Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 1

‘Naa! Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ Nɛ’

‘Naa! Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ Nɛ’

1, 2. (a) Mɛɛ saji obaasumɔ ní obi Nyɔŋmɔ? (b) Mɛni Mose bi Nyɔŋmɔ?

 ANI obaanyɛ ofee ohe mfoniri ní okɛ Nyɔŋmɔ miigba sane? Enɛ he susumɔ po kɛkɛ teeɔ gbeyeishemɔ shi—jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ ní ekɛ bo miiwie! Klɛŋklɛŋ lɛ oshashao shi fioo, shi kɛlɛ omia ohiɛ ni ojie naa. Ebo toi, ni ehere nɔ, ni eha onu he po akɛ obaanyɛ obi lɛ sane fɛɛ sane ní osumɔɔ. Agbɛnɛ, mɛɛ sane obaabi?

2 Jeeŋmɔ be ko ní eho lɛ, nuu ko yaje shihilɛ ko ní tamɔ nɛkɛ pɛpɛɛpɛ mli. Egbɛi ji Mose. Shi kɛlɛ, ekolɛ sane ní ehala akɛ ebaabi Nyɔŋmɔ lɛ baaha onaa akpɛ ohe. Ebiii sane ní kɔɔ lɛ diɛŋtsɛ, ewɔsɛɛ be, loo amanehulu ní adesa naa lɛ he. Shi moŋ, ebi Nyɔŋmɔ gbɛi. Ekolɛ enɛ baafee ohiɛ yaa fioo, ejaakɛ Mose le Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ momo. No hewɔ lɛ, ekolɛ esanebimɔ lɛ hiɛ shishinumɔ ní mli kwɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, no ji sanebimɔ ní he hiaa fe fɛɛ ní Mose baanyɛ abi. Hetoo lɛ saa wɔ fɛɛ wɔhe. Ebaanyɛ eye ebua bo ní ofee nɔ ko ní he hiaa waa kɛha Nyɔŋmɔ bɛŋkɛmɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ha wɔsusu nakai sanegbaa ní sa kadimɔ waa lɛ he wɔkwɛ.

3, 4. Mɛɛ nibii ba ni eha Mose kɛ Nyɔŋmɔ gba sane lɛ, ni mɛni ji sane oti ní he hiaa waa yɛ nakai sanegbaa lɛ mli?

3 No mli lɛ Mose eye afii 80. Eyaye afii nyɔŋmai ejwɛ yɛ nomŋɔɔ mli ní efataaa emaŋbii, ni ji Israelbii ní no mli lɛ amɛji nyɔji yɛ Mizraim lɛ ahe. Gbi ko beni ekɛ eshaanuu tooi etee niyeli lɛ, ena naakpɛɛ okadi ko. La eje yɛ ŋmeitso ko mli, shi ŋmeitso lɛ eshãaa. Etee nɔ etso aahu, tamɔ okaditoo kane loo la ní miitso yɛ gɔŋ lɛ masɛi. Mose tsi ebɛŋkɛ koni ekwɛ nɔ ni ji. Kwɛ bɔ ni enaa baakpɛ ehe eha beni gbee ko kɛ lɛ wie kɛjɛ la lɛ teŋ tuuntu lɛ! Kɛkɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔ enaawielɔ ni ji ŋwɛibɔfo ko nɔ ekɛ Mose gba sane kakadaŋŋ. Ni taakɛ ekolɛ ole lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ nitsumɔ wo Mose ní shashaoɔ shi lɛ dɛŋ akɛ eshi eshihilɛ ni toiŋjɔlɛ yɔɔ mli lɛ mli ní eku esɛɛ kɛya Mizraim ní eyakpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli.—2 Mose 3:1-12.

4 Nakai beaŋ lɛ, kulɛ Mose baanyɛ abi Nyɔŋmɔ sane fɛɛ sane ní esumɔɔ. Shi kɛlɛ, kadimɔ sane ní ehala akɛ eeebi lɛ, akɛ: “Naa, mi lɛ, kɛ́ mitee Israelbii lɛ aŋɔɔ, ni mikɛɛ amɛ akɛ: Nyɛtsɛmɛi a-Nyɔŋmɔ lɛ tsu mi nyɛŋɔɔ nɛɛ, ni amɛaabi mi akɛ: Te egbɛiŋ? lɛ, te mikɛɛ amɛ tɛŋŋ?”—2 Mose 3:13.

5, 6. (a) Mɛɛ anɔkwale ko ní mli ka shi faŋŋ, ní he hiaa hu Mose sanebimɔ lɛ tsɔɔ wɔ? (b) Mɛɛ nii ní yɔɔ nyaŋemɔ afee yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ he? (d) Mɛni hewɔ ehe hiaa waa akɛ Nyɔŋmɔ ajie egbɛi diɛŋtsɛ kpo etsɔɔ adesai lɛ?

5 Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, nakai sanebimɔ lɛ tsɔɔ wɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ gbɛi. Esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔfɔ̃ɔ anɔkwale ní mli ka shi faŋŋ nɛɛ nɔ. Ni kɛlɛ, mɛi pii feɔ nakai. Ájie Nyɔŋmɔ gbɛi diɛŋtsɛ kɛjɛ Biblia shishitsɔɔmɔi pii amli ni akɛ sabalai tamɔ “Nuntsɔ” kɛ “Nyɔŋmɔ” eye najiaŋ. Enɛ ji nibii ní yɔɔ dɔlɛ kɛ nyaŋemɔ fe fɛɛ ní afee yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ mli yiŋtoi ahewɔ lɛ ateŋ ekome. Ejaakɛ kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, kɛ́ okɛ mɔ ko kpe lɛ, mɛni ji klɛŋklɛŋ nii ní ofeɔ? Ani obiii lɛ egbɛi? Nakai eji yɛ Nyɔŋmɔ ní wɔɔle lɛ lɛ hu gbɛfaŋ. Ejeee mɔ ko ní bɛ gbɛi, ní etsi ehe banee, ní anyɛɛɛ ale lɛ loo anu lɛ shishi. Eyɛ mli akɛ anaaa lɛ moŋ, shi eji mɔ diɛŋtsɛ, ni eyɛ gbɛi—Yehowa.

6 Kɛfata he lɛ, beni Nyɔŋmɔ jie egbɛi diɛŋtsɛ kpo lɛ, etsɛɛɛ ni nɔ ko ní sa kadimɔ, ní yɔɔ miishɛɛ nyiɛ sɛɛ kɛba. Eefɔ̃ wɔ nine ní wɔbale lɛ. Eetao ní wɔhala nɔ ko kpakpa fe fɛɛ ní wɔbaanyɛ wɔhala yɛ wɔshihilɛ mli—ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ kpaakpa. Shi Yehowa efee nibii babaoo fe egbɛi kɛkɛ ní etsɔɔ wɔ. Etsɔɔ wɔ mɔ tuuntu ni eji.

Nyɔŋmɔ Gbɛi lɛ Shishinumɔ

7. (a) Te Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ shishi lɛ? (b) Mɛni Mose taoɔ ele diɛŋtsɛ beni ebi Nyɔŋmɔ E-gbɛi lɛ?

7 Yehowa hala lɛ diɛŋtsɛ egbɛi lɛ, nɔ ni hiɛ shishinumɔ ní he hiaa waa diɛŋtsɛ. Gbɛi “Yehowa” lɛ shishi ji “Ehaa Ebaa Mli.” Esoro lɛ kwraa yɛ je lɛŋ fɛɛ, ejaakɛ lɛ ebɔ nibii fɛɛ, ni ehaa eyiŋtoi fɛɛ baa mli. Sane nɛɛ haa mɔ naa kpɛɔ ehe waa. Shi ani Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hiɛ shishinumɔ kroko? Eka shi faŋŋ akɛ Mose miitao ní ele nibii babaoo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ele akɛ Yehowa ji Bɔlɔ lɛ, ni ele Nyɔŋmɔ gbɛi. Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ jeee gbɛi hee kɛha lɛ. Gbɔmɛi kɛtsu nii aahu afii ohai abɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Nyɔŋmɔ gbɛi ní Mose bi lɛ tsɔɔ akɛ eebi mɔ ni nakai gbɛi lɛ damɔ shi kɛha lɛ lɛ he sane. Enɛ tsɔɔ akɛ, eekɛɛ akɛ: ‘Mɛni manyɛ makɛɛ omaŋ Israel yɛ ohe ní baaha amɛná hemɔkɛyeli yɛ omli, ní baakɔne amɛyiŋ akɛ obaakpɔ̃ amɛ lɛɛlɛŋ?’

8, 9. (a) Te Yehowa ha Mose sanebimɔ lɛ hetoo tɛŋŋ, ni mɛni ejaaa yɛ bɔ ni bei pii lɛ atsɔɔ E-hetoo lɛ shishi ahaa lɛ he? (b) Mɛni ji wiemɔ “Mibatsɔ mɔ ni mibatsɔ” lɛ shishinumɔ?

8 Yɛ hetoohamɔ mli lɛ, Yehowa ha ana nɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ waa yɛ mɔ ni eji lɛ he, nɔ ko ni kɛ egbɛi lɛ shishinumɔ yɔɔ tsakpaa. Ekɛɛ Mose akɛ: “Mibatsɔ mɔ ni mibatsɔ.” (2 Mose 3:14, NW) Biblia shishitsɔɔmɔi pii kaneɔ yɛ kuku nɛɛ mli akɛ: “Mi ji mɔ ni mi ji.” Shi shishitsɔɔmɔi ni ja jogbaŋŋ lɛ tsɔɔ akɛ, jeee akɛ Nyɔŋmɔ miima nɔ mi kɛkɛ akɛ eyɛ shihilɛ mli. Shi moŋ, Yehowa miitsɔɔ Mose—kɛ wɔ fɛɛ hu—akɛ ‘ebaatsɔ,’ loo ehalaa akɛ ebaatsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa koni ekɛha E-shiwoi aba mli. J. B. Rotherham shishitsɔɔmɔ lɛ eŋma ŋmalɛ kuku nɛɛ faŋŋ akɛ: “Mibatsɔ nɔ fɛɛ nɔ ní misumɔɔ.” Biblia mli Hebri wiemɔ lɛ he woloŋlelɔ ko tsɔɔ wiemɔ kuku lɛ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ ní shihilɛ loo hiamɔ nii lɛ ji lɛ . . . , Nyɔŋmɔ ‘baatsɔ’ nakai hiamɔ nii lɛ naa tsabaa.”

9 Mɛni no tsɔɔ kɛha Israelbii lɛ? Nɔ̃ gbɛtsii nii ní amɛkɛaakpe lɛ kɔɔɔ he eko, ni jaramɔ shihilɛ ní amɛaana amɛhe yɛ mli lɛ hu kɔɔɔ he eko, Yehowa baatsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa koni ekɛjie amɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli ní ekɛ amɛ aba Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ nakai gbɛi lɛ ha amɛná hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli. Ebaanyɛ efee nakai nɔŋŋ kɛha wɔ ŋmɛnɛ. (Lala 9:11) Mɛni hewɔ?

10, 11. Yehowa gbɛi lɛ biɔ ní wɔsusu ehe akɛ eji Tsɛ ni tsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli, ní hi fe fɛɛ ní abaanyɛ asusu ehe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ.

10 Kɛ́ wɔɔfee he mfoniri lɛ: Fɔlɔi le bɔ ni esa akɛ amɛnyɛ amɛtsake amɛhe amɛwo shihilɛi srɔtoi amli yɛ amɛbii lɛ akwɛmɔ mli. Yɛ gbi kome pɛ mli lɛ, ekolɛ ehe baahia ní fɔlɔ lɛ atsu nii akɛ helatsɛ kwɛlɔ, nihoolɔ, tsɔɔlɔ, tsɔselɔ, kojolɔ, kɛ nitsumɔi krokomɛi babaoo. Mɛi pii nuɔ he akɛ gbɛnaa nii srɔtoi babaoo ní akpaa gbɛ akɛ amɛtsu he nii lɛ miihe aye amɛnɔ. Amɛkadiɔ hemɔkɛyeli ní amɛbii bibii lɛ náa yɛ amɛmli kɛmɔɔ shi, bɔ ni amɛyiŋ efeee amɛ kɔshikɔshi akɛ Ataa loo Awo baanyɛ aha piŋmɔ naa aba shi, amɛna saji fɛɛ anaa, amɛsaa shwɛmɔ nii ní efite, ní amɛha sanebimɔ fɛɛ sanebimɔ ní teɔ shi yɛ amɛjwɛŋmɔi ní taoɔ nibii ale be fɛɛ be lɛ amli lɛ fɛɛ hetoo lɛ. Fɔlɔi komɛi nuɔ he akɛ amɛnyɛŋ, ni bei komɛi po lɛ amɛnijiaŋ jeɔ wui yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɔjɔmɔi lɛ ahewɔ. Amɛnuɔ he akɛ amɛshɛɛɛ kwraa yɛ gbɛnaa nii nɛɛ ateŋ babaoo ahe nitsumɔ mli.

11 Yehowa hu ji fɔlɔ ní yɔɔ suɔmɔ. Ni kɛlɛ, yɛ lɛ diɛŋtsɛ emlai ní eye emuu lɛ ahe gbɛjianɔtoo mli lɛ, nɔ ko nɔ ko bɛ ní enyɛŋ etsɔ koni ekɛkwɛ ebii ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. No hewɔ lɛ egbɛi, Yehowa lɛ, biɔ ní wɔsusu ehe ákɛ Tsɛ ní hi fe fɛɛ ní abaanyɛ asusu ehe. (Yakobo 1:17) Etsɛɛɛ ni Mose kɛ Israelbii krokomɛi anɔkwafoi lɛ fɛɛ baná amɛle akɛ Yehowa hiɔ shi yɛ egbɛi lɛ kɛ gbeekpamɔ naa pɛpɛɛpɛ. Amɛkwɛ ni amɛnaa kpɛ amɛhe waa beni etsɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe Asraafoi a-Tatsɛ ní ayeee enɔ kunim, adebɔɔ mli nibii fɛɛ anɔ Nuntsɔ, Mlawolɔ, Kojolɔ, Nibii Afeemɔ He Ŋaalɔ, niyenii kɛ nu Halɔ, atadei kɛ tokotai a-Yibaalɔ ní mɔ ko kɛ lɛ yeee egbɔ—kɛ nibii babaoo lɛ.

12. Esoro subaŋ ní Farao jie lɛ kpo yɛ Yehowa he lɛ yɛ Mose nɔ̃ lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ eha ale lɛ diɛŋtsɛ egbɛi, eha ale nibii ni yɔɔ miishɛɛ ni haa anaa mɔ tuuntu ni eji, ni etsɔɔ hu akɛ nɔ ni ewieɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ji anɔkwale. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Nyɔŋmɔ miitao ní wɔle lɛ. Te wɔhereɔ nɔ wɔhaa tɛŋŋ? Mose miitao ní ele Nyɔŋmɔ. Nakai shwelɛ ní mli wa lɛ kudɔ Mose shihilɛ gbɛ, ni no ha etsi ebɛŋkɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ he kpaakpa. (4 Mose 12:6-8; Hebribii 11:27) Dɔlɛ sane ji akɛ, Mose yinɔbii lɛ ateŋ mɛi fioo pɛ ná nakai shwelɛ lɛ eko. Beni Mose tsĩ Yehowa gbɛi tã etsɔɔ Farao lɛ, Mizraim maŋtsɛ henɔwolɔ lɛ ha hetoo akɛ: “Namɔ ji Yehowa?” (2 Mose 5:2) Farao taooo ní ele Yehowa he saji babaoo. Shi moŋ, ekɛ hefɛoyeli tswa Israel Nyɔŋmɔ lɛ efɔ̃ afã akɛ mɔ ko ni he ehiaaa loo mɔ folo ko kɛkɛ. Nakai su lɛ egbɛ eshwã waa ŋmɛnɛ. Ehaa gbɔmɛi kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ anɔkwalei ní he hiaa fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome nɔ—Yehowa ji Nuntsɔ Maŋtsɛ.

Nuntsɔ Maŋtsɛ Yehowa

13, 14. (a) Mɛni hewɔ Yehowa yɔɔ sabalai babaoo yɛ Biblia lɛ mli lɛ, ni mɛni ji ekomɛi? (Kwɛmɔ akrabatsa niji  “Yehowa Sabalai lɛ Ekomɛi” lɛ.) (b) Mɛni hewɔ Yehowa pɛ sa akɛ atsɛɔ lɛ “Nuntsɔ Maŋtsɛ” lɛ?

13 Yehowa nyɛɔ etsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli aahu akɛ eyɛ sabalai pii ní akɛtsɛɔ lɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli yɛ gbɛ ní ja nɔ. Sabalai nɛɛ kɛ egbɛi diɛŋtsɛ lɛ eshiii mple; shi moŋ, amɛtsɔɔ wɔ nɔ ni egbɛi lɛ damɔ shi kɛha lɛ he saji babaoo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, atsɛɔ lɛ “Nuntsɔ Maŋtsɛ Yehowa.” (2 Samuel 7:22, NW) Nakai sabala ní nɔ kwɔ gojoo, ní jeɔ kpo shii ohai abɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ, haa wɔleɔ Yehowa gbɛhe. Lɛ pɛ ji mɔ ni yɔɔ hegbɛ akɛ efee jeŋ muu fɛɛ Nɔyelɔ. Susumɔ nɔ hewɔ lɛ he okwɛ.

14 Ákɛ Bɔlɔ lɛ, Yehowa yɛ srɔto kwraa. Kpojiemɔ 4:11 lɛ kɛɔ akɛ: “Nuntsɔ, bo ji mɔ ni sa akɛ oŋɔ anunyam kɛ agbojee kɛ hewalɛ lɛ, ejaakɛ bo obɔ nii fɛɛ, ni osuɔmɔ naa amɛyɔɔ ni abɔ amɛ.” Wiemɔi ní tsɔɔ agbojee nɛɛ esaaa bɔɔ nɔ kroko ko kwraa. Yehowa ji mɔ ni ha nɔ fɛɛ nɔ ní yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ ba shihilɛ mli! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa sa woo, hewalɛ, kɛ anunyam ní fata Nuntsɔ Maŋtsɛ kɛ nibii fɛɛ a-Bɔlɔ ní eji lɛ he lɛ.

15. Mɛni hewɔ atsɛɔ Yehowa akɛ “naanɔ Maŋtsɛ” lɛ?

15 Sabala kroko hu ní akɛtsuɔ nii kɛhaa Yehowa pɛ ji “naanɔ Maŋtsɛ.” (1 Timoteo 1:17; Kpojiemɔ 15:3, NW) Mɛni enɛ tsɔɔ? Ewa kɛha wɔjwɛŋmɔi ní husu yɔɔ he lɛ akɛ eeenu shishi, shi Yehowa ehi shi kɛjɛ naanɔ kɛmiiya naanɔ—ni ji be ní eho lɛ kɛ wɔsɛɛ be fɛɛ. Lala 90:2 lɛ kɛɔ akɛ: “Bo ji Mawu kɛjɛ naanɔ kɛyaa naanɔ.” No hewɔ lɛ Yehowa bɛ shishijee; ehi shi aahu yɛ bei fɛɛ mli. Atsɛɔ lɛ yɛ gbɛ ní ja nɔ akɛ “mɔ ni eye gbii pii”—ehi shi aahu kɛjɛ naanɔ dani mɔ fɛɛ mɔ loo nɔ fɛɛ nɔ ní yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli lɛ ba shihilɛ mli! (Daniel 7:9, 13, 22) Namɔ baanyɛ ate shi awo hegbɛ ní eyɔɔ akɛ efee Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ yɛ gbɛ ní ja nɔ?

16, 17. (a) Mɛni hewɔ wɔnyɛŋ wɔna Yehowa lɛ, ni mɛni hewɔ esaaa akɛ no feɔ wɔ naakpɛɛ lɛ? (b) Mɛɛ shishinumɔ naa Yehowa ji mɔ ko ní yɔɔ diɛŋtsɛ fe nɔ fɛɛ nɔ ní wɔnyɛɔ wɔnaa loo wɔtaa he lɛ?

16 Shi kɛlɛ, mɛi komɛi teɔ shi woɔ nakai hegbɛ lɛ, taakɛ Farao fee lɛ. Naagba lɛ fã ko ji akɛ, adesai ní yeee emuu lɛ kɛ amɛhe fɔ̃ɔ nii ní amɛnaa kɛ amɛhiŋmɛii lɛ anɔ tsɔ fe nine. Wɔnyɛŋ wɔna Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ. Eji mumɔŋ gbɔmɔ, ní adesai ahiŋmɛii enaaa lɛ. (Yohane 4:24) Kɛfata he lɛ, kɛji adesa ko ni ji heloo kɛ lá aaadamɔ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛ hiɛkpatamɔ baaba. Yehowa diɛŋtsɛ kɛɛ Mose akɛ: “Onyɛŋ mihiɛ ona; shi mɔ ko mɔ ko enaŋ mi, ní eyi aaaná wala.”—2 Mose 33:20; Yohane 1:18.

17 Esaaa akɛ no haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe. Mose ná hegbɛ ena Yehowa anunyam lɛ fã ko kɛkɛ, eka shi faŋŋ akɛ, kɛtsɔ enajiaŋdamɔlɔ ni ji ŋwɛibɔfo ko nɔ. Ni mɛni jɛ mli ba? Mose hiɛ ‘kpɛ́’ yɛ be kplaŋŋ ko mli yɛ sɛɛ mli. Israelbii lɛ she gbeyei po akɛ amɛaakwɛ Mose hiɛ tɛ̃ɛ. (2 Mose 33:21-23; 34:5-7, 29, 30) Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ adesa folo ko bɛ ní baanyɛ akwɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ yɛ enunyam lɛ fɛɛ mli! Ani enɛ tsɔɔ akɛ ejeee mɔ ko ní yɔɔ diɛŋtsɛ, akɛni ejeee nɔ ko ní wɔnyɛɔ wɔnaa ní wɔtaa he lɛ? Dabi, wɔkpɛlɛɔ nibii ní wɔnaaa lɛ anɔ amrɔ nɔŋŋ akɛ amɛyɛ diɛŋtsɛ—ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɔɔyɔɔ, redio hewalɛ, kɛ susumɔi nɛkɛ. Kɛfata he lɛ, Yehowa yɛ daa, ni be ní hoɔ kɛyaa, afii akpekpei akpei abɔ ní aleee lɛ po, esaaa ehe yɛ gbɛ ko nɔ! Yɛ nakai shishinumɔ naa lɛ, eji mɔ ko ní yɔɔ shihilɛ mli diɛŋtsɛ fe nɔ fɛɛ nɔ ní wɔnyɛɔ wɔtaa he loo wɔnaa, ejaakɛ nibii ní yɔɔ gbɔmɔtso ní anaa ní anyɛɔ ataa he lɛ gbɔɔ ni efiteɔ. (Mateo 6:19) Shi kɛlɛ, ani esa akɛ wɔsusu ehe akɛ hewalɛ ko ní bɛ faŋŋ, ní bɛ gbɔmɔtso loo Klɛŋklɛŋ Mɔ ni Ha Nɔ ko Ba kɛkɛ? Nyɛhaa wɔsusua he wɔkwɛa.

Nyɔŋmɔ ní Yɔɔ Su kɛ Baŋ

18. Mɛɛ ninaa aha Ezekiel na, ni “hiɛkalɔi ejwɛ” ní bɛŋkɛ Yehowa lɛ ahiɛi ejwɛ lɛ feɔ mɛni he mfoniri?

18 Eyɛ mli akɛ wɔnyɛɛɛ wɔna Nyɔŋmɔ moŋ, shi ŋmalɛi kukuji yɛ Biblia lɛ mli ní haa wɔnáa ŋwɛi diɛŋtsɛ he ninaai komɛi. Ezekiel wolo lɛ klɛŋklɛŋ yitso lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kome. Aha Ezekiel na Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ he ninaa, ni ena enɛ ákɛ ŋwɛi shwiili kpeteŋkpele ko. Nɔ ni yɔɔ fɛo waa titri ji gbɛ nɔ ni etsɔɔ bɔ ni mumɔŋ bɔɔ nii ní yɔɔ hewalɛ, ní ebɔle Yehowa he lɛ ji lɛ. (Ezekiel 1:4-10) Nɛkɛ “hiɛkalɔi ejwɛ” nɛɛ kɛ Yehowa yɛ wekukpaa ní bɛŋkɛ kpaakpa, ni bɔ ni amɛpuemɔ ji lɛ kɛɔ wɔ nɔ ko ní he hiaa yɛ Nyɔŋmɔ ní amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ he. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hiɛi ejwɛ—tsina, jata, okropɔŋ, kɛ gbɔmɔ hiɛ. Eka shi faŋŋ akɛ enɛ feɔ Yehowa su kɛ baŋ lɛ mli sui ejwɛ ní sa kadimɔ waa lɛ ahe mfoniri.—Kpojiemɔ 4:6-8, 10.

19. Mɛɛ su (a) tsina hiɛ? (b) jata hiɛ? (d) okropɔŋ hiɛ? (e) gbɔmɔ hiɛ lɛ damɔ shi kɛha?

19 Bei pii lɛ, akɛ tsina damɔɔ shi kɛhaa hewalɛ yɛ Biblia lɛ mli, ni eja gbɛ nakai hu ejaakɛ eji kooloo ko ní he wa waa diɛŋtsɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, bei pii lɛ, jata feɔ jalɛsaneyeli he mfoniri, ejaakɛ anɔkwa jalɛsaneyeli biɔ ekãa, ni ji su ní ale akɛ jata yɔɔ waa lɛ. Ale okropɔŋi jogbaŋŋ akɛ amɛnaa nii jogbaŋŋ, ni amɛnaa nibii bibii kwraa kɛjɛɔ shitooi abɔ. No hewɔ lɛ okropɔŋ hiɛ lɛ feɔ Nyɔŋmɔ nilee ní yaa shɔŋŋ lɛ he mfoniri. Ni gbɔmɔ hiɛ lɛ hu? Ojogbaŋŋ, gbɔmɔ, ní abɔ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ lɛ, yɛ srɔto kwraa yɛ enyɛmɔ ní ekɛjieɔ Nyɔŋmɔ su ní fe fɛɛ—ni ji suɔmɔ kpo lɛ gbɛfaŋ. (1 Mose 1:26) Amãa Yehowa su kɛ ebaŋ lɛ fãi srɔtoi—hewalɛ, jalɛsaneyeli, nilee, kɛ suɔmɔ—nɛɛ nɔ mi shii abɔ yɛ Ŋmalɛ lɛ mli aahu akɛ abaanyɛ atsɛ́ sui nɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ sui titrii fe fɛɛ.

20. Ani ehe miihia ní wɔhao wɔhe akɛ benɛ ekolɛ Yehowa su kɛ baŋ etsake, ni mɛni hewɔ ohaa hetoo nakai?

20 Ani esa akɛ wɔhao wɔhe akɛ benɛ ekolɛ Nyɔŋmɔ etsake yɛ afii akpei abɔ ní eho kɛjɛ be mli ní atsɔɔ bɔ ni eji yɛ Biblia lɛ mli lɛ mli? Dabi, Nyɔŋmɔ su kɛ baŋ lɛ tsakeee. Ekɛɔ wɔ akɛ: “Mi Yehowa lɛ, mitsakeee.” (Maleaki 3:6) Yɛ nɔ najiaŋ ní eeetsake be fɛɛ be kɛkɛ lɛ, Yehowa jieɔ ehe kpo akɛ eji Tsɛ ní hi kɛwula shi yɛ bɔ ni etsuɔ shihilɛ fɛɛ shihilɛ he nii ehaa lɛ mli. Ehaa esu kɛ baŋ lɛ fãi ni sa jogbaŋŋ fe fɛɛ lɛ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe. Yɛ sui ejwɛ lɛ ateŋ lɛ, amɛteŋ nɔ ni tá fɛɛ nɔ ji suɔmɔ. Ejeɔ kpo yɛ nɔ fɛɛ nɔ ní Nyɔŋmɔ feɔ lɛ mli. Ekɛ ehewalɛ, jalɛsaneyeli, kɛ nilee lɛ tsuɔ nii yɛ suɔmɔ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ wieɔ nɔ ko ní yɔɔ srɔto kwraa yɛ Nyɔŋmɔ kɛ nɛkɛ su nɛɛ he. Ekɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” (1 Yohane 4:8) Kadimɔ akɛ ekɛɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ, aloo ákɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ mɔ. Shi moŋ, ekɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ. Suɔmɔ, ni ji esu titri lɛ, kanyaa lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ní efeɔ lɛ mli.

‘Naa! Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ Nɛ’

21. Te wɔbaanu he wɔha tɛŋŋ beni wɔbanáa wɔleɔ Yehowa sui lɛ jogbaŋŋ lɛ?

21 Ani ona gbekɛ bibioo ko ní ekɛ enine miitsɔɔ etsɛ kɛmiitsɔɔ enanemɛi, ní no sɛɛ lɛ ekɛ miishɛɛ kɛ henɔwomɔ miikɛɛ akɛ, “Mipapa nɛ” dã? Nyɔŋmɔ jálɔi yɛ yiŋtoo kpakpa ní amɛaadamɔ nɔ amɛnu he nakai yɛ Yehowa he. Biblia lɛ egba efɔ̃ shi akɛ be ko baaba ní gbɔmɛi anɔkwafoi lɛ kɛ miishɛɛ baawie akɛ: ‘Naa! Wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ nɛ.’ (Yesaia 25:8, 9) Babaoo ní onáa Yehowa sui lɛ ahe shishinumɔ ní mli kwɔ lɛ, babaoo ni ooonu he akɛ oyɛ Tsɛ ní hi fe fɛɛ ní obaanyɛ oná.

22, 23. Te Biblia lɛ feɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ he mfoniri ehaa tɛŋŋ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ eetao ní wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ?

22 Nɛkɛ Tsɛ nɛɛ jeee mɔ ní bɛ henumɔ, mɔ ní jeee ehe sane ji nɔ ko, loo etsi ehe kwraa—yɛ nibii ni Nyɔŋmɔ jálɔi kɛ jeŋ nilelɔi komɛi ní yitsoŋ wa lɛ etsɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. Wɔnuŋ he akɛ wɔɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ní bɛ henumɔ kwraa ni tamɔ nɛkɛ, ni Biblia lɛ ewieee wɔ-ŋwɛi Tsɛ lɛ he yɛ nakai gbɛ nɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, etsɛɔ lɛ akɛ “miishɛɛ Nyɔŋmɔ.” (1 Timoteo 1:11NW) Eyɛ henumɔi, nɔ ni mli wa kɛ nɔ ni he jɔ fɛɛ. Kɛ́ ebɔɔ nii ní yɔɔ nilee lɛ ku gbɛtsɔɔmɔi ní ekɛhaa kɛha amɛhilɛ-kɛhamɔ lɛ amli lɛ, ‘edɔɔ lɛ yɛ etsui mli.’ (1 Mose 6:6; Lala 78:41) Shi kɛ́ wɔfee wɔnii yɛ nilee mli yɛ e-Wiemɔ lɛ naa lɛ, wɔhaa ‘etsui nyɔɔ emli.’—Abɛi 27:11.

23 Wɔ-Tsɛ lɛ miitao ní wɔbɛŋkɛ lɛ. E-Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ ‘kɛ́ wɔgbugbuu shi lɛ, wɔɔna lɛ, tsɛbelɛ ekɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ teŋ jɛkɛɛɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 17:27) Shi kɛlɛ, te aaafee tɛŋŋ ní eeenyɛ eba akɛ adesai foji kɛkɛ aaatsi abɛŋkɛ jeŋ muu fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ?