Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

FÃ 4

Wolo Ni Yɔɔ Srɔto Kwraa Lɛ Ŋmalɔ

Wolo Ni Yɔɔ Srɔto Kwraa Lɛ Ŋmalɔ

EYƐ mli akɛ aaafee Amerikabii oha fɛɛ mlijaa 96 kɛɔ akɛ amɛheɔ Nyɔŋmɔ nɔ amɛyeɔ moŋ, shi yibɔ lɛ shɛɛɛ nakai kwraa yɛ mɛi ni yɔɔ Europa kɛ Asia lɛ ateŋ. Shi kɛlɛ, yɛ maji wuji ni mɛi babaoo kɛɔ akɛ amɛheee Nyɔŋmɔ ko diɛŋtsɛ nɔ amɛyeee lɛ amli lɛ agbɛfaŋ lɛ, amɛteŋ mɛi saŋŋ kpɛlɛɔ jwɛŋmɔ ni tsɔɔ akɛ hewalɛ ko ni aleee ji nɔ ni ha jeŋ muu lɛ fɛɛ diɛŋtsɛ ba shihilɛ mli lɛ nɔ. Japan nitsɔɔlɔ Yukichi Fukuzawa ni ale lɛ jogbaŋŋ ni atɛ̃ŋ ehe mfoniri awo shika wolo ni ji yɛn 10,000 lɛ nɔ lɛ ŋma be ko akɛ: “Akɛɔ akɛ ŋwɛi ebɔɔɔ gbɔmɔ ko ni enɔ akwɔ fe mɔ kroko lɛ aloo ni eba shi fe gbɔmɔ kroko lɛ.” Beni Fukuzawa kɛ wiemɔ ni ji “ŋwɛi” tsuɔ nii lɛ, no mli lɛ eetsɔɔ adebɔɔ mli shishitoo mla ni esusuɔ akɛ no ji nɔ ni fee adesai lɛ. Mɛi babaoo kpɛlɛɔ nɔ ko ni tamɔ “ŋwɛi” lɛ he susumɔ ni anáa lɛ nɔ, taakɛ Kenichi Fukui ni ná Nobel jweremɔ nɔ lɛ fee lɛ. Etsɔɔ bɔ ni eyɔɔ hemɔkɛyeli yɛ shishitoo nɔ kpeteŋkpele ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ mli​—nɔ ni tamɔ “Nyɔŋmɔ” ni ekɛ jamɔŋ wiemɔ tsɔɔ mli lɛ​—shi etsɛ́ lɛ akɛ “adebɔɔ nifeemɔ su” lɛ.

Abɛku: Yukichi Fukuzawa; Ejurɔ: Kenichi Fukui

2 Woloŋlelɔi ni tamɔ nɛkɛ he amɛye akɛ nɔ ko loo mɔ ko ni hiɔ shi kɛyaa naanɔ ji mɔ ni kanya nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ shibɔlemɔ lɛ. Mɛni hewɔ? Ojogbaŋŋ, susumɔ enɛ he okwɛ: Hulu lɛ ji ŋulami ko ni da waa aahu akɛ shikpɔji akpe toi akpe kome baanyɛ ahi nɔ, shi nɔ ko bibioo ko pɛ eji yɛ Milky Way ŋulamii kushai lɛ amli. Milky Way lɛ hu ji ŋulamii kushai akpekpei toi akpei abɔ ni yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ ateŋ ekome pɛ. Etamɔ nɔ ni nibii ni jeŋ nilee ena lɛ miitsɔɔ akɛ nakai ŋulamii kushai lɛ miitsi amɛhe kɛmiijɛ eko fɛɛ eko he kɛ foi ni naa wa waa diɛŋtsɛ. Etamɔ nɔ ni hewalɛ kpele ko akɛtsu nii dani anyɛ akanya jeŋ muu lɛ fɛɛ shibɔlemɔ lɛ. Namɔ aloo mɛni ji hewalɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ jɛɛhe? Biblia lɛ kɛ akɛ: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ kɛyaa ŋwɛi, ni nyɛkwɛa: Namɔ bɔ enɛɛmɛi? Lɛ mɔ ni ejieɔ amɛsafo lɛ kpo yɛ yibɔ naa, ni etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii; enyɛmɔ ni fa kɛ ehewalɛ kpele lɛ hewɔ lɛ amɛteŋ ekome folo po eshwɛɛɛ.” (Yesaia 40:25, 26) Ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ mɔ ko ni ha jeŋ muu lɛ fɛɛ bɔi shibɔlemɔ yɛ​—‘nyɛmɔ ni fa’ lɛ Jɛɛhe lɛ.

Sombrero Galaxy

3 Susumɔ wala ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ hu he okwɛ. Ani kulɛ wala baanyɛ aba shihilɛ mli trukaa, taakɛ mɛi ni heɔ sutsakemɔ amɛyeɔ lɛ tsɔɔ lɛ? Wala shishijee kɛ tsofafutumɔ he nilelɔ Michael Behe kɛɛ akɛ: “Jeŋ nilee etee hiɛ waa diɛŋtsɛ yɛ shishinumɔ ni tsɔɔ bɔ ni wala shihilɛ mli tsofafutumɔ he nilee lɛ tsuɔ nii ehaa lɛ mli, shi bɔ ni nibii bibii ni akaseɔ he nii yɛ wala shishijee gbɛjianɔtoi amli lɛ mli nibii ja jogbaŋŋ ha kɛ bɔ ni eyɔɔ hwanyaŋŋ lɛ efite mɔdɛŋ ni jeŋ nilee bɔɔ koni etsɔɔ hei ni amɛjɛ kɛba lɛ mli. . . . Jeŋ nilelɔi babaoo etee nɔ amɛkɛ ekãa ema nɔ mi akɛ aná saji amlitsɔɔmɔi momo, aloo etsɛŋ loo sɛɛ mli ni abaaná, shi nɔ ko kwraa bɛ ni akɛbaafĩ saji ni tamɔ nɛkɛ sɛɛ ni abaanyɛ ana yɛ jeŋ nilee nitsumɔ woji amli. Nɔ ni he hiaa waa lɛ, yiŋtoi yɛ ni nyɛɔ mɔ nɔ waa​—ni damɔ bɔ ni [nibii bibii awala shishijee] gbɛjianɔtoi lɛ diɛŋtsɛ yɔɔ ha lɛ nɔ​—ní akɛaasusu akɛ Darwin sane mlitsɔɔmɔ kɛha wala mli nibii ahe gbɛjianɔtoo lɛ he shishinumɔ baafee nɔ ni wa akɛ aaanu shishi kɛya naanɔ.”

Michael Behe kɛɛ akɛ: “Abaanyɛ akɛ wala yibii amli niyenii hewalɛ nibii diɛŋtsɛ ni ebua ehe naa lɛ . . . ato shwɛmɔ nɔ ko ni yɔɔ hiɛi etɛ ni ajara mli bibii bibii ni akɛtsaraa koni akɛka jwɛŋmɔ lɛ akwɛ lɛ he.” Ni kɛlɛ, adesai agbɔmɔtso lɛ baanyɛ ahiɛ nibii ni tamɔ nɛkɛ ni akɛkaa jwɛŋmɔ akwɛɔ lɛ akpei ohai abɔ. Jeŋ nilelɔi miibɔ mɔdɛŋ koni amɛna shwɛmɔnii nɛɛ anaa, shi namɔ fee enɛɛmɛi?

4 Ani otsui enyɔ omli lɛɛlɛŋ yɛ tsɔɔmɔ ni ji akɛ adesai awala ba shihilɛ mli ni jeee akɛ jwɛŋmɔŋ nilee ko ji nɔ ni kanya lɛ lɛ he? Nyɛhaa wɔŋɔa nɔ ni mɛi komɛi esusu akɛ eji “nii ni yɔɔ hwanyaŋŋ fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ” ni ji adesa ansɔ lɛ akɛ nɔkwɛmɔnɔ, ní wɔna bɔ ni wɔbaanyɛ wɔmu sane naa wɔha. Datrɛfonyo Richard M. Restak kɛɛ akɛ: “Kɔmpiutai ni tsuɔ nii waa diɛŋtsɛ lɛ ateŋ nɔ ni yɔɔ hwanyaŋŋ fe fɛɛ po lɛ nitsumɔ mli hewalɛ lɛ yɛ nyɛmɔ ni shɛɔ . . . nyɛmɔ ni adɔdɔŋ yɔɔ lɛ mlijaa akpei nyɔŋma mli ekome.” Adesa ansɔ lɛ nɔ kwɔ kwraa fe adɔdɔŋ nɔ̃. Áto ansɔ lɛ he gbɛjianɔ kɛha wiemɔi akasemɔ. Esáa ehe, eŋmalaa kɔmpiuta he gbɛjianɔtoi, ehaa enyɛmɔ yaa hiɛ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ obaakpɛlɛ nɔ akɛ, kɔmpiuta ni yɔɔ hwanyaŋŋ ni da fe fɛɛ lɛ ni yɔɔ hewalɛ ni yɔɔ ‘adɔdɔŋ nyɛmɔ lɛ mlijaa akpei nyɔŋma mli ekome’ pɛ lɛ po yɛ efeelɔ ni le nii waa. Ni adesa ansɔ lɛ hu? *

5 Aaafee afii 3,000 ni eho nɛ, yɛ be mli ni adesai nuuu amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɔmɔtsoŋ gbɛjianɔtoo lɛ naakpɛɛ nibii ashishi jogbaŋŋ lɛ, Biblia ŋmalɔ ko jwɛŋ bɔ ni afee adesa gbɔmɔtso lɛ aha lɛ he, ni ekɛɛ akɛ: “Miidao shi, ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ; onitsumɔi lɛ yɛ naakpɛɛ, ni misusuma le enɛ krɛdɛɛ.” Ákɛ mɔ ni bɛ DNA nibii bibii ahe nilee lɛ, eŋma akɛ: “Beni miji lá kukuli kɛkɛ lɛ, ohiŋmɛii na; ni . . . aŋma fɛɛ yɛ owolo lɛ mli.” (Lala 139:14, 16) Namɔ he ewieɔ lɛ? Namɔ ha nɔ fɛɛ nɔ ba jeŋ muu lɛ fɛɛ kɛtsɔ “enyɛmɔ ni fa” lɛ nɔ?

Te emli nɔ ni yɔɔ nyɛmɔ babaoo lɛ, kɔmpiutai ni tsuɔ nii waa diɛŋtsɛ lɛ ateŋ nɔ ni yɔɔ hwanyaŋŋ fe fɛɛ lɛ aloo adɔdɔŋ folo?

6 Biblia lɛ klɛŋklɛŋ kuku kwraa lɛ kɛɔ akɛ: “Shishijee mli lɛ Nyɔŋmɔ bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ.” (1 Mose 1:1) Biblia lɛ Ŋmalɔ hu ji lɛ, Mɔ ni kɛ mumɔ kanya emli wiemɔi lɛ. Ejieɔ ehe kpo akɛ mɔ ni wɔbaanyɛ wɔná wɔkɛ lɛ teŋ wekukpaa kpakpa.

^ kk. 4 Ebaafee bo miishɛɛ akɛ oookane saji babaoo yɛ wolo ni ji Is There a Creator Who Cares About You? lɛ yitso 2 kɛyashi 4 lɛ ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ.