mɔ ko gbe kooloo ko ni ebaaye lɛ, etsi elá lɛ eshwie shikpɔŋ. Enɛ baatsɔɔ akɛ, ekɛ kooloo lɛ wala lɛ miihã Bɔlɔ lɛ, ni ji Yehowa. (5 Mose 12:16; Ezekiel 18:4) Shi Yehowa kpaaa gbɛ akɛ Israelbii lɛ afɔse lá ni yɔɔ kooloo lɛ mli lɛ fɛɛ amɛshwie shi ni ekashwɛ kɔi po yɛ mli. Kɛ́ amɛfee bɔ fɛɛ bɔ ni amɛbaanyɛ kɛjie lá lɛ yɛ kooloo lɛ mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛye loo lɛ ni amɛhenilee gbaaa amɛnaa. Kɛ́ amɛkɛ amɛnifeemɔ tsɔɔ akɛ amɛbuɔ kooloo lɛ lá lɛ, amɛhãa Yehowa, ni ji wala Hãlɔ lɛ, naa akɛ amɛbuɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, Mla lɛ fã ni Israelbii lɛ kɛ kooloi ashã afɔle yɛ amɛhe eshai lɛ ahewɔ.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 19 kɛ 20.

7. Mɛni David fee kɛtsɔɔ akɛ ebuɔ lá akɛ nɔ ko ni jara wa waa?

7 Nɔ ko ni David fee be ni ekɛ Filistibii lɛ wuɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ, lá jara wa waa. David webii lɛ na akɛ kumai miiye lɛ waa, no hewɔ lɛ, amɛtee he ni amɛhenyɛlɔi lɛ yɔɔ lɛ ni amɛyayɛ nu amɛbahã lɛ. Enɛ yɛ oshãra waa, ejaakɛ kulɛ abaanyɛ agbe amɛ. Shi be ni amɛkɛ nu lɛ bahã David lɛ, enuuu ni “efɔse eshwie shi ehã Yehowa.” David wie akɛ: “Ao Yehowa, ekaba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ yɛ migbɛfaŋ akɛ mafee enɛ! Ani esa akɛ minu hii ni kɛ amɛwala wo oshãra mli nɛɛ alá lo?” David le akɛ, wala kɛ lá jara wa waa hã Yehowa.​—2 Samuel 23:15-17.

8, 9. Te esa akɛ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ana lá amɛhã tɛŋŋ?

8 Be ni shɛɔ mra be mli Kristofoi lɛ abeiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ biii ni ewebii lɛ kɛ kooloi ashã afɔle dɔŋŋ. Shi ekpa gbɛ akɛ amɛbaaya nɔ amɛhiɛ jwɛŋmɔ ni ja yɛ lá he. Mla lɛ mli nibii fioo komɛi pɛ Yehowa bi ni Kristofoi aye nɔ, ni eko ji famɔ akɛ, ‘atsi he kɛje lá he’ lɛ. Kɛ́ mɔ ko yeee famɔ nɛɛ nɔ lɛ, etamɔ nɔ ni eebɔ ajwamaŋ loo eejá amaga nɔŋŋ.​—Bɔfoi 15:28, 29.

Ani manyɛ magbála bɔ ni masumɔ ni akɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ atsu nii ahã mi lɛ mli?

9 Nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ. Wɔle akɛ Yehowa ŋɔɔ wala jɛɔ, ni nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ wala mli lɛ, enɔ ni. Wɔle hu akɛ lá yɛ krɔŋkrɔŋ, ni edamɔ shi kɛhã wala. No hewɔ lɛ, kɛ́ eba lɛ akɛ wɔbaakpɛ wɔyiŋ yɛ helatsamɔ mli saji ni kɔɔ lá he lɛ ahe lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai baatsu nii.

LÁ NI AKƐTSUƆ NII YƐ HELATSAMƆ MLI

10, 11. (a) Te Yehowa Odasefoi naa lá loo nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ ateŋ eko ni agbalaa awoɔ mɔ mli lɛ amɛhãa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ nibii komɛi esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo akpɛ eyiŋ yɛ he?

10 Yehowa Odasefoi le akɛ, kɛ́ akɛɛ ‘atsi he kɛje lá he’ lɛ, jeee ye ni abaaye loo nu ni abaanu lɛ pɛ he ekɔɔ. Etsɔɔ akɛ, esaaa akɛ wɔheɔ lá, loo wɔjieɔ lá wɔhãa mɔ ko, loo wɔhãa ajieɔ wɔlá amaa shi koni sɛɛ mli lɛ akɛhã wɔ. Etsɔɔ hu akɛ, esaaa akɛ wɔheɔ wala yibii tsuji, wala yibii yɛji, platelets,plasma, ni ji nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ ateŋ eko kwraa.

11 Abaanyɛ ajara nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli ni aná nibii krokomɛi. Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo akpɛ eyiŋ kɛji ebaasumɔ ni ahã lɛ nibii nɛɛ eko loo esumɔŋ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ efee yɛ helatsamɔ gbɛi ni akɛ mɔ diɛŋtsɛ lá tsuɔ nii ahãa lɛ yɛ mli lɛ he. Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akpɛ eyiŋ yɛ bɔ ni ebaasumɔ ni akɛ lɛ diɛŋtsɛ elá atsu nii ahã kɛji aafee lɛ opireshɛŋ, aafee lɛ medical test ko, loo aatsɔ helatsamɔ gbɛ hee ko nɔ aatsa lɛ lɛ he.​—Kwɛmɔ Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ 21.

12. (a) Mɛni hewɔ yiŋ ni wɔkpɛɔ yɛ saji ni mɔ fɛɛ mɔ damɔɔ ehenilee nɔ ekpɛɔ eyiŋ yɛ he lɛ amli lɛ he hiaa Yehowa lɛ? (b) Mɛni baaye abua wɔ ni wɔkpɛ wɔyiŋ jogbaŋŋ yɛ helatsamɔ mli saji amli?

12 Ani yiŋ fɛɛ yiŋ ni wɔbaakpɛ yɛ saji ni mɔ fɛɛ mɔ damɔɔ ehenilee nɔ ekpɛɔ eyiŋ yɛ he lɛ amli lɛ jeee Yehowa he sane ko? Dabi kwraa. Yehowa miisumɔ ni ele wɔsusumɔi kɛ nɔ ni hãa wɔfeɔ wɔnii yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ. (Kanemɔ Abɛi 17:3; 24:12.) Enɛ hewɔ lɛ, dani wɔbaahala helatsamɔ gbɛ ko lɛ, esa akɛ wɔbi Yehowa ni etsɔɔ wɔ gbɛ, ni wɔfee niiamlitaomɔ hu yɛ he. No sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ wɔhenilee ni wɔkɛ Biblia lɛ etsɔse lɛ nɔ wɔkpɛ wɔyiŋ. Esaaa akɛ wɔbiɔ mɛi krokomɛi ni amɛtsɔɔ wɔ nɔ ni amɛbaafee kɛ́ amɛyaje shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ mli, ni esaaa akɛ mɛi krokomɛi náa yiŋ ni wɔkpɛɔ lɛ nɔ hewalɛ hu. Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo “baatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.”​—Galatiabii 6:5; Romabii 14:12.

YEHOWA MLAI LƐ HÃA WƆNAA AKƐ ESUMƆƆ WƆ

13. Mɛni Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai ni kɔɔ lá he lɛ tsɔɔ wɔ yɛ ehe?

13 Nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɔ wɔ akɛ wɔfee lɛ hi hã wɔ, ni etsɔɔ akɛ esumɔɔ wɔ. (Lala 19:7-11) Shi jeee emlai lɛ ahe sɛɛ ni wɔnáa lɛ pɛ hewɔ wɔboɔ lɛ toi lɛ. Wɔboɔ lɛ toi, ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ. Akɛni wɔsumɔɔ Yehowa hewɔ lɛ, wɔheee lá, ni wɔjieee lá wɔhãaa mɔ ko hu. (Bɔfoi 15:20) Enɛ hãa wɔnáa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi pii le naagbai ni baa kɛ́ ahã mɔ ko lá, ni datrɛfoi pii hu kpɛlɛɔ nɔ akɛ, kɛ́ afee mɔ ko opireshɛŋ ni ahãaa lɛ lá lɛ, mɔ lɛ diɛŋtsɛ náa he sɛɛ. Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ, nilee yɛ nibii ni Yehowa tsɔɔ wɔ lɛ amli, ni akɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ.​—Kanemɔ Yesaia 55:9; Yohane 14:21, 23.

14, 15. (a) Mɛɛ mlai Yehowa kɛhã ewebii lɛ koni ebu amɛhe? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okɛ shishitoo mlai ni yɔɔ nakai mlai lɛ amli lɛ atsu nii?

14 Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, Nyɔŋmɔ webii náa emlai lɛ ahe sɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa wo Israelbii lɛ mlai ni baabu amɛhe kɛje oshãrai ni yɔɔ hiɛdɔɔ ahe. Mlai nɛɛ eko ji akɛ, kɛ́ mɔ ko ma shĩa lɛ, esa akɛ etswa gbogbo ni kwɔɔɔ kɛbɔle tsũ lɛ yiteŋ, koni mɔ ko akajɛ jɛmɛ ebagbee shi. (5 Mose 22:8) Mlai lɛ eko hu kɔɔ kooloi ahe. Kɛ́ mɔ ko yɛ tsina ni fɔɔ mɔ shimɔ lɛ, esa akɛ ekwɛ koni ekayashi mɔ ko loo egbe mɔ ko. (2 Mose 21:28, 29) Kɛ́ Israelnyo ko yeee mlai nɛɛ anɔ, ni mɔ ko gbo lɛ, akɛ sɔ̃ lɛ baatere lɛ.

15 Mlai nɛɛ hãa wɔnaa akɛ wala jara wa hã Yehowa. Mɛni esa akɛ enɛ ni wɔbale lɛ ahã wɔfee? Esa akɛ bɔ ni wɔkuraa wɔshĩai kɛ wɔtsɔji, bɔ ni wɔkudɔɔ tsɔne wɔhãa, kɛ hiɛtserɛjiemɔ ni wɔhalaa lɛ ahã ana akɛ wɔbuɔ wala. Mɛi komɛi, titri lɛ oblahii kɛ oblayei, nuɔ he akɛ nɔ ko gbonyo nyɛŋ aba amɛnɔ. Enɛ hewɔ lɛ, amɛfeɔ nibii ni yɔɔ oshãra, ni amɛsusuuu nɔ ni baanyɛ ajɛ mli kɛba lɛ he. Shi Yehowa sumɔɔɔ ni wɔfeɔ nakai. Eesumɔ ni wɔbu wɔ diɛŋtsɛ wɔwala kɛ mɛi krokomɛi hu awala akɛ nɔ ko ni jara wa.​—Jajelɔ 11:9, 10.

16. Te Yehowa naa hɔkpɔmɔ ehãa tɛŋŋ?

16 Mɔ fɛɛ mɔ wala jara wa hã Yehowa. Bi ni yɔɔ emami musuŋ lɛ po wala jara wa hã lɛ. Yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ, kɛ́ mɔ ko ejeee gbɛ ni epila yoo ko ni hiɛ musu, ni yoo lɛ loo bi ni yɔɔ emusuŋ lɛ gbo lɛ, Yehowa naa mɔ lɛ akɛ egbe gbɔmɔ. Enɛ tsɔɔ akɛ, eyɛ mli akɛ mɔ lɛ ejeee gbɛ moŋ, shi egbe gbɔmɔ, ni esa akɛ akɛ wala ato wala najiaŋ. (Kanemɔ 2 Mose 21:22, 23.) Nyɔŋmɔ naa bi ni afɔko lɛ lɛ po akɛ gbɔmɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ okwɛ lɛ, te enaa hɔkpɔmɔ ehãa tɛŋŋ? Ni kɛ́ ena bii akpekpei abɔ ni agbeɔ daa afi kɛtsɔ hɔkpɔmɔ nɔ lɛ, te enuɔ he ehãa tɛŋŋ?

17. Kɛ́ yoo ko kpɔ hɔ dani ebale Yehowa lɛ, mɛni baanyɛ ashɛje emii?

17 Ni kɛ́ yoo ko kpɔ hɔ dani ebale Yehowa susumɔ yɛ he hu? Ebaanyɛ ená nɔmimaa akɛ, Yesu afɔleshãa lɛ hewɔ lɛ, Yehowa baanyɛ ekɛke lɛ. (Luka 5:32; Efesobii 1:7) Kɛ́ yoo ko efee nakai dã, ni eshwa ehe lɛɛlɛŋ lɛ, esaaa akɛ eyaa nɔ ebuɔ ehe fɔ. “Yehowa lɛ, mɔbɔnalɔ kɛ musuŋtsɔlɔ ji lɛ . . . Bɔ ni hulushiteehe kɛ hulushinyɔɔhe teŋ jekɛ lɛ, nakai ehãa wɔkɛ wɔtɔmɔi lɛ ateŋ jekɛɔ.”​—Lala 103:8-14.

KAANYƐ MƆ KO

18. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔjie nyɛɛ kɛje wɔmli lɛ?

18 Esa akɛ wɔjɛ wɔtsuiŋ tɔ̃ɔ wɔná bulɛ wɔhã wala ni Nyɔŋmɔ kɛke wɔ lɛ. Bɔ ni wɔnaa mɛi krokomɛi wɔhãa lɛ hu tsɔɔ kɛji wɔbuɔ wala. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛɔ enyɛmi lɛ, gbɔmɔgbelɔ ji lɛ.” (1 Yohane 3:15) Kɛ́ wɔsumɔɔɔ mɔ ko sane, ni wɔfeee he nɔ ko lɛ, fiofio lɛ, wɔbaabɔi lɛ nyɛɛ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔbuŋ mɔ lɛ, wɔbaafolɔ enaa, ni ekolɛ, wɔbaanu he akɛ wɔná kulɛ egbo. Shi Yehowa le susumɔi ni wɔhiɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ. (3 Mose 19:16; 5 Mose 19:18-21; Mateo 5:22) Kɛ́ wɔna akɛ wɔmiinyɛ mɔ ko lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔjie nakai nyɛɛ lɛ kɛje wɔmli.​—Yakobo 1:14, 15; 4:1-3.

19. Te esa akɛ bɔ ni Yehowa naa yiwalɛ nifeemɔi ehãa lɛ aná wɔnɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ?

19 Nɔ kroko yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔbuɔ wala. Lala 11:5 lɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa nyɛɔ “mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ yiwalɛ nifeemɔ.” Kɛ́ wɔkɛ yiwalɛ nibii jie wɔhiɛtserɛ lɛ, no baanyɛ atsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ yiwalɛ nifeemɔ. Esaaa akɛ wɔkɛ wiemɔi, susumɔi, kɛ mfonirii ni kɔɔ yiwalɛ nifeemɔi ahe lɛ woɔ wɔjwɛŋmɔ mli. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔkɛ nibii ni he tse, ní hãa mɔ toiŋ jɔɔ lɛ awo wɔjwɛŋmɔ mli.​—Kanemɔ Filipibii 4:8, 9.

OKƐ GBƐJIANƆTOI NI EBUUU WALA LƐ AKABƆ

20-22. (a) Te Yehowa naa Satan je lɛ ehãa tɛŋŋ? (b) Mɛni Nyɔŋmɔ webii baanyɛ afee kɛtsɔɔ akɛ “amɛfataaa je lɛ he”?

20 Satan je lɛ ebuuu wala, ni Yehowa naa je lɛ akɛ eye mɛi alá yi sɔ̃. Yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli lɛ, nɔyelii ehã mɛi akpekpei abɔ, ní Yehowa tsuji pii hu fata he lɛ egboi. Biblia lɛ wieɔ nɔyelii nɛɛ ahe akɛ kooloi awuiyelɔi ni hiɛ yɔɔ laŋlaŋ. (Daniel 8:3, 4, 20-22; Kpojiemɔ 13:1, 2, 7, 8) Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi kɛ tawuu nibii hɔ̃ɔmɔ etsɔ amɛnitsumɔ kwraa, ni amɛnáa shika waa yɛ mli. Eyɛ faŋŋ akɛ, “jeŋ muu lɛ fɛɛ kã mɔ fɔŋ lɛ hewalɛ mli.”​—1 Yohane 5:19.

21 Shi anɔkwa Kristofoi ‘fataaa je lɛ he.’ Yehowa webii kɛ amɛhe wooo pɔlitis kɛ ta mli. Amɛgbeee gbɔmɔ, ni amɛkɛ gbɛjianɔtoo fɛɛ gbɛjianɔtoo ni gbeɔ mɛi lɛ ebɔɔɔ. (Yohane 15:19; 17:16) Kɛ́ aawa Kristofoi ayi lɛ, amɛfeee mɔ ko nɔ ko kɛtseee. Yesu tsɔɔ wɔ akɛ wɔsumɔ wɔhenyɛlɔi po.​—Mateo 5:44; Romabii 12:17-21.

22 Jamɔ hu ehã mɛi akpekpei abɔ egboi. Biblia lɛ wie Babilon Kpeteŋkpele lɛ, ni ji amale jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ, he akɛ: “Emli ana gbalɔi kɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni agbe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ alá lɛ yɛ.” No hewɔ lɛ, ani oona nɔ hewɔ ni Yehowa fãa wɔ akɛ: “Nyɛjea emli, mimaŋ” lɛ? Mɛi ni jáa Yehowa lɛ fataaa amale jamɔ he.​—Kpojiemɔ 17:6; 18:2, 4, 24.

23. Kɛ́ akɛɛ ‘wɔje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli’ lɛ, mɛni ebiɔ ni wɔfee?

23 Kɛ́ akɛɛ ‘wɔje Babilon Kpeteŋkpele lɛ mli’ lɛ, etsɔɔ akɛ esa akɛ wɔhã efee faŋŋ akɛ, wɔfataaa amale jamɔ ko he dɔŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ enɛ baabi ni wɔhã ajie wɔgbɛ́i yɛ jamɔ ni wɔyɔɔ mli lɛ woji amli. Shi jeee no pɛ esa akɛ wɔfee. Esa akɛ wɔnyɛ nibii gbohii ni amale jamɔ feɔ lɛ hu, ni wɔtsi wɔhe kɛje nibii nɛɛ ahe. Amale jamɔ hãa mɛi kɛ amɛhe woɔ jeŋba sha kɛ pɔlitis mli, ni ehãa mɛi yeɔ amim hu. (Kanemɔ Lala 97:10; Kpojiemɔ 18:7, 9, 11-17) Enɛ ehã mɛi akpekpei abɔ egboi yɛ afii ni eho lɛ amli.

24, 25. Mɛɛ gbɛ nɔ le ni wɔbale Yehowa lɛ ehã wɔtoiŋ ejɔ wɔ, ni wɔná henilee kpakpa?

24 Be ni wɔbaleko Yehowa lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ ehe woɔ nibii gbohii ni afeɔ yɛ Satan je lɛ mli lɛ ateŋ ekomɛi amli. Shi amrɔ nɛɛ wɔtsake. Wɔkpɛlɛ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ, ni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhã Nyɔŋmɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ‘Yehowa diɛŋtsɛ hãa wɔ hejɔlɛ daa.’ Akɛni wɔle akɛ wɔmiifee nɔ ni Yehowa sumɔɔ hewɔ lɛ, wɔtoiŋ ejɔ wɔ, ni wɔyɛ henilee kpakpa hu.​—Bɔfoi 3:19; Yesaia 1:18.

25 Kɛ́ be ko ni eho lɛ, wɔfata gbɛjianɔtoo ko ni ebuuu wala lɛ he po lɛ, Yehowa baanyɛ ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ yɛ kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ. Wɔhiɛ sɔɔ wala ni Yehowa kɛke wɔ lɛ waa diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔbaanyɛ koni wɔye wɔbua mɛi ni amɛkase Yehowa he nii, amɛshi Satan je lɛ mli, ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ abɔ naanyo. Wɔkɛ no tsɔɔ akɛ, wɔhiɛ sɔɔ nikeenii nɛɛ waa.​—2 Korintobii 6:1, 2.

GBAA MƐI KROKOMƐI MAŊTSƐYELI LƐ HE SANE

26-28. (a) Mɛɛ nitsumɔ krɛdɛɛ Yehowa kɛwo Ezekiel dɛŋ? (b) Mɛɛ nitsumɔ Yehowa kɛwo wɔdɛŋ ŋmɛnɛ?

26 Yɛ blema Israel lɛ, Yehowa kɛɛ gbalɔ Ezekiel ni ebɔ maŋbii lɛ kɔkɔ akɛ, etsɛŋ abaakpãtã Yerusalem hiɛ, ní etsɔɔ amɛ nɔ ni esa akɛ amɛfee koni akakpãtã amɛhiɛ. Kɛ́ Ezekiel ebɔɔɔ mɛi lɛ kɔkɔ lɛ, Yehowa baabi amɛwala shi yɛ edɛŋ. (Ezekiel 33:7-9) Ezekiel bɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni ebaanyɛ koni ehã mɛi lɛ ale sane ni he hiaa nɛɛ, ni ekɛ no tsɔɔ akɛ ebuɔ wala waa.

27 Wɔ hu Yehowa kɛ nitsumɔ ewo wɔdɛŋ koni wɔbɔ mɛi kɔkɔ akɛ etsɛŋ abaakpãtã Satan je lɛ hiɛ, ní wɔwa amɛ ni amɛbale Yehowa koni amɛnyɛ amɛya jeŋ hee lɛ mli. (Yesaia 61:2; Mateo 24:14) Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔbaanyɛ ni wɔhã mɛi ale sane nɛɛ. Wɔmiisumɔ ni wɔwie tamɔ bɔ ni Paulo wie lɛ, akɛ: “Miyeee gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko lá yi sɔ̃, ejaakɛ mijaje Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ fɛɛ mitsɔɔ nyɛ, ni mikɛ nɔ ko eteee nyɛ.”​—Bɔfoi 20:26, 27.

28 Nibii krokomɛi hu yɛ ni esa akɛ wɔfee koni wɔhe atse. Wɔbaasusu nibii nɛɛ ekomɛi ahe yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.