Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 29

‘Wɔle Kristo Suɔmɔ Lɛ’

‘Wɔle Kristo Suɔmɔ Lɛ’

1-3. (a) Mɛni tsirɛ Yesu ni esumɔ akɛ etamɔ e-Tsɛ lɛ? (b) Mɛɛ Yesu suɔmɔ lɛ fãi komɛi wɔbaapɛi mli?

 ANI ona gbekɛ nuu fioo ko ni miibɔ mɔdɛŋ ni etamɔ etsɛ pɛŋ? Ekolɛ, binuu lɛ baakase bɔ ni etsɛ nyiɛɔ ehaa, bɔ ni ewieɔ ehaa, loo bɔ ni efeɔ enii ehaa. Yɛ be ni sa mli lɛ, ekolɛ, gbekɛ nuu lɛ baakase etsɛ lɛ jeŋba kɛ mumɔŋ sui kpakpai lɛ. Hɛɛ, suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ ni binuu ko naa ehaa etsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ tsirɛɔ gbekɛ nuu lɛ koni esumɔ ni etamɔ etsɛ lɛ.

2 Ni wekukpaa ni kã Yesu kɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ lɛ hu? Yesu kɛɛ yɛ be ko mli akɛ: “Misumɔɔ [Tsɛ, NW] lɛ.” (Yohane 14:31) Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ asumɔ Yehowa fe nɛkɛ Binuu nɛɛ, mɔ ni kɛ Tsɛ lɛ hi shi be kpalaŋŋ sɛɛ dani abɔ bɔɔ nii krokomɛi lɛ. Nakai suɔmɔ lɛ tsirɛ nɛkɛ Binuu ní etuu ehe eha nɛɛ koni esumɔ akɛ eeetamɔ e-Tsɛ lɛ.—Yohane 14:9.

3 Wɔsusu bɔ ni Yesu kase Yehowa hewalɛ, jalɛsaneyeli, kɛ nilee jogbaŋŋ lɛ he yɛ wolo nɛɛ mli yitsei ni tsɔ hiɛ lɛ amli. Shi, mɛɛ gbɛ nɔ Yesu jie e-Tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ kpo yɛ? Nyɛhaa wɔpɛia Yesu suɔmɔ lɛ fãi etɛ—ni ji ehe-kɛ-afɔleshaa mumɔ, emusuŋtsɔlɛ, kɛ bɔ ni esumɔɔ ni ekɛ sane ake lɛ mli wɔkwɛa.

“Mɔ ko Bɛ Suɔmɔ ni Da Fe Enɛ”

4. Yesu fee adesa he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ ni fe fɛɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Yesu fee he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni ekaaa efɔ shi. He-kɛ-afɔleshaa biɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi ahiamɔ nibii aye wɔnɔ lɛ hiɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu jie nakai suɔmɔ lɛ kpo yɛ? Lɛ diɛŋtsɛ etsɔɔ mli akɛ: “Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.” (Yohane 15:13) Yesu jɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala ni yeɔ emuu lɛ ha wɔ. No ji suɔmɔ kpojiemɔ ni fe fɛɛ ni adesa ko enyɛ efee. Shi Yesu jie he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo yɛ gbɛ̀i krokomɛi hu nɔ.

5. Mɛni hewɔ ŋwɛi ni Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ shi lɛ ji afɔleshaa ni suɔmɔ yɔɔ mli yɛ egbɛfaŋ lɛ?

5 Yɛ Nyɔŋmɔ Binuu koome lɛ shihilɛ dani ebatsɔ adesa lɛ mli lɛ, eyɛ hegbɛ kɛ gbɛhe ni nɔ kwɔ mli yɛ ŋwɛi. Ekɛ Yehowa kɛ mumɔŋ bɔɔ nii babaoo lɛ ná wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii mli ŋɔɔmɔ. Yɛ hegbɛi diɛŋtsɛ ni nɛkɛ Binuu ni asumɔɔ lɛ nɛɛ ná nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ‘ejie yɛ ehe efɔ̃ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ̃ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ.’ (Filipibii 2:7) Ejɛ esuɔmɔ mli ebahi adesai eshafeelɔi ateŋ yɛ jeŋ ni “kã mɔ fɔŋ lɛ mli” lɛ mli. (1 Yohane 5:19) Ani enɛ jeee afɔleshaa suɔmɔ yɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ gbɛfaŋ?

6, 7. (a) Yesu jie he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ? (b) Mɛɛ suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli he nɔkwɛmɔnɔ aŋma yɛ Yohane 19:25-27?

6 Yɛ Yesu shikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, ejie he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ kpo yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Efeee pɛsɛmkunya kwraa. Ekɛ ehe wo esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli aahu akɛ ekɛ ogbɔjɔ shihilɛi ni adesai le jogbaŋŋ lɛ shã afɔle. Ekɛɛ akɛ: “Osɔi yɛ bui, ni ŋwɛi loofɔji yɛ tsũi; shi gbɔmɔ bi lɛ bɛ he ni ekɛ eyitso tsɔleɔ.” (Mateo 8:20) Akɛni Yesu ji kapintɛfonyo ni he esa hewɔ lɛ, kulɛ ebaanyɛ ehe be ko ni ekɛma shia fɛfɛo eha ehe loo ekpɛ tsũ mli nibii fɛfɛji ni ehɔɔ bɔni afee ni ená shika babaoo. Shi ekɛ ehesaa lɛ tsuuu nii ni ekɛná heloonaa nii.

7 Áŋma Yesu he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni kanyaa mɔ diɛŋtsɛ lɛ afɔ̃ shi yɛ Yohane 19:25-27. Susumɔ nibii babaoo ni yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ kɛ tsui mli yɛ gbi shwane ni egbo lɛ mli lɛ he okwɛ. Beni epiŋɔ yɛ tso lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ eesusu ekaselɔi lɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ titri lɛ, emuuyeli mli ni eeehiɛ kɛ bɔ ni ebaajie e-Tsɛ lɛ gbɛi lɛ kpo lɛ he. Eji anɔkwale akɛ, adesai fɛɛ awɔsɛɛ shihilɛ kã enɔ! Ni kɛlɛ, beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, ejie mɔ hesusumɔ kpo etsɔɔ enyɛ, ni ji Maria, ni no beaŋ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ eji okulafo lɛ. Yesu kɛɛ bɔfo Yohane koni ekwɛ Maria tamɔ nɔ ni Maria ji Yohane diɛŋtsɛ nyɛ, ni no sɛɛ lɛ, bɔfo lɛ ŋɔ Maria kɛtee eshia. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu to gbɛjianɔ koni akwɛ enyɛ lɛ yɛ helooŋ kɛ mumɔŋ. Mɛɛ suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli kpojiemɔ nɛ!

“Emusuŋ Tsɔ̃ Lɛ”

8. Mɛni ji Hela wiemɔ ni Biblia lɛ kɛtsu nii ni ekɛtsɔɔ Yesu musuŋtsɔɔ lɛ mli lɛ shishi?

8 Taakɛ e-Tsɛ ji lɛ, Yesu musuŋ tsɔ̃ɔ lɛ. Ŋmalɛi lɛ wieɔ Yesu he akɛ mɔ ko ni sumɔɔ ni eye ebua mɛi ni ehao lɛ ejaakɛ emusuŋ tsɔ̃ɔ lɛ. Beni Biblia lɛ wieɔ Yesu musuŋtsɔlɛ lɛ he lɛ, ekɛ Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “emusuŋ tsɔ̃ lɛ” lɛ tsu nii. Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ: “Etsɔɔ . . . henumɔ ko ni kanyaa gbɔmɔ mligbɛ henumɔi diɛŋtsɛ lɛ mli. No ji wiemɔ ko ni mli wa yɛ Hela mli ni akɛtsɔɔ musuŋtsɔlɛ henumɔi.” Susumɔ shihilɛi komɛi ni ha musuŋtsɔlɛ ni mli wa tsirɛ Yesu ni ha efee nii lɛ he okwɛ.

9, 10. (a) Mɛɛ shihilɛi ha Yesu kɛ ebɔfoi lɛ tao he ko ni yɔɔ dioo lɛ? (b) Beni asafo lɛ gba Yesu naa yɛ ehejɔɔmɔhe lɛ, te efee enii eha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?

9 Nɔ ko tsirɛ lɛ koni etsu mumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Sane ni yɔɔ Marko 6:30-34 lɛ tsɔɔ nɔ titri ni tsirɛ Yesu koni ejie mɔbɔnalɛ kpo lɛ. Feemɔ shihilɛ lɛ he mfoniri okwɛ. Bɔfoi lɛ ená miishɛɛ, ejaakɛ amɛgbe shiɛmɔ he gbɛfaa kakadaŋŋ ko naa. Amɛku amɛsɛɛ kɛba Yesu ŋɔɔ, ni amɛbɔ lɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛna ni amɛnu lɛ he amaniɛ. Shi asafo babaoo ko bua amɛhe naa, ni ehaaa Yesu kɛ ebɔfoi lɛ aná be po ni amɛkɛye nii. Akɛni Yesu yɔseɔ nii be fɛɛ be hewɔ lɛ, ena akɛ etɔ bɔfoi lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ sɔŋŋ nyɛbaa ni wɔtea ŋa lɛ nɔ he ko banee, ni nyɛyajɔɔa nyɛhe fioo.” Amɛbote lɛlɛ mli, ni amɛtsɔ Galilea Ŋshɔ lɛ kooyigbɛ lɛ kɛtee he ko ni yɔɔ dioo. Shi asafo lɛ na akɛ amɛmiiya. Mɛi krokomɛi hu nu he. Mɛnɛɛmɛi fɛɛ jo foi kɛtsɔ kooyigbɛ ŋshɔ lɛ naa ni amɛyashɛ jɛmɛ dani lɛlɛ lɛ yashɛ shi!

10 Ani Yesu hao akɛ aagba enaa yɛ ehejɔɔmɔhe lɛ? Dabi kwraa! Emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ gbɔmɛi ni miishɛ akpei abɔ ni miimɛ lɛ ni ena amɛ lɛ hewɔ. Marko ŋma akɛ: “Ena mɛi babaoo, ni emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ, ejaakɛ amɛtamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ; ni ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.” Yesu na gbɔmɛi nɛɛ akɛ aŋkroaŋkroi ni mumɔŋ nibii ahe miihia amɛ. Amɛtamɔ tooi ni bɛ yelikɛbuamɔ ko ni amɛ́gbɛ amɛshwã, ni bɛ tookwɛlɔ ko ni baakudɔ amɛ loo ni baabu amɛhe. Yesu le akɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni amɛnaaa mɔbɔ, ni kulɛ esa akɛ amɛfee tookwɛlɔi ni kwɛɔ tooi lɛ anɔ lɛ ku amɛhiɛ amɛshwie amɛnɔ. (Yohane 7:47-49) Emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ gbɔmɛi lɛ ahewɔ, no hewɔ lɛ, eje shishi ni etsɔɔ amɛ saji ni kɔɔ “Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he.” (Luka 9:11) Kadimɔ akɛ Yesu musuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ gbɔmɛi lɛ ahe dani ena nɔ ni amɛbaafee yɛ nɔ ni ebaatsɔɔ amɛ lɛ he. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, jeee nii ni etsɔɔ asafo lɛ ji nɔ ni ha ejie mɔbɔnalɛ kpo lɛ, shi moŋ mɔbɔnalɛ ni eyɔɔ lɛ ji nɔ ni tsirɛ lɛ koni etsɔɔ nii.

“Ekpã enine mli eta ehe”

11, 12. (a) Te abu kpitiyelɔi aha tɛŋŋ yɛ Biblia beaŋ, shi te Yesu fee enii eha tɛŋŋ beni nuu ko ni ehe “eyi obɔ kɛ kpiti” lɛ ba eŋɔɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ta ni Yesu ta kpitiyelɔ lɛ he lɛ ná enɔ hewalɛ yɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ datrɛfonyo ko niiashikpamɔ ko tsɔɔ enɛ mli?

11 Nɔ ko tsirɛ lɛ koni efo piŋmɔ sɛɛ. Gbɔmɛi ni yɔɔ helai srɔtoi lɛ le akɛ Yesu yɛ musuŋtsɔlɛ, ni no hewɔ lɛ, egbala amɛ kɛbɛŋkɛ lɛ. Enɛ je kpo titri yɛ be mli ni asafo ko nyiɛ Yesu sɛɛ ni nuu ko ni ehe “eyi obɔ kɛ kpiti” lɛ ba eŋɔɔ lɛ. (Luka 5:12) Yɛ Biblia beaŋ lɛ, atsiɔ kpitiyelɔi anaa yɛ he ko banee bɔni afee ni abu mɛi krokomɛi ahe ni ekatsɛŋe amɛ. (4 Mose 5: 1-4) Shi kɛlɛ, yɛ naagbee lɛ, rabifoi ni ji hiɛnyiɛlɔi lɛ jie susumɔ ni henumɔ bɛ mli kpo yɛ kpiti he, ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ amɛmlai ni nyɛɔ mɔ nɔ ha. a Ni kɛlɛ, kadimɔ bɔ ni Yesu fee enii eha yɛ kpitiyelɔ lɛ he: “Ni kpitiyelɔ ko ba eŋɔɔ batutɔ lɛ ni ekula ehiɛ ekɛɛ: Kɛji oosumɔ lɛ, ooonyɛ oha mihe atse. Ni Yesu musuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ ehewɔ, ni ekpã enine mli eta ehe, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Miisumɔ, ohe atse! Ni beni ekɛɛ nakai lɛ, amrɔ lɛ kpiti lɛ tã yɛ ehe.” (Marko 1:40-42) Yesu le akɛ mla eŋmɛɛɛ gbɛ akɛ kpitiyelɔ lɛ po hiɔ jɛmɛ. Ni kɛlɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni Yesu aaashwie lɛ lɛ, emusuŋ tsɔ̃ lɛ aahu akɛ E-fee nɔ ko ni tamɔ nɔ ni nyɛŋ aba mli. Yesu kɛ enine ta ehe!

12 Ani obaanyɛ osusu nɔ ni nakai hetaa lɛ tsɔɔ kɛha kpitiyelɔ lɛ? Kɛ́ wɔɔtsɔɔ mli lɛ, susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ. Dr. Paul Brand, ni ji datrɛfonyo ni he esa waa ni kwɛɔ kpitiyelɔi lɛ, gba kpitiyelɔ ko ni etsa lɛ yɛ India lɛ he sane. Beni datrɛfonyo lɛ kwɛɔ lɛ lɛ, ekɛ enine fɔ̃ kpitiyelɔ lɛ kɔŋ nɔ ni etsɔ enaajielɔ lɛ nɔ etsɔɔ tsofafeemɔ ni nuu lɛ baaná lɛ mli etsɔɔ lɛ. Amrɔ nɔŋŋ ni kpitiyelɔ lɛ bɔi yaafo. Datrɛfonyo lɛ bi akɛ: “Ani mikɛɛ nɔ ko ni ehiii?” Naajielɔ lɛ bi oblanyo lɛ yɛ emaŋ wiemɔ mli ni eha hetoo akɛ: “Ofainɛ dabi. Ekɛɛ eefo ejaakɛ okɛ onine efɔ̃ ekɔŋ nɔ. Kɛ jeee biɛ eba kulɛ, mɔ ko mɔ ko etako ehe pɛŋ afii babaoo nɛ.” Yɛ kpitiyelɔ ni ba Yesu ŋɔɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ, ehe ni eta lɛ hiɛ shishinumɔ kpele kɛha lɛ. Nɔ ni jɛ ehe ni eta shikome lɛ mli kɛba ji akɛ, hela ni ha ebafee mɔ ni akpoo lɛ lɛ tee!

13, 14. (a) Mɛɛ yarafeelɔi babaoo ko Yesu kɛkpe beni ebɛŋkɛɔ Nain maŋ lɛ mli lɛ, ni mɛni ha shihilɛ nɛɛ fee nɔ ni yɔɔ mɔbɔ lɛ? (b) Mɛni Yesu musuŋtsɔlɛ lɛ tsirɛ lɛ ni efee eha Nain okulafo lɛ?

13 Nɔ ko tsirɛ lɛ koni eha awerɛho alaaje. Mɛi krokomɛi awerɛho tsirɛ Yesu waa diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ sane ni yɔɔ Luka 7:11-15 lɛ he okwɛ. Enɛ ba mli yɛ Yesu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ teŋgbɛ beni ebɛŋkɛ Galilea maŋ ni ji Nain lɛ klotia lɛ naa lɛ. Beni Yesu bɛŋkɛɔ maŋ lɛ agbo lɛ naa lɛ, ekɛ yarafeelɔi babaoo ko kpe. Shihilɛ lɛ yɛ mɔbɔ waa. Oblanyo ko ni ji binuu koome pɛ lɛ egbo, ni okulafo ji nyɛ lɛ. Be ko ni eho lɛ, no mli lɛ ekolɛ efata nakai yarafeelɔi babaoo nɛɛ ahe—ni ji ewu yarafeemɔ. Amrɔ nɛɛ, eji ebinuu, mɔ ni ekolɛ lɛ pɛ ji mɔ ni kwɛɔ lɛ lɛ. Ekolɛ mɛi ni fata ehe lɛ baanyɛ afee yarafeelɔi krokomɛi ni miifo kɛ lalɔi ni miila yarafeemɔ lalai. (Yeremia 9:17, 18; Mateo 9:23) Shi kɛlɛ, Yesu kwɛ nyɛ ni werɛ eho ehe lɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ enyiɛ nɔ ni akɛtereɔ gbonyo ni ebinuu lɛ gbonyo lɛ kã nɔ lɛ masɛi lɛ gãa.

14 Yesu ‘musuŋ tsɔ̃ lɛ’ yɛ nyɛ ni agbo yɛ enɔ lɛ hewɔ. Ekɛ nɔmimaa gbee ko kɛɛ yoo lɛ akɛ: “Kaafó.” Afɔɔɔ nine atsɛɛɛ lɛ, shi ebɛŋkɛ adeka ni gbonyo lɛ kã mli lɛ, ni eta he. Mɛi ni tere gbonyo lɛ—ní ekolɛ asafo ni eshwɛ lɛ fata he lɛ—wa damɔ shi. Yesu kɛ gbee walɛ wie etsɔɔ gbɔmɔtso ni wala bɛ mli lɛ akɛ: “Oblanyo, miikɛɛo akɛ: Tee shi!” Mɛni ba yɛ no sɛɛ? “Mɔ ni egbo lɛ te shi etá shi, ni ebɔi wiemɔ” tamɔ nɔ ni ehiɛ etsɛ̃ kɛjɛ wɔ ni tsii ko mli! Kɛkɛ ni wiemɔ ko ni kanyaa mɔ waa ko nyiɛ sɛɛ, akɛ: “Ni [Yesu] eŋɔ lɛ eha enyɛ.”

15. (a) Biblia mli saji ni kɔɔ Yesu musuŋ ni tsɔ̃ lɛ lɛ he lɛ tsɔɔ mɛɛ tsakpaa ni kã musuŋtsɔlɛ kɛ nifeemɔ teŋ? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yesu yɛ enɛ gbɛfaŋ?

15 Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ saji nɛɛ amli? Kadimɔ tsakpaa ni kã musuŋtsɔlɛ kɛ nifeemɔ teŋ lɛ mli yɛ sane lɛ eko fɛɛ eko mli. Kɛ́ Yesu na mɛi krokomɛi ashihilɛ lɛ, esumɔɔ ni eye ebua amɛ be fɛɛ be, ni musuŋtsɔlɛ ni eyɔɔ kɛha amɛ lɛ tsirɛɔ lɛ koni etsu shihilɛ lɛ he nii. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ? Ákɛ Kristofoi lɛ, sɔ̃ kã wɔnɔ akɛ wɔshiɛ sanekpakpa lɛ ni wɔfee kaselɔi. Klɛŋklɛŋ lɛ, suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsirɛɔ wɔ. Shi, nyɛhaa wɔkaia akɛ, enɛ hu biɔ musuŋtsɔlɛ. Kɛ́ wɔnu nii ahe wɔha mɛi taakɛ Yesu fee lɛ, wɔtsui baatsirɛ wɔ koni wɔgba amɛ sanekpakpa lɛ. (Mateo 22:37-39) Ni musuŋtsɔlɛ kpo ni wɔɔjie wɔtsɔɔ nanemɛi heyelilɔi ni naa nɔ loo yeɔ awerɛho lɛ, no hu? Wɔnyɛŋ wɔtsa mɛi ahelai loo wɔtee gbohii ashi yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ. Shi kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔjie musuŋtsɔlɛ kpo kɛtsɔ klɛŋklɛŋ lɛ, hegbɛ ni wɔɔŋɔ ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ahe, loo yelikɛbuamɔ ni he hiaa ni wɔkɛaaha amɛ lɛ nɔ.—Efesobii 4:32.

“Ataa, Ŋɔɔfa Amɛ”

16. Suɔmɔ mli ni Yesu jɛ koni ekɛ sane ake lɛ fee faŋŋ beni eyɔɔ piŋmɔ tso lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Yesu jie e-Tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ kpo jogbaŋŋ yɛ gbɛ kroko ni he hiaa nɔ—‘eŋɔfaa mra.’ (Lala 86:5) Nɛkɛ suɔmɔ mli ni ajɛɔ nɛɛ fee faŋŋ yɛ be mli ni eyɔɔ sɛŋmɔtso lɛ nɔ po. Yɛ be mli ni anyɛ Yesu nɔ awo gbele ni yɔɔ hiɛgbele mli lɛ sɛɛ, ni akala plɛkoobii awo eniji kɛ enaji amli lɛ, mɛni he ewie? Ani ekɛɛ ni Yehowa agbala mɛi ni gbe lɛ lɛ atoi? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, nɔ ni fata Yesu naagbee wiemɔi lɛ ahe ji: “Ataa, ŋɔɔfa amɛ; shi amɛleee nɔ ni amɛfeɔ.”—Luka 23:34. b

17-19. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu jie lɛ kpo yɛ akɛ ekɛ bɔfo Petro he eke lɛ yɛ kwamɔ ni ekwa lɛ shii etɛ lɛ hewɔ?

17 Ekolɛ abaanyɛ ana Yesu eshaifaa he nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsirɛɔ mɔ fe fɛɛ lɛ yɛ gbɛ ni ekɛ bɔfo Petro ye ha lɛ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Petro sumɔɔ Yesu waa. Yɛ Nisan 14, yɛ Yesu shihilɛ lɛ mli naagbee gbɛkɛ lɛ, Petro kɛɛ lɛ akɛ: “Nuntsɔ, misaa mihe mito ní kɛ tsuŋ oo, gbele mli oo, ni mikɛo aaatee.” Ni kɛlɛ, yɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi asɛɛ lɛ, Petro kɛɛ shii etɛ akɛ eleee Yesu! Biblia lɛ gbaa nɔ ni ba yɛ be mli ni Petro kwa lɛ nɔ ni ji shii etɛ nɔ lɛ, akɛ: “Nuntsɔ lɛ tsɔ ehe, ni ekwɛ Petro.” Akɛni esha ni Petro efee lɛ tsii yɛ enɔ hewɔ lɛ, ‘eje kpo ni eyafo aahu.’ Beni Yesu gbo nakai gbi lɛ, ekolɛ bɔfo lɛ susu akɛ, ‘Ani mi-Nuntsɔ lɛ kɛfa mi?’—Luka 22:33, 61, 62.

18 Ehe ehiaaa ni Petro kɛ be kakadaŋŋ amɛ nakai hetoo lɛ. Atée Yesu shi yɛ Nisan 16 leebi mli, ni eka shi faŋŋ akɛ, yɛ nakai be lɛ nɔŋŋ mli lɛ, eyasara Petro. (Luka 24:34; 1 Korintobii 15:4-8) Mɛni hewɔ Yesu gbala jwɛŋmɔ krɛdɛɛ ko kɛtee bɔfo ni kɛ ekãa kwa Lɛ lɛ nɔ lɛ? Ekolɛ, Yesu miisumɔ ni ema nɔ mi eha Petro ni eshwa ehe lɛ akɛ e-Nuntsɔ lɛ sumɔɔ lɛ lolo ni ebuɔ lɛ akɛ ejara wa waa. Shi Yesu fee babaoo po fe ní eeema nɔ mi eha Petro kɛkɛ.

19 Be ko sɛɛ lɛ, Yesu jie ehe kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ naa. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, Yesu bi Petro (mɔ ni kwa e-Nuntsɔ lɛ shii etɛ lɛ) saji etɛ, kɛji Petro yɛ suɔmɔ kɛha lɛ lɛ. Yɛ nɔ ni ji etɛ lɛ sɛɛ lɛ, Petro ha hetoo akɛ: “Nuntsɔ, ole nii fiaa, ole akɛ miidɔ ohe.” Eji anɔkwale akɛ, Yesu, ní baanyɛ ale nɔ ni yɔɔ tsuii amli lɛ le suɔmɔ kɛ hedɔɔ ni Petro yɔɔ kɛha lɛ lɛ. Ni kɛlɛ, Yesu ha Petro hegbɛ koni ekɛma esuɔmɔ lɛ nɔ mi. Kɛfata enɛ he lɛ, Yesu kɛ nitsumɔ wo Petro dɛŋ koni ‘elɛ’ ni ‘ekwɛ’ ‘E-toobii lɛ.’ (Yohane 21:15-17) Mra mli lɛ, Petro nine eshɛ nitsumɔ nɔ akɛ eshiɛ. (Luka 5:10) Shi amrɔ nɛɛ, yɛ hekɛnɔfɔɔ nifeemɔ ko ni sa kadimɔ waa lɛ mli lɛ, Yesu kɛ sɔ̃i krokomɛi ni tsii fata he eha lɛ—koni ekwɛ mɛi ni baaba ni amɛbafee Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ. Enɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, Yesu kɛ nitsumɔ ko ni abuɔ waa yɛ kaselɔi lɛ anitsumɔ lɛ mli lɛ ha Petro. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:1-41) Kwɛ bɔ ni Petro mii baashɛ ehe aha akɛ eeele akɛ Yesu kɛ ehe eke lɛ, ni eheɔ lɛ eyeɔ lolo!

Ani ‘Ole Kristo Suɔmɔ’ Lɛ?

20, 21. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔnyɛ ‘wɔle Kristo suɔmɔ’ lɛ kɛmɔ shi lɛ?

20 Eji anɔkwale akɛ, Yehowa Wiemɔ lɛ tsɔɔ Kristo suɔmɔ lɛ mli jogbaŋŋ. Shi, te esa akɛ wɔhere Yesu suɔmɔ lɛ nɔ wɔha tɛŋŋ? Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni ‘wɔle Kristo suɔmɔ ni tá nilee fɛɛ nɔ lɛ, koni Nyɔŋmɔ obɔyimɔ lɛ ayimɔ wɔ fɛɛ obɔ.’ (Efesobii 3:19) Taakɛ wɔna lɛ, Sanekpakpa lɛ mli saji ni kɔɔ Yesu shihilɛ kɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ tsɔɔ wɔ nibii babaoo yɛ Kristo suɔmɔ lɛ he. Shi kɛlɛ, le ni ‘wɔɔle Kristo suɔmɔ’ lɛ kɛmɔ shi lɛ biɔ babaoo fe kasemɔ ni wɔɔkase nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ ehe lɛ kɛkɛ.

21 Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “nyɛle” lɛ shishi ji ni ale “gbɛ ko kɛtsɔ niiashikpamɔi anɔ.” Kɛ́ wɔjie suɔmɔ kpo yɛ gbɛ ni Yesu fee lɛ lɛ nɔ—ni wɔkɛ wɔhe ha mɛi krokomɛi ni pɛsɛmkunya bɛ mli, ni wɔjɛ musuŋtsɔlɛ mli wɔtsu amɛhiamɔ nii ahe nii, ni wɔkɛ amɛhe ke amɛ kɛjɛ wɔtsuii amli lɛ—no lɛ wɔbaanyɛ wɔnu ehenumɔi lɛ ashishi jogbaŋŋ. Kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔbaatsɔ niiashikpamɔ nɔ koni wɔle “Kristo suɔmɔ ni tá nilee fɛɛ nɔ lɛ.” Ni nyɛkahaa wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ, babaoo ni wɔtsɔmɔɔ tamɔ Kristo lɛ, babaoo ni wɔbɛŋkɛɔ mɔ ni Yesu kase lɛ jogbaŋŋ, ni ji wɔsuɔmɔ Nyɔŋmɔ, Yehowa lɛ he gbagbalii ji no.

a Rabifoi amlai lɛ tsɔɔ akɛ esaaa akɛ mɔ ko bɛŋkɛɔ kpitiyelɔ ni ekɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ feɔ ninetalɔi ejwɛ (aaafee mitai 1.8). Shi kɛ́ kɔɔyɔɔ miitswa lɛ, esa akɛ kpitiyelɔ lɛ kɛ lɛ teŋ jɛkɛmɔ afee ninetalɔi 100 (aaafee mitai 45). Midrash Rabbah lɛ gbaa wɔ rabi ko ni tee ehe kɛjɛ kpitiyelɔi komɛi ahe kɛ mɔ kroko hu ni tswia kpitiyelɔi tɛi koni ekɛshwie amɛ kɛya lɛ he sane. No hewɔ lɛ, kpitiyelɔi le piŋmɔ ni yɔɔ kpoomɔ ni akpooɔ mɔ kɛ henumɔ ni yɔɔ nyɛ̃ ni anyɛ̃ɔ mɔ, ni asumɔɔɔ mɔ lɛ mli.

b Ájie Luka 23:34 lɛ klɛŋklɛŋ fã lɛ kɛjɛ blema niŋmaai komɛi amli. Shi kɛlɛ, akɛni anaa nɛkɛ wiemɔi nɛɛ yɛ niŋmaai krokomɛi ni yɔɔ hegbɛ lɛ amli hewɔ lɛ, akɛfata New World Translation kɛ shishitsɔɔmɔi babaoo he. Eka shi faŋŋ akɛ, no mli lɛ Yesu kɛ Roma asraafoi ni sɛŋ lɛ lɛ miiwie. No mli lɛ amɛleee nɔ ni amɛfeɔ lɛ, ni amɛleee mɔ ni Yesu ji diɛŋtsɛ. Eji anɔkwale akɛ jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ní wo nakai mɔgbee lɛ mli hewalɛ lɛ sa fɔbuu kojomɔ waa, ejaakɛ amɛhiɛ kã he ni amɛje gbɛ amɛfee nakai yɛ hetsɛ̃ hewɔ. Anyɛŋ akɛ amɛteŋ mɛi babaoo he eshai ake amɛ.—Yohane 11:45-53.