Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yitso 21

“Miyeee Gbɔmɔ Ko Gbɔmɔ Ko Lá Yi Sɔ”

“Miyeee Gbɔmɔ Ko Gbɔmɔ Ko Lá Yi Sɔ”

Paulo shiɛ kɛ ekãa, ni ewo asafoŋ onukpai ŋaa

Edamɔ Bɔfoi 20:1-38 lɛ nɔ

1-3. (a) Gbaa nibii ni ba gbi gbɛkɛ ni Eutiko gbo lɛ. (b) Mɛni Paulo fee? Ni mɛni enifeemɔ nɛɛ tsɔɔ wɔ yɛ ehe?

 PAULO yɛ ŋwɛi asa ko nɔ yɛ Troia, ni enɔ eyi kɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei. Ekɛ nyɛmimɛi lɛ wie be kakadaŋŋ, ejaakɛ enɔ jetsɛremɔ lɛ ebaashi amɛ. Ekɛ amɛwie kɛyashi nyɔɔŋteŋ. Asu kanei ni akɛ mu woɔ mli yɛ tsũ lɛ mli, ni no hewɔ lɛ tsũ lɛ mli edɔ ni kɔɔyɔɔ kpakpa fioo ko pɛ baa tsũ lɛ mli. Oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Eutiko lɛ ta samfɛji lɛ eko naa. Be ni Paulo wieɔ lɛ, wɔ ni tsii loo Eutiko, ni ekpɔ kɛjɛ ŋwɛitsu lɛ nsɔɔdo ni ji etɛ lɛ nɔ ebagbee shi!

2 Akɛni Luka ji datrɛfonyo hewɔ lɛ, ekolɛ efata mɛi klɛŋklɛŋ ni sha foi kɛtee agbó lɛ naa koni amɛyakwɛ nɔ ni eba oblanyo lɛ nɔ lɛ ahe. Shi nɔ ko bɛ ni amɛbaanyɛ amɛfee kɛwa Eutiko. “Ayawó lɛ ni egbo.” (Bɔf. 20:9) Shi naakpɛɛ nɔ ko ba. Paulo yabu oblanyo lɛ nɔ, ni ekɛɛ mɛi ni ebabua amɛhe naa lɛ akɛ: “Nyɛkayea awerɛho, ejaakɛ ehiɛ kã.” Paulo etee Eutiko shi!​—Bɔf. 20:10.

3 Nɔ ni ba nɛɛ hã ana akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ afee nibii wuji. Anyɛŋ ashwa Paulo yɛ Eutiko gbele lɛ hewɔ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Paulo sumɔɔɔ ni oblanyo lɛ gbele lɛ afite mɛi amiishɛɛ yɛ nifeemɔ ni he hiaa nɛɛ shishi, loo ehã mɔ ko hemɔkɛyeli atã. Akɛni Paulo tee Eutiko shi hewɔ lɛ, no shɛje asafo lɛ mii, ni ewo amɛ hewalɛ waa koni amɛya nɔ amɛkɛ ekãa ashiɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ Paulo le akɛ wala jara wa waa. Enɛ kaiɔ wɔ ewiemɔi nɛɛ: “Miyeee gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko lá yi sɔ.” (Bɔf. 20:26) Nyɛhãa wɔsusua bɔ ni Paulo nifeemɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔ hu wɔna wala akɛ nɔ ko ni jara wa lɛ he wɔkwɛa.

“Eje Egbɛfaa Kɛmiiya Makedonia Lɛ Shishi” (Bɔfoi 20:1, 2)

4. Mɛɛ shihilɛ ko ni yɔɔ gbeyei waa Paulo kɛkpe?

4 Tamɔ wɔna yɛ yitso ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Paulo kɛ shihilɛ ko ni yɔɔ gbeyei waa kpe. Mɛi ni yɔɔ Efeso lɛ nyaaa shiɛmɔ ni eshiɛɔ lɛ he. Jwiɛtɛi ŋaalɔi ni feɔ Artemi he amagai amɛhɔɔ lɛ fata mɛi ni fee basabasa lɛ ahe! Abɔ amaniɛ yɛ Bɔfoi 20:1 lɛ akɛ: “Be ni basabasafeemɔ lɛ sɛɛ fo lɛ, Paulo tsu ni ayatsɛ kaselɔi lɛ kɛba, ni be ni ewo amɛ hewalɛ sɛɛ lɛ, ekɛ amɛ ye shɛɛ, ni eje egbɛfãa kɛmiiya Makedonia lɛ shishi.”

5, 6. (a) Be enyiɛ ekolɛ Paulo ye yɛ Makedonia? Ni mɛni efee ehã nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ? (b) Te Paulo na enyɛmimɛi Kristofoi lɛ ehã tɛŋŋ?

5 Be ni Paulo yaa Makedonia lɛ, eyatsɔ Troia lɛjiadaamɔhe lɛ ni eye be ko yɛ Troia. Paulo hiɛ kã nɔ akɛ Tito ni no mli lɛ atsu lɛ Korinto lɛ baaba ebafata ehe yɛ jɛmɛ. (2 Kor. 2:12, 13) Shi be ni efee faŋŋ akɛ Tito baŋ lɛ, Paulo tse mli kɛtee Makedonia, ni ekolɛ eye afi loo nɔ yɛ jɛmɛ ni “ekɛ wiemɔi babaoo wo mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hewalɛ.” a (Bɔf. 20:2) Yɛ naagbee lɛ, Tito yafata Paulo he yɛ Makedonia, ni ehã Paulo le akɛ Korintobii lɛ kɛ ŋaa ni ewo amɛ yɛ klɛŋklɛŋ wolo ni eŋma amɛ lɛ mli lɛ miitsu nii jogbaŋŋ. (2 Kor. 7:5-7) Enɛ tsirɛ Paulo ni eŋma wolo kroko kɛmaje amɛ, ni wolo nɛɛ ji nɔ ni wɔle lɛ akɛ 2 Korintobii lɛ.

6 Esa kadimɔ waa akɛ Luka hã wɔna akɛ saramɔ ni Paulo yasara nyɛmimɛi ni yɔɔ Efeso kɛ Makedonia lɛ wo amɛ hewalɛ waa. Enɛ tsɔɔ akɛ Paulo sumɔ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ waa! Paulo tamɔɔɔ Farisifoi ni naa amɛhe akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi lɛ, moŋ lɛ, ená miishɛɛ waa akɛ ekɛ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ baafee ekome kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ. (Yoh. 7:47-49; 1 Kor. 3:9) Be ni ehe bahia ni Paulo awo amɛ ŋaa waa po lɛ, enaaa ehe akɛ enɔ kwɔ fe amɛ.​—2 Kor. 2:4.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi nɔkwɛlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

7 Ŋmɛnɛ lɛ, asafoŋ onukpai kɛ kpokpaa nɔkwɛlɔi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakase Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Kɛ́ ehe bahia ni amɛwo nyɛmi ko ŋaa waa po lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛfee lɛ yɛ gbɛ ni baawo lɛ hewalɛ nɔ. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ ni amɛnu nyɛmimɛi lɛ ashishi ni amɛwo amɛ hewalɛ moŋ fe ni amɛbaakojo amɛ. Kpokpaa nɔkwɛlɔ ko ni yɔɔ niiashikpamɔ waa lɛ wie akɛ: “Wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ateŋ mɛi babaoo miisumɔ ni amɛfee nɔ ni ja, shi bei pii lɛ amɛtsɔɔ shihilɛi ni hãa amɛnine nyɛɔ shi, loo amɛtsui fãa lɛ amli, ni amɛleee nɔ ni esa akɛ amɛfee.” Esa akɛ asafoŋ onukpai awo nyɛmimɛi nɛɛ hewalɛ waa.​—Heb. 12:12, 13.

‘Atsɔ Ŋaa Yɛ Ehe’ (Bɔfoi 20:3, 4)

8, 9. (a) Mɛni hã Paulo tsake yiŋ ni ekpɛ akɛ ebaaya Siria lɛ? (b) Mɛni hewɔ ekolɛ Yudafoi lɛ sumɔɔɔ Paulo sane lɛ?

8 Be ni Paulo shi Makedonia lɛ, etee Korinto. b Eye nyɔji etɛ yɛ jɛmɛ, ni eto eyiŋ akɛ ebaaya Kenkrea, ni eyawó lɛlɛ yɛ jɛmɛ kɛya Siria. Kɛ́ enyɛ etee Siria lɛ, ebaanyɛ etse mli kɛya Yerusalem koni ekɛ onia ni atsu lɛ ayahã nyɛmimɛi ni ehia amɛ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ. c (Bɔf. 24:17; Rom. 15:25, 26) Shi shihilɛ ko ni akpaaa gbɛ ba, ni enɛ hã Paulo tsake ejwɛŋmɔ. Abɔ amaniɛ yɛ Bɔfoi 20:3 lɛ akɛ: ‘Yudafoi lɛ tsɔ ŋaa yɛ ehe’!

9 Yudafoi lɛ sumɔɔɔ Paulo sane, ejaakɛ ekwa Yudafoi lɛ ajamɔ lɛ. Be ko ni eho be ni Paulo shiɛɔ yɛ Korinto lɛ, Krispo ni no mli lɛ eji onukpa ni kwɛɔ kpeehe ni yɔɔ jɛmɛ lɛ nɔ lɛ batsɔ Kristofonyo. (Bɔf. 18:7, 8; 1 Kor. 1:14) Be ko hu lɛ, Yudafoi ni yɔɔ Korinto lɛ kɛ saji fɔ̃ Paulo nɔ yɛ Galio, ni yeɔ prokɔnsɔl yɛ Akaia lɛ hiɛ. Shi Galio tswa saji ni amɛkɛfɔ̃ enɔ lɛ efɔ̃, ni no hã Paulo henyɛlɔi lɛ amli wo la waa. (Bɔf. 18:12-17) Ekolɛ Yudafoi ni yɔɔ Korinto lɛ ná amɛle, loo amɛsusu akɛ etsɛŋ ni Paulo baayawo lɛlɛ yɛ Kenkrea ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ, ni no hewɔ lɛ amɛtsɔ ehe ŋaa. Mɛni Paulo baafee?

10. Ani Kenkrea ni Paulo eyatsɔɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ esheɔ nii gbeyei? Tsɔɔmɔ mli.

10 Paulo kpɛ mli akɛ eyatsɔŋ Kenkrea, moŋ lɛ ebaaku esɛɛ eyatsɔ Makedonia kɛyatsɔ he ni ejɛ kɛba lɛ. Efee nakai ejaakɛ eetao ebaa ewala yi, ni agbɛnɛ hu, ebaa onia ni akɛtsu lɛ ni ekɛyahã nyɛmimɛi lɛ ayi. Shi eyɛ oshãra waa hu akɛ ebaatswa nantu kɛku esɛɛ kɛya. Yɛ blema beiaŋ lɛ, julɔi fɔɔ amɛhe teemɔ yɛ gbɛjegbɛi ahe. Gbɔiatoohei lɛ po bɛ shweshweeshwe. Shi Paulo na akɛ ehi akɛ ebaatswa nantu moŋ fe ni ebaaya Kenkrea. Miishɛɛ sane ji akɛ jeee ekome pɛ efãa gbɛ lɛ. Mɛi ni fata ehe yɛ gbɛ nɛɛ ni efãa akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔ lɛ mli ji Aristarko, Gaio, Sekundo, Sopatre, Timoteo, Trofimo, kɛ Tihiko.​—Bɔf. 20:3, 4.

11. Mɛni Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ feɔ koni oshãra akanina amɛ? Ni mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yesu fee?

11 Tamɔ Paulo fee lɛ, kɛ́ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu nyiɛ shiɛmɔ nɔ lɛ, amɛkwɛɔ jogbaŋŋ koni oshãra akanina amɛ. Yɛ hei komɛi lɛ, amɛyaa shikpɔŋkuku lɛ mli akɛ kuu, loo kɛ́ hooo kwraa lɛ amɛtsuɔ nii enyɔnyɔɔnyɔ, moŋ fe ni mɔ kome baanyiɛ. Ni kɛ́ aawa wɔ yi hu lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛbu wɔhe? Wɔle akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, abaawa wɔ yi. (Yoh. 15:20; 2 Tim. 3:12) Fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ wɔmiishiɛ lɛ, wɔkwɛɔ wɔhe nɔ jogbaŋŋ. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee lɛ he okwɛ. Be ko be ni shiteekɛwolɔi komɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ kɔlɔ tɛi akɛ amɛkɛbaatswia lɛ lɛ, “Yesu tee ehe ni eje sɔlemɔ shĩa lɛ etee.” (Yoh. 8:59) Be ko sɛɛ be ni Yudafoi lɛ kpɛ mli akɛ amɛbaagbe Yesu lɛ, “enyiɛɛɛ yɛ faŋŋ dɔŋŋ yɛ Yudafoi lɛ ateŋ, shi moŋ eshi jɛmɛ etee kpokpaa ni bɛŋkɛ ŋa lɛ nɔ lɛ nɔ.” (Yoh. 11:54) Kɛ́ ehe bahia lɛ, Yesu feɔ nɔ ni ebaanyɛ kɛbuɔ ehe koni enyɛ etsu nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ lɛ. Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu feɔ nakai nɔŋŋ.​—Mat. 10:16.

“Amɛmii Shɛ Amɛhe Waa” (Bɔfoi 20:5-12)

12, 13. (a) Be ni atee Eutiko shi lɛ, te nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ nu he amɛhã tɛŋŋ? (b) Mɛɛ hiɛnɔkamɔ baanyɛ ashɛje wɔmii ŋmɛnɛ?

12 Paulo kɛ enanemɛi lɛ fã gbɛ kɛtee Makedonia, ni eeenyɛ efee akɛ sɛɛ mli lɛ amɛgbála mli be kukuoo. Ekã shi faŋŋ akɛ sɛɛ mli lɛ amɛ fɛɛ amɛyakpe ekoŋŋ yɛ Troia. d Luka bɔ amaniɛ akɛ: “Gbii enumɔ mli lɛ, wɔbashɛ amɛŋɔɔ yɛ Troia.” e (Bɔf. 20:6) Nakai beiaŋ atee oblanyo ni atsɛɔ lɛ Eutiko lɛ shi, taakɛ atsɔɔ yɛ yitso nɛɛ shishijee gbɛ lɛ. Be ni atee Eutiko shi lɛ, te nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ mli lɛ nu he amɛhã tɛŋŋ? Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Amɛmii shɛ amɛhe waa”!​—Bɔf. 20:12.

13 Eji anɔkwale akɛ, ŋmɛnɛ lɛ afeee naakpɛɛ nibii ni tamɔ nakai. Shi gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ hãa mɛi ni suɔlɔi egboi lɛ ‘amii shɛɔ amɛhe waa.’ (Yoh. 5:28, 29) Susumɔ sane nɛɛ he okwɛ: Akɛni Eutiko yeee emuu hewɔ lɛ, sɛɛ mli lɛ egbo ekoŋŋ. (Rom. 6:23) Shi mɛi ni abaatee amɛ shi yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli lɛ baanyɛ ahi shi kɛya naanɔ! Mɛi hu ni ateɔ amɛ shi koni amɛkɛ Yesu aye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ náa wala ni sɛɛ nyɛŋ afo kɔkɔɔkɔ. (1 Kor. 15:51-53) Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ‘amii baanyɛ ashɛ amɛhe waa’ yɛ gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ hewɔ, kɛ́ amɛfata mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe jio, amɛfata “gwantɛŋi krokomɛi” lɛ ahe jio.​—Yoh. 10:16.

“Yɛ Maŋ Kɛ Shĩa Fɛɛ Shĩa” (Bɔfoi 20:13-24)

14. Be ni Paulo kɛ Efeso asafoŋ onukpai lɛ kpe yɛ Mileto lɛ, mɛni ekɛɛ amɛ?

14 Paulo kɛ enanemɛi lɛ fã gbɛ kɛjɛ Troia kɛtee Aso, ni no sɛɛ lɛ amɛtee Mitilene, Kio, Samo, kɛ Mileto. Oti ni ma Paulo hiɛ ji ni eyashɛ Yerusalem yɛ be ni sa mli dani aye Pentekoste Gbi Jurɔ lɛ. Oyai ni eyeɔ koni eyashɛ Yerusalem dani Pentekoste gbi lɛ ashɛ lɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni eyawo lɛlɛ ni tsɔŋ Efeso lɛ. Shi akɛni Paulo miitao ni ekɛ Efeso asafoŋ onukpai lɛ awie hewɔ lɛ, etsu ni ayakɛɛ amɛ koni amɛfo lɛ yɛ Mileto. (Bɔf. 20:13-17) Be ni amɛbashɛ shi lɛ, Paulo kɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛle bɔ ni mifee minii mihã yɛ nyɛteŋ kɛjɛ klɛŋklɛŋ gbi ni miba Asia kpokpaa lɛ nɔ lɛ nɔ, akɛ mijɛ heshibaa fɛɛ mli misɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ akɛ nyɔŋ kɛ yaafonui, ni mina nɔ babaoo yɛ Yudafoi lɛ aŋaatsɔi lɛ hewɔ, ni nakai be lɛ mli nɔŋŋ lɛ, mishashaooo shi akɛ makɛɛ nyɛ nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ ni agbɛnɛ hu matsɔɔ nyɛ nii yɛ maŋ kɛ shĩa fɛɛ shĩa. Shi moŋ miye odase fitsofitso mitsɔɔ Yudafoi kɛ Greekbii fɛɛ akɛ amɛtsake amɛtsui ni amɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ni amɛhe wɔ-Nuŋtsɔ Yesu nɔ amɛye.”​—Bɔf. 20:18-21.

15. Tsii sɛɛnamɔi ni yɔɔ shĩa fɛɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ ekomɛi atã?

15 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔtsɔɔ gbɛi srɔtoi anɔ wɔshiɛɔ sane kpakpa lɛ wɔhãa mɛi. Tamɔ bɔ ni Paulo fee lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔya he ni mɛi yɔɔ, tamɔ tsɔji amaamɔhei, gbɛjegbɛi ni mɛi fɔɔ nɔ tsɔmɔ, loo jaji anɔ. Shi shĩa fɛɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kã he eji gbɛ titri ni wɔtsɔɔ nɔ wɔshiɛɔ. Mɛni hewɔ? Yiŋtoo kome ji akɛ, shĩa fɛɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa mɛi fɛɛ náa hegbɛ ni amɛbo Maŋtsɛyeli sane lɛ toi daa, ni no hãa anaa akɛ Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ hiɛiaŋ. Agbɛnɛ hu, ehãa ayeɔ abuaa mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ni ebale Nyɔŋmɔ. Kɛfata he lɛ, shĩa fɛɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ hãa wɔhemɔkɛyeli lɛ mli waa, ni ehãa wɔkaseɔ bɔ ni afiɔ shi hu. Hɛɛ, nɔ ko ni akɛle mɛi ni ji anɔkwa Kristofoi ŋmɛnɛ lɛ ji ekãa ni amɛkɛshiɛɔ “yɛ maŋ kɛ shĩa fɛɛ shĩa” lɛ.

16, 17. Mɛni Paulo fee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ ekãa? Ni mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kaseɔ lɛ?

16 Paulo hã Efeso asafoŋ onukpai lɛ le akɛ eleee naagbai ni ekɛbaakpe kɛ́ eku esɛɛ etee Yerusalem. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Shi mibuuu mi diɛŋtsɛ miwala akɛ nɔ ko ni he hiaa kɛhã mi, bɔ ni afee ni magbe mifoidamɔ kɛ sɔɔmɔ ni miná kɛjɛ Nuŋtsɔ Yesu dɛŋ, akɛ miye Nyɔŋmɔ dromɔ lɛ he sane kpakpa lɛ he odase fitsofitso lɛ naa.” (Bɔf. 20:24) Paulo fee ekãa, ni ehãaa shihilɛ ko kwraa​—hela loo shiteekɛwoo ni naa wa​—atsĩ lɛ gbɛ ni ekagbe nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ naa.

17 Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu fiɔ shi yɛ jaramɔ shihilɛi srɔtoi amli. Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, amralofoi lɛ etsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa, ni amɛwaa wɔnyɛmimɛi lɛ ayi. Wɔteŋ mɛi komɛi hu miiye hela ni naa wa loo amɛhao yɛ naagbai komɛi ni amɛkɛkpeɔ lɛ ahewɔ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛmiifi shi kɛ ekãa. Oblahii kɛ oblayei ni ji Kristofoi lɛ askulbii lɛ nyɛɔ amɛnɔ ni amɛfee nibii gbohii. Ekɔɔɔ he eko shihilɛ ni Yehowa Odasefoi kɛkpeɔ lɛ, amɛfiɔ shi shiŋŋ tamɔ bɔ ni Paulo fee lɛ. Amɛtswa amɛfai shi akɛ ‘amɛbaaye sane kpakpa lɛ he odase fitsofitso.’

“Nyɛhiɛ Ahia Nyɛ Diɛŋtsɛ Nyɛhe Nɔ Kɛ Tooku Lɛ Hu Fɛɛ Nɔ” (Bɔfoi 20:25-38)

18. Mɛni Paulo fee koni ekaye lá yi sɔ̃? Ni mɛni esa akɛ Efeso asafoŋ onukpai lɛ afee koni amɛ hu amɛkaye lá yi sɔ̃?

18 No sɛɛ lɛ, Paulo wo Efeso asafoŋ onukpai lɛ ŋaa ni yɔɔ faŋŋ, ni ekai amɛ bɔ ni ejwɛŋɔ asafoi lɛ ahe lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, ehã amɛle akɛ ekolɛ amɛnaŋ lɛ dɔŋŋ. No sɛɛ lɛ ekɛɛ amɛ akɛ: “Miyeee gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko lá yi sɔ̃, ejaakɛ mijaje Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ fɛɛ mitsɔɔ nyɛ.” Te Efeso asafoŋ onukpai lɛ baafee tɛŋŋ amɛkase Paulo ni amɛkaye mɔ ko lá yi sɔ̃? Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nɔ kɛ tooku lɛ hu fɛɛ nɔ, mɛi ateŋ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ehole nyɛ nɔkwɛlɔi yɛ lɛ, koni tamɔ bɔ ni tookwɛlɔ kwɛɔ etoi lɛ, nyɛ hu nyɛkwɛa Nyɔŋmɔ asafo lɛ ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ e-Bi lɛ lá hé lɛ.” (Bɔf. 20:26-28) Paulo bɔ kɔkɔ akɛ “ŋa mli gbei ni yitseiaŋ wala” baabote asafo lɛ mli, “ni amɛbaawie saji kɔɔdɔji ni amɛkɛloo kaselɔi lɛ kɛnyiɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsɛɛ.” Mɛni esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ afee? Paulo bɔ amɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛshia kpe, ni nyɛhãa ehia nyɛjwɛŋmɔ mli akɛ, mitee nɔ mikɛ yaafonui wie mitsɔɔ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ jenamɔ kɛ jetsɛremɔ afii etɛ sɔŋŋ, ni mikpaaa.”​—Bɔf. 20:29-31.

19. Yesu gbele sɛɛ aaafee afii 60 lɛ mɛni ba? Ni mɛni ba yɛ no sɛɛ?

19 Yesu gbele sɛɛ aaafee afii 60 lɛ, “ŋa mli gbei ni yitseiaŋ wala” babote asafo lɛ mli. Aaafee afi 98 Ŋ.B. lɛ, bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Amrɔ nɛɛ po lɛ antikristoi pii eba . . . Wɔteŋ amɛjɛ amɛtee, shi kɛ̃lɛ amɛjeee wɔteŋ mɛi komɛi; ejaakɛ wɔteŋ mɛi komɛi ji amɛ kulɛ amɛkɛ wɔ baaya nɔ ahi shi.” (1 Yoh. 2:18, 19) Yesu gbele sɛɛ aaafee afi 200 lɛ, nɔkwɛlɔi ni ekwa jamɔ krɔŋŋ lɛ na amɛhe akɛ kuu srɔto ko ni nɔ kwɔ fe asafoŋbii krokomɛi lɛ. Kɛkɛ ni Yesu gbele sɛɛ aaafee afi 300 lɛ, Roma Nɔyelɔ Constantine bu amale Kristojamɔ nɛɛ efata jamɔi ni maŋ lɛ kpɛlɛɔ amɛnɔ lɛ ahe. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi nɛɛ ni ekwa jamɔ krɔŋŋ lɛ ‘wie saji kɔɔdɔji.’ Amɛkɛ wɔŋjamɔ nifeemɔi kɛ hemɔkɛyelii futu Kristofoi ahemɔkɛyeli lɛ, koni mɛi anya Kristojamɔ he. Sɔlemɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hiɛ amale hemɔkɛyelii nɛɛ amli ni amɛkɛ kusumii nɛɛ tsuɔ nii lolo.

20, 21. Mɛni Paulo fee ni tsɔɔ akɛ ekɛ ehe shã afɔle ehã enyɛmimɛi lɛ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase lɛ?

20 Paulo efeee enii tamɔ amale nɔkwɛlɔi ni ba sɛɛ mli ni ye asafoŋbii lɛ ahe nii lɛ. Etsu nii kɛkwɛ ehe bɔ ni afee ni ekatsɔ jatsu ehã asafo lɛ. Esɔmɔ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ, ni ekpaaa gbɛ akɛ awo lɛ nyɔmɔ yɛ no hewɔ. Ewo Efeso asafoŋ onukpai lɛ hewalɛ koni amɛkɛ amɛhe ashã afɔle amɛhã amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛyea nyɛbuaa mɛi ni egbede lɛ, ni esa akɛ nyɛhã Nuŋtsɔ Yesu wiemɔi, ni lɛ diɛŋtsɛ ewie lɛ ahi nyɛjwɛŋmɔ mli akɛ: “Nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ.”’​—Bɔf. 20:35.

21 Kristofoi asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ amɛhe shãa afɔle tamɔ Paulo fee lɛ. Mɛi ni akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ akɛ ‘amɛkwɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ’ jɛɔ tsui krɔŋŋ mli amɛtsuɔ amɛnitsumɔi lɛ, ni amɛtamɔɔɔ osɔfoi lɛ ni yeɔ amɛsɔlemɔŋbii lɛ ahe nii lɛ. Mɛi ni woɔ amɛhe nɔ loo amɛsumɔɔ ni gbɔmɛi awo amɛhiɛ nyam lɛ nyɛŋ ahi asafo lɛ mli, ejaakɛ mɛi ni yeɔ amɛtsui naa sane ni ‘amɛtaoɔ anunyam amɛhãa amɛ diɛŋtsɛ amɛhe’ lɛ egbeŋ naa ekpakpa.​—Abɛi 11:2; 25:27.

“Amɛ fɛɛ amɛfó waa diɛŋtsɛ.”​—Bɔfoi 20:37

22. Mɛni hã Efeso asafoŋ onukpai lɛ sumɔ Paulo sane waa lɛ?

22 Suɔmɔ krɔŋŋ ni Paulo yɔɔ kɛhã enyɛmimɛi lɛ hã amɛsumɔ esane waa. Be ni ekɛ amɛ yeɔ shɛɛ lɛ, “amɛ fɛɛ amɛfó waa diɛŋtsɛ, ni amɛfua Paulo, ni amɛkɛ suɔmɔ shɔ enaa.” (Bɔf. 20:37, 38) Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ kɛ amɛhe shã afɔle kɛkwɛ tooku lɛ tamɔ bɔ ni Paulo fee lɛ, amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ahiɛ sɔɔ amɛ waa, ni amɛsumɔɔ amɛ naakpa. Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Paulo fee lɛ hewɔ lɛ, be ni ekɛɛ akɛ, “miyeee gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko lá yi sɔ” lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ nɔ ni ewie lɛ ji anɔkwale.​—Bɔf. 20:26.

a Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Woji Ni Paulo Ŋmala Yɛ Makedonia,” ni yɔɔ baafa nɛɛ nɔ lɛ.

b Eeenyɛ efee akɛ be ni Paulo yɔɔ Korinto lɛ ni eŋma wolo kɛmaje Romabii lɛ.

c Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Paulo Kɛ Onia Ni Atsu Lɛ Yahã Nyɛmimɛi Lɛ,” ni yɔɔ baafa 169 lɛ.

dBɔfoi 20:5, 6 lɛ, Luka kɛ wiemɔ ni ji “wɔ” tsu nii. No tsɔɔ akɛ Paulo yawo lɛ yɛ Filipi ni ekɛ lɛ tee Troia.​—Bɔf. 16:10-17, 40.

e Gbɛ ni amɛfã kɛjɛ Filipi kɛtee Troia lɛ hé amɛ gbii enumɔ. Ekolɛ ahum ni naa wa tswa, ejaakɛ mra mli lɛ, amɛkɛ gbii enyɔ pɛ fã nakai gbɛ lɛ nɔŋŋ.​—Bɔf. 16:11.