Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 20

“Nilelɔ Ji Lɛ yɛ Tsui Mli”—Kɛlɛ Ebaa Ehe Shi

“Nilelɔ Ji Lɛ yɛ Tsui Mli”—Kɛlɛ Ebaa Ehe Shi

1-3. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa baa ehe shi lɛ?

 TSƐ ko miitao etsɔɔ ebi fioo ko nikasemɔ ko ni he hiaa waa. Eeshwe waa ní eshɛ etsui he. Mɛɛ gbɛ esa akɛ etsɔ nɔ efee enɛ? Ani esa akɛ ekɛ hegbeyeiwoo atsɛ́ gbekɛ lɛ kɛbadamɔ ehiɛ ní ekɛ lɛ awie kɛ wiemɔ ni mli wa waa? Aloo ani esa akɛ ekoto shi ni ekɛ gbekɛ lɛ kwɔlɛ afee pɛpɛɛpɛ ni ekɛ lɛ awie yɛ mlihilɛ kɛ miishɛɛ mli? Eka shi faŋŋ akɛ, tsɛ ni hiɛ kã shi, ní baa ehe shi lɛ baahala gbɛ ni mlihilɛ yɔɔ mli lɛ.

2 Mɛɛ Tsɛ nɛkɛ Yehowa ji—henɔwolɔ loo heshibalɔ, yiwalɔ loo mɔ ni mli jɔ? Yehowa le nibii fɛɛ, ni ele nii fe mɔ fɛɛ mɔ. Shi, ani oyɔse akɛ nilee kɛ hiɛshikamɔ ni mɛi yɔɔ lɛ haaa amɛtsɔmɔ gbɔmɛi ni yɔɔ heshibaa doo? Taakɛ Biblia lɛ kɛɔ lɛ, “nilee haa mɔ wóɔ ehe nɔ.” (1 Korintobii 3:19; 8:1) Shi Yehowa, ni “nilelɔ ji lɛ yɛ tsui mli” lɛ, baa ehe shi hu. (Hiob 9:4) Enɛ etsɔɔɔ akɛ ebaa shi yɛ gbɛhe mli yɛ gbɛ ko nɔ, aloo ebɛ anunyam kɛ agbojee, shi moŋ ebɛ henɔwomɔ su ko kwraa. Mɛni hewɔ eyɔɔ nakai lɛ?

3 Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ. No hewɔ lɛ, henɔwomɔ, ni ji su ní buleɔ mɔ lɛ, eko bɛ emli kwraa. (Marko 7:20-22) Kɛfata he lɛ, kadimɔ nɔ ni gbalɔ Yeremia kɛɛ Yehowa lɛ, akɛ: “Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ osusuma [Yehowa diɛŋtsɛ] baakai ni ebaakula shi kwraa yɛ minɔ.” a (Yaafo 3:20) Bo diɛŋtsɛ susumɔ he okwɛ! Yehowa, ni ji jeŋ muu fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ lɛ, miisumɔ ni ‘ekula shi,’ loo eba shi kwraa kɛba Yeremia ŋɛlɛ nɔ, bɔni afee ni egbala ejwɛŋmɔ kɛba nakai adesai ni yeee emuu lɛ anɔ. (Lala 113:7) Hɛɛ, Yehowa baa ehe shi. Shi mɛni ji nɔ ni heshibaa ni Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ kpo lɛ tsɔɔ? Mɛɛ tsakpãa yɔɔ ekɛ nilee tɛŋ? Ni mɛni hewɔ ehe hiaa wɔ lɛ?

Gbɛ ni Yehowa Tsɔɔ nɔ Etsɔɔ akɛ Ebaa Ehe Shi

4, 5. (a) Mɛni ji heshibaa, ni te ajieɔ lɛ kpo ahaa tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ esaaa akɛ abuɔ lɛ akɛ etamɔ gbɔjɔmɔ loo gbeyeishemɔ pɛpɛɛpɛ lɛ? (b) Yehowa jie heshibaa kpo yɛ bɔ ni ekɛ David ye ha lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni te Yehowa heshibaa lɛ he hiaa kɛha wɔ tɛŋŋ?

4 Humifeemɔ ji heshibaa jwɛŋmɔ ni ayɔɔ, kɛ hewoo kɛ henɔwomɔ su ni abɛ kwraa. Akɛni humifeemɔ ji sui lɛ amligbɛ su hewɔ lɛ, ejeɔ kpo yɛ sui ni kadiɔ mɔ, tamɔ mlijɔlɛ, tsuishitoo, kɛ hiɛshikamɔ mli. (Galatabii 5:22, 23) Shi, esaaa ni abuɔ nɛkɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ sui nɛɛ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ amɛtsɔɔ gbɔjɔmɔ loo gbeyeishemɔ. Amɛjeee nɔ ni kɛ Yehowa jalɛ mlifu kɛ bɔ ni ekɛ hiɛkpatamɔ hewalɛ tsuɔ nii ehaa lɛ kpãaa gbee. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai kwraa lɛ, Yehowa tsɔɔ eheshibaa kɛ mlijɔlɛ lɛ nɔ ejieɔ ehewalɛ kpele, kɛ ehewalɛ ni ekɛyeɔ ehe nɔ yɛ gbɛ ni eye emuu nɔ lɛ kpo. (Yesaia 42:14) Mɛɛ tsakpãa yɔɔ heshibaa kɛ nilee teŋ? Wolo ko ni wieɔ Biblia mli saji ahe lɛ kɛɔ akɛ: “Yɛ naagbee lɛ, atsɔɔ heshibaa shishi . . . kɛ wiemɔi ni tsɔɔ mɔ ni efeee pɛsɛmkunya, ni eji nilee fɛɛ shishifãa ni he hiaa waa diɛŋtsɛ.” Belɛ, anɔkwa nilee pɛ nyɛŋ ahi shi ni heshibaa fataaa he. Te Yehowa heshibaa lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ tɛŋŋ?

Tsɛ ni ji nilelɔ lɛ kɛ ebii yeɔ yɛ heshibaa kɛ mlijɔlɛ mli

5 Maŋtsɛ David lá eha Yehowa akɛ: “Asaŋ okɛ oyiwalaheremɔ tsɛ̃ŋ lɛ eha mi, ni oninejurɔ hiɛ mimli, ni omlihilɛ lɛ eha mitsɔ agbo.” (Lala 18:36) Enɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa ba ehe shi kwraa bɔni afee ni enyɛ efee nii eha adesa folo kɛkɛ ní yeee emuu nɛɛ, koni ebu ehe ni eya nɔ ewaje lɛ daa gbi. David yɔse akɛ kɛji ebaanyɛ ená yiwalaheremɔ—ní yɛ naagbee lɛ, enine ashɛ agbojee ni nɔ kwɔ nɔ akɛ maŋtsɛ lɛ—no lɛ ebaaba lɛ nakai yɛ Yehowa suɔmɔ mli ni éjɛ akɛ eeeba E-he shi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ pɛ hewɔ. Lɛɛlɛŋ, eji Yehowa baaa ehe shi, ní eeejɛ esuɔmɔ mli eba shi kwraa bɔni afee ni ekɛ wɔ aye ákɛ Tsɛ ni yɔɔ mlihilɛ kɛ suɔmɔ kulɛ, wɔteŋ namɔ yɔɔ yiwalaheremɔ he hiɛnɔkamɔ ko?

6, 7. (a) Mɛni hewɔ Biblia lɛ ewieee Yehowa he kɔkɔɔkɔ akɛ eji humi lɛ? (b) Mɛɛ tsakpaa yɔɔ mlijɔlɛ kɛ nilee teŋ, ni namɔ efee nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ efɔ̃ shi yɛ enɛ gbɛfaŋ?

6 Esa akɛ wɔkadi akɛ srɔtofeemɔ yɛ heshibaa kɛ humifeemɔ mli. Humifeemɔ ji su kpakpa ko ni nɔ bɛ ni esa akɛ adesai anɔkwafoi fɛɛ ajie lɛ kpo. Taakɛ heshibaa ji lɛ, tsakpãa ko yɛ ekɛ nilee teŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Abɛi 11:2 lɛ kɛɔ akɛ: “Heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.” Shi, Biblia lɛ ewieee Yehowa he kɔkɔɔkɔ akɛ eji humi. Mɛni hewɔ? Kɛ́ akɛ humifeemɔ tsu nii yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, etsɔɔ bɔ ni mɔ ko hiɛ yɔɔ ehe nɔ yɛ egbɔjɔmɔi ahe yɛ gbɛ ni ja nɔ. Ofe lɛ bɛ gbɔjɔmɔi loo husui, ja husui ni lɛ diɛŋtsɛ efolɔɔ ehaa ehe yɛ lɛ diɛŋtsɛ ejalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ ahewɔ lɛ. (Marko 10:27; Tito 1:2) Kɛfata he lɛ, ákɛ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ, ebɛ mɔ ko mɔ ko shishi. No hewɔ lɛ su ni ji humifeemɔ lɛ kɔɔɔ Yehowa he yɛ gbɛ ko kwraa nɔ.

7 Shi kɛlɛ, Yehowa baa ehe shi ni emli jɔ. Etsɔɔ etsuji akɛ mlijɔlɛ he miihia waa kɛha anɔkwa nilee námɔ. E-Wiemɔ lɛ wieɔ “nilee kpoofeemɔ” he. b (Yakobo 3:13) Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yehowa fee efɔ̃ shi yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ he okwɛ.

Yehowa Jɛɔ Heshibaa Mli Ekɛ Nitsumɔ Woɔ Mɛi Adɛŋ ni Eboɔ Toi

8-10. (a) Mɛni hewɔ esa kadimɔ waa akɛ Yehowa sumɔɔ ni ekɛ nitsumɔ awo mɛi krokomɛi adɛŋ ni ebo amɛ toi lɛ? (b) Ofe lɛ kɛ eŋwɛibɔfoi eye yɛ heshibaa mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Yehowa heshibaa lɛ he odaseyeli ko ni yɔɔ miishɛɛ waa yɛ ni tsɔɔ suɔmɔ ni eyɔɔ akɛ ekɛ nitsumɔ aaawo mɔ dɛŋ ni ebo toi lɛ mli. Nakai po kɛkɛ ní efeɔ lɛ yɛ naakpɛɛ waa; yelikɛbuamɔ loo wiemɔ kɛ tsɔɔmɔ ko he ehiaaa Yehowa. (Yesaia 40:13, 14; Romabii 11:34, 35) Ni kɛlɛ, Biblia lɛ tsɔɔ wɔ shii abɔ akɛ Yehowa baa ehe shi yɛ nɛkɛ gbɛi anɔ.

9 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ sane ko ni sa kadimɔ waa, ni ba yɛ Abraham shihilɛ mli lɛ he okwɛ. Saralɔi etɛ komɛi ba Abraham ŋɔɔ, ni etsɛ́ amɛteŋ mɔ kome akɛ “Yehowa.” Saralɔi nɛɛ ji ŋwɛibɔfoi diɛŋtsɛ, shi amɛteŋ mɔ kome ba yɛ Yehowa gbɛi amli, ni efee nii yɛ E-gbɛi amli. Beni nakai ŋwɛibɔfo lɛ wie ni efee nɔ ko lɛ, etsɔɔ akɛ Yehowa ji mɔ ni wie ni efee nii lɛ. Yehowa tsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ ekɛɛ Abraham akɛ E-nu “Sodom kɛ Gomora bolɔmɔ” ni naa wa lɛ. Yehowa jaje akɛ: “Makpeleke shi matee agbɛnɛ, ní mayakwɛ akɛ, bɔ ni bolɔmɔ lɛ ba miŋɔɔ lɛ, amɛfee nakai kwraa lo; ni kɛ jeee nakai hu, ní male.” (1 Mose 18:3, 20, 21) Shi kɛlɛ, Yehowa shɛɛ sane lɛ etsɔɔɔ akɛ Ofe lɛ diɛŋtsɛ ‘baakpeleke shi’ ní ebakwɛ. Shi moŋ, etsu ŋwɛibɔfoi shikome ekoŋŋ koni amɛye enajiaŋ. (1 Mose 19:1) Mɛni hewɔ? Ani Yehowa ní naa nɔ fɛɛ nɔ lɛ diɛŋtsɛ nyɛɛɛ ‘ale’ shihilɛ diɛŋtsɛ ni yaa nɔ yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ ebaanyɛ ele. Shi yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa jɛ heshibaa mli ekɛ nitsumɔ lɛ ha nakai ŋwɛibɔfoi lɛ koni amɛyakwɛ bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ yɛ jɛmɛ ni amɛyasara Lot kɛ eweku lɛ yɛ Sodom.

10 Kɛfata he lɛ, Yehowa boɔ toi. Gbi ko lɛ, ebi eŋwɛibɔfoi lɛ ní amɛkɛ ŋaawoo aba, yɛ gbɛ̀i srɔtoi ni abaanyɛ atsɔ nɔ ni aha Maŋtsɛ Ahab yiwalɔ lɛ agbee shi lɛ he. Yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ he ehiaaa Yehowa. Shi kɛlɛ, ekpɛlɛ ŋaawoo ni ŋwɛibɔfo ko kɛba lɛ nɔ ni ekɛ nitsumɔ wo edɛŋ akɛ eyatsu he nii. (1 Maŋtsɛmɛi 22:19-22) Ani jeee heshibaa nɛ?

11, 12. Mɛɛ gbɛ nɔ Abraham tsɔ ebale Yehowa heshibaa lɛ jogbaŋŋ?

11 Yehowa miisumɔ ni ebo adesai ni yeee emuu, ní shweɔ ni amɛtsɔɔ amɛsusumɔi lɛ po toi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yehowa kɛɛ Abraham E-yiŋ ni eto akɛ ebaakpata Sodom kɛ Gomora hiɛ lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, nakai nuu anɔkwafo lɛ hiɛ fee lɛ yaa. Ni Abraham kɛɛ lɛ akɛ: “Enɛ akagbaleo,” ni ekɛfata he akɛ: “Ani shikpɔŋ fɛɛ nɔ kojolɔ lɛ ekojoŋ jalɛ kojomɔ?” Ebi Yehowa akɛ, kɛji aná jalɔi 50 yɛ maŋtiasei lɛ amli lɛ, ani ebaaha amɛye amɛhe lo. Yehowa ma nɔ mi kɛha lɛ akɛ hɛɛ, E-baaha amɛye amɛhe. Shi Abraham bi lɛ ekoŋŋ, ni eba yibɔ lɛ shi kɛba 45, no sɛɛ lɛ 40, nakai sɔŋŋ kɛba shi. Yɛ Yehowa nɔmimaa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Abraham kã he ebi lɛ nii aahu kɛbashi yibɔ lɛ ba shi kwraa kɛbashɛ nyɔŋma. Benɛ ekolɛ no mli lɛ Abraham nuko bɔ ni Yehowa naa mɔ mɔbɔ lɛ shishi jogbaŋŋ kɛmɔko shi. Bɔ fɛɛ bɔ ni eji lɛ, Yehowa kɛ tsuishitoo kɛ heshibaa ŋmɛ enaanyo kɛ etsulɔ Abraham gbɛ koni ejie esusumɔi akpo yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.—1 Mose 18:23-33.

12 Adesai woloŋlelɔi ni hiɛ kã shi waa ateŋ mɛi enyiɛ kɛ tsuishitoo ni tamɔ nɛkɛ baabo mɔ ko ni enilee baa shi kwraa fe amɛnɔ̃ lɛ toi? c Nɛkɛ ji bɔ ni wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ heshibaa lɛ da hã. Abraham bayɔse yɛ nakai sanegbaa lɛ nɔŋŋ mli akɛ Yehowa “toɔ tsui.” (2 Mose 34:6) Ekolɛ akɛni Abraham yoo akɛ ebɛ hegbɛ ni ebiɔ saji yɛ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ nifeemɔi ahe hewɔ lɛ, ekpa fai shii enyɔ sɔŋŋ akɛ: “[Yehowa, NW] mli akawo la.” (1 Mose 18:30, 32) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa mli wooo la. Eji mɔ ko ni yɔɔ “nilee kpoofeemɔ” lɛɛlɛŋ.

Yehowa Jieɔ Hiɛshikamɔ Kpo

13. Mɛni ji wiemɔ ni ji ‘hiɛshikamɔ’ lɛ shishinumɔ taakɛ akɛtsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, ni mɛni hewɔ wiemɔ lɛ tsɔɔ bɔ ni Yehowa ji lɛ mli jogbaŋŋ lɛ?

13 Yehowa heshibaa lɛ jeɔ kpo yɛ su fɛfɛo kroko hu mli—no ji hiɛshikamɔ. Dɔlɛ sane ji akɛ, nɛkɛ su nɛɛ bɛ adesai ni yeee emuu lɛ ateŋ kwraa. Jeee akɛ Yehowa miisumɔ ni ebo ebɔɔ nii ni yɔɔ nilee lɛ atoi kɛkɛ, shi moŋ eesumɔ ni eŋmɛɛ saji ahe kɛji nibii eteee shi ewooo jalɛ shishitoo mlai lɛ. Taakɛ akɛtsuɔ nii yɛ Biblia lɛ mli lɛ, wiemɔ ni ji “hiɛshikamɔ” lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “sane he ŋmɛɛmɔ.” Nɛkɛ su nɛɛ hu ji ŋwɛi nilee kadimɔ nii. Yakobo 3:17 lɛ kɛɔ akɛ: “Nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, . . . ehiɛ kã shi.” Yehowa ní yɔɔ nilee fe fɛɛ lɛ hiɛ kã shi yɛ mɛɛ shishinumɔ naa? Nɔ̃ kome ji akɛ, etsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi fɛɛ mli. Kaimɔ akɛ, egbɛi lɛ diɛŋtsɛ tsɔɔ wɔ akɛ Yehowa haa lɛ diɛŋtsɛ ebatsɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa bɔni afee ni eha eshiwoi aba mli. (2 Mose 3:14) Ani enɛ etsɔɔɔ hiɛshikamɔ su ni haa atsakeɔ he awoɔ shihilɛi srɔtoi fɛɛ mli?

14, 15. Ezekiel ninaa ni kɔɔ Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ he lɛ tsɔɔ wɔ mɛni yɛ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ he, ni esoro lɛ kwraa yɛ je lɛŋ gbɛjianɔtoi ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

14 Biblia mli ŋmalɛ ko yɛ ni sa kadimɔ waa, ní yeɔ ebuaa wɔ ni ehaa wɔnuɔ bɔ ni Yehowa tsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli lɛ shishi. Aha gbalɔ Ezekiel na ninaa ko ni kɔɔ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo ni ji mumɔŋ bɔɔ nii asafo lɛ he. Ena shwiili ko ni edalɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ waa diɛŋtsɛ, Yehowa diɛŋtsɛ “tsɔne” ni yɔɔ E-kudɔmɔ shishi be fɛɛ be. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ fe fɛɛ ji bɔ ni enyiɛɔ ehaa lɛ. Enaji ni nɔ kwɔlɔ waa lɛ hiɛ koji ejwɛ, ni amɛhe eyi obɔ̃ kɛ hiŋmɛii sɔŋŋ, aahu akɛ amɛnyɛɔ amɛnaa he fɛɛ he, ni amɛnyɛɔ amɛtsakeɔ he ni amɛyaa lɛ amrɔ nɔŋŋ, ni ehe ehiaaa ni amɛwa loo amɛtsɔ amɛhe. Ni ehe ehiaaa ni nɛkɛ shwiili kpeteŋkpele nɛɛ aya he ni eyaa lɛ nɔŋŋ tamɔ tsɔne ko ni tsuuu nii jogbaŋŋ, ní adesai fee. Enyɛɔ enyiɛɔ kɛ foi ni naa wa tamɔ sarawa gbamɔ, ni enyɛɔ etsɔɔ ehe kɛyaa ninejurɔ loo abɛku amrɔ nɔŋŋ! (Ezekiel 1:1, 14-28) Hɛɛ, Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ, ní tamɔ Maŋtsɛ ofe ni kudɔɔ lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, nyɛɔ etsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi fɛɛ mli jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi, ni etsuɔ shihilɛi ni yaa nɔ etsakeɔ be fɛɛ be kɛ hiamɔ nii ni esa akɛ etsu he nii lɛ ahe nii.

15 Adesai baanyɛ aka akɛ amɛaakase he ni atsakeɔ awoɔ shihilɛi fɛɛ mli, ní eye emuu kɛmɔ shi nɛɛ kɛkɛ. Shi bei pii lɛ, adesai kɛ amɛgbɛjianɔtoi lɛ feɔ kpɛŋŋ moŋ fe ni amɛaafee nɔ ni nyɛɔ etsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli, mɛi ni bɛ hiɛshikamɔ kwraa fe mɛi ni ŋmɛɛɔ sane he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Lɛlɛ wulu ní woɔ mu loo oketeke kakadaŋŋ ni woɔ jatsu lɛ he baanyɛ afee naakpɛɛ yɛ edalɛ loo ehewalɛ gbɛfaŋ. Shi ani amɛteŋ mɔ ko baanyɛ atsu shihilɛ mli tsakemɔi ni baa trukaa lɛ ahe nii? Kɛ́ gbɛtsii nii ko gbee dadei lɛ anɔ yɛ oketeke ni ewoɔ jatsu lɛ hiɛ trukaa lɛ, enyɛŋ edɔ ehe kɔkɔɔkɔ. Ejeee nɔ ni yɔɔ mlɛo akɛ eeewa trukaa hu. Oketeke ní woɔ jatsu ni tsii waa lɛ baanyɛ aya hiɛ fe kilomita kome dani ebaawa edamɔ shi, kɛji ebɔi wamɔ! Nakai nɔŋŋ hu lɛlɛ wulu ni woɔ mu lɛ baanyɛ aya hiɛ aahu kilomitai kpaanyɔ yɛ be mli ni agbe emli tsɔne lɛ po sɛɛ. Ni kɛji atsake tsɔne lɛ nyiɛmɔ koni eya sɛɛsɛɛ po lɛ, mu lɛlɛ nɛɛ baanyɛ aya hiɛ aahu aaafee kilomitai etɛ kɛfata he! Nakai nɔŋŋ eji yɛ adesai agbɛjianɔtoi ní sumɔɔ kpɛŋŋ feemɔ kɛ nifeemɔ ní etsɔɔɔ hiɛshikamɔ lɛ agbɛfaŋ. Henɔwomɔ hewɔ lɛ, bei pii lɛ gbɔmɛi sumɔɔ ni amɛtsake amɛhe amɛwo hiamɔ nii kɛ shihilɛi ni tsakeɔ lɛ amli. Nɛkɛ kpɛŋŋ feemɔ nɛɛ eha nitsumɔi komɛi ebɔ nyɔmɔ ni eha abutu nɔyelii komɛi po. (Abɛi 16:18) Kwɛ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ waa akɛ Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ tamɔɔɔ nɛkɛ gbɛjianɔtoi nɛɛ eko kwraa!

Bɔ ni Yehowa Jieɔ Hiɛshikamɔ Kpo Ehaa

16. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie hiɛshikamɔ kpo yɛ bɔ ni ekɛ Lot ye eha lɛ mli dani Sodom kɛ Gomora hiɛkpatamɔ lɛ ba?

16 Susumɔ Sodom kɛ Gomora hiɛkpatamɔ lɛ he ekoŋŋ. Lot kɛ eweku lɛ nine shɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ faŋŋ nɔ kɛjɛ Yehowa ŋwɛibɔfo lɛ dɛŋ akɛ: “Joo foi kɛya gɔŋ lɛ nɔ.” Shi kɛlɛ, enɛ eŋɔɔɔ Lot naa. Ekpa fai akɛ: “Oo, akaba lɛ nakai, [Yehowa, NW]!” Akɛni Lot he eye akɛ kɛji ejo foi kɛtee gɔji lɛ anɔ lɛ, ebaagbo hewɔ lɛ, ekpa fai akɛ aŋmɛ lɛ gbɛ ni ekɛ eweku lɛ ajo foi kɛya maŋtiase ni gbɛi ji Zoar lɛ mli. Kaimɔ akɛ Yehowa ekpɛ eyiŋ akɛ ebaakpata nakai maŋtiase lɛ hiɛ. Kɛfata he lɛ, Lot gbeyeishemɔ lɛ bɛ nɔdaamɔ nɔ diɛŋtsɛ ko. Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa baanyɛ abaa Lot yi yɛ gɔji lɛ anɔ! Shi yɛ enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kpɛlɛ Lot faikpamɔ lɛ nɔ ni ekpataaa Zoar hiɛ. Ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ Lot akɛ: “Naa, miwo ohiɛ nyam yɛ nɛkɛ sane nɛɛ hu mli.” (1 Mose 19:17-22) Ani no jeee hiɛshikamɔ ni Yehowa jie lɛ kpo?

17, 18. Yehowa tsɔɔ akɛ eyɛ hiɛshikamɔ, yɛ bɔ ni ekɛ Ninivebii lɛ ye ha lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Yehowa kpɛlɛɔ heshwamɔ ni jɛɔ tsui mli lɛ nɔ, ni efeɔ nii ni ja ni mɔbɔnalɛ yɔɔ mli be fɛɛ be. Susumɔ nɔ ni ba beni atsu gbalɔ Yona kɛtee Ninive maŋ ni ji efɔŋfeemɔ kɛ yiwalɛ maŋ lɛ mli lɛ he okwɛ. Beni Yona nyiɛ kɛtsɔ Ninive maŋtiase lɛ gbɛjegbɛi lɛ anɔ lɛ, shɛɛ sane ni jɛ mumɔŋ ni ejaje etsɔɔ amɛ lɛ mli kã shi faŋŋ: Abaakpata maŋtiase kpeteŋkpele lɛ hiɛ yɛ biɛ gbii 40 mli. Shi kɛlɛ, shihilɛ lɛ tsake ni etsɔ nɔ kroko kwraa. Ninivebii lɛ tsake amɛtsui!—Yona, yitso 3.

18 Wɔkaseɔ nii kpele kɛji wɔkɛ bɔ ni Yehowa fee enii eha lɛ to bɔ ni Yona fee enii eha, yɛ shihilɛ ni tsake nɛɛ he lɛ mli. Yɛ enɛ mli lɛ, Yehowa tsake ehe eha shihilɛ lɛ, ni lɛ diɛŋtsɛ ebatsɔ Mɔ ni kɛ eshai Faa, moŋ fe ni eeetsɔ “tawulɔ.” d (2 Mose 15:3) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yona fee kpɛŋŋ ni ejieee mɔbɔnalɛ kpo tamɔ nakai. Yɛ nɔ̃ najiaŋ ni eeejie Yehowa hiɛshikamɔ lɛ eko kpo lɛ, etsu shihilɛ lɛ he nii tamɔ oketeke ni gbalaa jatsu loo tamɔ lɛlɛ wulu ni woɔ mu ní wɔtsĩ amɛ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ. Éjaje hiɛkpatamɔ, no hewɔ lɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, esa akɛ hiɛkpatamɔ aba! Shi kɛlɛ, Yehowa kɛ tsuishitoo etsɔɔ egbalɔ ni bɛ tsuishitoo nɛɛ hiɛshikamɔ kɛ mɔbɔnalɛ he nikasemɔ.—Yona, yitso 4.

Yehowa jieɔ hiɛshikamɔ kpo ni enuɔ wɔfatɔi lɛ ashishi

19. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa kɛ hiɛshikamɔ tsuɔ nii yɛ nɔ ni ekpaa gbɛ yɛ wɔdɛŋ lɛ gbɛfaŋ lɛ? (b) Abɛi 19:17 lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa ji Nuntsɔ ‘kpakpa kɛ mlihilɔ’ ní jieɔ heshibaa ni mli kwɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Yɛ naagbee lɛ, Yehowa kɛ hiɛshikamɔ tsuɔ nii yɛ nɔ ni ekpaa gbɛ yɛ wɔdɛŋ lɛ gbɛfaŋ. Maŋtsɛ David kɛɛ akɛ: “Ele wɔsu kɛ wɔbaŋ, ekaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.” (Lala 103:14) Yehowa nuɔ wɔ fatɔɔi kɛ emuu ni wɔyeee lɛ shishi jogbaŋŋ fe bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔnuɔ shishi. Ekpaaa babaoo gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔɔnyɛ. Biblia lɛ kɛ adesai nuntsɔmɛi, ni ji “mɛi kpakpai kɛ mlihilɔi” lɛ toɔ “mɛi fɔji” ni anyɛɛɛ asa amɛhiɛ lɛ ahe ni anaa srɔto ní yɔɔ amɛteŋ lɛ. (1 Petro 2:18) Mɛɛ Nuntsɔ Yehowa ji? Kadimɔ nɔ ni Abɛi 19:17 lɛ kɛɔ: “Mɔ ni naa ohiafo mɔbɔ lɛ, ekɛmiifa Yehowa.” Eyɛ faŋŋ akɛ, nuntsɔ kpakpa ni yɔɔ hiɛshikamɔ pɛ baakadi ejurɔfeemɔ nifeemɔi fɛɛ ní ajieɔ lɛ kpo yɛ ohiafoi agbɛfaŋ lɛ. Nɔ ni fe nakai lɛ, nɛkɛ ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ, yɛ naagbee lɛ, jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ naa ehe akɛ ehiɛ adesai foji ni tsuɔ nɛkɛ mɔbɔnalɛ nitsumɔi nɛɛ nyɔmɔ ko ni esa akɛ ewo amɛ! Biɛ ji he ni wɔnaa heshibaa ní mli kwɔ fe fɛɛ lɛ yɛ.

20. Mɛɛ nɔmimaa yɔɔ akɛ Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi lɛ atoi ni etsuɔ he nii?

20 Yehowa mli jɔ ni ekɛ hiɛshikamɔ tsuɔ nii nakai nɔŋŋ yɛ bɔ ni ekɛ etsuji yeɔ haa ŋmɛnɛ lɛ mli. Kɛ́ wɔsɔle yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ, eboɔ toi. Ni eyɛ mli akɛ etsuuu ŋwɛibɔfoi kɛbaaa ní amɛkɛ wɔ abawie moŋ, shi esaaa akɛ wɔmuɔ saji anaa akɛ ehaaa wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo. Kaimɔ akɛ beni bɔfo Paulo bi ni enanemɛi heyelilɔi lɛ ‘aya nɔ asɔle’ amɛha lɛ koni ajie lɛ kɛjɛ tsuŋwoo lɛ mli lɛ, ekɛfata he akɛ: “Koni akpale mi aha nyɛ oyá.” (Hebribii 13:18, 19) No hewɔ lɛ ekolɛ wɔsɔlemɔi lɛ diɛŋtsɛ baatsirɛ Yehowa koni efee nɔ ni kulɛ jeee no ebaafee lɛ!—Yakobo 5:16.

21. Mɛɛ sane esaaa akɛ wɔmuɔ naa nakai kɔkɔɔkɔ yɛ Yehowa heshibaa lɛ he, shi moŋ, mɛɛ hiɛsɔɔ esa akɛ wɔná wɔha lɛ?

21 Shi kɛlɛ, Yehowa heshibaa lɛ kpojiemɔi srɔtoi nɛɛ fɛɛ—emlijɔlɛ lɛ, bɔ ni esumɔɔ ni ebo mɔ toi, etsuishitoo lɛ, ehiɛshikamɔ lɛ—eko kwraa etsɔɔɔ akɛ Yehowa ŋmɛɛɔ ejalɛ shishitoo mlai lɛ ahe koni akɛsaa. Ekolɛ Kristendom osɔfoi lɛ susuɔ akɛ kɛ́ amɛta amɛ asafokui lɛ atoiiaŋ kɛtsɔ Yehowa jeŋba he tɛi ní efolɔ eshwie shi lɛ ní amɛba lɛ shi lɛ nɔ lɛ, belɛ amɛkɛ hiɛshikamɔ miitsu nii. (2 Timoteo 4:3) Shi adesa su ni haa esumɔɔ akɛ eŋmɛɛ saji ahe ni ekɛsaa, yɛ yiŋtoo ko he nitsumɔ hewɔ lɛ kɛ ŋwɛi hiɛshikamɔ ni ajieɔ lɛ kpo lɛ bɛ tsakpaa ko kwraa. Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ; ewoŋ ejalɛ tɛi ni efolɔ eshwie shi lɛ ahe muji kɔkɔɔkɔ. (3 Mose 11:44) Belɛ, nyɛhaa wɔsumɔa Yehowa hiɛshikamɔ lɛ, yɛ nɔ ni eji diɛŋtsɛ lɛ hewɔ—eheshibaa lɛ he odaseyeli. Ani omli efiliii bo waa diɛŋtsɛ akɛ osusu he akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, Mɔ ni ji nilelɔ fe fɛɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ lɛ, ji heshibalɔ hu ní sa kadimɔ waa diɛŋtsɛ? Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ aaatsi abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ni he yɔɔ naakpɛɛ, ni kɛlɛ emli jɔ, etoɔ etsui shi, ni ehiɛ kã shi hu lɛ!

a Blema niŋmalɔi, loo Sopherim lɛ tsake ŋmalɛ kuku nɛɛ mli wiemɔi lɛ ni ekɛɔ akɛ Yeremia ji mɔ ni kula shi lɛ, shi jeee Yehowa. Eka shi faŋŋ akɛ amɛsusu akɛ esaaa akɛ akɛ heshibaa su ni tamɔ nakai aaawie Nyɔŋmɔ he. Enɛ hewɔ lɛ, shishitsɔɔmɔi pii haaa oti ni yɔɔ ŋmalɛ kuku nɛɛ mli lɛ aje kpo. Shi kɛlɛ, The New English Bible lɛ eŋma yɛ gbɛ ni ja kɛmɔ shi nɔ akɛ, Yeremia miikɛɛ Nyɔŋmɔ akɛ: “Kaimɔ, Oo kaimɔ, ní okula shi yɛ minɔ.”

b Shishitsɔɔmɔi krokomɛi kɛɔ akɛ “heshibaa ni jɛɔ nilee mli baa lɛ” kɛ “nakai kpoofeemɔ ni ji su ko ni akɛkadiɔ nilee faŋŋ lɛ.”

c Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, Biblia lɛ kɛ tsuishitoo toɔ henɔwomɔ he ni anaa srɔto ni yɔɔ amɛteŋ. (Jajelɔ 7:8) Yehowa tsuishitoo lɛ kɛ eheshibaa lɛ he odaseyeli babaoo haa.—2 Petro 3:9.

d Awieɔ Yehowa he yɛ Lala 86:5 lɛ akɛ ‘ehi ni eŋɔfaa mra.’ Beni atsɔɔ nakai lala lɛ shishi kɛyaa Hela wiemɔ mli lɛ, atsɔɔ wiemɔ ni ji “oŋɔfaa mra” lɛ shishi akɛ e·pi·ei·kesʹ, loo “ohiɛ kã shi.”