Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yitso 22

“Afee Nɔ Ni Yehowa Sumɔɔ”

“Afee Nɔ Ni Yehowa Sumɔɔ”

Akɛni Paulo etswa efai shi akɛ ebaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii hewɔ lɛ, etee Yerusalem

Edamɔ Bɔfoi 21:1-17 lɛ nɔ

1-4. Mɛni hewɔ Paulo yaa Yerusalem lɛ? Ni mɛni mɛɔ lɛ yɛ jɛmɛ?

 BE NI Paulo kɛ Luka shiɔ Mileto lɛ, amɛ kɛ Efeso asafoŋ onukpai lɛ fɛɛ werɛ ho amɛhe waa akɛ amɛmiiye shɛɛ. Paulo kɛ Luka ebasumɔ Efeso asafoŋ onukpai lɛ waa, ni no hewɔ lɛ ewa waa kɛhã amɛ akɛ amɛbaashi amɛ! Maŋsɛɛ sɔɔlɔi enyɔ lɛ bote lɛlɛ lɛ mli. Amɛjatsu lɛ eyi tɔ kɛ nibii ni he baahia amɛ yɛ gbɛfaa lɛ mli. Amɛhiɛ onia ni atsu koni akɛyaye abua Kristofoi ni yɔɔ Yudea ni ehia amɛ lɛ hu, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛkɛ nikeenii nɛɛ baayahã nyɛmimɛi lɛ.

2 Kɔɔyɔɔ ŋmaii ko bote abalaa lɛ mli, kɛkɛ ni lɛlɛ lɛ bɔi ŋshɔ lɛ kwɔɔ, ni amɛshi lɛjiadaamɔhe ni efee hoo lɛ. No mli lɛ, hii enyɔ lɛ kɛ amɛnanemɛi krokomɛi kpawo ni fata amɛhe kɛfãa gbɛ lɛ miikwɛ amɛnyɛmimɛi ni hiɛ efee mɔbɔmɔbɔ ni damɔ ŋshɔ lɛ naa lɛ ahiɛ. (Bɔf. 20:4, 14, 15) Gbɛfalɔi lɛ tee nɔ amɛfɔ̃ amɛnyɛmimɛi lɛ nine aahu kɛyashi amɛyisɛɛ mua.

3 Paulo kɛ asafoŋ onukpai ni yɔɔ Efeso lɛ efee ekome kɛtsu nii aaafee afii etɛ. Shi amrɔ nɛɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ekudɔ lɛ ni enyiɛ gbɛ kɛmiiya Yerusalem. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, ele nɔ ni mɛɔ lɛ yɛ jɛmɛ. Mra mli lɛ, ekɛɛ nakai asafoŋ onukpai lɛ akɛ: “Akɛni mumɔ lɛ miinyɛ minɔ hewɔ lɛ, miiya Yerusalem, shi mileee nɔ ni baaba minɔ yɛ jɛmɛ, akɛ ja nɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ mi odase shii abɔ yɛ maŋ fɛɛ maŋ nɔ akɛ tsuŋwoo kɛ amanehului miimɛ mi lɛ.” (Bɔf. 20:22, 23) Yɛ oshãra ni baaba Paulo nɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, enu he akɛ ‘mumɔ lɛ miinyɛ enɔ’​—ni tsɔɔ akɛ ele akɛ esa akɛ ebo mumɔ lɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ toi, ni eesumɔ ni efee nakai ni eya Yerusalem. Paulo sumɔɔɔ ni enaa nɔ, shi Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni ebaafee lɛ ji nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ.

4 Ani nakai ji bɔ ni bo hu onuɔ he? Be ni wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔhã Yehowa lɛ, wɔwo lɛ shi akɛ wɔbaahã esuɔmɔnaa nii ni wɔbaafee lɛ he ahia wɔ fe fɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli. Yɛ yitso nɛɛ mli lɛ, wɔbaana nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni bɔfo Paulo fee lɛ, ni no baaye abua wɔ ni wɔkase lɛ.

Amɛho “Kipro Ŋshɔkpɔ Lɛ” He (Bɔfoi 21:1-3)

5. Nɛgbɛ Paulo kɛ enanemɛi lɛ yatsɔ kɛtee Tiro?

5 Lɛlɛ ni Paulo kɛ enanemɛi lɛ yawo lɛ ‘nyiɛ ŋshɔ lɛ hiɛ tɛ̃ɛ.’ Enɛ tsɔɔ akɛ lɛlɛ lɛ ná kɔɔyɔɔ ni sa, ni no hewɔ lɛ, egbaaa afã aahu kɛyashi amɛshɛ Kos nakai gbi lɛ nɔŋŋ. (Bɔf. 21:1) Eeenyɛ efee akɛ amɛŋmɛ sɛkɛ yɛ jɛmɛ kɛyashi enɔ jetsɛremɔ dani amɛfã ekoŋŋ kɛtee Rodo kɛ Patara. Nyɛmimɛi lɛ wo lɛlɛ wulu ko ni ewo jatsu yɛ Patara, ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ wuoyigbɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ, ni ekɛ amɛ tee Tiro ni yɔɔ Foinike lɛ tɛ̃ɛ. Be ni amɛyaa lɛ, amɛho Kipro ŋshɔkpɔ lɛ he yɛ ebɛkugbɛ. (Bɔf. 21:3) Mɛni hewɔ Luka, mɔ ni ŋma Bɔfoi lɛ awolo lɛ tsĩ tã akɛ amɛho Kipro he lɛ?

6. (a) Mɛni hewɔ ekolɛ na ni Paulo na Kipro lɛ wo lɛ hewalɛ lɛ? (b) Kɛ́ ojwɛŋ bɔ ni Yehowa ejɔɔ bo kɛ bɔ ni eye ebua bo ehã lɛ nɔ lɛ, te onuɔ he ohãa tɛŋŋ?

6 Ekolɛ Paulo kɛ enine tsɔɔ Kipro ni egba enanemɛi lɛ nibii ni ekɛkpe yɛ jɛmɛ. Aaafee afii nɛɛhu ni tsɔ hiɛ lɛ mli be ni Paulo fãa gbɛ klɛŋklɛŋ kwraa akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔ ni Barnaba kɛ Yohane Marko fata ehe lɛ, amɛyanina Elima, ŋkunyaayelɔ ni te shi wo amɛshiɛmɔ nitsumɔ lɛ. (Bɔf. 13:4-12) Be ni Paulo na Kipro ni ejwɛŋ nɔ ni tee nɔ yɛ jɛmɛ lɛ nɔ lɛ, ekolɛ no wo lɛ hewalɛ ni ewaje lɛ koni enyɛ edamɔ nɔ ni mɛɔ lɛ lɛ naa. Kɛ́ wɔ hu wɔjwɛŋ bɔ ni Nyɔŋmɔ ejɔɔ wɔ, kɛ bɔ ni eye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ kai anaa lɛ nɔ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa. Niianɔjwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnu he tamɔ bɔ ni David nu he lɛ nɔŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Jalɔ tsɔɔ shihilɛi babaoo ni mli wawai amli, shi Yehowa jieɔ lɛ kɛjeɔ fɛɛ mli.”​—Lala 34:19.

“Wɔtao Kaselɔi Lɛ Ni Wɔna Amɛ” (Bɔfoi 21:4-9)

7. Be ni gbɛfalɔi lɛ yashɛ Tiro lɛ, mɛni amɛfee?

7 Paulo le akɛ sɛɛnamɔ yɛ he waa akɛ Kristofoi kɛ amɛhe baabɔ, ni no hewɔ lɛ eesumɔ waa ni ena enyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Luka ŋma akɛ be ni amɛshɛ Tiro lɛ, “wɔtao kaselɔi lɛ ni wɔna amɛ.” (Bɔf. 21:4) Akɛni gbɛfalɔi nɛɛ le akɛ amɛnyɛmimɛi Kristofoi yɛ Tiro hewɔ lɛ, amɛtao amɛ ni amɛna amɛ, ni ekã shi faŋŋ akɛ amɛhi amɛŋɔɔ. Kɛ́ wɔbale anɔkwale lɛ wɔnáa jɔɔmɔi babaoo, ni eko ji, he fɛɛ he ni wɔbaaya lɛ, wɔbaanyɛ wɔna nyɛmimɛi Kristofoi ni baahere wɔ. Mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ ni amɛmɔ anɔkwa jamɔ mli lɛ yɛ nanemɛi yɛ je lɛŋ he fɛɛ he.

8. Te esa akɛ wɔnu Bɔfoi 21:4 lɛ shishi wɔhã tɛŋŋ?

8 Gbɛfalɔi lɛ ye gbii kpawo yɛ Tiro. Luka kɛɛ nakai be lɛ mli lɛ, nɔ ko ni ekolɛ ebaafee wɔ naakpɛɛ ba. Ebɔ amaniɛ akɛ mumɔ lɛ jie nɔ ko kpo etsɔɔ nyɛmimɛi ni yɔɔ Tiro lɛ, “hewɔ lɛ, amɛkɛɛ Paulo shii abɔ akɛ enane akayi Yerusalem.” (Bɔf. 21:4) Ani Yehowa etsake ejwɛŋmɔ? Ani agbɛnɛ lɛ eekɛɛ Paulo akɛ ekaya Yerusalem? Dabi. Mumɔ lɛ tsɔɔ akɛ abaafee Paulo niseniianii yɛ Yerusalem, shi ekɛɛɛ akɛ ekaya jɛmɛ. Eeenyɛ efee akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua nyɛmimɛi ni yɔɔ Tiro lɛ ni amɛmu sane naa yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ Paulo baana nɔ yɛ Yerusalem. No hewɔ amɛwo lɛ ŋaa akɛ ekaya jɛmɛ lɛ, ejaakɛ amɛsumɔɔ esane waa. Jeee akɛ amɛhiɛ jwɛŋmɔ gbonyo, amɛmiisumɔ kɛkɛ akɛ amɛbu Paulo he ni akaye lɛ awui ko. Ni kɛ̃lɛ, akɛni Paulo etswa efai shi akɛ ebaafee Yehowa suɔmɔnaa nii hewɔ lɛ, etsa egbɛfaa lɛ nɔ kɛtee Yerusalem.​—Bɔf. 21:12.

9, 10. (a) Be ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Tiro lɛ kɛɛ Paulo akaya Yerusalem lɛ, mɛɛ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ ekolɛ eba ejwɛŋmɔ mli? (b) Mɛɛ susumɔ mɛi babaoo hiɛ ŋmɛnɛ yɛ je lɛŋ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ esoro no yɛ nɔ ni Yesu wie lɛ he?

9 Be ni Paulo nu nɔ ni nyɛmimɛi lɛ wie lɛ, ekolɛ ekai akɛ Yesu kaselɔi lɛ hu fee nakai nɔŋŋ be ni Yesu kɛɛ amɛ akɛ ebaaya Yerusalem ni eyana nɔ babaoo ni agbe lɛ lɛ. Petro nu he ehã Yesu ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, kaatsɛ efɔŋ ohã ohe; enɛ baŋ onɔ kɔkɔɔkɔ.” Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Ho misɛɛ, Satan! Ootɔ̃tɔ minane, ejaakɛ ojwɛŋŋ Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔi shi moŋ gbɔmɛi ajwɛŋmɔi ojwɛŋɔ.” (Mat. 16:21-23) Yesu etswa efai shi akɛ ebaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, ni ekɛ ewala ashã afɔle. Paulo hu nu he nakai nɔŋŋ. Tamɔ eba lɛ yɛ bɔfo Petro gbɛfaŋ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Tiro lɛ hiɛ jwɛŋmɔ kpakpa, shi amɛyanuuu shishi akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni Paulo aya Yerusalem.

Yesu sɛɛnyiɛmɔ biɔ ni wɔkɛ wɔhe ashã afɔle

10 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo sumɔɔɔ ni amɛkɔ̃ɔ nii ni wa. Mɛi babaoo sumɔɔ ni amɛkɛ amɛhe adɔmɔ jamɔ ni kpaa nɔ ko fioo pɛ gbɛ yɛ emli bii lɛ adɛŋ. Shi Yesu woɔ wɔ hewalɛ ni wɔná jwɛŋmɔ kroko kwraa yɛ enɛ he. Ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko miisumɔ akɛ enyiɛ misɛɛ lɛ, ekwa ehe ni ewó epiŋmɔ tso lɛ ni eya nɔ enyiɛ misɛɛ.” (Mat. 16:24) Nilee yɛ mli akɛ wɔbaanyiɛ Yesu sɛɛ, ni nakai feemɔ ja, shi kɛ̃lɛ ekãaa shi akɔɔɔ.

11. Mɛni kaselɔi ni yɔɔ Tiro lɛ fee kɛtsɔɔ akɛ amɛdɔɔ Paulo he ni amɛmiisumɔ ni eya nɔ etsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ?

11 Etsɛɛɛ ni be shɛ ni esa akɛ Paulo, Luka, kɛ mɛi krokomɛi ni fata amɛhe lɛ atsa amɛgbɛfaa lɛ nɔ. Bɔ ni abɔ amɛshimɔ lɛ he amaniɛ ahã lɛ taa mɔ tsuiŋ waa. Ehãa wɔnaa akɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Tiro lɛ dɔɔ Paulo he naakpa, ni amɛmiisumɔ ni eya nɔ etsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Hii, yei, kɛ gbekɛbii yajie Paulo kɛ mɛi ni fata ehe lɛ gbɛ kɛtee ŋshɔ lɛ naa. Amɛ fɛɛ amɛfee ekome kɛkula shi ni amɛsɔle, ni no sɛɛ lɛ amɛyeyee shɛɛ. No sɛɛ lɛ, Paulo, Luka, kɛ mɛi ni fata amɛhe kɛfãa gbɛ lɛ bote lɛlɛ kroko mli ni amɛtsa amɛgbɛfaa lɛ nɔ kɛtee Ptolemai, ni amɛtee nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ aŋɔɔ ni amɛhi amɛŋɔɔ gbi kome.​—Bɔf. 21:5-7.

12, 13. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Filipo fee? (b) Mɛni tsɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ baanyɛ akase yɛ Filipo dɛŋ?

12 Enɛ sɛɛ lɛ, Luka bɔ amaniɛ akɛ Paulo kɛ mɛi ni fata ehe kɛfãa gbɛ lɛ yi mli kɛtee Kaisarea. Be ni amɛshɛ jɛmɛ lɛ, ‘amɛyabote sane kpakpa shiɛlɔ Filipo shĩa lɛ.’ a (Bɔf. 21:8) Ekã shi faŋŋ akɛ be ni amɛna Filipo lɛ, amɛmii shɛ amɛhe naakpa. Aaafee afii 20 ni tsɔ hiɛ lɛ mli be ni eyɔɔ Yerusalem lɛ, bɔfoi lɛ hala lɛ koni eye ebua kɛkwɛ niyenii jaa nɔ yɛ Kristofoi asafo ni no mli lɛ ato shishi etsɛko lɛ mli. Filipo kɛ ekãa eshiɛ afii babaoo. Kaimɔ akɛ be ni yiwaa hã kaselɔi lɛ gbɛ amɛshwã lɛ, Filipo tee Samaria eyashiɛ yɛ jɛmɛ. Sɛɛ mli lɛ, eshiɛ etsɔɔ Etiopia piafonyo lɛ ni ebaptisi lɛ. (Bɔf. 6:2-6; 8:4-13, 26-38) Eyɛ faŋŋ akɛ Filipo kɛ anɔkwayeli sɔmɔ afii babaoo!

13 Ekãa ni Filipo kɛshiɛɔ lɛ naa bako shi. Amrɔ nɛɛ eyɛ Kaisarea lɛ, ni ekã he ekɛ hiɛdɔɔ miitsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ejaakɛ Luka tsɛ lɛ “sane kpakpa shiɛlɔ.” Abɔ amaniɛ hu akɛ no mli lɛ eyɛ biyei ejwɛ ni gbaa, ni tsɔɔ akɛ amɛkase amɛtsɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ. b (Bɔf. 21:9) Eyɛ faŋŋ akɛ Filipo bɔ mɔdɛŋ waa ewa eweku lɛ koni amɛsumɔ Yehowa ni amɛsɔmɔ lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, esa akɛ tsɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ akase enɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛkɛ amɛbii lɛ aya shiɛmɔ ni amɛye amɛbua amɛ ni amɛsumɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ.

14. Kɛ́ Paulo yasara nyɛmimɛi lɛ, mɛni ekã shi faŋŋ akɛ eyaa nɔ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase amɛ?

14 He fɛɛ he ni Paulo baaya lɛ, eyataoɔ nyɛmimɛi Kristofoi lɛ, ni ehiɔ amɛŋɔɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ nyɛmimɛi lɛ yɛ he miishɛɛ akɛ amɛbaafee Paulo kɛ enanemɛi lɛ gbɔ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ saramɔi nɛɛ hã ‘amɛwowoo amɛhe hewalɛ.’ (Rom. 1:11, 12) Ŋmɛnɛ hu lɛ, wɔnáa hegbɛi ni baahã wɔwowoo wɔhe hewalɛ. Kɛ́ oshĩa lɛ bɛ okɛse po, shi ohã kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ kɛ eŋa bahi oŋɔɔ lɛ, obaaná jɔɔmɔi babaoo.​—Rom. 12:13.

“Misaa Mihe Mito Gbele” (Bɔfoi 21:10-14)

15, 16. Mɛɛ sane Agabo kɛnyiɛ? Ni te mɛi ni nu lɛ nu he amɛhã tɛŋŋ?

15 Be ni Paulo yɔɔ Filipo ŋɔɔ lɛ, Agabo ni abuɔ lɛ waa lɛ hu ba amɛŋɔɔ. Mɛi ni naa ekpe shi yɛ Filipo shĩa lɛ le akɛ gbalɔ ji Agabo; egba akɛ hɔmɔ kpele baaba yɛ Klaudio nɔyeli beiaŋ. (Bɔf. 11:27, 28) Ekolɛ amɛ fɛɛ amɛbi amɛhe akɛ: ‘Mɛni hewɔ Agabo eba biɛ? Mɛɛ sane ekɛnyiɛ?’ Amɛmiikwɛ lɛ gãa, ni ekɔ Paulo bɛlti lɛ​—mama tiaa kakadaŋŋ ni akɛfiɔ hɛ ni abaanyɛ akɛ shika kɛ nibii krokomɛi aŋmɔ he. Agabo kɛ bɛlti nɛɛ fimɔ lɛ diɛŋtsɛ enaji kɛ eniji. Kɛkɛ ni ewie. Nɔ ni ewie lɛ yɛ hiɛdɔɔ waa. Ekɛɛ akɛ: “Nuu ni bɛlti nɛɛ ji enɔ lɛ, nɛkɛ Yudafoi lɛ baafi lɛ yɛ Yerusalem ni amɛkɛ lɛ baawo jeŋmajiaŋbii lɛ adɛŋ.”​—Bɔf. 21:11.

16 Gbalɛ nɛɛ ma nɔ mi akɛ Paulo baaya Yerusalem. Etsɔɔ hu akɛ Yudafoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ kɛ lɛ “baawo jeŋmajiaŋbii lɛ adɛŋ.” Gbalɛ lɛ hã mɛi ni naa ekpe shi lɛ hao waa. Luka ŋma akɛ: “Agbɛnɛ be ni wɔnu enɛ lɛ, wɔ kɛ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fɛɛ bɔi lɛ faikpamɔ akɛ ekakwɔ kɛtee Yerusalem. Kɛkɛ ni Paulo hã hetoo akɛ: ‘Mɛni nyɛfeɔ nɛɛ? Mɛni hewɔ nyɛfóɔ? Ani nyɛmiitao nyɛje minijiaŋ wui lo? Nyɛnáa nyɛlea akɛ, jeee fi ni abaafi mi lɛ kɛkɛ misaa mihe mito, shi moŋ misaa mihe mito gbele hu yɛ Yerusalem yɛ Nuŋtsɔ Yesu gbɛ́i lɛ hewɔ.’”​—Bɔf. 21:12, 13.

17, 18. Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo tsɔ ehã ana akɛ etswa efai shi akɛ ebaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii? Ni te nyɛmimɛi lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ?

17 Feemɔ nɔ ni tee nɔ lɛ he mfoniri okwɛ. Luka kɛ nyɛmimɛi lɛ miikpa Paulo fai akɛ ekaya. Amɛteŋ mɛi komɛi miifó. Paulo na akɛ amɛsumɔɔ esane ni amɛhao yɛ ehewɔ. No hewɔ lɛ, ekɛ naajɔlɛ kɛɛ akɛ “nyɛmiitao nyɛje minijiaŋ wui lo?” loo tamɔ bɔ ni atsɔɔ shishi yɛ Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi amli lɛ, ‘nyɛmiikumɔ mitsui.’ Ni kɛ̃lɛ, etswa efai shi tamɔ efee be ni ekɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ Tiro lɛ kpe lɛ nɔŋŋ, ehãaa faikpamɔi kɛ yaafonui ahã enijiaŋ aje wui. Moŋ lɛ, ehã amɛle nɔ hewɔ ni esa akɛ eya Yerusalem lɛ. Hɛɛ, Paulo fee ekãa waa! Paulo tswa efai shi, ni ekɛfee oti ni ma ehiɛ akɛ ebaaya Yerusalem, tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ nɔŋŋ. (Heb. 12:2) Jeee akɛ Paulo miitao ni egbo yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ, shi kɛ́ eba lɛ nakai hu lɛ, ebaana lɛ akɛ eji hegbɛ kpele akɛ ebaagbo akɛ Kristo Yesu sɛɛnyiɛlɔ.

18 Te nyɛmimɛi lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ? Yɛ kukufoo mli lɛ, amɛfi Paulo yiŋkpɛɛ lɛ sɛɛ. Luka bɔ amaniɛ akɛ: “Be ni wɔna akɛ wɔnyɛɛɛ wɔtsake ejwɛŋmɔ lɛ, wɔkpa enaatsĩi ni wɔkɛɛ: ‘Afee nɔ ni Yehowa sumɔɔ.’” (Bɔf. 21:14) Mɛi ni bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛkɔne Paulo yiŋ koni ekaya Yerusalem lɛ emaaa nɔ mi doo akɛ efee nɔ ni amɛtaoɔ. Amɛbo Paulo toi ni amɛkpɛlɛ nɔ ni ekɛɔ lɛ nɔ. Amɛyɔse hu akɛ esa akɛ amɛkpɛlɛ nɔ ni Yehowa sumɔɔ ni Paulo afee lɛ nɔ, kɛ́ no jeee nɔ ni kulɛ amɛbaasumɔ ni efee po. Paulo eje gbɛfaa ko ni baahã agbe lɛ yɛ sɛɛ mli lɛ shishi. Kɛ́ mɛi ni sumɔɔ Paulo sane lɛ ebɔɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakɔne eyiŋ ni ekafã gbɛ nɛɛ, no lɛ nibii baafee mlɛo fioo ehã lɛ.

19. Mɛɛ sane ni he hiaa waa wɔkaseɔ yɛ nɔ ni ba Paulo nɔ lɛ mli?

19 Wɔkaseɔ nɔ ko ni he hiaa waa yɛ nɔ ni ba Paulo nɔ lɛ mli: Esaaa kɔkɔɔkɔ akɛ wɔbaakɔne mɛi ayiŋ akɛ amɛkɛ amɛhe akashã afɔle yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔkɛ sane nɛɛ atsu nii yɛ shihilɛi babaoo amli, shi jeee wala kɛ gbele sane pɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ ewaa kɛhãa fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo akɛ amɛbaakwɛ ni amɛbii ashi shĩa ni amɛyasɔmɔ Yehowa yɛ hei ni yɔɔ shɔŋŋ moŋ, shi amɛtswaa amɛfai shi akɛ amɛjeŋ amɛbii lɛ anijiaŋ wui. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Phyllis ni yɔɔ England lɛ wie bɔ ni enu he ehã be ni ebiyoo kome pɛ lɛ shi kɛtee Afrika eyasɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔ lɛ he. Phyllis kɛɛ akɛ: “Minu he waa. Ewa kɛhã mi akɛ ebaashi mi kɛya he ko shɔŋŋ tamɔ nakai. Miye awerɛho waa, shi yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ miná miishɛɛ hu. Misɔle waa yɛ he. Lɛ eyiŋkpɛɛ ni, ni mikaaa kɔkɔɔkɔ akɛ makɔne eyiŋ ni eku esɛɛ eba. Mi nɔŋŋ mitsɔɔ lɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔ̃ɔ akɛ ekɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe! Amrɔ nɛɛ ekɛ nɔ ni fa fe afii 30 esɔmɔ yɛ maŋsɛɛ, ni midaa Yehowa shi daa akɛ mibiyoo lɛ miiye lɛ anɔkwa.” Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔwo Kristofoi ni kɛ amɛhe shãa afɔle lɛ hewalɛ!

Esa akɛ wɔwo nyɛmimɛi Kristofoi ni kɛ amɛhe eshã afɔle lɛ hewalɛ

“Nyɛmimɛi Lɛ Here Wɔ Kɛ Miishɛɛ” (Bɔfoi 21:15-17)

20, 21. Mɛni tsɔɔ akɛ Paulo miisumɔ ni ekɛ nyɛmimɛi lɛ abɔ? Ni mɛni hewɔ esumɔɔ ni ekɛ mɛi ni ekɛ amɛ hiɛ hemɔkɛyeli kome lɛ abɔ lɛ?

20 Be ni Paulo bua ehe naa egbe naa lɛ, lɛ kɛ nyɛmimɛi ni jɛ Kaisarea lɛ shi. Amɛnifeemɔ lɛ tsɔɔ akɛ amɛji nanemɛi kpakpai anɔkwafoi. Yɛ Paulo kɛ enanemɛi lɛ agbɛfaa kɛmiiya Yerusalem lɛ mli fɛɛ lɛ, maŋ fɛɛ maŋ nɔ ni amɛbaashɛ lɛ, amɛtaoɔ amɛnyɛmimɛi hii kɛ yei Kristofoi lɛ asɛɛ gbɛ ni amɛyaa amɛŋɔɔ. Be ni amɛshɛ Tiro lɛ, amɛtao kaselɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ, ni amɛhi amɛŋɔɔ gbii kpawo. Ni be ni amɛshɛ Ptolemai lɛ, amɛyaŋa amɛnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ, ni amɛye gbi kome yɛ amɛŋɔɔ. Ni be ni amɛshɛ Kaisarea hu lɛ, amɛyahi Filipo shĩa lɛ, ni amɛye gbii saŋŋ yɛ jɛmɛ. No sɛɛ lɛ, kaselɔi ni yɔɔ Kaisarea lɛ ateŋ mɛi komɛi yajie Paulo kɛ enanemɛi lɛ agbɛ kɛtee Yerusalem, ni amɛyato Mnason, ni ji mra mli kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ. Luka bɔ amaniɛ akɛ be ni gbɛfalɔi lɛ yashɛ Yerusalem lɛ, “nyɛmimɛi lɛ here wɔ kɛ miishɛɛ.”​—Bɔf. 21:17.

21 Eyɛ faŋŋ akɛ Paulo sumɔɔ ni ekɛ mɛi ni ekɛ amɛ hiɛ hemɔkɛyeli kome lɛ abɔ. Enyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ wo lɛ hewalɛ, tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ woɔ wɔ hewalɛ ŋmɛnɛ lɛ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ, nakai hewalɛwoo lɛ waje Paulo koni enyɛ edamɔ shiteekɛwolɔi ni mli ewo la ni baabɔ mɔdɛŋ akɛ amɛgbe lɛ lɛ anaa.

a Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Kaisarea​—Yudea Kpokpaa Ni Romabii Lɛ Yeɔ Nɔ Lɛ Maŋtiase,” ni yɔɔ baafa 174 lɛ.

b Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Ani Kristofoi Yei Baanyɛ Atsɔɔ Nii Yɛ Kristofoi Asafo Lɛ Mli?” ni yɔɔ baafa 177 lɛ.