Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ

Wiemɔi Komɛi Amligbalamɔ

 1 SHISHITOO MLAI

Nyɔŋmɔ mlai lɛ damɔ eshishitoo mlai lɛ anɔ. Shishitoo mlai nɛɛ ji anɔkwa saji, ni wɔnaa yɛ Biblia lɛ mli. Amɛhãa wɔnaa bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ nii ahe ehãa, kɛ bɔ ni enaa shihilɛ ko ehãa. Shishitoo mlai yeɔ amɛbuaa wɔ ni wɔkpɛɔ yiŋ ni ja, ni wɔfeɔ nɔ ni ja hu. Amɛwaa wɔ, titri lɛ, kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ko kpe ni Nyɔŋmɔ mla pɔtɛɛ ko bɛ ni kɔɔ he.

Yitso 1, kuku 8

 2 TOIBOO

Kɛ́ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔfee nɔ ni Yehowa kɛɛ wɔfee lɛ, etsɔɔ akɛ wɔboɔ lɛ toi. Yehowa miisumɔ ni wɔbo lɛ toi akɛni wɔsumɔɔ lɛ lɛ hewɔ. (1 Yohane 5:3) Kɛ́ wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ ni wɔheɔ lɛ wɔyeɔ lɛ, wɔkɛ eŋaawoi baatsu nii be fɛɛ be. Wɔbaabo lɛ toi, kɛ́ nakai feemɔ wa kɛhã wɔ po. Ehi akɛ wɔbaabo Yehowa toi, ejaakɛ etsɔɔ wɔ bɔ ni wɔɔfee wɔná shihilɛ kpakpa bianɛ, ni ewo wɔ shi akɛ ebaahã wɔná jɔɔmɔi babaoo wɔsɛɛ.​—Yesaia 48:17.

Yitso 1, kuku 10

 3 HEYELI

Yehowa ehã mɔ fɛɛ mɔ heyeli, loo hegbɛ ni ehala nɔ ni esumɔɔ. Ebɔɔɔ wɔ tamɔ robɔt ni ja asu loo ja akudɔ lɛ dani enyɛɔ efeɔ nɔ ko lɛ. (5 Mose 30:19; Yoshua 24:15) Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔheyeli lɛ atsu nii kɛkpɛ yiŋ ni ja. Shi kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔbaakpɛ yiŋ ni ejaaa. Heyeli ni wɔyɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔbaahala akɛ wɔbaaye Yehowa anɔkwa, ní wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ lɛɛlɛŋ, loo wɔyeŋ lɛ anɔkwa.

Yitso 1, kuku 12

 4 JEŊBA HE MLAI

Yehowa ehã wɔ mlai loo gbɛtsɔɔmɔi ni baakudɔ wɔjeŋba kɛ wɔnifeemɔi. Kɛ́ wɔkane Biblia lɛ, wɔbaana mlai nɛɛ, kɛ bɔ ni amɛbaanyɛ amɛye amɛbua wɔ ni wɔná shihilɛ kpakpa. (Abɛi 6:16-19; 1 Korintobii 6:9-11) Gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ waa wɔ ni wɔnaa nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Amɛwaa wɔ ni wɔnaa bɔ ni wɔɔfee wɔsumɔ mɛi, wɔkpɛ yiŋ ni ja, ní wɔmli ahi ahã mɛi hu. Eyɛ mli akɛ je lɛ jeŋba he mlai lɛ miiya nɔ eefite moŋ, shi Yehowa nɔ lɛ tsakeee. (5 Mose 32:4-6; Maleaki 3:6) Kɛ́ wɔkɛ mlai nɛɛ tsu nii lɛ, ebaabu wɔhe kɛje nibii ni baanyɛ aye wɔ awui yɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ fɛɛ lɛ ahe.

Yitso 1, kuku 17

 5 HENILEE

Henilee ji nɔ ko ni hãa wɔnuɔ he akɛ nɔ ko ja loo ejaaa. Yehowa ehã wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ henilee. (Romabii 2:14, 15) Esa akɛ wɔkɛ Yehowa jeŋba he mlai lɛ atsɔse wɔhenilee lɛ dani ebaanyɛ etsu nii jogbaŋŋ. Kɛkɛ lɛ, ebaanyɛ ewa wɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni baasa Nyɔŋmɔ hiɛ. (1 Petro 3:16) Kɛji wɔyaakpɛ yiŋ ko ni nilee bɛ mli lɛ, wɔhenilee lɛ baanyɛ abɔ wɔ kɔkɔ, ni kɛ́ wɔfee nɔ ko ni ehiii hu lɛ, ebaanyɛ ehã wɔnu dɔlɛ he waa. Naagba baanyɛ aba wɔhenilee lɛ he, shi Yehowa baanyɛ aye abua wɔ ni etsu nii jogbaŋŋ ekoŋŋ. Kɛ́ wɔyɛ henilee kpakpa lɛ, ehãa wɔtoiŋ jɔɔ wɔ, ni wɔnáa bulɛ wɔhãa wɔhe hu.

Yitso 2, kuku 3

 6 NYƆŊMƆ GBEYEISHEMƆ

Kɛ́ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ, etsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ ni wɔbuɔ lɛ waa aahu akɛ, wɔsumɔŋ ni wɔfee nɔ ko ni baagba enaa. Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ hãa wɔfeɔ nɔ ni hi, ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjeɔ efɔŋ he. (Lala 111:10) Ehãa wɔboɔ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa kɛɔ lɛ toi jogbaŋŋ. Ehãa wɔyeɔ shi ni wɔwoɔ lɛ lɛ nɔ, ejaakɛ wɔbuɔ lɛ waa. Kɛ́ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ, enáa bɔ ni wɔsusuɔ nii ahe, bɔ ni wɔkɛ mɛi yeɔ hãa, kɛ yiŋ ni wɔkpɛɔ daa gbi lɛ nɔ hewalɛ.

Yitso 2, kuku 9

 7 TSUITSAKEMƆ

Nibii ni kɛ́ mɔ ko fee lɛ etsɔɔ akɛ etsake etsui lɛ eko ji, edɔɔ lɛ waa akɛ efee nɔ ko ni esaaa. Kɛ́ mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ na akɛ amɛfee nɔ ko ni teɔ shi ewoɔ emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ, edɔɔ amɛ waa. Kɛ́ wɔfee nɔ ko ni esaaa lɛ, esa akɛ wɔkpa Yehowa fai ni edamɔ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ nɔ ekɛke wɔ. (Mateo 26:28; 1 Yohane 2:1, 2) Kɛ́ wɔtsake wɔtsui lɛɛlɛŋ, ni wɔkpa efɔŋ feemɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛbaake wɔ. Esaaa akɛ wɔnuɔ fɔyeli he yɛ nɔ ni wɔfee be ko ni eho lɛ he dɔŋŋ. (Lala 103:10-14; 1 Yohane 1:9; 3:19-22) Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ waa ni wɔkase nii kɛjɛ wɔtɔmɔi lɛ amli, wɔtsake susumɔ ni ejaaa ni wɔhiɛ lɛ, ni wɔhi shi yɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa.

Yitso 2, kuku 18

 8 SHWIEMƆ

Kɛ́ mɔ ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni etsakeee etsui, ni esumɔɔɔ ni ekɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ tsuɔ nii lɛ, enyɛŋ eya nɔ ehi asafo lɛ mli. Esa akɛ ashwie lɛ. Kɛ́ ashwie mɔ ko lɛ, wɔkɛ lɛ ebɔɔɔ, ni wɔkɛ lɛ egbaaa sane hu. (1 Korintobii 5:11; 2 Yohane 9-11) Shwiemɔ gbɛjianɔtoo lɛ hãaa awie Yehowa gbɛ́i lɛ kɛ asafo lɛ he efɔŋ. (1 Korintobii 5:6) Agbɛnɛ hu, kɛ́ ashwie mɔ ko lɛ, eyeɔ ebuaa lɛ ni etsake etsui, ní enyɛ eku esɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ ekoŋŋ.​—Luka 15:17.

Yitso 3, kuku 19

 9 GBƐTSƆƆMƆ KƐ ŊAAWOO

Yehowa sumɔɔ wɔ, ni eesumɔ ni ewa wɔ. No hewɔ ni etsɔɔ Biblia lɛ, kɛ mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ anɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛ ŋaawoo hãa wɔ lɛ. Wɔyeee emuu, no hewɔ lɛ, eyelikɛbuamɔ he miihia wɔ waa. (Yeremia 17:9) Kɛ́ wɔjɛ bulɛ mli wɔbo mɛi ni Yehowa tsɔɔ amɛnɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa wɔ lɛ toi lɛ, etsɔɔ akɛ wɔbuɔ lɛ, ni wɔsumɔɔ ni wɔbo lɛ toi hu.​—Hebribii 13:7.

Yitso 4, kuku 2

 10 HENƆWOMƆ KƐ HESHIBAA

Wɔyeee emuu, no hewɔ lɛ, ewaaa akɛ wɔbaafó wɔ pɛ wɔnɔ mli, ni wɔwó wɔhe nɔ. Shi Yehowa miikpa gbɛ akɛ wɔbaaba wɔhe shi. Bei pii kɛ́ wɔkɛ wɔhe to Yehowa he ni wɔna akɛ wɔjeee mɛi komɛi kwraa lɛ, ehãa wɔbaa wɔhe shi. (Hiob 38:1-4) Nɔ kroko hu ni baaye abua wɔ ni wɔba wɔhe shi ji, ní wɔbaasusu mɛi krokomɛi ahe fe wɔ diɛŋtsɛ wɔhe, kɛ nɔ ni baahi ahã amɛ, moŋ fe wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ. Bei pii lɛ, henɔwomɔ hãa mɔ ko nuɔ he akɛ ehi fe mɛi krokomɛi. Mɔ ni baa ehe shi lɛ le nibii ni ebaanyɛ efee kɛ nibii ni enyɛŋ efee. Kɛ́ etɔ̃ lɛ, esheee gbeyei akɛ ebaakpɛlɛ nɔ ní ekpa he fai, ni kɛ́ awo lɛ ŋaa lɛ, eboɔ toi. Mɔ ni baa ehe shi lɛ kɛ ehe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ni ekɛ egbɛtsɔɔmɔi tsuɔ nii.​—1 Petro 5:5.

Yitso 4, kuku 4

 11 HEGBƐ

Kɛ́ akɛɛ mɔ ko yɛ hegbɛ lɛ, etsɔɔ akɛ ebaanyɛ ekɛ famɔi ahã, ní ewo mlai hu. Yehowa ji mɔ ni yɔɔ hegbɛ fe fɛɛ yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Lɛ ebɔ nibii fɛɛ, no hewɔ lɛ, eyɛ hewalɛ fe mɔ fɛɛ mɔ yɛ je lɛ mli. Be fɛɛ be lɛ, ekɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ tsuɔ nii koni mɛi aná he sɛɛ. Yehowa kɛ nitsumɔ ewo adesai komɛi adɛŋ akɛ amɛkwɛ wɔnɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, fɔlɔi, asafoŋ onukpai, kɛ amralofoi yɛ hegbɛ ko, ni Yehowa miisumɔ ni wɔbo amɛ toi. (Romabii 13:1-5; 1 Timoteo 5:17) Shi kɛ́ adesai amla ko miite shi eewo Nyɔŋmɔ nɔ lɛ, wɔboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi. (Bɔfoi 5:29) Kɛ́ wɔba wɔhe shi wɔhã mɛi ni Yehowa ehã amɛ hegbɛ lɛ, wɔhãa Yehowa naa akɛ wɔbuɔ eyiŋkpɛi lɛ.

Yitso 4, kuku 7

 12 ASAFOŊ ONUKPAI

Yehowa kɛ asafoŋ onukpai, ni ji nyɛmimɛi hii ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ, tsuɔ nii kɛkwɛɔ asafo lɛ nɔ. (5 Mose 1:13; Bɔfoi 20:28) Amɛyeɔ amɛbuaa wɔ koni wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli awa, ní wɔjá lɛ yɛ toiŋjɔlɛ mli kɛ gbɛjianɔtoo naa. (1 Korintobii 14:33, 40) Kɛ́ mɔ ko shɛ taomɔ nii pɔtɛi komɛi ni Biblia lɛ etsɔɔ lɛ ahe ni awó lɛ asafoŋ onukpa lɛ, etsɔɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ atsɔ awó lɛ. (1 Timoteo 3:1-7; Tito 1:5-9; 1 Petro 5:2, 3) Wɔheɔ Nyɔŋmɔ asafo lɛ wɔyeɔ, ni wɔfiɔ sɛɛ hu, no hewɔ lɛ, wɔboɔ asafoŋ onukpai lɛ toi.​—Lala 138:6; Hebribii 13:17.

Yitso 4, kuku 8

 13 WEKU YITSO

Yehowa kɛ nitsumɔ ewo fɔlɔi adɛŋ akɛ amɛkwɛ amɛbii kɛ amɛshĩabii. Shi Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, wu lɛ ji weku lɛ yitso. Shi kɛ́ tsɛ bɛ weku lɛ mli lɛ, nyɛ lɛ bafeɔ yitso. Weku yitso lɛ nitsumɔi lɛ ekomɛi ji, ni ehã weku lɛ niyenii, atade, kɛ wɔɔhe. Ehe miihia waa ni weku yitso lɛ afee mɔ titri ni baaye abua weku lɛ kɛjá Yehowa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekwɛɔ ni amɛya asafoŋ kpeei daa, amɛya shiɛmɔ, ní amɛfee ekome kɛkase Biblia lɛ. Weku yitso lɛ nyiɛɔ hiɛ kɛkpɛɔ yiŋ hu. Ebɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaakase Yesu be fɛɛ be, no hewɔ lɛ, ekɛ amɛ yeɔ yɛ mlihilɛ mli, esusuɔ amɛhe, eyitsoŋ waaa yɛ amɛnɔ, ni efeee amɛ hãihãi hu. Enɛ hãa suɔmɔ hiɔ weku lɛ mli, ni mɔ fɛɛ mɔ nuɔ he akɛ eyɛ shweshweeshwe, ni ehãa amɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ mli waa.

Yitso 4, kuku 12

 14 GBƐTSƆƆMƆ KUU

Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ ji hii ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaya ŋwɛi lɛ ateŋ mɛi ni Nyɔŋmɔ kɛtsuɔ nii kɛkudɔɔ nitsumɔ ni ewebii lɛ tsuɔ lɛ. Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔ kuu ko tsu nii kɛkudɔ Kristofoi asafo ni yɔɔ nakai beiaŋ lɛ, yɛ amɛjamɔ kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Bɔfoi 15:2) Ŋmɛnɛ lɛ, nyɛmimɛi hii ni sɔmɔɔ akɛ Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ tsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ gbɛ, amɛkudɔɔ amɛ, ni amɛbuɔ amɛhe. Kɛji nyɛmimɛi hii nɛɛ miikpɛ yiŋ ko lɛ, amɛkɛ amɛhe fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Yesu tsɛ hii ni afɔ amɛ mu nɛɛ akɛ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ.”​—Mateo 24:45-47.

Yitso 4, kuku 15

 15 YITEŊHAANƆ

Bei komɛi lɛ, ehe bahiaa ni nyɛmi yoo ko atsu nɔ ko ni esa akɛ nyɛmi nuu atsu he nii yɛ asafo lɛ mli lɛ he nii. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ehaa eyitso nɔ kɛtsɔɔ akɛ ebaa ehe shi ehãa gbɛjianɔ ni Yehowa eto lɛ. Shi shihilɛi pɔtɛi komɛi pɛ amli ebaabi ni efee nakai yɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ nyɛmi yoo ko miifee Biblia mli nikasemɔ ni ewu loo nyɛmi nuu ko ni abaptisi lɛ yɛ jɛmɛ lɛ, esa akɛ eha eyitso nɔ.​—1 Korintobii 11:11-15.

Yitso 4, kuku 17

 16 PƆLITIS KƐ MAŊ SAJI

Kɛ́ wɔkɛ wɔhe wooo pɔlitis loo maŋ saji amli lɛ, wɔkɛ no tsɔɔ akɛ wɔfiii afã ko sɛɛ. (Yohane 17:16) Yehowa webii fiɔ e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ. Wɔkɛ wɔhe wooo pɔlitis loo maŋ saji amli tamɔ Yesu fee lɛ nɔŋŋ.

Yehowa efã wɔ akɛ ‘wɔbo nɔyelii kɛ hegbɛi toi.’ (Tito 3:1, 2; Romabii 13:1-7) Shi Nyɔŋmɔ mla lɛ kɛɔ hu akɛ wɔkagbe gbɔmɔ. No hewɔ lɛ, akɛni Kristofoi ji wɔ hewɔ lɛ, wɔhenilee eŋmɛɛɛ wɔ gbɛ ni wɔya ta. Kɛ́ eba lɛ akɛ Kristofonyo ko ahala nitsumɔ kroko yɛ asraafoi anitsumɔ najiaŋ lɛ, esa akɛ ekwɛ kɛji ehenilee baaŋmɛ lɛ gbɛ ni efee nakai.

Wɔjáa Yehowa pɛ, ejaakɛ lɛ ji wɔ-Bɔlɔ. Eyɛ mli akɛ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ maŋ okadii moŋ, shi wɔŋaaa aflaŋaa, ni wɔláaa jakumaŋ lala hu. (Yesaia 43:11; Daniel 3:1-30; 1 Korintobii 10:14) Agbɛnɛ hu, Yehowa tsulɔ fɛɛ Yehowa tsulɔ diɛŋtsɛ kpɛɔ eyiŋ akɛ efɔ̃ŋ oshiki ehãŋ paati ko loo paati ko najiaŋdamɔlɔ, ejaakɛ wɔkɛ wɔhe edɔmɔ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ momo.​—Mateo 22:21; Yohane 15:19; 18:36.

Yitso 5, kuku 2

 17 JE LƐ MUMƆ LƐ

Je lɛ woɔ mɛi hewalɛ ni amɛsusu nii ahe tamɔ Satan. Mɛi ni sumɔɔɔ Yehowa, ní amɛkaseee lɛ, ní amɛyeee emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anɔ lɛ ji mɛi titri ni susuɔ nii ahe nakai. (1 Yohane 5:19) Atsɛɔ susumɔi nɛɛ kɛ nifeemɔi ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ akɛ je lɛ mumɔ lɛ. (Efesobii 2:2) Yehowa webii kwɛɔ koni mumɔ nɛɛ akaná amɛnɔ hewalɛ. (Efesobii 6:10-18) Hɛɛ, wɔsumɔɔ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ, ni wɔmiaa wɔhiɛ ni wɔsusu nii ahe tamɔ lɛ.

Yitso 5, kuku 7

 18 JAMƆKWAMƆ

Jamɔkwamɔ ji shi ni ateɔ awoɔ anɔkwale ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Jamɔkwalɔi teɔ shi amɛwoɔ Yehowa kɛ Yesu, mɔ ni ahala lɛ akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, ni amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakɔne mɛi krokomɛi ayiŋ ni amɛbafata amɛhe. (Romabii 1:25) Amɛsumɔɔ ni amɛhã mɛi ni jáa Yehowa lɛ ayiŋ afee amɛ enyɔnyɔɔnyɔ. Mra beiaŋ Kristofoi asafo lɛ mli bii lɛ ekomɛi tsɔmɔ jamɔkwalɔi, ni nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ hu. (2 Tesalonikabii 2:3) Mɛi ni yeɔ Yehowa anɔkwa lɛ tsiɔ amɛhe kɛjeɔ jamɔkwalɔi ahe kwraa. Wɔŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni mɛi anyɛ wɔnɔ, loo saji ni wɔtaoɔ wɔle lɛ ahã wɔyakane nibii ni jamɔkwalɔi eŋmala, loo wɔbo amɛ toi. Wɔyeɔ Yehowa anɔkwa, ni lɛ pɛ wɔjáa.

Yitso 5, kuku 9

 19 KPATAMƆ

Mose Mla lɛ bi ni Israelbii lɛ akpa Yehowa fai ni ekɛ amɛhe eshai ake amɛ. Amɛkɛ ŋmaa, mu, kɛ kooloi yaa sɔlemɔ shĩa lɛ koni akɛkpãtã ahã amɛ. Enɛ kaiɔ amɛ akɛ, Yehowa miisumɔ ni ekɛ amɛhe eshai lɛ ake amɛ, akɛ maŋ kɛ aŋkroaŋkroi fɛɛ. Sɛɛ mli be ni Yesu kɛ ewala hã kɛkpɔ̃ wɔ kɛjɛ wɔhe eshai lɛ amli lɛ, kpatamɔ afɔlei nɛɛ bafee nɔ ko ni he ehiaaa dɔŋŋ. Yesu kɛ ewala hã akɛ afɔle ni eye emuu “shi kome nyɔŋlo.”​—Hebribii 10:1, 4, 10.

Yitso 7, kuku 6

 20 BULƐ KƐHÃ KOOLOI

Mose Mla lɛ ŋmɛ Israelbii lɛ gbɛ ni amɛye kooloi. Afã amɛ ni amɛkɛ kooloi ashã afɔle hu. (3 Mose 1:5, 6) Shi Yehowa eŋmɛɛɛ ewebii lɛ gbɛ ni amɛwa kooloi ayi. (Abɛi 12:10) Anɔkwa, famɔi komɛi yɛ Mla lɛ mli ni buɔ kooloi ahe ni akaye amɛ awui. Afã Israelbii lɛ ní amɛkwɛ amɛkooloi jogbaŋŋ.​—5 Mose 22:6, 7.

Yitso 7, kuku 6

 21 NIBII NI ANÁA KƐJƐƆ NIBII TITRII EJWƐ NI FEƆ LÁ LƐ AMLI, KƐ HELATSAMƆ GBƐI

Nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli. Nibii titrii ejwɛ feɔ lá, nomɛi ji​—wala yibii tsuji, wala yibii yɛji, platelets,plasma. Abaanyɛ ajara nibii titrii ejwɛ nɛɛ hu amli ni aná nibii krokomɛi. *

Kristofoi eŋmɛɛɛ gbɛ ni ahã amɛ lá loo nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ eko. Shi ani amɛbaanyɛ amɛhe nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ eko? Biblia lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ pɔtɛɛ ko hãko yɛ enɛ he. No hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo adamɔ ehenilee ni ekɛ Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ nɔ ekpɛ eyiŋ.

Kristofoi komɛi kpɛɔ mli akɛ, amɛŋmɛŋ gbɛ ni ahã amɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ateŋ eko kwraa. Ekolɛ amɛbaakɛɛ akɛ, Mla lɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhã Israelbii lɛ bi ni afɔse lá fɛɛ lá ni jɛ kooloo ko mli lɛ ‘ashwie shikpɔŋ.’​—5 Mose 12:22-24.

Esoro yiŋ ni mɛi krokomɛi kpɛɔ. Amɛhenilee ŋmɛɔ amɛ gbɛ ní amɛhe nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ekomɛi. Ekolɛ amɛbaakɛɛ akɛ, nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ jeee bɔɔ nɔ ni lá lɛ jɛ emli lɛ wala diɛŋtsɛ dɔŋŋ.

Kɛji ookpɛ oyiŋ yɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ateŋ eko he lɛ, bi ohe saji nɛɛ:

  • Ani mile akɛ kɛji mikpoo nibii fɛɛ ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ, etsɔɔ akɛ, misumɔɔɔ ni ahãa mi tsofai komɛi ni wuɔ shiɔ helai, loo tsofai ni kɛ́ lá miiho mɔ ko lɛ, akɛmɔɔ naa lɛ?

  • Te mafee tɛŋŋ magbála nɔ hewɔ ni masumɔ loo misumɔŋ ni akɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ateŋ ekome loo nɔ ni fe nakai atsu nii ahã mi lɛ mli matsɔɔ datrɛfonyo ko lɛ?

Helatsamɔ gbɛi. Kristofoi ji wɔ, no hewɔ lɛ wɔhãaa lá, ni kɛ́ ayaafee wɔ opireshɛŋ hu lɛ, wɔjieee wɔlá wɔmaaa shi otsii komɛi dani be lɛ ashɛ. Shi helatsamɔ gbɛi krokomɛi yɛ ni akɛ mɔ diɛŋtsɛ lá tsuɔ nii yɛ mli ahãa lɛ. Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo akpɛ eyiŋ yɛ bɔ ni ebaasumɔ ni akɛ lɛ diɛŋtsɛ elá atsu nii ahã kɛji aafee lɛ opireshɛŋ, aafee lɛ medical test ko, loo aatsɔ helatsamɔ gbɛ hee ko nɔ aatsa lɛ lɛ he. Yɛ helatsamɔ gbɛi nɛɛ amli lɛ, ekolɛ abaajie mɔ lɛ diɛŋtsɛ lá kɛje emli kwraa dã.​—Kɛ́ ootao enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ October 15, 2000 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 30-31.

Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ayɛ helatsamɔ gbɛ ko ni atsɛɔ lɛ hemodilution, ni yɛ helatsamɔ gbɛ nɛɛ mli lɛ, kɛ́ aaba abafee mɔ ko opireshɛŋ lɛ, ajieɔ elá lɛ eko ni akɛ nu ko yeɔ najiaŋ. Sɛɛ mli be ni aafee opireshɛŋ lɛ, loo kɛ́ agbe naa nɔŋŋ lɛ, akɛ lá lɛ kuɔ sɛɛ ahãa lɛ ekoŋŋ.

Ayɛ helatsamɔ gbɛ kroko hu ni atsɛɔ lɛ cell salvage. Yɛ helatsamɔ gbɛ nɛɛ mli lɛ, agbalaa lá ni hoɔ mɔ ni afeɔ lɛ opireshɛŋ lɛ awoɔ nɔ ko mli, ajieɔ muji yɛ mli, ni sɛɛ mli be ni aafee opireshɛŋ lɛ, loo kɛ́ agbe naa nɔŋŋ lɛ, akɛkuɔ sɛɛ ahãa lɛ ekoŋŋ.

Ekolɛ srɔto fioo baahi bɔ ni datrɛfoi komɛi kɛ helatsamɔ gbɛi nɛɛ tsuɔ nii amɛhãa lɛ mli. No hewɔ lɛ, dani Kristofonyo ko baakpɛlɛ ni afee lɛ opireshɛŋ, afee lɛ medical test ko, loo atsɔ helatsamɔ gbɛ hee ko nɔ atsa lɛ lɛ, esa akɛ ebi bɔ ni akɛ lɛ diɛŋtsɛ elá baatsu nii ahã lɛ mli jogbaŋŋ.

Kɛji ookpɛ oyiŋ yɛ helatsamɔ gbɛi ni akɛ bo diɛŋtsɛ olá baatsu nii yɛ mli lɛ he lɛ, bi ohe saji nɛɛ:

  • Kɛ́ abaahã milá lɛ eko aje migbɔmɔtso lɛ mli kɛyatsɔ nɔ kroko mli, ni ekolɛ abaasa lá ni hoɔ lɛ naa be fioo dani eba migbɔmɔtso lɛ mli ekoŋŋ po lɛ, ani mihenilee baaŋmɛ mi gbɛ ni mana lá ni eje mimli lɛ akɛ ejeko mimli diɛŋtsɛ, ní no hewɔ lɛ, ehe ebahiaŋ ni atsi ‘ashwie shikpɔŋ’?​—5 Mose 12:23, 24.

  • Kɛ́ akɛ milá miitsu nii, ni agbala ama shi, ajie muji yɛ mli, ni asaa akɛhã mi ekoŋŋ lɛ, ani egbaŋ mihenilee ni mikɛ Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ naa?

  • Ani mile akɛ kɛji mikpoo helatsamɔ gbɛi fɛɛ ni akɛ mi diɛŋtsɛ milá baatsu nii yɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ, misumɔɔɔ ni ajieɔ milá ni akwɛɔ mli, afeɔ mi hemodialysis, loo akɛ heart-lung bypass tsɔne tsuɔ nii ahãa mi?

Dani wɔbaakpɛ yiŋ ko yɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli, kɛ helatsamɔ gbɛ ko ni akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔlá baatsu nii yɛ mli lɛ he lɛ, ehe baahia ni wɔsɔle kɛbi Yehowa dɛŋ gbɛtsɔɔmɔ, ni wɔtao nii amli hu. (Yakobo 1:5, 6) No sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔdamɔ wɔhenilee ni wɔkɛ Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ nɔ wɔkpɛ wɔyiŋ. Esaaa akɛ wɔbiɔ mɛi krokomɛi akɛ, eji amɛ amɛyɔɔ shihilɛ ni wɔyɔɔ mli lɛ mli kulɛ, mɛɛ yiŋ amɛbaakpɛ? Ni esaaa akɛ mɛi krokomɛi náa yiŋ ni wɔbaakpɛ lɛ nɔ hewalɛ hu.​—Romabii 14:12; Galatiabii 6:5.

Yitso 7, kuku 11

 22 JEŊBA MLI HETSEMƆ

Kɛ́ akɛɛ mɔ ko he tse yɛ jeŋba mli lɛ, etsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ enaaa sane ko yɛ mɔ lɛ jeŋba kɛ enifeemɔi fɛɛ ahe. Jeŋba mli hetsemɔ kɔɔ wɔsusumɔi, wɔwiemɔi, kɛ wɔnifeemɔi hu ahe. Yehowa efã wɔ akɛ, wɔtsi wɔhe kɛje bɔlɛnamɔ jeŋba sha loo jeŋba sha henɔi fɛɛ ahe. (Abɛi 1:10; 3:1) Esa akɛ wɔtsɔ hiɛ wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaahi shi yɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai ni he tse lɛ anaa, dani wɔkɛ shihilɛ ko ni baanyɛ aka wɔ ni wɔfee efɔŋ lɛ po akpe. Esa akɛ wɔsɔle be fɛɛ be ni Nyɔŋmɔ awa wɔ koni wɔsusu nibii ni he tse ahe, ni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ, wɔbaatsi wɔhe kɛje nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ ahã wɔkɛ wɔhe awo jeŋba sha mli lɛ he.​—1 Korintobii 6:9, 10, 18; Efesobii 5:5.

Yitso 8, kuku 11

 23 JEŊBA GBONYO NI EFEEE MƆ HIƐGBELE, KƐ MUJI NII

Kɛ́ akɛɛ mɔ ko kɛ ehe woɔ jeŋba gbonyo ni efeee mɔ hiɛgbele mli lɛ, etsɔɔ akɛ ewiemɔi kɛ enifeemɔi teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ yɛ gbɛ ni yɔɔ hiɛdɔɔ nɔ. Ekɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ ebuuu Nyɔŋmɔ mlai lɛ. Kɛ́ mɔ ko kɛ ehe yawo jeŋba gbonyo ni efeee mɔ hiɛgbele mli lɛ, saneyeli ajinafoi akuu baatsu sane lɛ he nii. Muji nii kɔɔ efɔŋfeemɔi srɔtoi ahe. Kɛ́ mɔ ko kɛ ehe yawo muji nii ko mli lɛ, abaadamɔ bɔ ni sane lɛ yɔɔ hiɛdɔɔ hã lɛ nɔ akwɛ kɛji ehe baahia ni ato saneyeli ajinafoi akuu.​—Galatiabii 5:19-21; Efesobii 4:19; kɛ́ ootao enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ “Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ” ni je kpo yɛ July 15, 2006 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

Yitso 9, kuku 7; Yitso 12, kuku 10

 24 NUUTSO LOO YOOHE NI AKƐSHWƐƆ AAHU KƐYASHIƆ HE BAA

Yehowa to bɔlɛnamɔ he gbɛjianɔ akɛ nifeemɔ ko ni he tse, koni wu kɛ ŋa atsɔ nɔ amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe. Shi kɛ́ mɔ ko kɛ enuutso loo eyoohe shwɛ kɛyashi ehe ba, loo ekɛshwɛ bɔ ni esaaa koni ená miishɛɛ lɛ, no lɛ, ekɛ ehe miiwo bɔlɛnamɔ nifeemɔ ko ni he tseee mli. Nifeemɔ nɛɛ baanyɛ afite mɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa. Ebaanyɛ ehã mɔ lɛ aná bɔlɛnamɔ akɔnɔi ni esaaa, ni ebaaná jwɛŋmɔ ni ejaaa yɛ bɔlɛnamɔ he. (Kolosebii 3:5) Kɛ́ mɔ ko kɛ ehe woɔ nifeemɔ nɛɛ mli, ni ewa kɛhã lɛ akɛ ebaakpa lɛ, enijiaŋ akaje wui. (Lala 86:5; 1 Yohane 3:20) Kɛ́ oyɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, jɛɛ otsuiŋ osɔle ohã Yehowa, ni obi lɛ ni eye ebua bo. Tsi ohe kɛje nifeemɔi ni baahã oná susumɔi ni he tseee ahe, tamɔ ponografi nɛkɛ. Okɛ ofɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ ateŋ mɔ kome, loo onaanyo ko ni eda ni sumɔɔ Yehowa mlai lɛ agba he sane. (Abɛi 1:8, 9; 1 Tesalonikabii 5:14; Tito 2:3-5) Ná nɔmimaa akɛ Yehowa naa mɔdɛŋ ni obɔɔ koni ohã ojeŋba he atse daa lɛ, ni ehiɛ sɔɔ.​—Lala 51:17; Yesaia 1:18.

Yitso 9, kuku 9

 25 YEI PII LOO HII PII NI AKƐHIƆ SHI

Yehowa to gbɛjianɔ koni nuu kome kɛ yoo kome abote gbalashihilɛ mli. Blema lɛ, Nyɔŋmɔ ŋmɛ Israel hii gbɛ koni amɛkɛ yei ni fa fe ekome ahi shi, shi jeee nakai ji eyiŋtoo kɛjɛ shishijee. Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa eŋmɛɛɛ ewebii lɛ gbɛ ni amɛná hefatalɔ ni fe ekome. Eesumɔ ni wu aná ŋa kome pɛ, ní ŋa hu aná wu kome pɛ.​—Mateo 19:9; 1 Timoteo 3:2.

Yitso 10, kuku 12

 26 GBALATSEMƆ KƐ MLIGBALAMƆ

Yehowa yiŋtoo ji, wu kɛ ŋa ahi shi amɛwala gbii abɔ fɛɛ. (1 Mose 2:24; Maleaki 2:15, 16; Mateo 19:3-6; 1 Korintobii 7:39) Dani Yehowa baakpɛlɛ gbalatsemɔ ko nɔ lɛ, ja wu lɛ loo ŋa lɛ efite gbãla. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, Yehowa ŋmɛɔ mɔ ni atɔ̃ enɔ lɛ gbɛ koni ekpɛ eyiŋ kɛji ebaatse gbãla loo etseŋ.​—Mateo 19:9.

Bei komɛi lɛ, Kristofoi komɛi kpɛɔ amɛyiŋ akɛ amɛbaatse amɛhe kɛje amɛhefatalɔi ahe, eyɛ mli akɛ amɛteŋ mɔ ko ebɔko ajwamaŋ. (1 Korintobii 7:11) Ekolɛ Kristofonyo ko baasusu mligbalamɔ he, kɛ́ ekɛ shihilɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ eko kpe.

  • Kɛ́ ewu je gbɛ ekwɛɛɛ weku lɛ: Enɛ tsɔɔ akɛ, wu lɛ ekpoo akɛ ebaahã weku lɛ amɛheloonaa hiamɔ nii, ni no hewɔ lɛ, weku lɛ náaa shika loo niyenii ni amɛbaaye po.​—1 Timoteo 5:8.

  • Kɛ́ aafee lɛ niseniianii: Enɛ tsɔɔ akɛ, aayi mɔ lɛ loo aawa lɛ yi aahu akɛ, eenu he akɛ egbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ loo ewala yɛ oshãra mli.​—Galatiabii 5:19-21.

  • Kɛ́ ehefatalɔ lɛ miifee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ koni efite ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ: Enɛ tsɔɔ akɛ, wu lɛ loo ŋa lɛ miifee nɔ fɛɛ nɔ, koni ehefatalɔ lɛ akanyɛ esɔmɔ Yehowa.​—Bɔfoi 5:29.

Yitso 11, kuku 19

 27 YIJIEMƆ KƐ HEWALƐWOO

Yijiemɔ kɛ hewalɛwoo he miihia wɔ fɛɛ. (Abɛi 12:25; 16:24) Wɔbaanyɛ wɔkɛ wiemɔi ni tsɔɔ suɔmɔ kɛ mlihilɛ awowoo wɔhe hewalɛ ni wɔkɛshɛje wɔhe mii. Wiemɔi ni tamɔ nakai lɛ baanyɛ aye abua wɔnyɛmimɛi lɛ ni amɛfi shi, ní amɛya nɔ amɛsɔmɔ Yehowa kɛ́ amɛkɛ naagbai wuji miikpe po. (Abɛi 12:18; Filipibii 2:1-4) Kɛ́ mɔ ko nijiaŋ je wui waa lɛ, esa akɛ wɔjɛ bulɛ mli wɔbo lɛ toi, ní wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaanu lɛ shishi. No baahã wɔna nɔ ni esa akɛ wɔwie loo wɔfee kɛwa lɛ. (Yakobo 1:19) Bɔɔ mɔdɛŋ ni ole nyɛmimɛi lɛ jogbaŋŋ, bɔ ni afee ni ole nɔ tuuntu ni he hiaa amɛ. Kɛkɛ lɛ, obaanyɛ oye obua amɛ ni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ miishɛjemɔ kɛ hewalɛwoo fɛɛ Jɛɛhe lɛ nɔ. Lɛ ji mɔ ni baanyɛ ahã amɛtsui anyɔ amɛmli diɛŋtsɛ.​—2 Korintobii 1:3, 4; 1 Tesalonikabii 5:11.

Yitso 12, kuku 16

 28 YOOKPEEMƆI

Biblia lɛ woko mlai pɔtɛi yɛ yookpeemɔ he. Esoro maŋ fɛɛ maŋ mlai kɛ ekusumii yɛ yookpeemɔ he. (1 Mose 24:67; Mateo 1:24; 25:10; Luka 14:8) Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ yookpeemɔ mli ji kitã ni nuu lɛ kɛ yoo lɛ kãa yɛ Yehowa hiɛ lɛ. Mɛi pii yɛ ni kɛ́ amɛmiibote gbalashihilɛ mli lɛ, amɛsumɔɔ ni amɛwekumɛi kɛ amɛnanemɛi ahi jɛmɛ be ni amɛkãa kita lɛ, ní agbɛnɛ hu, asafoŋ onukpa ko ajɛ Biblia lɛ mli ehã wiemɔ. Kɛ́ abaafee henaabuamɔ ko yɛ yookpeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, nuu lɛ kɛ yoo lɛ ji mɛi ni baakpɛ amɛyiŋ yɛ bɔ ni abaafee lɛ ahã lɛ he. (Luka 14:28; Yohane 2:1-11) Bɔ fɛɛ bɔ ni nuu ko kɛ yoo ko baasumɔ ni amɛfee amɛyookpeemɔ lɛ amɛhã lɛ, esa akɛ amɛkwɛ ni ewo Yehowa hiɛ nyam. (1 Mose 2:18-24; Mateo 19:5, 6) Biblia mli shishitoo mlai baanyɛ aye abua amɛ ni amɛkpɛ yiŋ ni ja. (1 Yohane 2:16, 17) Kɛ́ amɛkpɛ mli akɛ abaahã dãa ni wa yɛ henaabuamɔ lɛ shishi lɛ, esa akɛ amɛto gbɛjianɔ ni mɔ ko akwɛ ni nɔ fɛɛ nɔ aya lɛ jogbaŋŋ. (Abɛi 20:1; Efesobii 5:18) Kɛ́ amɛkpɛ mli akɛ abaatswa lala loo abaafee nɔ ko kɛjie mɛi ahiɛtserɛ lɛ, esa akɛ amɛkwɛ ni afee fɛɛ kɛwo Yehowa hiɛ nyam. Esa akɛ Kristofoi ni miibote gbalashihilɛ mli lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ ama wekukpaa ni yɔɔ amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ, kɛ wekukpaa ni yɔɔ amɛyi enyɔ lɛ teŋ lɛ nɔ, shi jeee yookpeemɔ gbi lɛ pɛ nɔ.​—Abɛi 18:22; kɛ́ ootao enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ October 15, 2006 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 18-31.

Yitso 13, kuku 18

 29 YIŊKPƐƐ NI JA

Wɔmiisumɔ ni wɔdamɔ shishitoo mlai ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ wɔkpɛ yiŋ ni ja. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ Kristofonyo ko hefatalɔ ni jeee Yehowa Odasefonyo lɛ baafɔ̃ lɛ nine ni ekɛ ewekumɛi ayata shi kɛye nii be ni aaye gbi jurɔ ko ni Biblia lɛ fĩii sɛɛ. Kɛ́ bo ni lɛ, mɛni obaafee? Kɛ́ ohenilee ŋmɛ bo gbɛ akɛ oya lɛ, obaanyɛ ogbála mli ohã ohefatalɔ lɛ akɛ, kɛ́ wɔŋjamɔ nifeemɔi komɛi baaya nɔ yɛ jɛmɛ lɛ, okɛ ohe woŋ mli. Esa akɛ obi ohe hu akɛ, ‘Kɛji mitee lɛ, ani matɔ̃tɔ mɔ ko nane?’​—1 Korintobii 8:9; 10:23, 24.

Aloo ekolɛ onitsumɔtsɛ baake bo nii be ni aaye gbi jurɔ ko. Ani esa akɛ okpoo? Jeee doo. Kɛ́ obaahe nikeenii lɛ jio, oheee jio lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, edamɔ bɔ ni onitsumɔtsɛ lɛ naa nikeenii lɛ ehãa lɛ nɔ. Ani enaa lɛ akɛ gbi jurɔ lɛ hewɔ ekeɔ bo nii lɛ? Aloo bɔ ni ehiɛ esɔ onitsumɔ lɛ hewɔ ekeɔ bo nii lɛ? Kɛ́ osusu enɛɛmɛi kɛ nibii krokomɛi ahe lɛ, obaanyɛ okpɛ oyiŋ kɛji obaahe nikeenii lɛ loo oheŋ.

Ebaanyɛ eba lɛ hu akɛ, mɔ ko baake bo nii be ni aaye gbi jurɔ ko, ni ebaakɛɛ bo akɛ: “Mile akɛ oyeee gbi jurɔ lɛ eko, shi mikɛmiike bo kɛkɛ.” Ekolɛ mɔ lɛ miitao efee bo ejurɔ kɛkɛ. Shi ani nɔ ko yɛ ni hãa onuɔ he akɛ mɔ lɛ miitao eka ohemɔkɛyeli lɛ, loo eetao ni bo hu oye gbi jurɔ lɛ eko? Kɛ́ osusu enɛ he sɛɛ lɛ, bo diɛŋtsɛ obaakpɛ oyiŋ kɛji obaahe nikeenii lɛ loo oheŋ. Wɔmiisumɔ ni wɔhiɛ henilee kpakpa, ni wɔye Yehowa anɔkwa yɛ yiŋ fɛɛ yiŋ ni wɔkpɛɔ lɛ mli.​—Bɔfoi 23:1.

Yitso 13, kuku 22

 30 SAJI NI KƆƆ NITSUMƆ KƐ MLA HE

Kɛ́ naataamɔi ba, ni atsu he nii amrɔ nɔŋŋ yɛ toiŋjɔlɛ mli lɛ, bei pii lɛ, etsɔɔɔ naagbai wuji. (Mateo 5:23-26) Nɔ ni esa akɛ ekã Kristofoi fɛɛ atsui nɔ ji, ni amɛhã awo Yehowa hiɛ nyam, ni ekomefeemɔ hu ahi asafo lɛ mli.​—Yohane 13:34, 35; 1 Korintobii 13:4, 5.

Kɛ́ nitsumɔ sane ko hã naataamɔ ba Kristofoi komɛi ateŋ lɛ, esa akɛ amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛtsu he nii, ní ehe ehiaaa ni aya saneyelihe. Bɔfo Paulo kɛ ŋaawoo hã yɛ Kristofoi ni kɛ amɛhe yeɔ sane yɛ saneyelihe lɛ he, yɛ 1 Korintobii 6:1-8 lɛ. Kɛ́ wɔkɛ nyɛmi ko tee saneyelihe lɛ, ebaahã awie Yehowa kɛ asafo lɛ he efɔŋ. Atsɔɔ gbɛi etɛ ni Kristofoi baanyɛ atsɔ nɔ atsu saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ ahe nii yɛ Mateo 18:15-17 lɛ. Saji tamɔ be ni awie mɔ ko he efɔŋ loo ashishiu mɔ ko. Gbɛi nɛɛ ji: (1) Amɛ sɔŋŋ amɛtsu he nii. (2) Kɛ́ no yeee omanye lɛ, amɛbaanyɛ amɛbi asafoŋbii lɛ ateŋ mɔ kome loo mɛi enyɔ ni edara yɛ mumɔŋ ni amɛye amɛbua amɛ. (3) No sɛɛ kɛ́ ehe bahia lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ sane lɛ ayahã asafoŋ onukpai lɛ ni amɛtsu he nii. Kɛ́ sane lɛ yashɛ onukpai lɛ adɛŋ lɛ, amɛbaabɔ mɔdɛŋ amɛkɛ Biblia mli shishitoo mlai aye abua mɛi ni sane lɛ kɔɔ amɛhe lɛ, koni toiŋjɔlɛ aba amɛteŋ. Kɛ́ amɛteŋ mɛi komɛi ekpɛlɛɛɛ akɛ amɛkɛ Biblia mli shishitoo mlai baatsu nii lɛ, ekolɛ ebaahi akɛ asafoŋ onukpai lɛ ato saneyeli ajinafoi akuu ni amɛtsu he nii.

Saji komɛi yɛ ni ekolɛ yɛ mla naa lɛ, ebaabi ni akɛya saneyelihe, ebaanyɛ efee saji tamɔ gbalatsemɔ, fɔlɔ ni esa akɛ bi ahi eŋɔɔ, shika ni awoɔ ahãa hefatalɔ ni akɛ lɛ bɛ dɔŋŋ, inshuɔransi ni esa akɛ awo ahã mɔ ko, shika ni esa akɛ nitsumɔhe ko ni emɔ nyɔmɔ awo ahã mɔ ko, loo shamaŋsheo. Kɛ́ Kristofonyo ko tsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ etsu sane lɛ he nii bɔ ni kɛ toiŋjɔlɛ baaba lɛ, ekuko Paulo wiemɔ lɛ mli.

Kɛ́ eji esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ tamɔ kabonaatoo, gbekɛ ni afee lɛ niseniianii, mɔtutuamɔ, nɔ ko wulu ni ayaju, loo gbɔmɔgbee lɛ, no lɛ kɛ́ Kristofonyo ko kɛ sane lɛ yahã amralo lɛ, no hu ekuko Paulo wiemɔ lɛ mli.

Yitso 14, kuku 14

 31 SATAN AMALEI

Kɛjɛ Eden abɔɔ lɛ mli tɔ̃ɔ lɛ, Satan ebɔ mɔdɛŋ akɛ ebaalaka adesai. (1 Mose 3:1-6; Kpojiemɔ 12:9) Ele akɛ kɛ́ ehã wɔná susumɔi ni ejaaa lɛ, no lɛ, ebaanyɛ ehã wɔfee efɔŋ. (2 Korintobii 4:4; Yakobo 1:14, 15) Etsɔɔ pɔlitis kɛ maŋ saji, jamɔ, jarayeli, hiɛtserɛjiemɔ, skulyaa, kɛ nibii krokomɛi babaoo anɔ ehãa mɛi susuɔ nii ahe tamɔ lɛ, ni ehãa amɛnuɔ he akɛ naagba ko kwraa bɛ bɔ ni esusuɔ nii ahe ehãa lɛ he.​—Yohane 14:30; 1 Yohane 5:19.

Satan le akɛ be ni eyɔɔ ni ekɛbaalaka mɛi lɛ faaa. No hewɔ lɛ, eefee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ koni elaka mɛi babaoo. Eesumɔ ni elaka mɛi ni jáa Yehowa lɛ titri. (Kpojiemɔ 12:12) Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, Abonsam baafite wɔsusumɔi fiofio. (1 Korintobii 10:12) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa miisumɔ ni gbalashihilɛ mli bii kɛ amɛhe ahi shi daa. (Mateo 19:5, 6, 9) Shi ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo naa gbalashihilɛ akɛ kpaŋmɔ ko kɛkɛ ni abaanyɛ afo mli be fɛɛ be. Sinii kɛ TV nɔ nifeemɔi babaoo hu fiɔ susumɔ nɛɛ sɛɛ. Esaaa akɛ wɔhãa susumɔ ni je lɛ hiɛ yɛ gbalashihilɛ he lɛ náa wɔnɔ hewalɛ.

Gbɛ kroko ni Satan sumɔɔ ni etsɔ nɔ elaka wɔ ji, ni ehã wɔnu he akɛ esaaa akɛ ayeɔ wɔnɔ. (2 Timoteo 3:4) Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, bulɛ ni wɔyɔɔ kɛhã mɛi ni Yehowa kɛ hegbɛ ewo amɛdɛŋ lɛ baatã. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ fiofio lɛ nyɛmi nuu ko baate shi awo asafoŋ onukpai lɛ agbɛtsɔɔmɔ. (Hebribii 12:5) Loo ekolɛ fiofio lɛ, nyɛmi yoo ko kɛ enifeemɔ baatsɔɔ akɛ enyaaa yitsoyeli he gbɛjianɔ ni Yehowa eto yɛ weku lɛ mli lɛ he.​—1 Korintobii 11:3.

Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ, wɔŋmɛŋ Abonsam gbɛ ni ená wɔsusumɔi anɔ hewalɛ. Moŋ lɛ, wɔmiisumɔ ni wɔsusu nii ahe tamɔ Yehowa, ni wɔhã ‘wɔjwɛŋmɔ ahi nibii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ anɔ.’​—Kolosebii 3:2; 2 Korintobii 2:11.

Yitso 16, kuku 9

 32 HELATSAMƆ

Wɔ fɛɛ wɔmiisumɔ ni wɔná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ni kɛ́ hela mɔ wɔ hu lɛ, wɔsumɔɔ ni akwɛ wɔ jogbaŋŋ. (Yesaia 38:21; Marko 5:25, 26; Luka 10:34) Ŋmɛnɛ lɛ, datrɛfoi kɛ mɛi krokomɛi tsɔɔ gbɛi srɔtoi pii anɔ amɛtsaa mɛi. Kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ bɔ ni wɔbaasumɔ ni atsa wɔ ahã lɛ he lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai atsu nii. Wɔle akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ pɛ ni baatsa wɔ kwraa. Wɔsumɔŋ ni wɔgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ahe wɔjwɛŋmɔ aahu akɛ, wɔbaakpa Yehowa jamɔ.​—Yesaia 33:24; 1 Timoteo 4:16.

Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔtsi wɔhe kɛje helatsamɔ gbɛ ni etamɔ nɔ ni akɛ daimonioi ahewalɛ tsuɔ nii yɛ mli lɛ he. (5 Mose 18:10-12; Yesaia 1:13) No hewɔ lɛ, dani wɔbaakpɛlɛ helatsamɔ gbɛ ko loo tsofa ko nɔ lɛ, esa akɛ wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ kɛle ehe saji, kɛ susumɔ ni ewoɔ he hewalɛ. (Abɛi 14:15) Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaaa nɔ akɛ, Satan baasumɔ ni elaka wɔ ni wɔkɛ daimonioi ashãra. Kɛ́ eefee wɔ akɛ helatsamɔ gbɛ ko kɛ daimonioi yɛ tsakpaa lɛ, ebaahi waa akɛ wɔbaatsi wɔhe kɛje he.​—1 Petro 5:8.

Yitso 16, kuku 18

^ Datrɛfoi komɛi naa nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ tamɔ bɔ ni amɛnaa nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ nɛɛ amli lɛ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, ekolɛ ehe baahia ni ogbála yiŋ ni bo diɛŋtsɛ okpɛ akɛ osumɔŋ ni ahã bo lá, loo nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá, ni ji, wala yibii tsuji, wala yibii yɛji, platelets, loo plasma lɛ mli otsɔɔ datrɛfoi lɛ.