Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yitso 26

“Nyɛteŋ Mɔ Ko Wala Eŋmɛŋ Lɛ”

“Nyɛteŋ Mɔ Ko Wala Eŋmɛŋ Lɛ”

Be ni Paulo kɛ meele yaasha shi lɛ, etsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli waa, ni esumɔɔ mɛi

Edamɔ Bɔfoi 27:1–28:10 lɛ nɔ

1, 2. Mɛɛ gbɛ Paulo baafã? Ni mɛɛ saji ekolɛ ebaaye etsui yɛ he?

 AMRALO FESTO kɛɛ Paulo akɛ: “Obaaya Kaisare ŋɔɔ.” Be ni Paulo nu wiemɔi nɛɛ, ekolɛ esusu nɔ ni baaba enɔ kɛ́ etee Kaisare ŋɔɔ lɛ he. No mli lɛ Paulo eye afii enyɔ yɛ tsuŋwoo mli, ni no hewɔ lɛ gbɛ kakadaŋŋ ni akɛ lɛ baafã kɛya Roma lɛ baahã kɛ́ hooo kwraa lɛ etsake kɔɔyɔɔ lɛ mli fioo. (Bɔf. 25:12) Shi akɛni Paulo efã gbɛ yɛ ŋshɔ hiɛ aahu hewɔ lɛ, ele akɛ amɛbaanyɛ amɛkɛ naagbai hu akpe. Ekolɛ eye etsui yɛ gbɛ ni ebaafã lɛ kɛ Kaisare hiɛ ni ebaaya lɛ he.

2 Paulo kɛ ‘oshãrai kpe yɛ ŋshɔ hiɛ’ shii abɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ meele yasha shi shii etɛ, ni eye jenamɔ kɛ jetsɛremɔ yɛ ŋshɔ teŋ. (2 Kor. 11:25, 26) Agbɛnɛ hu, esoro egbɛfaa nɛɛ yɛ gbɛ ni efã shii abɔ akɛ maŋsɛɛ sɔɔlɔ lɛ he, ejaakɛ no mli lɛ ejeee gboklɛfonyo. Amrɔ nɛɛ Paulo miifã gbɛ kɛmiijɛ Kaisarea kɛmiiya Roma akɛ gboklɛfonyo, ni gbɛ lɛ jekɛ waa​—ejekɛ fe kilomitai 3,000. Ani ebaanyɛ eyashɛ shweshweeshwe? Kɛ́ enyɛ eyashɛ po lɛ, ani abaabu lɛ gbele fɔ? Kaimɔ akɛ, nɔyelɔ ni yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ yɛ Satan je lɛ mli yɛ nakai beiaŋ lɛ ji mɔ ni baakojo lɛ.

3. Mɛni Paulo tswa efai shi akɛ ebaafee? Ni mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso nɛɛ mli?

3 Yɛ nibii fɛɛ ni okane yɛ Paulo he lɛ naa lɛ, ani osusuɔ akɛ ehiɛnɔkamɔ tã, ni efee shwɛm yɛ nɔ ni kã ehiɛ lɛ hewɔ? Enyɛŋ eba lɛ nakai kɔkɔɔkɔ! Ele akɛ ekɛ shihilɛi ni mli wawai baakpe, shi eleee bɔ ni ebaaba lɛ ehã. Paulo le akɛ kɛ́ eye etsui yɛ nibii ni enyɛŋ efee nɔ ko yɛ he lɛ he lɛ, no nyɛŋ aye abua lɛ. Ni ele hu akɛ kɛ́ eye etsui fe nine lɛ, emiishɛɛ baatã. (Mat. 6:27, 34) Paulo le akɛ Yehowa miisumɔ ni ekɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni ebaaná lɛ atsu nii kɛshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ etsɔɔ mɛi fɛɛ, ni maŋ nɔyelɔi po fata he. (Bɔf. 9:15) Paulo tswa efai shi akɛ ekɔɔɔ he eko nɔ shihilɛ ni ekɛbaakpe lɛ, ebaatsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ kɛya naagbee. Ani jeee nakai wɔ hu wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee? Belɛ, nyɛhãa wɔnyiɛa Paulo sɛɛ be ni efãa gbɛ ni sa kadimɔ waa yɛ ŋshɔ hiɛ nɛɛ, koni wɔkwɛ bɔ ni wɔbaafee wɔná he sɛɛ.

“Wɔmiikpee Kɔɔyɔɔ” (Bɔfoi 27:1-7a)

4. Mɛɛ meele mli Paulo ta kɛje egbɛfaa lɛ shishi? Ni namɛi ji nyɛmimɛi ni fata ehe lɛ?

4 Aŋɔ Paulo kɛ gboklɛfoi komɛi awo Roma asraafoiatsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Yulio lɛ dɛŋ, ni Yulio kpɛ eyiŋ akɛ ekɛ amɛ baata meele ko ni akɛwoɔ jatsu ni ebakpleke yɛ Kaisarea lɛ mli kɛya. Meele lɛ jɛ Adramitio lɛjiadaamɔhe ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ anaigbɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ. Meele nɛɛ baafã kɛtsɔ kooyigbɛ, ni no sɛɛ lɛ ebaadɔ eyi ewo anaigbɛ, ni ebaawa yɛ hei srɔtoi ejie jatsu, ni abaato jatsu hee hu awo mli. Afeee meele nɛɛ koni akɛhole gbɔmɛi, aahu ni akɛbaahole gboklɛfoi. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Ŋshɔ Hiɛ Gbɛfaa Kɛ Hei Ni Atsɔɔ.”) Shi jeee Paulo pɛ ji Kristofonyo ni kɛ gboklɛfoi mlatɔlɔi baafã gbɛ nɛɛ. Kɛ́ hooo lɛ nyɛmimɛi hii enyɔ fata ehe, amɛji Aristarko kɛ Luka. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Luka ji mɔ ni ŋma amaniɛbɔɔ lɛ. Wɔleee kɛji nyɛmimɛi anɔkwafoi enyɔ nɛɛ diɛŋtsɛ wo amɛgbɛfaa lɛ he nyɔmɔ, loo amɛfata Paulo he kɛtee koni amɛsɔmɔ lɛ.​—Bɔf. 27:1, 2.

5. Namɛi Paulo tee amɛŋɔɔ yɛ Sidon? Ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ mli?

5 Meele lɛ fã kɛyi kooyigbɛ ni enyiɛ ŋshɔ lɛ hiɛ aaafee kilomitai 110 lɛ, ni gbi kome sɛɛ lɛ, eyakpleke Sidon yɛ Siria. Eeenyɛ efee akɛ akɛni Yulio le akɛ Romanyo ji Paulo ni abuko lɛ fɔ hewɔ lɛ, ekɛ lɛ yeee tamɔ bɔ ni ekɛ gboklɛfoi krokomɛi lɛ ye lɛ. (Bɔf. 22:27, 28; 26:31, 32) Yulio ŋmɛ Paulo gbɛ ni eyi shi ni eyana enyɛmimɛi Kristofoi lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ fee Paulo gbɔ waa ejaakɛ awo lɛ tsuŋ etsɛ! Obaanyɛ osusu gbɛi srɔtoi ni obaanyɛ ojɛ suɔmɔ mli ofee mɛi gbɔ lɛ ahe, ni kɛ́ ofee nakai lɛ no baawo bo hu hewalɛ.​—Bɔf. 27:3.

6-8. Be ni Paulo kɛ gbɛfalɔi krokomɛi lɛ shi Sidon lɛ, nɛgbɛ amɛyatsɔmɔ? Ni mɛɛ hegbɛi ekã shi faŋŋ akɛ Paulo ná kɛshiɛ?

6 Be ni meele lɛ fã yɛ Sidon lɛ, amɛfo mli yɛ Kilikia ni bɛŋkɛ Tarso, he ni Paulo da yɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ Luka etsĩii hei krokomɛi ni amɛyakpleke lɛ atã moŋ, shi ewie akɛ ‘amɛmiikpee kɔɔyɔɔ,’ ni enɛ hãa wɔnaa akɛ amɛyɛ oshãra mli. (Bɔf. 27:4, 5) Ni kɛ̃lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ Paulo baaŋɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni ebaaná lɛ kɛshiɛ sane kpakpa lɛ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ eye gboklɛfoi krokomɛi lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ meele lɛ mli, ni amlakui lɛ kɛ asraafoi lɛ fata he lɛ odase, ni eye mɛi ni yɔɔ lɛjiadaamɔhei ni meele lɛ yakplekeɔ lɛ hu odase. Ani wɔ hu wɔkɛ hegbɛi ni wɔnáa lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ kɛshiɛɔ?

7 Sɛɛ mli lɛ, meele lɛ yakpleke yɛ Mira lɛjiadaamɔhe ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ wuoyigbɛ ŋshɔ lɛ naa lɛ. Paulo kɛ mɛi krokomɛi lɛ yawo meele kroko ni kɛ amɛ baaya Roma, ni ji he tuuntu ni amɛyaa lɛ, yɛ jɛmɛ. (Bɔf. 27:6) Nakai beiaŋ lɛ, wiiti ni Romabii lɛ yeɔ lɛ babaoo jɛɔ Ejipt, ni no hewɔ lɛ, meelei ni woɔ wiiti kɛjɛɔ Ejipt lɛ bakplekeɔ yɛ Mira. Yulio na meelei nɛɛ ateŋ eko ni ehã asraafoi lɛ kɛ gboklɛfoi lɛ yakwɔ no. Ekã shi faŋŋ akɛ meele nɛɛ da fe nɔ ni amɛta mli kɛba lɛ. Ewo wiiti babaoo, kɛ amlakui, asraafoi, gboklɛfoi, kɛ ekolɛ mɛi komɛi ni miifã gbɛ kɛmiiya Roma, ni amɛ fɛɛ amɛnaa shɛɔ mɛi 276. Eyɛ faŋŋ akɛ meele ni atsake nɛɛ hã Paulo ná mɛi babaoo ni ebaashiɛ etsɔɔ amɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ ekɛ nakai hegbɛ lɛ tsu nii.

8 No sɛɛ lɛ, meele lɛ baayakpleke yɛ Knido ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ wuoyi-anaigbɛ lɛ. Kɛ́ kɔɔyɔɔ ni sa miitswa lɛ, abaanyɛ akɛ meele afã nakai gbɛ lɛ gbi kome pɛ. Ni kɛ̃lɛ, Luka bɔ amaniɛ akɛ: “Wɔkɛ meele lɛ nyiɛ blɛoo gbii saŋŋ, ni ekpakpa ko dani wɔbashɛ Knido.” (Bɔf. 27:7a) Kɔɔyɔɔ ni tswaa lɛ ehã gbɛfaa lɛ miijara. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Kɔɔyɔɔ Ni Tswaa Yɛ Mediterenia Ŋshɔ Lɛ Hiɛ,” ni yɔɔ baafa 208 lɛ.) Be ni meele lɛ kpeɔ kɔɔyɔɔ ni naa wa, ni ŋshɔ lɛ hu feɔ hamahama lɛ, mɛi ni yɔɔ meele lɛ mli lɛ náŋ lɛ mlɛo kwraa.

“Kɔɔyɔɔ Ni Naa Wa Lɛ Miitswa Meele Lɛ Gbeyeigbeyei” (Bɔfoi 27:7b-26)

9, 10. Mɛɛ naagbai ba yɛ Kreta niiaŋ?

9 Meele kudɔlɔ lɛ kpɛ eyiŋ akɛ amɛbaatsa gbɛfaa lɛ nɔ kɛjɛ Knido kɛya anaigbɛ, shi Luka ni na nɔ ni tee nɔ lɛ bɔ amaniɛ akɛ “kɔɔyɔɔ lɛ eŋmɛɛɛ wɔ gbɛ.” (Bɔf. 27:7b) Be ni meele lɛ bɔi ŋshɔ lɛ kwɔɔ lɛ, ŋshɔkei lɛ ŋmɛ, kɛkɛ ni kooyi-anaigbɛ kɔɔyɔɔ ko ni naa wa kpala meele lɛ kɛtee wuoyigbɛ, ni eeenyɛ efee akɛ no hã meele lɛ hiɛ foi waa. Tamɔ bɔ ni mra mli lɛ, Kipro ŋshɔkpɔ lɛ kpee kɔɔyɔɔ ni naa wa lɛ, ni ebu meele lɛ he lɛ, nakai nɔŋŋ Kreta ŋshɔkpɔ lɛ hu fee agbɛnɛ. Be ni meele lɛ ho Salmone he yɛ Kreta bokãgbɛ kwraa lɛ, nibii bahi fioo agbɛnɛ. Mɛni hã eba lɛ nakai? Akɛni meele lɛ yaje ŋshɔkpɔ lɛ wuoyigbɛ hewɔ lɛ, kɔɔyɔɔ lɛ naa waaa tsɔ. Nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ mli lɛ, mɛi ni yɔɔ meele lɛ mli lɛ atsui baanyɔ amɛmli akɛ kɔɔyɔɔ ni naa wa etswaaa yɛ he ni amɛshɛ lɛ! Shi meele lɛ kã he eyɛ ŋshɔ lɛ hiɛ, ni fɛ̃i be miihe ashɛ, ni amlakui lɛ le akɛ eyɛ oshãra waa akɛ abaanyiɛ ŋshɔ hiɛ yɛ nakai beiaŋ. No hewɔ lɛ amɛye amɛtsui fioo.

10 Luka tsɔɔ nɔ tuuntu ni nyiɛ sɛɛ kɛba, ekɛɛ akɛ: “Ekpakpa ko dani wɔnyɛ wɔfo mli [yɛ Kreta] kɛba he ko ni atsɛɔ jɛmɛ Lɛjiadaamɔhe Fɛfɛo.” Eyɛ mli akɛ ŋshɔkpɔ lɛ kpee kɔɔyɔɔ saŋŋ ehã amɛ moŋ, shi amɛnáaa lɛ mlɛo akɛ amɛbaakudɔ meele lɛ. Shi yɛ naagbee mli lɛ, amɛná he ko ni yɔɔ shweshweeshwe amɛŋmɛ amɛsɛ́kɛi lɛ. Asusuɔ akɛ he ni amɛŋmɛ sɛ́kɛi lɛ yɛ lɛ kã he ni ŋshɔkpɔ lɛ dɔɔ kɛyaa kooyigbɛ tuuntu lɛ. Be enyiɛ amɛye yɛ jɛmɛ? Luka tsɔɔ akɛ amɛye “be pii,” shi loloolo lɛ amɛjeko oshãra lɛ mli. Yɛ September kɛ October mli lɛ, ŋshɔ hiɛ gbɛfaa yɛ oshãra waa.​—Bɔf. 27:8, 9.

11. Mɛɛ ŋaa Paulo wo mɛi ni ekɛyɔɔ meele lɛ mli lɛ? Ni kɛ̃lɛ mɛɛ yiŋ amɛkpɛ?

11 Akɛni Paulo efã gbɛ kɛtsɔ Mediterenia Ŋshɔ lɛ hiɛ aahu hewɔ lɛ, ekolɛ gbɛfalɔi lɛ ekomɛi bi lɛ ŋaawoo. Paulo wo ŋaa akɛ esaaa akɛ atsaa gbɛfaa lɛ nɔ. Kɛ́ atsa gbɛfaa lɛ nɔ lɛ, no lɛ “nibii babaoo baafite, ni nibii pii hu baaŋmɛɛ” amɛ, ni ekolɛ mɛi komɛi po baagboi. Shi meele kudɔlɔ lɛ kɛ meeletsɛ lɛ miisumɔ ni atsa gbɛfaa lɛ nɔ, ekolɛ akɛni amɛnu he akɛ ehe miihia waa ni amɛyakpleke yɛ he ko ni yɔɔ shweshweeshwe lɛ hewɔ. Amɛkɔne Yulio yiŋ, ni amɛteŋ mɛi babaoo wo ŋaa akɛ afã kɛje jɛmɛ, ni amɛkwɛ akɛ amɛbaanyɛ amɛyashɛ Foinike lɛjiadaamɔhe ni kã amɛhiɛ shɔŋŋ lɛ lo. Ekolɛ nakai lɛjiadaamɔhe lɛ da, ni esa jogbaŋŋ bɔ ni abaanyɛ aye fɛ̃i be lɛ yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ, be ni kɔɔyɔɔ hɛrɛbii ko tswa kɛjɛ wuoyigbɛ lɛ, efee tamɔ nɔ ni amɛbaanyɛ amɛtsa amɛgbɛfaa lɛ nɔ. No hewɔ lɛ amɛfã meele lɛ.​—Bɔf. 27:10-13.

12. Be ni meele lɛ shi Kreta lɛ, mɛɛ oshãrai amɛkɛkpe? Ni mɛni amlakui lɛ fee bɔ ni afee ni amɛhiɛ akakpãtã?

12 Etsɛɛɛ kɛkɛ ni amɛnaagba lɛ mli wo wu: “kɔɔyɔɔ ko ni naa wa” bɔi tswaa kɛjɛ kooyi-bokãgbɛ. Be ko sɛɛ lɛ, amɛyaje “ŋshɔkpɔ bibioo ko ni atsɛɔ lɛ Kauda lɛ he,” ni ekpee kɔɔyɔɔ lɛ fioo ehã amɛ. Ŋshɔkpɔ nɛɛ kɛ Lɛjiadaamɔhe Fɛfɛo lɛ jekɛmɔ aaafee kilomitai 65. Shi loloolo lɛ, meele lɛ baanyɛ akpala kɛya wuoyigbɛ ni eyagbee Sirti shia lɛ nɔ yɛ Afrika ŋshɔ lɛ naa. Akɛni amlakui lɛ sumɔɔɔ ni eba lɛ nakai hewɔ lɛ, amɛkɛ oyaiyeli gbala lɛlɛ bibioo ni yɔɔ meele lɛ sɛɛ lɛ amɛwo meele lɛ mli. Amɛnáaa enɛ feemɔ mlɛo kwraa, ejaakɛ ekã shi faŋŋ akɛ nu eyi lɛlɛ bibioo lɛ tɔ. No sɛɛ lɛ, amɛkɛ kpãi fimɔ meele lɛ koni ekagbɛ. Amɛjie abalaa lɛ he nibii lɛ, ni amɛkɛ hejaramɔ kudɔ meele lɛ kɛkpee kɔɔyɔɔ lɛ koni amɛtsɔ ahum lɛ mli. Enɛ baahã amɛtsui afã waa! Ni kɛ̃lɛ, nibii ni amɛfee nɛɛ fɛɛ yeee ebuaaa amɛ, ejaakɛ “kɔɔyɔɔ ni naa wa lɛ miitswa meele lɛ gbeyeigbeyei.” Gbi ni ji etɛ lɛ nɔ lɛ, amɛjie meele lɛ mli nibii lɛ ekomɛi amɛshwie koni meele lɛ akatsii tsɔ.​—Bɔf. 27:14-19.

13. Mɛɛ shihilɛ mɛi ni yɔɔ meele ni Paulo ta mli lɛ tsɔ mli be ni ahum lɛ tswaa lɛ?

13 Ekã shi faŋŋ akɛ amɛtsui fã waa. Shi Paulo kɛ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ yɛ nɔmimaa akɛ amɛyi baaná wala. No mli lɛ, Nuŋtsɔ lɛ etsɔ hiɛ momo ewo Paulo shi akɛ ebaayaye odase yɛ Roma, ni sɛɛ mli lɛ ŋwɛibɔfo ko ma nakai shiwoo lɛ nɔ mi ehã lɛ. (Bɔf. 19:21; 23:11) Ni kɛ̃lɛ ahum lɛ tee nɔ etswa jetsɛremɔ kɛ jenamɔ otsii enyɔ sɔŋŋ. Akɛni nugbɔnɛmɔ lɛ sɛɛ efooo, ni atatu kpii eha hulu lɛ kɛ ŋulamii lɛ ahiɛ hewɔ lɛ, meele kudɔlɔ lɛ enaaa ehiɛgbɛ nii, ni enyɛɛɛ eyoo he ni amɛshɛ, loo he ni meele lɛ kɛ ehiɛ etsɔɔ. Efeee amɛ niyeli po. Ekã shi faŋŋ akɛ fɛ̃i, nugbɔnɛmɔ, ŋshɔ hiɛ hela, kɛ gbeyeishemɔ ehã amɛdaaŋ egbo.

14, 15. (a) Be ni Paulo kɛ mɛi ni kɛ lɛ yɔɔ meele lɛ mli lɛ wieɔ lɛ, mɛni hewɔ etsĩ kɔkɔ ni ebɔ amɛ yɛ mra mli lɛ tã lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ sane ni shɛjeɔ mɔ mii ni Paulo kɛɛ amɛ lɛ mli?

14 Paulo te shi edamɔ shi. Ewie kɔkɔ ni etsɔ hiɛ ebɔ amɛ lɛ he, shi ewieee nakai oookɛɛ eekɛɛ amɛ akɛ, ‘Bɛ mikɛɛ nyɛ.’ Moŋ lɛ, nɔ ni eba lɛ diɛŋtsɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ kulɛ esa akɛ amɛbo lɛ toi. Kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ, miiwo nyɛ hewalɛ akɛ nyɛtsɛa nyɛtsui nyɛŋmɛa nyɛmli, ejaakɛ nyɛteŋ mɔ ko wala eŋmɛŋ lɛ, meele lɛ pɛ baafite.” (Bɔf. 27:21, 22) Ekã shi faŋŋ akɛ wiemɔi nɛɛ shɛje etoibolɔi lɛ amii waa! Paulo hu mii shɛ ehe waa akɛ Yehowa kɛ sane ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ ehã lɛ koni ekɛhã mɛi ni yɔɔ meele lɛ mli lɛ. Esa akɛ wɔkai akɛ Yehowa shwɛɛɛ adesa ko adesa ko wala he. Ejwɛŋɔ mɔ fɛɛ mɔ he. Bɔfo Petro ŋma akɛ: ‘Yehowa sumɔɔɔ akɛ akpãtã mɔ ko mɔ ko hiɛ, shi moŋ eesumɔ ni mɛi fɛɛ atsake amɛtsui.’ (2 Pet. 3:9) Hewɔ lɛ ehe miihia ni wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔshiɛ Yehowa sane lɛ wɔhã mɛi babaoo bɔ ni wɔɔnyɛ, ejaakɛ be ni eshwɛ lɛ faaa! Adesai awala ni jara wa yɛ Yehowa hiɛ lɛ yɛ oshãra mli.

15 Ekã shi faŋŋ akɛ Paulo shiɛ ‘Nyɔŋmɔ shiwoo lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ’ etsɔɔ mɛi ni yɔɔ meele lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo. (Bɔf. 26:6; Kol. 1:5) Amrɔ nɛɛ ni amɛná amɛle akɛ amɛmeele lɛ baayasha shi lɛ, Paulo baanyɛ ehã amɛna nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛhe amɛye akɛ amɛyi baaná wala. Ekɛɛ akɛ: “Nyɔɔŋ nɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ, mɔ ni nii ji mi lɛ . . . bɔfo ko badamɔ mimasɛi, ni ekɛɛ, ‘Kaashe gbeyei, Paulo. Esa akɛ oyadamɔ Kaisare hiɛ, ni naa! Nyɔŋmɔ eŋɔ mɛi ni kɛ bo yɔɔ meele lɛ mli lɛ fɛɛ eke bo.’ No hewɔ lɛ, ataamɛi, nyɛtsɛa nyɛtsui nyɛŋmɛa nyɛmli, ejaakɛ miheɔ Nyɔŋmɔ miyeɔ akɛ bɔ ni akɛɛ mi lɛ, ebaaba mli nakai pɛpɛɛpɛ. Shi bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, wɔbaayasha shi yɛ ŋshɔkpɔ ko nɔ.”​—Bɔf. 27:23-26.

“Amɛ Fɛɛ Amɛyashɛ Shikpɔŋ Shweshweeshwe” (Bɔfoi 27:27-44)

“Eda Nyɔŋmɔ shi yɛ amɛ fɛɛ amɛhiɛ.”Bɔfoi 27:35

16, 17. (a) Mɛɛ hegbɛ Paulo ná kɛsɔle? Ni te enɛ ná mɛi lɛ anɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo kɔkɔbɔɔ lɛ ba mli anɔkwale?

16 Otsii enyɔ sɛɛ be ni ahum lɛ ekpala meele lɛ aaafee kilomitai 870 lɛ, amlakui lɛ susu akɛ amɛmiibɛŋkɛ shikpɔŋ ko, ekolɛ akɛni amɛnu ŋshɔkei agbɛɛmɔ he lɛ hewɔ. Amɛŋmɛ sɛ́kɛi yɛ meele lɛ sɛɛgbɛ ni ekakplaŋ, koni amɛnyɛ amɛkudɔ meele lɛ hiɛ kɛya he ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ lɛ akɛ aleenɔ amɛbaanyɛ amɛkɛya ŋshɔ lɛ naa lo. Kɛkɛ ni amɛka akɛ amɛbaajo foi amɛshi meele lɛ, shi asraafoi lɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ. Paulo kɛɛ asraafoiatsɛ lɛ kɛ asraafoi lɛ akɛ: “Kɛji hii nɛɛ ehiii meele lɛ mli lɛ, no lɛ anyɛŋ nyɛyiwala ahere.” Akɛni meele lɛ eŋmɛ fioo agbɛnɛ hewɔ lɛ, Paulo kɛɛ amɛ fɛɛ akɛ amɛye nii, ni ema nɔ mi ehã amɛ ekoŋŋ akɛ amɛyi baaná wala. Kɛkɛ ni Paulo ‘da Nyɔŋmɔ shi yɛ amɛ fɛɛ amɛhiɛ.’ (Bɔf. 27:31, 35) Paulo kɛ sɔlemɔ ni ejɛ etsuiŋ esɔle nɛɛ fee nɔkwɛmɔnɔ ehã Luka, Aristarko, kɛ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ. Kɛ́ odamɔ mɛi najiaŋ oosɔle lɛ, ani osɔlemɔ lɛ woɔ amɛ hewalɛ ni eshɛjeɔ amɛ mii?

17 Be ni Paulo sɔle egbe naa lɛ, “amɛtsui nyɔ amɛmli ni amɛ hu amɛbɔi niyeli.” (Bɔf. 27:36) No sɛɛ lɛ, amɛshɛrɛ wiiti ni meele lɛ ewo lɛ amɛshwie ŋshɔ lɛ mli, bɔ ni afee ni meele lɛ akatsii be ni amɛbɛŋkɛɔ ŋshɔ lɛ naa lɛ. Be ni je tsɛre lɛ, amɛfolɔ sɛ́kɛi lɛ amɛwo ŋshɔ lɛ mli, ni amɛfɛne kudɔi lɛ ahe kpãi lɛ, ni amɛshi meele lɛ hiɛgbɛ abalaa lɛ koni kɔɔyɔɔ lɛ atsi meele lɛ kɛya ŋshɔnaagbɛ. Kɛkɛ ni meele lɛ hiɛgbɛ yatsɛkɛ shia loo ŋmɔtɔ mli, ni ŋshɔkei lɛ anaawalɛ lɛ jwara meele lɛ sɛɛgbɛ dukuduku. Asraafoi lɛ ekomɛi ka akɛ amɛbaagbe gboklɛfoi lɛ bɔ ni afee ni amɛteŋ mɔ ko akajo foi, shi Yulio eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ. Efã akɛ mɔ fɛɛ mɔ asere kɛya shikpɔŋ, ni mɛi ni leee seremɔ lɛ abumɔ ŋmoŋmoloi kɛ meele koi lɛ anɔ. Nɔ ni Paulo wie lɛ ba mli anɔkwale​—mɛi 276 lɛ fɛɛ ayi ná wala. Hɛɛ, “amɛ fɛɛ amɛyashɛ shikpɔŋ shweshweeshwe.” Shi mɛɛ shikpɔŋ nɔ amɛyaje nɛɛ?​—Bɔf. 27:44.

“Mlihilɛ Ni Nɔ Bɛ” (Bɔfoi 28:1-10)

18-20. Mɛɛ gbɛ nɔ Malta ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ jie “mlihilɛ ni nɔ bɛ” kpo? Ni mɛɛ naakpɛɛ nii Nyɔŋmɔ tsɔ Paulo nɔ efee?

18 Asomoaŋ amɛyaje Malta ŋshɔkpɔ lɛ nɔ yɛ Sisili wuoyigbɛ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “ Nɛgbɛ Malta Kã?”) Ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii ni wieɔ maŋsɛɛ wiemɔ lɛ kɛ amɛye yɛ “mlihilɛ ni nɔ bɛ naa.” (Bɔf. 28:2) Gbɔi ni edu gbɛ kɛba amɛŋɔɔ nɛɛ ahe efɔ tsɔɔ, ni fɛ̃i ehã amɛmiikpokpo, no hewɔ lɛ amɛshɛre la amɛhã amɛ koni amɛwere. Eyɛ mli akɛ fɛ̃i miiye ni nugbɔ miinɛ hu moŋ, shi la lɛ hã amɛhe dɔ la. Ehã naakpɛɛ nɔ ko hu ba.

19 Paulo fee nɔ ko ni mɔ fɛɛ mɔ baaná he sɛɛ. Ebua lai ŋmɛŋmɛlɛbii anaa ni ekɛwo la lɛ mli. Kɛkɛ ni onufu ko je kpo kɛjɛ la lɛ mli, ni ekpɛtɛ Paulo nine he, ni ekɔ̃ lɛ. Malta ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ susu akɛ nyɔŋmɔi lɛ kɛ enɛ miigbala Paulo toi.

20 Maŋbii ni na akɛ onufu lɛ kɔ̃ Paulo lɛ susu akɛ Paulo ‘baafuu.’ Wolo ko tsɔɔ akɛ Greek wiemɔ ni akɛtsu nii yɛ biɛ lɛ ji wiemɔ ko ni datrɛfoi kɛtsuɔ nii. Akɛni Luka ji “datrɛfonyo ni asumɔɔ lɛ” hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ wiemɔ ni tamɔ nɛkɛ ba ejwɛŋmɔ mli oya nɔŋŋ. (Bɔf. 28:6; Kol. 4:14) Paulo hwanya onufu ni pɔizin yɔɔ emli lɛ ewo la lɛ mli, ni nɔ ko nɔ ko efeee lɛ.

21. (a) Mɛni ji wiemɔi komɛi ni ja ni Luka kɛtsu nii yɛ emaniɛbɔɔ lɛ fã nɛɛ mli? (b) Mɛɛ naakpɛɛ nibii Paulo fee? Ni te naakpɛɛ nii lɛ ná Maltabii lɛ anɔ hewalɛ ehã tɛŋŋ?

21 Nuu niiatsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Publio yɛ shikpɔji yɛ jɛmɛ niiaŋ. Eeenyɛ efee akɛ lɛ ji Roma maŋ onukpa yɛ Malta. Luka tsɛ lɛ “ŋshɔkpɔ lɛ nɔ hiɛnaanɔ gbɔmɔ,” ni ana nibii enyɔ komɛi yɛ Malta ni aŋmala nakai gbɛnaa gbɛ́i lɛ nɔŋŋ ashwie nɔ. Ehere Paulo kɛ enanemɛi lɛ, ni efee amɛ gbɔ gbii etɛ sɔŋŋ. Shi no mli lɛ, Publio papa he miiye. Shi kome ekoŋŋ lɛ, Luka kɛ wiemɔi ni ja tsɔɔ hela ni eyeɔ lɛ mli. Etsɔɔ hela tuuntu ni nuu lɛ yeɔ lɛ. Ekɛɛ akɛ nuu lɛ “kã saa nɔ kɛ atridii, ni emusuŋ hu etsɔ waa.” Paulo sɔle ni ekɛ eniji shwie nuu lɛ nɔ, ni etsa lɛ. Naakpɛɛ nii nɛɛ ná maŋbii lɛ anɔ hewalɛ waa, ni amɛkɛ mɛi krokomɛi ni he yeɔ lɛ ba ni atsa amɛ, ni amɛke Paulo kɛ enanemɛi lɛ nibii ni he baahia amɛ yɛ amɛgbɛfaa lɛ mli.​—Bɔf. 28:7-10.

22. (a) Mɛni Biblia he nilelɔ ko wie yɛ Luka amaniɛbɔɔ lɛ he? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ yitso ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

22 Paulo gbɛfaa lɛ he saji ni wɔsusu he nɛɛ ja jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Biblia he nilelɔ ko wie akɛ: “Luka amaniɛbɔɔ lɛ . . . ji Biblia mli saji ni agba lɛ fitsofitso lɛ ateŋ ekome. Bɔ ni ewie ŋshɔ hiɛ gbɛfaa ni tee nɔ yɛ Yesu bɔfoi lɛ abeiaŋ lɛ he lɛ ja jogbaŋŋ, ni shihilɛi ni etsɔɔ akɛ eba yɛ Mediterenia Ŋshɔ lɛ bokãgbɛ lɛ hu ja aahu” akɛ eeenyɛ efee akɛ akwɛ saji ni mɔ ko ŋmala be ni saji lɛ yaa nɔ lɛ nɔ aŋma. Ekolɛ be ni Luka kɛ Paulo fãa gbɛ lɛ, no mli lɛ eeŋmala saji nɛɛ eeshwie shi. Kɛ́ nakai ni lɛ, gbɛfaa ni eshwɛ ni kã amɛhiɛ lɛ baahã ená hegbɛ kɛŋmala saji babaoo. Kɛ́ amɛyashɛ Roma lɛ, mɛni baaba Paulo nɔ? Nyɛhãa wɔkwɛa.