Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 13

“Yehowa Mla lɛ Hi Kɛwula Shi”

“Yehowa Mla lɛ Hi Kɛwula Shi”

1, 2. Mɛni hewɔ mɛi pii yɔɔ bulɛ bibioo pɛ kɛha mla lɛ, ni kɛlɛ, te wɔɔnyɛ wɔnu Nyɔŋmɔ mlai lɛ ahe wɔha tɛŋŋ?

 “MLA tamɔ bu kwɔŋkwɔŋ ko, . . . emiiɔ nɔ fɛɛ nɔ.” Nakai wiemɔ lɛ je kpo yɛ wolo ko ní aŋma yɛ afi 1712 lɛ mli. Mɔ ni ŋma lɛ wie eshi mla gbɛjianɔtoo ní akɛtsuɔ nii, ní bei komɛi lɛ ehaa samamɔ saji asɛɛ gbalaa shi aahu yɛ kojomɔhei afii abɔ, ní efiteɔ mɛi ní taoɔ jalɛsaneyeli lɛ ashika fɛɛ lɛ. Yɛ shikpɔji pii anɔ lɛ, mla kɛ kojomɔ gbɛjianɔtoi yɛ haŋtsii, ni eyi obɔ̃ kɛ jalɛ sane ní ayeee, hetsɛ̃, kɛ jalɛsaneyeli kɔ̃dɔ̃mɔi, aahu akɛ bulɛ ní abɛ kɛha mla lɛ egbɛ eshwã he fɛɛ he.

2 Shi susumɔ wiemɔi ní aŋmala aaafee afii 2,700 ní eho nɛ lɛ ahe ní okɛto shihilɛ nɛɛ he okwɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko!” (Lala 119:97) Mɛni hewɔ lalatsɛ lɛ ná suɔmɔ ní mli wa tamɔ nɛkɛ lɛ? Ejaakɛ mla ní ejieɔ yi lɛ jɛɛɛ adesai anɔyeli ko ŋɔɔ, shi moŋ ejɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Yɛ be mli ni okaseɔ Yehowa mlai lɛ, ekolɛ bo hu obaanu he babaoo tamɔ bɔ ni lalatsɛ lɛ nu he lɛ. Nikasemɔ ní tamɔ nɛkɛ baaha oná kojolɔ ní fe fɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ jwɛŋmɔi ahe sɛɛyoomɔ.

Mlawolɔ ní Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ

3, 4. Yehowa ejie ehe kpo akɛ Mlawolɔ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

3 Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Mɔ kome ji mlawolɔ kɛ kojolɔ.” (Yakobo 4:12) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa koome pɛ ji anɔkwa Mlawolɔ. ‘Eŋwɛi mlai’ kudɔɔ ŋwɛi shibɔlemɔ ŋulamii lɛ anyiɛmɔ po. (Hiob 38:33, The New Jerusalem Bible) Ŋwɛi mla ji nɔ ni kudɔɔ Yehowa ŋwɛibɔfoi krɔŋkrɔŋi akpekpei abɔ lɛ hu, ejaakɛ ato amɛhe gbɛjianɔ awo kui pɔtɛɛi amli, ni amɛsɔmɔɔ yɛ Yehowa famɔ shishi ákɛ esɔɔlɔi.—Lala 104:4; Hebribii 1:7, 14.

4 Yehowa kɛ mlai eha adesai hu. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ henilee, ni ji Yehowa jalɛsaneyeli henumɔ lɛ kpojiemɔ. Akɛni wɔ henilee lɛ tamɔ wɔ mligbɛ mla ko hewɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ ní wɔna srɔto ni yɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa teŋ. (Romabii 2:14) Akɛ henilee ní eye emuu duro wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ, no hewɔ lɛ mlai fioo pɛ ahe bahia amɛ. (1 Mose 2:15-17) Shi, ehe miihia ní adesa ní yeee emuu lɛ aná mlai babaoo koni ekudɔ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ mli. Blematsɛmɛi tamɔ Noa, Abraham, kɛ Yakob nine shɛ mlai anɔ kɛjɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ni amɛkɛ mlai nɛɛ ha amɛwekui lɛ. (1 Mose 6:22; 9:3-6; 18:19; 26:4, 5) Yehowa ha lɛ diɛŋtsɛ ebatsɔ Mlawolɔ yɛ gbɛ ní efeko nakai dã nɔ beni etsɔ Mose nɔ ekɛ Mla gbɛjianɔtoo ko ha Israel maŋ lɛ. Nɛkɛ mla gbɛjianɔtoo nɛɛ haa wɔnáa Yehowa jalɛsaneyeli henumɔ lɛ he sɛɛyoomɔ ní mli lɛɛ.

Mose Mla Lɛ—Ehesusumɔ Kuku

5. Ani Mose Mla lɛ ji mlai ní yɔɔ haŋtsii ní amɛnɔyeli wa waa, ni mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai?

5 Etamɔ nɔ ni mɛi pii susuɔ akɛ Mose Mla lɛ ji mlai ní yɔɔ haŋtsii, ní amɛnɔyeli wa waa. Jwɛŋmɔ ní tamɔ nɛkɛ ejaaa kwraa. Mlai fe 600 yɔɔ mla gbɛjianɔtoo muu lɛ fɛɛ mli. Etamɔ nɔ ni enɛ fá waa diɛŋtsɛ, shi susumɔ enɛ he okwɛ: Beni shɛɔ afii ohai 20 lɛ naagbee lɛ, no mli lɛ United States maŋ lɛ mlai fɛɛ yiɔ mla woji baafai 150,000. Daa afii enyɔ lɛ, akɛ mlai aaashɛ 600 fataa he! No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiiwie efálɛ pɛ he lɛ, adesai amlai babaoo ní amɛwo lɛ haa Mose Mla lɛ feɔ bibioo kwraa kɛ́ akɛto he. Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ Mla lɛ kudɔ Israelbii lɛ yɛ shihilɛ mli hei ní ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mlai susuuu he po lɛ amli. Susumɔ emlipɛimɔ kuku nɛɛ he okwɛ.

6, 7. (a) Mɛni haa esoroɔ Mose Mla lɛ yɛ mla gbɛjianɔtoi krokomɛi fɛɛ he lɛ, ni mɛni ji nakai Mla lɛ mli kita wulu fe fɛɛ? (b) Israelbii lɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ amɛkpɛlɛɔ Yehowa maŋtsɛyeli lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Mla lɛ wó maŋtsɛ ní Yehowa ji lɛ nɔ gojoo. Enɛ hewɔ lɛ, anyɛɛɛ akɛ mla gbɛjianɔtoo ko kwraa ato Mose Mla lɛ he. Emlai lɛ ateŋ ewulu fe fɛɛ lɛ ji enɛ, akɛ: “Bó toi, Israel! Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa kome ni. Ni suɔmɔ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ kɛ ohewalɛ fɛɛ!” Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ baatsɔ amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ lɛ? Esa akɛ amɛsɔmɔ lɛ, ní amɛba amɛhe shi amɛha emaŋtsɛyeli lɛ.—5 Mose 6:4, 5; 11:13.

7 Israelnyo fɛɛ Israelnyo tsɔɔ akɛ ekpɛlɛɔ Yehowa maŋtsɛyeli lɛ nɔ kɛtsɔ ehe shi ní ebaa ehaa mɛi ní yeɔ nɔ lɛ nɔ. Fɔlɔi, lumɛi, kojolɔi, osɔfoi, kɛ naagbee lɛ, maŋtsɛ lɛ fɛɛ damɔ shi kɛha ŋwɛi nɔyeli hegbɛ. Yehowa buɔ atua ní atseɔ ashiɔ mɛi ní hiɛ nɔyeli hegbɛ lɛ akɛ atua ní atseɔ ashiɔ lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɛi ni hiɛ nɔyeli hegbɛ lɛ kɛ amɛhe woɔ oshara ni ji Yehowa mlifu ní aaaba amɛnɔ lɛ mli kɛji amɛkɛ ewebii lɛ ye yɛ gbɛ ní ejaaa nɔ loo yɛ henɔwomɔ mli. (2 Mose 20:12; 22:28; 5 Mose 1:16, 17; 17:8-20; 19:16, 17) Enɛ hewɔ lɛ, gbɛnaa nii kã kui enyɔ lɛ fɛɛ nɔ akɛ amɛfi Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ.

8. Mla lɛ fi bɔ ni Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ nɔ kwɔ ha lɛ sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Mla lɛ fi krɔŋkrɔŋfeemɔ he tɛ ní Yehowa efo efɔ̃ shi lɛ sɛɛ. Wiemɔi ni ji “krɔŋkrɔŋ” kɛ “krɔŋkrɔŋfeemɔ” lɛ jeɔ kpo fe shii 280 sɔŋŋ yɛ Mose Mla lɛ mli. Mla lɛ ye ebua Nyɔŋmɔ webii lɛ koni amɛna srɔto ní yɔɔ nii ni he tse kɛ nii ni he tseee, nii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ kɛ nii ní bɛ krɔŋkrɔŋ teŋ, ni etsĩ nibii srɔtoi aaashɛ 70 ní baanyɛ aha Israelnyo afee mɔ ni he tseee yɛ kusum naa lɛ atã. Nɛkɛ mlai nɛɛ tsĩ gbɔmɔtsoŋ hetsemɔ, niyenii, kɛ nibii ní efite lɛ ahe gbɛjianɔtoo po tã. Mlai nɛɛ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli sɛɛnamɔi ní sa kadimɔ waa ba. a Shi amɛhiɛ yiŋtoo ní nɔ kwɔ kwraa fe nakai—no ji ní eha gbɔmɛi lɛ aya nɔ amɛná Yehowa hiɛ duromɔ, ní amɛtsi amɛhe kɛjɛ jeŋmaji ní ebɔle amɛ, ní efite lɛ anɔ̃ sha feemɔi lɛ ahe. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ.

9, 10. Mɛɛ akpɔi ní kɔɔ bɔlɛnamɔ kɛ bii afɔmɔ he fata Mla kpaŋmɔ lɛ he, ni mɛɛ sɛɛnamɔi nɛkɛ mlai nɛɛ kɛba?

9 Mla kpaŋmɔ lɛ mli akpɔi lɛ jaje akɛ bɔlɛnamɔ kɛ bi fɔmɔ—yɛ mɛi ní ebote gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ po lɛ—haa be shɛɔ ní mɔ he tseee. (3 Mose 12:2-4; 15:16-18) Nɛkɛ akpɔi nɛɛ egbeee nikeenii ní he tse, ní jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ nɛɛ ahe guɔ. (1 Mose 1:28; 2:18-25) Shi moŋ, nakai mlai lɛ fi Yehowa krɔŋkrɔŋfeemɔ lɛ sɛɛ, ni eha ejálɔi lɛ tsi amɛhe kɛjɛ nibii ní baawo amɛhe muji lɛ ahe. Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, jeŋmaji ní ebɔle Israel he lɛ kɛ bɔlɛnamɔ kɛ bii afɔmɔ he kusumii futuɔ jamɔ. Nɔ ni fata Kanaanbii ajamɔ he ji hii kɛ yei ahoshwibɔɔ. Nɔ ni jɛ enɛ mli kɛba ji fitemɔ ní ehiii fe fɛɛ, ni egbɛ eshwã babaoo. Nɔ ni tamɔɔɔ enɛ lɛ, Mla lɛ ha Yehowa jamɔ tsi ehe kwraa kɛjɛ bɔlɛnamɔ mli saji ahe. b Sɛɛnamɔi krokomɛi hu yɛ.

10 Nakai mlai lɛ tsɔɔ anɔkwale ko ní he hiaa waa. c Yɛ anɔkwale mli lɛ, te muji ní jɛ Adam esha lɛ mli lɛ feɔ tɛŋŋ etsáa nɔ kɛjɛɔ yinɔ kome nɔ kɛyaa ekroko nɔ? Ani jeee kɛtsɔ bɔlɛnamɔ kɛ bii afɔmɔ nɔ? (Romabii 5:12) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Mla lɛ kai ewebii lɛ yɛ bɔ ni esha ji nɔ ko ní yɔɔ diɛŋtsɛ be fɛɛ be lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, afɔ́ wɔ fɛɛ yɛ esha mli. (Lala 51:7) Eshaifaa kɛ kpɔmɔ he miihia wɔ, bɔni afee ní wɔnyɛ wɔtsi wɔbɛŋkɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.

11, 12. (a) Mɛɛ jalɛsaneyeli mli shishitoo mla ko ní he hiaa waa Mla lɛ wo he hewalɛ? (b) Mɛɛ hebuu nibii ní baatsĩ jalɛ sane ní ayeee naa fata Mla lɛ he?

11 Mla lɛ fi Yehowa jalɛsaneyeli ní yeɔ emuu lɛ sɛɛ. Mose Mla lɛ wo shishitoo mla ní kɔɔ egbɔyeli, loo pɛpɛɛpɛ ŋmɛɛ he, yɛ jalɛsaneyeli he saji amli lɛ he hewalɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Mla lɛ jaje akɛ: “Akɛ wala ato wala najiaŋ, hiŋmɛi yɛ hiŋmɛi najiaŋ, nyanyɔŋ yɛ nyanyɔŋ najiaŋ, nine yɛ nine najiaŋ, nane yɛ nane najiaŋ.” (5 Mose 19:21) Belɛ, yɛ awuiyeli saji amli lɛ, esa akɛ toigbalamɔ lɛ kɛ efɔŋ ní afee lɛ aye egbɔ. Nɛkɛ ŋwɛi jalɛsaneyeli fã nɛɛ jeɔ kpo yɛ Mla lɛ mli fɛɛ, ni kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, enɛ he hiaa waa kɛha Kristo Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ shishinumɔ, taakɛ Yitso 14 lɛ baatsɔɔ lɛ.—1 Timoteo 2:5, 6.

12 Nibii ní fata Mla lɛ he hu ji hebuu nibii ní baatsĩ jalɛ sane ní ayeee gbɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ hoo lɛ, ebiɔ ní aná odasefoi enyɔ dani anyɛ ama naafolɔmɔ ko nɔ mi akɛ eji anɔkwale. Toigbalamɔ ní akɛhaa yɛ amale kitakamɔ he lɛ mli wa waa. (5 Mose 19:15, 18, 19) Aahi juu-kɛ-fɔ̃ nifeemɔi kɛ nyɔɔŋ nihamɔ hu kwraa. (2 Mose 23:8; 5 Mose 27:25) Esa akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahiɛ Yehowa jalɛsaneyeli he tɛ ní nɔ kwɔ lɛ mli, yɛ amɛ nitsumɔi amli nifeemɔi po mli. (3 Mose 19:35, 36; 5 Mose 23:19, 20) Nakai mla gbɛjianɔtoo ní nɔ kwɔ, ní hiɛaŋkwɛmɔ bɛ mli lɛ fee jɔɔmɔ kpele diɛŋtsɛ kɛha Israel!

Mlai ní Mamɔɔ Mɔbɔnalɛ kɛ Hiɛaŋ ní Akwɛɛɛ yɛ Kojomɔ Saji Amli lɛ Anɔ Mi

13, 14. Mla lɛ wo bɔ ni esa akɛ akɛ julɔ kɛ mɔ ní aju enii lɛ aye yɛ jalɛ gbɛ ní hiɛaŋkwɛmɔ bɛ mli nɔ lɛ he hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Ani Mose Mla lɛ ji mla gbɛjianɔtoo ní yɔɔ kpɛŋŋ, ní mɔbɔnalɛ bɛ mli? Dabi kwraa! Akɛ mumɔ tsirɛ Maŋtsɛ David ni eŋma akɛ: “Yehowa mla lɛ hi kɛwula shi.” (Lala 19:8) Taakɛ ele jogbaŋŋ lɛ, Mla lɛ wo mɔbɔnalɛ kɛ hiɛaŋ ní akwɛɛɛ yɛ saneyeli mli lɛ he hewalɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ efee enɛ yɛ?

14 Yɛ shikpɔji komɛi anɔ ŋmɛnɛ lɛ, etamɔ nɔ ni mla lɛ jieɔ mlihilɛ babaoo kpo etsɔɔ efɔŋfeelɔi lɛ, fe bɔ ni ejieɔ lɛ kpo yɛ mɛi ní afee amɛ efɔŋ lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, julɔi nyɛɔ amɛyeɔ be babaoo yɛ tsuŋwoo mli. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ekolɛ mɛi ní aju amɛnibii lɛ anine shɛko amɛnibii lɛ anɔ lolo, ni kɛlɛ, esa akɛ amɛwo too ní akɛmamɔ tsuŋwoohei kɛ nɔ ní akɛkwɛɔ nɛkɛ efɔŋfeelɔi nɛɛ. Yɛ blema Israel lɛ, abɛ tsuŋwoohei tamɔ bɔ ni wɔle ŋmɛnɛ lɛ. Ayɛ husui ní yɔɔ shiŋŋ, ní tsɔɔ bɔ ni esa akɛ toigbalamɔ ko mli awa aha. (5 Mose 25:1-3) Esa akɛ julɔ lɛ ato mɔ ni eyaju enii lɛ najiaŋ, yɛ nɔ ni eju lɛ gbɛfaŋ. Kɛfata he lɛ, esa akɛ julɔ lɛ awo nyɔmɔ kroko hu. Nyɔmɔ enyiɛ? Enyɛɔ etsakeɔ. Eyɛ faŋŋ akɛ, aha kojolɔi lɛ hegbɛ koni amɛŋmɛ saji otii babaoo, tamɔ eshafeelɔ lɛ heshwamɔ amɛkwɛ dã. No tsɔɔ nɔ hewɔ ní najiaŋtoo ní abiɔ kɛjɛɔ julɔ ko dɛŋ, taakɛ 3 Mose 6:1-7 lɛ tsɔɔ lɛ, baa shi kwraa fe nɔ ni atsɔɔ yɛ 2 Mose 22:7 lɛ.

15. Mla lɛ kwɛ koni akɛ mɔbɔnalɛ kɛ jalɛsaneyeli fɛɛ atsu nii yɛ mɔ ko ní egbe mɔ kroko yɛ oshara naa lɛ gbɛfaŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

15 Mla lɛ kɛ mɔbɔnalɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ jeee tɔmɔi lɛ fɛɛ ji nɔ ni ajeɔ gbɛ afeɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko gbe mɔ kroko yɛ oshara naa lɛ, ehe ehiaaa ní ekɛ wala ato wala najiaŋ kɛji efee nɔ ní ja gbɛ, kɛtsɔ foi ní eeejo kɛya abobaa maji ní egbɛ eshwã Israel fɛɛ lɛ ekome mli lɛ nɔ. Yɛ be mli ní kojolɔi lɛ ekwɛ sane lɛ mli sɛɛ lɛ, esa akɛ ehi abobaa maŋ lɛ mli kɛyashi be mli ní osɔfonukpa lɛ baagbo. No sɛɛ lɛ, eyɛ hegbɛ ní eyahiɔ he fɛɛ he ní esumɔɔ. Enɛ haa enáa ŋwɛi mɔbɔnalɛ he sɛɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, nɛkɛ mla nɛɛ maa bɔ ni adesa wala jara wa waa ha lɛ nɔ mi.​—4 Mose 15:30, 31; 35:12-​25.

16. Mla lɛ bu aŋkroaŋkroi ahegbɛi komɛi ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Mla lɛ bu aŋkroaŋkroi ahegbɛi hu he. Susumɔ bɔ ni ebu mɛi ní hiɛ mɛi krokomɛi nyɔmɔ lɛ ahe lɛ he okwɛ. Mla lɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ní aya nyɔmɔtsɛ lɛ shia ní ayashɔ̃ enii kɛ ekãa ákɛ awabatoo nɔ̃ kɛha shika ní efa lɛ. Shi moŋ, esa akɛ mɔ ni kɛ shika lɛ faa lɛ adamɔ agbó lɛ naa ní eha nyɔmɔtsɛ lɛ kɛ awabatoo nii lɛ abaha lɛ. Enɛ hewɔ lɛ aŋmɛɛɛ gbɛ ní ayatutua mɔ ko shia. Kɛji mɔ ni kɛ shika lɛ fa lɛ hé nyɔmɔtsɛ lɛ hebo akɛ awabatoo nɔ̃ lɛ, esa akɛ eku sɛɛ ekɛyaha lɛ dani hulu anyɔ shi, ejaakɛ ekã shi faŋŋ akɛ ehe baahia nyɔmɔtsɛ lɛ koni ehà kɛwɔ ní fɛ̃i akaye lɛ.—5 Mose 24:10-14.

17, 18. Yɛ tawuu saji agbɛfaŋ lɛ, esoro Israelbii lɛ yɛ jeŋmaji krokomɛi lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ?

17 Ato tawuu po he gbɛjianɔ yɛ Mla lɛ shishi. Nyɔŋmɔ webii baanyɛ awuu ta, jeee ní amɛkɛtsu hewalɛ loo kunimyeli he akɔnɔ ní amɛyɔɔ lɛ he nii, shi moŋ ní amɛkɛtsu nii akɛ Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔi yɛ “Yehowa tai” lɛ amli. (4 Mose 21:14) Yɛ shihilɛi pii amli lɛ, esa akɛ Israelbii lɛ aha maŋ lɛ hegbɛ ní amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha amɛ klɛŋklɛŋ dã. Kɛ́ maŋ lɛ kpoo hegbɛ lɛ, no lɛ Israel baanyɛ awo ehe ká—shi ebaafee nakai yɛ Nyɔŋmɔ mlai lɛ anaa. Ákɛ mɛi ní tamɔɔɔ asraafoi pii ní ehi shi yɛ yinɔsane be fɛɛ mli lɛ, aŋmɛɛɛ hii ni yɔɔ Israel asraafoi lɛ ateŋ lɛ gbɛ ní amɛto yei kabonaa loo ní amɛgbe gbɔmɛi kɛkɛ. Esa akɛ amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ nibii ní ebɔle maŋ lɛ he kɛkpe lɛ po, ní amɛkafolɔ henyɛlɔ lɛ tsei ní woɔ aduawai lɛ amɛshwie shi kɛkɛ. d Asraafoi krokomɛi bɛ naatsii ní tamɔ nɛkɛ shishi.—5 Mose 20:10-15, 19, 20; 21:10-13.

18 Ani ohe jɔ̃ɔ ohe akɛ ooonu akɛ atsɔseɔ gbekɛbii bibii po akɛ asraafoi, yɛ maji komɛi anɔ? Yɛ blema Israel lɛ, akɛ nuu ní yeko afii 20 fataaa asraafoi lɛ ahe kɔkɔɔkɔ. (4 Mose 1:2, 3) Ajieɔ nuu ní eda po lɛ kɛjɛɔ mli kɛji esheɔ gbeyei fe nine. Ahaa nuu ní ebote gbalashihilɛ mli ehee kwraa lɛ yeɔ ehe afi muu fɛɛ, bɔni afee ní ena akɛ afɔ́ gboshiniyelɔ aha lɛ dani ekɛ ehe awo sɔɔmɔ ní yɔɔ oshara waa tamɔ nɛkɛ mli. Yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, taakɛ Mla lɛ tsɔɔ mli lɛ, oblanyo ni ji wu lɛ baanyɛ aha eŋa hee lɛ “mii ashɛ ehe.”—5 Mose 20:5, 6, 8; 24:5.

19. Mɛɛ gbɛjianɔtoi fata Mla lɛ he kɛha yei, gbekɛbii, wekui, okulafoi, kɛ awusãi ahebuu?

19 Mla lɛ buɔ yei, gbekɛbii, kɛ wekui hu ahe, ni eto gbɛjianɔ kɛha amɛkwɛmɔ. Ekɛ famɔ haa fɔlɔi ní amɛsusu amɛbii lɛ ahe, ní amɛtsɔse amɛ yɛ mumɔŋ nibii amli be fɛɛ be. (5 Mose 6:6, 7) Eguɔ wekunyo ní akɛnáa bɔlɛ yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ lɛ fɛɛ, ni ekɛ gbele toigbalamɔ haa yɛ he. (3 Mose, yitso 18) Nakai nɔŋŋ hu eguɔ gbalafitemɔ, ní bei pii lɛ efiteɔ wekui, ní ekpataa amɛ shweshweeshwe shihilɛ kɛ bulɛ ní amɛyɔɔ lɛ hiɛ lɛ. Mla lɛ to gbɛjianɔ kɛha okulafoi kɛ awusãi akwɛmɔ, ni ekɛ wiemɔi ní mli wa waa guɔ niseniianii ní aaafee amɛ.—2 Mose 20:14; 22:22-24.

20, 21. (a) Mɛni hewɔ Mose Mla lɛ ŋmɛ yei pii kɛ shihilɛ gbɛ yɛ Israelbii lɛ ateŋ lɛ? (b) Yɛ gbalamlitsemɔ he sane lɛ mli lɛ, mɛni hewɔ Mla lɛ yɔɔ srɔto yɛ tɛ ní Yesu to ema shi ekoŋŋ yɛ sɛɛ mli lɛ he lɛ?

20 Shi kɛlɛ, yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baabi akɛ, ‘Mɛni hewɔ Mla lɛ ŋmɛ gbɛ ní akɛ yei pii ahi shi lɛ?’ (5 Mose 21:15-17) Esa akɛ wɔsusu nakai mlai lɛ ahe yɛ saji ní kɔɔ nakai beaŋ shihilɛ he lɛ anaa. Eka shi faŋŋ akɛ mɛi ní damɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ shishinumɔ kɛ kusumii anɔ amɛkojoɔ Mose Mla lɛ nuŋ shishi kɔkɔɔkɔ. (Abɛi 18:13) Tɛ ní Yehowa fo efɔ̃ shi kɛjɛ Eden tɔ̃ɔ lɛ, ha gbalashihilɛ fee ekomefeemɔ ní baahi wu kome kɛ ŋa kome teŋ daa. (1 Mose 2:18, 20-24) Shi, beni Yehowa kɛ Mla lɛ ha Israel lɛ, no mli lɛ nifeemɔi tamɔ yei pii ní akɛhiɔ shi lɛ ehe shi waa afii ohai abɔ. Yehowa le jogbaŋŋ akɛ ‘emaŋ ní kuɛŋ ti’ lɛ baaku kitai lɛ ateŋ klɛŋklɛŋ nii, tamɔ nɔ ni guɔ wɔŋjamɔ kwraa lɛ po mli yɛ be kɛ bei amli. (2 Mose 32:9) No hewɔ lɛ, ejɛ nilee mli ehalaaa nakai yinɔ lɛ akɛ be ní ekɛaafee tsakemɔ yɛ amɛgbalashihilɛ mli nifeemɔi lɛ fɛɛ mli. Shi, kaimɔ akɛ jeee Yehowa ji mɔ ni to yei pii kɛ shihilɛ lɛ shishi. Shi kɛlɛ, ekɛ Mose Mla lɛ tsu nii ni ekɛkudɔ yei pii kɛ shihilɛ lɛ yɛ ewebii ateŋ, koni ekɛtsĩ ekɛ nitsumɔ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ naa.

21 Nakai nɔŋŋ hu Mose Mla lɛ ŋmɛ nuu gbɛ ní eshwie eŋa yɛ saji srɔtoi babaoo ní hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ ahewɔ. (5 Mose 24:1-4) Yesu tsɛ́ enɛ akɛ hegbɛ ko ní Nyɔŋmɔ kɛha Yudafoi lɛ ‘yɛ amɛ tsuiwalɛ lɛ hewɔ.’ Shi kɛlɛ, nɛkɛ hegbɛi nɛɛ hi shi yɛ be kukuoo pɛ mli. Yesu saa eto shishijee tɛ ní Yehowa fo efɔ̃ shi kɛha gbalashihilɛ lɛ ema shi ekoŋŋ kɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ.—Mateo 19:8.

Mla lɛ Wo Suɔmɔ He Hewalɛ

22. Mose Mla lɛ wo suɔmɔ he hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ, ni abaajie enɛ kpo atsɔɔ namɛi?

22 Ani obaanyɛ osusu ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mla gbɛjianɔtoo ko ní woɔ suɔmɔ he hewalɛ lɛ he? Mose Mla lɛ wo suɔmɔ he hewalɛ kɛteke nɔ fɛɛ nɔ. Hɛɛ, yɛ Mose Wolo ni Ji Enumɔ lɛ pɛ mli lɛ, wiemɔ kɛha “suɔmɔ” lɛ jeɔ kpo fe shii 20 yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. “Suɔmɔ onaanyo, taakɛ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe lɛ” ji kita wulu fe fɛɛ ni ji enyɔ yɛ Mla lɛ fɛɛ mli. (3 Mose 19:18; Mateo 22:37-40) Esa akɛ Nyɔŋmɔ webii ajie suɔmɔ nɛɛ kpo, jeee kɛha amɛhe pɛ kɛkɛ, shi moŋ kɛha gbɔi ní ebahi amɛteŋ lɛ hu, ní amɛkai akɛ amɛ, Israelbii lɛ hu ehi mɛi komɛi ateŋ ákɛ gbɔi dã. Esa akɛ amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ ohiafoi kɛ mɛi ní naa amanehulu lɛ, ní amɛye amɛbua amɛ kɛ heloonaa nibii, ní amɛtsi amɛhe kɛjɛ amɛ jaramɔ shihilɛ lɛ ní amɛkɛaatsu nii kɛha amɛsɛɛnamɔ lɛ he. Akɛ famɔ ha amɛ ní amɛkɛ shia kooloi ní tereɔ jatsu lɛ po aye yɛ mlihilɛ kɛ musuŋtsɔlɛ mli.—2 Mose 23:6; 3 Mose 19:14, 33, 34; 5 Mose 22:4, 10; 24:17, 18.

23. Mɛni atsirɛ mɔ ni ŋma Lala 119 lɛ ni efee, ni mɛni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔɔfee?

23 Mɛɛ jeŋmaŋ kroko ajɔɔ amɛ kɛ mla gbɛjianɔtoo ní tamɔ nɛkɛ? Ebɛ naakpɛɛ akɛ lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Misumɔɔ omla lɛ akɛ nɔ ko!” Shi kɛlɛ, esuɔmɔ lɛ jeee henumɔ folo ko kɛkɛ. Etsirɛ lɛ ni etsu he nii, ejaakɛ ebɔ mɔdɛŋ waa akɛ ebaaye nakai mla lɛ nɔ ní ehi shi yɛ naa. Kɛfata he lɛ, etsá nɔ akɛ: “Jenamɔ fɛɛ lɛ [omla lɛ] he mijwɛŋɔ.” (Lala 119:11, 97) Hɛɛ, ehé be ni ekɛkase Yehowa mlai lɛ be fɛɛ be. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ beni efeɔ nakai lɛ, belɛ suɔmɔ ní eyɔɔ kɛha amɛ lɛ miiya hiɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, suɔmɔ ní eyɔɔ kɛha Mlawolɔ, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ hu miida. Yɛ be mli ní oyaa nɔ okaseɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ, eba akɛ bo hu obaatsi obɛŋkɛ Yehowa, mɔ ni ji Mlawolɔ Kpeteŋkpele kɛ jalɛsaneyeli Nyɔŋmɔ lɛ he kpaakpa.

a Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mlai ní biɔ ní afu adesa sɛbo, ní atsĩ helatsɛmɛi anaa yɛ he ko banee, ní mɔ fɛɛ mɔ ní taa gbonyo he lɛ aju ehe lɛ kɛ afii ohai abɔ nyiɛ wɔbei nɛɛ amli nilee hiɛ.—3 Mose 13:4-8; 4 Mose 19:11-13, 17-19; 5 Mose 23:13, 14.

b Yɛ be mli ni ayɔɔ tsui ní ato kɛha bɔlɛnamɔ nifeemɔi yɛ Kanaanbii asɔlemɔtsui amli lɛ, Mose Mla lɛ jaje akɛ mɛi ní yɔɔ shihilɛ ní he tseee mli lɛ nyɛŋ abote sɔlemɔwe lɛ po. Enɛ hewɔ lɛ, akɛni bɔlɛnamɔ haa be shɛɔ ní mɔ he tseee hewɔ lɛ, mla eŋmɛɛɛ gbɛ ní mɔ ko kɛ bɔlɛnamɔ afee jamɔ fã yɛ Yehowa we lɛ.

c Nitsɔɔmɔ ji yiŋtoo titri ní yɔɔ Mla lɛ sɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Encyclopaedia Judaica lɛ tsɔɔ mli akɛ Hebri wiemɔ kɛha “mla,” ni ji toh·rahʹ lɛ, shishi ji “nitsɔɔmɔ.”

d Mla lɛ bi yɛ faŋŋ mli akɛ: “Ani ŋã nɔ tso lɛ ji gbɔmɔ, ní obɔɔ nsara owoɔ ehe lɛ?” (5 Mose 20:19) Philo, ni ji Yudanyo woloŋlelɔ ko ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, tsĩ mla nɛɛ tã, ni etsɔɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ susuɔ akɛ “ejaaa gbɛ akɛ akɛ mlifu ní ateeɔ lɛ shi ashiɔ adesai lɛ aaasharãke nibii ní leee efɔji fɛɛ ní afeɔ lɛ ahe nɔ ko kwraa lɛ anɔ.”